Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségkárosodással élők munkaerő- piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága A TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-002 SZ. KIEMELT PROJEKT V. KUTATÁSI PILLÉRÉNEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségkárosodással élők munkaerő- piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága A TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-002 SZ. KIEMELT PROJEKT V. KUTATÁSI PILLÉRÉNEK."— Előadás másolata:

1 Az egészségkárosodással élők munkaerő- piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága A TÁMOP / SZ. KIEMELT PROJEKT V. KUTATÁSI PILLÉRÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT „C” és „D” KUTATÁS EREDMÉNYEIBŐL Bernát Anikó, Gábos András és Tátrai Annamária Egészség és munkae rő piac - Szirák, november 5.

2 1. A kutatásról 2. Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság 3. A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

3 1. A kutatásról 1. Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság 2. A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

4 C - akadályozottakD - egészségkárosodottak A kutatás célja: esélyegyenlőségi szempontból kedvezőtlen helyzetű csoportok életmódjának megismerése Célcsoport: éves magánháztartásokban élő személyek, akiknek saját bevallásuk szerint van olyan, legalább 6 hónapja fennálló testi vagy pszichés problémájuk, amely akadályozza őket mindennapi tevékenységeik ellátásában akik rendelkeznek orvosszakértői bizottság által meghatározott munkaképesség-csökkenést vagy egészségkárosodást megállapító határozattal A célcsoport megtalálása: véletlensétás módszer véletlensétás módszer a éves népesség területi eloszlása alapján rétegezve (KSH 2006) (szűrőkérdőív) véletlensétás módszer az ONYF adatai alapján (kor alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők és megváltozott munkaképességűek) (szűrőkérdőív) + ajánlásokkal segített kérdezés A településminta kialakítása megye és településtípus szerint rétegzett, PPS minta 2049 fő (19410 felkeresett háztartásból)2045 fő (18419 felkeresett háztartásból)

5 Az elemzés témái 1.Bevezetés: a kutatás indíttatása, a mintavétel és az adatfelvételi folyamat 2.A népesség fő társadalmi-demográfiai és élettörténeti jellemzői 3.Akadályozottságbeli helyzet és egészségi állapot: szubjektív egészségi állapot, akadályozottság, fogyatékosság, adminisztratív minősítés 4.A társadalmi kirekesztettség anyagi vetülete: munkaerő-piaci helyzet, jövedelem és szegénység, anyagi depriváció, EU2020 szegénységi cél 5.Jóléti ellátások szerepe és az állammal kapcsolatos attitűdök 6.Foglalkoztathatóság: munkaképesség, szándék, a munkakeresés, az aktívak helyzete a munkaerőpiacon 7.A társadalmi kirekesztettség nem anyagi vetülete: kapcsolatok, aktivitás, elégedettség, attitűdök, diszkrimináció

6 Nem volt kontrollcsoport Helyette: külső források – TÁRKI Omnibusz november – Január – TÁRKI Háztartás Monitor – TÁRKI Gazdaság és kultúra – Eurostat EU – SILC MEF, Életünk Fordulópontjai

7 1. A kutatásról 2. Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság 3. A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

8 Gazdasági aktivitás

9 Egyéni gazdasági aktivitás Forrás: „D” kutatás 2010, N=2045

10 A foglalkoztatottság növelésének egyik célcsoportja Négy feltétel a munkaerőpiacra való visszatéréshez : i.Széles értelemben vett munkaképesség ii.Elhelyezkedési szándéka iii.Piacképes tudás, tapasztalat iv.Munkaerő-kereslet A munkába állás feltételei

11 Munkaképesség és szándék El tud-e képzelni olyan munkakörülményeket, munkavégzési formát, amely mellett hajlandó lenne dolgozni? 33%67% Testi vagy pszichés problémája nem teljes mértékben korlátozza a munkavállalásban? 23%77% Szeretne Ön munkát vállalni, elhelyezkedni?27%73% Az elmúlt két évben keresett munkát?18%82% Jelenleg keres munkát?12%88% Nem foglalkoztatottak között IgenNem Szerepel a munkaügyi központok nyilvántartásában?9%91% Forrás: „D” kutatás 2010, N=1738

12 A munkaképesség megítélésének magyarázatára (logisztikus regresszió a nem foglalkoztatottak között) Függő változó: 1 - el tud képzelni olyan munkakörülményeket… Szocio-demográfia: – nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus Etnikai identitás Egészségi állapot – egészségkárosodás mértéke, szubjektív egészségi állapot Élettörténet – 15 éves kora eltelt idő hány százalékát töltötte fizetett munkával – Milyen életkorban szembesült akadályozottságával? Háztartásjellemzők – anyagi depriváció – akadályozott személyek száma a háztartásban

13 Forrás: „D” kutatás 2010, N=1720 A nem foglalkoztatottak elhelyezkedési szándéka

14 Forrás: „D” kutatás 2010, N=1738

15

16 Az elhelyezkedési szándék magyarázatára (logisztikus regresszió a nem foglalkoztatottak között) Függő változó: 1 – aktív keresők, szeretne dolgozni, de nem keres Szocio-demográfia: – nem, életkor (40-49, 50-54), iskolai végzettség, településtípus (megyeszékhely) Etnikai identitás Egészségi állapot – egészségkárosodás mértéke, szubjektív egészségi állapot Élettörténet – 15 éves kora eltelt idő hány százalékát töltötte fizetett munkával – milyen életkorban szembesült akadályozottságával? Háztartásjellemzők – anyagi depriváció, háztartás munkaintenzitása, akadályozott személyek száma a háztartásban Alkalmasnak ítéli-e magát a munkavállalásra

17 A keresés akadályai - a nem foglalkoztatott, nem aktív keresők között IgenNemNem tudja Egyáltalán nincsenek munkalehetőségek a környéken48%50%2% Nem ismer szükségleteinek megfelelő állásokat45%54%1% Elveszítené jelenlegi jövedelme egy részét, vagy teljes jövedelmét ha munkába állna 28%66%6% Elvesztené jelenlegi támogatásai egy részét vagy minden támogatást, ha munkába állna 21%73%6% Családja vagy barátai nem támogatják21%77%2% Úgy érzi, iskolázottsága, képzettsége nem megfelelő19%79%1% Nincs megfelelő közlekedési lehetőség17%82%1% Családi kötelezettségei miatt nem teheti meg8%90%1% Attól tart, munkatársai elszigetelnék10%88%2% Diszkrimináció áldozata volt6%93%2%

18 Foglalkoztatási programok egy kiemelt célcsoportja lehet, akik …szeretnének dolgozni, de nem keresnek munkát Az általuk említett akadályok struktúrája más – Képzettségüket nem érzik megfelelőnek (60%) – Álláslehetőségek hiányára hivatkoznak (60%) Akadályok

19 1. A kutatásról 2. Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság 3. A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

20 A háztartás gazdasági aktivitása: aktív háztartástagok száma (%) ból 26 akadályozott és 52 egészségkárosodott háztartásában egyáltalán nem él foglalkoztatott. - Ugyanez az arány egy átlagos éves felnőtt esetében 20%. - A szintek és a lejtő-mintázat azonos a hasonló egészségkárosodással élők körében, függetlenül a mintától - A évesek és a szubjektíve akadályozottak esetében pozitív kapcsolatot találunk, a szintek azonban különböznek

21 A munkanélküli háztartásban élés kockázata (%) - Átlagosnál jobban érintettek az egyedülállók, az alacsonyan képzettek, a romák, az Észak-Magyarországon élők - Önálló hatások: iskolázottság, háztartás-összetétel (egyedülálló), fogyatékkal élő személyek száma, roma származás, - Az adminisztratív minősítés növeli a kockázatot, de a D minta 50%-nál alacsonyabb károsodással rendelkező tagjai esetében nincs önálló hatás

22 A háztartás gazdasági aktivitása: munkaintenzitás (%) - A éves népesség 16%-a él tartósan munkanélküli háztartásban - Akadályozottak: 26%, egészségkárosodottak: 52% - A C és D mintabeli egészségkárosodottak adatai nem térnek el számottevően egymástól - A szubjektíve akadályozottak MI szerinti megoszlása a éves népességéhez hasonló, de „inaktívabb” Munkaintenzitás (EUROSTAT): - az aktív korú (18-62 éves) ht tagok az elmúlt 12 hónapban mennyit dolgoztak - a háztartás a teljes elvi kapacitását mennyire tudja kihasználni a munkaerőpiacon

23 Jövedelmi helyzet: egyéni és háztartásjövedelem - Az akadályozottak egyéni jövedelme 10-, az egészségkárosodottaké 25%-kal marad el a évesekétől - Az egy főre eső háztartásjövedelem és az OECD2-skálával számított ekvivalens jövedelem alapján ezek az elmaradások kisebbek, különösen az egészségkárosodottaknál

24 Jövedelmi helyzet: szegénységi kockázat - Szegénységi küszöb forrása: a TÁRKI november-decemberi Omnibusz vizsgálata - Szegénységi küszöb: az OECD2-skálával számolt ekvivalens mediánjövedelem 60%-a: 54 ezer Ft

25 Jövedelmi helyzet: szegénységi kockázat - Az akadályozottak szegénységi kockázata közel 20%-kal, az egészségkárosodottaké 40%-kal magasabb, mint a éveseké - Az egészségkárosodottak körében a szegénység kockázata csökken az egészségkárosodottság mértékével, mintától függetlenül; ezt az eredményt a regressziós vizsgálat is megerősíti - Feltételezett okok: a háztartás-összetétel (több eá., kevesebb gyerekes), illetve a jóléti ellátások színvonalának különbségei; további elemzést igényel - Magas szegénységi kockázatú csoportok: egyedülállók, gyermekes családokban élők, legfeljebb általános iskolát végzettek, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön élők, romák - Regressziós elemzés: az iskolázottság önálló hatása nagyon erős, erősebb mint a munkanélküli háztartásban élésekor becsült, a háztartás-összetételé viszont gyengébb

26 Az anyagi depriváció elemi indikátorai Kilenc elemi indikátor (Guio 2009, Eurostat, Social OMC) 1. A háztartás nem képes arra, hogy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezzen. 2. Az elmúlt évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudták befizetni a lakbért, lakástörlesztést, közös költséget, közüzemi díjat, pénzkölcsön törlesztő részletét A háztartásban élők anyagi okokból nem engedhetik meg, hogy… 3. évente legalább egy hétre elmenjenek nyaralni 4. legalább minden második nap húst egyenek 5. lakásukat megfelelően fűtsék 6. automata mosógépük legyen 7. színes televíziójuk legyen 8. telefonjuk (vezetékes vagy mobil) legyen 9. személyautójuk legyen

27 Az anyagi depriváció elemi indikátorai - Az egészségkárosodottakat minden tétel esetében lényegesen depriváltabbak, mint a évesek vagy a szubjektíve akadályozottak - Utóbbiak azonban a fizetési késedelem és az autótulajdon hiánya tekintetében az egészségkárosodottakhoz hasonlóak - A magyarok leginkább az egyhetes nyaralást nélkülözik és hiányoznak a pénzügyi tartalékaik - A főbb szocio-demográfiai háttérváltozók szerinti deprivációs kockázatok mintázata hasonló a szegénység esetében megfigyelttel

28 Az anyagi depriváció aggregált indikátorai - A súlyos anyagi depriváció az egészségkárosodottak több mint kétötödét érinti, mintától függetlenül - Az akadályozottak kockázata azonos a évesekével, közel egyharmados - Hasonló mintázat a súlyos anyagi depriváció esetében is, eltérő szint mellett Anyagi depriváció - 3+ elemi indikátor szerint deprivált Súlyos anyagi depriváció - 4+ elemi indikátor szerint deprivált (EUROSTAT)

29 Az egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága - A szubjektíve akadályozottak körében a súlyos anyagi depriváltság elterjedtsége lényegesen kisebb, mint az egészségkárosodottak körében, hasonló a népességével - Az egészségkárosodottak depriváltsága nem mutat számottevő eltérést az egészségkárosodottság szintje szerint

30 Az egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága - A súlyos anyagi depriváltság az átlagosnál magasabb azok körében, akik -egyedülállók -a háztartásban a legmagasabb iskolai végzettség a legfeljebb általános iskola -Észak-Magyarországon élnek -Romák - Regressziós elemzés az önálló hatások elkülönítésére -iskolázottság -háztartás összetétele -roma származás - A D mintába tartozó egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága statisztikailag nem nagyobb, mint a C kutatás orvosszakértői határozattal nem rendelkező almintájába tartozóké


Letölteni ppt "Az egészségkárosodással élők munkaerő- piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága A TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-002 SZ. KIEMELT PROJEKT V. KUTATÁSI PILLÉRÉNEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések