Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A társasági adó és a különadó bevallása 2009.. Ácsné M. J. 2010.05.11.2 Mit kell bevallani? 2009. adóévi társasági adó 2010.07.-2011.06. hó közötti (ennek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A társasági adó és a különadó bevallása 2009.. Ácsné M. J. 2010.05.11.2 Mit kell bevallani? 2009. adóévi társasági adó 2010.07.-2011.06. hó közötti (ennek."— Előadás másolata:

1 A társasági adó és a különadó bevallása 2009.

2 Ácsné M. J Mit kell bevallani? adóévi társasági adó hó közötti (ennek megfelelő) időszakra társasági adóelőleg adóévi különadó előleg bevallás nincs hitelintézeti járadék szakképzési hozzájárulás különbözet energiaellátók (Távhő szolgáltatási tv. szerinti) jövedelemadója egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó

3 Ácsné M. J Bevallásra kötelezettek Társasági adó alanyai gazdasági társaság (a nonprofit gazdasági társaság is), szö- vetkezet, ügyvédi iroda (egyéb irodák), eu rt. eu szövetkezet, vízitársulat, felsőoktatási intézmény, diákotthon, nonprofit szervezetek: alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, közhasznúsági besorolással rendelkező felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás bevallás benyújtására akkor kötelezett, ha február 25-éig nem nyilatkozott a 0901 számú bevalláson arról, hogy vállalkozási bevétele/költsége nem volt az adóévben, külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, külföldi vállalkozó. Tao. tv. 2. §, 3. §

4 Ácsné M. J évi társasági adó bevallás nyomtatványai 0929 számú, kettős könyvvitelt vezető adózó 0928 számú, egyszeres könyvvitelt vezető adózó 0971EVA, a évben először a EVA szerinti adózást választó adózó 0971 számú, a tevékenységét 2009-ben (ideértve én) megszüntető adózó 1042 számú, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adókról (a Tao. bevallással egyidejűleg kell benyújtani, kivétel Nyilatkozat-tétel esetén május 20-áig)

5 Ácsné M. J Bevallás jellege, pótlás Bevallás jellege (kódkocka) Eredeti – határidőben benyújtott (kód: üres) Önellenőrzés (kód: O) – kitöltendő a teljes adattartalommal, kivéve a 06. lap Ismételt önellenőrzés (kód: I) – kitöltendő a teljes adat- tartalommal, kivéve a 06. lap Helyesbítés – adóalapot, adót nem érintő adat (kód: H) Pótlás (kódkocka) Pótlás – késedelmes bevallás (kód: P), de december 31-éig eredetiként Javítás (hiánypótlás) – az adóhatóság felhívására, vagy az adózó kezdeményezésére az adóbevallás hibája javítható (nincs adókülönbözet) Bevallás

6 Ácsné M. J Bevallás borítólapján jelölendők Szervezeti kódkocka (üres, vagy a kitöltési útmutató szerint „01 – 12”) Eltérő üzleti év kódkockája („X”) Mikro-, kis-, középvállalkozás besorolása („1”, „2”, „3”) Sávos adókulcs alkalmazásának választása („X”) Nyilatkozat jövedelem-(nyereség)-minimum alkalmazásáról („1”, „2”, „3”, „4”) Kedvezményezett eszközátruházás („1”, „2”, „3”) Kedvezményezett átalakulás („1”, „2”, „3”) Bejelentett részesedésről nyilatkozat („1”, „2”, „3”) A bevallási időszak előtársasági időszakot is tartalmaz („X”) Ha a Tao. bevallással egyidejűleg benyújtásra kerül a 1042 számú bevallás az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adókról („X”) Bevallás

7 Ácsné M. J KKV besorolás (PM-GKM-APEH Tájékoztató) KKV kategória Átl. állom. létszám Ért. nettó árb. legfeljebb VAGYVAGY Mérlegfőösszeg legfeljebb Mikro- vállalkozás 10 fő alatti2 millió €-nak megfelelő forint 2 millió €-nak megfelelő forint Kis- vállalkozás 50 fő alatti10 millió €-nak megfelelő forint 10 millió €-nak megfelelő forint Közép- vállalkozás 250 fő alatti50 millió €-nak megfelelő forint 43 millió €-nak megfelelő forint január 1-jétől új besorolás. Az adatokat konszolidált beszámoló, vagy kapcsolódó, illetve partnervállalkozások esetén az összesített adatok alapján kell meghatározni, más esetben a beszámoló alapján évi XXXIV. tv. Állami, önkormányzati tulajdon közvetve/közvetlenül  25%  nem KKV A besorolás akkor módosul, ha két egymást követő besorolás változott. Más: innovációs járulék csak az egyedi beszámoló szerinti mutatók alapján

8 Ácsné M. J % adókulcs alkalmazása I. 50 millió forint adóalapig (ez lehet a minimum jövedelem vagy a Tao. adóalap) 10% adókulcs alkalmazható akkor, ha az adózó Nem érvényesít adókedvezményt; Legalább 1 fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (kivéve a kiegészítő tevékenységet folytató személyt); Adóalapja az adóévben és a megelőző adóévben legalább a minimum jövedelem, kivéve, ha nem kell a minimum jövedelem szabályt alkalmaznia (pl. elemi kár érte). A megelőző adóévet nem kell vizsgálni a jogutódnak és a jogelőd nélkül alakult adózónak az első adóévében; Megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Jogerős és végrehajtható határozatot, bírságot az adóévben és a megelőző adóévben az adózó nem kapott; Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallott összege legalább a következő szorzatnak megfelelő, teljes év esetén: Létszám x ( x 2) x 12 x Tbjár. (leghátrányosabb térségben a minimálbér és nem a kétszerese) Tao. tv. 19.§ (3)

9 Ácsné M. J % adókulcs alkalmazása II. További feltételek A meg nem fizetett 6%-nak megfelelő összeget lekötött tartalékként kell az adóév utolsó napján kimutatni. A lekötött tartalékot a lekötést követő négy adóévben az alábbiakra lehet/kell felhasználni és ezzel egyidejűleg a lekötést feloldani - beruházásra (kivéve a jogszabályban előírtak) - korábban munkanélküli személy, vagy legalább 50%-ban meg- változott munkaképességű munkavállaló, vagy pályakezdő személlyel összefüggésben elszámolt személyi jellegű kifizetésre (foglalkoztatás dec. 31-ét követően) - pénzügyi intézménynél fennálló kötelezettségre Amennyiben a lekötött tartalék felhasználása nem a Tap. tv-ben előírt jogcímekre történik, vagy azt jogtalanul vezetik vissza, vagy az adózó jogutód nélkül megszűnik 30 napon belül meg kell fizetni késedelmi pótlékkal növelten az adót, és a legközelebbi bevallásban bevallani. Tao. tv. 19.§ (5), (6)

10 Ácsné M. J % adókulcs alkalmazása III. A meg nem fizetett 6%-nak megfelelő összeg állami támogatásnak minősül. Érvényesíthető a következők figyelembevételével: Elsődlegesen mezőgazdasági termelést is végző, kkv-nak minősülő adózónál, ha a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházási hitel törlesztésére használja, akkor az 1857/2006/EK rendelet alapján Más adózónál - csekély összegű, de minimis támogatásnak minősül, vagy - ha beruházásra, vagy beruházási hitel törlesztésére történik a felhasználás és az adózó kkv, akkor a 800/2008/EK rendelet alapján Tao. tv. 19.§ (4)

11 Ácsné M. J Jövedelem-minimum szerinti adózás szabályai I. 1.Adózás előtti eredmény (számviteli tv. szerint) 2.Adóalap (adózás előtti eredmény ± módosító tételek) 3.Jövedelem-(nyereség-)minimum (korrigált összes bevétel 2%-a) Ha az adózás előtti eredmény vagy a Tao. adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem minimum összegét, akkor az adózó választhat, - adóbevallásában nyilatkozatot tesz (kód: 4), vagy - a jövedelem minimumot tekinti adóalapnak (kód: 3) Tao. tv. 6.§ (5)

12 Ácsné M. J Jövedelem-minimum a korrigált összes bevétel 2%-a II. Az összes bevételt csökkenti: –Eladott áruk beszerzési értéke, eladott közvetített szolgáltatások értéke –Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd tagjánál a megszűnt részesedésre elszámolt bevétel; –Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átadónál az átadott eszköz alapján elszámolt bevétel; –Kedvezményezett részesedéscsere esetén a kivezetett részesedésre jutó árfolyamnyereség. Az összes bevételt növeli : –Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere esetén a tagnál, a megszerzett részesedés csökkenéseként, illetve kivezetésekor – a korábban levont – összeg; –Átvevő kedvezményezett eszközátruházás esetén. Tao. tv. 4.§ 29., 6.§ (5)-(10)

13 Ácsné M. J Jövedelem-minimum alkalmazására vonatkozó nyilatkozat III. Jövedelem-minimum megállapítására nem kötelezett kód: „1” Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot kód: „2” Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték NEM éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot és az adózó döntése: az adóalap a jövedelem- minimum kód: „3” Az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb érték NEM éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot és az adózó döntése: az adóalap az általános szabályok szerinti és nyilatkozatot tesz kód: „4” Bevallás

14 Ácsné M. J Nem kell alkalmazni a jövedelem- minimumra előírt szabályokat IV. Az adózónak az előtársasági és az azt követő adóévében; első adóévben a jogelőd nélkül alakult adózónak; A nevesített szervezeteknek: az MRP-nek, a vízitársulatnak, az egyháznak, a (köz)alapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a felsőoktatási intézménynek, a diákotthonnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású nonprofit gazdasági társaságnak, Annak az adózónak, akit az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott, és mértéke (több kár együtt) az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének legalább a 15%-a. Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az előző évi évesített nettó árbevétel 15%-át eléri. Fontos a szakvélemény, ennek hiányában jegyzőkönyv 15 napon belül; jogvesztő! Tao. tv. 6.§ (5)-(10)

15 Ácsné M. J Veszteségelhatárolás Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (elhatárolt veszteség). Adóhatósági engedély nélkül először a adóévi (a 2009-ben kezdődő adóévi) negatív adóalap határolható el. A Tao. 17. § (5) – amely szerint a hitelintézet nem alkalmazhatta a veszteségleírást – hatályon kívül helyezésével, először a adóévi negatív adóalapját a hitelintézet is elhatárolhatja, a későbbiekben leírhatja. Tao. tv. 17.§ (1) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ± korrekciós tételek ADÓALAP x adókulcs számított adó HA az adózás alapja az adózó választása alapján a jövedelem-minimum, és HA a Tao. alap negatív – adófizetési kötelezettség mellett – a negatív adóalap elhatárolható!

16 Ácsné M. J Adózás előtti eredményt módosító tételek Kiemelendő jogcímek: Értékcsökkenés Beruházási kedvezmény (30 millió) Fejlesztési tartalék képzésének kedvezménye Követelések: értékvesztés elszámolása; leírása; elengedése; új szabályok – behajthatatlan követelések Adott-kapott támogatások (2009-ig érvényes szabályok) Kapott kölcsön kamata (alultőkésítés) Kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás Képzőművészeti alkotás beszerzése (kortársi 2010-től csak az átmeneti szabály alapján) Létszámnövelési kedvezmény Közhasznú társaság tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, ha december 31-én nem rendelkezik közhasznúsági besorolással, adóalap növelő tételként számolja el az adómentes saját töke összegét!

17 Ácsné M. J Értékcsökkenési leírás I. Adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás: Kötelező a norma szerinti értékcsökkenés elszámolása A norma helyett választható az 1. számú mellékletben felkínált elszámolási mód (számvitellel azonos, 50%-os kulcs az új eszközöknél, bérbeadás szabálya stb.) Az elszámolási mód évenként változtatható (norma szerint, vagy speciális szabály) Az adóalapnál a bekerülési érték számolható el, a maradványérték is, kivéve, ha terven felüli elszámolás volt Jogutód a jogelőd bekerülési értéke alapján is számolhatja az értékcsökkenést fő szabály számvitel szerinti ÉCS növel, könyv szerinti érték növel adótörvény szerinti ÉCS leírás csökkent, számított nyilvántartási érték csökkent

18 Ácsné M. J Értékcsökkenési leírás II. Az adózás előtti eredményt nem csökkenti, de elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a következőket:  az eva alanyiság időszaka alatt ráfordításként elszámolt értékcsökkenési leírás,  a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenés,  a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a Tao. tv. 7. § (15) bekezdés szerint feloldott fejlesztési tartalék,  a Tao. tv. 29/D. § (9) bekezdés szerinti összeg,  az Sztv. szerint a nyilvántartásba vett üzleti vagy cégérték bekerülési értékének az egyesülés napjáig elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összege a Tao. tv. 1. számú melléklet 13. pontja szerint.

19 Ácsné M. J Beruházási adóalap-csökkentő tétel Jogosult: Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózó, ha az adóév egészében valamennyi tagja magánszemély. Csökkentő tétel: összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet. Kedvezményre jogosít: a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant, a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó (a tevékenységet közvetlenül szolgáló) tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke, az ingatlan (kivéve üzemkörön kívüli ingatlant) bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke; a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke is, az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék bekerülési értéke. A csökkentő tétel támogatástartalma, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 4. cikkében foglaltak szerint vehető igénybe, minden más esetben de minimis támogatásnak, vagy a 800/2008/EK rendelet szerinti támogatásnak minősül. Tao. tv. 7. § (1) zs)

20 Ácsné M. J Fejlesztési tartalék előrehozott ÉCS leírás! eredménytartalék  lekötött tartalék feloldás 4 adóév (2008. évi állományra 6 adóév) alatt beruházással összefüggésben; Adózás előtt nyereség 50%-a, max. 500 millió forint 2005-től képzett fejlesztési tartalékot: nem lehet feloldani térítés nélkül átvett eszköz és olyan tárgyi eszköz után, amelyre nem számolható el/nem szabad elszámolni a számvitelben terv szerinti ÉCS (pl. telek, képzőművészeti alkotás, üzembe nem helyezett beruházás), kivétel 2007-től (2008. január 1-jétől hatályos előírás alapján) a műemlék és a helyi védelem alatt álló épület, építmény. Tao. 7.§ (1) f), (15), 29/G.§ (3) Átalakulás esetén: jogutód használja fel, jogelőd nem növel!

21 Ácsné M. J Követelésekkel kapcsolatos elszámolások Adóalap csökkentő Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, Követelés átruházása, kiegyenlítése, beszámítása esetén az elszámolt bevétel, Behajthatatlanná vált rész De legfeljebb - korlát bármely esetben - a nyilvántartott értékvesztés összege Kivéve: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Behajthatatlan követelés:  az Szt. szerinti behajthatatlan követelés (számviteli minősítés) és  azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető (adójogi minősítés) Adóalap növelő Követelésre az adóévben elszámolt értékvesztés Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés 3.sz.melléklet 10.pontja alapján az elévült, a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés teljes összege abban az adóévben, amikor a követelés behajthatatlanná vált és a követelés leírására (értékvesztés vagy hitelezési veszteség címen) sor került. Sem a növelő, sem csökkentő tételt nem alkalmazza a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre. Tao. tv. 4.§ 4/a; 7.§ (1) n); 8.§ (1) gy), h), 3. sz. mell. 10.; Szt. 3.§ (4) 10.

22 Ácsné M. J Pénzügyi vállalkozás (értékvesztés) Átmeneti rendelkezés Tekintve, hogy 2009-től a pénzügyi vállalkozás a meghatározott tevékenységéből származó követelésekre elszámolt értékvesztéssel nem növeli, nem is csökkentheti az adózás előtti eredményét, átmeneti szabály biztosítja számára, hogy a korábban, 2008-ig növelő tételként figyelembe vett, de csökkentésként még el nem számolt értékvesztés összegét 5 adóév alatt a régi szabályok szerint érvényesíthesse (csökkentse azzal a adóévi adózás előtti eredményét). A pénzügyi vállalkozás - a adóévről készített bevallásában és - az azt követő 4 adóévről készített bevallásában, egyenlő részletekben – jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás előtti eredményt a december 31. napján hatályos 8. § (1) gy) pont alapján adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel. Tao. tv. 29/I. § (3)

23 Ácsné M. J Elengedett követelések (nem behajthatatlan) Növeli a adóévi adózás előtti eredményt a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés. Növeli 2010-től az adózás előtti eredményt a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1.ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2.ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Az új szabály szerint 2010-től az adózónak csak akkor kell megnövelnie az adózás előtti eredményét, ha a jogosult követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el. Így, nincs növelő tétel amiatt, hogy az adózó olyan követelést enged el, ami - magánszeméllyel (lehet kapcsolt fél) szemben fennálló követelése, vagy - külföldi személlyel (nem kapcsolt) szemben fennálló követelése, vagy - belföldi – nem magánszemély – személlyel (nem kapcsolt) szemben áll fenn. Tao. tv. 8.§ (1) h)

24 Ácsné M. J Adott - kapott támogatások Tao. tv. 7.§ (1) ly), (8); 8.§ (1) n) Lehet: Átadónál növelő tétel Átvevőnél csökkentő tétel Pénz ráfordításként elszámolt összeg bevételként elszámolt összeg Eszköz az árumintát átadó nem növel, az átvevő csökkent könyv szerinti érték + átvevő által meg nem térített áfa az átadónál kimutatott könyv szerinti érték; DE a ig elszámolt tételeknél az eszközzel összefüggésben elszámolt passzív időbeli elhatárolásból visszavezetett összeg Szolgáltatás Átvállalt tartozás, Elengedett köt. (eredeti jogosult) bekerülési éték Átadónál kimutatott bekerülési érték; Bevételként elszámolt összege KIVÉTEL minden esetben - jogszabály, - nemzetközi szerződés, - MRP (20%), - Műsorszolg.Alapnak, - filmalkotáshoz től előadó- művészeti szervezetnek adott támogatás - jogszabály, - nemzetközi szerződés alapján, - ha a támogatást nonprofit szervezet adta (alapítvány stb.), - szövetkezet csökkenthet (a fel nem osztható vagyon kivételével)

25 Ácsné M. J Alultőkésítés Saját tőke napi átlagos állományát meghaladó kötelezettség esetén a kamat arányos része növeli az adózás előtti eredményt kamat * ( KÖT – 3*ST) KÖT - kapott kölcsön - minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, váltónak nem minősülő tartozás, amely alapján az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, kivéve, ha a kötelezettség a hitelintézet – 2009-től pénzügyi vállalkozás – pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódik - jegyzett tőke - tőketartalék - eredménytartalék - lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) NÖVELŐ összeg: Kötelezettségek Saját tőke Tao. tv. 8. § (1) j), (5)

26 Ácsné M. J Szokásos piaci ár Alaptétel: a kapcsolt vállalkozások közti tranzakcióknál vizsgálni kell az alkalmazott árat, mert az eltérhet attól, amit független felek alkalmaztak volna nem pénzben tőkeemelés tőkeleszállítás vagyoni részesedés jogutód nélküli megszűnéskor ha ezt a többségi befolyással rendelkező tag vizsgálni kell a nem pénzbeli szolgáltatás értékét és ha nem egyezik meg a piaci árral, a megfelelő módosításokat el kell végezni Dokumentációs kötelezettség 2005-től minden szerződésre vonatkozik! Tao. tv. 18.§ (6), 29/D.§ (14)

27 Ácsné M. J Transzferár nyilvántartás Az adózó köteles a bevallás benyújtásáig a 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. Módszerek: összehasonlító árak módszere, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer, egyéb módszer. A dokumentációs kötelezettség 2005-től minden (a 2005-ben és az azt követő adóévekben hatályos valamennyi) szerződésre vonatkozik. Nem kell a rendelet szerinti nyilvántartást elkészítenie annak az adózónak, amely az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó, amely közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással. Új rendelet a 22/2009. (X. 16. ) PM rendelet, amelyből két előírás – nyelv és az egyszerűsített nyilvántartás – a évi nyilvántartásra is alkalmazható, ha a nyilvántartás elkészítésének határideje december 31-ét követő időpont. Tao. tv. 18. § (5); 29/D. § (14)

28 Ácsné M. J Képzőművészeti alkotás beszerzése A Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűri szakvéleménye alapján művészeti értékű alkotások esetében érvényesíthető kedvezmény Kortárs képző- és iparművészeti alkotás esetén a beszerzési érték 20%-a csökkentő tétel a beszerzés évében és az azt követő 4 adóévben (5 év alatt teljes egészében levonható az adóalapból) Kortárs képző- és iparművészeti alkotás: naptári év első napján élő művész alkotása. A 2009-ig érvényes szabályok szerint választható (ha kortársi), hogy  képzőművészeti alkotás beszerzési értéke, de  legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1%-ával csökkent az adózó Az adóévi beruházási értéknek része a képzőművészeti alkotás is Tao. tv. 7. § (1) l), (22)

29 Ácsné M. J Létszámnövelési kedvezmény Ki veheti igénybe? aki az adóév első napján mikrovállalkozás akinek az előző adóévben átl. állományi létszáma max. 5 fő akinek az adóév végén nincs adótartozása (nettó) átlagos állományi létszám növekmény havi minimálbér évesített összege nem: akik korábban kapcsolt vállalkozásnál munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban; kapcsolt vállalkozásnál egyéni vállalkozóként Ez a kedvezmény de minimis! Tao. 7.§ (1) y), (19)-(20), 8.§ (1) v), (6) * Mi a kedvezmény alapja?

30 Ácsné M. J Szankció, ha az igénybevételt követő 3 adóévben az átlagos állományi létszám csökken (vagy az adózó jogutód nélkül megszűnik) Kivétel: létszámcsökkenés egyik oka szülési szabadság gyermekgondozási ellátás miatti szabadság betegség miatt keresőképtelenné vált katonai szolgálat büntetésvégrehajtás halál Mi a szankció? [előző évben érvényes minimálbér * 12 * létszámcsökkenés arányos része * 120%], de max. [3 adóévben igénybevett kedvezmény * 120%] Létszámnövelési kedvezmény és a szankció összege nem érné el a havi minimálbér összegét Tao. 7.§ (1) y), (19)-(20), 8.§ (1) v), (6)

31 Ácsné M. J További adóalap csökkentő tételek I. Veszteségelhatárolás (az adózó döntése alapján) Előző években képzett céltartalék felhasználása, speciális céltartalék képzés Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége Szabályozott piacon (tőzsdén) elért nyereség 50%-a (utoljára a adóévben) Kapcsolt vállalkozással szembeni kamatnyereség 50%-a (utoljára a adóévben) Kapott jogdíj bevételeként elszámolt összeg 50%-a Üvegházhatású gázok kibocsátási egységének kereskedelméből származó nyereség 50%-a (utoljára a adóévben) Bevételként elszámolt osztalék, részesedés kivonásakor az árfolyam- nyereség, ellenőrzött külföldi társaságtól kapott összeg 75%-a feltételek teljesülése esetén

32 Ácsné M. J További adóalap csökkentő tételek II. Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása: tanulószerződés esetén 24%, iskolával kötött szerződés esetén 12% Pályakezdő, munkanélküli börtönviselt, pártfogó felügyelet alatt álló foglalkoztatása Szövetkezet, kft által visszavásárolt üzletrész (átalakított befektetői részjegy is szövetkezetnél) Társasháztól, társasüdülőtől megszerzett bevétel Forintról devizára, devizáról forintra, devizák közötti áttérés miatt Elengedett bírságok bevételként elszámolt összege Kkv. szabadalom, mintaoltalom, növényfajta oltalom szerzése, fenntartása (utoljára a adóévben) K+F közvetlen költsége (külön feltételek szerint a háromszorosa, ez esetben de minimis támogatásnak minősül) felsőoktatási intézménnyel, kutató intézettel kötött, közösen végzett K+F költségre vonatkozik

33 Ácsné M. J További adóalap csökkentő tételek III. Előző évet érintő nem jelentős összegű hiba eredményeként bevételként, költség csökkenésként elszámolt összeg 50%-ban megváltozott munkaképességű személy Adomány (adózás előtti eredmény 20%; együttes adomány esetén 25%) Tartós adomány (utoljára a adóévben) Helyi iparűzési adó 100% (nettó adótartozás), (utoljára a adóévben) Nem realizált árfolyamnyereség

34 Ácsné M. J További adóalap növelő tételek Képzett céltartalék Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás 3. számú melléklet szerint Kapcsolt vállalkozással szembeni kamatveszteség, 30 napon belül nyilatkozat, ha nem alkalmazza a korrekciót; kisváll. nem alkalmazhatja (utoljára a adóévben). Forintról devizára, devizáról forintra, devizák közötti áttérés miatt Jogerős bírságok Előző évet érintő nem jelentős hiba eredményeként költségként, ráfordításként, bevétel csökkenéseként elszámolt összeg Mikrovállalkozás foglalkoztatási kedvezményének nem teljesítése esetén az igénybevett kedvezmény 120% növelés Tartós adomány nem teljesítése miatti növelés Kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményének 2-szeres növelés Nem realizált árfolyamveszteség: befektetett pénzügyi eszközöknél a devizaárfolyam növekedése miatti értéknövekedés Kivezetéskor a korábbival ellentétes korrekció

35 Ácsné M. J Adómentesség (nonprofit korlátolt felelősségű társaság) Átmeneti szabály a adóévre A évi adókötelezettség megállapítására két lehetőség biztosított a közhasznú társasági formában végzett tevékenységét közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában folytató adózóknak. Az adóév egészére megállapított társasági adót csökkenthetik – választásuk szerint –, vagy –a adóévben közhasznú társaságként történő működés alatt megállapított kedvezményezett tevékenységnek az adóévi összes bevételhez viszonyított aránya szerint, vagy –a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján az őt megillető adómentességnek megfelelő adóval.

36 Ácsné M. J Adókedvezmények Szövetkezetnél a képzett közösségi alap 6,5%-a [2006. évi X. tv. 58. §, 124/2006. (V.19.) Korm. rend.] Kis- és középvállalkozások adókedvezménye (beruházási hitel kamata) Szoftverfejlesztők, alapkutatást, kísérleti fejlesztést végzők adókedvezménye Fejlesztési adókedvezmény Filmgyártási támogatás adókedvezménye Előadó-művészeti szervezetnek adott támogatás Beruházási adókedvezmény Tao. tv. 22. §, 22/A. § (4) b), 22/B. §

37 Ácsné M. J Szoftverfejlesztés támogatása A kedvezmény célja: a kutatás-fejlesztés és a szoftverfejlesztés támogatása A kedvezmény alapja:  adóévben az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség  szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség amelynek 10%-a érvényesíthető adókedvezményként, a fizetendő adó 70%-áig + Kis- és középvállalkozásnál a szoftverfejlesztő bérének további 15 %-a de minimisként vehető igénybe Tao. 22. § (9)-(10) A 10%+15%-os adókedvezmény igénybevétele: adóév + 3 adóév egyenlő mértékben: 1. év 2. év 3. év 4. év

38 Ácsné M. J Állami támogatás adóévben a Tao-ban, amely lehet de minimis, vagy – egyes kedvezményeknél – 800/2008/EK rendelet szerint érvényesített támogatás I. Kkv-k adóalap-kedvezménye [7. § (1) zs)] (lehet 800/2008/EK szerinti támogatás is) Felsőoktatási intézménnyel, MTA-val közös szerződés alapján végzett K+F közvetlen költségeinek háromszorosa [7. § (1) t), (17)] Szabadalom megszerzése és fenntartása (adóalap- kedvezmény [7. § (1) sz), (20)] Foglalkoztatási adóalap-kedvezmény mikrovállalkozásoknál [7. § (1) y), (20)] 10%-os adókulcs [19.§ (5)-(6)] ( lehet 800/2008/EK szerinti támogatás is) ]]

39 Ácsné M. J Állami támogatás adóévben a Tao-ban, amely lehet de minimis, vagy – egyes kedvezményeknél – 800/2008/EK rendelet szerint érvényesített támogatás II. Kkv-k szoftverfejlesztőre tekintettel igénybe vett adókedvezménye [22.§ (10)] Kis- és középvállalkozások adókedvezménye (2004. után kötött szerződés esetén!) [22/A. §] lehet 800/2008/EK szerinti támogatás is) 100%-os értékcsökkenési leírás [1. számú melléklet 14. pont] (lehet 800/2008/EK szerinti támogatás is)

40 Ácsné M. J De minimis támogatás támogatástartalma De minimis adóalap-kedvezmény - 7. § (1) zs), sz), y), (17) adótartalma: a bevallásban szereplő összegnek 50 millió forintig 10%-a, e felett 16%-a (ha az adózó alkalmazza a 10%-os adókulcsot) De minimis adókedvezmény § (10), 22/A.§): a bevallásban szereplő összeg egésze De minimis az adókulcsban -19. § (5)-(6): a 10%-os adóalap 6%-a Közvetlen (pénzbeli) támogatás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerint

41 Ácsné M. J De minimis támogatás (1998/2006/EK rendelet) Alanyi kör Kkv és kkv-n kívüli vállalkozás Kivéve (adórendszerbeli támogatások közül) :  Elsődleges mezőgazdasági termelés  Halászat, akvakultúra,  Exporttal kapcsolatos tevékenység  Import áru helyett hazai áru ösztönzése  Szénágazat  Teherszállító jármű kereskedelmi fuvarozás terén működőknél  Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnál De minimis keret Három adóévben 200 ezer euró Kereskedelmi fuvarozás (közúti szállítás) terén működőknél három adóévben 100 ezer euró Árfolyam Közvetlen támogatásnál a döntést megelőző hó utolsó napi MNB Adórendszerbeli támogatásnál az adóév utolsó napi MNB

42 Ácsné M. J De minimis támogatási adatlap Csak olyan adatot kell szerepeltetni, amelyet korábban még nem vallott be az adózó. Ez azt jelenti, hogy A adóévről benyújtott adóbevallást követően, de jelen bevallást megelőzően kapott (megítélt) közvetlen támogatást kell feltüntetni (dátummal) A jelen bevallásban érvényesített de minimis támogatást kell szerepeltetni a bevallás benyújtás dátumával Jelölendő, ha valamely adórendszerbeli támogatást nem de minimis támogatásként veszi az adózó igénybe Bevallás

43 Ácsné M. J /2008/EK rendelet I. Alanyi kör Kis- és középvállalkozás Kivéve (adórendszerbeli támogatások közül):  Elsődleges mezőgazdasági termelés, bizonyos esetben feldolgozás, forgalmazás (ha az elsődleges termelőktől beszerzett termék árától vagy mennyiségétől függő támogatás, elsődleges termelővel történő megosztás)  Halászat, akvakultúra  Exporttal kapcsolatos tevékenység  Import áru helyett hazai árú ösztönzése  Szénágazat  Acélipar  Hajógyártás  Szintetikusszál ipar  S zállítási eszközök és felszerelések értéke, ha az közúti árufuvarozás vagy a légi szállítás támogatását jelentené  Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnál

44 Ácsné M. J /2008/EK rendelet II. Támogatási mérték Régióra előírt támogatás 25-50% (2011-től 10-50%) Bónus  Kisvállalkozás 20%  Közepes vállalkozás 10% Kivéve: nagyberuházás és szállítási ágazat Mezőgazdasági termék feldolgozás, kereskedelem 50% (Bp. és Pest megye kivételével), Bp és Pest megyében 40%, Abszolút korlát:  kkv vállalkozásonként és beruházásonként 7,5 millió euró  K+F esetében vállalkozásonként és projektenként 20 millió euró alapkutatásnál, 10 millió euró ipari kutatásnál és 7,5 millió euró minden egyéb esetben A támogatási mérték ugyanazon elszámolható költséghez más támogatással együtt (beleértve a de minimis támogatást is) nem léphető túl. Adóalap-kedvezmény támogatástartalma a levont összeg 16%-a

45 Ácsné M. J /2008/EK rendelet III. Egyéb feltételek A támogatás csak ösztönző hatás esetén nyújtható Ez kkv-knál teljesül, ha a munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a kedvezményezett támogatás iránti kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz Elszámolható költség a) tárgyi eszközök, immateriális javak, ha az új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg; (ha a kisvállalkozás tulajdonosi szerkezete az eredeti tulajdonos(ok) családja vagy korábbi munkavállalók általi tulajdonlással (vélhetően akár öröklés, vétel következtében) változik, az eszközök független beruházó általi megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie;)

46 Ácsné M. J /2006/EK rendelet I. Alanyi kör Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kkv Nem nyújtható támogatás a rendelet alapján: 1. termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására; 2. egynyári növények telepítésére; 3. víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlására, kivéve, ha a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25%-ával csökkenti; 4. egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokra; 5. olyan termék előállítására, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy helyettesít; 6. a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem részére; 7. az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatására; 8. az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzésére;

47 Ácsné M. J /2006/EK rendelet II. Támogatási mérték A beruházás 40%-a, max 3 adóévben 400 ezer euró Adóalap-kedvezmény támogatástartalma a levont összeg 16%-a Elszámolható beruházási költségek: a) ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése; b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, piaci értékig; c) a bérlet kivételével az a)-b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, mint például az építészek, mérnökök és tanácsadók díjai, a megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a szabadalmak és használati engedélyek megszerzésének költségei.

48 Különadó bevallás 2009.

49 Ácsné M. J Különadó alapja, mértéke Adóalap: ± Adózás előtti eredmény + Növelő tételek - Csökkentő tételek ± külföldi telephelynek betudható jövedelem (egyezmény esetén) Adómérték: 4% Fizetendő adó: (pozitív adóalap * adómérték) – beszámítható külföldön megfizetett (fizetendő) adó (egyezmény esetén) Adóelőleget 2010-re nem kell bevallani! évi LIX. törvény

50 Ácsné M. J Különadó alap Növelő tételek  Külföldön megfizetett (fizetendő) adó  Átalakulás miatti megszűnéskor az átértékelési különbözet pozitív összege  Adott támogatás, átvállalt tartozás, térítés nélkül adott eszköz, nyújtott szolgáltatás (jogszabály alapján adott is, de elengedett követelés nem)  Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség (bevételt meghaladó ráfordítás, értékvesztés)  Nyereség jellegű átszámítási különbözet a könyvvezetés pénznemének változásakor Növelő tételek  Adóellenőrzés, önellenőrzés (veszteség jellegű)  Kedvezményezett részesedéscserével, átalakulással szerzett részesedés értékének csökkenésekor, kivezetésekor, az adózó jogutód nélküli megszűnéskor a korábban levont összeg  Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás keretében átvett eszköz miatti korrekció a jogutódnál, átvevőnél (mintha az átalakulás, eszközátruházás nem történt volna meg)  Szokásos piaci ártól eltérő árkülönbözet, ha kisebb eredményt jelent,

51 Ácsné M. J Különadó alap Csökkentő tételek  Kapott osztalék (ellenőrzött külföldi társaságtól kapott 75%-a feltétellel)  Kapott támogatás, más által átvállalt tartozás, térítés nélkül kapott eszköz, kapott szolgáltatás miatt elszámolt bevétel (jogszabály alapján kapott is, de elengedett kötelezettség nem)  Kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás miatt elszámolt bevétel  K+F közvetlen költség  Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége 1 évi birtoklást követően, továbbá visszaírt értékvesztés Csökkentő tételek  Átszámítási különbözet (veszteség jellegű)  Adóellenőrzés, önellenőrzés (nyereség)  Visszavásárolt részesedés bekerülési értéket meghaladó bevétel  Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében átvett eszköz miatti korrekció a jogutódnál, átvevőnél (mintha az átalakulás, eszközátruházás nem történt volna meg)  Szokásos piaci ártól eltérő árkülönbözet, ha nagyobb eredményt jelent

52 Ácsné M. J Nonprofit korlátolt felelősségű társaság átmeneti szabály A évi adókötelezettség megállapítására két lehetőség biztosított a közhasznú társasági formában végzett tevékenységét közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában folytató adózóknak. A adóévi különadó-alap megállapítása –az adóév egészére megállapított adóalapnak a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vétel napjától az adóév utolsó napjáig eltelt működés napjai arányában, két tizedesjegyre számítva, vagy –az adóév egészére megállapított adóalapból a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adóalapot levonva.

53 Ácsné M. J Energiaellátók jövedelemadója Adóalany az energiaellátó : –a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó, –a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagykereskedő, –a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes, –a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia- kereskedelmi engedélyes, –a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese. Adómérték 8 % Arányosítás: a beszámolóban kimutatott árbevétel/összes árbevétel (két tizedesjegy) x adóalap Feltöltésnél nem volt kötelező az arányosítást e szerint számolni!

54 Ácsné M. J Társasági adó egyes változásai 2010.

55 Ácsné M. J Nonprofit szervezet támogatása Csökkenti az adózás előtti eredményt – a Tao. 7. § (1) z) alapján – a kiemelkedően közhasznú szervezetnek, vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében a besorolást megalapozó tevékenység támogatására – az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 1)50%-a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén 2)20%-a tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Növelési kötelezettség a támogatás ráfordításként elszámolt összegével -nincs, a 8. § (1) n) pont hatályon kívül helyezése miatt, de -lehet a 3. sz. melléklet „A” fejezet 13. pontja alapján

56 Ácsné M. J Adott/kapott támogatás nyilatkozat A nyújtott támogatás -a visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, -ingyenesen átadott eszköz könyv szerinti értéke, -ingyenes szolgáltatás bekerülési értéke, -az adózó által átvállalt kötelezettség adóévi eredmény terhére elszámolt összegének az adóalapnál elismert/el nem ismert költségkénti minősítése a Tao. tv. 3. sz. melléklete „A” fejezetének 13. pontja alapján történhet. E szerint meg kell növelni az adózás előtti eredményt – a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címén - ha - a támogató nem rendelkezik - a juttatásban részesülő nyilatkozatával, - amely szerint a juttatás adóévében - az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, - amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. Külön szabályozás, ha a támogatott külföldi személy (nincs nyilatkozat)

57 Ácsné M. J Bejelentett részesedés Fogalom: A belföldi társaságban és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30% mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a 30%-ot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30%-os mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz. A legalább 30%-os részesedést bejelentő adózó 2010-től minden további részesedés-szerzését – függetlenül annak arányától – bejelentheti 30 napon belül. Nem változnak a bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek. Az értékesítés árfolyamnyeresége, illetve a visszaírt értékvesztés – a részesedésnek az eladása előtt legalább 1 éves folyamatos birtoklása esetén – csökkentő, az árfolyamveszteség, értékvesztés növelő tétel.

58 Ácsné M. J Kapott támogatás Megszűnt korrekciós tétel 2010-től: 7. § (1) bek. ly) pont, (8) bek. Nem csökkenti az adózás előtti eredményt: -a kapott támogatás, juttatás (pénz, eszköz, szolgáltatás), átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség adóévi bevételként elszámolt összege -a csökkentő tétel hatályon kívül helyezése vonatkozik kivétel nélkül minden támogatásra (ha cég kapja, ha besorolt szervezet kapja a vállalkozási tevékenységéhez stb.), nem számít ki adta a támogatást, van-e jogszabály. Átmeneti rendelkezés (elhatárolás esetére): az adózó a éig a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre, b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre a én hatályos 7. § (1) ly) pontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja évben van. Ha a 2009-ig kapott támogatás esetén az elhatárolásból – naptári éves adózónál – a év után történik feloldás, annak bevételként elszámolt összege már nem csökkenti az adózás előtti eredményt.

59 Ácsné M. J K+F kedvezménye 2010-től a K + F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény kizárólag akkor érvényesíthető, ha az adózó saját tevékenysége körében is végez K+F tevékenységet, azaz csak a saját tevékenységi körben felmerült kutatás- fejlesztés közvetlen költségével lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt [7. § (1) t) pont]. Változatlanul nem része a kedvezménynek az adózó által -a belföldi illetőségű adózótól, -a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy -az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett K + F szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség. Alkalmazható csökkentés a saját tevékenységhez pl. költségvetési szervtől megrendelt K+ F esetén, feltéve, hogy a megrendelést teljesítő (költségvetési szerv) sem vesz igénybe a felsoroltaktól szolgáltatást. Ugyanakkor a mástól megrendelt K+F szolgáltatás ellenértéke – ha az nem az adózó K+F tevékenységéhez szükséges – nem számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Frascati Kézikönyv, amely iránymutatást ad az adózók részére a tekintetben, hogy mely költségek fogadhatók el K+F költségként [(31. § (2) c)].

60 Ácsné M. J Kapcsolt vállalkozási viszony Kapcsolt vállalkozások 2010-től a következők is: -az adózó és külföldi telephelye (2009-ig csak a külföldi vállalkozó és annak magyarországi telephelye kapcsolt vállalkozás), A kapcsolt vállalkozás fogalmának változása következtében a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezések kiterjednek a magyar vállalkozás és annak külföldön lévő telephelye közötti ügyletekre is; először azon ügyletekre, amelyek 2010-től történnek. -azon adózók (társaságok), amelyekben közeli hozzátartozók külön- külön többségi befolyással rendelkeznek (2009-ig csak az ugyanazon cégben lévők szavazati jogát kellett összeszámítani). Közeli hozzátartozók [Ptk § b) pont]: házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A változás szerint a közeli hozzátartozók – pl. férj-feleség, szülő- gyermek – szavazati jogát akkor is össze kell számítani, ha azok nem ugyanazon, hanem különböző adózókban rendelkeznek többségi befolyással.

61 Ácsné M. J Kapcsolt vállalkozás (példa) Kapcsolt vállalkozás – a 4. § 23. c) szerint: az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Példa: Ha „A” cégben az apának, „B” cégben a fiának van 100%-os szavazati joga, akkor – bár egyiküknek sincs a másik cégben részesedése (szavazati joga) – „A” és „B” cég egymás kapcsolt vállalkozásának minősül. Az apát és fiát ugyanis olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét cégben (az adózóban és a más személyben) többségi befolyással bír. Többségi befolyás: ha az adott személy a szavazatok több mint 50%-ával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban.

62 Ácsné M. J Képzés költségei A 2010-től hatályos szabályozás – a Tao. tv. 3. sz. melléklete „B” fejezetének 14. pontja – szerint az adóalap megállapításánál elismert költség: a kifizető által viselt képzés költsége (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is). Ennek megfelelően a képzés költsége – annak közterheivel együtt – teljes egészében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, függetlenül attól, hogy a kifizető azt a munkavállalójának vagy másnak juttatja, illetve, hogy a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges vagy nem szükséges ismeretek megszerzését szolgálja. A szabályozás szerint tehát a bármely képzés költsége nem növeli az adózó adózás előtti eredményét. (A magánszemély adókötelezettségére az Szja tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.)

63 Ácsné M. J Reprezentáció, üzleti ajándék Nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek (Tao. tv. 3. számú melléklet „A” fejezet 12. pontja) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás. A szabályozás szerint e költségekkel meg kell növelni az adózás előtti eredményt. (Ehhez kapcsolódóan az Szja tv-ben ez a jövedelem adómentes.) A rendelkezés alkalmazásában: a) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.); b) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt.

64 Ácsné M. J Új adóalanyok 2010-től társasági adóalany -külföldi szervezet -ingatlannal rendelkező társaság tagja -egyéni cég

65 Ácsné M. J Külföldi szervezet Adóalany a külföldi szervezet, azaz a külföldi személy (4. § 27.), illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha számára belföldi társaság, külföldi vállalkozó - kamatot, - jogdíjat, - szolgáltatási díjat fizet (juttat), feltéve, hogy - a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (egyezmény). Ha a felsoroltakat olyan külföldi szervezetnek fizeti a magyar cég, amellyel van hatályos egyezményünk, nincs adókötelezettség!

66 Ácsné M. J Külföldi szervezet adóalapja A külföldi szervezet adóalapja (15. §) a részére juttatott -kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is), kivéve  a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy az MNB, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által fizetett kamatot,  a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,  a késedelmi kamatot, -jogdíj (Tao. 4. § 20.), -egyes, az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti szolgáltatások díja:  üzletvezetés,  üzletviteli tanácsadás,  reklám,  piac-, közvéleménykutatás, valamint  máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja. A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30%, amelyet a magyar kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani (a saját adóbevallásában) és a teljesítést követő hónap 12-éig befizetni. (Art. 4. sz. melléklet)

67 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság tagja Ingatlannal rendelkező társaság TAGJA, azaz a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet. Üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett. Az ingatlannal rendelkező társaság TAGJA tehát külföldi, vagy külföldi adóügyi illetőségű személy, amely ingatlannal rendelkező társaságban – belföldi adózóban vagy külföldi vállalkozóban – lévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása során realizált nyeresége okán válik adóalannyá, adókötelezettsége mindezek bekövetkezése napján keletkezik (adóalap után). Nem merül fel adókötelezettség, ha az ingatlannal rendelkező (magyar) társaságnak nincs külföldi tagja, illetve, ha van, önmagában akkor sem, egészen addig, amíg el nem adja, vagy ki nem vonja részesedését. Az ingatlannal rendelkező társaság TAGJÁNAK az adót az adóalap után 19%-os mértékkel az adóévet követő év november 20-áig kell - megállapítani, - befizetni és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallani. Adóelőleg nem terheli.

68 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság Ingatlannal rendelkező TÁRSASÁG az adózó (belföldi illetőségű adózó, vagy külföldi vállalkozó), ha A.) a saját beszámolójában vagy a magyar adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival (akkor is, ha valamelyikük nem rendelkezik ingatlannal) együttesen (csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75% ÉS B.) tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább 1 napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel nincs egyezményünk a kettős adóztatás elkerülésére, vagy van egyezményünk és az lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Nem minősül ingatlannal rendelkező TÁRSASÁGNAK az az adózó, amelynek részesedését elismert tőzsdén jegyzIk. Nem ingatlannal rendelkező TÁRSASÁG – értelemszerűen – az az eset sem, ha az adózónak, illetve a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások egyikének sem volt a lezárt beszámolóval jelölt adóévben egyetlen napon sem olyan külföldi illetőségű tagja (részvényese), amely megfelel a fenti B.) pontban foglaltaknak.

69 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság I. Ingatlannal rendelkező TÁRSASÁG (eljárási szabályok) Illetőség: az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Amennyiben nyilatkozat nem áll rendelkezésre, a B.) pont szerinti illetőség fennállását az adózónak vélelmezni kell. Tájékoztatás: az adózónak az ingatlan 75%-os arányának megállapításához szükséges adatokról – a naptári év (első ízben 2011.) május 30-án rendelkezésre álló beszámoló összes eszköze piaci értéke és ebből a belföldön lévő ingatlan piaci értéke – a külföldi adókötelezettsége keletkezését követő naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását. Határidő: Nincs adókötelezettség, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, és nem vonta ki (részben sem) a részesedését a i tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben. Bejelentés: az adózó a saját adatai és – ha van – a kapcsolt vállalkozásainak is az adatai alapján meghatározza, hogy ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, s ha igen, azt a naptári év augusztus 31-éig bejelenti az APEH-hoz. E bejelentésében a TÁRSASÁG nyilatkozik arról is, ha TAGJAI részesedést adtak el, vontak ki (a TAG illetősége, a kivonás időpontja, a részesedés névértéke). Ezt először 2011-ben kell bejelenteni az APEH-hoz. Határidő:

70 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság II. Ingatlannal rendelkező TÁRSASÁG (eljárási szabályok) Adóhatósági közzététel: az APEH minden év szeptember 30-áig, a honlapján közzéteszi az adott adóévben a Tao. szerint ingatlannal rendelkező TÁRSASÁGOK listáját (nevét, székhelyét, adószámát). Határidő: TAG adókötelezettsége (emlékeztetőül): Az ingatlannal rendelkező társaság TAGJÁNAK az adót – a pozitív adóalap után 19%-os mértékkel – az adóévet követő év november 20-áig (először áig) kell megállapítani, befizetni és bevallani. Határidő: Felelősség: ha az ingatlannal rendelkező társaság TAGJA adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező TÁRSASÁG e minőségét nem jelentette be az APEH-hoz, az APEH által megállapított, a TAGOT emiatt később terhelő adóért a TÁRSASÁGOT korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

71 Ácsné M. J Egyéni cég I. Új adóalany 2010-től az egyéni cég Egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvényben (Evctv.) egyéni cégként meghatározott – az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező – jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cégnek – az Evctv. szerinti eset kivételével – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az egyéni cég az Sztv. hatálya alá tartozó szervezet, kettős könyvvitel vezetésére kötelezett (kivéve, ha tagja korlátlan felelősségű és az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartást választja). A beszámoló készítésére, ha az egyéni cég tagja – korlátolt mögöttes felelősséggel rendelkezik, akkor a korlátolt felelősségű gazdasági társaságokra vagy – korlátlan mögöttes felelősséggel rendelkezik, akkor a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó előírásokat alkalmazza. Ezt figyelembe véve az egyéni cég akkor készíthet egyszerűsített „sajátos” beszámolót, ha a tagja korlátlan mögöttes felelősséggel bír.

72 Ácsné M. J Egyéni cég II. Egyéni cég alapítása Egyéni céget kizárólag az egyéni vállalkozó alapíthat. (Nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja vagy cégnek korlátlanul felelős tagja.) Az átmeneti rendelkezések szerint az Evctv. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó a hatálybalépést követő 6 hónapon belül ( áig) -köteles a működését – a létesítő okirat Evctv.-nek megfelelő módosításával – az Evctv. rendelkezéseivel összhangba hozni vagy -az egyéni cég nyilvántartásból történő törlését kérni a cégbíróságtól. A 6 hónapos határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból, de ez nem jelenti az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnését. (Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnésével összefüggő adózási kérdéseket az Szja tv., illetve az Eva tv. szabályozza).

73 Ácsné M. J Továbbvihető kedvezmények Alapító egyéni vállalkozónál „megkezdett” kedvezmények az egyéni cégnél (a társasági adózás szabályai) Az alapítással létrejövő egyéni cég – mint a társasági adó alanya – az alapítása adóévében jogelőd nélkül alakult adózónak minősül. Nem kell (mégsem) a megszűnés szabályait alkalmaznia a megszűnő egyéni vállalkozónak, ha tevékenységét egyéni cég formájában folytatja: -az elhatárolt veszteségre (továbbvihető, leírható), -a fejlesztési tartalékra, -a foglalkoztatási kedvezményre, -a nyilvántartott személyi jövedelemadó-különbözetre (a 6%-ra), -az érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, -kisvállalkozások adókedvezményére, ha a 2 utóbb említett kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó az egyéni cég tulajdonába adta.

74 Ácsné M. J Off-shore cég Off-shore cég (ellenőrzött külföldi társaság) fogalma Az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (külföldi társaság), – amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében (több, mint a felében) az Szja tv. szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (részesedéssel rendelkező) van, vagy – amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, és bármely esetben – amely = fizet adót, de az általa az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő – adóvisszatérítéssel csökkentett – adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el az előírt társasági adómérték (19%) 2/3-át: 12,67%-ot, vagy = nem fizet adót a nulla vagy negatív adóalap miatt, bár eredménye pozitív, vagy = nem fizet adót, de – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a külföldi állam által előírt általános adó mértéke nem éri el a magyar adómérték 2/3-át: 12,67%-ot. Tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10%-ával, vagy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával, meghatározó befolyással rendelkezik.

75 Ácsné M. J Off-shore cég II. Nem minősül off-shore cégnek az a külföldi társaság, amelynek székhelye, illetősége – az EU tagállamában, vagy – az OECD tagállamában vagy – olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban (előzőek bármelyikében) valódi gazdasági jelenléttel bír. Valódi gazdasági jelenlét akkor áll fenn, ha -a külföldi társaság és az adott (ugyanazon) államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen -saját eszközeikkel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett -termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységből származó bevételük -eléri az összes bevételük legalább 50%-át; -amelyet az adózó (a magyar társaság) köteles bizonyítani. Nem minősül off-shore cégnek – minden más feltételtől függetlenül (elsőként ezért ez vizsgálandó) – az a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább 5 éve elismert tőzsdén (ld.: évi CXXXVIII. törvény) jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik.

76 Ácsné M. J Off-shore minősítés (szempont-sorrend) Off-shore minősítés vizsgálandó (az alábbi sorrendben): 1.) A külföldi társaság maga hiába elismert tőzsdén jegyzett cég, attól még lehet ellenőrzött; vizsgálni azt kell, hogy a tagjainak részesedését, vagy a tagok kapcsolt vállalkozásainak részesedését forgalmazzák-e elismert tőzsdén (ha nem, és …) 2.) Van-e legalább 1 fő magyar magánszemély tagja, vagy a társaság adóévi bevételeinek zöme magyarországi forrásból származik-e (ha igen, és …) 3.) A magyar magánszemély tag a külföldi társaság adóéve napjainak többségében közvetlenül vagy közvetve rendelkezik-e legalább 10%-os tőke/szavazati joggal, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyással (ha igen, és …) 4.) Az adóévre fizetett adó és az adóalap hányadosa eléri-e a 12,67%-ot (ha nem, vagy nem fizet adót, vagy a külföldi adó nem éri el a 12,67%-ot …) 5.) EU-s tagállamban van az illetőség, vagy OECD tagállamban, vagy olyan államban, amellyel van hatályos egyezménye a magyar államnak, akkor van-e valódi gazdasági jelenléte; (EU-s, OECD-s államnál nem feltétel az egyezmény; ha nincs valódi gazdasági jelenlét  off-shore cég

77 Ácsné M. J Off-shore cégben részesedés Off-shore cégben részesedéssel rendelkező magyar társaság A következő 1.)-2.) jogcímnél a „25%” = a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-át, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást jelenti. 1.) jogcím: Fel nem osztott nyereség Növeli az adózás előtti eredményt az off-shore cégben legalább „25%”-kal rendelkező magyar társaságnál – feltéve, hogy a magyar társaságban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel az Szja tv. szerint belföldi illetőségű magánszemély – az off- shore cég adóévének utolsó napján kimutatott – a magyar társaságnak az adóéve utolsó napján az off-shore cégben fennálló közvetlen részesedésére jutó – pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része. Csökkenti az adózás előtti eredményt a magyar társaságnál az off-shore cégtől kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel legfeljebb akkora összegig, amekkora összeggel a 8. § (1) f) pont alapján – az adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazoltan – korábban (vagy ugyanazon adóévben) növelte az adózás előtti eredményét; és amely összeget még csökkentésként nem vett figyelembe. (Csökkentésre tehát akkor van lehetőség, amikor a magyar társaság a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja.) A jóvá nem hagyott, azaz a fel nem osztott nyereséghez kapcsolódó, 1.) pont alatti jogcímnél részletezett korrekciók lényegében azt eredményezik, hogy a magyar társaságnak meg kell növelnie adózás előtti eredményét azzal az összeggel, amelyet az off-shore cégben fennálló részesedésére tekintettel kaphatott volna meg, de az valamely okból nem, vagy nem teljes egészében került részére megállapításra; vagyis az off-shore cégben „bent hagyott” pénze után adózik, amit később – annak jóváhagyása esetén – kompenzál azzal, hogy a korábbi növelés erejéig ezúttal csökkentheti az adózás előtti eredményét.

78 Ácsné M. J Off-shore cégből részesedés-kivonás 2.) jogcím: Részesedés-kivonáson elért nyereség Csökkenti az adózás előtti eredményt a magyar társaságnak az off-shore cégben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetése (részesedése) - jogutód nélküli megszűnés, - jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy - kedvezményezett átalakulás következtében történő kivonásakor (megszűnésekor, csökkenésekor) a kivezetett részesedés – Tao. 7. § (10) bekezdésben meghatározott (bekerülési, vagy könyv szerinti) – értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, szintén legfeljebb akkora összegig, amekkora összeget a magyar társaság korábban a 8. § (1) f) alapján az adózás előtti eredmény növeléseként – az adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazoltan – már elszámolt, és amelyet csökkentésként még nem vett figyelembe. Csökkentő tétel tehát a részesedés-kivonáson elért nyereség, ha korábban (vagy ugyanazon adóévben) a fel nem osztott nyereség alapján növelte a magyar társaság az adózás előtti eredményét. E csökkentés legfeljebb a növelő tétel mértékéig – ha abból már egy rész csökkentésként figyelembevételre került, akkor a csökkentett összegig – vehető figyelembe. A csökkentésnél már nem feltétel, hogy a magyar tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) legalább „25%”-kal rendelkezzék az off-shore cégben (ez növelésnél volt feltétel).

79 Ácsné M. J Off-shore cég felosztott nyeresége  Az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményét – fő szabály szerint – az off-shore cégtől kapott osztalék adóévi bevételként elszámolt összegével (ezzel szemben csökkentő tétel a nem off-shore cégtől kapott osztalék). A fő szabálytól eltérően az előző, 1.) jogcím szerinti csökkentés illeti meg az adózót, legfeljebb a fel nem osztott nyereség összegéig, amellyel az adózó korábban megnövelte adózás előtti eredményét a 8. § (1) f) alapján.  Nem csökkenthető továbbá az adózás előtti eredmény az off-shore cégben fennálló részesedés kivonásakor elszámolt bevétellel sem, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg. A fő szabálytól eltérően a 2.) jogcím szerinti csökkentés illeti meg az adózót a részesedés-kivonáson elért nyereséggel, de legfeljebb olyan összegig, amellyel az adózó korábban növelt a 8. § (1) f) alapján.  Átmeneti szabály érvényesül – a kapott osztalék és a részesedés- kivonáson elért nyereség tekintetében – a 2008., adóévi adókötelezettség meghatározása során (lásd: 2 éves adóamnesztia rendelkezés).

80 Ácsné M. J éves adóamnesztia Kapott osztalék – átmenetileg – csökkentő tétel A magyar társaság a és adóévi adókötelezettségének megállapí- tása során a Tao. 7. § (1) g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás előtti eredményt csökkentheti az off-shore cégtől kapott – kivéve, ha annak székhelye Andorrában, Monacóban vagy Liechtensteinben van –, az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés, valamint az off-shore cégben lévő részesedés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az off- shore cég az osztalék-fizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb december 31. napjáig bevételként elszámolja. Ugyanezen feltételekkel csökkentheti adózás előtti eredményét a magyar társaság a és adóévi különadó alapjának meghatározásakor is. Ha az adózó él a kedvezmények bármelyikével, úgy a bevételt juttató személy azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek (vagy azok egy része) a fentiek szerinti bevétel alapjául szolgáltak, és amely jövedelmeket a bevételt juttató személy legkésőbb éig bevételként elszámolta, sem az adózóval, sem más, a Tao. vagy az Szja tv. hatálya alá tartozó, vagy nem tartozó személlyel szemben utólagos adómegállapítás nem tehető.

81 Ácsné M. J Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A társasági adó és a különadó bevallása 2009.. Ácsné M. J. 2010.05.11.2 Mit kell bevallani? 2009. adóévi társasági adó 2010.07.-2011.06. hó közötti (ennek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések