Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sejttan Nyáriné dr Aleksza Magdolna 2010.09.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sejttan Nyáriné dr Aleksza Magdolna 2010.09.09."— Előadás másolata:

1 Sejttan Nyáriné dr Aleksza Magdolna

2 Bevezetés  Sejttan – citológia – sejt szerkezete, működése  Kialakulás – szoros kapcsolat a technika fejlődésével  Mikroszkóp  Hansen és fia – 1590  10x nagyítás, bolhanéző üveg  Galilei 1610– 2 lencse kombinálása – Bamberg (1624 – mikroszkóp kifejezés)  Első rendszeres „felhasználó” – Malphigi – lép: Malphigi testek, tüdő: kapillárisok leírása  Robert Hooke

3 Sejt elnevezés  Robert Hooke  Görög – kytos  Latin – cellula  Parafa mikroszkópos vizsgálata  Üregek

4  Leeuwenhoek – 1674 felfedezi a szabadon élő állati sejteket (egysejtű állatok, fonalas baktériumok)  270x nagyítás  Izomrostok  Spermiumok  gerincesek vörösvértestjei  1722 publikáció

5 Sejtelmélet  Matthias Jakob Schleiden - növények  Theodor Schwann - állatok  Minden élőlény alapvető szerkezeti és működési egysége a sejt

6  Rudolf Virchow  Új sejtek már meglévő sejtek osztódásából jönnek létre (1885) (Omnis cellula e cellula)  Szövetfejlődés alapjai  Egy szervezet valamennyi sejtje egyetlen megtermékenyített sejtből származik.

7 Sejtelmélet fejlődése  Hooke – 1665 – sejt fogalma  Schwann és Schleiden – – sejtmag felfedezése  Flemming – 1870 – a magszerkezet leírása  Kölliker, Altmann – – mitokondriumok leírása  Golgi – 1898 – Golgi készülék leírása  Parter – 1940 – endoplazmás retikulum leírása  DeDuve – 1952 – lizoszómák  citoszkeleton

8 A sejt fogalma  Élőlények egységnyi „része” Szerkezeti, működési, szaporodási szempontból  Kialakulása hosszú biológiai folyamat eredménye  Magas szinten szerveződött  Dinamikus struktúra  Állandó kapcsolat a környezettel Anyag-, energia- és információcsere  Eredmény: a sejt növekedése, fejlődése és szaporodása  A szervezet bonyolultsága ellenére minden sejt egyetlen megtermékenyített sejtből származik  A legkisebb élő egység – az összes alapvető életfolyamat

9

10 Prokarióták  A sejt egyik megjelenési formája  Egyszerűbb  A ma élő fajok 1-10%-a  Nem rendelkeznek valódi sejtmaggal  Sokszor hiányoznak az eukarióta sejtalkotók (mitokondriumok, kloroplaszt, Golgi, ER)  Archaebacteria – ősbaktériumok  Eubacteria – valódi baktériumok  Egysejtűek – méretük m-es nagyságrendű  Elérhetik a többsejtű szerveződési szintet – telepeket alkotnak – de minden sejt önálló működésre képes!!

11  Alakjukat a sejtfal határozza meg  Coccus staphylococcus genus  Bacillus bacillus anthracis  Coccobacillus rövidebb pálca hemophilus genus  Vibrion görbült pálca Vibrio cholerae  Spirillum merev, dugóhúzó Borrelia burgdorferi  Spirochaeta hajlékonyabb forma Treponema pallidum Helicobacter pylori

12

13 Flagellum  Az aktív mozgás szerve  Monotrich – egy a végén  Lophotrich – egy végén több  Amphitrich – mindkét végen egy-egy  Peritrich – egész baktérium körül  Hajócsavarhoz hasonló mozgás  Plazmamembránból erednek  Morfológiailag 3 rész  Hosszú helikális filament benne flagellin spirális szerkezetű középen belső csatornát alakítanak ki  Kampó összekötő szerep szintén spirális szerkezet kevéssé ismert összetétel  Alaptest több mint 15 fehérje plazmamembránhoz rögzül Eltérő számú gyűrű, melyeket az ún. tengelyképlet köt a kampóhoz

14 Pílusok és fimbriák  Pílus Hoszabb csőszerű merev képlet Feladat: egymás közötti kommunikáció  Fimbria Rövid sörteszerű képlet Feladat: egymáshoz és más felülethez történő tapadás - pathogenitás

15 Burok  Glykokalix  Sejtfal  sejtmembrán

16 Glykokalix  Sejtfalra kívülről rárakódó polimerek  Lazább forma – nyák  Kompaktabb, vastagabb – tok  Véd a kiszáradástól  Sokszor tartalék tápanyag  Poliszacharid, fehérje, esetleg fehérje – lipopoliszacharid komplex

17 Sejtfal  Rigid szerkezet, sejt alakjának meghatározója  Változó körülmények között megőrzi a sejt integritását  Peptidoglikánok  Festődés: Gram negatív és pozitív  Gram pozitívak Kívül vastag proteoglikán fal, alatta közvetlenül a sejtmembrán, rés alig  Gram negatívak Lipopoliszacharidokból álló külső membrán Peptidoglikán réteg vékony Periplazmatikus tér

18 Prokarióták sejtmembránja  Mezoszóma  Betüremkedett sejtmembrán Gram pozitívaknál  Feltételezett feladat: sejtfal szintézis

19 Prokarióták citoplazmája  Bioszintetikus folyamatok színtere  Benne sejtorganellumok Mezoszóma Vakuolumok Granulumok Riboszómák (különbség az eukariótáktól: kisebb, több) Nukleoid

20 Maganyag  Duplaszálú DNS  Cirkuláris  „hisztonszerű” bázikus fehérjék  Plazmidok Kisebb méretű cirkuláris DNS molekulák Önálló replikációra képesek  Esetleg fág DNS (profág)  Intronok nincsenek  Transzkripció és transzláció térben és időben nem különül el

21 Speciális prokariota organellumok  Gázvakuolumok vízben élő baktériumokban sejt denzitását szabályozza, feladat a sejtek optimális rétegben való tartása  Kloroszóma fotoszintetizáló baktériumok fotoszintetikus apparátusa  Karboxiszóma fotoszintetizáló baktériumokban a szén-dioxid fixálás kulcsenzimének akkumulációja  Magnetoszóma egyes vízibaktériumokban magnetitkristályokat tartalmaz térbeli orientáció, sejtek optimális rétegben való tartása

22 Tápanyagok felhalmozása a citoplazmában  Zárványok, granulumok Nitrogént nem tartalmazó granulumok: szén-és energiaforrás, pld: Cianobaktériumok


Letölteni ppt "Sejttan Nyáriné dr Aleksza Magdolna 2010.09.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések