Útépítőből mélyépítőmérnök - érettségi helyett szakmával a német felsőoktatásba Felsőoktatási jelentkezések műhelykonferencia 2010. június 16. Csekei László.

Az előadások a következő témára: "Útépítőből mélyépítőmérnök - érettségi helyett szakmával a német felsőoktatásba Felsőoktatási jelentkezések műhelykonferencia 2010. június 16. Csekei László."— Előadás másolata:

1 Útépítőből mélyépítőmérnök - érettségi helyett szakmával a német felsőoktatásba Felsőoktatási jelentkezések műhelykonferencia 2010. június 16. Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium

2 2 A német felsőoktatás alapadatai Lakossága: 82 millió (2008) Szövetségi állam, 16 tartomány Oktatás alapvetően tartományi hatáskör A német felsőoktatás (2009-es adatok) intézmények száma: 355 egyetem/főiskola/művészeti: 118/182/55 állami/magán/egyházi: 233/82/40

3 3 Hallgatók a német felsőoktatásban (2008) 2,01 millió (ebből 0,96 millió nő) Külföldi hallgató: 11,9 % Doktori szint alatt: új B/M képzésben: 31 % (még ma sem éri el az 50 %-ot) hagyományos + osztatlan képzésben: 69 % Végzősök: 286.391 (2007) 23.843 doktori 10,3% külföldi

4 4 A német felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban* (1) Felsőfokú végzettségűek (25-64): 16% OECD-átlag 20%, EU-átlag 18% Norvégia 32%, USA 31%, Hollandia 29% Egyetemi vagy főiskolai végzettséget szerzők az azonos korú népességben 1995: 14% (OECD 20%) 2007: 23% (OECD 39%) Doktori szinten 2,3%-kal 5.! (OECD: 1,5%) *Adatok: 2006-2007

5 5 A német felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban (2) Felsőoktatásba újonnan belépők Németország: 34% (1995: 26%, 2008: 36%) OECD: 56% EU: 55% Ausztrália 86% Lengyelország 78% Német cél: 40% Lemorzsolódás: 23 % (5. hely) (egyes szakokon 30- 40%!) 64 (nők) - 67 (férfiak) %-os diplomás bérelőny *Adatok: 2006-2007

6 6 A hallgatói létszám bővítésére tett kísérletek Továbbtanulás népszerűsítése alulreprezentált csoportok motiválása bachelor kampány (rövidebb, olcsóbb!) MINT*-kampányok (főleg nők felé) Juniorstúdium (tehetséges középiskolásoknak) ösztöndíj-lehetőségek szélesítése a férőhelyek számának növelése (Hochschulpakt 2020) nem „hagyományos” hallgatók (NHH) felé nyitás *MINT: matematikai, informatikai, természettudományi, műszaki

7 7 Nem „hagyományos” hallgatók A szakirodalom definíciója: 1. Nem a közvetlen úton ill. nem a szokásos időbeliségben jut be a felsőoktatásba 2. Hallgatók, akik nem teljesítik a felsőoktatásba jutás reguláris iskolai feltételeit (ide tartoznak az érettségi nélkül, szakmával bejutók) 3. Nem nappali tagozatos hallgatók

8 8 Az érettségi nélküliek felé nyitás történeti háttere Németországban 50-es évektől: szakszervezetek (emancipáció) 90-es évektől: ipar, kamarák 1990: első tartományokban megnyílik az út (utolsó: 2001, Bajorország) Ma: szinte mindenki támogatja. Mozgatórugók: Szakemberhiány (főleg: MINT) Demográfiai helyzet Felsőoktatás-politikai érdek (míg máshol nő, NO-ban évek óta stagnál a tradicionális hallgatók száma, s csökkenés várható) Esélyegyenlőség (PISA, korai közokt-i szelekció) Új európai oktatáspolitikai trendek (bolognai folyamat, EU)

9 9 A német felvételi rendszer alapelemei (általános) Bekerülés gimnáziumi érettségivel automatikus, kivéve: szövetségi szinten létszámkorlátozott, azaz numerus clausus /NC/ szakok Pl. orvosi szakok, pszichológus, gyógyszerész… helyi NC-s szakok A felsőoktatási bejutási jogosultság (nem felvétel!) megszerzésének három útja: Hagyományos (érettségivel), ennek iskolatípus szerint három fajtája van: általános fo-i jogosultság (gimnázium) főisk. jogosultság (egyéb okt. intézmény) szakhoz kötött bejutási jogosultság (egyéb okt. intézmény) Valamely érettségi pl. esti iskolában pótolva Érettségi nélkül

10 10 Az érettségi nélkül, szakmával bejutás előfeltételei iskolai végzettség (számíthat a tanulmányok hossza, bizonyítványa, annak eredménye) szakképzettség (számíthat a tanulmányok hossza, bizonyítványa, annak eredménye) Kiemelt szerepben: a magasabb szakmai fokozatok (mestervizsga, technikusi…), továbbképzések megléte… szakmai tapasztalat (2-5 év), beszámított időkkel (gyermeknevelés, sorkatonai szolgálat, önkéntesség) Alsó korhatár (22-25 év) (helyenként felső is, pl. 40) Lakóhely (x éve tartományi lakos)

11 11 A szakmával bejutás módjai Felvételi vizsgaFoi hatásköre, feltételei, tartalma változatos képet mutat, az adott foi általában szakhoz kötötten (szk) vesz fel PróbatanulmányokFoi hatásköre, feltételei, hossza (2-4 félév), tartalma, az átmenet, a beszámítás változatos, az adott foi általában szk vesz fel KözvetlenÁltalában mestervizsgások, technikusok…, ált. jogosultság (mint a „nagyérettségi”), de lehetnek korlátozások (int. típus, szk) Tehetségvizsga (Begabtenprüfung) 1982 óta, egyéni vizsga, általános jog (mint a „nagyérettségi”)

12 12 A szakmával bejutás néhány jellemzője Rendkívül színes kép A szk felvételnél a relevánsság tartományi vagy foi hatáskör (ráadásul a szakmák szövetségi szabályzásúak, a fo-i szakok intézményi autonómia!) A „magasan képzett szakemberek” köre is tartományonként változó… Általában: minél szűkebbek a bemeneti szabályok, annál tágabb a jogosultság Az NC-s és az államvizsgás szakok (jogi, tanári) helyenként kivételek még a magasan kvalifikált csoport előtt is Általános tendencia a „lazulás”, egyszerűsödés (kisebbedő küszöbök, növekvő jogosultságok)

13 13 Az egységesítési és egyszerűsítési törekvések 2008. október: Oktatási Csúcs – Programja: Felemelkedés képzés által – teljes rendszert átfogja, egyik pontja: 3 év szakmai tapasztalattal szakhoz kötött, technikusival/mestervizsgával általános foi bejutási jog 2009. 03. 06. KMK-ajánlások – a gyakorlat szövetségi egységesítése: bizonyos szakmák kvalifikáltabb szakemberei (technikusok, mesterek) előtt (tartományok bővíthetik e kört) általános felsőoktatási hozzáférés (= bármilyen szakra jelentkezhet) megnyitva a fenti csoportba nem tartozók (egyszerűen szakmával rendelkezők) az adott szakterületen beléphetnek a felsőoktatásba, ennek feltételei: legalább kétéves szakképzés + 3 év gyakorlat alkalmassági vizsga sikeres letétele (ez egyéves sikeres próbastúdiummal kiváltható)

14 14 További tények a szakmával bejutottakról A szakmával bejutási módja minden egységesítés ellenére kusza Arányuk 1 % (egyetem 0,6, főiskola 1,9, magán foik erősek!), de az elmúlt 10 évben növekvő tendencia és megduplázódás (SWE 6 %) Ismereteiket, készségeiket 50%-ig beszámíthatják (RPL) Motiváltabbak, pályaalkalmasak, pályaelhagyás nem várható, hisz tudják, mi vár rájuk Nem több a lemorzsolódók aránya becslések szerint. A lemorzsolódás okai idő (munka, család) pénz Megoldások: Idő: esti, levelező, távoktatás, 50 % beszámítás Finanszírozás: saját zseb + ipari alapítványok és a szövetség ösztöndíj- programjai (nappalin 730 euró/hónap, munka mellett 1700 euró/év) MINT-re nem tökéletes megoldás: a TOP3: jog, gazdaság, társadalomtudomány (de azért erős a mérnök is)

15 15 Felvetett kérdések Felsőfokú tanulmányokra alkalmasság és pályaalkalmasság kérdése Ha a szakképzés nem zsákutca, nő a szakképzés rangja vs. bachelor, mint konkurencia? (szakmunkás is kevés van!) A szakképzés törekvése a DQR („OKKR”) apropóján a bachelor és a magas szakképzettségek egyenjogúsítására (6. szint, bachelor professional): vonzerejét vesztené a felsőoktatás? Minőségi aggályok: valamely egyetem szereti, valamely nem A DQR-fejlesztés, a validáció korában, a gyorsan változó világban, a jelenlegi demográfiai és a szűkülő költségvetési helyzetben, az LLL korában értelmes dolog-e (egyáltalán lehetséges-e) a felsőoktatás és a szakképzés külön rendszerként kezelése/fejlesztése?

16 16 Rendszerjellemzők, ahol sikeres az NHH-rekrutáció Intézményirányítás – nagyfokú autonómia Intézményi differenciálódás: főiskolák, új, speciális szolgáltatók (vs. kutatóegyetem) Rugalmas felvételi rendszer Célcsoport-specifikus képzési kínálat (e- learning, beszámítás…) Támogatási lehetőségek (anyagi, gyermekfelügyelet) Továbbképzési kínálatok

17 17 Összefoglalás helyett Ez az előadás leginkább arról szólt, hogy: hogyan próbálja követni egy ország a szakképzés és felsőoktatás átjárhatóságának európai elveit, a bolognai folyamat szociális dimenziója az életen át tartó tanulás paradigmája átláthatósági eszközök (Eurocredit, EKKR bevezetése) és hogyan próbálja modernizálni oktatási rendszerét, ésszerűbben használni erőforrásait. Magyarország: a gondolkodás e témáról elkezdődött? „A bekerülés az emelt szintű érettségi mellett – szakoktól függően – a szóbeli felvételi vizsga eredményétől függ. A munka világából jelentkezők eltérő felvételi szabályok alapján is bekerülhetnek a felsőoktatásba.” (A KDNP Oktatási munkacsoportja)

18 18 Olvasmány-ajánló Érettségi helyett szakmával a felsőoktatásba (https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/nemzetkoz i_korkep/erettsegi_helyett_szakmaval_a_felsooktatas ba_)https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/nemzetkoz i_korkep/erettsegi_helyett_szakmaval_a_felsooktatas ba_ Juniorstúdium: Középiskolások német egyetemeken (https://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penz ugyek/kulfoldon_tanultunk/juniorstudium__kozepiskol asok_nemet_egyetemeken)https://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penz ugyek/kulfoldon_tanultunk/juniorstudium__kozepiskol asok_nemet_egyetemeken Reál rekrutációs problémák Németországban (Felsőoktatási Műhely, 2008. IV.)

19 19 Köszönöm a figyelmet! Csekei László laszlo.csekei@nefmi.gov.hu