Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Média és a gyermekvédelem dr. Katonáné dr. Pehr Erika VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádi. 2011. Szeptember 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Média és a gyermekvédelem dr. Katonáné dr. Pehr Erika VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádi. 2011. Szeptember 27."— Előadás másolata:

1 Média és a gyermekvédelem dr. Katonáné dr. Pehr Erika VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádi Szeptember 27.

2 2 Mottó „Az iskola és a család közös 2felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat felkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és szó alkot. A gyermekeknek és a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék”.(UNESCO 1998.) „ Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat felkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és szó alkot. A gyermekeknek és a fiataloknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék”.(UNESCO 1998.)

3 Média  Média a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összessége;  Média a kommunikáció eszköze;  A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben a szakemberek üzeneteket készítenek a médiumok segítségével;  A sajtó, a rádió, a televízió és újabban a világháló kifejezési formáiban létrejött nyilvános fórumok összessége;  Rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége (internet).

4 Tradicionális és „újmédia”

5 Médiahatás  A direkt hatás modellje (média "mindenható”),  Korlátozott hatás modellje (értékek, attitűdök megerősítése ),  Meghatározott feltételek mellett érvényesülő médiahatás modellje (gyermekek számára). (Az egyén saját attitűdjei, személyisége, szocio- kulturális környezete is szerepet játszik abban, mennyire hagyja magát a média által befolyásolni)

6 Médiahatás  Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra,közvélemény formálásra ható erejének (1/2007.(I.18) AB. határozat)

7 Médiaértés  A szocializációs folyamat átalakítása, gyors felnőtté válás;  Viselkedésmintákat kínál (egyértelműbb, mint a szóbeli utasítás);  Valóság és fantázia (lehetséges, valószínű helyzetek, emberek);  Széttördelt történetek (7-9 éves kor);  Szülői szerepek (együttnézés, korlátozó szerep);  A média bizonyos szemszögből nem más, mint a személyiségfejlődésbe történő beavatkozás.

8 Médiajog  A médiajog, mint a hagyományos jogágakon átnyúló joganyag lényegében a jogszabályok sajátos szempont szerint történő csoportosítása;  Kiindulópontja az államnak a véleménynyilvánítás szabadságából eredő azon kötelezettsége, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény kialakulásának feltételeit és működésének fenntartását [37/1992. (VI. 10.) AB hat.]

9 Véleménynyilvánítás szabadsága Kiemelkedő szerepe van az alkotmányos alapjogok között, mert többféle szabadságjog, így a „kommunikációs” alapjogok összessége (szólás és a sajtószabadság, médium szabadsága, az informáltsághoz való jog, az információk megszerzésének szabadsága, művészi, irodalmi, tudományos alkotás szabadsága stb.)

10 Véleménynyilvánítás szabadsága  A korlátozás lehetőségét, feltételeit, módját és terjedelmét az Alkotmánynak, vagy felhatalmazása alapján törvénynek kell meghatároznia,  Másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme,  Szükségesség és arányosság követelménye.

11 Gyermekek védelme Legitim védendő értékek:  állam érdekei (alkotmányos rend, biztonság),  társadalom érdekei (közrend, közerkölcs)  társadalmi csoportok védelme (gyermekek)  magánszféra védelme (személyiségi jogok, becsület)

12 Gyermekek védelme  Alkotmány,  Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény (véleménynyilvánítás, tájékoztatás, irányelv kidolgozás),  Gyermekvédelmi törvény: védelemhez való jog a fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen (információs ártalom), védelemhez való jog gyűlöletkeltés, erőszak, pornográfia,  Ismeretek bővítő, magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorok.

13 Gyermekek védelme  A szabályozás tehát több részből áll: egyrészt megkísérli megakadályozni, hogy a kiskorú gyermekek számukra ártalmas tartalmakat nézhessenek meg, másrészt pedig biztosítja, hogy elérhessék a kifejezetten nekik szánt műsort.  Az állami szerepvállalás egyértelmű legyen.

14 Gyermekek védelme Határokat Átlépő Televíziózásról szóló Európai Egyezményt kihirdető 1998.évi XLIX. törvény, a „Televízió határok nélkül” irányelvek (89/552/EGK, 97/36/EK) szerint:  nem tartalmazhatnak gyermekek fejlődését károsító műsorokat (indokolatlan erőszak, pornográfia),  valószínűleg károsítja a gyermekek fejlődését (kódolt adás, akusztikus figyelmeztetés, vizuális jelkép),  szülők tájékoztatása.

15 Gyermekek védelme A kiskorú és az emberi méltóság védelme az audiovizuális és információs szolgáltatások terén” című vitaindító ban megjelent - EU-s Zöld Könyv, amely már különbséget tesz jogellenes és a gyermek fejlődésére ártalmas tartalmak között. (az Ajánlás szerint a tagállamoknak a műsorszolgáltatókat az önszabályozásra kell ösztönözniük.)

16 Gyermekek védelme Gyermek-televíziózás szakmai és erkölcsi alapelvei és szabályai (1995. Melbourne):  színvonalas, nekik szóló műsor,  kifejezhessék magukat a műsorokban,  erőszakos és szexjelenetek elkerülése,  a műsorokat megbízhatóan, rendszeresen ugyanabban az időben kell sugározni.

17 Gyermekek védelme  Európa Tanács ajánlásai: Rec.2001/16; 2003/13; Rec. 2006/12.  gyermekkor ábrázolásakor felelősen– a gyermek érdekében – járjon el.  hozzanak létre segélyvonalakat,  újságírók munkájának korlátozhatósága az ítélethozatalt megelőzően,  megértsék az INTERNETEN megjelenő tartalmakat (erőszak, pornográfia, diszkrimináció), viselkedés módokat (kényszerítés, megfélemlítés).

18 GYERMEKBARÁT MÉDIA

19 Klasszifikáció  A szabályozás egyik leghatékonyabb eszköze a filmek (videók) és műsorszámok korhatári kategóriákba való besorolása, illetve sugárzási időpont meghatározása.  Eltérő gyakorlat, eltérő kulturális és morális érzékenység: vizuális szimbólumok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Lengyelország), verbális figyelmeztetés (Írország, Nagy-Britannia, Skandinávia, Németország).  Kevésbé elterjedt a nem kívánatos tartalmi jellemzőkre való utalás. Hollandia (Kijkwijzer) kétféle jelölést alkalmaz.

20 Klasszifikáció  Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert (PEGI) azért hozták létre, hogy segítsenek az európai szülőknek megfelelő információkon alapuló döntést hozni a számítógépes játékok vásárlásával kapcsolatban tavaszán történő bevezetése óta 30 országban használják.  Korhatárjelölés: 3., 7., 12., 16., 18. éveseknek ajánlott.  Tartalmi leírás: erőszak, durva beszéd, félelem, kábítószerek, szexuális tartalom, megkülönböztetés, szerencsejáték és online játék másokkal

21 Médiatörvény 1996.évi I. tv ig  csak alapelvi rendelkezés, ártalmas ( között) és súlyosan ártalmas (nem közzétehető) műsortartalmak;  az erőszakos magatartást követendő példaként tilos képek és hangok közzététele évi I. tv ig  I.-V. kategória feltüntetése, és III. és IV. kategóriánál idősáv meghatározás is (21.00 és 05.00, illetve és között),

22 Médiatörvény  évi CLXXXV. törvény célja között szerepel a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele is.

23 Médiatörvény  I.-VI. kategória feltüntetése (6 éven aluliak számára nem ajánlott kategória bevezetése), és IV. és V. kategóriánál idősáv meghatározás is (21.00 és 05.00, illetve és között),  Az I. kategóriás műsorszámok közül amelyek kifejezetten az óvodás korú gyerekeknek (6 éven aluliaknak) készültek, a médiaszolgáltató egy új, ún. „gyermekbarát”piktogrammal jelölheti

24 Médiatörvény Nincs klasszifikáció: hírműsor (30%-a erőszak), politikai tájékoztató műsorszám, sportműsorszám, műsorelőzetes, reklám, politikai reklám, televíziós vásárlás, társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény esetében. (magyar reklámetikai kódex)

25 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Ajánlásai  A médiatartalmak korhatár- besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjairól;  A kiskorúak védelmében a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén alkalmazandó hatékony műszaki megoldásokra.

26 Kutatások  A GfK Hungária Piackutató Intézetet által „A korhatár jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése” című 2006.évben elkészült, 1000 főt érintő kutatás összegzése szerint a televízió gyermekekre gyakorolt hatásáról a többség (54%) úgy gondolja, hogy az pozitív és negatív is egyszerre, igaz, többen vannak, akik negatív (42%), mint akik pozitív (4%) hatást tulajdonítanak neki  A jelenleg használt korhatár-kategóriákat a válaszadók közel 80 százaléka tudta felidézni.  A felnőtt lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy a kiskorú nézőknek valamilyen segítségre vagy útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy miként bánjanak a televízióval.

27 Kutatások  A szülők 70%-a százaléka állítja, hogy a családban van valamilyen korlátozás, de a gyermekek elmondása ezt kevéssé igazolta vissza.  A gyermekek 80 %-a többé-kevésbé igaznak érzi magára azt az állítást, hogy gyakran tévézik egyedül, illetve azt néz, amit akar.  Igen elterjedt az egyéb cselekvés, mint evés, játszás háttérében a televíziózás, továbbá az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió.(KidComm 2008)

28 Jogtudatosítás  A médiaszabályozás a kiskorúak védelmének fontos, önmagában azonban nem elégséges eleme. Az ártalmas televíziós tartalmak sugárzási időpont-korlátozásai a jövőben egyre kisebb hatékonysággal képesek a kiskorúak hozzáférését korlátozni, ezért a szülők megfelelő tájékoztatására is szükség van.

29 Jogtudatosítás A jogtudatosítás a médiába – az országgyűlési biztos OBH 2057/2008. számú vizsgálata is hasonló megállapításokat tett.  Az ORTT-t annak vizsgálatára kérte, hogy a műsorszolgáltatók gyermeki jogokat ismetető műsorokat gyártsanak és tegyenek közzé. A műsorszolgáltatókat is felkérte, hogy hívják fel a figyelmet a gyermekműsorokra, illetve gyermeki jogokat is ismertető műsorokat is tegyenek közzé.

30 Médiatudor  Médiatudor olyan ingyenes, 6-11 éves gyermekek számára készült non-profit médiaismereti oktatási program, amelynek célja megtanítani a gyermekeket arra, hogy értsék, értékeljék és értelmezzék a reklámokat. A reklámok működésének megismertetésével kívánja őket, mint a jövő médiafogyasztóit, a kritikus, tudatos fogyasztói magatartásra felkészíteni.  A Médiatudor programot 2010-ben már 1475 iskolában, 2224 regisztrált pedagógus alkalmazza.

31 BIZTONSÁGBAN AZ INTERNETEN „ „ Használd az eszed, mielőtt közzéteszed” ” „ Az életed több, mint játék ”

32 Gyerekek internetezési szokásai  A NRC Piackutató évi VMR.kids nevű felmérése megmutatta, hogy a 6 éves, illetve ennél fiatalabb internetező gyerekek 80 százaléka játszik, 71 százaléka látogat gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százaléka hallgat és néz meséket az interneten.  A nagyobb gyerekek többsége is elsősorban játszik és ezik.  A 6 éves korig ötből négy gyermek, addig a 11–14 évesek körében már csupán 44 százalék a korlátozás mellett internetezők aránya, és 79 százalékuk leggyakrabban egyedül ül a gép elé.

33 Gyerekek internetezési szokásai  Ma már Magyarországon a évesek körében több mint 93 százalék az internethasználók aránya. De a 14 év alatti gyerekek 46 százaléka is napi rendszerességgel használja az internetet, további 40 százalékuk pedig hetente legalább egyszer ellátogat a világhálóra. Ugyanakkor kevesen vannak tisztában azzal, hogy bár az internet nagyszerű eszköz, veszélyeket is rejt

34 Közösségi oldalak  Közösségi oldalakat saját bevallásuk alapján a 7-10 éves netezők közel fele, a éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogat, és chatelni előbbiek 25, utóbbiak 61 százaléka szokott.  Azzal is számolnak az interneten a fiatalok, hogy akivel beszélnek az csak „álruhában” van és elfogadhatónak tartják, ha az interneten valaki nem mond igazat, vagy szexuális témát vet fel.

35 Közösségi oldalak A 9–16 év közöttiek 59%-ának van profilja a közösségépítő weboldalak valamelyikén, bár ez az arány országonként eltérő: Hollandiában 80%, míg Romániában 46%. A fiatalok 26%-ának teljesen „nyilvános” a profilja: ez az arány az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (11%), és Magyarországon a legmagasabb (54%). A gyerekek 14% a lakcímét és a telefonszámát is feltünteti profiljában.

36 Európai Egyezmény Az EU kezdeményezésére 17 vezető közösségi portál, köztük a Facebook, a MySpace és a studiVZ Luxemburgban aláírta a Fiatalkorúak jobb védelméről szóló első Európai Egyezményt. Az unió biztosa úgy vélte, ezzel a lépéssel a vállalatok maguk is felelősséget vállalnak. (13 év alattiak nem lehetnének a közösségi portálok tagjai.)

37 Kevés számítógépen van szülői felügyelet  Az EU Kids Online is készített felmérést az internetes szülői felügyelet kapcsán. A több mint 25 ezer gyermek és szüleinek megkérdezésével elvégzett vizsgálat megállapította, hogy Európában szülői felügyeletet segítő alkalmazást a családok 1/4-e használ. Angliában a családi számítógépek 54, Romániában 9, hazánkban 18 százalékán találhatók ilyen védelmi eszközök.  Sok tartalomszűrő alkalmazás csak az angol nyelvű tartalmak vizsgálatát támogatja hatékonyan, ezért a nyelvi különbözőségek is közrejátszanak a felmérésben megjelenő eredményekben.

38 Internet  A televíziós műsorszórásban alkalmazott gyermekvédelmi módszerek (adásidő meghatározása, optikai jelzés stb.) az interneten nem - vagy csak körülményesen és alacsony hatásfokkal - alkalmazhatók.  A biztonságos internet használat eszközei lehetnek a segélyvonalak működtetése, tájékoztatás, tanácsadás biztosítása, szűrés, címkézés, önszabályozás.

39 EU-s programok  Az Európai Bizottság 1999-ben indította el Biztonságosabb Internet Akciótervét ( ), melyet - a hosszútávú fenntarthatóság érdekében - folytatólagosan követett a 2004-ben elindított Safer Internet Plus program ( ):  Forródrótok (hotline) az illegális és káros tartalom elleni küzdelemért  Segélyvonal (helpline) a károsultak segítésére,  Tudatosság növelése a felhasználók körében, awareness centre-ek közreműködésével. (Jogalap: EK-szerződés 153 cikke.)

40 EU-s programok Az EU-nak január 1-jével egy új "Biztonságosabb internet" programot indított el ( ). Projektek:  jogellenes tartalom visszaszorítása és a káros online magatartás elleni fellépés (szexuális visszaélés, zaklatás- kapcsolattartó pontok);  az online környezet biztonságosabbá tételének előmozdítása (önszabályozás támogatása, szülők felkészítése);  tudásalap létrehozása;  a társadalom tudatosságának fokozása.

41 Friss kutatás eredménye  A vizsgálat megállapította, hogy a most évesek átlagosan 11 évesen ismerkedtek meg az internettel, míg a éves korosztály 7 évesen kattintott először weboldalra. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak. A legkorábban az északi uniós tagállamokban kezdik a netezést, a legkésőbb pedig az olasz, portugál és román gyerekek.  A kutatás szerint a gyerekek fele átlagosan másfél órát tölt böngészéssel.

42 Biztonságos Internet Nap  A Safer Internet Day-t, vagyis a Biztonságos Internet Napot Európában mindenhol február elején, ugyanazon a napon rendezik meg – ma már több mint 60 országban – köztük Magyarországon is.  Cél: EU-s program keretében egész Európában egyazon napon felhívni a figyelmet az interneten a gyermekekre leselkedő veszélyekre, a zaklatásra, a gyermekpornográfiára, s más illegális, káros tartalmakra.

43 Biztonságos Internet Nap A 2009.évi Biztonságos Internet nap fő témája az online zaklatás volt (február 10.).  Az Európai Bizottság adatai szerint Németországban már minden 5. gyermek áldozata volt az online zaklatásnak, szidalmazásnak. Nagy-Britanniában ez az érték 33%, Lengyelországban pedig 50%.  Az Európai Unió a 2011 évi Biztonságos Internet Napon (február 8.) a kiberzaklatások, - támadások és gyűlöletkeltés elleni fellépésre helyezte a fő hangsúlyt.

44 Hazai programok  Kiváló Online Gyermektartalom 2011 Díjban az alábbi honlapok részesültek a Biztonságos Internet Napon: Egyszervolt.hu; Energiasuli.hu; Erdijarojatek.cvn.hu A közönségszavazás a Facebookon zajlott, ahol szintén az Egyszervolt.hu végzett az élen.  Digipack olyan oktatási eszközöket, anyagokat tartalmaz, melyeket a tanárok Európa-szerte használhatnak. A Digipack magában foglal tanári kézikönyveket, szülőknek és gyermekeknek szóló videókat egyaránt.

45 Hazai programok május 7-e óta Biztonságos internet. hu oldalon lehetőség van bejelenteni azokat a weboldalakat, melyeket sértőnek, károsnak tartanak, valamint a kiskorúak és fiatalkorúak szellemi fejlődésére veszélyt jelenthet. (zaklatás, drogfogyasztás, erőszakos tartalmak stb.)

46 Hazai programok A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Kék Vonala.  A Kék Vonal április 1-jétől működő szolgáltatása a Gyerek- és Ifjúsági Telefon , mely tanácsot, segítséget ad az interneten előforduló rossz élmények, veszélyes történések megoldásához.  0-24 órában működik az Eltűnt Gyerekek Segélyvonala – , az egész országból elérhető krízis-vonal gyerekek és fiatalok számára, akik el akarják hagyni, vagy már elhagyták családjukat.

47 Hazai programok  évtől működik a Biztonságos Böngészés Program. Eszközök, oktatás, ajánlás, technikai programok. Új szűrőprogramok:  Az egyik a képelemző modul: ez megakadályozza, hogy a pedofil zaklatók képet csaljanak ki gyermekeinktől; és megakadályozza azt is, hogy gyermekeink — akár véletlenül — szex- vagy pornótartalmú képekkel találkozzanak internetezés közben. A másik a figyelmeztető modul, amely alkalmas arra, hogy figyelmeztetést küldjön a szülőnek vagy a tanárnak, ha a gyermek bármilyen időpontban, napon, órában találkozót beszél meg a neten (pl. chat-en, -ben) bárkivel.

48 Hazai programok GYERMEKBARÁT INTERNET CHARTA Védjük meg gyermekeinket az internet káros tartalmától!  Cél: hatékony munka induljon el az oktatás, a tartalomfejlesztés, a szabályozás és a jogalkalmazás, valamint az új technológiák szélesebb körű alkalmazása területén.  Alapitok céljai: a Gyermekbarát Internet Charta céljának minél szélesebb körű terjesztése, a tapasztalataik megosztása, a Nemzeti Internetes Gyermekvédelmi Stratégia és Cselekvési Terv előkészítése ( Alapítók: Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete,, a Biztonságos Böngészés Program, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a MediaSmart és az Egyszervolt.hu)

49 Magyar internetes gyermekvédelmi stratégia  A társadalmi együttműködést koordináló, és a folyamatos tájékoztatásért felelős szervezet létrehozása  Kapcsolattartás megteremtése, ügyfélszolgálat  Oktatás és képzés  Kampány és tájékoztatás a társadalmi tudatosítás érdekében  Infó-kommunikációs fejlesztések  Tartalomfejlesztés támogatása

50 Hazai programok  Magyarországon „A gyermekbarát internet évben” (2007-ben) honlap-minősítő programot indított a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE). A szélessávú internet és a modern kommunikációs technikák ( , fórum, chat, blog, személyes üzenetküldők) térnyerésével az internet felhasználói között egyre jelentősebb számban találhatók gyerekek.  Az MTE által felkért szakértők már több tucat honlapot minősítettek. A minősített honlapok listája elérhető a honlapon.

51 Hazai programok 2008.évtől már magyar nyelven is hozzáférhető az a számítógépes játék - „Wild Web Woods”, amelyet az Európa Tanács dolgozott ki gyermekek számára azzal a céllal, hogy az internet biztonságos használatára tanítsa őket és felhívja a figyelmet néhány gyermeki jogra (mesékkel a csodák városába).

52 Közös gondolkodás  A gyermekek személyiségfejlődését pozitív hatások érjék, a médiumok törekedjenek az értékek közvetítésére.  Ehhez arra is szükség van, hogy a különböző érdekeket képviselő médiaszereplők – a műsorszolgáltatók, hirdetők, producerek – és a befogadók „képviselői” – a szülők, a pedagógusok, a pszichológusok – együttesen találják meg a negatív hatásokat csökkentő megoldásokat.

53 Közös gondolkodás  A család értékválasztásának óriási a jelentősége. A pozitív szülői magatartás: nevel, képességet fejleszt, erőszakmentes, eligazítást ad és irányt mutat, megszabja a határokat, és lehetővé teszi a gyermek teljes körű fejlődését.  Új műsorpolitika, gyermek- televíziózás, biztonságos internet.

54 Közös gondolkodás az EU-ban Bizottság Jelentése (2011.IX.13) ”A GYERMEKEK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN”, a 98/560 EK; és a 2006/952 EK Ajánlások végrehajtásáról  Illegális és káros tartalom visszaszorítása (magatartáskódexek, bejelentőpontok hatékonysága);  Forróvonalak ( szinergiák , );  Internetszolgáltatók (legyen feladatuk a gyermekek védelme);  Közösségi hálózatépítő oldalak (csatlakozás a Biztonságosabb közösségi hálózatépítő elveket az EU-nak megállapodáshoz – jelenleg 21 tag - );

55 Közös gondolkodás az EU-ban  Kétes internettartalom (együttműködés, harmonizált védelem)  Médiaműveltség és tudatosságnövelés (gyerek, szülő, iskolai oktatás);  A tartalomhoz való hozzáférés korlátozása ( egységesebb korhatás-besorolás, rendszerek összhangja);  Audiovizuális médiaszolgáltatások (televízió-műsorok előnye);  Videojátékok ( PEGI, PEGI Online);  Válaszadásjoga az online médiában (sajtó, hír-,televízió-, rádiószolgáltatás eltérően érvényesül a tagállamokban).

56 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Katonáné dr. Pehr Erika


Letölteni ppt "Média és a gyermekvédelem dr. Katonáné dr. Pehr Erika VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádi. 2011. Szeptember 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések