Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon 2006. november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon 2006. november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA."— Előadás másolata:

1 1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA KTI

2 2/172/17 Vázlat  Motiváció  Mennyire legyen szakma-specifikus az iskolai oktatás?  Változó idők és speciális ismeretek. A tranzíció példája  A szakiskola csökkenő hozama Magyarországon  Foglalkoztatás  Keresetek  Mi az oka mindennek?  Dekompozíció: az általános és a specifikus tudás értékének változása  A speciális tudás értéke az életcikus alatt  A szakma-struktúra illeszkedésének változása  Válasz  Az általános tudás értéke nőtt, a speciális tudás értéke csökkent  A speciális tudás értéke régebben is folyamatosan csökkent az életciklus alatt  Az illeszkedési problémák legfeljebb részben magyarázzák mindezt  A válasz valószínűleg a specifikus tudás inferior természete

3 3/173/17 Motiváció: specifikus v általános tudás  Mennyire legyen szakma-specifikus a középiskola?  Psacharopoulos (1997): a szakiskolák kudarca. Túl rugalmatlanok és túl költségesek. Bishop (1998): ellenkező vélemény  Kertesi-Varga (2005): a magyar szakképzés inferior  Specifikus tudás és változó környezet  A számítástechnika helyettesít sok rutirn műveletet és kigészít sok nem-rutin műveletet (Autor, Katz és Kearney. Autor Levy és Murnane)  „Turbulens idők” (Ljungquist és Sargent). A túl specifikus tudás hátráltatja az alkalmazkodást a változó időkhöz (Kruger és Kumar)  A poszkommunista tranzíció hasonló változás rövidebb idő alatt  Mi legyen az állam szerepe a szakoktatásban?

4 4/174/17 Adatok  Foglalkoztatás  Népszámlálás 1980, 1990  HLFS  Keresetek:  KSH jövedelemfelvételek 1973, 1983 (egy évvel korábbi keresetekre)  OMK Bértarifa felvételek 1986, 2002  A szakmastruktúra illeszkedése  A képzés strukturája: oktatási évkönyvek,  A foglalkoztatás strukturája: Népszámlálás 1980, 1990; HLFS

5 5/175/17 Ami történt: képzés

6 6/176/17 Ami történt: foglalkoztatás

7 7/177/17 Ami történt: keresetek

8 8/178/17 Dekompozíció  Egyszerű kis számítás  8 általános iskola = 8 év általános oktatás  Szakiskola = 8+1 év általános, 2 év szakoktatás  Középiskola = 8+3 év általános, 1 év szakoktatás (szakközép és gimnázium átlaga)  Becsülni lehet az általáns és a szakoktatás hozamát a tranzíció előtt (1986) és után (2002)  Feltéve hogy az általános és szakoktatás színvonala ugyanaz mindenütt  Feltéve hogy nincs szelekció  Ezek persze nagyon erős feltevések

9 9/179/17 Dekompozíció: eredmények

10 10/17 A szakképzés életciklus-hozama  Korév-specifikus bérhozamok  A 8 általánoshoz képest  Az érettségit adó középiskolához képest  1972, 1982, 1986, 2002  Minceri regressziók  Eredmények  8 általánoshoz képest: stabil 8% körüli hozam az életpálya során  ben magasabb volt, de azonos alakú  Középiskiolához képest: meredek és folyamatos csökkenés az életpálya során  ben magasabb volt, de azonos alakú  Következtetés: nem egyszerűen a tranzíció hatása

11 11/17 A 8 általánoshoz képest

12 12/17 A középiskolához képest

13 13/17 A foglalkozás-struktúra illeszkedése  Iskolai kiáramlási adatok (F)  osztva a mindenkori 17 évesek számával  Cenzus-HLFS foglalkozási adatok (S)  évekkel később  A kiáramlási kohorszokra vetítve  17 foglalkozási csoportra aggreálva  A mérési hiba hatásának minimalizálása érdekében  Példa  az 1985-ben élelmiszeripari szakmákban végzettek aránya (az akkori 17 évesekhez képest)  összevetve az 1995-ben szakmunkás végzettségű élelmiszeripari szakmában dolgozók arányával (az akkori 27 éveseken belül)  Stock-Flow regressziók az illeszkedés minőségére  Változás az évek során (a foglalkoztatás éve)  Változás a képzés megszerzésének éve alapján

14 14/17 Előzetes ábrák

15 15/17 Illeszkedés és a foglalkoztatás éve

16 16/17 Illeszkedés és a végzés éve

17 17/17 Következetetések  Mi történt?  A szakma-specifikus tudás nagymértékben leértékelődött  Az általános tudás nagymértékben felértékelődött  Miért?  A szakma-specifikus tudás a szocializmus alatt is folyamatosan avult  A tranzíció erre még egy lapáttal rátett  De elsősorban nem a szakmai illeszkedés problémái miatt  A „turbulens idők” magyarázatot támogatja  Policy implikációk  Jobb szakma-struktúra tervezéssel csak marginálisan javítható a szakképzés hozama  A szakma-specifikus képzés szerepét csökkenteni kellene


Letölteni ppt "1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon 2006. november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések