Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv koncepció Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIA ÉS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv koncepció Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIA ÉS."— Előadás másolata:

1 1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv koncepció Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS A MATÁSZSZ ÉS A PÉCSI TÁVFŰTŐ KFT. Pécs, május 9-11.

2 2 Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia dokumentumot melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása

3 3 Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: ● Erőműfejlesztési Cselekvési Terv ● Távhőfejlesztési Cselekvési Terv ● Ásványvagyon Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv ● Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv ● Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

4 4 Felhatalmazás: a Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló OGY határozat alapján (77/2011 (X. 14.) Célrendszer: definiálja az TFCsT céljait, szükségességét, felhasználási lehetőségeit és „célközönségét” Indikátorok: a távhőszolgáltatás fejlesztési tendenciáinak nyomon követésére a hazai energiapolitikai szempontjait figyelembe vevő indikátorokat azonosít A távhőszolgáltatás versenyképességének a feltételei: elemzi a hazai távhőfejlesztésre ható legfontosabb külső és belső gazdasági és energiapolitikai adottságokat, tendenciákat A zöld távhő koncepció: azonosítja a földgázimport függőség és az ÜHG kibocsátás csökkentés céljainak megfelelő optimális eszközrendszert Intézkedési terv: felsorolja azokat a rövid- és hosszú távú intézkedéseket, amelyek révén a magyar távhőszektor akkut problémái nagy valószínűséggel kezelhetők A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv munkaanyagának tartalomjegyzéke

5 5 Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. ● Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. ● Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere

6 6 A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv indikátorai ● Az indikátorok elemzése megteremtheti a szakmai alapot a Kormány esetleges közvetlen beavatkozásához, amennyiben energiapolitikai céljainkkal nem összeegyeztethető tendenciákat tapasztalunk. ● Egy lehetséges indikátor készlet (összhangban az EU prioritásaival): - megújuló energia aránya; - üvegházhatású gáz kibocsátás mennyisége és fajlagos értéke; - a fosszilis és biomassza alapú hőtermelés tényleges átlagos hatásfoka; - az egyedileg szabályozható hővételezésbe bekapcsolt fogyasztók aránya; - a tényleges hőfogyasztáson alapuló ármegállapítás alapján fizető fogyasztók aránya;

7 7 Távhővel ellátott lakások számának alakulása ( ) Forrás: OrbánT., Metzing J. (Főtáv Zrt.)

8 8 Értékesített hőmennyiség Forrás: OrbánT., Metzing J. (Főtáv Zrt.)

9 9 finn adat: felzárkózó gazdaságok átlaga: Hálózati hőveszteség (%): Vízpótlás volumen/év: CHP arány (%): Megújuló arány (%): Üzembiztonság (%): 99,98 99%-nál alacsonyabb Munkaerő hatékonyság: (GWh/alkalmazott) Jövedelmezőség (%): 10 – 20 alacsony v. negatív A jövedelmezően funkcionáló finn távhőrendszer néhány jellemző paramétere a felzárkózó országokra jellemző adatok tükrében Forrás: Finnish Cleantech - Finpro 2011

10 10 A távhőszolgáltatás kompetitívvá tételének fő akadálya az, hogy a távhő fogyasztók jelentős részének a távhő díj fizetése nehézséget okoz. A távhő drága a fogyasztók jövedelméhez képest és drága – a fogyasztók vélekedése szerint – a gáz (központi) fűtéshez képest. Ez utóbbi, relatív drágaságra, ismertek a magyarázatok: ● a fix és a változó költségek aránya nem optimális a távhő szolgáltás fejlesztése szempontjából, ● nem tudatosul kellő mértékben, hogy a földgáz alapú fűtési rendszerek fenntartási és karbantartási költségei sokkal nagyobb arányban terhelődnek a fogyasztókra (ezek nincsenek benne a fűtési számlákban), mint a távhő rendszerek esetében, végül ● a hazai távhő rendszerek túlzottan magas költségszinten működnek. A kompetitív távhőszolgáltatás létrehozása

11 11 Versenyhelyzet alakulása ma (lakáskorszerűsítés előtt és után) Forrás: OrbánT. (Főtáv Zrt.)

12 12 A távhő versenyképességét javító tervezett intézkedések 1.) Át kell tekinteni az ÁFA és az energiaadó kérdését. Meg kell teremteni ezek összhangját és a távhőszolgáltatás méltányos, de nem indokolatlan mértékű kedvezményezésének lehetőségét. 2.) Támogatni kell a városi távhő szigetüzemek összekapcsolására szolgáló gerincvezetékek kiépítését elsősorban Budapesten, de a többi olyan településünkön is ahol ennek a társadalmi haszna kimutatható. 3.) Meg kell teremteni az átalány díjas fizetéshez hasonló, de mégis a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség alapján kalkulált, transzparens számlázás és a hőszabályozás feltételeit 4.) A távhőszolgáltató cégeknek rövid és középtávú fejlesztési tervet kell készíteni - a hőszigetelési programok következményeinek a beépítésével – amelyet a MEH ellenőriz és értékel. 5.) A távhőrendszerekből kilépők továbbra is kötelesek legyenek hozzájárulni a távhőrendszerek fix költségeihez, ösztönözni kell a középületek, lakóparkok, bevásárló központok, új ipari létesítmények távhőre csatlakozását. 6.) Vizsgálni kell az anyagában nem hasznosítható kommunális hulladékok hőtermelésbe és ezen keresztül a távhőszolgáltatásba való bevonásának lehetőségét.

13 13 Földgázkiváltási alternatívák a hőtermelésben: ● megújuló hőenergia ● tisztított biogáz közvetlen betáp- lálás ● forróvíz előállítás éjszakai árammal ● hőenergia előállítás anyagában nem hasznosítható hulladék égeté- sével támogatjuk, hogy a hulladéktüze- léssel termelt energia 50 %-a megújulóból termeltnek számítson Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) „A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI ENERGETIKA MOSTOHAGYERMEKE” Alternatívája-e a távhőellátás jelenleg a gáz központi fűtésnek?

14 14 Zöld távhő koncepció A Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások részesedése 20%-körüli értékre növekszik 2030-ig ● A megújuló energiaforrások bevonását a távhőfejlesztésbe az NCsT és a Nemzeti Energiastratégia célszámai tükrében kell megvalósítani. El kell készíttetni a rendszerhez illesztés műszaki megoldásait. Cél, hogy a jelenlegi földgázalapú hőtermelés megújuló alapúvá váljon. ● A lokális élelmiszer-, takarmány és megújuló energia termelés integrációján alapuló Energiafarm koncepció kidolgozásán keresztül támogatni kell a kisvárosi-, falusi távfűtés technológiai alapjainak fejlesztését. ● Az engedélyezési és szabályzási eljárást eközben egyszerűsíteni kell (egyablakos ügyintézés)

15 15 Távhő „zöldítés” biomassza hasznosítással A második generációs energianövények potenciális energiahozamai (GJ/ha) Európában

16 16 ● A Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben részletezett módon a meglévő bázisról kiindulva megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése – 4,5 PJ-ről – 9,0 PJ-re 10 év alatt, és 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása. Forrás: MOL Távhő „zöldítés” geotermális energiával 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása

17 17 Részesedése a hőtermelésben 12%-ról 32%-ra nő, miközben az össz- hőenergia felhasználás 20-23%-al csökken Összefoglalva A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható

18 18 Épületenergetikai program – mit jelent ez a távhő szektor szempontjából? ● Épületenergetikai programok: 111 PJ primerenergia megtaka- rítást jelentenek 2030-ig átla- gosan 60%-os felújítási mélység- gel számolva (ebben az új épületek is benne vannak)

19 19 Zöld távhő koncepció megvalósítása érdekében tervezett legfontosabb intézkedések 1.) Országos katasztert kell készíteni a geotermia és a biomassza bevonására a hőtermelésbe az NCsT és a Nemzeti Energiastratégia célszámai tükrében. 2.) A lokális élelmiszer-, takarmány és megújuló energia termelés integrációján alapuló Energiafarm koncepció kidolgozásán keresztül támogatni kell a kisvárosi-, falusi távfűtés technológiai alapjainak fejlesztését. 3.) A hulladéktüzeléssel termelt energia 50 %-a megújulóból termeltnek számítson. 4.) Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia termeléssel összefüggésben adódó CO 2 kereskedelem haszna vissza-forgatható legyen a távhőszolgáltatás korszerűsítési feladatainak támogatására.

20 20 Köszönöm a figyelmet! Várjuk a javaslatokat!


Letölteni ppt "1 Távhőfejlesztési Cselekvési Terv koncepció Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIA ÉS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések