Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai Bass László, Blaskó Zsuzsa, Bálint Mónika, Darvas Ágnes, Köllő János, Szomor Éva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai Bass László, Blaskó Zsuzsa, Bálint Mónika, Darvas Ágnes, Köllő János, Szomor Éva."— Előadás másolata:

1 A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai Bass László, Blaskó Zsuzsa, Bálint Mónika, Darvas Ágnes, Köllő János, Szomor Éva

2 Bálint Mónika – Köllő János: A gyermektámogatási rendszer munkaerő-piaci hatásai Bass László – Darvas Ágnes – Szomor Éva: Gyermeknevelési szabadságok és gyerekintézmények. Mi a jó a gyerekeknek, mit szeretnének a szülők? Blaskó Zsuzsa : Does early maternal employment affect non- cognitive children outcomes? Köllő János: A évi gyes-reform hatásai, adminisztratív adatok alapján

3 Amivel nehéz lenne vitatkozni Rendkívül hosszú a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő  nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatása. Az OECD-ben a 0-2 éves gyerekek esetében az utolsó, a 3-5 éveseknél utolsó előtti helyen állunk. Kirívóan nagy a különbség a 0-2 és 6-16 éves gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátái között (az OECD-ben a legnagyobb). Az anyák 45 százaléka a gyermek hároméves korában vagy csak az után tér vissza a munkába. A napközbeni intézményi ellátó rendszer a legfejletlenebbek közé tartozik. A megmaradt bölcsődék túlzsúfoltak. 0-3 évesek: 8.5% (KSH), 0-2 évesek: 8% jár bölcsődébe < 27% EU-átlag (SILC) Magyarország költi a legtöbbet a munkától való szülői távollét készpénzes támogatására* és fizeti a legmagasabb összeget a szülői távollétre** *) /GDP/fő/gyerek. **) full-time eqivalent parental leave = hetek száma  kifizetés/átlagkereset

4 Amin lehet és érdemes A GYT átalakítása értelmetlen és/vagy káros, mert: A hosszú otthonlétet támogató rendszer növeli a termékenységet „A gyermek mindenképpen megsínyli, ha az anyja hat éves kora előtt dolgozik”. (ISSP: 60% egyetért, 33% erősen egyetért) A bölcsődei hálózat jelentős bővítése és fenntartása vállalhatatlan költségvetési terhet jelentene Az elérhető foglalkoztatási nyereség kicsi Ha mégsem értelmetlen/káros, akkor hogyan hajtható végre?

5 Termékenység A készpénzes családtámogatások az elmúlt évtizedekben növelték a termékenységet. A szigorítások a szülések elmaradásával vagy elhalasztásával jártak (Gábos-Gál 2005, Tárkányi 2002 és mások) De: A hosszú fizetett távollét nem szükséges feltétele a magas termékenységnek A termékenység és a női foglalkoztatás közötti korreláció negatívból pozitívba váltott az elmúlt 40 évben A készpénzes támogatások további bővítése a termékenység növelésére nem járható út A születésszám 1.3-ről 1.6-ra növeléséhez az OECD-átlag hatszorosát, a svéd szint háromszorosát kéne költeni készpénzes támogatásra a Gábos et al. becslések alapján A szigorítások negatív hatása a magas munkavállalási költségekből (kevés bölcsőde, drága és rossz tömegközlekedés, kevés részmunkaidős állás) is eredhet

6 A gyermek fejlődése A kutatások többsége negatív hatásokat mutat ki, ha a munkábaállás egy-másfél éves kor alatt történik. Interaktív és késleltetett hatások. Hároméves kor felett nem mutatható ki negatív hatás Másfél-három éves gyerekek: az áttekintett eredmények nagyobb része nem utal negatív hatásra. Másfél éves kor után egyre fontosabb a kortárs csoport, de a munka és bölcsőde hatása erősen függ a bölcsődei és szülői gondokodás minőségétől és (kevésbé egyértelműen) a munkafeltételekttől. Fontos az anyai élettervekkel való összhang.

7 A bölcsőde költségei A teljes GYT-kiadás nem magas, az átcsoportosítás konstans kiadáson belül növelheti a foglalkoztatást (Scharle 2006) Fejlesztés: jelentős EU-források Az adófizető költsége  az önkormányzat és a ktgv kiadása Fenntartás  125 eFt. Fenntartás-gyes-befizetett adók  25 eFt Olcsóbb alternatív formák: családi napközi (nettó hatás pozitív), az óvoda kiterjesztése

8 Foglalkoztatási nyereség A kihagyás átlagos hossza jelenleg 4.7 év (egy gyereknél 3.7), az érettségivel nem rendelkezőknél 5.3 (4.2) év. Munkába lépés esetén 3.8 (4.1) év. MEF-becslés , pontatlan, torzítások felfelé és lefelé Ha ezt sikerülne megfelezni  nagyjából 4-5% életpálya menti foglalkoztatás-növekedés a népesség nagyjából 40%-ánál. További nyereség a kihagyással járó kereseti veszteség (jelenleg becslés szerint 10%) csökkenéséből. Esetleges további nyereség a két nem munkaadói megítélésének változása miatt

9 Hogyan nem? A Bokros-csomag és a 2006-os reform tapasztalatai Bokros-csomag: a foglalkoztatás alig, és legfeljebb átmenetileg (1997) nőtt az érintett népességben évi reform:

10 Hogyan?

11 Gyermekintézmények A nappali gyermelhelyezés lehetősége (bölcsőde közelsége, együttélő rokonok) szignifikánsan befolyásolja a GYT-igénybevételt és az elhelyezkedési arányt Igénybevétel: első évben csak a rokonok, második-harmadikban a települési bölcsődesűrűség is erősen hat Elhelyezkedési arány: bölcsődesűrűség p90/p50  +26% Bölcsőde minősége A szülői gondoskodás minősége  Biztos Kezdet

12 Egyéb eszközök Utazás Támogatás, kompenzáció Nemek közötti tehermegosztás Munkahelyvédelem Óvodai férőhelybővítés Munkaerő-piaci információ és szolgáltatás

13 „Bizonyítékokon alapuló politika” Az utolsó (egyben első) adatfelvételre 1971-bn került sor. Azóta nem tudjuk: dolgozott-e az anya a szülést megelőzően ha dolgozott, mikor hagyta el a munkahelyét ő vagy az apa milyen támogatásokat, mennyi ideig vett igénybe az igénybevevő mikor tért vissza a munkába ha nem tért vissza, miért nem, és most mit csinál ugyanoda tért-e vissza, ahonnét eljött mennyit keresett a szülés előtt és után ki vigyázott a gyerekre a gyes alatt és után

14

15 A rendszer: gyes, gyed, gyet + családi pótlék + terhességi-gyermekágyi segély + szülési szabadság + adókedvezmény + babakötvény + szociális támogatások + napközbeni ellátó intézmények

16 A nem foglalkoztatott női népesség megoszlása transzferek szerint 2003-ban

17 Igénybevétel Kisgyerekes anya/15-40 éves nőGYT/kisgyerekes anya

18 Igénybevétel Nem volt fizetett munkája (összes igénybevevő=1) Idősor csak ban

19 Igénybevétel összevont minta, probit marginális hatások

20 Munkavégzés a GYT alatt Az összetételhatás kiszűrhetetlen: ha valaki t-ben dolgozik, arról nem tudjuk, hogy korábban mit csinált

21 Elhelyezkedés a GYT elhagyásával Elhelyezkedés: t-ben GYT, t+1-ben dolgozik és nem kap GYT-t Gyakran rövid az idő a GYT elhagyása és a kérdezés között  alulbecslés Leíró : hány éves a gyermek, mennyi idő telt az utolsó munkaviszonytól a kilépésig? Probit: idő=a gyerek kora, naptári idő változók

22 Leíró statisztikák iskolázottság szerint

23

24 Kilépési esély Probit, különböző specifikációk összevont minta Közölt specifikáció (GyT-ről, Gyesről): nem lépett ki =0 elhelyezkedett =1 nem helyezkedett el=.

25 Ref: diploma, a gyerek a harmadik életévében van h(t) = 0.015

26

27 Bérveszteség 2001 április-június Bér azoknál a nőknél, akik legfeljebb 1 éve dolgoznak, és 1 éve GYT-n voltak Kontroll: legfeljebb 1 éve dolgozó nők, van kisgyerekük, 1 éve nem voltak GYT-n X: szokásos demográfiai, vállalati, ágazati és földrajzi változók

28 Ref: férfi Gyes/nem gyes különbség: 10, 8 és 11 log pont  3 év tapasztalat hozama


Letölteni ppt "A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai Bass László, Blaskó Zsuzsa, Bálint Mónika, Darvas Ágnes, Köllő János, Szomor Éva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések