Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.4. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények jól meghatározottak, azokat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.4. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények jól meghatározottak, azokat."— Előadás másolata:

1 1.4. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények jól meghatározottak, azokat a tervezéstől kezdve, a létesítésen át, a használatbavételig, majd az üzemeltetés során maradéktalanul be kell tartani. A munkakörnyezet kialakítása A munkavégzés környezeti hatásai ténylegesen a munkahelyen veszélyeztethetnek. Munkahelynek minősül a munkavállalók munkavégzés céljára szolgáló létesítménye (iroda, üzem), területe (kezelőhely, munkaterület), fülkéje (kezelőfülke), ülése (kezelőülés). A munkahelyre vonatkozó előírásokat a munkavédelmi szabályozó rendszer részletezi. A követelményeket a munkaadónak maradéktalanul ki kell elégítenie,

2 Veszélyforrások jelzése A munkahelyeken a veszélyforrások nagy része nehezen felismerhető. Az úgynevezett jéghegymodell jól példázza, hogy a veszélyek hozzávetőleg 90%-a rejtve marad. A munkahelyen tartózkodóktól csak abban az esetben várható el megfelelő reakció a veszélyforrásokra, ha azokat teljes körűen ismerik. Rendkívül fontos tehát, hogy a környezetből, a munkaeszközökből és a felhasznált anyagokból származó veszélyekre felhívják a figyelmét. Erre szolgálnak a biztonsági és egészségvédelmi jelzések vagy biztonsági jelzések. A jelzések lehetnek mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram), emberi mozgás útján adott olyan információk, amelyek a munkavédelmi követelmények teljesülése mellett lehetővé teszik, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat).

3

4 Alkalmazásukra mindig szükség van, ha a munkavállalókra vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelentő veszélyforrások műszaki megoldásokkal vagy munkaszervezési intézkedésekkel teljes mértékben nem küszöbölhetők ki. Szóbeli közlés (beszéd) az előre meghatározott formájú, természetes vagy mesterséges emberi hangon történő jelzés. Ez rövid (esetleg kódolt) mondatok, kifejezések, szócsoportok vagy szavak formájában történhet, és a lehető legegyszerűbbnek és legvilágosabbnak kell lennie. (Például Figyelem, Állj, Balra stb.) Lehet közvetlen (emberi hang), vagy közvetett (megfelelő eszközzel közvetített mesterséges hang), de a közlő és a hallgató által egyaránt jól érthetően kell történnie.

5 A veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmazó technológiai tartályokat, tárolókat feliratozni (címkézés) kell, kivéve, ha azokat rövid ideig használják vagy tartalmuk gyakran változik, és a védelem megfelelő oktatással biztosított. A használt anyag valamennyi csomagolási egységén címkét kell elhelyezni. A címkének magyar nyelven, jól olvashatóan, letörölhetetlen módon az alábbiakat kell tartalmaznia: az anyag vagy készítmény kereskedelmi, fantázianeve; mennyisége; összetevők [veszélyes anyag(ok) koncentráció- tartománya], %-ban. Továbbá: a veszély jelképe és jele; R-és S-mondatok; magyar törzskönyvezési (nyilvántartásba vételi) szám; RU-szám (EI- NECS' vagy RLINCS-szám) és „EK címke" felirat, gyártó vagy forgalmazó neve, telephelyének címe, telefonszáma.

6 A szükséges információk kóddal is jelölhetők. Ezek az ún. R-mondatok (az angol Risk = kockázat szóból) és S-mondatok (az angol Safety = biztonság szóból). Az R-mondat olyan betű és számkombináció, amely utal az anyag használatából származó kockázatokra (pl. a mosószerek R22 jelzése: lenyelve ártalmast jelentenek). Az S-mondat olyan betű- és számkombináció, amely utal az anyag használatára vonatkozó biztonsági előírásokra (pl. a mosószereken feltüntetett S3 jelentése: hűvös helyen tartandó). Jogszabály határozza meg azokat az eseteket, amikor könnyen értelmezhető feliratokkal kell utalni a veszély jellegére vagy a megelőzés módjára. A biztonsági színnek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából. Az alapvető színjelölések értelmezését táblázat tartalmazza.

7 Egyes szakterületeken (hegesztés, vegyipar stb.) a szükséges információk megjelenítésére a színeknek eltérő jelentése lehet. Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér ferde csíkozással jelzik.

8 A veszélyes anyagok és készítmények jellemzői a veszély jellegére utaló jelképekkel (szimbólumokkal) és jelekkel is kifejezhetők Egyes szakmákban (pl. hegesztés) további sajátos szimbólumokat használhatnak szigorúan meghatározott elhelyezési szabályok szerint.

9

10 A jelzőtábla biztonsági jelet hordozó tábla. A biztonsági lel meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott jel. A jelzőtábla méretének, kialakításának (esetleg megvilágításának), színezésének és képi megjelenítésének biztosítania kell a jó felismerhetőséget és érthetőséget. Lehetnek: közlekedési vagy biztonsági célokat szolgáló táblák. A biztonsági célokat szolgáló jelzőtáblák lehetnek: tiltó, amely veszélyt jelentő magatartást tilt, figyelmeztető, amely valamilyen veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, rendelkező, amely meghatározott magatartásra utasít. Lehetnek továbbá: felvilágosító, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi és tűzvédelmi tábla amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését mutatja.

11 A kézjel az irányítást végző karjának vagy kezének előzetesen meghatározott jelentésű mozgása vagy helyzete, amely veszélyt, illetve szükséges tevékenységet jelez.

12

13 Az optikai (látható) veszélyjelzőkkel nagy mennyiségű információ jeleníthető meg érzékelési és ellenőrzési feladatokra. Az érzékelési feladatok esetén a rendszer riasztja a kezelőt, az ellenőrzési feladatoknál pedig a kezelő keresi az információt. Fontos, hogy az, optikai veszélyjeleket a munkaterületen minden személy képes legyen felismerni, megkülönböztetni és arra a megadottak szerint reagálni. Ezért legyenek jól láthatóak minden lehetséges fényviszony esetén, jól megkülönböztethetők más fényektől vagy fényjelektől és rendelkezzenek meghatározott jelentéssel. A hangjel előzetesen meghatározott jelentésű akusztikus (hallható) jel, amelyet természetes vagy mesterséges emberi beszédhang alkalmazása nélkűl bocsát ki az arra szolgáló eszköz.

14 Az akusztikai (hang)jelzők lehetővé teszik a veszély észlelését még akkor is, amikor a környezetben tartózkodók más feladattal vannak elfoglalva. Általában akkor alkalmazzák, ha a látótér már teljes mértékben foglalt (másra kell nézni), a megjelenített információ (jelzés) azonnali cselekvésre szólít fel, vagy több munkavállaló egyidejűleg egy közös munkahelyen, egymástól távol végzi munkáját. Az érzékelhetőséget leginkább a környezeti hangviszonyoktól való eltérés segíti, ezért a rendszeresen ismétlődő hanghatások (pl. kéttónusú akusztikai kijelzők) jobb figyelemfelkeltő hatásúak és könnyebben észlelhetők. Az akusztikai jelzés biztos felismerhetősége érdekében a jelzés világosan hallható, más környezeti zajtól kielégítő módon megkülönböztethető, jelentése pedig egyértelmű legyen.


Letölteni ppt "1.4. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei A munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények jól meghatározottak, azokat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések