Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek”"— Előadás másolata:

1 Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft május 7. Veroszta Zsuzsanna

2 A probléma Felsőoktatás és munkaerőpiac = felsőfokú (tovább)tanulás és munkavállalás kapcsolatának feltárása A vizsgálati kérdések Hogyan érdemes a tanulmányok alatti munkavállalást megragadni? Hogyan hatnak a különböző munkavállalási formák a képzési tervekre?

3 A képzés és munkaerő-piac közti átmenet értelmezése autonóm időszak, relatív sikertelenség (Teichler; 1998, 2002) életciklus-foglalkozások (Oppenheimer-Kalmijn, 1995) atipikus-foglalkoztathatóság (Lindberg, 2005); A szakterületi munkavégzés hatása Kilépés sikerességében és illeszkedésben mérhető, jövedelmekben kevésbé (DPR; CHEERS) (Schomburg- Teichler, 2006) A továbbtanulás hatása Diplomához kapcsolódó jelentős jövedelemtöbblet (Varga, 2010) A hallgatói percepciók Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai reálisak (Betts, 1996; Wolter, 2000; Brunello et al., 2001; Varga, 2001) Képzési átlépés mint stratégia Emberi tőke elmélet: életkereseti hozam becslés és továbbtanulási döntés (Galasi-Varga, 2005) Képzési átlépés mint szelekció Szelekció a felsőoktatási expanziót követően: „Persistent inequality” (Blossfeld-Shavit, 1993; Csákó et al., 1998; Hrubos, 2012) Elméleti háttér

4 A BA/MA átlépés adatai MA átlépési tervek a BSc hallgatók körében Gábor/Szemerszki (2006): 50 % felett DPR Hallgatói kutatás (2011): 67% Eurostudent V. (2013): 70% OrszágAlappopulációÁtlépési arányVizsgálat időszaka Magyarország2009-ben végzett BA/BSc hallgatók44% (2011: 25%) Egy évvel a végzettség megszerzése után Ausztria2008-ban végzett BA/BSc hallgatók63% Másfél évvel a végzettség megszerzése után Csehország 2008-ban illetve 2009-ben végzett BA/BSc hallgatók 72% 6-12 hónappal a végzettség megszerzése után Németország Hagyományos egyetemek 2007-ben és 2008-ban végzett BA/BSc hallgatói 75%/41% Másfél évvel a végzettség megszerzése után Olaszország2008-ban végzett BA/BSc hallgatók57% Egy évvel a végzettség megszerzése után NorvégiaEgyetemeken 2007-ben végzett BA/BSc hallgatók 73%Fél évvel a végzettség megszerzése után A bachelor/master átlépés mutatói néhány európai országban (Forrás: Schomburg – Teichler, 2011)

5 A felhasznált adatok Adatbázis Eurostudent V. magyarországi súlyozott adatbázisa (2013) N= Intézményi online lekérdezés Minta Nappali tagozatos BA/BSc hallgatók N=9.529

6 A magyarázó modell és változói Függő változó nappali tagozatos bachelor hallgatók által jelzett mesterképzési továbbtanulási tervek esélyhányadosai Háttérváltozó-csoportok Anyagi helyzet: Objektív (a hallgatók által havi szinten realizált bevételek és havi kiadásaik hányadosa) Szubjektív (anyagi helyzet megítélése ötfokú skálán) Kontroll változó: munkavállalás és anyagi helyzet Munkaerő-piaci részvétel: A munkavállalás horizontális illeszkedése A végzett munka időterhelése A munkavállalói-hallgatói státusz szubjektív megítélése Munkaerő-piaci várakozások: Szubjektív elhelyezkedési esély (ötfokú skálán) Kontroll változó: munkavállalás és elhelyezkedési esély megítélése Szocio-demográfiai háttér: Nem Középiskolai képzési háttér Szülői iskolai végzettsége Kibocsátó család társadalmi helyzete (szubj.) Felsőoktatási intézményi háttér: Tanulmányok képzési területe Intézmény típusa Intézmény regionális elhelyezkedése

7 Az MA átlépés tervezésére ható tényezők - Bináris logisztikus regressziós modell esélyhányadosai Exp(B) Anyagi helyzet Objektív anyagi helyzet (bevételek/kiadások),975 Szubjektív anyagi helyzet1,041 Objektív anyagi helyzet*dolgozik (inter.),921 Szubjektív anyagi helyzet*dolgozik (inter.)1,003 Munkaerő-piaci részvétel Szakmai kapcsolódás: nem dolgozik1,275 Szakmai kapcsolódás: nem szakterületi munkát végez1,283+ Szubjektív munkaerő-piaci státusz: hallgató,622 Szubjektív munkaerő-piaci státusz: hallgató, aki dolgozik1,346+ Munkaterhelés: nem dolgozik1,480 Munkaterhelés: részmunkaidőben dolgozik1,520* Munkaerő-piaci várakozás Szubjektív elhelyezkedési esély1,212*** Szubjektív elhelyezkedési esély*dolgozik (inter.),937 Szocio-demográfiai háttér Férfi,926 Középiskolai háttér: 4 osztályos gimnázium1,256** Középiskolai háttér: 6-8 osztályos gimnázium1,337** Diplomás szülő1,287** Szubjektív családi társadalmi státusz1,019 Felsőoktatási intézményi háttér Felsőoktatási intézmény: főiskola0,282*** Felsőoktatási intézmény: nem klasszikus egyetem0,704*** Képzési terület: agrár,901 Képzési terület: bölcsészettudomány1,703** Képzési terület: gazdaságtudomány1,355* Képzési terület: informatika0,562*** Képzési terület: egészségtudományi0,339*** Képzési terület: pedagógusképzés0,411*** Képzési terület: sporttudomány1,578 Képzési terület: társadalomtudomány1,631** Képzési terület: természettudomány1,922*** Intézmény régiója: Közép-Magyarország1,379** Intézmény régiója: Nyugat-Magyarország0,857 Referencia-csoportok: szakmai kapcsolódás: szakterületi munkát végez; szubjektív munkaerő-piaci státusz: munkavállaló, aki tanul; munkaterhelés: teljes munkaidő; középiskolai háttér: szakközépiskola; képzési terület: műszaki; felsőoktatási intézmény típusa: klasszikus egyetem; intézmény régiója: Kelet-Magyarország

8 Modell-statisztikák Constant1,129 Cox & Snell R Square Nagelkerke R Square (Pseudo-R²)0.148 Hosmer and Lemeshow Test (Sig.)0.060 Esetszám4,337 Forrás: EUROSTUDENT V – Educatio Nonprofit Kft. Szignifikancia: *** p<0.001; ** p<0.01; * p<0.05; + p<0.1

9 A szocio-demográfiai háttér-tényezők jelentős szerepe a továbbtanulási aspirációkban A felsőfokú képzési rendszer hatása jelentős Az anyagi nehézségek nem hatnak negatívan a továbbtanulási tervekre A kedvezőbb munkaerőpiaci-várakozások növelik a továbbtanulási hajlandóságot (befektetést) A munkaerő-piaci kapcsolódás ténye helyett a bekapcsolódás jellege hat a tervekre A munkaerő-piaci beágyazottság csökkenti a továbbtanulási motivációkat Következtetések

10 Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat:

11 Hivatkozott irodalom Teichler, U. (1998): The Transition from Higher Education to Employment in Europe. Higher Education in Europe, Vol. 23 (4) Teichler, U. (2002): Graduate Employment and Work in Europe: Diverse Situations and Common Perceptions. Tertiary Education and Management, 8. Oppenheimer, V. K. – Kalmijn, M. (1995): Life-cycle jobs. Research in social stratification and mobility 14. Lindberg, M. (2005): Is It Worth Being ‘Traditional’ in An Era of Mass Individualization? Higher Education in Europe, Vol. 30 (3–4) Schomburg, H. - Teichler, U. (2006) Higher Education and Graduate Employment in Europe. Results of Graduate Surveys from Twelve Countries. Higher Education Dynamics, Vol. 15. Dordrecht, Springer Varga J. (2010): A felsőfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci értéke a 2000-es években. Educatio, 3. szám, pp Betts, J. R. (1996): What Do Students Know About Wages? Evidence from a Survey of Undergraduates. The Journal of Human Resources, 31. Brunello, G. – Lucifora, C. – Winter-Ebmer, R. (2001): The Wage Expectations of European College Students. Iza Discussion Paper, No.299. Wolter, S. C. (2000): Wage Expectations: A Comparison of Swiss and US Students. Kyklos, Vol. 53. Varga J. (2001): A kereseti várakozások szerepe az érettségizők továbbtanulási döntésében. Közgazdasági Szemle, Vol. 48. (7-8), pp Shavit, Y.–Blossfeld, H-P. (eds.) (1993): Persistent Inequality. Changing Educational Attainment in Thirteen Countries. Boulder, Westview Press Csákó M. et al. (1998): A felsőfokú továbbtanulás meghatározói 1998-ban. Kézirat. ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ Hrubos I. (2012): A társadalmi esélyegyenlőtlenségek új színterei a felsőoktatásban. Iskolakultúra, Vol. 22. (1), pp. 85–90. Galasi P. – Varga J. (2005): Munkaerőpiac és oktatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest


Letölteni ppt "Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések