Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség Dr. Toldi Ottó főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség Dr. Toldi Ottó főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

2 Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Forrás: Global Footprint Network 2010 Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,4 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő

3 A globális olajtermelés alakulása az IEA „New Policies Scenario”-ja alapján A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi olaj között szén év múlva földgáz -200 év múlva 235 urán év múlva 238 urán év múlva

4 Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 Kőolajigény (Mb/nap)Földgázigény (Bcf/nap)Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) …amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének

5 2. sz. peremfeltétel: a fosszilis energiahordozók gyors elégetése gyorsuló ütemű globális szintű klímaváltozást eredményez „A évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a német új- rabiztosító Munich Re hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből.” Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI Következmény: Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a ter- mésbiztonság csökken

6 3. sz. peremfeltétel: hazánk energetikai szempontból egyenlőre sebezhető Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!) Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk

7 Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása. Ezt a szerepet kívánja betölteni a: Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) dokumentum Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, közös európai energia infrastruktúra és piac, multifunkcionális mezőgazdaság Emellett nem mondhatunk le egyenlőre a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett, ÜHG-kibocsátás mentesített földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignit vagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja

8 Nemzeti Energiastratégia véglegesítésének menetrendje ● Február 2-i ülésén a Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. tervezet fő irányait, a véglegesítés koncepcióját és menetrendjét. ● Környezeti hatásvizsgálat és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés lezárása május végéig – ezt követően a stratégiáról az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot, várhatóan még a nyári szünet előtt. ● Főbb irányok, célok : - Energiatakarékosság és hatékonyság növelése - A fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentése - Megújuló erőforrások széleskörű alkalmazásának támogatása - Az atomenergia szerepének erősítése - A közlekedés és a hűtés / fűtés elektrifikációjának elősegítése - Közös energiapiac, energiapolitika és infrastruktúra létrehozása EU- és regionális szinten - Kiszámítható befektetői környezet és egyszerűsített ügymenet - Az állam árszabályozó szerepének erősítése

9 Az Energiastratégia szerkezete I. ELŐSZÓ II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ III. HELYZETKÉP GLOBÁLIS TRENDEK EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS KITEKINTÉS HAZAI HELYZETKÉP IV. AZ ENERGIASTRATÉGIA PILLÉREI V. PEREMFELTÉTELEK VI. JÖVŐKÉP 2030 PRIMER ENERGIA VILLAMOS ENERGIA HŐENERGIA KÖZLEKEDÉS VII. HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK VIII. ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS SZEREPE IX. DÖNTÉSI PONTOK X. KITEKINTÉS 2050

10 ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság (A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia)

11 Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva (ebben új épületek is benne vannak) 30-35% villamos hatásfokú erőművek cseréje Villamos energia hálózati veszteség csökkentése Primerenergia megtakarítás, PJ

12 A megújuló energiaforrások részesedésének növelése a primer energia felhasználásban egészen a 35-40%-os elméleti maximumig (MTA 2006) A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése Az Energiastratégia eszközei II.: A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése

13 Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból A megújuló energia szerepe a hőtermelésben A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható

14 Az Energiastratégia eszközei III.: A gazdaság dekarbonizációjának másik fontos eszköze az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt. A 2037 utáni időszak villamos energiaigényének függvényében – több más megoldás mellett – az egyik opció lehet az újabb nukleáris kapacitások megépítése, amely döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni.

15 4000 MW 3000 MW 2000 MW 2500 MW 3000 MW Paks 1. Paks 2. Paks 3. Paks MW Paks 5. Paks 1. Paks 3. Paks 4. Paks 2. Paks 3. Paks 4. Paks 3. Paks 4. Paks 2.Paks MW 4000 MW MW Paks 3. Paks Paks Új telep- hely 2. ? Paks 5. Paks 6. Paks 5. Paks 6. Paks 5. Paks 6. Paks 5. Paks 6. Paks 5. Paks 6. Paks 5. Paks 6. Új telep- hely 1. Paks 5. Paks 6. Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2037-ig : 500 MW : 1000 MW

16 A közlekedés elektrifikációjának és a bioüzemanyagok elterjedésének alakulása Az atomenergia részarányának vál- tozása a villamos energiamixben Az atomenergia részarány növekedésének hatása a közlekedési struktúraváltásra

17 Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport  10 milliárd m 3 –ről  18 milliárd m 3 –re nőhet Forrás: REKK

18 Visonta nélkül! Paks pótlásának leállítása következményeként az ÜHG kibocsátás csökkenés a lehetséges 50% helyett 10% lesz az energetikai szektorban 2050-ig Megjegyzés: Az új szenes erőmű CCS-el épül Forrás: REKK

19 -a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. - észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel- szlovák-magyar és horvát-magyar gázösszeköt- tetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. -Central – South Eastern elektromos „highway” az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzelésében a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik: Az Energiastratégia eszközei IV.: piac, forrás és tranzitdiverzifikáció

20 Moson/Baumgarten és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz

21 Összefoglalás - 60%-os mélységű épületenergetikai felújitások révén a primerenergia- igény 10%-al (110 PJ) csökken; - Az elavult szén- és gáztüzelésű erőművek modernizációjával további 6% (61 PJ) spórolható meg; - A megújuló energiahordozók részaránya a jelenlegi háromszorosára nő (20%) 2030-ig; - A hazai villamosenergiaigény duplájára nő 2050-ig 1.5%-os évi növekedési ráta mellett; - Elkerülhetetlen új villamos energia termelő kapacitások installálása; - A legvalószinűbb forgatókönyv szerint a többlet villamos energia igény új atomerűvi kapacitásokat igényel majd; -Ez többek között lehetővé tehetné a közlekedés fokozott elektrifikációját (14% 2030-ig);

22 Korszakváltás küszöbén állunk Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaság – Megújuló Magyarország fejezet - mint keret - Egységes stratégiai célrendszer kialakítása; az Energiastratégia összehangolása a NÉS-el, NCST-el, Energiahatékonysági Akciótervvel, Épületenergetikai Programmal, stb.) Jogszabályi környezet összhangba hozása a fenti stratégiákkal, mind törvényi (pl. GET, VET) mind rendeleti szinten (pl. árrendeletek, KÁT szabályozása) Stratégiákkal összhangban levő standardok bevezetése (pl. épületenergetika, távhő hálózatok esetében) Pénzügyi rendszerek (pl. NFÜ pályázatok, költségvetés) és egyéb ösztönzők (pl. adókedvezmények, kedvezményes hitelek) adaptálása

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség Dr. Toldi Ottó főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések