Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MATEMATIKAI TUDÁSSZINT-MÉRÉSEK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MATEMATIKAI TUDÁSSZINT-MÉRÉSEK"— Előadás másolata:

1 MATEMATIKAI TUDÁSSZINT-MÉRÉSEK
„Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században” zárókonferencia Szeged, október MATEMATIKAI TUDÁSSZINT-MÉRÉSEK Vidákovich Tibor és Csíkos Csaba SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

2 A „matematikai tudásszint-mérés” típusai
Az iskolai matematikai tudás vizsgálata (tantervi követelmények, hagyományos feladatok) A matematikai kompetencia vizsgálata (alkalmazási követelmények, „realisztikus” fela-datok) A matematikai szövegesfeladat- és probléma-megoldás vizsgálata (gondolkodási folyamatok, szöveges feladatok) A matematikai alapkészségek vizsgálata (strukturális modellek, elemi feladatok)

3 Az iskolai matematikai tudás vizsgálata
Nemzetközi vizsgálatok: - IEA FIMS ( ) - IEA SIMS ( ) - IEA TIMSS (1995-től) Hazai vizsgálatok: - Kiss Árpád ( ) - TOF-80 (1980) - MONITOR (1986-tól) - diagnosztikus felmérések (1989-től) - megyei felmérések

4 Az iskolai matematikai tudás nemzetközi vizsgálatai
A mérőeszközök alapos, a tantervek összehason-lító elemzésére épülő előkészítése: intended, im-plemented, attained curriculum Változó mérési koncepció, az iskolai tudás helyett egyre inkább a kulturális eszköztudás értékelése Körültekintő mintaválasztás, utólagos korrek-ciókkal (Báthory, 1992) Országok közötti összehasonlítás, melynek célja az egyes országok „profiljának” felmutatása is

5 SIMS: a hazai minták eredményei tartalmi területek szerint
13 éve sek Végzős közép iskolások tartalmi terület helyezés (14 ország) helyezés (12 ország) Aritmetika 7. Számrendszerek 12. Algebra 5. 11. Geometria 2. Mérés Elemi függvények Leíró statisztika 4. Valószínűségszámí-tás és statisztika

6 Az iskolai matematikai tudás hazai vizsgálatai
Központi kérdés a tantervi követelményeknek való meg-felelés (folyamatos tantervi reformok) Az eredmények nem kielégítőek: „a vizsgált tanulók több-ségének tudásszintje nem vagy csak egyes ismeretkörökben éri el a tantervekben meghatározott magasságot” (Kiss, 1961) A teljesítményekben jelentős különbségek vannak a tele-püléstípusok és a képzési típusok szerint is (Radnainé, 1983) Az intézmények közötti különbségek növekednek, egyre fokozódó polarizáció észlelhető (Orosz, 1998) A tantárgyi tudás és az osztályzatok között szignifikáns, de a vártnál alacsonyabb korrelációk vannak (Csapó, 2002)

7 MONITOR ’86: településtípusok szerinti teljesítmény-eloszlások
Jó teljesítmény Átlagos teljesítmény Gyenge teljesítmény Főváros 20,0% 73,3% 6,7% Város 15,8% 73,7% 10,5% Község 15,2% 47,8% 37,0% Összesen 16,2% 61,6% 22,2%

8 A matematikai kompetencia vizsgálata
Nemzetközi vizsgálatok: - IEA TIMSS (1995-től) - OECD PISA (2000-től) Hazai vizsgálatok: - Országos kompetenciamérés, OKM (2001-től)

9 A matematikai kompetencia nemzetközi vizsgálatai
Fokozatos elszakadás a tantervi háttértől, tartalmi területek és matematikai tevékenységformák ér-tékelése A kulturális eszköztudás koncepció további bővü-lése, matematikai műveltség (mathematical lite-racy) Valószínűségi tesztmodellek, a teljesítmény- és a nehézségparaméterek közös skálán (átlag: 500, szórás: 100) Országok közötti összehasonlítás, a matematikai műveltséggel összefüggő háttértényezők szerepé-nek vizsgálatával

10 TIMSS 1995-2003: a 14 évesek eredményei (Gonzales és mtsai, 2004)
Ország 1995 1999 2003 Szingapúr 609 604 605 Koreai Köztársaság 581 587 589 Hongkong 569 582 586 Japán 579 570 Belgium – Flandria 550 558 537 Hollandia 529 540 536 Magyarország 527 532 Oroszország 524 526 508 Szlovákia 534 Lettország 488 505 Amerikai Egyesült Államok 492 502 504 Litvánia 472 482 Új-Zéland 501 491 494 Bulgária 511 476 Románia 474 475 Ciprus 468 459 Irán 418 422 411

11 PISA 2003, 2006: az országok teljesítményének változása (PISA 2006 jelentés)

12 A matematikai kompetencia hazai vizsgálatai
A PISA-koncepció, módszerek és feladattípusok alkalmazása több populáció mérésére is Az eredeti cél a mérés és az eredményelemzés korszerű módszereinek megismertetése Ezt fokozatosan felváltja az intézmények teljesít-ményeinek rétegstandardokkal történő összeha-sonlítása Kiegészíti a háttértényezők hatásának elemzése, kísérletek a pedagógiai hozzáadott érték számítá-sára (Balázsi és mtsai, 2005)

13 OKM 2003-2008: az egyes szinteket elérők aránya (OKM 2008 országos jelentés)

14 A matematikai szövegesfeladat- és problémamegoldás vizsgálata
Szövegesfeladat-megoldás: - Nagy József és Csáki Imre (1976) - Vidákovich Tibor és Csapó Benő (1998) Problémamegoldás: - Kontra József (2001) - Csíkos Csaba (2003)

15 A szövegesfeladat-megoldás vizsgálatai
A szövegesfeladat-megoldás egészének és elemei-nek, készségeinek értékelése hagyományos fela-datokkal A terület teljes rendszerét lefedő feladatbank ere-deti bemérése évfolyamos országos mintá-kon (Nagy és Csáki, 1976) A rendszer legfontosabb elemeit lefedő, változatlan formában használható feladatok újbóli bemérése 4., 6., 8. és 10. évfolyamos országos mintákon (Vi-dákovich és Csapó, 1998)

16 A szövegesfeladat-megoldás fejlődése (Vidákovich és Csapó, 1998)

17 A problémamegoldás vizsgálatai
A szövegesfeladat-megoldás egészének és feladat-megoldó stratégiáinak értékelése realisztikus fel-adatokkal (Csíkos, 2003) A szövegben szereplő fogalmak és a fogalmak kö-zötti viszonyok megfelelő mentális reprezentá-ciója szükséges (Kontra, 2001) Az eredményes problémamegoldók kognitív, af-fektív és családi-kulturális jellemzőinek vizsgálata

18 Teljesítmények hagyományos és realisztikus feladatokban (Csíkos, 2003)
Feladattípus Hagyományos Realisztikus Nemzetközi „barátok” 98% 18% 5-23% „deszkák” 71% 14% 0-21% „víz” 96% 17% 9-21% „buszok” 89% 36% 11-67% „futás” 67% 2% 0-7% „iskola” 92% 7% 1-9% „léggömbök” 37% 82% 51-85% „életkor” 85% 0% 0-2% „kötél” 46% 4% 0-8% „edény” 52% 1% 0-5%

19 A matematikai alapkészségek vizsgálata
Elemi alapkészségek: - PREFER (Nagy József, 1980) - DIFER (Nagy József és mtsai, 2004) Matematika-specifikus alapkészségek: - elemi és alapműveleti számolás (Nagy József, 1971, 1973) - mértékegység-váltás (Nagy József, 1973; Vidá-kovich Tibor, 2001)

20 Az elemi alapkészségek vizsgálatai
Strukturális modellek, teljes lefedő feladatrend-szerek alkalmazása Az „iskolakészültség” empirikus pedagógiai meg-közelítése (Nagy, 1980) Az elemi alapkészségek fejlődése és szerepe az ér-telmi fejlődésben (számlálás, mennyiség) Kritériumorientált diagnosztikus értékelés (Nagy és mtsai, 2004)

21 Az elemi számolási készség fejlődése (Nagy és mtsai, 2004)

22 A matematika-specifikus alapkészségek vizsgálatai
Nagy elemszámú országos reprezentatív minták, rétegstandardok képzése A teljes rendszert lefedő tesztek eredeti bemérése évfolyamos országos mintákon (Nagy, 1971, 1973) A változatlan formában használható tesztek újbóli bemérése 3., 5., 7., 9. és 11. évfolyamos országos mintákon (Vidákovich, 2001)

23 A mértékegység-váltás fejlődése (Vidákovich, 2001)

24 Összegzés Iskolai matematikai tudás: a nemzetközi átlag feletti tel-jesítmények, a hazai követelményekhez képest nem kielé-gítőek, jelentős rendszerszintű különbségek Matematikai kompetencia: a nemzetközi átlag körüli tel-jesítmények, a hazai vizsgálatokban kevés változás, jelen-tős rendszerszintű különbségek Matematikai szövegesfeladat- és problémamegoldás: a szövegesfeladat-megoldás készségeiben kismértékű javu-lás, a problémamegoldás stratégiáiban a nemzetközi átlag körüli teljesítmények, kisebb rendszerszintű különbségek Matematikai alapkészségek: az elemi alapkészségekben kismértékű javulás, a matematika-specifikus alapkészsé-gekben visszaesés, kisebb rendszerszintű különbségek

25 Irodalom Balázsi Ildikó és mtsai (2005): A 2004-es Országos kompetenciamérés eredményei. Új Pedagógiai Szemle. Báthory Zoltán (1992/2000): Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Ok-tatási Stúdió, Budapest. Csapó Benő (2002): Az iskolai tudás felszíni rétegei: mit tükröznek az osztályzatok? In: Csapó Benő (szerk.): Az is-kolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest. Csíkos Csaba (2003): Matematikai szöveges feladatok megértésének problémái 10–11 éves tanulók körében. Magyar Pedagógia. Gonzales, P. és mtsai (2004): Highlights from the Trends in International Mathematics and Science Study (2003). U.S. Department of Education, National Center for Education Statistics, Washington, DC. Kiss Árpád (1960a, 1960b, 1960c, 1961): Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata. Pedagógiai Szemle. Kontra József (2001): A nyelvi és strukturális tényezők befolyása a szöveges feladatok megoldására. Magyar Pedagó-gia. Nagy József (1971): Az elemi számolási készségek mérése és fejlettségének országos színvonala. Tankönyvkiadó, Bu-dapest. Nagy József (1973): Alapműveleti számolási készségek. Standardizált készségmérő tesztek 1. Szeged. Nagy József (1980): 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest. Nagy József és Csáki Imre (1976): Alsó tagozatos szöveges feladatbank. Standardizált készségmérő tesztek 2. Sze-ged. Nagy József és mtsai (2004): Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Orosz Sándor (1998): Az általános iskolából kilépő tanulók tudásának változása között. In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk.): Közoktatás-kutatás Művelődési és Közoktatási Misztérium, Budapest. Országos kompetenciamérés 2008 országos jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest. PISA 2006 összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. Oktatási Hivatal, Budapest. Radnainé Szendrei Julianna (1983): A matematika-vizsgálat. Pedagógiai Szemle. Vidákovich Tibor (2001): A mértékváltási készség fejlődése és a fejlesztés feladatai. Előadás az I. Országos Neve-léstudományi Konferencián, Budapest. Vidákovich Tibor és Csapó Benő (1998): A szövegesfeladat-megoldó készségek fejlődése. In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk.): Közoktatás-kutatás Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest.


Letölteni ppt "MATEMATIKAI TUDÁSSZINT-MÉRÉSEK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések