Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai."— Előadás másolata:

1 Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai

2 A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság

3 A tőzsdei kereskedés

4 Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: –nyilvánosság –egynemű, helyettesíthető termékek –szabályok szerinti működés Tpt. definíciója a tőzsdére : a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

5

6 Kereskedési technikák, rendszerek I. Box megbízások Parkett Üzletkötők Nyílt kikiáltásos kereskedés

7 Kereskedési technikák, rendszerek II. Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás Elektronikus távkereskedés

8 Befektetések, értékpapírok

9 Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok

10 A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK PÉNZPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK PÉNZTÁRAK BEF. ALAPOK BIZTOSÍTÓK MEGTAKARÍTóKMEGTAKARÍTóK VÁLLALATOKVÁLLALATOK TŐKEPIAC BETÉTEK HITELEK

11 Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas Alapvető értékpapír típusok

12 Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza –1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek –Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft 1.Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2.Önálló jövedelemforrássá válhat 3.Tartalék a jövőre Mi szükségünk a befektetésekre?

13 Kockázat a tőkepiacon  A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége  A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

14 Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne 1.Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? 2.Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

15 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% Az éves hozamok eltérése az átlagtól

16 A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX:21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX:24,6% MAX: 4,2%

17 Mi az, hogy hosszú táv? Forrás: NASD Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény- befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el- múlt 80 évben: Befektetés futamideje

18 A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz

19 Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Milyen időtávra fektessünk?

20 Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

21 A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? A tökéletes befektető esete azaz 9,6 kvintrillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

22 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

23 Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni Mi alapján hoznak befektetési döntést?

24 A technikai elemzés pillérei 1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

25 Egy tipikus példa – Elliot hullámok Egy ciklus 5+3 részből áll: emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

26 Most mit csináljunk?

27 Utólag könnyű

28 A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft) A valós, belső érték meghatározása

29 A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: A részvény reálérték elmélete Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) … A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat

30 Osztalék  Társasági nyeresége  Társaság tevékenysége  Iparág helyzete, kilátásai  A gazdaság helyzete, kilátásai  Világgazdaság helyzete, kilátások A jövőbeli osztalékok meghatározása

31 Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

32 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

33 Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?

34 Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását” Néhány alapvető befektetői gyakorlat

35 Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK Mi a baj az elméletekkel?

36 Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb Van-e a piacnak memóriája?

37 1.Január effektus 2.Mikulás rallie 3.Mark Twain hatás 4.Péntek hatás 5.Kisvállalati hatás Néhány piaci anomália

38 1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok.  Lehet adózási oka  Portfolió átrendezések  Év eleji általános optimizmus

39 2. Mikulás rali A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

40 3. Mark Twain hatás Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni. A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. „

41 4. Péntek- 5. Kisvállalti hatás Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

42 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

43 A piac szerkezete Budapesti Érték- tőzsde Szekció tagok Bankok, brókercégek Szekció tagok Bankok, brókercégek KELER Elszámolási szolgáltatások ajánlatok Kereskedési adatok BefektetőkBefektetők BefektetőkBefektetők Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT)

44 8.30 -tól ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedési idő – kereskedési szakaszok A kereskedés szakaszai Nyitó szakaszSzabad szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás Záró szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Azonnali piacon ajánlatgyűjtés Határidős piacon

45 A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

46 Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

47 Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en

48 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

49 Ajánlattípusok: LIMIT A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír) példa: limit vételi ajánlat Ft-on 250 db-ra

50 Ajánlattípusok: PIACI Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra

51 Ajánlattípusok: STOP LIMIT Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on. Aktiválási ár példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral

52 Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül. Aktiválási ár Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral

53 Az értékpapír ügyletek elszámolása

54 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó

55 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER ELADÓELADÓ VEVŐVEVŐ Megbízó

56 A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: –1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként –1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

57 Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget? - A származékos piac és technikai daytrade

58 Származékos piac a BÉT-en Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Árupiac Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy- re és államkötvényre Kamat termékek Részvény index BUX és BUMIX futures, BUX opció Egyedi részvények Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre

59 A határidős ügylet  Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére.  Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét.  A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök

60 A határidős ügylet A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei:  Alaptermék  Kontraktus mérete  Árlépésköz  Árlépésköz értéke  Lejárati hónapok  Megnyitáis/bezárási nap  Lejárati nap  Lejáratkori elszámolóár  Teljesítési mód  Klíringsáv  Napi maximális árelmozdulás

61 A határidős ügylet A kereskedés feltételei:  Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat  Letétek biztosítása  Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető)  Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el)  Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)

62 A határidős ügylet A kereskedés menete a BÉT-en:  A kereskedés szakaszai  A „reális ár” kialakulása  Real-time adatkapcsolat és pozícióvezetés  A nap végi elszámolóár kialakulása (Piaci elszámolóár, Elméleti elszámolóár) A határidős ügyletek elszámolása  A Keler garanciája  Az elszámolás folyamata  A brókercég és ügyfél közti elszámolás  Felszólítás a letétek feltöltésére (margin call)  Kényszerlikvidálás

63 A határidős vételi és eladási ügylet Pozíció értéke Alaptermék lejáratkori ára Kötési ár Határidős vételi ügylet Határidős eladási ügylet

64 A tőkeáttétel MATÁV részvény vásárlása db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV határidős vásárlása db 900 Ft-on Kifizetés: - 1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft MATÁV részvények eladása db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft MATÁV határidős eladás db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)* = Ft 0 Ft  Ft

65 Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

66 Az eredmény alakulása

67 Gyakorlati tudnivalók a határidős kereskedéshez  A határidős BUX piaca:  A határidős piac leglikvidebb terméke, amiben a legizgalmasabb kereskedés zajlik  A legközelebbi decemberi lejáratban folyik a kereskedés  Gyakori kilengések az azonnali index mozgásához képest  Kamattartalom tartósan eltérhet az elméletileg indokolttól, kiaknázatlan arbitrázs lehetőség  Napon belüli kereskedéshez is ideális terep  Határidős egyedi részvények piaca:  Üres ajánlati könyvek, mégis nagy forgalom  Az üzlet paramétereiben a felek tőzsdén kívül állapodnak meg, de a tőzsdén hajtják végre  Kialakulása: válságok, árjegyzők eltünése  Kockázatmentesnél magasabb kamattartalom, de banki kamatnál kedvezőbb finanszírozás  Kombinált pozíciók kialakítására is lehetőség van

68 Változások az adózásban szeptember 1-től szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

69 A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes. A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%- kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik. A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei

70 Kérdések…


Letölteni ppt "Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság A tőzsdei kereskedés alapjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések