Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet."— Előadás másolata:

1 Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet

2 Munkanélküli-ellátások: jogosultság és indokoltság Jogosultság – előfeltételek („entitlement”) járadék: meghatározott idejű járulékfizetés, munkaviszony megszűnésének módja stb. munkanélküli támogatás: háztartási jövedelem meghatározott szint alatti, korábbi járadékkimerítés, korábbi regisztráció stb. Indokoltság – elhelyezkedési készség („eligibility”) munkanélküli ellátás csak elhelyezkedni hajlandó, az elhelyezkedés érdekében erőfeszítéseket vállaló munkanélkülinek jár – „erkölcsi kockázat” csökkentése, indokolatlan igénybevétel kiszűrése a főbb indokoltsági előírások („együttműködési kötelezettség”): –rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen, –önálló álláskeresés –megfelelő állás elfogadása

3 Munkanélküli-ellátás és ösztönzés Munkanélküli-ellátás: a nem-foglalkoztatottaknak folyósított pénzbeli juttatás a rezervációs bért emeli – az elhelyezkedési esélyt csökkenti a munkakeresés intenzitását növelheti – az elhelyezkedési esélyt növelheti A leggyakrabban vizsgált összefüggések: a segélyösszeg nagysága, a segély/bér arány és a jogosultsági időtartam hatása az elhelyezkedésre (A nemzetközi irodalomban vegyes eredmények, Magyarországon általában negatív segélyhatás, a jogosultsági időtartam csökkentésének elhelyezkedést ösztönző hatását nem lehetett kimutatni)

4 Indokoltsági feltételek és ösztönzés Az indokoltsági feltételek lehetséges ösztönző hatásai az előírások megszegése az ellátás teljes megvonásával jár(hat) (segély/bér arány = 0) az önálló munkakeresés ösztönzése és a készenlét megkövetelése elősegíti az elhelyezkedést a munkaügyi kirendeltséggel fenntartott szorosabb együttműködés elősegíti az elhelyezkedést A munkaerő-piaci hatás jelentősen függ az előírások szigorúságától, az előírásoknak megfelelés ellenőrzésétől, az előírások megszegése esetén alkalmazott szankcióktól.

5 Magyarországi szabályok „Együttműködési kötelezettség” – a munkanélküli-ellátások bevezetése óta tartalmazzák a szabályok Főbb előírások: rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen vagy a szociális segélyt folyósító önkormányzat által kijelölt szervezetnél, a felajánlott, megfelelőnek minősülő munkahely elfogadása bekapcsolódás a felajánlott képzési programba aktív álláskeresés a munkaügyi kirendeltség illetőleg az önkormányzat tájékoztatása a helyzetében beállott változásokról

6 Az indokoltsági előírások változásai 2000 a szociális segély előfeltétele lett 30 napi részvétel közfoglalkoztatásban 2003 a legalább 180 nap jogosultsággal rendelkező járadékban részesülők a járadék kimerítése után további hat hónapra „álláskeresési juttatást” igényelhettek, ha vállalták álláskeresési megállapodás megkötését a kirendeltséggel (és betartották az előírt álláskeresési kötelezettséget) 2005 a járadék általános feltétele lett az álláskeresési megállapodás megkötése és betartása (az elnevezés is „álláskeresési járadékra” változott)

7 Magyarországi kutatások A járadékban részesülők ellenőrzése és az ellenőrzés hatása az elhelyezkedésre – esettanulmányok és kísérleti vizsgálat 2007 Esettanulmányok az önkormányzati szociális segélyezésről 2008 A regisztrált munkanélküliek munkakeresése és elhelyezkedése (a KSH Munkaerő-felmérés adatainak felhasználásával)

8 Esettanulmányok és kísérleti vizsgálat a járadékosok ellenőrzéséről (2003) 1.A járadékosok kirendeltségre történő berendelésének gyakorlata 2.Az indokoltsági előírások megszegésének szankcionálása 3.A gyakoribb berendelés és az álláskeresés ellenőrzésének hatása az elhelyezkedésre

9 A munkaügyi kirendeltség felkeresése a kérdezést megelőző hónapban (1998-ig és 2006-tól nincs ilyen kérdés)

10 Megyék szerinti különbségek a berendelésben, 2002

11 Kirendeltségek szerinti különbségek a berendelésben, 2002 (6 megyére kiterjedő adatgyűjtés)

12 Megyék szerinti különbségek a berendelésben és a szankciók alkalmazásában a hat vizsgált megyében, 2002

13 A járadékosok elhelyezkedési készségének ellenőrzése a kétezres évek elején Az eredmények szerint: A járadékosoknak ritkán kötelező megjelenni a kirendeltségen Az önálló álláskeresést nem ellenőrzik Szankcionálásra ritkán kerül sor A kirendeltségek gyakorlata különböző

14 A kísérleti vizsgálat (2003) Kísérleti (vizsgálati) csoport: berendelés a kirendeltségre 3 hetente (nem számítva a „rendkívüli” behívást, pl. közvetítés céljából) 3 hetente kérdőív megkérdezése az önálló munkakeresésről, és ha előfordult, a kitűzött időponttól eltérő megjelenés okairól A kezelés megválasztásában a „megvalósíthatóság” szempontját kellett mérlegelni. A gyakoribb látogatás és az álláskeresési interjú nem csak ellenőrzésnek tekinthető, pozitív ösztönző hatást is kifejthet. Kontroll-csoport: berendelés a kirendeltségre 3 hónappal a vizsgálatba történő bevonás után Ez azt jelenti, hogy a részvétel időtartama alatt nem rendelték be a kirendeltségre (nem számítva az esetleges „rendkívüli” behívást). Több kirendeltségnél ez a szokásosnál ritkább berendelést jelentett. Beáramlási minta, a május 26-tól két hónapig járadékra kerülők közül: nap jogosultságot szerzett (ez az álláskeresési juttatás júliusi bevezetésével függ össze) 50 év alatti

15 Eredmények Eredményváltozó: elhelyezkedési valószínűség (többváltozós időtartammodell) A teljes mintában nem volt kimutatható hatás. A 30 éves és idősebb nők almintájában megemelkedett az elhelyezkedési valószínűség (de a férfiak és a fiatalabb nők körében nem) Lehetséges okok, magyarázatok: enyhe „kezelés”: A kirendeltség háromhetenkénti felkeresése önmagában csekély terhet rótt a passzív, az elhelyezkedni nem kívánó vagy engedély nélkül dolgozó járadékosra, az önálló álláskeresés elmulasztása pedig nem járt szankcióval. azért az idősebb nők körében tapasztalható változás, mert az ő keresési intenzitásuk viszonylag alacsony –a „kezelés” csak az ő munkakeresésüket fokozta –bár a „kezelés” az összes csoport munkakeresését fokozta, ennek pozitív hatása csak az alacsony arányban kereső idősebb nőknél jelentkezett.

16 A regisztrált munkanélküliek álláskeresése és elhelyezkedése 1997 és 2007 között Cél: a 2003-ban és 2005-ben életbe lépett szigorítások („aktiválás”) hatáselemzése Módszer: a KSH munkaerő-felmérésben szereplő regisztrált munkanélküliek vizsgálata leíró statisztikák az álláskeresés és az elhelyezkedés valószínűségének többváltozós becslései a valamint a években (az intézkedések előtt és után) (logit és szakaszos időtartam modellek)

17 Az ellátásban részesülők munkakeresése 1992 és 2009 között

18 Eredmények Az álláskeresők aránya az intézkedések nyomán nagymértékben emelkedett az álláskeresési aktivitás növekedésének mértéke nem különbözött lényegesen az egyes regisztrált csoportokban (nem, életkor, iskolai végzettség), azaz az aktiválást ilyen értelemben nem volt célzott Az álláskeresés az intézkedések előtt és után is megnövelte az elhelyezkedés esélyét, de a hatás mértéke az intézkedés előtt nagyobb volt, mint az intézkedés után Egészében véve az elhelyezkedők aránya nem növekedett számottevően az intézkedés nyomán (magasabb lett az álláskeresők aránya, de kisebb mértékű elhelyezkedési előnnyel járt az álláskeresés)

19 A negyedéven belül elhelyezkedők aránya között nemek szerint Férfiak: 2001-től az aktiválás kezdetéig (2003) növekszik, utána csökken Nők: 2003 és 2005 között növekedés tapasztalható, de 2006-ban visszaesik a 2003-as szintre

20 A negyedéven belül elhelyezkedők aránya között a 2-4. negyedévekben nemek szerint Férfiak: 2001-től az aktiválás kezdetéig (2003) növekszik kb. 2 százalékponttal, utána csökken kb. 1 százalékponttal Nők: Az időszak alatt javul az állásba lépési esély: először az aktiválás kezdete előtt 2000 és 2003 között, majd az aktiválást követő időszakban is (2006-ban átmenetinek tűnő visszaeséssel). A folyamatos emelkedést nehéz lenne az aktiválásnak tulajdonítani.

21 Összefoglalás A nemzetközi irodalom szerint az álláskeresés ösztönzése – az ellátások un. indokoltsági feltételeinek érvényesítése – jelentős hatást gyakorolhat a munkanélküliek elhelyezkedésére. A magyarországi eredmények szerint a kétezres évek elején a munkaügyi szervezetek és a szociális segélyt folyósító önkormányzatok kevéssé foglalkoztak az ügyfelek elhelyezkedési készségének és munkakeresésének ellenőrzésével. A munkanélküli-járadék 2005-ben bevezetett új együttműködési szabályai jelentősen megnövelték a munkát keresők arányát a regisztráltak között, de az elhelyezkedők aránya nem növekedett. Az magyarországi kutatások azonban nem foglalkoztak a szabályváltozásokat követő időszak ellenőrzési gyakorlatának minőségi jellemzőivel (a megkövetelt álláskeresés intenzitása, az együttműködés hiányosságainak feltárása, a szabályok megszegésének szankcionálása. Lehetséges, hogy az együttműködési szabályok következetesebb érvényesítése az elhelyezkedési esélyekre is pozitív hatást gyakorolna.


Letölteni ppt "Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések