Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi tapasztalatok tükrében. Ambrusz József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi tapasztalatok tükrében. Ambrusz József."— Előadás másolata:

1 A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi tapasztalatok tükrében. Ambrusz József pv. ezredes főosztályvezető OKF

2

3

4

5

6

7 Helyreállítás, újjáépítés A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 339. § (1) értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Adódik a kérdés, hogy egy természeti csapást követően, ahol az „elkövető, vagy károkozó” se nem jogi, se nem természetes személy, hogyan és milyen keretek között történik a rehabilitáció?

8 Helyreállítás, újjáépítés A polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei a jogellenesség, felróhatóság, kár, valamint az okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között. Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk megtérítése/enyhítése szempontjából 3 fogalmat különbözetünk meg. Kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés.

9 Helyreállítás, újjáépítés Kártalanítás esetén a kár ténye ugyan bekövetkezett, ám a károkozás jogszerűen következett be. A kártalanítás tehát nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye. A kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy 3. személy az okozott/kialakult kár enyítését magára vállalja.

10 Helyreállítás, újjáépítés Kártérítés esetén a kár jogellenes magatartás következménye, felróható, és okozati összefüggés áll fönn a jogellenes magatartás és a kialakult kár között. Következésképpen a természeti csapások következményeinek felszámolására a Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége.

11 Helyreállítás, újjáépítés Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy civilizációs csapást követően az érintettek száma, károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a Kormány dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a károk enyhítéséhez.

12 Helyreállítás, újjáépítés Helyreállítási szempontból 2 fő ingatlancsoportot különböztetünk meg, a tulajdoni viszony vonatkozásában. HELYREÁLLÍTÁS MagántulajdonÖnkormányzati tulajdon (lakóingatlan)(közintézmény…) Központi szervezésben Önkormányzatok útján Vis maior támogatás (Védekezés) Egyéb tulajdon

13 Az önkormányzati tulajdonok funkciójuk vonatkozásában alapvetően 2 csoportra oszthatók: –kötelező önkormányzati feladatokat ellátó tulajdon –önkormányzat által vállalt feladatokat ellátó tulajdon. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

14 egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás és nevelés egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás helyi közutak és köztemető fenntartása Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Települési önkormányzatok kötelező feladatai

15 A hatályos szabályozó: 47/2010. (II.26.) Korm. rendelettel módosított, a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet értelmében: Az önkormányzat támogatást igényelhet: az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, építményt sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására –utak, hidak, kompok, ár- és belvízvédelmi létesítmények, közművek és műtárgyaik helyreállításának támogatására ha az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, vagy a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

16 A támogatás igénylése: A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, az esemény bekövetkezésétől, - védekezési kiadások esetén - a védekezés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon elektronikusan - az ebr42 rendszerben -, továbbá faxon bejelentést tegyen az ÖM részére. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

17 A támogatás igénylése: Védekezési költségek esetén a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (FPVI-t), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására a MKI helyszíni ellenőrzést is folytat. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

18 A támogatás igénylése: A bejelentést követően 20 munkanapon belül - a területileg illetékes állig. hivatal által kinevezett és koordinált, min. 2 fős bizottság előzetes helyszíni vizsgálatot végez. A vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes –állig. hivatal, a MKI továbbá az állig. hivatal felkérése alapján: illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

19 A támogatás igénylése: Az előzetes helyszíni vizsgálaton készült 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan - az ebr42 rendszerben - kell kiállítani. Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének feltétele még, hogy az önkormányzat a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, és faxon bejelentést tesz az NFGM kijelölt szakértői bizottság felé. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

20 A támogatás igénylése: a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

21 A támogatás alapelvei: Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Települési önk. Vis maior esemény ÖM min. 5 munkanap 1. melléklet ebr42 + fax MKI Védekezés esetén 5 munkanap 2. Melléklet ebr42

22 A támogatás alapelvei: Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Települési önk. Vis maior esemény ÖM min. 5 munkanap 1. melléklet ebr42 + fax MKI + 20 munkanap 3. Melléklet ebr42 Állig. hiv. KvVI KKK

23 A támogatás alapelvei pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetén Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Települési önk. Pince-, Partfalomlás földcsuszam lás NFGM Szakértői biz. 5 munkanap 1. melléklet ebr42 + fax 11 munkanap 4. melléklet ebr42 + fax

24 A támogatás igénylése: Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása Települési önk. Vis maior esemény 22 munkanap 5. melléklet eredeti + 1 másolat MÁK Állig. hiv. 22 munkanap 5. melléklet másolata + kötelező mellékletek: 5. Melléklet védekezési/helyreállítási munkálatokhoz a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolata szakértő által készített nyilatkozat

25 Szakértői nyilatkozat tartalmazza: a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága - tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját -, építés technológiája stb.), Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

26 Szakértői nyilatkozat tartalmazza: az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását; Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

27 Kötelező melléklet még: a képviselő testület határozata arról, hogy: a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, más - a tulajdonában lévő - épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetet nem tudja megoldani, vállalja a károsodott ingatlanra a rendeletben meghatározott értékkövető biztosítás megkötését Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

28 Egyéb kötelező mellékletek: biztosítással kapcsolatos iratok: a rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az időjárási körülményekről; a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített fotódokumentáció; MKI tájékoztatója, illetve helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét tartalmazó 2. melléklet; Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

29 Egyéb kötelező mellékletek: az előzetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazó 3. melléklet; a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett szakértői bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye (4. melléklet); az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata); amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya; Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

30 A támogatott önkormányzat, a támogatás felhasználásáról - a befejezési határidőt követő 22 munkanapon belül, de legkésőbb a támogatásnak a számlára való megérkezés napjától számított egy éven belül - a 6. melléklet szerinti adatlapok, hiteles bizonylatok csatolásával köteles elszámolni az Állig. hivatal és a MÁK felé. Az elszámolás elfogadását megelőzően - a területileg illetékes államigazgatási hivatal által koordinált - előzetes helyszíni vizsgálatban részt vevő szervek képviselőiből álló legalább kétfős bizottság a helyszínen ellenőrzést folytat, melyről 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

31 A költségek között nem számolhatók el gépbeszerzések, megelőző munkálatok, fejlesztések, rovar- és kártevőirtás költségei, folyó jellegű működési kiadások. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

32 Összességében elmondható, hogy a Korm rendelet megjelenését, a konkrét feladatkörök tisztázását (OKF vagy megyei igazgatóság) és különösen ebr42 informatikai rendszer stabillá és kezelhetőbbé válását (belépési kódok elfogadása, rendszer lefagyása, stb.) követően a vis maior ügyek intézése, a Rendeletben előírt mellékletek kitöltésével kapcsolatos tartalmi és határidős előírások teljesítése, a helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések végzése folyamatos. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

33 A napi és a vis maior események következtében keletkezett feladatok határidőre való végrehajtásának tervezhetősége érdekében az Állig. Hiv. tájékoztatása mellett szükségesnek tűnik a vis maior eseményről az érintett megyei igazgatóságoknak, akár az ebr42 informatikai rendszeren, akár vagy annak csak faxon - a korábbi gyakorlatnak megfelelően – értesítése. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

34 A hatékony feladat végrehajtást nehezíti, hogy az önkormányzatok által hibásan kitöltött és az ebr42 informatikai rendszeren továbbított mellékletek javítására, módosításra nincs mód, továbbá az előírt mellékletek kitöltésének nehézkessége miatt előfordult adatvesztés, amely csak újbóli kitöltéssel volt pótolható. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

35 A 3. és 2. sz mellékletek kitöltésével kapcsolatosan párhuzamosságok alakulnak ki abban a tekintetben, hogy adott helyszínen kétszer kell az igazgatóság munkatársainak megjelenni, ami a 2. sz. mellékletben kell rögzíteni azt gyakorlatilag a 3. sz. mellékletben is rögzítésre kerülnek. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

36 A helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések anyagi - technikai - műszaki feltételei alapvetően biztosítottak. A feladat végrehajtását nehezíti, hogy a helyszínek alkalmával az érintett önkormányzat internet hozzáférhetősége nem minden esetben biztosított, a rendelkezésre álló számítógépes park, azoknak az operációs rendszere sok esetben nem alkalmas az ebr42 informatikai rendszer alkalmazására, a mellékletek helyszínen való kitöltésére és továbbítására. Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyreállítása

37 Magántulajdonú ingatlanok helyreállításának folyamata 1.káresemény bekövetkezése; 2.előzetes kárfelmérés egy esetleges kormányzati kárenyhítési döntés előkészítése érdekében 3.kormányzati döntés a kárenyhítésről; 4.kormánybiztos esetleges kinevezése;

38 Magántulajdonú ingatlanok helyreállításának folyamata 5.Újjáépítési Tárcaközi Bizottság esetleges létrehozása; 6.Újjáépítési Tárcaközi Bizottság újjáépítési útmutatót és felhívást adhat ki; 7.kárbejelentés; 8.kárfelmérés;

39 9.Kormányzat tájékoztatása a kár pontos mértékéről; 10.kormányzati döntés a kárenyhítés pontos mértékéről; 11.finanszírozás; 12.támogatási megállapodások megkötése; 13.kivitelezés; 14.ellenőrzés; 15.elszámolás; Magántulajdonú ingatlanok helyreállításának folyamata

40 Az elmúlt évek helyreállítást igénylő káreseményei

41

42 Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek károsodása építőanyag gyártási-alkalmazási, illetőleg technológiai hibákra vezethetők vissza. A martinsalakos ingatlanok kiszámíthatatlan ütemben, lassan, sokszor csak évek alatt válnak életveszélyessé.

43 Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek Ez a fajta károsodás élesen eltér a természeti csapásokat követő, néhány óra alatt károsodó, vagy összeomló ingatlanok helyreállításának problémájától. A kárenyhítési határozat meghozatala a jegyző útján történik, annak függvényében, hogy az épület mekkora területű továbbá, milyen mennyiségben tartalmaz martinsalakot.

44 Kategóriák: "0"Nem tartalmaz martinsalakot, illetve nem igényel beavatkozást "A"Közvetlen intézkedés nem szükséges, megfigyelés "B" Részleges helyi javítások szükségesek "C"Átfogó szerkezet-megerősítés indokolt "C1"Az épület a felméréstől fél éven belül állagromlása miatt életveszélyes kategóriába sorolható "C2"Az épület a felméréstől egy éven belül állagromlása miatt életveszélyes kategóriába sorolható "D"Életveszély, műszaki biztosítás és megerősítés szükséges "E"Életveszély, azonnali bontás Ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek

45

46 A martinsalak az acélgyártás egyik mellékterméke, amelyet beton adalékanyagként használtak, ám kémiai összetétele miatt a térfogata évek során megnő.

47 Összegzés A természeti csapásokat követő eseti helyreállítások rendszere Magyarországon meglehetősen komplex és sajátos feladat. A helyreállítás és újjáépítés célja az arra rászoruló, károsodott személyek elemi lakhatási feltételeinek biztosítása. Az eddigi években kialakult káresemények helyreállítása minden esetben eltérő módon történt, nincs átfogó szabályozás

48 Balatonföldvár, március 17.


Letölteni ppt "A vis maior tartalék felhasználás szabályai, valamint a lakossági kárenyhítés lehetősége, az eddigi országos és helyi tapasztalatok tükrében. Ambrusz József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések