Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés?"— Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, november 12.

2 A FENNTARTHATÓ VÁROS 4 Külső és belső fenntarthatósági kritériumok megkülönböztetése 4 * Városi metabolizmusok (de ne essünk túlzásba) 4 * Jellegzetes városi fenntarthatóság-megközelítések 4 Alkalmazkodóképesség vs hatékonyság 4 Tanulságok a katasztrófákhoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalomból (biztonság / sebezhetőség) 4 Az eszközök a várospolitika kezében vannak

3 KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 4 A város egy rendszer (élete: működése, irányítása, fejlesztése stb.) 4 Ha ez a V rendszer hozzájut a környezetéből mindenhez, amire szüksége van; továbbá a környezete mindent felvesz, amit a rendszer kibocsát, akkor a V rendszer működése külsőleg fenntartható. 4 Ez akkor teljesülne, ha a környezetnek mind a felvevő-képessége, mind az erőforrás-termelő kapacitása végtelen lenne. 4 Ezzel szemben a környezet is egyrészt véges, másrészt maga is egy K rendszert alkot, aminek mind erőforrás-kibocsátó, mind felvevő kapacitása korlátozott. 4 Ezért a V rendszer fenntarthatósága csak akkor teljesülhet, ha a K környezeti rendszer fenntarthatósága is biztosított. Azaz V erőforrás feltétele nem haladhatja meg a K rendszer erőforrás újratermelő képességét és V kibocsátása nem haladhatja meg K felvevőképességét. Ez tehát a V rendszer külső fenntarthatósági kritériuma. (Kevésbé szigorú, mintha zártságot követelnénk!)

4 KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 4 A külső fenntarthatósági korlátok megértése nagyon egyszerű, önmagában azonban ettől még nem lesz a V rendszer fenntartható 4 A város fenntarthatóságához arra van szükség, hogy a rendszer egyrészt érzékelje a külső fenntarthatósági feltételeket, másrészt saját működése során igazodjon az abból eredő korlátokhoz. 4 A belső fenntarthatóság kritériumát tehát olyan városirányítás elégítheti ki, amelyik egyfelől makro-szinten tisztában van a működési feltételeinek a határaival, másfelől olyan mechanizmusokat képes érvényesíteni, amelyek a városhasználók mikro-szintjén is e feltételeknek megfelelő irányba terelik a mindennapi működést. 4 A belső fenntarthatósági feltételek biztosítása város-kormányzási, közigazgatási, menedzsment stb. ismereteket, jártasságot igényel. 4 Külső rendszer-korlátokon nem csak természeti feltételeket, hanem társadalmi, pénzügyi stb. külső feltételeket is értünk.

5 KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE 4 Ebben az összefüggésben a fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez.

6 * VÁROSI METABOLIZMUSOK + 4 A környezettel nem számoló, vagy lineáris metabolizmus versus körkörös metabolizmusok (az output egyben inputként is szolgál). 4 (Daly, H.: illúzió, a közgazdászok mindig a vérkeringést veszik példának, az emésztőrendszert valahogy elhanyagolják. Pedig olyan állat, amelyiknek csak keringési rendszere van az örökmozgó kategóriájába esne…) 4 Alberti M (1996) a városi fenntarthatóság három dimenziója: (1) városi áramlatok (energia, áruk, víz, információ) (2) városi minőség (környezetminőség, egészség, hatékonyság, méltányosság, változatosság, elérhetőség stb.) (3) városi mintázatok (struktúrák heterogenitása, sűrűsége, kapcsolódása; funkciók mintázata; és a közösség mintázata)

7 * JELLEGZETES MEGKÖZELÍTÉSEK 4 Roseland, Mark (1997) Dimensions of the eco-city. Cities Vol. 14: No. 4., pp Jelenlegi helyzetből kiinduló „Tiszta lap” Elméleti kiindulású tervezőkvíziók készítői Gyakorlati kiindulású a város gyakorlati üzemeltetői aktivisták

8 ALKALMAZKODÁS (VS. HATÉKONYSÁG) 4 Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás- csökkentés szükségességének hangsúlyozása. 4 Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat 4 Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) és alkalmazkodás (adaptation) 4 Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.

9 Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

10 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 UNDP (2004) Reducing Disaster Risk között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94% 4 (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott = 5 x több) 4 (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.20 millió = 13 x több) 4 Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a 4 Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és relatív sebezhetőségi indikátor

11 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

12

13 4 UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai 4 Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik 4 A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer, levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya, közlekedés stb.) 4 A sebezhetőséget az ellenálló-képesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Ezek javítása a város feladata! gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támogatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége)

14 ELLENÁLLÓKÉPESSÉG 4 Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek) 4 Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben 4 Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik 4 Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] 4 Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók 4 Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert 4 Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

15 TANULSÁGOK 4 A fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez 4 A városi veszélyek és kockázatok nem külső adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities) 4 Az ellenálló-képesség mértéke azon mérhető le, hogy a város mennyire képes rugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatának egyes elemei kiesnek

16 TANULSÁGOK 4 A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék- kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében. 4 Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer 4 Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek.

17 A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, november 12. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések