Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EURÓPAI UNIÓ története, jelentősége. Az európai egység gondolata Filozófusok, gondolkodók javaslatai, elképzelései Dante Alighieri: Európa népeinek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EURÓPAI UNIÓ története, jelentősége. Az európai egység gondolata Filozófusok, gondolkodók javaslatai, elképzelései Dante Alighieri: Európa népeinek."— Előadás másolata:

1 Az EURÓPAI UNIÓ története, jelentősége

2 Az európai egység gondolata Filozófusok, gondolkodók javaslatai, elképzelései Dante Alighieri: Európa népeinek békés együttélése Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok Richard Coudenhove-Calergie 1923: „Páneurópa”, Páneurópai Mozgalom (béke, egyenjogúság) Aristide Briand 1929: európai gazdasági és politikai együttműködés 27 állam között Winston Churchill 1946: Európai Egyesült Államok (de GB nélkül)

3 Az európai integráció mozgatórugói Nagyhatalmi fenyegetettség: USA nyomasztó gazdasági, SU ijesztő katonai fölénye (hidegh.) Különböző nemzetközi szervezetek létrejötte: Marshall-segély elosztó intézménye, KGST, IBRD, IMF, GATT Francia-német megbékélés szükségessége, béke garantálása Nemzetállami korlátok: munkaerő, tőkekoncentráció, szűk belső piac, pl Benelux-államok vámuniója

4 Előnyös földrajzi fekvés: természeti erőforrások és gazdasági kapcsolatok. pl. Elzász és Lotaringia, szén és vasérc közös ellenőrzése Energiaválság az 1970-es években, tőkeigény az energiatakarékos K+F-ben Politikai okok: demokratikus fejlődés elősegítése pl.: 1980-as évek: Görögo., Spo., Portugália Újabb kihívások az ezredfordulón: globalizáció, szocialista rendszer összeomlása

5 Az integráció elmélyülése vertikális integráció A gazdasági integrációtól a politikai integráció felé

6 Európai Szén-és Acélközösség (Montánunió) 1950 Alapeszméje a „Schumann-terv”: Robert Schumann, Jean Monnet Szénbányászat, vas-és acélipar nemzetek feletti hatáskörbe kerülése (szupranacionális) európai béke biztosítása, német nehézipar ellenőrzése Koreai-háború, NSZK NATO-tagságának kérdése, fegyverkezés Tagok: Benelux-államok, NSZK, Franciaország, Olaszország

7 Közös európai hadsereg kérdése Klasszikus hidegháború, koreai-háború 1950: felmerült az NSZK NATO-tagsága (európai országok félelme, Adenauer semleges, de egységes No.-ban gondolkodott) 1950 Pleven-terv: Európai Védelmi Közösség (European Defence Community EDC) Fro., GB: NSZK alárendelése és felügyelete, SU ellensúlyozása 1954: Nem valósult meg a katonai integráció 1955 NSZK NATO-tagsága (1955 VSZ)

8 Nyugat-európai Unió : Western European Union, WEU Tagjai: NSZK, Fro., Olaszo., GB, Benelux- államok gazdasági, politikai és kulturális együttműködés, közös európai védelem 1990-es évek kelet-közép-európai válságkezelés NATO és EU árnyékában működött Köln 1999: WEU beolvasztása az EU-ba

9 Római Szerződések 1957 Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) EGK 1. Vámunió (1968) 2. Négy szabadság (áru, tőke, szolgáltatások, személyek szabad áramlása) elve 3. Közös politikák (verseny-, agrár-(1968), közlekedéspolitika, jogharmonizáció) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) atomenergia-ipar közös irányítása

10 Európai Szabadkereskedelmi Társulás 1960 European Free Trade Association EFTA Tagok: Nagy-Britannia, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Izland, Liechtenstein, Ausztria, Svájc, Portugália EGK ellensúlyozására Csupán az ipari termékekre szabad kereskedelem, nincs közös külső vám

11 1964 Európai Közösségek (EK) Montánunió EGK Euratom egyesítése Az eddig meglévő szerződések és egyezmények egyesítése, névváltoztatás

12 1960-as évek gazdasági konjunktúra az integráció elmélyülése 1970-es évek olajválság, gazdaság strukturális problémái az integráció lelassulása USA, Japán gyors szerkezetváltása, technológiai fölénye Ny-Európa lépéskényszere

13 A gazdasági integráció válaszai 1971 USD aranyparitásának vége instabil árfolyamok, gazdaság tervezhetetlen 1973 olajárrobbanás Európai Monetáris Rendszer 1979 EMS Közösségen belüli pénzügyi stabilitás alapjai Új árfolyam mechanizmus létrehozása Valutakosár, ±2,5%-os lebegtetési sáv: a nemzeti valuták egymáshoz való arányainak rögzítése ECU (European Currency Unit) bankszámlapénz!

14 1990-es évek: politikai és gazdasági integráció Kétpólusú világ vége: kelet-európai rendszerváltások, német újraegyesítés, SU összeomlása Intézményi reformok szükségessége Vertikális integráció: az eddigi szerződések felülvizsgálata, döntési mechanizmus javítása 1989: EGT = EFTA + EK (szabadkereskedelmi övezet, de még nem vámunió)

15 1992 Maastrichti Szerződés Szerződés az Európai Unióról 1993 életbe lépés Cél: pénzügyi és politikai unió Három pillér és a preambulum Uniós állampolgárság EURO bevezetése Közösségi politikák köre bővül: kulturális, fogyasztóvédelmi-és iparpolitika Jelképek

16

17 Gazdasági és monetáris unió ig: Európai Központi Bank felállítása : EUR megjelenik számlapénzként : EUR a pénzforgalomban Eurózóna: EUR-t bevezető országok csoportja EURO bevezetésének feltételei: a maastrichti konvergenciakritériumok A tagország inflációja legfeljebb 1,5 % haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál Az államadóság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül

18 Eurózóna-országai

19 Amsterdami Szerződés 1997 ASZ Alapelvek megerősítése EP pozíciójának megerősítése (demokratizálás) A schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe Kül- és biztonságpolitikai képviselet (közös stratégiák) Foglalkoztatási politika közösségi szintre emelése

20 Schengeni Egyezmény Schengen 1985: az alapító hat ország között fokozatos határellenőrzés megszűntetése EU első és harmadik oszlopának része A belső határellenőrzés megszüntetése, közös külső határellenőrzés Az 1997-es ASZ emelte be az EU-ba

21 Schengeni országok

22 2001 Nizzai Szerződés 2003 hatályba lépés Maastrichti és a Római Szerződések kiegészítése megújította az EU intézményrendszerét (ASZ sikertelen) Cél: tervezett bővítések után is működőképesség megőrzése 732 fős parlament Tanácsban a szavazatok számának átcsoportosítása Addigi szerződések megerősítése

23 2007 Lisszaboni Szerződés EU reform: átláthatóság, elszámoltathatóság, demokratizálás, közös fellépés Minősített többségi szavazások számának növelése, pillérrendszer megszűntetése Új tisztségek: Tanács elnöke, EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője EU ALKOTMÁNYA helyett lépett életbe (Fro., Íro., Cseho. belpolitikai harcok) Elfogadása: december 1.

24 A Szerződések – a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei 1952 Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1958 Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 1987 Egységes Európai Okmány: az egységes piac 1993 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról 1999 Amszterdami Szerződés 2003 Nizzai Szerződés 2009 Lisszaboni Szerződés

25 500 millió ember – 27 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt országok

26 Az integráció bővítése = a horizontális integráció A kettészakított, egymással rivalizáló Európától az egységes Európa felé

27 1970-es évek: északi bővítés 1973 Nagy-Britannia De Gaulle távozása Erős amerikai kapcsolatok Dánia, Írország

28 1980-as évek: déli-bővítés Katonai diktatúrák vége cél: a demokrácia megszilárdítása Mezőgazdasági riválisok Szegény országok (gazdasági teher) 1981 Görögország 1986 Spanyolország, Portugália

29 1990-es évek: a semlegesek-köre Szovjetunió összeomlása 1990 NDK az újraegyesítés révén 1995 Svédország, Finnország, Ausztria

30 XXI. század első évtizede: keleti-bővítés 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia

31 Tagjelöltek Horvátország Törökország Izland Macedónia Montenegró

32 Intézményrendszer Vezetők… Közös politikák…

33 EU „vezetői” Eur ó pai Parlament a polg á rok é rdekk é pviselete Martin Schulz az Eur ó pai Parlament eln ö ke (2012. januárig) Miniszterek Tan á csa a tag á llamok é rdekk é pviselete Herman Van Rompuy, az Eur ó pai Tan á cs eln ö ke Eur ó pai Bizotts á g a k ö z ö s é rdekek k é pviselete Jos é Manuel Barroso, az Eur ó pai Bizotts á g eln ö ke

34 Intézményrendszer Legfőbb reformok az 1990-es években: demokratizálás Kormányközi és nemeztek feletti jegyek keveredése Nincs szigorú hatásköri szabályrendszer, rugalmas keretszabályozás (hatáskörök a gyakorlatban konkretizálódnak, kompromisszumpolitika) Demokratikus deficit: a Tanács a Parlament nélkül is hozhat döntést!! Törvényhozás: Tanács, Parlament Bíráskodás: Bíróság Végrehajtás: Bizottság Számvevőszék

35 Európai Parlament = törvényhozó Székhelye: Strasbourg demokratikus felügyelet 2009 június: 27 tagország, 736 képviselő (5 évente) Fő feladata: a törvényhozás (Tanáccsal együttműködve) feloszlathatja a Bizottságot Parlament és a Tanács az évi 100 milliárd eurós EU-költségvetés jóváhagyása A képviselők nem nemzeti, hanem politikai alapon szerveződnek Plenáris ülés: Strasbourg, egyéb ülések Brüsszel 23 hivatalos nyelv

36 Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)EPP265 Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja S&D184 Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport ALDE84 A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja Greens/EF A 55 Európai Konzervatívok és ReformistákECR55 Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja GUE/ NGL35 A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport EFD32 Független képviselőkNA26 TOTAL 736 Európai Parlament képviselői

37 Európai Tanács = törvényhozó Székhelye: Brüsszel Legfontosabb jogalkotó és döntéshozó szerv Az EU irányvonalért felelős: közös kül- és biztonságpolitika, közös politikák területén (pl.:gazdaságpolitikák összehangolása) Nemzetközi szerződések megkötése Tagjai: kormányok képviselői (szakminiszterek) Csúcstalálkozók évente négyszer Szavazatszám: népesség aránya (de a kisebbeknek kedvez) Soros elnök: tagállamok miniszterelnöke

38 Szavazatok megoszlása Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság: 29 Spanyolország és Lengyelország: 27 Románia:14 Hollandia:13 Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália:12 Ausztria, Bulgária és Svédország:10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország:7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia: 4 Málta: 3 ÖSSZESEN: 345

39 Európai Bizottság = végrehajtó Székhelye Brüsszel közös érdekek képviselete (független a nemzeti kormányoktól) javaslattétel új jogszabályokra Figyeli a közös politikák végrehajtását, az alapok szétosztását,a szerződések és törvények betartását Testület 27 fő: 1 ország-1 biztos (5 év), kb tisztviselő (Brüsszel) Elnök: nemzeti kormányok választják, a Parlament hozzájárulásával A biztosokat a Parlament jóváhagyásával nevezik ki. (nem nemzeti érdekképviselet, a közös politika adott területe)

40 Európai Bíróság = bíráskodás Székhelye: Luxembourg Törvényesség, közösségi jogrend felügyelete szupranacionális Pl.: nemzeti bíróságok ugyanabban az ügyben nem hozhatnak eltérő határozatot Felügyeli, hogy a tagállamok az EU jogszabályainak megfelelően működjenek 1 ország 1 bíró

41 Számvevőszék Székhelye Luxembourg Pénzügyi tevékenység átfogó felügyelete és értékelése (az adófizetőktől származó bevételek jogszerű, gazdaságos felhasználása) Joga van a közösségi pénzben részesülő bármely intézmény, vállalkozás könyvelésének átvizsgálására Testületet a Tanács nevezi ki 6 évre, 27 taggal

42 Európai Központi Bank Központja : Frankfurt am Main stabil valuta biztosítása Elsődleges célja: árstabilitás (infláció megelőzése) Feladata az euró kezelése (kamatok megállapítása) kormányoktól és más szervektől független

43 Európai Beruházási Bank Székhely: Luxembourg európai érdekeket érintő, főként a kevésbé jómódú régiók megsegítésére kölcsönt nyújt Pl.: infrastrukturális projektek (vasúti vagy közúti összeköttetések, repterek), környezetvédelmi rendszerek Hiteleket nyújt kisvállalkozások A tagjelölt államok és a fejlődő országok számára is biztosított a hitelfelvételi lehetőség

44 Az EU teljes költségvetése 2011-ben: 141,9 milliárd euró = a GDP 1, 13%-a Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Igazgatási és egyéb költségek 6% Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 46% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6% Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 41%

45 Néhány közösségi politika KAP Költségvetés EMS, gazdasági unió Közös kül –és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködés (szabadság, biztonság, jog) Migrációs politika regionális politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap), kohéziós alapok Európai Szociális Alap (szociálpolitika és esélyegyenlőség) Személyek szabad áramlása (munkavállalás) Közlekedés Versenyjog Vállalkozásfejlesztés Oktatás Közös halászati politika Fogyasztóvédelem Energiapolitika

46 Közös Agrárpolitika (KAP) 1968-tól működik Kialakuláskor élelmiszerhiány jellemző, jelenleg túltermelés Feladata: a folyamatos ellátás biztosítása 3 alapelv 1. termékek közös piaca, szabadkereskedelem 2. közösségi preferencia 3. pénzügyi szolidaritás: ártámogatási r. garantált felvásárlási árak eladhatatlan készletek felvásárlása (tárolása) közös külső vámrendszer (vám, árlefölözés) 1980-as évektől inkább szociális, mint gazdasági politika Nemzeti érdekek irányítják (Fro.-No. ellentéte)

47 Nemzetközi áruforgalom (2007) Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem (2007) Többi ország 53,2% EU 17% USA 14,5% Japán 5,8% Kína 9,5% Többi ország 40,6% EU 28,5% USA 18,2% Japán 6,8% Kína 5,9 % EU a világkereskedelemben

48 A külkereskedelem legjelentősebb szereplői, 2010 (1000 millió EUR) Forrás: Eurostat (ext_lt_intertrd)(ext_lt_intertrd)

49 A legjelentősebb exportkereskedelmi partnerek, EU-27, 2010 Forrás: Eurostat (ext_lt_maineu)(ext_lt_maineu)


Letölteni ppt "Az EURÓPAI UNIÓ története, jelentősége. Az európai egység gondolata Filozófusok, gondolkodók javaslatai, elképzelései Dante Alighieri: Európa népeinek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések