Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szó, szókészlet, szókincs.  A szó a hangnál nagyobb, a mondatnál kisebb nyelvi egység. Bonyolult nyelvi jelenség, a nyelvtudományban máig sincs általánosan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szó, szókészlet, szókincs.  A szó a hangnál nagyobb, a mondatnál kisebb nyelvi egység. Bonyolult nyelvi jelenség, a nyelvtudományban máig sincs általánosan."— Előadás másolata:

1 Szó, szókészlet, szókincs

2  A szó a hangnál nagyobb, a mondatnál kisebb nyelvi egység. Bonyolult nyelvi jelenség, a nyelvtudományban máig sincs általánosan elfogadott meghatározása.  Más-más tulajdonságok jelennek meg: ha jelentése ha alakja ha funkciója felől közelítünk hozzá.  A szó megnevezés legalább három különböző dolgot jelöl: szótári szót szóelőfordulást szóalakot.

3  Szótári szó: a mondatban szereplő szóelőfordulásoknak a jelektől és a ragoktól megfosztott része, azaz szótározható szókészleti egység.  A szótárakban ez a címszó. Pl.: fekete, ablak, jár.  A szótári szó absztrakció.  Megnevező funkciója van: jelöli és rögzíti a valóságról kialakított fogalmainkat és a köztük lévő viszonyokat az önálló hangalak meg az egységes jelentés révén.  A nyelv szótározható szókészleti egységét lexémának is nevezik.

4  A lexéma elemi és szerkesztett lehet. Elemi lexéma: egyetlen jelentést hordozó egységből (morfémából) áll, azaz tőszó: él, tavasz, hat stb. Szerkesztett lexéma: több szóelemből (morfémából) épül fel, azaz képzett, igekötős vagy összetett szó: legelész, megír, örökzöld stb.  A lexémákra a szótári alakokkal szoktunk hivatkozni.  A szótári alakok nyelvenként eltérők lehetnek. Indoeurópai nyelvek szótárainak gyakorlata: az igék infinitivusi alakjukban szerepelnek (singen, to sing, chanter stb.), - ezekben a nyelvekben az igeragozás ismeretéhez ez az alak nyújtja a legtöbb támpontot. A magyar szótárakban az egyes szám 3. személyű igealak a szótári alak (énekel, alszik), - ebből azt is lehet látni, hogy ikes vagy iktelen-e az ige. A magyar igék ragozásában ez a fontosabb, mivel a főnévi igenév nem különbözik igecsoportok szerint.  A magyarban a rag és jel nélküli alakok a szótári alakok. Pl.: „Ott iszik az öreg a tanáccsal sorban: / De mintha keserűt érezne a borban” (Arany) mondatban 11 lexéma található: a(z), ott, iszik, öreg, tanács, sor, de, mintha, keserű, érez, bor.

5  Szóelőfordulás: a szótári szók tényleges megjelenése; minden különírt egység, ahogy és ahányszor a mondatban, a szövegben előfordul. Pl.: „Ebben az üzletben jobb kenyeret árulnak, mint a másikban. Itt a kenyér mindig frissebb, mint abban.”  szótári szavak: ez, a, az, üzlet, jó, kenyér, árul, mint, másik, itt, mindig, friss, az, a  Szóelőfordulások: ebben, a, az, üzletben, jobb, kenyeret, árulnak, mint, másikban, itt, kenyér, mindig, frissebb, abban.  A szakirodalomban előforduló token szóelőfordulást, a type szótári szót jelentenek.

6  Szóalak: a szótári szók valamennyi lehetséges szóelőfordulásának, vagyis minden toldalékos (jeles, ragos) és toldalék nélküli formájának egyike. Pl.: a szép szóalakjai: szép, szépen, szebb stb. az olvas szóalakjai: az olvas, olvasok, olvastam, olvass stb.  A szóalak rendszerint egy fogalmi és egy viszonyjelentést együtt, egy alakban hordoz, azaz átmenet a szótári szó és a szóelőfordulás között.  A nyelvben nemcsak az egyes szavaknak lehet fogalomjelölő szerepük, hanem több szóból álló kifejezéseknek is, a frazeológiai egységeknek, a frazémáknak, pl.: böjti szél, mezei virág, dugába dől, gyököt von, ordít, mint a fába szorult féreg.

7 Szókészlet és szókincs  Különbséget tesznek a szókészlet és a szókincs között. Szókészlet: egy nyelv, nyelvréteg közösségi jellegű, társadalmi érvényű szavainak és szó értékű kifejezéseinek összessége. Szókincs: az egyén, az egyes ember által ismert és használt szavak és kifejezések együttese. Egy gyermeknek, egy felnőttnek, egy írónak szókincse van. A magyar nyelvnek, a közéletnek, egy-egy tudományágnak, szakmának, valamely nyelvjárásnak pedig szókészlete.

8 A szókészlet  A szókészlet – egy nyelv összes szavainak tárházaként -- két nagy csoportba rendezhető: alapszókészlet kiegészítő szókészlet  Az alapszókészlet néhány jellemzője: a mindennapi kommunikációban fontos, nélkülözhetetlen szavak, kifejezések: iszik, könyv, ma, anya az ide tartozó szavakat a társadalom minden tagja érti, ismeri, használja: ég, sok, szalad hosszú idő óta megvannak nyelvünkben: kar, szív, hall nagy a szavak szócsaládja: a szavak képzése, illetve a szóösszetétel révén nagyon sok új szó keletkezik, pl. néz  néző, nézett (film), nézőpont, elnéz, megnéz, kinéz …

9  A kiegészítő szókészlet szavainak jellemzői: nem fontosak, azaz a dolgok, fogalmak, amelyeket jelölnek nélkülözhetők a mindennapi emberi kommunikációban: pl. zuzmó, piperkőc, ajakhang csak bizonyos kisebb-nagyobb közösség érti, használja őket: kabóca, ribonukleinsav, gádzsó „család nélküli” társtalan szavak, nincs, vagy igen kevés a belőlük származtatott szó: tolómérce, szögmérő  A szókészlet két csoportja között nem lehet éles határt vonni.  A magyar nyelv szóállománya mintegy 1 millió szót, kifejezést tartalmaz.

10 A szókincs  A szókincs az egyén nyelvi kincse, az általa használt, illetve csak ismert szavak összessége. a használt szavak összessége alkotja az egyén aktív szókincsét az ismerős, de ritkán használt szavak a passzív szókincs tagjai  A szókincs szóállománya sokkal kisebb, mint egy nyelv szókészlete (ez a szómennyiség egyénenként nagy eltéréseket mutat, átlagban 1,5–2%-a nyelv szókészletének, ritka esetben haladja meg a 20–25 ezret).

11 A szóval, szókészlettel, szókinccsel foglalkozó tudományágak  A szóval, szókészlettel, szókinccsel több tudományág is foglalkozik. Ezek a szótan részei.  A szóállományt a szókészlettan vagy lexikológia tanulmányozza  A szavak jelentéstani oldalát a szójelentéstan tanulmányozza. Arra a kérdésre válaszol, hogy pl. egy bizonyos fogalomnak milyen elnevezései vannak egy nyelvben vagy egy nyelvváltozatban.  A szójelentéstannak két része van:  a szemasziológia, amely a jelölőből indul ki, és így jut el a jelölthöz,  az onomasziológia, amely a jelöltből indul ki, és innen ér el a jelölőhöz.

12  A szótártan vagy lexikográfia a szótárszerkesztés elvi és gyakorlati vonatkozásait vizsgálja.  A szótanhoz tartozik még a szófajtan meg a szóalaktan vagy morfológia is. Az elsőnek a nyelv szófaji rendszere, a másodiknak a szó szerkezeti felépítése a tárgya.  Az etimológia történeti jellegű tudományág: vizsgálata a szavak eredetének felderítésére irányul.


Letölteni ppt "Szó, szókészlet, szókincs.  A szó a hangnál nagyobb, a mondatnál kisebb nyelvi egység. Bonyolult nyelvi jelenség, a nyelvtudományban máig sincs általánosan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések