Dominancia versus versenyhatásteszt a fúziókontrollban Csorba Gergely GVH & MTA-KTI 2008-05-14.

Az előadások a következő témára: "Dominancia versus versenyhatásteszt a fúziókontrollban Csorba Gergely GVH & MTA-KTI 2008-05-14."— Előadás másolata:

1 Dominancia versus versenyhatásteszt a fúziókontrollban Csorba Gergely GVH & MTA-KTI 2008-05-14

2 2 Dominancia teszt Magyarországon 1990 óta érvényben lévő tesztMagyarországon 1990 óta érvényben lévő teszt EK által alkalmazott teszt 2004-igEK által alkalmazott teszt 2004-ig 15 EK országban van még érvényben a 26-ból15 EK országban van még érvényben a 26-ból Tpvt. §30(2)Tpvt. §30(2) „A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha […] az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.” Az erőfölény kimutatása tehát szükséges feltétele a fúzió megtilthatóságánakAz erőfölény kimutatása tehát szükséges feltétele a fúzió megtilthatóságának

3 3 Versenyhatás (SLC) teszt Angolszász országok által alkalmazott (USA, UK)Angolszász országok által alkalmazott (USA, UK) EK által alkalmazott teszt 2004 ótaEK által alkalmazott teszt 2004 óta A GVH kezdeményezte a Versenytörvény (Tpvt.) ez irányba történő módosítását, ezt a Kormány támogatta és a Parlament elé terjesztetteA GVH kezdeményezte a Versenytörvény (Tpvt.) ez irányba történő módosítását, ezt a Kormány támogatta és a Parlament elé terjesztette EC Merger Regulation [2004] §2(3)EC Merger Regulation [2004] §2(3) „A közös piaccal nem egyeztethető össze az az összefonódás, amely jelentős mértékben akadályozza a hatékony versenyt a közös piacon […], különösen ha ez gazdasági erőfölény létesítése vagy erősödése miatt következik be.” Az erőfölény itt már nem szükséges feltétel, csak egy esetAz erőfölény itt már nem szükséges feltétel, csak egy eset

4 4 A versenyhatás teszt előnyei 1.Direktben vizsgálja a fúzió hatásait a versenyre és a fogyasztókra 2.Tartalmazza a dominancia tesztet, de nincsenek kieső esetek 3.Összhangban van a hatásalapú vizsgálatok elterjedésével 4."Tesztelhetőbb", hatékonysági előnyök könnyebben összevethetővé válnak 5.Jogharmonizáció: azonos elbírálás

5 5 Egy gyakorlati példa: HTCC/Matel A HTCC (Pantel, Hungarotel) és a Matel (Invitel) a 2. és 3. legnagyobb magyar telekom szolgáltatóA HTCC (Pantel, Hungarotel) és a Matel (Invitel) a 2. és 3. legnagyobb magyar telekom szolgáltató Dominancia teszt alapján a fúziót feltételek nélkül engedélyezte a GVHDominancia teszt alapján a fúziót feltételek nélkül engedélyezte a GVH 1.Magyar Telekom vezető szerepe továbbra is erős marad  egyéni erőfölény nem valószínű 2.Még mindig aszimmetrikus a piaci erő eloszlása  közös erőfölény sem valószínű

6 6 HTCC/Matel versenyhatások Ugyanakkor a jelentős versenyhatást nem lehetett egyértelműen kizárniUgyanakkor a jelentős versenyhatást nem lehetett egyértelműen kizárni –A 4 nagy cégből 2 fuzionál –Nagy belépési költségek, váltási költségek Versenyhatás teszt alatt ez alaposabban vizsgálhatóVersenyhatás teszt alatt ez alaposabban vizsgálható –A legkoncentráltabb piacon (üzleti adat és Internetszolg.) ezt a rendelkezésre álló adatok alapján megtehettük  nem volt kimutatható jelentős versenyhatás –A két teszt ebben az esetben ugyanarra az eredményre vezetett