Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA."— Előadás másolata:

1 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Szakügyintéző Szak II. évfolyam, nappali tagozat Szolnok, október 26.

2 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, október 26.

3

4 Magyar logisztikai stratégia 4 A GKM Fejlesztéspolitikai Irányító Testülete június 8-i ülésének döntése alapján kidolgozásra került egy kormányzati szintű, megalapozó jellegű, középtávú ( ), tematikus szakstratégia (Magyar Logisztikai Stratégia MLS), mely a Kormány logisztikával kapcsolatos átfogó fejlesztési irányait, céljait foglalja össze. 4 Az MLS-t a GKM Üzleti Környezet Főosztály készítette számos szakmai partner közreműködésével januárjában került nyilvánosságra társadalmi megvitatás céljából, majd az ennek alapján javított munkapéldány márciusi változata került környezeti vizsgálatra. Az újabb módosításokat tükrözi a 2008 július 4-i munkaanyag. 4 „A magyar kormány a gazdasági növekedésben, a beruházásösztönzésben, a versenyképesség növelésben, és a fenntartható fejlődésben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőséget tulajdonít a logisztikának.” MLS 5. p. 4 „A logisztika a [MLS] tevékenység-alapú (funkcionalista) értelmezésében alapvetően fuvarozási, szállítmányozási, tárolási-raktározási, rakomány- kezelési, csomagolási, postai-futárpostai, vám, disztribúciós, komissiózási, komplettírozási, ellátási lánc menedzsment elemekből, illetve ehhez közvetlenül kapcsolódó üzleti szolgáltatások (pl. informatikai, javítási, kereskedelmi) kombinációjából kialakított szolgáltatáscsomagot jelent, melyet döntően az I1 nemzetgazdasági ágazatba tartozó vállalkozások (logisztikai szolgáltatók) nyújtanak.” MLS 6. p.

5 Magyar logisztikai stratégia 4 A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti 4 A helyzetértékeléshez az MLS három logisztikai pillért azonosított 1. Szabályozási és intézményi környezet, 2. Logisztikai erőforrások, 3. Nemzetközi logisztikai kapcsolatok

6 Magyar logisztikai stratégia 4 A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti

7 Magyar logisztikai stratégia 4 A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret széleskörűen ismerteti 4 „A hazai szakmai együttműködés jónak tekinthető, a nemzetközi kooperáció, az országmarketing és a gazdaságdiplomácia fejlesztésre szorul.” MLS 24. p.

8 Magyar logisztikai stratégia 4 Fenntartható fejlődés 4 A logisztikai szektor és fejlesztések számára a környezeti fenntarthatóság kiemelt jelentőségű peremfeltétel és növekedési korlát. Az IWW-INFRAS módszertan alapján az OECD által készített tanulmány szerint Magyarországon az 1,56 milliárd eurós negatív externális költségek harmada kötődik az áruforgalomhoz. (fajlagosan 51,71euró/1000tkm) Általában elmondható, hogy az áruforgalomhoz a közlekedés negatív externáliáinak harmada, az üvegház hatású gázok kibocsátásának a 40 százaléka köthető. MLS 25. p. 4 „A KTI által készített stratégiai környezeti értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS helyzetértékelésből kimaradt a fenntartható fejlődés peremfeltételek részletes elemzése, az MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából (NFFS) a környezeti fenntarthatóság oldaláról nehezen levezethető. Az értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem alkalmasak a várhatóan fellépő környezeti hatások monitorozására. Az MLS [2008 június 4-i] verziója a fentiek figyelembevételével került kialakításra.” 4.p.

9 Magyar logisztikai stratégia 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása. –korszerű technológiák használata, és –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

10 Magyar logisztikai stratégia 4 Az MLS három beavatkozási elve: –A versenyképes logisztikai szolgáltatási csomagok fejlesztése és működtetése alapvetően az üzleti szféra feladata, az állam ezen a területen támogató, szabályozó funkciót kell, hogy betöltsön. –A közlekedési alágazatokat nem külön-külön, hanem rendszerszemléletben kezeljük. –A meglévő szabályozási, fiskális és egyéb eszközök integrálása egy koherens, logisztikai szempontú rendszerbe, az egyes beavatkozásoknál figyelembe véve a költség-haszon elvet, illetve egyes nemzetközi kötelezettségeket

11 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnok, október 26. VÉGE AZ ELSŐ BLOKKNAK

12 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnok, október 26.

13 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV ) és megkülönböztetése a beruházások környezeti hatásvizsgálatától ( KHV ) 4 A vizsgált MLS célrendszere 4 A MLS célrendszerének összevetése az Európai stratégiákkal ill. a hazai környezetpolitikai dokumentumok célkitűzéseivel 4 A MLS indikátorrendszerének kritikája 4 A változtatások értékelése 4 Összefoglaló

14 BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. 4 Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér (ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”) környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.

15 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) 4 Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő team-eket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. 4 Két markánsan különböző értelmezése van. –(1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) –(2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

16 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KHV Alanya: projektek, (beruházások) Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez. Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések SKV Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, policy-plan-program ‘ppp’) Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Felépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető

17

18 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv (COM(2007) 607 végleges) hat kiemelt uniós cselekvési iránya: informatika ( e-Fright +ITS ), alkalmasabb teljesítménymutatók, egyablakos adminisztráció (=egyszerűsítés ), az intermodális rakodási egység (=méret ), zöld szállítási folyosó, és a városi szállítási logisztika. 4 Valamennyi fenti program a meglévő szállítások hatékony, lehetőség szerint megtakarításokat lehetővé tevő elvégzését célozza, és – az MLS néhány céljával ellentétben – nincs benne szó a logisztikai tevékenység tervszerű növeléséről, kiterjesztéséről. ( Bár számol a tevékenység 50%-os növekedésével ) 4 Az MLS stratégiai célja, és az átfogó célok közül a „logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése a logisztika iránti kereslet hosszú távú fenntartása érdekében” továbbá a „Magyarország tranzit, hinterland potenciáljának kiaknázása és menedzsmentje” célok felülvizsgálatot igényelnek, míg a többi átfogó cél (versenyképes logisztikai szolgáltatások nyújtása, korszerű technológiák használata, korszerűbb alágazati arányok kialakítása) hatékonyságnövelő beavatkozások, amelyekre akár csökkenő összvolumenű logisztikai tevékenység esetén is szükség van.

19 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 „Az a tény, hogy ez a környezeti értékelés nem jut el kibocsátások számszerűsítéséig és limitekkel való összevetéséig, nem korlát, vagy hiányosság, hanem a stratégiák vizsgálatának a sajátossága, természete. Munkánk során nem a számszerűsítést tekintjük feladatunknak, hanem az előjel megállapítását, azaz a változások irányának a felbecsülését.” 4 A Jövőképben nem találtuk annak a megfogalmazását, hogy milyen országképbe, és azon belül milyen gazdaság-képbe illeszkedik az MLS logisztikai jövőképe. Egy átfogó társadalmi-gazdasági elképzelésből levezetett logisztikai perspektíva hiányában a logisztikai részrendszerben kívánatosnak tekintett jövőkép válik uralkodóvá az MLS-ben. 4 Növekvő volumenek mellett a fajlagos kibocsátás csökkenése egyáltalán nem garantálja a fenntartható irányba történő elmozdulást, ahogy az energiahatékonyság (valóban kívánatos) javulása sem. 4 Az MLS a fenntarthatóság követelményével nem úgy számol, mint alkalmazkodást követelő korlátozó tényezővel. 4 Nyilvánvaló, hogy hosszú távon nem tartható, hogy miközben az összes ágazat csökkenteni kényszerül a kibocsátásait, egyedüli nagyobb szektorként a közlekedés kibocsátásai jelentősen nőjenek.

20 Magyar logisztikai stratégia 2008 július 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása. –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

21 Magyar logisztikai stratégia 2008 július 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása. –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

22 Magyar logisztikai stratégia 2008 március 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával –logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása, valamint a hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

23 Magyar logisztikai stratégia 2008 március 4 A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen. 4 A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják: –tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, –versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, –korszerű technológiák használata, –korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás. melynek célja a közúti közlekedés logisztikai súlyának korlátozása, összhangban az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával –logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése 4 Az MLS két horizontális célja –Az ágazat a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a társadalom számára az áruforgalom által okozott negatív externáliák minőségi csökkentése, –A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása, valamint a hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

24 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Egy táblázat, ami nem maradt benne a végső anyagban…

25 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

26

27 4 Alapelvek az MLS indikátor rendszerének vizsgálatához

28 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 „Logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése” A cél ellentétes a fenntarthatósági szempontokkal, az indikátorok („feldolgozóipar termelési értéke” és „mezőgazdasági termékek termelési értéke”) pedig nem alkalmas sem az output, sem a céllal elért eredmény minősítésére. (Kikerült a stratégiából) 4 „Magyarország tranzit, hinterland potenciáljának a kiaknázása” A célt fenntarthatósági szempontból hibásnak találtuk. Az indikátor (adriai és fekete tengeri kikötők magyar forgalma) a környezeti szempontból lényeges tranzit szerepet éppen nem méri, a hinterland szerep egy számunkra nemzetgazdasági szempontból nem túl fontos összetevőjét méri, amit adott esetben javítani úgy tudnánk, ha az ottani kikötők fejlesztésébe ruháznánk be. Amúgy e kikötők magyar áruforgalma elsősorban üzleti megfontolásokon múlik, annak ellenében használni e kikötőket nem túl értelmes cél. A magyar hinterland potenciál kiaknázását egyébként éppen az mutathatná, hogy mennyi nem magyar, a kikötőhöz kapcsolódó áru van az országban tárolva, feldolgozás alatt stb. (Benne maradt a stratégiában) 4 „Logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának javítása és hazai vállalkozások versenyképességének a javítása” Az első fele nem horizontális cél, fenntarthatósági szempontból hibás célkitűzés; a második megfelelő. Utóbbi mérésére azonban a MLS nem a vállalkozások versenyképességét próbálja mérni, hanem a logisztikai szolgáltató vállalkozásokét, ami nem a horizontális célhoz tartozó indikátor. A logisztikai kiadások a GDP %-ában pedig a hibás célhoz rendelt input indikátor. (Az első rész kikerült a stratégiából)

29 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 „A KTI által készített stratégiai környezeti értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS helyzetértékelésből kimaradt a fenntartható fejlődés peremfeltételek részletes elemzése, az MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából (NFFS) a környezeti fenntarthatóság oldaláról nehezen levezethető. Az értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem alkalmasak a várhatóan fellépő környezeti hatások monitorozására. Az MLS [2008 június 4-i] verziója a fentiek figyelembevételével került kialakításra.” MLS július 4.p.

30 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ 4 Az unió teherforgalmi stratégiája célként kizárólag a tevékenységek hatékonyságát, minőségét javító intézkedéseket tűz ki – bár a stratégia jelzi, hogy a szállítási teljesítmény növekedésével számol. ( Az uniós hatásvizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a növekedés adott üteme nem tartható fenn ) 4 A hazai logisztikai stratégia is több átfogó céljában hatékonyságnövelő, a fenntarthatósági célokkal összhangban lévő irányokat tűzött ki, azonban stratégiai célja ( Magyarország a közép-kelet- európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen ) és két átfogó célja is ( tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése ) kifejezetten a szállítással kapcsolatos tevékenységek növelésére irányult. 4 Volt, ahol sikerült tisztázni a félreértést ( logisztika-intenzív ágazatok fejlődésének ösztönzése ) más esetekben a véleményünk szerint hibás célok benne maradtak a stratégia újabb változatában is. 4 A környezeti vizsgálat további korrekciókat javasolt az indikátorok kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy az indikátorok alkalmazásánál a stratégia elmulasztotta a célok rendszerének az indikátorok rendszerével történő leképzését, követését.

31 A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola, Szolnok, 2009 október 26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések