Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport."— Előadás másolata:

1 Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.

2 A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők: TermészetföldrajziTársadalmi Domborzat, magasság (árvízmentes teraszok, dombok vagy alacsonyabb hegytetők) Vásárvonal (eltérő természeti adottságú és gazdaságú tájak érintkezési vonala) Síkság-hegyvidék határvonala ÉghajlatFolyami átkelőhelyek Termőföld minősége és mennyiségeKereskedelmi utak Nyersanyagforrások Tó- és tengerpartok Folyótorkolatok

3 Településtípusok: I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras települései

4 II. Állandó települések A. Magányos (szórvány) települések B. Csoportos települések a, falu b, város a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely). Hegyi tanya a Kárpátokban Duna-Tisza köze, Bocsa-Orgovány

5 A, Falu : általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 – több ezer fő. A falu területe két részből áll: belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb. A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot

6 A belterület alaprajztípusai 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”) 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, (Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú)

7 3.kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak 4.szalagtelkes falvak: útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek. 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik

8 Magyarpolány – egyutcás szalagtelkes falu Tiszaroff – szabálytalan halmazfalu

9 6.sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre. Hortobágy

10 B, Város : a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település Helyi funkció : saját lakosságának kielégítését szolgálja Központi funkció : nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja Vonzáskörzet : a város által ellátott terület A városok körét a különböző országokban más-másszempontok alapján határozzák meg.(Néhol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít)

11 Urbanizáció városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”)

12 városiasodás: - a falusi települések átalakulása - hasonlítani kezdenek a városokhoz a, külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások) b, az életmódban (fogyasztás, kulturális szokások).

13 Városok típusai – Magyarországi példákon 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – Esztergom, Győr, Vác Folyami átkelő – Szolnok, Csongrád Vásárváros (hegy/alföld) – Pápa, Miskolc, Eger Vasúti csomópont – Hatvan, Nagykanizsa Ipari város – Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány 6. Mezőváros – Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... (jellegzetes magyar várostípus) 7. Idegenforgalmi város – Balatonfüred, Hajdúszoboszló... Általában több funkció jellemzi a városokat!

14 Csak eddig! Hf. Tankönyvből a városalapításban szerepet játszó tényezők

15 A városodás dinamikája A városokba áramlást két erő alakítja 1. a falusias térségek taszítása: - Földhiány, munkanélküliség (gépesítés nyomán) - Monokultúrás termelés esetén 1-2 „rossz” év tömegeket tehet tönkre - Háborúk, fegyveres konfliktusok 2. a városok vonzása: - ipari, szolgáltató munkahelyek - magasabb jövedelem - városi életmód

16 A városfejlődés kérdőjelei -A fejlődő világban a városok nem tudják felszívni az odaáramló tömegeket. -Féktelen növekedés – városodás- favelák, bádogvárosok - Nyomor, bűnözés, betegségek...

17 Városszerkezet - A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása) külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

18

19 Agglomeráció -A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció - a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. I. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés II. Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó lakótelepülések. Ide áramlik a zsúfolság elől a népesség.

20 III. Vonzáskörzet bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik (Ellenvárosodás – dezurbanizáció)

21 Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus) pl: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec- medence, Szilézia

22 Megalopolisz - mammutváros Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával jönnek létre pl: USA keleti part Boston – Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán Tokió-Nagoja-Osaka-Kobe.

23 Településhálózat A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak Új fajta település: - technopolisz – kutatók, fejlesztők odavonzásával a csúcstechnika fejlesztésére koncentrál - Japán, USA, Ny-Európa

24 Mexikóváros példája feladat


Letölteni ppt "Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág. Település: Egy embercsoport."

Hasonló előadás


Google Hirdetések