Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A realizmus a 19. középső harmada, második fele. Realizmus, a stílusirányzat Franciaországból indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A realizmus a 19. középső harmada, második fele. Realizmus, a stílusirányzat Franciaországból indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi."— Előadás másolata:

1 A realizmus a 19. középső harmada, második fele

2 Realizmus, a stílusirányzat Franciaországból indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi orosz művészetben is Már nem minden művészeti területen jelentkező irányzat (nincs az építészetben vagy a zenében, csak az irodalomban és a festészetben jelentős) Courbet: Műterem című képének részlete

3

4 A valóság (realitás) hű ábrázolása mint művészeti cél A latin realis: „dologi” szóból Nehezen határozható meg pontosan, a művészettörténet során többször megjelenő fogalom, minden művész, saját korának lehetőségei és igényei szerint a valóságot keresi

5 A művészet tükör Már a reneszánsz arra törekedett, hogy a látható világ valóságát próbálja visszaadni - ez a törekvés a reneszánsz és a barokk nagymestereinél egészen magas szintet ért el

6 A művészet sohasem azonos a valósággal, mindig elvonatkoztatás Egy művészeti nyelv segítségével kell a valóságot megjeleníteni, ez mindig absztrakció (elvonatkoztatás) Egy adott kor, egy adott művész ezt mindig sajátosan teszi (stílus), ez stilizálással, idealizálással járhat együtt

7 Realizmus és naturalizmus A latin natura: „természet” szóból, rokon a realizmussal, a valóság aprólékosan hű, részletező, a jelenségek között nem válogató, stilizálástól, eszményítéstől mentes művészi megközelítés neve Általánosabban: túlzottan részletező, nyers sőt durva, visszataszító ábrázolásmód Gericault: Levágott fejek

8 Lehet-e a művészet tárgya a rút, az alantas, a visszataszító? A művészet céljának meghatározásán múlik: az igazság fontosabb lehet a szépségnél Újrealizmus: Daniel Spoerri alkotása a 20. sz. 2. feléből

9 A realizmus festészete Formai szempontból nem különbözik a romantikus festészet megoldásaitól A tartalom, a témák a fontosak: a jelen felé fordul, életképek, portrék, tájképek, csendéletek jellemzik leginkább Millet: Paraszt pár

10 Félre a múlttal, a történelmi, bibliai, mitológiai témák helyet a jelen valóságát kell a művésznek megfesteni Courbet: Rostálók

11

12 A társadalom bemutatása az igazi feladat Courbet: Temetés Ornans-ban

13 Az alsóbb társadalmi rétegek élete: a munka világának ábrázolása Courbet: Kőtörők

14 Egyre fontosabb a tájkép Nem idealizál, nem eszményít, nem grandiózus és nem a festőisége a fontos mint a klasszikus vagy a romantikus tájképnek Markó Károly Turner

15 Realista tájfestészet: intim (bensőséges) tájkép Egyszerűbb, hétköznapibb motívumok, a művész által a természetben felfedezett és megörökített meghittség a lényege Courbet: Tájkép

16 Barbizoni iskola A fontainebleau-i erdőben, egy Barbizon nevű faluban 1850 körül megtelepedő francia művészek csoportja A tájkép megújítására törekvő művészek, az intim tájkép megteremtői Corot tájképe Theodore Rousseau

17 A barbizoniak kezdenek műterem helyett a szabadban (plein air) festeni, az impresszionizmus előfutárai Daubigny tájképe

18 Később a magyar tájkép festészet kiemelkedő alakja, Paál László is csatlakozott a barbizoniakhoz

19 A talán legjelentősebb barbizoni: Jean-Francois Millet A francia Millet tájképek helyett inkább életképek alkotója Főleg a paraszti munka ábrázolása érdekli Monumentális erővel ábrázolja a szegény földművelők világát

20 Van Gogh csodálta művészetét, több művét lemásolta Millet és Van Gogh magvetője

21 Jean-Francois Millet: Kalászszedők, 1857.

22 Egy vázlat A szegénység világa, a tarlón maradt, elszórt kalászokat gyűjtik a nincstelen asszonyok

23 A téma rajzban és rézkarcon Klasszikusan felépített, nyugodt kompozíció Monumentális, felesleges részletektől mentes, szobrászi zártságú figurák Szinte ünnepélyes, emelkedett ábrázolás: a munka emlékműve

24 Millet gyakran úgy teszi monumentálissá és hősiessé figuráit, hogy alacsony horizont előtt ábrázolja őket, az égre rajzolódik alakjuk

25 Gustave Courbet Ő a legfontosabb alakja a francia realista festészetnek, ő használja először ezt a stílus meghatározást saját művészete kapcsán Politikai szerepvállalása miatt börtönbe, majd száműzetésbe került Önarckép a börtönben

26

27 Ő is a romantikából indul Sebesült férfi (Önarckép)

28 Saját stílusára találván igyekszik kerülni minden idealizálást, szépelgést

29 A valóság kíméletlen ábrázolása, hatalmas méretű életképek Ebéd után Ornans-ban

30 Nagy társadalmi tablók Courbet: Temetés Ornans-ban

31 A műterem

32 Társadalom kritika: a munka világa Kőtörők (elpusztult)

33 Egyház ellenesség Hazafelé

34 Erőteljes tájképek

35 Monet egyik kedvelt témája (Etretat), ahogy Courbet látja Courbet képe

36 Kiváló portréista

37 Gustav Courbet: Bonjour Monsieur Courbet (Jónapot Courbet úr), 1854.

38 Honoré Daumier: Rue Transnonain, 1834., litográfia

39 A francia karikatúra rajzoló Daumier, az egyik legeredetibb alkotója a kornak Rubens Krisztusára emlékeztető rövidülésben ábrázolja a halott férfit, aki egy 1834-ben történt botrányos eset egyik áldozta, egy tüntetés során egy házból rálőttek a katonákra, akik ezután a ház minden lakóját lemészárolták

40 Litográfia (kőrajz) A korabeli sajtó ezt a grafikai eljárást használja a képek sokszorosítására

41 Szatirikus látásmód, társadalom kritika

42 Különös, részleteket alig mutató képek festője

43 Harmadosztályú vasúti kocsi

44 Hajóvontató

45 Íme az ember

46 Don Quijote

47 Fedotov: Az őrnagy leánykérőben, 1848.

48 Az anekdotikus hangulatú kép az orosz társadalom jellegzetes típusait vonultatja fel: a katonatiszt, a úri asszony és lánya, a pópa, a szolgáló stb.

49 Ilja Repin: Hajóvontatók a Volgán, A heveder jelképes eszköz, rabságuk, elnyomatásuk szimbóluma

50 Túlsúlyba kerül a társadalombírálat, kritikai realizmus Orosz festők ben csoportba (Vándorkiállítási Társaság), szerveződnek, céljuk a vidéket járva felvilágosítani az orosz népet elmaradottságukról, nyomorúságos helyzetükről A fennálló rendszer elleni lázítás is megtalálható művészetükben

51 Munkácsy Mihály A legismertebb magyar festő, főleg külföldön, leginkább Párizsban alkotott Sötét alapra festett, éles fénnyel felvillantott részletek jellemzik stílusát Szerette a bitumen alapot, ami mára nagyon megfeketedett, ez restaurátorainak komoly gondot jelent

52 Romantikus kezdetek

53 Leginkább realista életképei jelentősek Komor hangulatú, drámai feszültségű, falusi jelenetek alkotója Sötét világítású belsőtérben helyezi el alakjait, élesen megvilágított ruhadarabok és arcok emelkednek ki a homályból Vajat köpülő asszony

54 A barbizoniakkal és Courbet-val rokon témák Rőzsehordó nő

55 „Éjjeli menedékhely”

56 „A siralomházban”

57 Patetikus, érzelmes hangvétel, romantikus realizmus

58 Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871., MNG

59 Egy a szabadságharcból hazatért katona és a kötszert készítő asszonyok

60 Szalonképek Legnépszerűbb, ma kevésbé értékelt akadémikus szalonképei tették gazdaggá

61 Erőteljes portéfestő Liszt Ferenc képmása

62 Tájképei Paál László festményeihez, a barbizoniak látásmódjához hasonlóak

63 Nem érdekelte a kibontakozó impresszionizmus, de néhány képe bizonyítja, hogy volt érzéke az atmoszférikus hatások iránt

64 „Poros út”

65 A Krisztus trilógia: „Pilátus előtt”

66 Híres, nagyméretű bibliai kompozícióiról is: „Íme az ember”

67 „A keresztre feszítés”

68 Paál László A legjelentősebb magyar tájképfestők egyike Finom, kevéssé változatos színekkel bensőséges hatásokat tudott elérni Munkácsy barátja Rövid élete végén Barbizonban települt le Munkácsy portréja Paál Lászlóról

69 A barbizoniakra emlékeztető intim tájkép

70 A magyar pusztát idéző hollandiai képek

71

72

73 Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben, 1876., MNG Meleg tónusokkal festett, nagyvonalú, foltszerű ecsetkezeléssel kialakított, borongós hangulatú képek jellemzik

74 Szinyei Merse Pál Bár az akadémista történelmi festészet központjában, Münchenben tanult, a jelen ábrázolása felé fordul Fiatal kori főműveit itthon értetlenség fogadja, ez kedvét szegi, évekig nem fest, későbbi művei már nem mérhetőek fiatal éveinek magaslatához Leibl festménye Rippl-Rónai festménye

75 Ragyogó színek, ember a szabadban A hintaRuhaszárítás

76 A szabadban megfigyelhető erős fény és élénk színek, az impresszionizmus látásmódja A francia impresszionizmus ismerete nélkül, tőlük függetlenül, hasonló problémák felé fordul A magyar festészetet a kor legmodernebb törekvéseihez közelíti

77 Szinyei Merse Pál: Majális, 1873., MNG

78 A fő műve: „Majális” A szabadban festés látásmódja műteremben Sugárzó napfény, mozgó árnyékok, könnyedség, üde színfoltok, kikapcsolódó, a jelennek élő modern ember

79 Túl színes, szokatlan, az itthoni kritika elutasítása Lilaruhás nő

80 A pacsirta

81 A kései képek impresszionizmusa Szinyei pipacsos rétjeMonet festménye

82


Letölteni ppt "A realizmus a 19. középső harmada, második fele. Realizmus, a stílusirányzat Franciaországból indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések