Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek."— Előadás másolata:

1 A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek

2 Az üvegfestészet legnagyobb időszaka Méretre vágott, színes, fényáteresztő üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe foglalják, amelyek a formákat határoló kontúroknak látszanak A fő színek a kék és a vörös Csekély mértékű belsőrajzot használnak

3 Chartres-i katedrális üvegfestményei, 13. sz. A legszebb, az üvegfestészet csúcsát jelentő műveket a franciaországi Chartres Notre- Dame-jában lehet látni

4 Chartres-i katedrális üvegfestményei Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal

5 Olasz festészet a században A kor olasz festészete a bizánci festészeti hagyományból kiindulva új irányt ad az európai a festészetnek: a természet utánzásán alapuló látványfestészet irányát

6 A falfestészet virágzása: freskók Itáliában a gótikus építészet nem bontja meg a fal zártságát úgy mint az északi területek (francia, angol, német) építészetében Az összefüggő falfelületek alkalmasak a falfestészetre

7 A freskó technika A frissen vakolt, még nedves (al fresco: olaszul „frissen”) falra készülő falkép A festékport meszes vízbe keverik A munka gondos tervezést igényel, csak annyit vakolhatnak be, amennyit egy nap megtudnak festeni, rögtönözni nem lehet Világos, meszes színek jellemzik Tartós, időtálló technika

8 Cimabue Cimabue az első jelentős mester, aki elmozdul a bizánci festészet merev ünnepélyességétől és élettelibb stílust teremt Táblaképek és freskók alkotója

9 Cimabue: Trónoló Madonna (Maesta),13. sz. v. Táblakép: gipsszel alapozott fatáblára készül Ekkoriban a festékport tojással keverik össze, ez a tojástempera A bizánci festészetben megszokott témát már kicsit élettelibb, természetesebb részletekkel adja elő

10 Maesta (olasz: „fenség”) Szűz Mária „mennyei fenségé”-ben díszes kőtrónuson angyalok vagy szentek csoportjában Giotto: Maesta

11 Egy bizánci ikon és Cimabue képe

12 A változás még nem jelentős: a trónus térbelisége még bizonytalan, az angyalok egymásmögöttisége is esetleges, a méretkülönbségek hierarchikusak és nem térbeliséget fejeznek ki

13 A „modern” festészet megteremtője: Giotto A sz. fordulóján élt Firenzei festő, Cimabue tanítványa Az európai festészet egyik legjelentősebb alakja Táblaképek és freskók festője A firenzei dóm harangtornyának tervezője

14 A Giotto-torony

15 A leghíresebb művei a freskói: a Szent Ferenc templom képei Assisi-ban és a padovai Aréna-kápolna képei

16 Új kompozíciós gondolkodás: „ablak a valóságra” A valóságot utánzásán alapuló látványfestészet képi kompozícióját az „ablak” metaforával szokták leírni: A valóság egy szeletét próbálja elénk tárni egy meghatározott nézőpontból, mintha egy keretezett nyíláson keresztül látnánk egy teret

17 Tér, idő, cselekmény egysége A klasszikus dráma hármas-egységéhez közelít ez az új festészeti nyelv: Egy térszelet meghatározott nézőpontból Egy pillanat megállított látványa, Az adott pillanatban zajló cselekmény

18 A meghatározott nézőpontból ábrázolt egységes tér problémája A térmélység érzékeltetése a kép síkfelületén: A fény-árnyékhatás A takarások A méretcsökkenés (a távoli kisebb mint a közeli) A távolodó párhuzamosok összetartanak egy pont irányába (vonalperspektíva)- Giotto még ösztönösen használja, nem szerkeszti

19 Az idő és a cselekmény problémája: élőképszerű elrendezés A festő mint színpadi rendező, úgy helyezi el a szereplőket és az egyéb képi elemeket, és állítja meg a mozgásukban, hogy a történés világosan érthető legyen Minden részlet a cselekmény olvashatóságát szolgálja

20 Élethű ábrázolás A figurák és a részletek ábrázolásának a valóságot kell utánoznia: Meg kell felelni az adott nézőpontnak (felülnézet, alulnézet stb.) Megfelelni a cselekménynek, a szereplők érzelmi állapotának (gesztusok, mimika)

21 Giotto protoreneszánsz (előreneszánsz) festő Giotto stílusát szokták protoreneszánsz stílusúnak nevezni, mert az előbbiekben említett festészeti problémákat a reneszánsz stílus oldja majd meg, Giotto művészete ebbe az irányba mutat előre

22 Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, Assisi, San Francesco, 13. sz. v. A Szent Ferenc- templom külső képe

23 A Szent Ferenc-templom Assisi-ban A ferencesek főtemploma Itt van eltemetve Szent Ferenc, ez a tiszteletének központja Kettős templom: alsó és felső templomból áll

24 A felső templomban látható Giotto képciklusa Szent Ferenc életútjáról

25 A kor legfontosabb szentjének élettörténete az oltártól indul a hajó baloldalán, ha szemben állunk a bejárattal, végig fut ezen a falon, majd a bejárati falon át a jobboldalon folytatódik az vissza az oltárig

26 Festett keretek választják el az egyes jeleneteket

27 Az ablakok alatti sávban futnak a képek, alattuk festett faliszőnyeg

28 Sokan dolgoznak, más mesterek is a templomban, más freskókat is láthatunk itt (pl. az ablakok körül)

29 24 képet festett a ciklusból Giotto a segédeivel

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41 Giotto képein már eltűnik a bizánci képek aranyháttere Az alakok élethűbbek, a gesztusok, arckifejezések kifejezőek A szobrászian formált részletek, a gondosan felépített kompozíciók, ünnepélyes, monumentális jelleget adnak műveinek

42 Az egyik legszebb jelenet: Szent Ferenc a madaraknak prédikál Szent Ferenc újfajta viszonyát a természethez, a teremtet lények iránti szeretetét talán ez a kép fejezi ki legjobban

43 Siena festészete A 14. században Siena városának festészete volt a vetélytársa a firenzei művészetnek Itáliában Giotto-nál középkoriasabb, kifinomult, kecses, elegáns gótikus stílus volt a jellemzője (internacionális gótika) Duccio, Pietro Lorenzetti Simone Martini voltak a kiemelkedő alakjai

44 Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 14. sz. Sienai tojástempera táblakép Gótikus keret, aranyalap, törékeny, kecses figurák Mária riadtan húzódik el a hírhozó angyaltól, két szent egészíti ki a jelenetet

45 Wilton diptichon, k.

46

47 Avignoni Pieta, 15. századi francia mester

48 Mária ölében a halott Jézus, János, Magdolna és egy donátor (megrendelő, adományozó) látható mellette

49 A téma Szánalom, sajnálkozás – gyakori témája a keresztény művészetnek, Mária siratja halott fiát

50 A 15. századi gótikus festészet mélyen átélt vallásossága, csodálatosan reális részletekkel gazdagszik

51 Kódexek díszítése - Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve, 15. sz.

52

53

54

55 Május

56 Várkastélyok

57 Magyar Anjou Legendárium, 14. sz. 2.f. Róma, New York, Szentpétervár

58

59 Képes Krónika, 14. sz., Bp. OSZK 300 évig Bécsben őrizték (Bécsi Képes Krónika) Nagy Lajos korában készült, befejezetlen A magyarok történelmét írja le, a kezdetektől Károly Róbert koráig Latin nyelvű A címlap

60 A szerző, talán Kálti Márk válogatása a korában ismert történeti művekből Miniatúrák, iniciálék díszítik A krónika író (vagy másoló) ábrázolása (Kálti Márk esetleg Mózes) „S” iniciáléban

61 A képei különösen értékesek címertani, fegyvertörténeti és viselettörténeti szempontból (az Anjou-kort szemléltetik)

62 Koppány lefejezése

63 Szent István elfogja Gyula vezért

64 „B” iniciálé: Szent István király temetése

65 „P” iniciálé: László herceg birokra kél a leányrabló kunnal Szent László a krónika legtöbbször ábrázolt alakja

66 A Szent László-legenda: a középkori falfestészetünk egyik leggyakoribb témája, nagyon sok ábrázolása maradt fent a Kárpát-medence templomaiban Türje (Dunántúl)

67 Bibarcfalva (Erdély) László királyunk még herceg korában az országra törő kunok ellen indul. Egy leányrabló kunt személyesen vesz üldözőbe és legyőzve őt kiszabadítja a magyar lányt

68 Székelyderzs (Erdély)

69 László, a „lovagkirály” különösen népszerű volt a században, Nagy Lajos és Zsigmond példaképének tekintette a szent királyt

70 Szent László-legenda, 15. sz. e., Kakaslomnic, Szlovákia A falkép kissé provinciális stílusa, naiv szépsége különösen értékessé teszi középkori művészetünkben

71 Kolozsvári Tamás: Kálvária, 15. sz., Esztergom, Keresztény Múzeum Kolozsvári mester Egyetlen műve ismeretes: a garamszentbenedeki szárnyasoltár, 9 képéből a megmaradt 8 ma Esztergomban látható

72 Az első névszerint ismert és művel is összekapcsolható táblakép festőnk

73 Az oltár nyitott állapotban Krisztus szenvedéseinek eseményeit mutatatja 1.Krisztus az Olajfák hegyén 2.A keresztvivő Krisztus 3.Krisztus a kereszten 4.A Mennybemenetel 5.Krisztus feltámadása

74 A képek szamárhátíves keretbe voltak foglalva

75 Keresztvitel Cyrenei Simon kicsinyített alakja kiemeli az Üdvözítő heroikus tettét A goromba katonák vonásai Jézus szelídségét emelik ki A szalag szövege Jeruzsálem leányait vigasztalja: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem fiaitok miatt.”

76 Arany háttér Törékeny, gótikus formák és reális részletek (pl. a katonák korhű viselete) Olaszos késő gótika és a kora reneszánsz határán

77 M. S. Mester: A selmecbányai oltár táblái, 16. sz. eleje A csak kezdő betűiről ismert, a Felvidéken (Szlovákia) működő mester, középkori oltárkép festészetünk legkiválóbb alakja Főműve a selmecbányai oltár, ma tábláira bontva Budapesten, Esztergomban és Szlovákiában látható Mária és Erzsébet találkozása

78 Jézus születése Háromkirályok

79 Krisztus az Olajfák hegyén Keresztvitel

80 Krisztus a kereszten Krisztus feltámadása

81 M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása, MNG A két várandós asszony, Jézus anyja, Mária és Keresztelő Szent János anyja, Erzsébet találkozása Arany háttér, törékeny figurák, gótikus vonalvezetés (pl. a ruhák töredezett redőzete) Két stílus határán: a megkapó szépségű táj már a reneszánsz stílusra mutat előre

82 Textilképek: Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, 15. sz., Párizs

83

84

85


Letölteni ppt "A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések