László Miklós MILYENEK Médiapolisz lakói? VII. Nemzetközi Médiakonferencia, 2013.

Az előadások a következő témára: "László Miklós MILYENEK Médiapolisz lakói? VII. Nemzetközi Médiakonferencia, 2013."— Előadás másolata:

1 László Miklós MILYENEK Médiapolisz lakói? VII. Nemzetközi Médiakonferencia, 2013.

2 HU SAN FRANCISCO NEW AGE ÚJ MITOLÓGIA POSZTMODERN HOLLYWOOD ÁZSIA BUDDHIZMUS, STB. OROSZORSZÁG ORTODOX CIVILIZÁCIÓ SOKFÉLE SZINKRETIKUS GLOBÁLIS FOGYASZTÓI CIVIL IZÁCIÓ SZILIKONVÖLGY INFORMATION AGE NYUGATI VILÁG EU HAGYOMÁNYOS NYUGATI MODERN

3 „Kockázat-társadalom” Ulrich Beck “A meglepetés és bizonytalanság világa” Donald H. Rumsfeld „Globális dzsungel” Stanley Hoffmann „A zűrzavar kora” Alain Greenspan

4 Médiapolisz „Ami a nyilvánosságban zajlik a mai társadalmakban, az egyre inkább, sőt kizárólag a képernyőkön történik.” Roger Silverstone médiaszociológus A médiapolisz egy olyan globális hely, mely emberi lények interakciója során jön létre egy deterritorializált, mediatizált társadalmi térben. A médiapolisz a megjelenés tere, amely egyszerre tükrözi és megteremti a világot. A médiapoliszon kívül nincs számunkra hely, egyszerre probléma és megoldás, a valóság eltorzításának és megismerésének lehetősége, azonos velünk és idegen tőlünk.

5

6 Tévénézés I.  Egy átlagos tanítási napon a válaszadók fele (50%) egy-két órát nézi a TV képernyőt, négy órát vagy annál többet csak 12%. A nem, vagy csak minimális ideig tévézők aránya (max. fél óra) 27%.  Tanítás nélküli napon négy órát vagy annál is több időt 30%-uk fordít rá. A nem, vagy csak minimális ideig tévézők aránya (max. fél óra) pedig mindössze 15%.  Lányok és ált. iskolások +

7 Tévénézés II. 2009-ben még éppen csak, de a tévénézés volt a favorit a fiatalok körében, 2011-ben már egyértelműen a netezésre fordítottak több időt és ez a tendencia tovább erősödött 2013-ra. Adatok forrása:

8 Egyes adók nézésének/ hallgatásának gyakorisága

9

10 Kedvenc tévé adók - szegmentálva

11 Kedvenc tévé adók - tematizálva Adatok forrása:

12 Az M2, a MINIMAX és azRTL KLUB nézettsége a gyerekek körében Adatok forrása:

13

14 Az internetezés kezdete Az általános iskolások 68%-a 10 éves kora előtt már internetezett, a középiskolásoknak viszont csak 23%-a.

15 Internetes tevékenységek V.

16 Internetes tevékenységek VI.

17

18 László Miklós Élménytársadalom a Facebook galaxisban. 2. szekció, Felhasználók csüt. 14.15-14.30 VII. Nemzetközi Médiakonferencia, 2013.

19

20 Mobilkészülékek  A fiatalok 75%-a 8 és 12 éves kora között kapta meg első mobiltelefonját.  Átlagosan legalább a negyedik mobilkészüléküket használják.  Tíz készülékből hét okostelefon.  Hozzávetőlegesen tízből hat telefon kártyás (nem előfizetéses) és közel minden második esetben a tarifacsomagban benne foglaltatik az internet hozzáférés is. A 8-14 év közötti gyerekek 59%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal, ez az arány változatlan 2008- hoz képest. Az idősebb, 12-14 éves gyerekek körében a penetráció 75%-os, valamint az átlagosnál magasabb, 65%-os Budapesten. A készülékek 11%-a okostelefon, 20%-a egyszerű „alaptelefon”, amely nem képes multimédia tartalmak lejátszására vagy fényképezésre. (Forrás: Ipsos)

21 Mobiltelefon használat

22

23 Tanulás és élet külföldön I.

24

25 Példaképek 1998-2013

26 Példaképek nemzetisége

27 Értékek Ahogy 2011-ben, úgy idén is fiatalok valamivel több, mint 3/4-e (76%, ill. 77%) maximálisan egyet értett azzal, hogy az a legfontosabb, hogy majd olyan munkája legyen, amit szeret.

28

29 Offline-online aktivitás I. A fiúkra jellemzőbb a több online, a lányokra a több offline aktivitás. A legalacsonyabban iskolázott szülők gyermekei, a rossz anyagi körülmények között élők és a hátrányos helyzetű gyerekek felülreprezentáltak a mindkét térben inaktívak között.

30 „Kultúrlények I.” Az összes válaszadó 9%-át soroltuk ide. Nem a tévé rabjai, a többieknél jóval visszafogottabban interneteznek, és a közösségi oldalakon is valamivel kevesebbet lógnak. Kevésbé rettennek meg attól, ha egy hétig nem nézhetnek tévét, nem mobilozhatnak, vagy nem internetezhetnek, számukra a legnagyobb büntetést a barátaiktól való eltiltás jelenti (68%-uk válaszolt így, a többieknek 51%-a.)

31 „Kultúrlények” III.  Ritkábban hiszik el azt, amit ismerőseik a közösségi oldalakon posztolnak.  Fenntartással viseltetnek az iránt, amit a kereskedelmi televíziókban látnak-hallanak és jobban hisznek a közszolgálati televízió adóknak.  A reklámoknak is sokkal kevésbé hisznek.  Valamivel optimistábban tekintenek jövőjük felé, mint a többiek.  Szignifikánsan többen tudják közülük elképzelni, hogy külföldön folytassák tanulmányaikat, ugyanakkor a külföldi munka és külföldi lét ugyanolyan mértékben jelent számukra alternatívát, mint a többiek számára.

32 Hátrányos helyzetű gyerekek I. Az összes válaszadó 8%-át teszik ki.

33 Hátrányos helyzetű gyerekek II. Jobban hisznek a kereskedelmi televízióknak és a reklámoknak.

34 Hátrányos helyzetű gyerekek III. Kevesebb internetes ismeretük van, de nem kevésbé netfüggők, és nem kevésbé óvatlanok a világhálón.

35 Innováció a médiafogyasztásban I.  több képernyős médiahasználat  rendszeres tévés tartalomfogyasztás az interneten Everett Rogers Technology Adoption Lifecycle model

36 Innováció a médiafogyasztásban II.

37 Kulcsszó: Megismerés Pascal: "Mindaz, ami megérthetetlen, nem létezhet..." Descartes: "...Elhatároztam, hogy megmagyarázom a természet minden jelenségét..." Spinoza: "(Valóban van-e) nagyobb csoda, mint rendet teremteni a Káoszban?"

38 Adatelemzés: Danó Györgyi Adatfelvétel: ITHAKA

39 Egyes csatornák hasznosságának és érdekességének megítélése TV2 és RTL- Klub: Mindkét szempontjából pozitívabb értékelést adtak az általános iskolások, mint a középiskolások. Továbbá minél alacsonyabban iskolázottak a szülők, illetve minél kisebb településen laknak a tinédzserek, annál hasznosabbnak és érdekesebbnek találják ezeket az adókat.