Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a történettudományba I. Amikor még az élet tanítómestere volt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a történettudományba I. Amikor még az élet tanítómestere volt."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a történettudományba I. Amikor még az élet tanítómestere volt

2 I. Bevezet ő  A historia görög szó, kutatást, tudakozást jelent,  1780 el ő tt nem lehetett ilyet tanulni, talán egyháztörténetet, teológiatörténetet, (Kevés helyen folyt ilyen tárgy oktatása)  1776/1777 adták ki az els ő hivatásos diplomát Göttingenben – Schlözer, a történelem több mint történetmesélés,  Ma meg a legsikeresebb, legnépszer ű bb m ű fajok egyike, lásd: History TV, NG, stb.,

3 I. Bevezet ő 2.  Miért? Csoportidentitáshoz köt ő dik? Egyének keresnek benne önazonosságot? Vagy egyszer ű en csak érdekesek az elbeszélések? Az az a történelmi elbeszélések szórakoztatóak? Vagy szédít ő kápszer??

4 I. Bevezet ő 3.  „Az értelem vegykonyhájában soha nem képz ő dött a Történelemnél veszélyesebb vegyület. Jellemz ő i ismertek. Álmodozásra késztet, megszédíti a népeket, és békeid ő ben sem hagyja nyugton ő ket, meghamisítja emlékeiket, veszedelmesen érzékennyé tesz, beforratlanul tartja a régi sebeket, nagyzási és üldözési mániához vezet, a nemzeteket pedig keser ű vé, hiúvá, elviselhetetlenné és felfuvalkodottá teszi.” Paul Valéry (1934)

5  A történelem alakváltozásait négy szakaszra bontjuk 1. Amikor még az élet tanítómestere volt 2. A történetírás tudománnyá válik a 19. században, 3. A történetírás kiszélesedése a 20. század harmadától, 4. A posztmodern és a történetírás,

6  Történelem és történelem közötti különbség, A telosz szerepe, Az események önmagukban,  A történelem mindig kett ő s jellege volt: egyszerre szól a múltról és a róla szóló reflexióról,  A történelem a 18. században lesz egyes számú fogalom,

7 Történelem mint szótári fogalom  A középkorban nem volt sem a trivium, sem a qvadrivium része,  history = hivatalos krónika (1482),  A történelem = „emlékezetre érdemes tettek és dolgok elmesélése” A Francia Akadémia Szótára (17. sz.)  A században a história kifejezés helyébe újak léptek, pl. a német nyelvterületen a Geschichte, A történelem szó magyar nyelvterületen, (neológizmus) 1842 – Döbröntei Gábor „alkotása”,

8 Példák a definícióra  „A történelem az emlékezetben ő rzött múlt.”  „A történelem az emberiség öntudata, tudása önmagáról. Nem a fény és az igazság, hanem annak keresése …” Droysen  „A történelem az a szellemi forma, amelyben a kultúra számba veszi múltját.” Huzinga

9 Adalékok a szótári magyarázatokból Pallas Lexikon – XVI. kötet 388. o.  II. 1. A történettudomány: „Az emberiség vagy egyes nemzetek fejl ő désében fontos események, emlékezetre méltó dolgoknak, hiteles el ő adása. Vezéreszméje azon törvények kiderítése, melyek az emberiség szellemi és erkölcsi életében uralkodnak.”  Az irányzatai között különbséget tett, a. elbeszél ő – leíró jelleg ű, b. a pragmatista – elemz ő között, c. valamint a politikai irányzat kötött. Az utóbbi alatt a nagy politikai leírások értette.  A Révai Lexikon ugyanezt vette át,

10 Szótári magyarázatok Új id ő k Lexikona, XVIII. kötet o.  „Történelem az emberi közösségek és az egész emberi nem életér ő l való ismeretünk, illetve az erre vonatkozó tudomány. Tárgya a történet, melynek lényegéhez tartozik, hogy van egy alanya, egy egység (az emberiség egyeteme, az európai kulturközösség, egy nemzet, egy város és társadalmi osztály, egy irodalmi irány, m ű vészeti stílus, egy eszme vagy esetleg egyetlen a közösség életében jelent ő s személyiség,) s ez azzal történ ő események folyamatos fejl ő dést mutatnak. Ez a fejl ő dés azonban nem mindig haladás, pusztán azt jelenti, hogy minden újabb állapot az el ő z ő b ő l következik és bizonyos bels ő céltendenciát mutat. Szoros értelemben csak az a változás fejl ő dés, tehát a szó igazi értelmében történet, amelyet célok irányítanak, nem puszta okozatiság. A legáltalánosabb tendencia, amely az emberi történetben mutatkozik az embernek, a humánumnak a kibontakozása. …. Történelmi anyagra, nem minden esemény csak olyan, amely lényeges a fejl ő désben.

11 Szótári magyarázatok Új id ő k Lexikona, XVIII. kötet o.  A megfogalmazás kulcsszavai Változó alanyok, a fejl ő dés, a teleológia, szelektív jelleggel alakított tudomány,

12 Adalékok a szótári magyarázatokhoz Britannica Hungarica o.  „A történelem eseményeinek rögzítését elemzését és megértését célzó irodalmi illetve társadalomtudományi tevékenység. A történetírás és a történettudomány közötti id ő beli választóvonal a 18. sz. végén húzódik. Korábban a történelem tanulmányozása szinte sehol sem állt a tudomány és az oktatás érdekl ő désének középpontjában, a történelmi események rögzítése pedig els ő sorban teológiai, filozófiai, irodalmi célokat vagy dinasztikus érdekeket szolgált. … A modern történettudomány módszertani alapelvei nem különböznek más tudományoktól. A források felkutatása, hitelességük ellen ő rzése, kritikai vizsgálat után a kutató az eseményeket összeveti korábbi feldolgozásokkal, és mindezek szintézisét alkotja meg a maga narratív vagy elemz ő munkáját.”

13 A 18. századi kép Örökség és el ő zmény  Historia magistra vitae - a moralitás kérdése,  Lukianosz történelem szórakoztatás és tanulság,  Nem tanít semmit, mert mindent magában foglal, és mindenre található példa benne.

14 Kitér ő Lukianosz  A történelmi m ű vek kett ő s feladata Szórakoztatás Tanulság – csak ez az utóbbi a fontos – a tanítómester,  A történetíró nem megtanulható erényei – ezeket nem lehet megtanulni Politikai érzék Er ő teljes stílus,  A történetíró feladta mindent úgy elmondani, ahogyan megtörtént,

15 Kitér ő Lukianosz  A történetíró erényei és feladatai Bátor, független, megvesztegethetetlen, Szólásszabadság és az igazság barátja, A nyelvi kifejez ő készlete, egyszer ű retorikus mondatok, Egyszer ű logikus Világos és közérthet ő, Közérthet ő, Gondolkodásában legyen valami költ ő i emelkedettség, A tényeket gy ű jtsön megbízható össze szemtanúkat,,

16 Kitér ő Lukianosz  A történetíró feladatai A tények aprólékos összegy ű jtése, Vázlat készítése, A tagolatlan törzskészítés, Aztán a színezés, Az arányérzék nagyon fontos,  „a történelmet is így kell írni, az igazság erejével és az utókor elismerésének reményében, s nem hízelkedéssel, a kortársak dicséretété vadászva. Ez az igazi történetírás mértéke és próbaköbe.”

17 Az antik örökségre épül ő történetírás  Tárgya a múlt volt, amelyeket a hagyomány és az erkölcsi értékek, ~ leckék, az int ő példák forrásának és tárházának tartott és osztotta a retorikai diskurzusait,  Nem volt fontos sem a tér, sem az id ő, pl. Horatius Cocles, M. Scaevola,

18 A 18. századi kép örökség és el ő zmény  Lényegében a retorika m ű vészetéb ő l fejl ő dött ki, ahol Arisztotelész és követ ő i által megteremtett szabályok uralkodtak,  Teológiai funkciókkal rendelkezett a történetmesélés – a filozófusok azonban támadás alá vették a racionalitás jegyében,

19 Kitér ő a retorika  A retorika módszertana a bizonyításokkal foglalkozik és az igazolásról szól,  Nagy hagyománya alakult ki a görögöknél, amit kés ő bb más kultúrák is folytattak,  A dialektikával közös t ő r ő l származik,  Önálló techné (= mesterség, m ű vészet),

20 Arisztotelész (I. e./ Kr. e ) és a Rétorika  Három könyvben fogalmazta meg,  A retorika módszerének fajtái A szónok jelleme (éthosz), A hallgatóságra tett er ő (pathosz), A beszéd, amiben a bizonyítás van (logosz),  A dialektikában az indukció (feltárás) és a szillogizmus rétorikai igazolás az enthüméma  A retorikában az enthüméma (a szillogizmus egyik fajtája) és a példa,

21 A szónoki beszéd részei  Bevezetés (exordium),  Elbeszélés (narratio),  Tétel (divisio),  Bizonyítás (confirmatio),  Cáfolás (confutatio),  Befejezés (conclusio, peroratio)

22 A szónok feladatai  Feltárás (inventio),  Elrendezés (dispositio),  Megfogalmazás (elucutio),  El ő adás (pronuntiatio),  Emlékezetbe vésés (memoria),

23 A szónoki beszéd fajtái  Bemutató beszéd (demonstrativum) A jelen,  Tanácsadói beszéd (deliberativum) A jöv ő,  Törvényszéki (indiciale) beszéd A múlt,

24 Arisztotelész és a Rétorika  Ami az indukció a dialektikában az a retorikában a példa, A példának két fajtája van,  az elbeszélés a parabola,  illetve a kitalált történet a mese,  Az enthüméma (kevés állításból kell állnia) = a dialektika szillogizmusával, ”Ha a jelen bajok oka a háború, akkor békével kell ő ket orvosolni.” „Nem is szerelmes az, aki nem mindig szeret.”  A látszat enthüméma = a dialektika látszatszillogizmusával,

25


Letölteni ppt "Bevezetés a történettudományba I. Amikor még az élet tanítómestere volt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések