Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társas kapcsolatok iskoláskorban. Barátság többé-kevésbé egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás, kölcsönösség és elköteleződés 4 fejlődési funkció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társas kapcsolatok iskoláskorban. Barátság többé-kevésbé egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás, kölcsönösség és elköteleződés 4 fejlődési funkció."— Előadás másolata:

1 Társas kapcsolatok iskoláskorban

2 Barátság többé-kevésbé egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás, kölcsönösség és elköteleződés 4 fejlődési funkció (Hatrup, 1992) 1.Elsajátítja a kommunikációt, csoportba lépés alapvető készségeit 2.Az egyénre, világra és másokra vonatkozó információk forrása 3.Érzelmi és kognitív erőforrásokat biztosít a mindennapi problémák megoldásához 4.Későbbi intim kapcsolatok modelljeként szolgálnak

3

4 A barátság életkori vonatkozásai Youniss és mtsai: gyerekek elképzelései a barátságról 3-4 évesek barát = játszótárs 6-7 évesek: közös tevékenység, megosztják a dolgaikat 9-10 éves kor: jól ismerik, azonos érdeklődés, hasonló képességek, összeillő személyiség serdülőkor: kölcsönös megértés, viszonosság, lojalitás, támogatás, gondoskodás és elkötelezettség

5 Barátságok kialakulását befolyásoló tényezők térbeli közelség hasonlóság vegyes barátságok Gottman (1983): barátság kialakításának részletei (otthoni megfigyelés, kérdőív, magnófelvétel) 3-9 éves gyerekek havi 3 alkalom, játéktevékenység

6 Összebarátkozó párok jellemzői: közös alapon végzett tevékenység kommunikáció világossága (kollektív monológ ritka) információ cseréje konfliktusok feloldása kölcsönösség: pozitív reakcióra pozitív visszajelzés

7 Mit csinálnak együtt a barátok? valahová tartozás, társak általi elfogadás foglalkoztatja őket a visszautasítás Parke és Gottman: pletykálkodás megsértődés kiengesztelődés, csavargás, játék, közös semmittevés …

8 Fiúk és lányok baráti kapcsolatai nemek szerinti elkülönülés ipari és nem ipari társadalmakban (68 % azonos nemű barát) nem teljes elkülönülés, amikor a potenciális társak száma korlátozott

9 FiúkLányok Csapatok, bandák2-3 fős csoportok Több barát, nyitottabbKevesebb barát, érzékenyek a határokra, intim kapcsolatok, zártabb Több, változatos korú barát Mozgást igénylő játékok, versengés Beszélgetés Felnőtt felügyelettől távol

10 Barátság és társas kompetencia alakulására társas kompetencia: kortársakkal való sikeres együttműködést lehetővé tevő készségek összessége Fontos összetevői (Goodnow és Burns, 1985) jó kezdeményezőkészség barátság különböző szakaszaihoz tartozó elvárások megtanulása kapcsolat elmélyítése hasonló erőfeszítést tesznek a felek mindkét fél számára kedvező helyzet teremtése

11 kockázatok észlelése a kapcsolatokban (bizalmatlanság, hűtlenség) nem leragadni a kiürült barátságoknál elkerülni, hogy barátok nélkül maradjunk rugalmas alkalmazkodás, ha elhagyják az embert

12 Nézőpontok (Selman, 1981) Barátság szintjei EgocentrikusAlkalmi játszótársak: közelben lakik, közös játék SzubjektívEgyirányú közreműködés: a barát ugyanazt teszi, amit az ember akar ÖnreflektívSzakaszos együttműködés: alkalmazkodás és együttműködés

13 NézőpontokBarátság szintjei Harmadik személyű (kölcsönös) Intim, kölcsönös kapcsolat: a barátság túllép a pillanatnyi interakciókon, birtoklási vágy és féltékenység TársadalmiAutonóm, kölcsönösen függő barátságok: másokkal is lehetnek kapcsolataik

14 érzelmi zavarokkal küszködő gyerekek vizsgálata: gyerekek barátságról alkotott képe – tényleges barátként mutatott viselkedés interjúkba alacsony szintű fogalomalkotás: nehézség a barátság kialakításakor magasabb szintű gondolkodás esetén: basáskodó, érthetetlen barátságról való magasabb gondolkodás: társas helyreállító mechanizmusok (konfliktusok megoldása)

15 Kortárskapcsolatok és társas rangsor szociometria, szociogram 1. Vizsgálat: (Dodge, 1983) csoporton belüli népszerűség – testi vonzerő (felnőttek rangsorolták őket külsejük alapján) játszócsoportok, társas hierarchia megfigyelése, fiú csoportok (8 héten át heti egyszeri találkozás)- legjobban és legkevésbé kedveltek egyetemista fiúk rangsorolták a képeket (vonzó külső) vonzó fiúk népszerűbbek

16 segítőkészség, együttműködés, javaslatok tétele, agresszió hiánya visszautasított fiúk: beszédesek, aktívabbak, agresszívebbek

17 2. Vizsgálat (Coie és Kupersmith, 1983) szociometriai adatok összegyűjtése a gyerekekről játszócsoport fele ismerte egymást interjú: kivel játszott, kit kedvelt …stb. népszerű fiúk: segítőkészek és csoportorientáltak kezdeti találkozások után nem észlelhető az iskolai rangsor hatása, de a negyedik alkalommal már differenciálódott a rangsoruk

18 Vizsgálat 3: Putallaz (1983) két beavatott személy interakciójába érkező új fiú későbbi népszerűsége attól függött mennyire tudott beilleszkedni, bekapcsolódni a vitába

19 Szülők hatása a gyermekek kortárscsoportban elfoglalt helyzetére Dishion (1990): elutasított fiúk (9-10 évesek) erőszakosabb családi környezet, agresszivitás, rossz viselkedés (agresszivitásnak nem közvetlen oka a család gazdasági helyzete)

20 Kognitív reprezentációs modell: mediátor a szülők és kortársak között hogyan transzformálják a fiatalok kortárskapcsolataikba azokat a stratégiákat, melyeket családi környezetükben elsajátítottak? kapcsolat van a szülő és gyermek szociális kapcsolatokról kialakított kognitív reprezentációi között hasonlóságok: anyák céljai, attribúciós folyamatai, és következmények – gyermek (kognitív reprezentációs sémákat sajátít el)

21 Szülő- gyermek interakció Szülők érzelmi kifejezőkészsége Szülők kognitív reprezentációi Kortárs interakció Szociometriai státusz Gyerek érzelmi fejlődése Gyermek kognitív reprezentációi


Letölteni ppt "Társas kapcsolatok iskoláskorban. Barátság többé-kevésbé egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás, kölcsönösség és elköteleződés 4 fejlődési funkció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések