NETEZZ OKOSAN! Az iskolai önértékelések tapasztalatai

Az előadások a következő témára: "NETEZZ OKOSAN! Az iskolai önértékelések tapasztalatai"— Előadás másolata:

1 NETEZZ OKOSAN! Az iskolai önértékelések tapasztalatai
A média hatása a gyermekekre és fiatalokra VI. Nemzetközi Médiakonferencia Kőrösné dr. Mikis Márta Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE)

2 Online tanulás, „digitális bennszülöttek”
„Az Internet legnagyobb előnye a szabadsága.” (Seymour Hersch) A fiatalok számítógéppel töltött idejének és tartalmának vizsgálata Netgeneráció 2010 kutatás (Fehér – Hornyák) OFI – TÁMOP kutatás - eLEMÉR az iskolák önértékelésének és IKT-minősítési rendszerének indikátorai az IKT integrációjára épülő iskolafejlesztés előkészítése „Best practice”

3 eLEMÉR lakhelye: http://ikt.ofi.hu

4 Négy részterület, 91 pozitív, előre mutató állítás
A tanuló és a tanulás Tanítás Szervezeti működés Infrastruktúra Lehetséges válaszok: (0) „nincs adat” „nem megoldott” „még nem teljesen megoldott” „majdnem teljesen megoldott” „teljes mértékben megoldott”

5 4 terület – mintakérdések
A tanulók életkoruknak megfelelően tisztában vannak az internet használatának veszélyeivel, és tudják, miként kerülhetik el ezeket. A tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket különféle feladatok megoldására. A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a diákok tisztában legyenek a biztonságos IKT-használat szabályaival. A vezetés biztosítja, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit. Az internethez való hozzáférés az iskola egész területén biztosított.

6 Az iskolák 4 kategóriája:
Megjelent az IKT (1,00 – 2,49): a fejlődés kezdetén álló iskola. Már vannak IKT-eszközeik, ismerkednek a felhasználási lehetőségekkel, ám inkább a tanárok használják hagyományos módszerekkel, a diákok kevésbé. Alkalmazzák az IKT-t (2,50 – 2,99): a tanári munka dominál (pl. órai prezentáció), a tanulók egy-két tantermi gépet használnak, illetve néha bejutnak informatika órákon kívül is a számítógépterembe. Integrálják az IKT-t (3,00 – 3,49): az iskola gazdag eszközparkkal rendelkezik (az osztálytermekben, laborokban és az irodákban is), a tanárok új módszerekkel kísérleteznek, többféle forrásból tanítanak (pl. internet), a tanulók projektekben is dolgoznak. Átalakulnak az IKT használatával (3,5 – 4,00): az IKT természetes része a napi tevékenységeknek; tanulóközpontú, többféle tanulás-szervezési eljárást alkalmaznak, a tanulók egy-egy probléma meg-oldásán dolgoznak, akár külső szakembereket vagy a helyi közösséget is bevonva. Sokféle technikai eszköz hozzáférhető, korlátozás nélkül.

7 Az iskolák 4 kategóriája

8 A teljes minta részterületenkénti eredményei

9 Digitális forrásközpont-e az iskolai könyvtár?

10 A szellemi tulajdon és forrásfelhasználás
A tanulók tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival (n=367, %, átlag: 2,22)

11 A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát 1.
(iskolatípus szerint, n=367, %, átlag: 2,2)

12 A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát 2.
(településtípus szerint, n=367, %, átlag: 2,2)

13 „Jó gyakorlat” „A jó gyakorlat olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható. Legalább két éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható jó példa. A mintaértékű gyakorlat … az intézmény fejlesztő munkáját pozitívan befolyásolja az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig. A jó gyakorlatok megismerése és későbbi adaptálása központi szerepet tölt be az Európai Unió által támogatott tágabb fejlesztési környezetben, hiszen a horizontális tanulás hatékony eszköze.” (Sulinet-honlap)

14 Jó példa, innovatív pedagógiai gyakorlat…
külföldi példák, saját fejlesztések, egymástól tanulás, folyamatosan alakulnak, fejlődnek: az egyik ötlet hozza a másikat, kreativitást igényelnek a pedagógusoktól, de ugyanakkor nagyon sok kreativitásra is adnak lehetőséget A gyerekek több élménnyel térnek haza, intenzívebb a párbeszédet a diák és szülők között.

15 Kézikönyv a számítógép alkalmazásához 61 pedagógus munkája, 800 dokumentum alapján, IKT-s óravázlatok, nyertes pályázatok, tippek-trükkök…

16 Iskolaportrék – „Exempla docent”
22 iskola az ország különböző tájairól Felhívásra önkéntes jelentkezés Interjú pedagógusokkal, diákokkal, az iskolavezetéssel Óralátogatások Az iskola „arculata”, az IKT helye, szerepe, alkalmazása – jó példák

17 Házi feladat: A tanulók rendszeresen oldanak meg különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik. Irodalomból az alsós tanulók gyakran kapnak olyan házi feladatot, amihez szükség van az internetre. Például közmondásokat, szólásokat kellett gyűjteni különböző állatokról. Kutatómunka során már alsó tagozaton is sokszor veszik igénybe a diákok a számítógép segítségét. Egy kisfiú említette, hogy ő technikaóra előtt utánanézett az interneten, hogy gesztenyéből milyen figurákat lehet készíteni. Mind az iskolában, mind otthon sokszor keresnek rá az interneten idegen szavak jelentésére, elektronikus képeslapokat küldenek, de a különböző, tanáraik által javasolt játékos oktatószoftvereket is használják. A tanulást segítő szoftverekhez a tanárok is szívesen nyúlnak a tanórán, mert megkönnyítik az ismeretek átadását, és azért, mert használatukkal a gyerekek játékosan sajátítják el az anyagot. (Tanulói interjúk, Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Kisnána)

18 Információgyűjtés: A tanulók életkoruknak megfelelően meg tudják ítélni a digitális források megbízhatóságát. A diákok természetesnek tartják, hogy a tanuláshoz először az interneten keresnek kiegészítő anyagokat, és azt is tudják, hogy ezeket óvatosan kell kezelni. A szorgalmi feladatok vagy kiselőadások anyagát is innen gyűjtik. A Wikipédia oldalait kritikával kezelik, inkább tudományos intézetek, a Magyar Tudományos Akadémia és egyetemek honlapját fürkészik, ahonnan számos link vezet professzorok publikációihoz is vagy más, hasznos és adekvát irodalomhoz. A Wikipédia egyes tanároknál tiltólistán van, mert megbízhatatlannak tartják, így a diákok emellett vagy helyett komolyabbnak vélt, tartalmasabb honlapokat is böngésznek; használják a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisát is. (Tanulói interjúk, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas)

19 Copy+Paste? és A tanulók tisztában vannak a szellemi tulajdon fogalmával és a forrásfelhasználás szabályaival A évfolyamon félévente egy-egy önálló előadást kell készíteniük a tanulóknak, az erre való felkészülést az informatika tantárgy is támogatja. Természettudományi és angol kutatómunkát is végeznek tanári vezetéssel, és egy kétórás természettudományos esszét is kell írniuk az egyik vizsga keretében, forrásmegjelöléssel, szövegszerkesztő programmal. A feladat több szakaszból áll: első negyedévben témát kell választani, második negyedévben le kell adni a forrásjegyzéket, a harmadik negyedévben a vázlatot, év végén pedig a kész esszét forrásjegyzékkel együtt. Az információgyűjtés legfőbb forrása az internet, például egy újságcikk alapján állítanak össze ismertetőanyagot valamely témában. A feladat értékelésénél súlyos pontokat veszít, aki nem jelöli meg a forrásokat. (Tanulói interjúk, Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest)

20 Kritikus használat: A pedagógusok gondoskodnak arról, hogy a diákok tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival Az internethasználatban a legjellemzőbb munkaforma a gyűjtő- vagy kutatómunka. A diákok az információgyűjtésre a Google, az Origo, és a Yahoo keresőoldalak a legnépszerűbbek, de gyakran használják a Wikipédiát is. Tudatosan válogatnak az információk tömegéből, tudják, hogy az internetes források nem mindig megbízhatóak. Már a harmadik osztályosok is képesek önállóan használni a böngészőt, internetről letöltött anyagokat hoznak az iskolába, így fontos a kritikus használat megtanítása, elengedhetetlen az információkeresés szabályainak, az internet veszélyeinek tisztázása. A pedagógusok szerint az intelligens eszközhasználat megtanítása a család és az iskola közös feladata, de úgy tapasztalják, hogy a szülők igyekeznek ezt a felelősséget egészében az iskolára hárítani. (Tanári interjúk, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, Pacsa)

21 (Boda Zsuzsanna, Bláthy Ottó Titusz Gimnázium és Informatikai SZKI)
2.3.4. A várháborúk kora Magyarországon témájú tanóra egyik célja a kritikus gondolkodás fejlesztése, illetve az idézés és a hivatkozás módjának gyakorlása volt. A megadott szempontú információgyűjtést követően a tanórán weblap készült, az óra első részében a hivatkozás szabályait gyakoroltuk. A tanulók előzetesen egyénileg átismételték az információkezelés szabályait és elkészítettek néhány hivatkozást. A hivatkozásokat ben elküldték számomra. Azonnali visszajelzést adtam, majd a tanulók a következő feladatokat kapták: 1. Hivatkozz szabályosan a történelemkönyved 32. leckéjére! 2. Hivatkozz szabályosan a történelemkönyvedben Szulejmán szultán visszaemlékezésére a mohácsi csatáról! 3. Hivatkozz szabályosan a május 14. történelemóra LeMill-es óravázlatára! A hivatkozásaidat Word fájlban küldd el a tanárod -címére! (Boda Zsuzsanna, Bláthy Ottó Titusz Gimnázium és Informatikai SZKI)

22 Ajánlások: – Ismerik-e az internethasználat illemtanát és veszélyeit? Kaptak-e erre felkészítést az iskolában tanáraiktól? Elzárkóznak-e mindannyian személyes adataik vagy mások információinak közzétételétől? Tudják-e, hogyan kell biztonságos jelszót választani? Tudják-e, hová, kihez forduljanak segítségért, ha az interneten zaklatás éri őket? Kritikával kezelik-e a tanulmányaikhoz szükséges, internetről gyűjtött információkat? Feltüntetik-e minden alkalommal az interneten talált anyag (szöveg, kép, hang stb.) eredetét, ha azt saját alkotásaikban felhasználják? Ügyelnek-e elektronikus levelezésük során postafiókjuk biztonságos kezelésére? A csak nekik szóló, bizalmas levelek továbbításától, megosztásától elzárkóznak-e? Ügyelnek-e az otthoni chat-elés során a leírt és webkamerával látható információk bizalmas kezelésére? Törekednek-e arra, hogy a közösségi oldalakon csak a legszükségesebb személyes információikat adják meg?

23 Köszönöm a figyelmet!