Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Divergencia, vagy konvergencia – az átmenet térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel Regionális modellek – Tudományos konferencia Nagy Gábor, geográfus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Divergencia, vagy konvergencia – az átmenet térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel Regionális modellek – Tudományos konferencia Nagy Gábor, geográfus."— Előadás másolata:

1 Divergencia, vagy konvergencia – az átmenet térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel Regionális modellek – Tudományos konferencia Nagy Gábor, geográfus MTA RKK ATI Békéscsaba

2 Az átmenet területi mérlegének megítélése A kérdésfelvetés aktuális, hiszen lezárult a rendszerváltás korszaka, ám a földrajz (még) adós az átfogó értékeléssel Tértudományok válasza ellentmondásos: 1. Enyedi (2004) – visszatértünk a évvel korábbi területi egyen- lőtlenségi mértékekhez. A növekedés 2000 körül megállt, azóta lassú kiegyenlítődési folyamat zajlik. 2. Nemes Nagy (2004) – A 90-es évek végéig erőteljes divergencia, a területi különbségek a rendszerváltás előttihez képest markánsabbá váltak. Az ezredforduló óta a szétfejlődés leállt, a területi különbségek magas szinten stabilizálódtak. 3. Nagy (2004) – A területi különbségek növekedése a rendszerváltás teljes periódusában meghatározó, alapvető térfolyamata a hazai átala- kulásnak. A divergencia nem állt le, legfeljebb lassult az ezredforduló után, ám a technológiai fejlődés révén folyamatosan új dimneziói nyíl- nak. A folyamat alapvetően a kapitalista gazdasági és társadalmi rend sajátos kivetülése az ún. „peremországokban”.

3 A területi egyenlőtlenségek elméletei Polarizációs modellek (Myrdal, Krugman) Kiegyenlítődési modellek (Rostow, Friedmann, Richardson) Növekedési pólus elmélet (Perroux, Paelinck, Pottier, Boudeville, Lasuén) Innováció-alapú fejlődés elmélete (Schumpeter, Edquist, Nelson, Lundvall) Endogén fejlődés elmélete (Stöhr, Romer) Centrum-periféria modell (Wallerstein, Friedmann, Haggett, Dicken) Globalizáció elmélete (Scott, Hamilton, Knox and Agnew, Dicken) Kompetitív fejlődés elmélete (Porter)

4 A területi különbségek fő mozgatói a rendszerváltás előtt A gazdaság erős politikai kontroll mellett működött A nagyléptékű fejlesztéseket politikai döntés legitimálta Politikai döntés született az országon belüli egyenlőtlen- ségek csökkentéséről (1958) a vidéki terek iparosításával Ennek eredményeként: csökkentek a regionális (elsősorban megyei szinten mérhető) különbségek több alapmutatóban Ezzel párhuzamosan: növekedtek a különbségek a településhierarchia szintek között, az egyes települések között és a településeken belül Az ország térszerkezete relatíve egyszerű modellel volt leírható

5

6 A rendszerváltás előtti reformlépések és hatásuk a térszerkezetre A nagyvállalatok növekvő autonómiája a beruházási politi- kájuk alakításában (1975) A mezőgazdaság vegyes modelljének kiformálása: ÁG, TSZ, szakszövetkezet, háztáji, magán (1968) Kisméretű magán és kvázi-magánszervezetek növekvő szerepe az iparban (1982) A magánszféra megerősödése a szolgáltatásokban (gebin, lízing-típusú konstrukciók, majd egyéni tulajdon 1982) Jogi és szervezeti reformok (1987) A folyamat mérlege: mérsékelten növekvő területi kü- lönbségek az időszak vége felé regionális szinten, erősödő mozaikosság települési szinten.

7 A területi különbségekre ható fő tényezők a rendszerváltás után 1.Vállalkozásalapítási láz 2.Tömeges magánosítás folyamata 3.A külföldi működtőke által elindított zöldmezős fejlesztések 4.A hagyományos nehézipari ágazatok válsága (bányászat, kohá- szat, egyes gépgyártó ágazatok) 5.Az agrár-gazdaság csökkenő fontossága a gazdaságban 6.Hagyományos könnyűipari ágazatok visszaesése (textilipar, ru- házati ipar, cipőipar stb.) 7.A termelői infrastruktúra induló területi egyenlőtlenségei és az ide irányuló állami fejlesztési források területi megoszlása 8.Döntően piaci alapú fejlődés, erős neo-liberális ideológiai hát- térrel, a központi és helyi kormányzatok fokozatos háttérbe vonulásával Az eredmény: egy új (gazdasági) térstruktúra kiformá- lódása

8

9 Az új gazdasági térstruktúra fő vonásai A globális gazdaság mobilabb, térszerkezete flexibilisebb a korábbi rezsimnél, a versenyelőnyök és hátrányok relatívabbak, lehetséges a gyorsabb változás egy-egy tényezőben/tényezőcsoportban A magyar régiók, megyék és kistérségek az Európai Gazdasági Tér perifériái és hosszú távon is azok maradnak. A gazdasági potenciál minden régióban csökkent Közép-Magyarországgal összevetve között. (Nagy, 2004) Az egy főre jutó GDP változása ( ) egy erősödő területi kü- lönbségekkel leírható térstruktúrát jelez, melyben egész megyék is fo- lyamatosan távolodnak Európa gazdasági magjától. A gazdaság újjászervezése alapvetően két modell szerint zajlott: a fő- város és térsége posztindusztriális úton, a vidéki „sikertérségek” újra- iparosodással reagáltak a rendszerváltás kihívására Országos, regionális, megyei, de többségében térségi szinten is létezik a centrum-periféria megosztottság, dichotómia Létezik a nyugat-kelet lejtő, illetve a gazdaságilag gyenge térségek le- felé nivellálódása, kisebb léptékben gazdasági kiürülése A vásárlóerő index ( ) lényegesen kisebb területi különbségeket jelez, mint a GDP, de a divergencia egyértelmű a teljes időszakban.

10

11

12

13 HDI értékek, 1990; 1996; 2000; 2004 (saját számítás) Megye Budapest0,9530,9830,9210,952 Pest0,7280,6910,8040,764 Fejér0,7580,7240,8020,743 Komárom-Esztergom0,7740,7110,8280,763 Veszprém0,7590,7530,8990,738 Győr-Moson-Sopron0,8150,8050,9310,783 Vas0,8010,7490,9080,747 Zala0,7270,7140,7540,741 Baranya0,7110,6600,7320,676 Somogy0,7100,6470,6910,643 Tolna0,7330,6320,7150,688 Borsod-Abaúj-Zemplén0,7000,5990,6390,600 Heves0,7150,6560,7260,689 Nógrád0,6980,6340,6660,674 Hajdú-Bihar0,6660,6150,6560,651 Jász-Nagykun-Szolnok0,6850,6300,6660,630 Szabolcs-Szatmár-Bereg0,6270,5480,5960,590 Bács-Kiskun0,6850,6360,6970,652 Békés0,7230,6650,7200,648 Csongrád0,7410,6980,8390,715 ORSZÁG0,7660,6730,7470,708

14 HDI - Humán fejlettségi index (Nemes Nagy-Jakobi, 2003) Megye1990*1996*1999**2001** Budapest0,8990,9150,8660,865 Pest0,4480,4710,7900,802 Fejér0,6560,7090,8210,828 Komárom-Esztergom0,5170,5620,8050,802 Veszprém0,6850,7330,8050,806 Győr-Moson-Sopron0,8180,8830,8410,839 Vas0,6520,8800,8230,825 Zala0,5930,6840,8130,804 Baranya0,4520,4510,7980,795 Somogy0,3240,2800,7890,784 Tolna0,4620,3760,8050,799 Borsod-Abaúj-Zemplén0,2610,1690,7880,782 Heves0,5080,5240,8000,789 Nógrád0,4190,2180,7760,772 Hajdú-Bihar0,3590,4060,7970,792 Jász-Nagykun-Szolnok0,4110,3300,7890,785 Szabolcs-Szatmár-Bereg0,0290,0390,7730,764 Bács-Kiskun0,2950,3220,7960,787 Békés0,5190,5430,7960,789 Csongrád0,5920,6100,8150,806 ORSZÁG0,5840,5950,8170,814

15 A területi egyenlőtlenségek kialakulásának magyarázatai A hatalom térben egyenlőtlen eloszlása (Amin) A globalizációs folyamat (Scott and Storper, Krugman) A domináns és függő társadalmak elmélete (pl. Brandt Jelentések, Slater) A tőkeakkumuláció modern-kori modellje (Harvey) A legjobb megtérülési lehetőséget kereső tőke és ennek térbeli oszcillációja (Smith) A szabályozási környezet, a neo-liberális gazdaság dominanciája (Fukuyama) A transznacionális cégek szupremáciája a nemzetgazdaságok felett (Kotler) Az EU és az Atlanti világgazdasági pólus integrációs folyamata

16 Egy elméleti megközelítés főbb vonásai Magyarországon érdemi állami/önkormányzati ellensúly nélkül épült ki egy neo-liberális ideológiát valló piac- gazdaság és kapitalista társadalom Az ország az európai és a világgazdaság rendszerében ún. „peremországként” integrálódik, ami erőteljes külső befolyást, folyamatos versenyhelyzetet eredményez, de nem kínál tartós versenyelőnyt a vetélytársakkal szemben A tőke természetéből fakadóan a globalizálódó világgazda- ságban keresi az optimális megtérülési lehetőséget (flexibi- litás), s nem csökkent, hanem teremt területi különbségeket A hazai területi különbségek rendszerváltás utáni alakulása meghatározóan a transznacionális vállalati szereplők, illetve az általuk befolyásolt szupranacionális intézmények hatása alatt alakult és formálódik ma is.

17 Köszönöm a figyelmet! Nagy Gábor


Letölteni ppt "Divergencia, vagy konvergencia – az átmenet térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel Regionális modellek – Tudományos konferencia Nagy Gábor, geográfus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések