Sass Magdolna, MTA KTI Szanyi Miklós, MTA VKI

Az előadások a következő témára: "Sass Magdolna, MTA KTI Szanyi Miklós, MTA VKI"— Előadás másolata:

1 Sass Magdolna, MTA KTI (sass@econ.core.hu) Szanyi Miklós, MTA VKI
Klaszterek és a multinacionális vállalatok helyi beszállítói hálózatának fejlődése Sass Magdolna, MTA KTI Szanyi Miklós, MTA VKI

2 Klaszterkoncepció Cél: a globális versenyképesség erősítése regionális/helyi szinten Központi elem: kooperáció különféle vállalati funkciók területén (eladás, vásárlás, oktatás-képzés, innováció, logisztika, marketing stb.) Eszközök: a klaszterszolgáltatások közös/megosztott használata, személyes és informális kapcsolatok, tudásgenerálás és –megosztás, és a közös fellépés előnyei

3 A klaszterek jellemzői
A tevékenység regionális koncentrációja Ágazati fókusz (traded clusters) A résztvevők heterogén struktúrája Együttműködés és verseny Innováció (tudásgenerálás és -megosztás) Kritikus tömeg (méret, pénzügyi függetlenség) Életciklus

4 Folyó kutatásunk Magyarországon a vállalatközi kapcsolatokban igen fontosak a (külföldi tulajdonú) vállalat helyi (hazai vagy külföldi tulajdonban levő) vállalatokkal megvalósított beszállítói kapcsolatai Kérdés: 1. Milyen tényezők határozzák meg egy-egy külföldi tulajdonban levő vállalat helyi beszállításainak nagyságát? 2. Jó alapot adhatnak-e ezek a beszállítói kapcsolatok egy mélyebb, klaszterszerű együttműködés kifejlődéséhez? Módszer: az UNCTAD (2001) alapján a beszállításokat meghatározó tényezők vizsgálata a feldolgozóiparban Vállalati kérdőív alapján Részletes esettanulmány alapján (Electrolux-Lehel – kiemelkedően magas helyi beszállítói arány, helyi hozzáadott érték, fejlesztési tevékenység is együttműködésben – mégsem fejlődik belőle egy magasabb szintű klaszter-együttműködés)

5 Beszállítások A külföldi részvételű és a hazai vállalatok közötti legfontosabb együttműködési forma A tovaterjedő hatások (spillovers) egyik legfontosabb csatornája, így az FDI fogadó gazdaságra gyakorolt (pozitív) hatásának egyik legfontosabb eleme Egyfajta alacsony szintű klaszternek is tekinthető Alap lehet a mélyebb együttműködésre Viszonylag alacsony szinten általában Magyarországon, bár vannak kivételek

6 A helyi beszállításokat meghatározó tényezők
A belépés módja Ágazat Export- versus hazai piacra orientált A „külföldi” és a „hazai” szektor közötti különbség nagysága A beruházás (vállalat) kora A (potenciális) helyi beszállítók által nyújtott minőség (tág értelemben) A beruházó nemzetisége (TB és vállalati kultúra) A multi globális stratégiája A leányvállalat szerepe a multi nemzetközi termelési hálózatában

7 Helyi beszállítói részesedések privatizált vállalatoknál (Ipargazdasági Kft., 2002)
A cég neve és tevékenysége Magyar beszállítás aránya a helyi hozzáadott értékből ABB Kft. (energetikai gépgyártás) 45 % Adtranz Kft. (dízelvonatok, tehervagonok gyártása) 55 % BPW-Rába Rt. (tehergépkocsi futóművek gyártása) 35 % Electrolux Lehel Kft. (elektromos háztartási készülékek gyártása) 40 % GE Lighting Tungsram Rt. (fényforrás-gyártás) 50 % Knorr-Bremse Kft. (fékrendszerek gyártása) 30 % SVT-Wamsler Rt. (háztartási elektromos készülékek gyártása) ZF Hungária Kft. (sebességváltó-gyártás)

8 Helyi beszállítói arány zöldmezős beruházásoknál (Ipargazdasági Kft
A cég neve, tevékenysége A magyar beszállítás aránya a hozzáadott értékből Denso Kft. (diesel-adagoló pumpa gyártása) 0 % IBM Storage Kft.* (merevlemez-meghajtó-gyártás) 5 % alatt LEAR Kft. (járműipari belső rendszerek gyártása) 10 % Opel Hungary Kft. (motor-, hengerfej- és sebességváltó gyártása) Philips-csoport (elektronikai termékek gyártása) Phycomp Kft. (kondenzátor- és ellenállás-összeszerelés) Sony Hungária Kft. (elektronikai termékek gyártása) Thyssen Production System Kft. (autóipari gépek gyártása) Tower Automotive Kft. (karosszéria-elemek összeszerelése) Zeuna Starker Kft. (kipufogórendszerek gyártása) 15 % Zollner Elektronik Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) 6 %

9 Az első 10 magyar exportőr, 2006
Vállalat Külföldi részesedésű? (belépési mód) Ágazat Részesedése a magyar exportból (%) Export/értékesítés (%) Helyi beszállítók részesedése (%) 1. MOL (igen) (tőzsdei privatizáció) Energia 9.98 59.0 … 2. Audi igen (zöldmezős) Autóipar 9.66 99.7 10 3. Philips Elekrtonika 4.72 99.5 4. GE Hungary Elektronika 4.08 97.3 50 5. Suzuki 3.10 85.1 40 6. Samsung 2.94 88.0 15+ 7. Flextronics 1.70 99.0 10- 8. Alcoa-Köfém igen (privatizált) Fémfeldolgozás 1.60 84.7 9. Michelin Gumiipar 99.8 20+ 10. Robert Bosch Electronics Ltd. 1.37 99.9

10 Klaszterek beszállítói hálózatokból?
Privatizáció vs. Zöldmezős: nem releváns (klaszter: viszonylag új jelenség) Ágazat: releváns lehet, de többféle; és mobil iparágak Klaszter-részvétel: relevánsabb, ahol a vállalat maga aktívan részt vett a beszállítói hálózat kiépítésében, fejlesztésében (kapcsolatok, bizalmi tőke) Felkészületlen helyi résztvevők (bizalom hiánya!, rövid távú megfontolások) Klaszter: a beszállításhoz képest más minőséget jelent Multik: az előnyök miatt aktívabbak lehetnek a klaszterekben Kiemelkedő szerep: a szociális tőke, bizalom A klasztermenedzsment jelentős szerepe