Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MKVK MEB 2007 1 Minőség-ellenőrzés a gyakorlatban Előadás és vitafórum Mádi-Szabó Zoltán 2012. július 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MKVK MEB 2007 1 Minőség-ellenőrzés a gyakorlatban Előadás és vitafórum Mádi-Szabó Zoltán 2012. július 6."— Előadás másolata:

1 MKVK MEB Minőség-ellenőrzés a gyakorlatban Előadás és vitafórum Mádi-Szabó Zoltán július 6.

2 MKVK MEB Az előadás témái: A.A minőség-ellenőrzés célja B.A minőség-ellenőrzési rendszer működése C.Dokumentálás általában D.Dokumentálási feladatok a könyvvizsgálati munka szakaszaiban E.Kérdések – válaszok

3 MKVK MEB A minőség-ellenőrzés célja A kamara által működtetett minőség-ellenőrzési rendszer célja a könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálatok minőségének javítása, és ezáltal a könyvvizsgálatok és a könyvvizsgálók társadalmi elismerésének erősítése, a könyvvizsgálatok társadalmi hitelességének növelése. A minőségi garancia alapja a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása. Standard szolgál iránymutatásul a könyvvizsgáló minőség- ellenőrzési rendszerére vonatkozóan is. A könyvvizsgáló/társaság kialakítja a cégen belüli belső minőség-ellenőrzési rendszerét, melynek betartását társaságon belül számon is kéri. Ezáltal kellő bizonyosságot tud nyújtani arról, hogy a kiadott jelentések az adott körülmények között helytállóak. A kamara a minőség-ellenőrzés útján ellenőrzi, hogy a könyvvizsgáló munkája során betartja-e a standardokban foglaltakat.

4 MKVK MEB Minőség-ellenőrzési rendszer működése Tervezés  Ellenőrzési terv készítése irányított és véletlenszerű kiválasztás az éves adatszolgáltatás figyelembe vételével  Közzététel (kamara honlapján)  Minőségellenőrök kijelölése (személyi, területi követelmények, szakmai tapasztalat)  Ütemezés (vizsgálatok szeptember-november hónapban)  Soron kívüli ellenőrzések: pályázatok, etikai/szakértői bizottság felkérése, a könyvvizsgáló kérésére

5 MKVK MEB A rendszer működése Előkészítés Minőségvizsgáló  Kérdőív  Függetlenség, összeférhetetlenség jelzése  Ütemezés  Nyilatkozatok előkészítése  Technikai feltételek Könyvvizsgáló  Értesítés  Kérelmek (halasztás, összeférhetetlenség)  Kiválasztott megbízások előkészítése  Önértékelés  Alkalmas helyszín biztosítása

6 MKVK MEB Minőség-ellenőrzési rendszer működése Helyszíni ellenőrzés Tájékoztatás (cél, folyamat, eredmény, következmény) Megbízás megismerése (beszámoló, főkönyv, számviteli politika stb) Dokumentáció alapján a kérdőív kitöltése (nem válaszok indoklása) Értékelés, minősítés (számítással) Eredmény megbeszélése (feltárt hiányosságok, gyengébb területek, hibák okai, bizonytalanságok, értelmezési problémák) Javaslatok, ajánlások (hiányosságok megszüntetésére, fejlesztendő szakmai területekre) Tájékoztatás jogorvoslatról

7 MKVK MEB Minőség-ellenőrzési rendszer működése Lezárás  Jogorvoslat (fellebbezések)  Vizsgálati dokumentáció alapján az ellenőrzés lezárása határozattal  Következmények, szankciók Kötelezés továbbképzésre (csak „nem felelt meg” minősítés esetén) Fegyelmi eljárás kezdeményezése (csak meghatározott esetekben)

8 MKVK MEB Dokumentálási követelmények A dokumentálás lényege: Rögzíteni minden tényt, ami fontos bizonyíték a vélemény alátámasztására Annak igazolása, hogy a könyvvizsgálatot a standardok szerint végezték Dokumentáció: saját ill. idegen munkaanyag, munkapapír A munkapapírok Segítik a könyvvizsgálat tervezését és végrehajtását, Rögzítik az elvégzett könyvvizsgálatból származó bizonyítékokat, Biztosítják a bizonyítékokból a megfelelő következtetések levonhatók legyenek Segítik a könyvvizsgálói munka felügyeletét és áttekintését, A munkapapírokon a könyvvizsgálat egész folyamatát rögzíteni kell!

9 MKVK MEB A könyvvizsgálat folyamata  A könyvvizsgálónak dokumentáltan a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint kell eljárnia  A megbízások elfogadásakor  A kockázatok felmérésekor (tervezés során), a könyvvizsgálati cél és a könyvvizsgálati eljárások meghatározása, a munka tervezése során  A könyvvizsgálati munka végzése közben, a bizonyítékok gyűjtése és dokumentálása során, valamint a munka áttekintése során a következtetések levonásakor  A könyvvizsgálói vélemény kialakítása során, a könyvvizsgálói jelentés megfogalmazásakor

10 MKVK MEB Egy átlagos munkapapír kötelező elemei  Ki készítette (név és szignó)  Mikor készítette (a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt kell készíteni)  Mi volt a célja a munkapapír elkészítésével, pl. a vevőkövetelések létezésének, teljességének és pontosságának vizsgálata  Milyen módszerrel dolgozott, pl. a fordulónap után megerősítő levelek kiküldése a xxx egyenlegű vevőknek  Milyen következtetésre jutott, pl. „a vevőkövetelések léteznek, teljesek és pontosak”

11 MKVK MEB Könyvvizsgálati célok A könyvvizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő bizonyossággal kell alátámasztani véleményét. Ennek során az alábbi területeket kell vizsgálnia: – TTeljesség (minden eseményt rögzítenek, minden eszközt, kötelezettséget bemutatnak) – LLétezés/előfordulás (létezik-e az eszköz v. forrás, megtörtént-e a gazdasági esemény) – PPontosság (egyezőségek, összefüggések és valós bemutatás) – ÉÉrtékelés (megfelelő összeg és helyesbítések is szerepelnek) – JJogok és kötelezettségek (a gazdálkodó birtokolja-e a jogot, terheli-e a kötelezettség) – BBemutatás és közzététel (megfelelő hely, megfelelő hangsúly) – Ielh Időszakok közötti elhatárolás (összegek és időszak) – ÉrtÉrthetőség/besorolás (helyes soron, világos közzététel)

12 MKVK MEB A munkapapírokkal szembeni követelmények A könyvvizsgálónak olyan munkapapírokat kell készítenie, amelyek kielégítő mértékben teljes körűek és részletesek a könyvvizsgálat átfogó megértésének biztosításához A munkapapírok terjedelme szakmai megítélés kérdése de a minőségellenőrnek ugyanarra a következtetésre kell jutni belőlük Megbízásonként külön munkapapírokat kell készíteni A munkapapírok bizalmas kezelése és biztonságos őrzése kötelező A munka ami nincs dokumentálva, nincs elvégezve.

13 MKVK MEB Elektronikus dokumentálás Jellemzői: A számítógépes alkalmazások használata gyorsítja és megkönnyíti a munkát Bármely program alkalmazása önmagában nem eredményezi a könyvvizsgálati munka megfelelőségét

14 MKVK MEB Elektronikus dokumentálás Gyakorlati alkalmazások A program felkínál bizonyos megoldásokat, ami segíti a standardban foglalt előírások követését, de nem biztos, hogy a javaslat minden megbízásnál módosítás/kiegészítés nélkül átvehető A megbízó sajátosságairól ne feledkezzünk meg A munkaprogramot a kockázatbecslés alapján egyedileg állítsuk össze A munkaprogramban foglalt eljárások elvégzését igazolni kell

15 MKVK MEB Dokumentálási hiányosságok Nincs dokumentáció, vagy „az ügyfélnél van minden” Nincs munkapapír, mert „a céget jól ismeri” Nem készülnek a könyvvizsgálatról valós munkapapírok, nem állapítható meg a könyvvizsgáló munkája Feljegyzésekkel helyettesítik a munkapapírokat Valós munkapapír helyett rengeteg a felesleges, ügyféltől másolt bizonylat, munkavégzésre kézírásos megjegyzések, számok utalnak. Még rosszabb esetben a megbízó bizonylatainak eredeti példánya található a dokumentációban A dokumentáció nem áttekinthető, nincsenek hivatkozások nem logikus a rendszer

16 MKVK MEB Dokumentálási hiányosságok A könyvvizsgálati munka egyes szakaszai nem dokumentáltak pl. ügyfél elfogadás, tervezés vagy nem specifikusan a társasághoz lettek kialakítva Hiányzik a beszámoló teljes eredeti példánya Egyeztetések nem ellenőrizhetők pl. vevők egyeztetését folyószámla kivonat helyettesíti A dokumentáció nem felel meg a standardban foglalt tartalmi előírásoknak A munkapapírok alapján nem lehet meggyőződni a jelentésben adott vélemény alátámasztottságáról! Fontos! A munkaprogram végrehajtásakor a programlépések célját, az elvégzendő feladatot, annak eredményét, s az ebből levont következtetéseket a vélemény alátámasztásának bizonyítékául rögzíteni szükséges!

17 MKVK MEB Minőségellenőri válaszok Objektív ténymegállapítás (feltételezések kerülése) Konzekvens munkavégzés (a „Nem” válaszokat nem kell kompenzálni) Minőségellenőrhöz méltó magatartás (objektivitás, szakmaiság, segítő szándék) Dokumentum jegyzékben rögzíteni azt is, ami nincs meg „Nem” válaszok megbeszélése a helyszínen (a „Nem” válaszok mögötti meg nem felelés egyéb kockázatainak feltárása) Konfliktusok kezelése Hivatkozás a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokra Konzultáció a Minőség-ellenőrzési Bizottsággal Amennyiben a könyvvizsgáló nem gyűjtött össze elegendő és megfelelő bizonyítékot a véleményezett végleges beszámolóra, vagy a dokumentáció más ok miatt nem támasztja alá a könyvvizsgálói jelentést az 5.6 kérdésre „Nem” választ kell adni.

18 MKVK MEB Dokumentálási feladatok a könyvvizsgálati munka egyes szakaszaiban Megbízás elfogadása Tervezés - kockázatbecslés Bizonyítékgyűjtés Áttekintés Jelentés készítése

19 MKVK MEB Megbízás elfogadása  Függetlenség, szakmai feltételek vizsgálata, a vezetés tisztességének mérlegelése  Előző könyvvizsgálóval kapcsolatfelvétel  Előző időszaki beszámoló áttekintése  Elfogadó nyilatkozat  Szerződés  Régebbi megbízás esetén a megbízás fenntartásának vizsgálata

20 MKVK MEB Megbízás elfogadása Tipikus hibák, hiányosságok A könyvvizsgáló nem mérlegelte az elfogadás körülményeit, vagy nincs dokumentálva Elfogadó nyilatkozat nincs, vagy nem tartalmazza az elfogadás időtartamát A megbízás időszakát érintően az elfogadó nyilatkozat nincs összhangban a szerződéssel A megbízási szerződésben összeférhetetlenség fordul elő (képviselet, adótanácsadás, könyvelés ellenőrzése, beszámoló készítése, vélemény minősége) A megbízási szerződés nem tartalmazza a standardban meghatározott elemeket, vagy többet tartalmaz

21 MKVK MEB Tervezés - kockázatbecslés Kockázatalapú megközelítés KK Könyvvizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadása Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító záradékot kellett volna adnia A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy  mekkora annak valószínűsége, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat)  mekkora annak valószínűsége, hogy a számviteli nyilvántartások nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat)  mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat)

22 MKVK MEB Kockázatalapú megközelítés Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén: A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt kockázatokat ( pl. a vezetés tisztessége, kényszerítő körülmények, tevékenység jellege) a kapott válaszok alapján értékelni a beszámoló egészére vonatkozó kockázatot! Az utóbbi évek gyakorlata bizonyítja, hogy a könyvvizsgálói munka magas kockázattal jár A magas kockázat csak következetes kockázatelemzés és magas szintű minőség-ellenőrzés útján mérsékelhető A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges Foglalkozni kell a csalás és hamisítás kockázatával

23 MKVK MEB Tervezés - kockázatbecslés Lényeges hibás állítások kockázatának becslése az állítások szintjén (számlaegyenlegek, ügyletcsoportok, közzétételek): Eredendő kockázat meghatározása: Lényeges egyenlegek, forgalmak. Fennállnak-e a hiba valószínűségét növelő tényezők (pl. korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletek, számviteli becslés) Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat vagy a változás mértéke szokatlan - fel kell tárni az okát. A fentiek alapján jelöljük ki a magas, közepes és alacsony kockázatú állításokat úgy, hogy azok legyenek az alacsony kockázatú állítások, amelyek nem tartalmazhatnak lényeges hibát. A tervezés nem zárul le a könyvvizsgálat elején.

24 MKVK MEB Kockázatalapú megközelítés Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzés hatékonysága vizsgálatával A könyvvizsgáló feltárja, hogy a számviteli nyilvántartások megfelelnek-e törvényi előírásoknak, továbbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik –milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, vezetői hozzáállás, megtett intézkedések) –működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata –milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök, felelősség, utalványozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és vezetői ellenőrzések) –alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releváns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terv- értékelés)

25 MKVK MEB Kockázatalapú megközelítés Feltárási kockázat A könyvvizsgálónak úgy kell kialakítani a vizsgálati eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a vizsgálat során nagy valószínűséggel feltárja –megfelelő mintavételezés, hogy a levont következtetés megfeleljen annak, mintha teljes körű vizsgálatot végzett volna –megfelelő elemzési eljárás alkalmazása a helyes következtetés érdekében és a hiba felismerése A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, valamint a minta növelésével csökkenthető!

26 MKVK MEB Tervezés - kockázatbecslés A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálni kell az átfogó könyvvizsgálati stratégiát, amelyben le kell írnia a könyvvizsgálat várható hatókörét és irányítását Készíteni kell könyvvizsgálati tervet, melynek terjedelme függ a gazdálkodó szervezet méretétől, a könyvvizsgálat összetettségétől és a könyvvizsgálónak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatosan szerzett tapasztalataitól, külső szakértők bevonásától, valamint az üzleti tevékenység ismeretétől Dokumentálni kell a tervezési döntések módosítását. A megismerést célzó eljárásokat kockázatbecslési eljárásoknak nevezzük: –1. a gazdálkodó és környezetének megismerése –2. a számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerése –3. az alkalmazott számviteli politikák megismerése

27 MKVK MEB A gazdálkodó és környezetének megismerése A könyvvizsgálónak meg kell ismernie: az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket a gazdálkodó jellegét, üzleti tevékenységét, tőke- és tulajdon- viszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját a gazdálkodó céljait és stratégiáit, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését, beleértve az értékelések realitását, ezek felhasználását a vezetés részéről, valamint az értékelések alapjául szolgáló információk valódiságát és a levont következtetések helyességének megítélését. a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső ellenőrzést.” a gazdálkodót és környezetét olyan mértékben, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa

28 MKVK MEB Számviteli és belső ellenőrzési rendszer A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének menete: –a számviteli rendszer működésének feltárása –a rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések csoportjainak meghatározása –az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségével A rendszer megismerésének eszközei: –megkérdezés, kérdőív, dokumentumok tanulmányozása, tevékenység megfigyelése, ügyletek végigkövetése  Amennyiben a könyvvizsgáló a számviteli és belső ellenőrzés megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kívánatos kontrollok jelen vannak, csökkentheti az alapvető vizsgálati eljárásokat!

29 MKVK MEB A rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések beazonosítása A rutin ügyletek jellemzői:- szokásos- nagy számban előforduló- ismétlődő- objektíven mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank) A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektív megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, követelés behajtása, káresemények, stb.) A becslés egy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin művelet. (hasznos élettartam, terven felüli écs., értékvesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.)

30 MKVK MEB Az alkalmazott számviteli politikák megismerése A könyvvizsgálónak meg kell ismernie számviteli politikát és mérlegelni kell, hogy a választott eljárások – megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára – összhangban vannak-e az adott ágazatban alkalmazott számviteli politikákkal és a vonatkozó pénzügyi elszámolási alapelvekkel A számviteli politika megismerését, valamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell!

31 MKVK MEB Lényegesség meghatározása A könyvvizsgálat végrehajtásának célja, hogy a könyvvizsgáló képessé váljon arra vonatkozó vélemény kialakítására, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésére vonatkozó előírások betartásával állították össze Az információ lényeges, ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire Végrehajtási lényegességgel kell számolni az eljárások terjedelmének meghatározásakor Elhanyagolható hiba: sem egyedileg, sem összevontan nem képes befolyásolni felhasználók döntéseit.

32 MKVK MEB Lényegesség meghatározása – Megállapítása tervezéskor küszöbérték vagy határérték formájában történik, de a véleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített – A lényegesség nem objektív kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások vonatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyvvizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet – Annak eldöntése, hogy mi tekinthető lényegesnek, szakmai megítélés függvénye

33 MKVK MEB Lényegesség meghatározása Lényegességi küszöbérték egy lehetséges számítása: – adózás előtti eredmény2-5 % – árbevétel½-1 % – mérleg főösszeg1-2 % – saját tőke2-5 % – adózott eredmény5-10% – A fenti mutatók alapulvételével a küszöbérték megállapítása A lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyvvizsgáló a kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegelésével állapít meg és az új információk alapján a könyvvizsgálat során is módosíthat.

34 MKVK MEB Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások tervezése  Rendszerbeli megközelítés – az ellenőrzési rendszer hatékony és arról meg is lehet győződni, a könyvvizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken  Alapvető vizsgálati eljárások – olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa van (ezek kombinációja is lehetséges):  Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése  Elemző eljárások – Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és tendenciák elemzését jelentik, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől  A könyvvizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítélésével kell kiválasztani

35 MKVK MEB A tervezési folyamat egyéb kérdései Egyéb tervezendő területek Másik könyvvizsgáló munkájának felhasználása (új megbízás, konszolidálás, felelősség megosztása) Vállalati belső audit (a megbízónál működő belső audit munkájára annak megbízhatósága esetén támaszkodhat a könyvvizsgáló) Szakértő munkájának felhasználása (vagyon értékelés, jogszabályi értelmezések, szerződések jogi értelmezése) Fordulónap utáni események feltárása (lényeges körülmények megváltozása, hatásuk a gazdálkodóra, vagy a beszámolóban foglaltakra) Kapcsolt felek azonosítása (kapcsolt felek köre, ügyletek megítélése, elszámolása)

36 MKVK MEB Tervezés - Tapasztalt hibák, hiányosságok  A számviteli politika áttekintése és/vagy a következtetések levonása elmarad  A kockázatok megállapítása a beszámoló szintjén nem történik meg, minden állítás alacsony kockázatúnak van megjelölve  A könyvvizsgálati célok meghatározása nem a megbízó sajátosságai alapján történik, hanem a számítógépes program által felajánlott célok kerülnek a dokumentációba  Nem a tervezett könyvvizsgálati eljárások kerülnek végrehajtásra  A lényeges hibát, ha meghatározzák, sem használják, továbbá nem ellenőrzik a végleges adatok alapján  A minőségileg lényeges hibát nem tekintik lényeges hibának  A hibafeltárás nem dokumentált, vagy nincs végigvezetve, vagy folyamatos javításokra történő hivatkozással nem rögzítik az elkövetett hibákat, ezért nem ellenőrizhetők a javítások és azok helyessége

37 MKVK MEB Tervezés - Tapasztalt hibák, hiányosságok  Nincs dokumentált eljárás:  Csalás hamisítás kockázatára,  Vállakozás folytatásának elvének való megfelelés kockázatára,  Lényeges fordulónap utáni esemény kockázatára,  Nyitó egyenlegek vizsgálatára  Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókra  Kritikus IT rendszerekre  Üzleti folyamatokra, üzleti kockázatokra  Eredménykimutatás soraira, közzéteendő információk vizsgálatára  Ha a tervezés nem kockázatbecslésen alapul azzal járhat, hogy nincs elég eljárás tervezve lényeges kockázatok csökkentésére, illetve nem releváns eljárások kerülnek végrehajtásra

38 MKVK MEB Bizonyítékgyűjtés A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói záradékot alapozni tudja Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt (záradékot), vagy a vélemény- nyilvánítás elutasítását tartalmazó záradékot kell adnia. A könyvvizsgálati bizonyítékok jellemzői könyvvizsgálói vélemény alátámasztására szolgálnak munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak időben helytállóak megbízhatóak Követelmény - elegendő – mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ - megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására.

39 MKVK MEB Bizonyítékgyűjtés Bizonyítékszerzési eszközök szemrevételezés megfigyelés információk bekérése visszaigazolás újraszámítás elemző eljárások –változások, összefüggések ellenőrzése Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyvvizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, és milyen következtetésre jutott!

40 MKVK MEB Kötelező vizsgálati eljárások Kötelező alapvető eljárások:  Tranzakciók, egyenlegek, részleges tesztelése, ahol a minta kiválasztása a lényegességre és a kockázatra épül – fontos: elegendő mennyiségű és minőségileg alkalmas minta  Befektetett eszköz, készlet bekerülési értékének ellenőrzése  Leltár ellenőrzése, jelentős készlet esetén jelenlét a fizikai leltárfelvételen  Számviteli becslések könyvvizsgálata  Vevők, szállítók egyenlegeinek, banki kötelezettségvállalások (hitel fedezete, kezességvállalás) vizsgálata pl. egyenlegmegerősítőkkel  Bevételek tesztelése (teljesítés napja)

41 MKVK MEB Egyéb figyelembeveendő tényezők Fordulónap utáni események A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre A könyvvizsgáló feladata:  a fordulónap és a jelentés napja közötti események bemutatásának felülvizsgálata  tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyvek megismerése  a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek elolvasása  a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések realizálódása, kötelezettség vállalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények) Ha a könyvvizsgáló a jelentés dátumát követően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket

42 MKVK MEB Egyéb figyelembeveendő tényezők A vállalkozás folytatás elve A könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor, és végrehajtásakor, valamint a vizsgálatok eredményének értékelésekor a könyvvizsgálónak át kell gondolnia, hogy a vállalkozás folytatásának elve szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez A vállalkozás folytatása elvet a vezetésnek alkalmazni kell:  üzleti tevékenység jellege, állapota tekintetében  pénzügyi kérdések, kötelezettségvállalások terén  működési kérdések, piaci viszonyok, munkaerő vonatkozásában  egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások, törvényváltozások A könyvvizsgáló felelőssége mérlegelni:  a vezetés helytállóan alkalmazza-e a vállalkozás folytatásának feltételezését  át kell gondolnia, hogy vannak-e események, kockázatok, amelyek kétséget vetnek fel  az egész vizsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak-e a vállalkozás folytatás képességére

43 MKVK MEB Könyvvizsgálati bizonyítékok-kiegészítő módszerek Információk bekérése:  Teljességi nyilatkozat - tartalma: - a vezetés elismeri saját felelősségét a beszámoló szabályszerű összeállításáért és jóváhagyásáért, - a vezetés úgy véli, nem lényegesek a könyvvizsgáló által feltárt, nem helyesbített hibák - a vezetés nyilatkozik azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve és amelyekre egyéb módon elegendő és megfelelő bizonyítékot a könyvvizsgáló nem tud beszerezni A vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatja Ellentmondás esetén a könyvvizsgáló feladata az ellentmondás tisztázása A vezetés nyilatkozatait dokumentálni kell. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet könyvvizsgálói jelentést kiadni  Ügyvédi (jogi) levél –ügyvéd hiányában vezetői nyilatkozat része is lehet, de tartalmában részletezni kell  Beszámoló egy teljes példánya

44 MKVK MEB Bizonyítékgyűjtés - Tapasztalt hibák, hiányosságok  Munkaprogram - bizonyítékszerzés összehangolatlan  Kritikus céloknál az állításra vonatkozó bizonyíték hiánya  A vezetői nyilatkozatok hiánya, tartalmi problémái, hiányosságai, dátuma  Jogi levél (jegyzői nyilatkozat) hiánya, tartalmi problémái, felhasználásának elmaradása  Banki visszaigazolások elmaradása  Hitelek hiányos ellenőrzése (szerződéssel alátámasztás, lejárat, biztosítékok)  Más kötelezettségek (garanciák, kezesség) feltáratlanok  Eltérések kezeletlensége – a feltárt eltérések miatt növekszik a kockázat  Bizonyítékok áttekintése, következtetések levonása elmarad (ne szólj szám, nem fáj fejem)  A bizonyítékok és a könyvvizsgálói vélemény nincs összhangban

45 MKVK MEB Áttekintés A könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtt a könyvvizsgáló a dokumentáció áttekintése révén meg kell győződjön arról, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzett-e be a levont következtetések, valamint a kibocsátandó könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához. Az áttekintést végző mérlegeli, hogy –a munkát a standardok szerint végezték-e –további mérlegelést igénylő kérdés felmerült-e – levont következtetéseket megfelelően dokumentálták-e – megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e – elemző eljárások eredménye megfelel-e az elvárásoknak Annak mérlegelésekor, hogy a pénzügyi kimutatások a vonatkozó beszámolási alapelveknek megfelelően készültek és ennek megfelelően vannak bemutatva az alábbi megfontolások szükségesek: számviteli politika és számviteli alapelvek összhangja és megfelelősége alkalmazott számviteli becslések megfelelőek a bemutatott információk relevánsak, megbízhatóak

46 MKVK MEB Áttekintés A könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége A nem helyesbített hibás állítások összessége magában foglalja: –a feltárt hibás állítások, ide értve az előző időszakok folyamán megállapított hibák nettó hatását is –a konkrétan fel nem tárható, feltételezett hibák optimális becslését –ha a nem helyesbített állítások megközelítik a lényegességi szintet (hibahatár), akkor mérlegelni kell ezeknek a fel nem tárt hibákkal együttesen számított mértékét A hibás állítások hatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak a lényegességet figyelembe kell venni!

47 MKVK MEB Áttekintés A könyvvizsgálónak az alapvető vizsgálati eljárásokat mindegyik lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében végre kell hajtania. Az alapvető vizsgálati eljárásoknak a következőket kell tartalmazniuk: –a pénzügyi kimutatások egyeztetése a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal (főlapos egyeztetések) –a pénzügyi kimutatások elkészítése során elszámolt lényeges helyesbítések vizsgálata (hibák javítása, beszámoló módosításai) A könyvvizsgálónak a megfelelő következtetések levonása érdekében át kell tekintenie a kapcsolt felekkel összefüggő bizonyítékokat, hogy azok nem hiányosak-e – azonosításukra vonatkozó információk teljes körűek – a közzétételük megfelelő a pénzügyi kimutatásokban

48 MKVK MEB Áttekintés Az áttekintés során meg kell győződni arról, hogy minden olyan a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményt azonosítottak, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt. Ezek rendszerint az alábbi eljárásokat foglalják magukban: – a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata – a fordulónapot követő vezetői, tulajdonosi jegyzőkönyvek átnézése – legfrissebb vezetői információk elolvasása – a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra

49 MKVK MEB Áttekintés - Tapasztalt hibák, hiányosságok  Nincs elemzés a végleges beszámolóról  Nincs számítva lényegesség a végleges beszámoló alapján  Nincsenek figyelembe véve lényeges fordulónap utáni események  Nincsenek figyelembe véve azonosított csalási események  A tervezési dokumentum változtatása nélkül változtatnak a könyvvizsgálati eljárásokon  Lényeges munkalapokat a könyvvizsgáló nem tekint át  Lényeges döntések nincsenek dokumentálva

50 MKVK MEB Jelentés-jelentéskészítés A könyvvizsgálói jelentés lényeges szakaszainak tartalma:  A bevezető szakasz  minden kimutatás elnevezése, ami része a beszámolónak  utalás a számviteli politikák összegzésére  a fordulónap és a kimutatások által lefedett időszak  a főbb adatok megadása, azonosítása  A vezetés felelőssége a beszámoló elkészítéséért  akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes beszámoló elkészítése és valós bemutatása és ennek megfelelő belső ellenőrzés kialakítása és fenntartása  a megfelelő számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása  az adott körülmények között ésszerű becslések alkalmazása

51 MKVK MEB Jelentés-jelentéskészítés A könyvvizsgálói jelentés lényeges szakaszainak tartalma:  A könyvvizsgáló felelőssége szakasz  a könyvvizsgálatot a Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján hajtották végre  a könyvvizsgálat magában foglalta a beszámolóban szereplő összegekre, közzétételekre vonatkozó bizonyítékok megszerzésére irányuló eljárásokat, melyek a kockázatok felmérésére (belső ellenőrzés feltárása) támaszkodva tervezett meg  a könyvvizsgálat magában foglalta az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének, a vezetés becslései ésszerűségének és pénzügyi kimutatások átfogó bemutatásának értékelését  a könyvvizsgálónak le kell szögeznie, hogy a megszerzett bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot nyújtnak a záradék kiadásához

52 MKVK MEB Jelentés-jelentéskészítés Könyvvizsgálói Jelentéshez kapcsolódó eddig tapasztalt lényeges hibák a gyakorlatban  Hosszú jelentés tartalma nem a standardnak megfelelő  A standard előírás egyes részei hiányoznak (bevezető, hatókörre utaló rész, felelősség stb)  Jelentésben utalás a hiányosságokra, de ennek hatása nem jelenik meg a záradékban  Jelentős és átfogó tényezők figyelmen kívül hagyása (pl. vállalkozás folytatásának elvének való meg nem felelés)  Indokolatlan korlátozás, figyelem felhívás  Jelentésben vezetői levél témák  Rossz kamarai bejegyzési szám  A teljességi nyilatkozat dátuma eltér a jelentés dátumától

53 MKVK MEB Kérdések - Válaszok

54 MKVK MEB Eredményes munkát kívánunk ! Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "MKVK MEB 2007 1 Minőség-ellenőrzés a gyakorlatban Előadás és vitafórum Mádi-Szabó Zoltán 2012. július 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések