Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI A szülők munkaerőpiaci kiszorulásának hatása gyermekeik középiskolai továbbtanulására Szirák, 2006. november 3-4. Kertesi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI A szülők munkaerőpiaci kiszorulásának hatása gyermekeik középiskolai továbbtanulására Szirák, 2006. november 3-4. Kertesi."— Előadás másolata:

1 1 A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI A szülők munkaerőpiaci kiszorulásának hatása gyermekeik középiskolai továbbtanulására Szirák, november 3-4. Kertesi Gábor MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kézdi Gábor Közép-Európai Egyetem és MTA Közgazdaságtudományi Intézet

2 2 Vázlat  Motiváció  Emberitőke-felhalmozás az életpálya egészén: a kora gyermekkori hatások fontosabbak?  A tartós szegénység hatása a gyerekek későbbi teljesítményére  Hozzájárulásunk a probléma elemzéséhez  Természetes kísérleti helyzet: átmenet, a foglalkoztatás összeomlása  Sokan süllyedtek tartós munkanélküliségbe; megvizsgáljuk gyermeke- ik évekkel későbbi iskolai teljesítményét  Kérdések: Szülő tartós munkanélkülisége => gyerek teljesitménye? Számít-e a gyerek életkora?  Mérési eljárás  Függő: Életkor-specifikus középiskolai továbbtanulási esély  Pooled cross-sections, KSH MF, negyedévek (-nyár)  Identifikációs stratégia  Függvényformák  Eredmények  Erős hatások: 10 év tartós állástalanság kumulatív hatása: -20 % továbbtanulási esély  Lineáris 7 és 15 éves kor között, meredekebb óvodáskorban (3-7)

3 3 ET-felhalmozás az életpálya egészén  Fontosabbak-e a kora gyermekkori beruházások / hatások?  Cunha,Heckman,Lochner,Masterov (2005): igen  (1) A korai évek “érzékenyebbek”, kogn.idegtudomány alátámasztja  (2) Az elért készségszint és a folyó ET-befektetés komplementerek: “a készségek készségeket termelnek”  Bizonyítékok: kora gyermekkori beavatkozások, aktív munkaerőpiaci programok  Carneiro, Heckman (2003) gondolatkísérlet:  Rögzítsük a az egész életen át tartó ET-beruházások jelenértékét  Változtassuk a a beruházások időbeli pályáját  Elemezzük a következményeket (megtérülési ráták)  Társadalompolitikai következmények  Minél korábbi életkorban fektess be az oktatásba, minél többet és szakmailag minél kompetensebben!  Pl. Felnőttképzési programok helyett inkább kora gyermekkori készségfejlesztő programok

4 4 Egy híres ábra Carneiro és Heckman (2003), Human Capital Policy, függőleges: megtér.ráta Szürkével satirozva a tanulmányunk által lefedett életkor (3-15 évesek a szülő állásvesztésének évében)

5 5 A szegénység hatása a gyerek fejlődésére  A gyermekek fejlődésével foglalkozó (child development) irodalom  Hosszabb szegénységi priódusok súlyosabb következményekkel járnak  A korai vagy későbbi életkorbeli szegénység számít-e jobban? Vegyes bizonyítékok. Inkább: kora gyermekkori (pl. Duncan, Brooks-Gunn,Yeung,Smith (1998), Linver, Brooks-Gunn, Kohen (2002))  Nagy társadalmi változások intergenerációs következményei  Elder (1974): “Children of the Great Depression”, USA, Jahoda-Lazarsfeld-Zeisel (1933): „Marienthal”, Ausztria, Conger-Elder (1994): „Families in Troubled Times”, tönkrement amerikai farmerek, 1970-es évek  Jelentős mértékű kedvezőtlen hatások, de ellensúlyozó faktorok is vannak  Kedvezőtlen hatások  Kevesebb pénz jut készségfejlesztő beruházásokra  Rejtett csatornák (rosszabb egészség, családi stressz, a mentális fejlődést kevéssé elősegítő gyermeknevelési gyakorlat, kevésbé stimuláló tárgyi környezet)  kevesebb készség

6 6 A mi kutatásunk  Természetes kísérleti helyzet  Szülők, akik az átmenet éveiben szorultak ki tartósan a munkaerőpiacról  Gyerekek, akik évekkel később középiskolában továbbtanulhattak  Életkori heterogenitás a szülőket ért foglalkoztatási sokk idején  Gyerek születési éve, szülő állásvesztésének éve függetlenül szóródik  Családok közötti és családon belüli (testvérek) heterogenitás  Előnyök  Gyerek életkora széles sávban szóródik: 3-tól 15 éves korig  A heterogenitás két különböző forrása: családok között és belül  Hátrányok  Nem közvetlenül a beruházást vizsgáljuk, hanem az állásvesztést  Nem a munkaerőpiaci, hanem az iskolai következményt vizsgáljuk

7 7 Mit mérünk? Cunha, Heckman, Lochner, Masterov (2005) S it = f t (S it-1, I it ) S: készségek szintje I: beruházás i: gyerek indexe t: gyerek életkora S it = f t (S it-1, I it ) = f t [f t-1 (S it-2, I it-1 ),I it ] = … = F t (S i0,I i1,I i2,…,I it ) A beruházás korábbi életkorban hatékonyabb:  S it /  I ia >  S it /  I i,a+1

8 8 Mit mérünk? p ib = Pr(i nem tanul tovább b életkorban) = Pr(S ib + ε ib < q b )  p ib /  S ib < 0 Regressziónk: p ib (gyerek kora = a+1,szülő állásvesztésekor) — p ib (gyerek kora = a, …) 34 I A gyerek életkora15 Beruházási pálya, állásvesztés nélkül Beruházási pálya állásvesztés mellett

9 9 A foglalkoztatás leépülése Magyarországon A szülők generációja:1945 és 1970 között születettek (20-45 évesek,1990)

10 10 Iskolázottság szerinti foglalkoztatottság, az anyák generációja

11 11 Iskolázottság szerinti foglalkoztatottság, az apák generációja

12 12 Adatok  KSH Munkaerő-felvétel (MF)  Havi demográfiai és munkaerőpiaci adatok (jövedelem és vagyon nélkül)  egyén havonta  Gördülő panel  Állásvesztés évére utaló kérdés negyedév óta  Családi (szülő-gyermek) relációk ismertek  Munkaerőpiaci státus (azon belül: iskolába jár vagy sem) ismert a 15 éves vagy annál idősebb családtagok esetében  Minta  Megfigyelési egység: gyermek, 15 ≤ életkor ≤ 20, szülővel(kel) együtt él, általános iskolát (8 osztályt) befejezte  Egybeolvasztott (pooled) keresztmetszeti minta (első megjelenés: 1997-ben vagy utána), halmozódás kiküszöbölve  Nyári hónapok kihagyva (iskolába járás nem világos)  Mindkét szülő állástalan  Az a szülő, aki KÉSŐBB veszítette el az állását, valamikor 1987 és 1994 között szorult ki végleg a munkaerőpiacról  Függő változó: nem tanul(t) tovább középiskolában  Nincs befejezett középiskolai végzettsége ÉS  Nem is jár semmilyen középiskolába

13 13 Minta Zölddel kiemelve a becslés alapjául szolgáló minta 1-es minta 2-es minta

14 14 A szülők állásvesztése, statisztikák 1-es minta 2-es minta

15 15 Az idő: személyes és naptári Az állásvesztés ideje: Az interjúk elkészítésének ideje: ; A gyerekek életkora az interjú idején: évesek éves 1999-ben éves 1989-ben éves 2004-ben éves 1990-ben

16 16 Nem tanul tovább (%), életkor az interjú idején Felfelé torzít: az interjú idején idősebb gyereknek több ideje állt rendelkezésre, hogy lemorzsolódjék. Ezt a hatást kontrollálni kell.

17 17 Nem tanul tovább (%), az interjú éve szerint Kontrollcsoportoknál: Egyhén csökkenő trend. Kontrollálni kell.

18 18 Nem tanul tovább (%), születési év szerint Kontrollcsoportoknál: csökkenő trend (kisebb létszámú kohorszok). Ha ezt kontrollálnánk (kiegyenesítenénk), akkor a kezelt csoportnál látható lenne az emelkedő trend: szülői állásvesztés a gyerek fiatalabb életkorában nagyobb jövőbeli lemorzsolódást jelezne előre.

19 19 Becslés: keresztmetszeti adatokon Lineáris valószínűségi modell: y ij = α + f(a ij ) + g(c ij ) + h(x j ) + u ij i: gyerek j: család y: nem tanul tovább = 1, továbbtanul =0 a: a gyermek életkora, amikorra már mindkét szülő elveszítette az állását c: a gyerek egyéb jellemzői (neme, életkora az interjú idején) x: családi jellemzők (szülők kora, iskolázottsága, testvérek #, lakóhely) + kontroll: interjú évét képviselő fix-egyedhatások vagy az állásvesztés évét képviselő fix-egyedhatások „a” is 3 és 15 éves életkor közöttre korlátozva, transzformálva: a=3  0 Jobboldali változók: zérus átlagúra normalizálva Standard hiba családi szinten klaszterezve f(a) háromféleképpen specifikálva:  „a” lineáris (átlagos) hatása  „a” nem-parametrikus hatása (életkor dummyk)  lineáris hatás, törésponttal (spline), meredekebb-e 7 éves kor előtt? g(c) és h(x) többféle módon specifikálva

20 20 Identifikáció  A gyerek állásvesztéskori életkorát exogénnek tekintjük Megbízhatóbb, ha kontrolláljuk a családi jellemzőket és  a gyerek életkorát az interjú idején (16. fólia)  az interjú évét (17. fólia)  Az állásvesztés évét (nem mért heterogenitás: a legkevésbé produktív szülőt bocsátották el először)  Családonként egy - célcsoporthoz tartozó – gyerek esetében azonban e HÁROM változóból csak KETTŐ kontrollálható egyszerre Kor interjúkor = Év interjúkor – Év születéskor Kor állásvesztéskor = Év állásvesztéskor – Év születéskor Ezért: Kor interjúkor = Év interjúkor – Év állásvesztéskor + Kor állásvesztéskor 123

21 21 A minta tulajdonságai

22 22 Eredmények: „a” lineáris hatása

23 23 Családon belüli hatások becslése Minta korlátozva azon családokra, ahol van két, célcsoporthoz tartozó, év közötti gyerek (kettőnél több gyerekes családok kevesen, kihagyva) Lineáris valószínűségi modell: Δy ij = α + βΔa ij + Δu ij i: gyerek j: család Δ: idősebb testvér adata mínusz fiatalabb testvér adata y: „nem tanul tovább” dummy, a gyermek interjúkori életkorával korrigálva a: a gyerek életkora, amikor már mindkét szülő elveszítette az állását  Családi jellemzők, interjú éve, állásvesztés éve kontrollálva  y-t is korrigálni kell. LVM. Nyers y regresszálva az interjúkori életkor- dummykon. Korrigált y = reziduum. Folytonos a (-1,+1) tartományon)  β paraméter torzított lehet, ha a szülők többet költenek az elsőszülőtt (idősebb) gyermekeikre. (A mért β abszolút értékben nagyobb lehet, mint valójában)

24 24 Eredmények:Családon belüli hatások Olyan családok, ahol volt két, célcsoporthoz tartozó, év közötti gyerek az interjú idején

25 25 Eredmények : „a” nem parametrikus hatása Valamennyi kontroll + interjú éve dummyk vagy állásvesztés éve dummyk Kumulatív hatások!

26 26 Eredmények: „a” lineáris hatása, törésponttal a 7. életévnél

27 27 Konklúzió  A tartós szegénység sokat ront a továbbtanulási esélyeken  Sokat számít, hogy a gyermekek milyen életkorúak,amikor a családok tartós szegénységbe süllyednek  Ha a gyermek egy évvel fiatalabb korában következik ez be (ha ekkor szorul ki mindkét szülő a munkaerőpiacról), az 1,5-2,2 %-kal rontja a a gyermek későbbi továbbtanulási esélyeit.  Kumulatív hatás (nem parametrikus becslés): Továbbtanulási esély (3 éves kori elszegényedés esetén) = 65 % Továbbtanulási esély (15 éves kori elszegényedés esetén) = 85 %  Az összefüggés lineáris 7 és 15 éves kor között, 3-7 éves korban is lineáris, de meredekebb  Nem bizonyítható az „érzékenység“ vagy “erős komplementaritás” a 7 és 15 éves kor között bekövetkezett beruházásokban.  Az iskoláskor előtti évek különleges fontossága azonban igazolható. Évi 3,5 versus 2 %-kal számolva: 3-7 éves kor között: -14 %, 7-14 éves kor között: -14 %. A kora gyermekkor 4 elvesztegetett éve 7 elveszte- getett iskoláskori évvel ér fel.  A kora gyermekkori beavatkozások sokat segíthetnének a szegénységbe süllyedt családok gyermekein.


Letölteni ppt "1 A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI A szülők munkaerőpiaci kiszorulásának hatása gyermekeik középiskolai továbbtanulására Szirák, 2006. november 3-4. Kertesi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések