Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Megváltozott szertartások Róma növekedése >> a vallási hagyományok elhagyása v. az új körülményekhez alakítása? A hábrús szertartások egy részét a tengerentúli.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Megváltozott szertartások Róma növekedése >> a vallási hagyományok elhagyása v. az új körülményekhez alakítása? A hábrús szertartások egy részét a tengerentúli."— Előadás másolata:

1 1 Megváltozott szertartások Róma növekedése >> a vallási hagyományok elhagyása v. az új körülményekhez alakítása? A hábrús szertartások egy részét a tengerentúli hadjáratokon nem lehetett alkalmazni, pl. fetialisok által a háború bejelentése: határhoz menni – lándzsát dobni az ellenség földjére: most több száz km-re a határ ill. az ellenség földje >> ehelyett új forma: Bellona temploma mellett kijelöltek egy területet: az ellenség földjének számított: ide dobták a lándzsát

2 2 Megváltozott evocatio A legjobban ismert evocatio: 396: Iuno >> az Aventinuson kap templomot Vortumnus-templom („köpönyegforgató”) az utolsó így épült templom (264-ben) – gondolták sokáig 146: Iuno Karthágóban evocalva – de nem épül templom: nem halt ki a szokás, csak új formában élt tovább 1970-es években találtak egy feliratot Kis-Ázsiában Isaura Vetus-nál. Kr. e. 75-ben vették be a rómaiak – a feliraton az evocatio formulái, archaikus nyelvezete >> templomból származik, amit itt, és nem Rómában építettek << nagyobb a bir. – ez is Róma földjének számít, tehát tovább élt az evocatio, csak új formában (nem feltétlenül történt felhígulás)

3 3 A pol. viták összefonódtak a pol. szakértelem és az istenekhez való privilegizált hozzáférés kérdésével (a pleb-patr. küzdelmekben is) Lex Ogulnia: a patriciusok szerint a vallási szertartások bemocskolása (>> az államot veszélyezteti) a plebeiusok szerint hiába jutottak hozzá a pol. tisztségekhez, ha a vallási tekintélyhez nem A válság idején is volt vallási dimenziója a pol. harcnak Példák a népgyűlés növevő vallási hatalmára: választás a papi collegiumokban, Vesta-szüzek feletti bíráskodás

4 4 Választás a papi collegiumokban 145: C. Licinius Crassus: a papi collegiumokba cooptatio helyett népgyűlési vál. – a törv. javaslatot elutasítják 104: Cn. Domitius Ahenobarbus törv. javaslatát már elfogadják: pontifexek, augurok, decemvirek és trumvirek tagjait választják – de a jelölés a collegiumok joga (mint a pont. max. esetében 300 óta), és a 35 tribusból csak 17 szavaz Suetonius szerint Domitiust nem coopálták >> személyes motivációja volt a törvényre Sulla visszavonta a törvényt: a hagyományos elit dominanciájának megerősítése végett 63-ban újra érvényes

5 5 A népgyűlés bíráskodik vallási ügyben 114-ben egy római lovag lányát villám sújtotta – úgy találták, hogy nyelve kilógott, ruhája a derekáig fel volt hajtva: előjelnek nyilvánították >> a haruspexek értelmezése: botrány lesz szüzekkel és lovagokkal kapcsolatban 3 Vesta-szűz pere a pontifexi collegium előtt: egyet halálra ítéltek, kettőt felmentettek 113: a felmentett két papnő peréről a népgyűlés szavaz (Sextus Peducaeus törvényjavaslata) Ezeket is halálra ítéli a lovagokból álló bíróság – az ügyész conularis (ugyanekkor a 2 gall és 2 görög élve eltemetése) Cic. ND 3, 30; 74.

6 6 A pol. állásfoglalás helyességét bizonyította, ha kimutatható volt, hogy jobban összhangban van az istenek akaratával, mint az ellenfélé Ilyen eset 56-ban Cic. és Clodiusnak egy előjel (különös zaj a földeken) értelmezése feletti vitája A haruspexi felelet: isteni haragot jelez, aminek oka: játékok beszennyezése (Cic.: Bona Dea szertartásokra vonatkozik) v. szent helyeké (Clodius: Cic. leromboltatta Libertas templomát), szónokok megölése, eskük elhanyagolása, szertartások nem megfelelő bemutatása – tehát Cic. és Clodius különbözően értelmezték, amit a haruspexek válszoltak – Cic. beszédéből ismerjük mindezt

7 7 (Cic. nem csak a népgyűlési beszédekben használja fel a vallást, hanem a senatorok előtt tartott beszédekben is, pl. Catilina elleni 1. beszéd (11, 33) Nem kérdőjelezte meg senki sem az istenek létét v. fontosságát v. jellemzőiket (hogyan működtek a világban) A pol. vitáknak állandó része annak hangoztatása, hogy az ellenfél elhanyagolta kötelességeit az istenekkel szemben, v. semmibe vette az isteni törvényt A vallási rétorikát senki nem gúnyolta ki, mindenki alkalmazta – vallási konszenzus volt

8 8 Emberek isteni tisztelete 1. Kevéssel halála előtt (quasi) isteni tiszteletet kapott Caesar: –flamen-je is lett kultuszának –házát timpanon-nal díszíthette (mintha templom lenne) –felvonulásokon szobrát az istenek szobrai között helyezhette el Halála után: oltárok, áldozatok, templom, 42-ben szabályos istenné nyilvánítás (divus lett) Nem egyértelmű, hogy halála előtt is isenné lett-e A Caesarnak adott szimbólumok egy része a hellenisztikus királyoktól származik, pl. születésnapján ünnepségek v. július hó v. egy tribus megkapta anevét

9 9 Emberek isteni tisztelete 2. Más elemei isteni státuszának a római vallásban gyökereznek: az isten és az ember közötti határ nem volt olyan merev, mint a kereszténységben (bár a római vallásban kevesebb a köztes lény, nimpha, hérosz) Voltak emberek, akik istenek lettek: Romulus; a triumphusban istenné lett egy időre a hadvezér, a halottkultuszban a halottak bizonyos fokig isteniek lettek; a sikeres hadvezérek egyéb kitüntetéseik miatt is közelítettek az isteni státuszhoz (pl. C. Duilius 260-as győzelme miatt minden ünnepről fáklya- és zenekíséret mellett mehetett haza, mint a triumphus után volt szokás)

10 10 Emberek isteni tisztelete 3. Aemilius Paulusnak Püdnai győzelme miatt engedték meg, hogy minden circusi játékon triumphatori ruhában legyen (korona, toga purpurea / picta) – ez szakítás az időbeli kolátozással 63-ban Pompeius kapta ugyanezt Caesarnak minden közszereplésén megengedték ezt - A közt. vége felé egyre inkább elmosódott a határ isten és ember között Marius is triumphatori öltözetben jelent meg a senatusban, majd a germánok feletti győzelme után étel- és italáldozatot ígért neki a nép az istenekkel együtt A Gracchusok haláluk után vmiféle kultuszban részesültek 86-ban a praetor, Marius Gratidianus visszaállította a denarius korábbi értékét és ezrét „minden utcában szobrokat állítottak fel aneki, előttük tömjént és gyertyákat égettek”. (Isteni védelem, pl. Venus a gens Iuliának, ill. minden rómainak)

11 11 Emberek isteni tisztelete 4. Sulla is Venust favorizálta: templomépítések, Keleten Epaphroditus melléknevet használta (L. Cornelius Sulla Epaphroditus), Venus v. inkább Aphrodité kegyeltjének tartotta magát Pompeius is Venust favorizálta, pl. hatalmas színház-templomot épített, ami a Venus Victrix- templomba épült (aközé) – később Felicitasnak szentelt itt egy épületrészt; + támogatói pénzein is Venus – mindez Sulla utánzása; Egy anekdota szerint 4 elefánt húzta kocsin akart bevonulni Rómába első triumphusán (ami egy Venusra jellemző jármű) – csak nem fért így át a városkapun

12 12 Emberek isteni tisztelete 5. Caesarnak nemcsak patronusa, hanem őse is Venus; már 68-ban, nagynénje temetési beszédében Venus leszármazottjának nevezi a családot Forumán templom Venus Genetrix-nek („ős”) – üzenete: neki nemcsak annyira őse Venus, mint Pompeiusnak v. a többi rómainak - Pénzeken is ugyanez Keleti államokban római hadvezérek és helytartók a 2. századtól többször is kaptak isteni tiszteletet (feliratok - RTCh) – mint korábban a hellenisztikus uralkodók: Caesarnak ez is előzmény A hadvezér / helytartó szemszögéből: istentelen hízelgés v a szokásos összekapcsolása a pol. vezető szerepnek és a vallási tekintélynek? Plut: Flamininus tiszteletére megszavazott dolgok 300 évvel később is éltek: Chalkiszban áldozatok, italáldozatok, saját pap, himnusz (bár szövege részben irónia)

13 13 Emberek isteni tisztelete 6. M’ Aquliusnak pap + áldozatok: a 120-as években Asia prov. szervezetét alakította ki Q. Mucius Scaevolának ünnepség (Mucia): procos. Asiában 97-ben Cic-nak templomot akartak ajánlani, de visszautasította, Szamoszon szobrokat kapott csaádja több tagja is A vallási tisztelet legmegleppbb formáit Pompeius kapta: Mütilénében egy hónap neve róla, Déloszon kultusz tisztviselőkkel, Szamoszon, Mütilénében megmentőként tisztelték, valószínleg templomokat is kapott „Minél inkább tudatában vagy, hogy ember vagy, annál inkább válsz istenné” – athéni graffiti Pompeiusnak (kétélű jelntés, triumphusra is utal) Templomáról csak onnan tudunk, hogy Hadriananus a sírjánaál a következőket mondta: „milyen szerény sír ez valakinek, akinek templomai voltak”

14 14 Emberek isteni tisztelete 7. Caesar olyan elemeket vett át római tiszteletéhez, melyeket Keleten már Pompeius v. mások már megkaptak Nyugaton Pompeius hagyományos tiszteletben részesült Nem volt problémamentes, egyértelmű az istenítés: a görög városokban is lehettek ellenzői (+ nyilván azért csinálták, mert megérte), Rómában is; kérdés, hogy mit jelentett, mennyiben különböztek a „valódi” istenektől, ill. a szertartások mennyiben különböztek Romulus apotheózisáról Kr. e. 1. századi és későbbi verzióink vannak – ez szolgált előképül Caesaréhoz; éppen egy Proculus Iulius-nak jelenik meg eltűnése után Romulus és mondja el, hogy isten lett – Caesar hívei terjeszthették e verziót (de minden író elmonja, hogy lehet, hogy csak azok a senatorok bízták meg Proclus Iuliust, akik megölték Romulust – ez a verzió Caesar megistenülésének kétségbevonására is szolgál)

15 15 Római teológia 1. Varro: Antiquitates: 16 könyv (a 41-ből) a vallásról: vallástörténeti mű – főleg Augustinus De civitate Dei-je őrzött meg fragmentumokat belőle 5 fő része: papság, szent helyek, ünnepek, szertartások, istenek (további részletes, szigorú felosztása az anyagnak) Cic. művei az első teoretikus művek a római vallásról (>> szkeptikusok): elkülönült, vizsgálandó területté tette a vallást – a gör. fil. megismerésének hatására + mivel a tár s. viszonyok bonyolultabbá váltak (specializált tevékenységek és intézméények jöttek létre az élet sok területén); nem tudjuk, Cic. hogyan foglalt állást, nem tudjuk, mennyire volt szkeptikus az elit Görög teória római célra csak Cic. óta – korábban csak fordítják a gör. fil. műveket (?)

16 16 Római teológia 2. A Kr. e. 1. században több más mű is születik istenekről, jóslásról, papokról stb. – papok korábban is vezettek feljegyzéseket, de az újabb művek kívülről szemlélték a vallást (mégha papok is írták): tudósi kiváncsiság tárgya lett a vallás >> változott a vallásról való gondolkodás Voltak, akik Eleusziszban avattatták be magukat (pl. Sulla), v. ott építettek, v. Delphoi jósdához fordultak (+ egyéb formái a lelkes vallásosságnak)

17 17 A mágia elkülönítése a vallástól 1. A halottidézés divat lett – hogy a jövőre vonatkozóan infókat szedjenek ki belőlük Mágia, asztrológia is terjed ekkor, és a jóslás hagyományos formáinak is lesznek lelkes hívei Különböző típusai különülnek el a vallási tevékenységnek A mágia külön kategória lett, bár a tevékenységek, melyeket mágiának neveznek ekkortól, a korai időktől megvoltak a vallásban A mágiára nem lehet egységes definiciót alkotni a különböző korokban / kultúrákban – olyan tevékenységek, melyek szabályai, elvei ellentétben állnak a vallás, tudomány, logika szabályaival

18 18 A mágia elkülönítése a vallástól 2. Cato: De Agricultura: idéz egy ráolvasási szöveget törésre, rándulásra (+ mágikus cselekmény hozzá) 12 táblás törv: senki nem babonázhatja meg más vetését Cato a gyógyító varázslást nem különbözteti meg a tudományos orvoslástól (ugyanolynnak látja őket) A 12 táblán pedig nem is a mágikus tevékenység elleni a szabályozás, hanem az eredmény, a kár megakadályozását szolgálja (tehát a működésében hisz, nem a mágia ellen van, csak a károkozás ellen) Csak a közt. végén kezdik a mágiát a vallástól elkülönülő tevékenységnek tekinteni, a vallás torzult formájának Ez görög elképzelés, ami eredetileg a Perzsia elleni polémia része volt (a mágia a civilizált világon kívüli, barbár)

19 19 A mágia elkülönítése a vallástól 3. Id. Plinius NH (70-es évek) ír először hosszabban a mágiáról (30, 1-18): Perzsiából származik – Hellaszon át Itáliába került; bestiális jellegűnek írja le, emberáldozat (alvilági isteneknek), embervér fogyasztás, varázsigék használata jellemzi, halottidézés Ciceronál, Catullusnál elszórt megjegyzések mutatják, hogy megjelennek a tevékenységek, amit mágiának nevezünk, és annak is nevezik – és becsmérlést, sértést jelent, ha vkinek mágiával való foglalkozást tulajdonítanak Miközben a vallás önálló területté vált, elkülönült tőle a mágia


Letölteni ppt "1 Megváltozott szertartások Róma növekedése >> a vallási hagyományok elhagyása v. az új körülményekhez alakítása? A hábrús szertartások egy részét a tengerentúli."

Hasonló előadás


Google Hirdetések