Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Zrt. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van 2007.03.07.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Zrt. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van 2007.03.07."— Előadás másolata:

1 Tóth Zoltán tothz@bse.hu Budapesti Értéktőzsde Zrt. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van 2007.03.07

2 A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság

3 A tőzsdei kereskedés

4 Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: –nyilvánosság –egynemű, helyettesíthető termékek –szabályok szerinti működés Tpt. definíciója a tőzsdére : a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

5

6 Kereskedési technikák, rendszerek I. Box megbízások Parkett Üzletkötők Nyílt kikiáltásos kereskedés

7 Kereskedési technikák, rendszerek II. Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás Elektronikus távkereskedés

8 Befektetések, értékpapírok

9 Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok

10 A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK PÉNZPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK PÉNZTÁRAK BEF. ALAPOK BIZTOSÍTÓK MEGTAKARÍTóKMEGTAKARÍTóK VÁLLALATOKVÁLLALATOK TŐKEPIAC BETÉTEK HITELEK

11 Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas Alapvető értékpapír típusok

12 Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza –1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek –Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft 1.Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2.Önálló jövedelemforrássá válhat 3.Tartalék a jövőre Mi szükségünk a befektetésekre?

13 Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne 1.Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? 2.Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

14 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% Az éves hozamok eltérése az átlagtól

15 A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX:21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX:24,6% MAX: 4,2%

16 Kockázat a tőkepiacon  A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége  A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

17 Diverzifikáció - portfolió A részvények kockázata két részre osztható –Egyedi kockázat –Szisztematikus vagy piaci kockázat A részvények egyedi kockázata kiküszöbölhető diverzifikációval –Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga –A portfolió összesített kockázata függ a papírok együttmozgásától (korreláció) –15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható –Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja

18 Diverzifikálás… Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Eszközök száma a portfolióban Kockázat

19 Eredmény 2 hónap után Diverzifikáció

20 Eredmény 1 év után Diverzifikáció

21 Mi az, hogy hosszú táv? Forrás: NASD Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény- befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el- múlt 80 évben: Befektetés futamideje

22 A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz

23 Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Milyen időtávra fektessünk?

24 Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

25 A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? A tökéletes befektető esete 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintrillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

26 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

27 Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni Mi alapján hoznak befektetési döntést?

28 A technikai elemzés pillérei 1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

29 Egy tipikus példa – Elliot hullámok Egy ciklus 5+3 részből áll: emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

30 Most mit csináljunk?

31 Utólag könnyű

32 A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft) A valós, belső érték meghatározása

33 Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

34 Mit jelent a bolyongás a BÉT-n? T napi hozam T+1 napi hozam

35 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

36 Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?

37 Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor (Superbowl Indicator) (Ha AFL nyer → bessz, ha NFL nyer → hossz, 85%!) Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását” Néhány alapvető befektetői gyakorlat

38 Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK Mi a baj az elméletekkel?

39 Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb Van-e a piacnak memóriája?

40 1.Január effektus 2.Mikulás rallie 3.Mark Twain hatás 4.Péntek hatás 5.Kisvállalati hatás Néhány piaci anomália

41 1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok.  Lehet adózási oka  Portfolió átrendezések  Év eleji általános optimizmus

42 2. Mikulás rali A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

43 3. Mark Twain hatás Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni. A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. „

44 4. Péntek- 5. Kisvállalti hatás Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

45 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

46 A piac szerkezete Budapesti Érték- tőzsde Szekció tagok Bankok, brókercégek Szekció tagok Bankok, brókercégek KELER Elszámolási szolgáltatások ajánlatok Kereskedési adatok BefektetőkBefektetők BefektetőkBefektetők Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT)

47 8.30 -tól 16.40 -ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedési idő – kereskedési szakaszok A kereskedés szakaszai 8.309.00 16.30 Nyitó szakaszSzabad szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás Záró szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Azonnali piacon 16.35-36 ajánlatgyűjtés Határidős piacon 16.36-37

48 A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

49 Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

50 Az értékpapír ügyletek elszámolása

51 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó

52 A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER ELADÓELADÓ VEVŐVEVŐ Megbízó

53 A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: –1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként –1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

54 Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget? - A származékos piac és technikai daytrade

55 Származékos piac a BÉT-en Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Árupiac Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy- re és államkötvényre Kamat termékek Részvény index BUX és BUMIX futures, BUX opció Egyedi részvények Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre

56 A határidős ügylet  Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére.  Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét.  A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök

57 A határidős ügylet A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei:  Alaptermék  Kontraktus mérete  Árlépésköz  Árlépésköz értéke  Lejárati hónapok  Megnyitáis/bezárási nap  Lejárati nap  Lejáratkori elszámolóár  Teljesítési mód  Klíringsáv  Napi maximális árelmozdulás

58 A határidős ügylet A kereskedés feltételei:  Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat  Letétek biztosítása  Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető)  Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el)  Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)

59 A határidős vételi és eladási ügylet Pozíció értéke Alaptermék lejáratkori ára Kötési ár Határidős vételi ügylet Határidős eladási ügylet

60 A tőkeáttétel MATÁV részvény vásárlása 10 000 db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV határidős vásárlása 10 000 db 900 Ft-on Kifizetés: - 1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft MATÁV részvények eladása 10 000 db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft MATÁV határidős eladás 10 000 db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)*10 000 = 200 000 Ft 0 Ft  200 000 Ft

61 Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

62 Az eredmény alakulása

63 Változások az adózásban 2006. szeptember 1-től 2006. szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

64 A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes. A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%- kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik. A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei

65 Kérdések… www.bet.hu


Letölteni ppt "Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Zrt. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van 2007.03.07."

Hasonló előadás


Google Hirdetések