Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció összehasonlítása a szektorok között Lovász Anna MTA KRTK KTI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció összehasonlítása a szektorok között Lovász Anna MTA KRTK KTI."— Előadás másolata:

1 Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció összehasonlítása a szektorok között Lovász Anna MTA KRTK KTI Szirák 2012 november 9.

2 Bevezető A nők aránya jelentősen magasabb a közszférában, mint a magánszférában Eltérő preferenciák Kevesebb diszkrimináció? Szabályozott bértáblák, előléptetések  Kevesebb a diszkrimináció, és jobbak a nők esélyei a közszférában?  A bérezés/felvétel/előléptetés standardizálása növeli a nemek közötti egyenlőséget?  Bérkülönbség, foglalkozási szegregáció, üvegplafon

3 Eddigi irodalom a köz- és magánszféra eltéréseiről I. A megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség kisebb a közszférában: – Tansel (2004) Törökország: közszférában kb. 0, állami tulajdonú cégeknél 0,22, többi cégnél 0,29 (szelekció korr.) – Hoffnar-Greene (1996) USA: közszférában -0,09 (0,19 korrekció nélkül!), magánszférában 0,34 (szel. korr.) – Barron-Cobb-Clark (2010) Ausztrália: magasabb a magánszférában, mindkét szektorban nagyobb a béreloszlás felső részén – Chaaterji et al (2007) UK: közszférában (0,06), magánszférában (0,16) – Cheng (2005) Kanada: közszférában 0,22, magánszférában 0,3

4 Eddigi irodalom a köz- és magánszféra eltéréseiről II. A foglalkozási szegregáció nagyobb a magánszférában: – Baron-Cobb Clark (2010) Ausztrália: magánszférában 0,53 szegregációs index, közszférában 0,44 – Cheng (2005) Kanada: felsővezetőknél alacsonyabb a nők aránya mindkét szektorban, középvezetőknél a közszférában nagyobb az eltérés, magasan képzett foglalkozásokban jelentősen magasabb a nők aránya a közszférában – Mora-Ruiz Castillo (2004) Spanyolország: a magánszférában 50%-al magasabb a foglalkozási szegregáció mértéke

5 Adatok: Bértarifa Köz- és magánszféra, 2002-2008 Dolgozói adatok: bér, nem, iskolázottság, potenciális munkatapasztalat, foglalkozás Munkáltatói adatok: szféra, régió, méret (Munkahelyi jellemzők: ebédidő, szerződés típusa, hivatalos és valós munkaórák eltérése) Minta: teljes munkaidős dolgozók, min. 20 főt foglalkoztató cégek, súlyozott 2002200320042005200620072008 köztisztviselő6,2848,18910,11510,58710,99210,5339,977 bíró, ügyész172160219199275211256 közalkalmazott50,45244,22345,40344,42643,05841,95038,289 vállalat135,326148,329164,739169,609166,920162,477156,914

6 A közszférában dolgozók aránya nemenként, Bértarifa, 2002-2008

7 A nők aránya a két szférában, Bértarifa, 2002-2008

8 Átlagos reálbérek a két szektorban nemenként, 2002-2008 Reálbér: 2008-as értéken az éves fogyasztói árindexszel deflálva.

9 A teljes női-férfi átlagos log bérkülönbség szektoronként évente, Bértarifa adatbázis, 2002-2008

10 Nemek közötti bérkülönbség okai Megfigyelhető eltérések az egyéni jellemzőkben – Kiszűrhető, a bérkülönbség nagy része – Munkapiac előtti diszkrimináció/diszkrimináció visszahatása a humántőke befektetési döntésekre Nem megfigyelhető eltérések a jellemzőkben – Pl. pszichológiai jellemzők, verseny iránti attitűd, karrier- orientáltság, magabiztosság: veleszületett vagy tanult? Nem megfigyelhető eltérések a preferenciákban – Kompenzáló bérkülönbségek, szegregáció: veleszületett vagy tanult? Munkapiaci diszkrimináció

11 1. becslés: megmagyarázatlan bérkülönbség Mit szeretnénk kiszűrni? – Pl. foglalkozási/iparági szegregáció: lehet diszkrimináció, vagy eltérő preferenciák következménye (amelyek lehetnek veleszületett, vagy önmaguk is diszkrimináció következményei ) Itt: a két szektorba belépő női dolgozók esélyei mennyiben különböznek  munkapiaci diszkrimináció – A foglalkozási/iparági szelekció hatását nem szűrjük ki: lehet diszkrimináció következménye – Torzítások: nem megfigyelhető eltérések hatása

12 Az átlagos megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség és a szférák közötti eltérése: egyéni szintű béregyenletek, Bértarifa adatbázis, 2002-2008 Specifikáció1234 nő -0.124-0.154-0.169-0.159 0.0020.001 közszféra 0.234-0.030-0.134-0.107 0.0040.003 nő*közszféra 0.0010.0250.0810.082 0.0040.003 tapasztalat 0.0210.0200.019 0.000 szakiskola 0.0850.1310.124 0.001 érettségi 0.3730.3810.378 0.0020.001 diploma 0.9630.9810.975 0.002 dolgozói kontrollokxxx intézményi kontrollokxx munkahelyi kontrollokx r20.0350.3290.4650.483 N1411950 14014341401418

13 A megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség eltérése a két szektor között, időbeli trend, 2002-2008

14 A megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség szektoronként a foglalkozási szegregáció hatásával együtt és a nélkül 2002-2008 Közszféra Magánszféra Női-férfi log bérkülönbség -0.083-0.067-0.138-0.124 0.003 0.001 A foglalkozás elnőiesedésének bérhatása -0.082-0.055 0.0050.003 Kontrollok xxxx r2 0.6800.6820.464 N 302469 1098949

15 A megmagyarázatlan bérkülönbség eltérése a két szektor között, kvantilisonként Q10Q25Q50Q75Q90 Nő -0.041-0.078-0.126-0.185-0.236 0.001 0.002 Közszféra 0.2460.1530.002-0.148-0.255 0.003 0.0040.0060.008 Közszféra x Nő 0.0190.0400.0570.0840.121 0.003 0.0040.0050.007 N 1401418

16 A megmagyarázatlan bérkülönbség és az eltérése a két szektor között, kvantilisonként

17 Vertikális foglalkozási szegregáció Nők arányaÁtlagbér MagánKözMagánKöz Vezetők0.3120.653384400370320 Felsőfokú önnálló0.4020.754355545235637 Felső és középfokú0.5990.863203527163815 Irodai0.9050.951148094135503 Szolgáltatás0.5280.728105552117844 Ipari0.1980.118128995126334 Gépkezelő0.2320.017137642137324 Szakképzetlen0.4660.8039095699721

18 Üvegplafon: a vezetői pozícióba jutás esélyei A nők aránya a vezetőségben jelentősen magasabb a közszférában  Nagyobb eséllyel jutnak vezetői pozíciókba mint a magánszférában?  Probit becslés: függő változó = annak a valószínűsége, hogy az adott egyén vezetői pozícióban van  Egyéni jellemzőkre (iskolázottság, munkatapasztalat, régió, intézmény mérete) kontrollálva

19 A nők vezetői foglalkozásba jutásának esélyei szektoronként, probit becslések, 2002-2008 KözszféraMagánszféra EgyütthatóSEEgyütthatóSE -0.1920.014-0.2950.006 Átlagos marg. hatás SE Átlagos marg. hatás SE -0.01270.002 -0.0440.001

20 Összefoglalás Női-férfi bérkülönbség: alacsonyabb a közszférában – Kérdés, mennyire diszkrimináció, mennyire nem megfigyelhető eltérések következménye – Az összehasonlítást akkor torzítják, ha különböző az eltérések mértéke a két szektorban Foglalkozási elnőiesedésének bérhatása: negatív, hasonló a két szektorban, alacsony Nők vezetőségbe jutásának esélye: nagyobb a közszférában – Jobb módszer? Nők eleve magasabb aránya a szektorban?  A bértáblák használata növeli az esélyegyenlőséget, az előléptetéseknél azonban kisebb a különbség (kevésbé szabályozott döntések?)

21 Köszönöm szépen!


Letölteni ppt "Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció összehasonlítása a szektorok között Lovász Anna MTA KRTK KTI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések