Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ ELITEK A KÖZÉPOSZTÁLY KISPOLGÁRSÁG ÉS PARASZTSÁG AZ ALSÓ OSZTÁLYOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ ELITEK A KÖZÉPOSZTÁLY KISPOLGÁRSÁG ÉS PARASZTSÁG AZ ALSÓ OSZTÁLYOK."— Előadás másolata:

1

2 A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ ELITEK A KÖZÉPOSZTÁLY KISPOLGÁRSÁG ÉS PARASZTSÁG AZ ALSÓ OSZTÁLYOK

3

4

5 Kettős struktúra? Kettős struktúra? Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között (1943., 1976.)

6 Magyarország népességének etnikai összetétele, %

7 Magyarország népességének felekezeti megoszlása, %

8 A népesség területi megoszlása, %

9 A népesség területi megoszlása, %

10 A magyar társadalom a két világháború között AZ ELITEK A hagyományos elit: AZ ARISZTOKRÁCIA Az egyházi, a katonai és a tudáselit A politikai elit: A KORMÁNYZÓ RÉTEG A gazdasági elit: A NAGYPOLGÁRSÁG

11 Teleki Pál miniszterelnök, , Bethlen István miniszterelnök,

12 Mussolini, Horthy és Ciano gróf Horthy Miklós

13 AZ ARISZTOKRÁCIA „Történelmi arisztokrácia”: a történelmi folytonosság tudata. Latifundium, politikai befolyás, presztízs. Jogcímek - rangok és címek. Főrendi/főnemesi családok: főherceg: a Habsburg-Lotharingiai-házzal rokonságban álló 4 család; Habsburg József és fia, Habsburg Frigyes és fia; herceg: 10 család „Királyi fenség”; királyi herceg – „Királyi fenség”; „Főméltóságú”- örökletes herceg – „Főméltóságú”-megszólítás. Batthyány-Strattmann, Esterházy, Festetics, Lónyay; „Méltóságos”- gróf: 108 család; „Méltóságos”-megszólítás; „Méltóságos”- báró: „Méltóságos”-megszólítás. Az életkeretek és az életmód: Nemzeti Kaszinó-tagság (mágnásklub), tagságának a fele nem-arisztokrata elitcsoportból került ki; Nemzeti Lovaregylet. Kastély és városi palota. Vadászkultusz. Arisztokrata bál. A nagybirtokos réteg: az 1000 khold fölötti birtokosok; a születési arisztokrácia tulajdonában levő birtokok aránya 1893 és 1935 között 30 %-kal csökkent; az 50 legnagyobb birtokos között 23 arisztokrata. Főnemesi birtokon létesült kötött gazdaságok (hitbizományok) száma és területe: 58; 1 millió khold. A politikai befolyás csökkenése a törvényhozó és a végrehajtó hatalomban. A képviselőházban a kormánypárti képviselők között 27, 1927-től a felsőházi tagok egyharmada arisztokrata. A Horthy-korszak ( közötti) 13 kormányában összesen 15-en töltöttek be miniszteri, ketten miniszterelnöki pozíciót.

14

15 A NAGYPOLGÁRSÁG/1. Azon gazdasági szervezetek vezető pozíciói, melyek a piacgazdaságban a tőkével kapcsolatos tulajdonosi és egyéb döntési hatalomra képesítenek: tőketulajdonosok, menedzseri vagy gazdaságpolitikai döntéshozók. A gazdasági elit generációs története: az előfutárok: az előfutárok: a XIX. század első fele; főként pesti nagykereskedők; az alapítók: az alapítók: a XIX. század második fele; a magyar kapitalista gazdaság megteremtése; iparosodás, modernizáció, a 2. ipari forradalom; az örökösök: az örökösök: az 1880 és 1890 között született generáció. A nagypolgárság elitje: 230 család.

16 Nagypolgárság Vagyoni helyzet 1928 n = 448

17 A legmagasabb jövedelmek foglalkozási összetétele, : 50 ezer P felett; országos 1935; 1940: 100 ezer P felett; budapesti %

18 A NAGYPOLGÁRSÁG/2. MULTIPOZICIONALITÁS: Vagyoni helyzet, magas jövedelem, szerteágazó szervezeti pozíciók. A pozíciók száma és milyensége: átlagosan 7 csúcspozíció; egyszerre több gazdasági területen (ipari és pénzügyi), politikai és szakmai- érdekvédelmi befolyás is: igazgatósági elnöki, alelnöki, vezérigazgatói vagy igazgatótanács tagsági hely; GYOSZ; nemzetgyűlési képviselőség, felsőházi tagság. ÖRÖKÖSÖK: Chorin Ferenc, Kornfeld Móric b., Vida Jenő, Bíró Pál. POLITIKUS BANKÁROK: Scitovszky Béla, Teleszky János; Reményi- Schneller Lajos, Imrédy Béla; Fabionyi Tihamér TUDÓS BANKÁROK: Fellner Frigyes, Éber Antal NAGYKERESKEDŐK: Sándor Pál, Heinrich Ferenc. Életmód: keveredett a felhalmozás-szempontú polgári aszkézis az arisztokrata hedonizmussal. Megjelent az arisztokrácia életformáját mintaként követő ambíció is (Dreher Antal).

19

20

21 A magyar társadalom a két világháború között A KÖZÉPOSZTÁLY A KÖZTISZTVISELŐI KÖZÉPOSZTÁLY A POLGÁRI KÖZÉPOSZTÁLY AZ ÉRTELMISÉGI KÖZÉPOSZTÁLY

22 Mi a középosztály? „A középosztály a legnehezebben meghatározható, körülhatárolható társadalmi réteg…” – Weiss István (1942). Hol húzhatók meg a felső és az alsó határai? felső alsó Jövedelem: felső (ami a nagypolgárságtól elhatárolja) évi 24 ezer P; alsó (ami a kispolgárságról határolja el): évi 4500 P. Polgári életmód és életstílus: lakáshelyzet, cselédtartás és további fogyasztási szokások. A dualizmus korában még egységes életstílus fölbomlóban volt: - a kispolgárosodás folyamata – a középosztály válsága; - az alsóbb osztályok néhány csoportjának (bérmunkásrétegeinek) betagozódása, felemelkedése a polgári középbe, - az utóbbi folyamat nem járt együtt a polgári értékrend fölvételével. A teljes népesség 8-15 százaléka.

23 A középosztály tagolódása Középbirtokosok ( kat. hold): kétezer család, nagy részük 500 khold alatti birtokkal rendelkezett; a kormánypárti képviselők között néhány tucatnyi foglalt helyet, míg a vármegyei közigazgatásban meghatározó szerepük volt Középpolgárság/középburzsoázia: munkást foglalkoztató üzemek tulajdonosai vagy 6-20 segédet alkalmazó kereskedők, továbbá nagyvállalatok főmérnökei, osztályvezetői. Keresztény középosztály: vezető állami tisztviselők, köztisztviselői kar, állami alkalmazású értelmiségiek

24 A magyar társadalom a két világháború között KISPOLGÁRSÁG, PARASZTSÁG IPAROSOK, KERESKEDŐK ÉS AZ ALTISZTI RÉTEG A BIRTOKOS PARASZTSÁG

25

26 KISPOLGÁROK ÉS PARASZTOK A kispolgárság (kisiparosok és kiskereskedők) életvitelében a munka és a fogyasztás kitöltötte a családi háztartás kereteit. Önálló földművesek; saját gazdaságukban családjuk munkaerejére támaszkodva, a termelés és a fogyasztás háztartási egységében a hagyományos kultúra és közösségi erkölcs keretei között élnek. de A termelő földműves ellátja önmagát és családját, de a parasztot aránytalan csereviszony fűzi a társadalom többi eleméhez.

27 BIRTOKOS PARASZTOK 4,5 milliós réteg Gazdagparaszti réteg: khold közötti gazdaságok birtokosai, mindössze 6 ezer család Középparaszti réteg: hold közötti gazdaságok birtokosai. Kisbirtokosok/kisgazdák: 10 hold feletti gazdaság; Törpebirtokosok: 1-5 hold közötti gazdasággal rendelkezők.

28 A magyar társadalom a két világháború között AZ ALSÓ OSZTÁLYOK AZ AGRÁRPROLETARIÁTUS A VÁROSI MUNKÁSSÁG

29 Az agrárproletariátus „Nincstelen”, vagyis földnélküli paraszt Uradalmi cselédek: 600 ezer ember Mezőgazdasági munkások: 1,2 millió fő Törpeparcellával rendelkezők: 1, 2 millió ember

30

31

32

33

34 A városi munkásság Létszáma 1920 és 1941 között 1 millióról 1,5 millióra nő: a textilipar a két világháború között vált fontos ágazattá, a nők tömegesebben jelentek meg a foglalkoztatottak között, az 1930-as években a hadiipar fejlesztése is növelte a munkásság számát. Növekedett a betanított munkások aránya, viszont néhány ágazatban magas maradt a szakképzettek száma: a nyomda-, ruházati és villamossági iparban. Városi cselédek, közlekedési és kereskedelmi segédszemélyzet, de jelentős része nagyipari munkás: 800 ezer ember.


Letölteni ppt "A MAGYAR TÁRSADALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT AZ ELITEK A KÖZÉPOSZTÁLY KISPOLGÁRSÁG ÉS PARASZTSÁG AZ ALSÓ OSZTÁLYOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések