Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János."— Előadás másolata:

1 „Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János

2 A Közelkép első fejezete Nagyrészt a Bértarifa-felvétel és a KSH Munkaerő-felmérés mikroadatain alapul Vállalati illetve egyéni panelek (két vagy több megfigyelés ugyanarra az egyénre vagy cégre) Minden állítás re vonatkozik Nemzetközi adatok: ILO-EU

3 : számos híradás arról, hogy a vállalatok hogyan próbálják elkerülni a tömeges leépítéseket, és az állam ezt miként támogatja Mégis, az adatok arra utalnak: Mo. nem tartozott azon országok közé, ahol a puhább megoldások (bércsökkentés, munkaidő-rövidítés) érdemben tompították a válság következményeit

4 Mit várunk? Egy sor munkapiaci elmélet L erős volatilitását és w stabilitását jelzi előre (monopol-szakszervezet, hatékony alku, implicit szerződések, intertemporális helyettesítés) Nem várunk egyoldalú L-alkalmazkodást, ha magasak az alkalmazkodási költségek és jelentős a vállalat-specifikus tudás szerepe *** Európában a mostani válságot is elsősorban a foglalkoztatás sínylette meg. A reálbér csak 5 országban csökkent, ott sem nagy mértékben De több európai munkaerőpiacon (D, A, CZ, SLO, baltiak) erőteljes bér- és munkaidő-alkalmazkodás

5 Különbözött-e Mo. az európai átlagtól? Látszólag nem sokban Viszonylag erős, de nem kirívó GDP-visszaesés Átlaghoz közeli foglalkoztatási hatás Átlaghoz közeli munkaidő-csökkenés Kismértékű reálbércsökkenés

6

7

8

9 De a makro-adatok félrevezetőek! Költségvetési szektor: Foglalkoztatás közmunkások nélkül: -0.4%. Munkaidő- csökkenés közmunkások nélkül: valószínűleg <1%. Óriási bércsökkentés fűnyíró-elv szerint Magánszektor: itt a teljes munkainput-csökkenés döntő része létszámcsökkenésből adódott. A reálbér nem változott.

10 Bérek -nem csak az átlagbér nem változott, a béreloszlás sem  ábra -a vállalati átlagbérváltozásokra is csak a minimálbéremelések hatottak -nem látunk átváltást a létszám- és bérváltozások között Kereset (eFt)

11 Munkaidő -55% esetében nem változott -a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés (  ábra) -nem látunk átváltást a létszám- és munkaidő-változások között -A csökkentések vszleg nem terjedtek túl a támogatott körön Megoszlás a havi fizetett munkaidő változása szerint

12 Létszám Erőteljes ágazati különbségek Nagyvállalatoknál nagyobb csökkenés Állami cégeknél kisebb csökkenés Szakszervezeti jelenlét: kisebb csökkenés Belföldi-külföldi, régiók: nincs különbség Sok minimálbéres: nagyobb csökkenés Viszonylag gyenge kibocsátás-rugalmasság

13 Szakpolitika + Nem terjesztették ki a segélyezést + Csökkentették az ÁFSZ kapacitását

14 Hány munkahelyet sikerült megmenteni? Természetesen fogalmunk sincs, de a „boríték hátán” végzett számítások alapján: Alsó becslés: a munkahelymegtartó támogatások 18 ezer emberévet finanszírozhattak volna a minimálbér szintjén Felső becslés: a támogatott vállalatok állítása szerint 93 ezer fő. Akkor hisszük el, ha nincs holtteherveszteség, nincs kiszorítás és nem gondoljuk, hogy a támogatásban érdekelt féltől származó információ eleve torzított. Akkor emberév, ha minden támogatott állás kitartott 2009 elejétől végéig Ehhez jön a közmunkán lévők állományának 32 ezer fős növekedése (nem kis részben átminősítésről volt szó!) Talán ezer „megmentett” vagy államilag teremtett állás. A felső becslés erősen túlzó Az alsó becslés sem elhanyagolható, de nyilvánvaló, hogy a potenciális állásvesztők nagy része valóban elvesztette az állását (  U=235 efő)

15 Elbocsátások és felvételek A támogatások valamilyen mértékben fékezhették a munkahely-vesztést, de aligha befolyásolhatták a létszámfelvételeket Az átlagos vállalat létszáma  15%-kal csökkenthető egy év alatt elbocsátások nélkül! Negyedévek, 2007.I. – 2009.III

16 Következmény A válság terhei igen nagy mértékben a kívülállókra terhelődtek Ifjúsági munkanélküliség: a hatodik legmagasabb növekedés Európában (a nagy vesztesek: Balti 3, IRL, E után)  ábra A munkából kikerülők körében nagyot romlott a gyors elhelyezkedés esélye  ábra 20%-os növekedés a nem támogatott munkanélküliek számában  ábra

17

18 12 hónapnál régebben munka nélkül lévők elhelyezkedési esélye =1

19 Különösen nagy növekedés azok számában, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást és nem kapnak egyéni jogon támogatást

20 Mi kell a puha alkalmazkodáshoz? Működő formális intézmények, kiforrott eljárási szabályok (munkaidőszámla, termelékenységi megállapodások, formális nyereségrészesedés) Kellően nagy botrány: sok megszüntetésre váró munkahely és tárgyalóképes érdekképviselet Kevésbé magabiztos kormányok

21 Hosszabb táv? A korábbi válságok tapasztalata szerint a foglalkoztatás csak nagy késéssel áll vissza a kiinduló szintre (beruházások!) Valószínű, hogy a költségvetés-versenyszféra kontraszt hosszabb távon halványulni fog A visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák határozott idejű szerződéssel és munkaerőkölcsönzőn* keresztül *) : a legnagyobb növekedés az EU-ban *) : a negyedik legnagyobb növekedés Még nagyobb külső rugalmasság, de kérdés, hogy ez hiányzik-e a legjobban?


Letölteni ppt "„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések