Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Távközlő hálózatok tervezése -- 2010. szeptember 22. 1 A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere Takács György 3. Előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Távközlő hálózatok tervezése -- 2010. szeptember 22. 1 A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere Takács György 3. Előadás."— Előadás másolata:

1 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere Takács György 3. Előadás

2 Budapest, VI., Andrássy út 3. Október 13. (szerda) óra A HTE MÉDIA KLUB – a HTE DRK (Digitális Rádió Kör), a HTE Kábeltelevízió, a HTE Vételtech­nika Szakosztály és a HTE Digitális Mozgóvilág Klub együttes szervezésében következő program­ját kínálja: „ Egy évvel az analóg TV sugárzás kikapcsolása előtt” Helyzetkép a lakossági oldalról Előadó: Fejes János (Elektrodoki) Házigazda:Dr. Tormási György Vámos Sándor Távközlő hálózatok tervezése szeptember 22. 2

3 3 A tantárgy vezérgondolatai Csak szolgáltatást lehet eladni Nincs elektronikus kommunikációs szolgáltatás hálózat nélkül Egy hidat nem annak alapján lehet tervezni, hogy korábban ott hányan úszták át a folyót Hálózat boltban nem vásárolható, azt tervezni, megvalósítani, működtetni, fejleszteni, lebontani kell – olyan, mint egy ember.

4 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Forgalom igény Műszaki tervek Projekt döntés Megvaló- sulás és üzemelés Koncepció váltás Új igény Nyomvonalas létesítmény terve és megvalósulása

5 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Mai elektronikus kommunikáció folyamata Forgalom igény Műszaki tervek Projekt döntés Megvaló- sulás és üzemelés Koncepció váltás Új igény Pénzbefektetés Nyereség Elektronikus kommunikációs szolgáltatás

6 Távközlő hálózatok tervezése szeptember 22. 6

7 7 Engedélyezési terv elemei Tervjegyzék Tervezői nyilatkozat Rendszerterv Műszaki leírás Általános tervek Számítások Üzemeltetési jellemzők Munkavédelmi terv

8 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A tervek részét képező tervezői nyilatkozatok mire vonatkoznak? A tervező milyen jogszabályokat, szabványokat, egyéb előírásokat vett figyelembe a tervezés során Ezek betartására személyes garanciát vállal!

9 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Az alapvető jogi dokumentumok évi C. törvény az elektronikus hírközlésről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, kamarai szabályzatok, önkormányzati rendeletek

10 Távközlő hálózatok tervezése szeptember évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaság területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire, c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

11 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § A törvény céljai és alapelvei: a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése; b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók

12 Távközlő hálózatok tervezése szeptember ba) rendelkezésére álljanak azok a hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz, illetőleg tartalomszolgáltató szolgáltatásához, bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni, bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban, bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,

13 Távközlő hálózatok tervezése szeptember l) a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok egységének és biztonságának fenntartása; m) a rádiófrekvenciákkal és azonosítókkal való hatékony gazdálkodás; p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;

14 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) Az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során kötelesek együttműködni. (2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak.

15 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A hálózatok egységesen működő rendszere Egységes interfészek Egységes jelzésrendszerek (pl. No7.) Egységes számozás, címzés Egységes hálózatfelügyelet és irányítás Interworking – a bitek a kívánt csomópontra, végpontra helyesen megérkeznek Interoperability – szolgáltatás vagy alkalmazás szintű együttműködési képesség

16 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A Nemzeti Hírközlési Hatóság 10. § m) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építés-felügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;

17 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése 83. § (1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági engedély szükséges. Az engedélyt - az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével - a hatóság adja ki. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.

18 Távközlő hálózatok tervezése szeptember AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Általános szabályok 86. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek: a) elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőknek jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük, és lehetővé kell tenniük egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést;

19 Távközlő hálózatok tervezése szeptember b) együttműködni az elektronikus hírközlési építmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában; c) biztosítani a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságát a jogosulatlan hozzáféréssel szemben; d) minősített időszakban külön jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal; e) betartani a terület- és ingatlanhasználattal kapcsolatos szabályokat;

20 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (2) Az elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetői jogosultak, illetve, amennyiben azt más szolgáltató igényli, kötelesek a hálózatok összekapcsolásáról jóhiszemű tárgyalásokat folytatni. (3) A szolgáltatók a hálózati szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások alatt, illetve azokkal összefüggésben a tudomásukra jutott üzleti titkot kizárólag ezzel összefüggésben használhatják fel, és az üzleti titkot más személy, üzletág részére nem adhatják át, amennyiben az üzleti titok átadása tisztességtelen versenyelőnyt eredményezhet.

21 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A hálózati szerződések köre, közös szabályai 88. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott feltételekkel köthetnek hálózati szerződést. (2) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell: a) a szerződés tárgyáról, céljáról; b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről és a vállalt teljesítési határidőkről; c) a fizetendő ellenértékről; d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról; e) a szolgáltatások együttműködéséről;

22 Távközlő hálózatok tervezése szeptember f) a szerződés megszűnésének eseteiről, a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről; g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról; h) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről; i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről.

23 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Közös eszközhasználat 90. § (1) Az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltatót közös eszközhasználat biztosítására - beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is - szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények ezen funkciót betöltő részére.

24 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (2) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények bármelyike fennáll: a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, illetőleg rendeltetésszerű használatot akadályozza; b) a közös eszközhasználat létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja; c) a közös eszközhasználat létesítése más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért; d) a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja, illetve az ehhez szükséges fizikai helymegosztás megvalósíthatatlansága miatt nem képes.

25 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti közös eszközhasználathoz az elektronikus hírközlési építményt át kell alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - az új használót terhelik. A közös eszközhasználat költségeit a felek a használat arányában viselik. (4) Ha az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, illetve használati jogával rendelkező szolgáltató a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a közös eszközhasználatra ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételét. A közös eszközhasználat érdekében ráfordított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.

26 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Együttműködés titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés érdekében, illetőleg minősített időszakban és honvédelmi érdekből 92. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel. (2) A szolgáltató a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg az általa használt, működtetett berendezések, helyiségek és az együttműködő személyek tekintetében - külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles biztosítani az elektronikus hírközlési hálózatban továbbított küldemények, közlések, továbbá a szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel történő megismeréséhez szükséges eszközök és módszerek alkalmazási feltételeit. A szolgáltató az előzőeken túl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére, a szolgáltatás műszaki jellemzői alapján a szükséges mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeit a kilépési pontig.

27 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (3) A szolgáltató köteles a szolgáltatáshoz a (2) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert - így különösen alapkiépítésű monitoring alrendszert - létesíteni és ennek elérhetőségét hálózatában a kilépési pontig biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére, az erre vonatkozó igényről való írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül. Az alapkiépítésű monitoring alrendszer valamennyi költségét a szolgáltató viseli. (4) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére történő adatszolgáltatást térítésmentesen közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyeztetett felületen kell teljesítenie az elektronikus hírközlési szolgáltatónak.

28 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (5) Az elektronikus hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott esetekben - együtt kell működnie a zártcélú hálózatok üzemeltetőivel. (6) Műszaki, forgalmi, katasztrófa vagy egyéb veszély miatt keletkező üzemzavar elhárításához a szolgáltató köteles külön jogszabályban meghatározott tartalmú, folyamatosan felülvizsgált és karbantartott felkészülési, zavarelhárítási és katasztrófaelhárítási tervekkel és a felkészülésre vonatkozó jogszabályokból következő feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékokkal rendelkezni. (7) Minősített időszak esetében alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak külön jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve az illetékes szervezetekkel. (8) Az elektronikus hírközlési szolgáltató minősített időszak idején az intézkedési terv alapján tett intézkedéseinek, illetve a honvédelmi érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.

29 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Ingatlanhasználat, közös építményhasználat 94. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. (2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani.

30 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne. (4) Az elektronikus hírközlési építmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget.

31 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy az építmény építtetője az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban elektronikus hírközlési építményt létesíthessen. (2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti. (3) Az elektronikus hírközlési építmény ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett elektronikus hírközlési építmények esetében az építtető kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat.

32 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (4) A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulásának hiánya esetében - közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője előzetes értesítés alapján az ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából belépjen. 96. § (1) Amennyiben a szolgáltató által használt elektronikus hírközlési építmény a közvetlen környezetében lakó vagy tartózkodó felhasználók számára a létesítmény fizikai közelségéből adódóan az átlagosnál kedvezőbb szolgáltatási feltételeket vagy többletszolgáltatásokat biztosít, a szolgáltató sem az előfizetői szerződések útján, sem más módon ezért ellenértéket nem kérhet.

33 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (2) Az elektronikus hírközlési építményt az ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában ne, vagy az adott körülmények által lehetővé tett legkisebb mértékben zavarja, ebben az esetben a létesítmény elhelyezése és működtetése nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak. 97. § (1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott. (2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.

34 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § Az elektronikus hírközlési építmény építtetője jogosult a folyóvíz, csatorna, természetes tavak és azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek elektronikus hírközlési célú igénybevételére.

35 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A közös eszközhasználat és helymegosztás különös szabályai 107. § (1) A hatóság határozatában közös eszközhasználatra és helymegosztásra kötelezett jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) - a 90. §- ban foglalt kötelezettségeken túl - köteles a jelen § szerinti adatokat a jogosult részére megadni, és a jogosult szolgáltatóval az alábbi szabályok szerint együttműködni. (2) A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen: a) a kötelezett szolgáltató érintett hálózati helyeire vonatkozó információkat; b) a helymegosztási lehetőségekre vonatkozó adatokat az előző pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást); c) virtuális helymegosztás esetén a berendezésjellemzőket, illetve korlátozásokat; d) az ingatlanba és ezen belül a berendezéseket, hálózatrészeket, központokat tartalmazó helyiségekbe, helyiségrészekbe való belépés és az ott tartózkodás rendjét; e) a jogosult szolgáltató által használt saját vagy a kötelezett szolgáltató tulajdonában álló berendezések telepítésére, karbantartására, hibajavítására való jogosultság szabályait;

36 Távközlő hálózatok tervezése szeptember f) az alkalmazott biztonsági szabványokat; g) az objektív műszaki okok miatt elutasított helymegosztási helyeknek a jogosult szolgáltató általi megvizsgálása feltételeit és fellebbezési szabályait; h) az információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeit, így különösen a kötelezett szolgáltató üzemeltetés támogató rendszereihez, információs rendszereihez és adatbázisaihoz való hozzáférés feltételeit előrendelés, ellátás, megrendelés, karbantartási és javítási igény és számlázás esetében; i) a felek helymegosztás, illetve berendezéshasználat során szükséges együttműködésének módját és egymással szemben erre tekintettel fennálló adatvédelmi, adatszolgáltatási jogaikat, kötelezettségeiket.

37 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (3) A helymegosztást a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkisebb költség elve alapján kell megvalósítani. (4) A jogosult szolgáltató berendezései részére a kötelezett szolgáltató köteles biztosítani - a jogosult szolgáltató költségén - különösen: a) a megfelelő áramú tápellátást; b) a kötelezett szolgáltató hálózatához való csatlakozási lehetőséget. (5) A jogosult szolgáltató által használt berendezésekkel kapcsolatban követelményeket kizárólag a következő célok érdekében lehet előírni: a) az emberi élet és testi épség védelme; b) az elektromágneses összeférhetetlenség elkerülése; c) a kötelezett szolgáltató vonatkozó interfész specifikációjának való megfelelés biztosítása;

38 Távközlő hálózatok tervezése szeptember d) a kötelezett szolgáltató kábel hálózati jellemzőinek való megfelelés biztosítása; e) a helymegosztás során rendelkezésre bocsátott hely méretéhez igazodó berendezéskonstrukció; f) tűzvédelmi előírások. (6) A hozzáféréssel, illetve összekapcsolással kapcsolatos helymegosztás részletes szabályait, így különösen az azzal kapcsolatos költségviselést külön jogszabály tartalmazza. (7) Amennyiben a szolgáltató referenciaajánlat alkalmazására köteles, a jelen §-ban foglaltakat a referenciaajánlatában köteles feltüntetni.

39 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Elektronikus hírközlési építmény: elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

40 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Elektronikus hírközlési tevékenység: olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.

41 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Elektronikus hírközlő berendezés: az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a készüléket. 18. Elektronikus hírközlő eszköz: az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is. 19. Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások, melyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.

42 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Fizikai helymegosztás: Olyan helymegosztás, amelynek esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményén belül, utóbbi által rendelkezésre bocsátott meghatározott helyen kerülnek elhelyezésre. 50. Helymegosztás: erre kötelezett szolgáltató által fizikai tér és műszaki feltételek biztosítása a jogosult szolgáltató részére, annak berendezései megfelelő elhelyezése és bekapcsolása céljából fizikai, távoli, illetve virtuális helymegosztás útján Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.

43 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Összekapcsolás: egyazon vagy különböző elektronikus hírközlési szolgáltatók által használt elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve elérhessenek más szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. A szolgáltatást az összekapcsolásban részes felek vagy a hálózatukhoz hozzáféréssel rendelkező más szolgáltatók nyújthatják. Az összekapcsolás a hozzáférés sajátos fajtája, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre.

44 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Hálózat egysége: az elektronikus hírközlő hálózat létesítésére, működtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó műszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttműködő hálózatok használatának és az ezekhez történő hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát. 34. Hálózati hozzáférési pont: a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul.

45 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Helyi hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az előfizetői hozzáférési pontot a rendezővel vagy az annak megfelelő eszközzel összekötő fizikai áramkör. 46. Helyi hurok átengedése: a helyi hurok teljes átengedése és a helyi hurok részleges átengedése, amely nem vonja maga után a helyi hurok tulajdonjogának megváltozását. 47. Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amelynek során a helyi huroknak vagy helyi alhuroknak az igénybejelentéskor ténylegesen szolgáltatásra igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv használatát engedik át; a frekvenciasáv át nem engedett részét továbbra is a kötelezett szolgáltató használja. 48. Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára, amelynek során a helyi hurok vagy helyi alhurok teljes frekvenciasávjának használatát engedik át.

46 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Építési törvény évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés), b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés), c) az épületek, műtárgyak és más építményfajták (a továbbiakban együtt: építmények) építési előírásainak kialakítására, d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés), e) az építmények kivitelezésére,.

47 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. Műtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek, és abban (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak.

48 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Az építészeti-műszaki tervezés (1) Az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki terv szükséges. (2) Az építészeti-műszaki tervek készítése jogszabályban meghatározott szakirányú egyetemi vagy főiskolai képesítéshez és külön feltételekhez (a továbbiakban együtt: tervezési jogosultság) kötött tevékenység. (3) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosult csak olyan tervezési munkát végezhet, amire minősítése alapján jogosult, és amelynek megoldására a szakmai felkészültsége alapján képes. (4) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosult személyeket névjegyzékbe kell felvenni. (9) Az építészeti-műszaki terv - külön törvény alapján - szerzői jogvédelem alatt áll.

49 Távközlő hálózatok tervezése szeptember (1) Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (2) Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthető. (3) Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani. (4) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti- műszaki szakszerűség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét. (5) Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül meg kell hozni. (6) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok és más szervek, valamint névjegyzékbe vett műszaki szakértők működnek közre.

50 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § Az építés (1) Építési munkát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni. (2) A jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka.

51 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Az építmény használatbavétele (1) Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelemhez a felelős műszaki vezető, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúra-hálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy az építmény a jogerős építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. (2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. (3) Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők. (4) Az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

52 Távközlő hálózatok tervezése szeptember /1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól

53 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden építmény (épület, műtárgy) építészeti-műszaki tervezésére. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából építészeti-műszaki tervezés: a) az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése, b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv-, műszaki előterv-, tanulmányterv- és programtervkészítés, továbbá geotechnikai vizsgálat stb.), c) a tervezői művezetés.

54 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) Önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az a magyar állampolgárságú természetes személy folytathat, a) aki tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, illetve a Magyar Építész Kamarának (a továbbiakban együtt: szakmai kamara), b) aki az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel, és c) akit kérelmére a - tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkező - szakmai kamara az építészeti-műszaki tervezők hivatalos névjegyzékébe (a továbbiakban: tervezői névjegyzék) bejegyzett.

55 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szakmai feltételei: a) szakirányú egyetemi végzettség és ezt követően szerzett legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy b) szakirányú főiskolai végzettség és ezt követően szerzett legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat. (2) A tervezői jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: tervező) csak olyan meghatározott körű építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytathat, amelyre vonatkozóan tervezői névjegyzéki besorolását (tervezői fokozatát) az adott szakterület szerint hatáskörrel rendelkező szakmai kamara jogszabály alapján megállapította. (3) Jogszabályban meghatározott tervezési szakterületeken a teljes körű tervezői tevékenység külön jogszabályban részletezett feltételek teljesítése alapján folytatható. (4) A szakmai kamarai tagságra megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult műszaki felsőfokú végzettségű személy csak a tervező munkatársaként, annak felelősségi körén belül folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.

56 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) Az építészeti-műszaki tervezői jogosultság vonatkozásában szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított és külön jogszabályban meghatározott végzettség, a) amelynél az alapképzés célja és tartalma az adott tervezési szakterületnek megfelel, vagy b) amelynél a részlegesen szakirányú alapképzés szakirányú kiegészítő képzéssel együtt az adott tervezési szakterületnek megfelel. (2) E rendelet alkalmazásában részlegesen szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított végzettség, amely a) adott tervezési szakterület valamely részterületére vonatkozóan szakirányú, vagy b) szakirányú kiegészítő képzéssel együtt a szakterület egészére vonatkozóan megfelel a szakirányúság követelményének. (3) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően folytatott, az adott tervezési szakterületnek megfelelő a) építészeti-műszaki tervezési, b) felsőoktatási intézményben oktatói, valamint c) külön jogszabályban meghatározott szakirányú szakmai tevékenységet lehet figyelembe venni.

57 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A Magyar Mérnöki Kamara Hivatalos Tervezői és Szakértői Névjegyzéke megtalálható célszerűen a honlapon: mmk.hu A lista tartalmazza azokat a hivatalos adatokat, amelyek alapján a hatóságok és mások ellenőrzik az elkészített (aláírt) tervek, szakvélemények felelősének jogosultságát!!!!

58 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A NÉVJEGYZÉK HATÁLYA A Magyar Mérnöki Kamara hetedik hivatalos TERVEZŐI ÉS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉKE a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény 11. § (2) bekezdés b) pontjának előírása alapján készült, figyelemmel az évi CXIV. törvény 6. §- a, valamint a évi XLVII. törvény szerinti módosításra. A jelen névjegyzék adatai a augusztus nyilvántartásnak felelnek meg. Az adatok megtalálhatók az interneten a címen is. Az interneten lévő adatok a nyomtatott kiadvány érvényességi idején belül frissitésre kerülnek. A szakma szerinti keresési lehetőséget az internetes névjegyzék biztosítja. A 157/1997. (IX. 26.) sz. Korm. rendelet, az építészeti-műszaki tervezést jogosultsághoz és névjegyzékbe vételhez köti. A 24/1971. (VI. 8.) sz. Korm. és a 159/1997. (IX. 26.) sz. Korm. rendeletek szerint szakértői címet az használhat, és szakértői működést csak az végezhet, aki arra engedélyt kapott és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték. Az évi LVIII. Törvény rendelkezése a fenti követelményeket mérnöki kamarai tagsággal is kiegészíti. A 121/2004. (IV.29.) sz. Korm. rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán az építészeti-műszaki tervezést és szakértést jogosultsági vizsgához és névjegyzékbe vételhez köti. A jogosultsági vizsgára vonatkozó rendelkezést a május 1. napját követően indult névjegyzéki eljárásokban kell alkalmazni.

59 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A TERVEZŐI ÉS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉK azokat sorolja fel, akiknek a 157/1997. (IX. 26.) sz. Korm. rendelet hatálya alá tartozó építészeti-műszaki tervezői jogosultságuk van, illetve azokat, akik a 24/1971. (VI.8.) sz. Korm. és a 159/1997. (IX. 26.) Korm. számú szakértői rendeletek előírásai szerint szakértői címet használhatnak, továbbá teljesítették a kamarai tagsággal kapcsolatos feltételeket és kérték névjegyzékbe vételüket április 30-ig. Ez a TERVEZŐI ÉS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉK egy évig, június 30-ig érvényes, amikor is ezt a évi tagdíjfizetések és bejelentkezések alapján felváltja majd a 2007/2008. évi NÉVJEGYZÉK. Azok, akiket a Magyar Mérnöki Kamara április 30. után vett névjegyzékbe, a kamarától kapott igazolással végezhetik a tevékenységüket. Aki sem a névjegyzékben nem szerepel, sem a megfelelő kamarai igazolással nem rendelkezik, a fenti rendelkezések szerint, vezető tervezői („A” kategóriás), tervezői („B” kategóriás), illetve szakértői tevékenységet július június 30. közötti időszakban nem folytathat.

60 Távközlő hálózatok tervezése szeptember TÁVKÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYTERVEZŐK, TOVÁBBÁ A TÁVKÖZLÉSI ÉS POSTAFORGALMI TERVEZŐK A távközlési építménytervezők tevékenysége: a) a távközlési építmények elhelyezéséhez, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bontásához és engedélyezéséhez szükséges műszaki terv készítése; b) az a) pontban meghatározott tevékenységet megelőző felmérési és feltárási munka, valamint az előkészítéshez szükséges tervezés, különösen az adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, továbbá beruházási program műszaki mellékletének készítése; c) az a)-b) pontban nem említett egyéb tervezési munka, amelyet az a)-b) pontban foglalt tevékenységekkel kapcsolatosan a tervező végez. A távközlési és postaforgalmi vezető tervezők és tervezők tevékenysége: a) a vezetékes és vezeték nélküli távközlési hálózatok és berendezések, az ezek működtetéséhez vagy védelméhez szükséges vezetékek, szerkezetek és áramellátási berendezések létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bontásához és engedélyezéséhez szükséges műszaki terv készítése; b) az a) pontban meghatározott tevékenységet megelőző felmérési és feltárási munka, valamint az előkészítéshez szükséges tervezés, különösen az adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, továbbá beruházási program műszaki melléklete, valamint rendszertechnikai terv készítése; c) a postaforgalmi technológiai tervezés; d) az a)-c) pontokban nem említett egyéb tervezési munka, amit az a)-c) pontokban foglalt tevékenységgel kapcsolatban a tervező végez.

61 Távközlő hálózatok tervezése szeptember TÁVKÖZLÉSI „A” KATEGÓRIÁS TERVEZŐK Távközlési építmények – műtárgyak – vezető tervezői (T1- 1) KORLÁTOZÁS NÉLKÜLI TERVEZŐI TEVÉKENYSÉG AZ ALÁBBIAK SZERINT: A 3/1998. (II.11.) KHVM rendelet alapján szerzett hírközlési építménytervezési jogosultságok: A címbeli rendelkezés április l-én lépett hatályba. Hírközlési építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető. Példa a tervezői jogosultságokon (engedélyeken) alkalmazott kódokra: a azonosító számú mérnöki kamarai tag „távközlési építménytervezési” ágazaton belüli „kábelhálózatok alépítményei és műtárgyai” szakterületre vonatkozó vezető tervezői jogosultságának nyílvántartási (engedély) száma: T1a-1/

62 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A jogosultsági vizsga fajtái, főrészei, vizsgaanyag, értékelés Annyi fajta jogosultsági vizsgát tartunk, ahány szakterületen a Mérnöki Kamara tervezési, illetve szakértői jogosultságot ad. Valamely szakterületre vonatkozó jogosultsági vizsga egyaránt és azonosan vonatkozik a szakértői és a tervezési jogosultság megszerzéséhez. A Mérnöki Kamara illetékességébe tartozó tervezési és szakértői jogosultságok felsorolása megtalálható a tervezési és a szakértői jogosultságok szabályairól szóló magyar jogszabályokban, továbbá a Magyar Mérnöki Kamara internetes honlapján (www.mmk.hu).

63 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A vizsga anyaga: Vizsgázni kell a mérnöki tervezési/szakértési szakhoz kapcsolódó kamarai eljárási, jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretekből. Ezen ismeretek alkalmazási készségét a vizsgán feltett konkrét esetben is bizonyítani kell tudni. 1.2 A vizsga főrészei: A vizsga – anyaga szerint – két fő részből áll: 1.) Általános tervező/szakértő mérnöki vizsga; vizsgaanyag az 1. sz. melléklet szerint, szakterülettől független, azaz közös valamennyi szakterületre, (a továbbiakban: ált. főrész). 2.) Szakterülettől függő speciális vizsga; vizsgaanyaga a szakterület szerinti minősítési ügyrendben van részletezve, (a továbbiakban szakter. főrész).

64 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A vizsga értékelése: Az egyes főrészekre vonatkozóan a vizsgát eredményesnek, ill. eredménytelennek lehet minősíteni. Eredményesnek minősül arra a főrészre vonatkozóan az írásbeli vizsga, amelyben a kérdéseket 70 %-ban helyesen válaszolta meg a vizsgázó. Az értékelésnél a kérdéseket nehézségük szerinti súlyszámuk alapján kell figyelembe venni. Valamely szakterületen az a mérnök tett eredményes jogosultsági vizsgát, aki az ált. főrészből, valamint a kért jogosultság szerinti szakter. főrészből egyaránt a vizsgát eredményesen letette. Az ált. főrész eredményes vizsgája érvényesíthető a megismételt, illetve más szakterületre teendő jogosultsági vizsgánál.

65 Távközlő hálózatok tervezése szeptember A vizsga lebonyolítása A vizsgára a jelentkező írásbeli meghívást kap, melyben a vizsga helyét és időpontját közöljük. A meghívást legalább három héttel a vizsga előtt postázzuk. A vizsga csak írásbeli azoknak, akik eredményes írásbeli vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga időtartama 4 óra. Azok, akiknek az írásbeli vizsgája eredménytelen, szóbeli javítási alkalmat kapnak. Az írásbeli vizsga eredményességérő, eredménytelenség esetén a szóbeli javítóvizsga lehetőségéről és időpontjáról, helyéről a kamara a vizsgázót írásban értesíti. Az értesítést legalább három héttel a szóbeli vizsga előtt postázzuk. A vizsgán bármely segédlet, irodalom használható. A vizsgázó a vizsgán konzultációt senkivel sem folytathat. A szóbeli vizsga nyilvános. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság a vizsgát követen szóbeli tájékoztatást ad; a kamara a vizsga eredményes/eredménytelen voltáról írásban értesíti a vizsgázót. Az értékelést az általános és a szakmai főrészre is külön közöljük, ha nem mind a két főrészen volt eredményes a vizsga. Megismételni csak az eredménytelen főrész(ek)re vonatkozó anyagból kell a vizsgát.

66 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Távközlési „A” kategóriás tervezők (T2-1, T3-1, T4-1, T5-1) KORLÁTOZÁS NÉLKÜLI TERVEZŐI TEVÉKENYSÉG AZ ALÁBBIAK SZERINT: A 3/1998. (II.11.) KHVM rendelet alapján szerzett hírközlési építménytervezési jogosultságok: A címbeli rendelkezés április l-én lépett hatályba. Hírközlési építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető. Példa a tervezői jogosultságokon (engedélyeken) alkalmazott kódokra: a azonosító számú mérnöki kamarai tagnak a kapcsolástechnika teljes szakterületére (összes részterületére) kiterjedő „A” kategóriás tervezői jogosultságának nyílvántartási (engedély) száma: T5-1/

67 Távközlő hálózatok tervezése szeptember T2-1 Nyomvonalas átviteltechnika Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét. T2a-1 Országos gerinchálózat és regionális hálózat T2b-1 Helyi hálózat T2c-1 Kábeles kép- és hangjel-elosztó rendszerek T3-1 Nyomvonal jellegű (rádió) átviteltechnika Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét. T3a-1 Mikrohullámú rendszerek és frekvenciatervek T3b-1 Mikrohullámú összeköttetések és frekvenciatervek T3c-1 Műholdas földi állomások T4-1 Pont-többpont közötti (rádió) átviteltechnika Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét. T4a-1 Műsorszóró adók T4b-1 Mobil rádiótávközlő rendszerek T4c-1 Vezeték nélküli állandó helyű szolgáltatás hozzáférés T4d-1 Személyhívó rendszerek T5-1 Kapcsolástechnika Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét. T5a-1 Kapcsolástechnikai rendszerek T5b-1 Kapcsolórendszerek forgalmi tervezése T5c-1 Központok áramellátása

68 Távközlő hálózatok tervezése szeptember Távközlési „B” kategóriás tervezők (T2-2, T3-2, T4-2, T5-2) KORLÁTOZOTT TERVEZŐI TEVÉKENYSÉG AZ ALÁBBIAKRA: A 3/1998. (II.11.) KHVM rendelet alapján szerzett hírközlési jogosultságok. A címbeli rendelkezés április l-én lépett hatályba. Hírközlési építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető. T2-2 Nyomvonalas átviteltechnika Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik a következő részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen: T2b-2 Helyi hálózatok (korlátozott) T2c-2 Kábeles kép- és hangjel-elosztó rendszerek (korlátozott) Országos gerinchálózat és regionális hálózat tervezését csak „A” kategóriás tervező T3-2 Nyomvonal jellegű (rádió) átviteltechnika Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik a következő részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen: T3b-2 Mikrohullámú összeköttetések és frekvencia-engedélyezési tervek T3c-2 Műholdas földi állomások Mikrohullámú rendszerek terveit és frekvenciaterveket csak „A” kategóriás tervező készíthet

69 Távközlő hálózatok tervezése szeptember T4-2 Pont-többpont közötti (rádió) átviteltechnika Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik a következő részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen: T4a-2 Helyi műsorszóró adók frekvencia- és besugárzási tervezése T4b-2 Helyi rádiótávközlő rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése T4d-2 Helyi személyhívó rendszerek frekvencia- és besugárzási tervezése T5-2 Kapcsolástechnika Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik a következő részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen: T5a-2 Alközponti kapcsolástechnikai rendszerek T5b-2 Alközponti kapcsolórendszerek forgalmi tervezése T5c-2 Alközpontok áramellátása

70 Távközlő hálózatok tervezése szeptember /2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. Szakmagyakorlási jogosultság: a településtervezői, az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenységek külön jogszabályban foglalt feltételek szerinti gyakorlása; 2. Szakmai továbbképzés: szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező természetes személy szakmagyakorlási tevékenysége folytatásához szükséges jogszabályi és szakmai ismeretanyag bővítésére szolgáló, a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó folyamatos képzés (a továbbiakban: továbbképzés); 3. Továbbképzési időszak: a szakmagyakorlási jogosultság érvényességének időszaka öt év, a 9. § (3)–(4) bekezdéseiben foglaltak szerinti kivétellel;

71 Távközlő hálózatok tervezése szeptember § (1) A szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: szakmagyakorló) a továbbképzési időszak alatt – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a 3. § rendelkezéseinek megfelelő továbbképzésen vesz részt. 3. § (1) A továbbképzés tartalma kötelező és szabadon választható témakörökből áll. (2) A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, amely a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátítására szolgál, amelyet a szakmagyakorlónak a továbbképzési időszaka alatt egy alkalommal teljesítenie kell. A kötelező továbbképzés jogi, pénzügyi része legalább 5 és legfeljebb 10 óra, a szabvány- és minőségügyi része legalább 5 és legfeljebb 10 óra.


Letölteni ppt "Távközlő hálózatok tervezése -- 2010. szeptember 22. 1 A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere Takács György 3. Előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések