Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja."— Előadás másolata:

1 A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja működött közre XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Balatonalmádi szeptember 3.

2 A világ 2007 nyaráig (a Kánaán) Gyors és stabil gazdasági növekedés, alacsony és kevéssé változékony infláció Világméretű likviditásbőség, azaz pénzbőség – mind éhesebbek lettünk a kockázatra – növekvő tőkeáttételek

3 A tornádó és oldalszele: őszéig Az amerikai jelzálogpiacokról kiinduló, a „mérgezett” értékpapírok révén gyorsan terjedő pénzügyi válság Az „oldalszél”: kockázatosnak ítélt országok finanszírozási költségeinek emelkedése, de! „decoupling” – mindenesetre lassítani kellett volna…

4 A cunami: a pénzügyi válság a Lehman bukása ( ) után a pénzügyi közvetítőrendszer iránti teljes bizalomvesztés - a kockázatosnak és „biztonságos kikötőnek” ítélt piacok (termékek, országok) radikális szétszakadása a súlyos recesszió rémképe széleskörű, országhatárokon átnyúló, kormányokat, nemzeti bankokat átfogó együttműködés kell

5 2008. október 9. Magyarország Megáll a bankközi devizapiac – elkezd leértékelődni a forint. Zuhan a tőzsde. Több lejáraton nincs árjegyzés az állampapírpiacon.

6 Miért éppen mi kerültünk a lavina útjába ? Fejlett és a nyugat-európaival integrált bankrendszer „Fiskális alkoholizmus” Magas infláció Magas államadósság Devizahitelezés Liberalizált tőkemérleg KÜLSŐ ADÓSSÁG Magas forinthozamok 2. A bankszektor kockázata 1. Az állam kockázata 150% hitel/betét arány

7 I. Válság két hullámban

8 Válság két hullámban október: –Kiváltó okok: rövid lejáratú külső kötelezettségek meghaladják a devizatartalékot, piacok likviditásának kiszáradása, félelem, hogy az anyabankok nem újítják meg a hazai leányoknak nyújtott hiteleket –A hazai folyamatok elválnak a régiótól –Következmény: árfolyamgyengülés (jelentős short-pozíciók), hozamemelkedés, külföldiek állampapír-eladásai február-március: –Kiváltó okok: bizalmi válság, az árfolyamgyengülés és a recesszió megrengetheti a a régió országainak bankszektorát –Hazai folyamatok a régióval összhangban –Következmény: árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, de nincsen tőkekiáramlás (anyabanki elköteleződés)

9 CDS felárak országonként Forrás: Datastream

10 CDS felárak CEE Forrás: Datastream

11 A forráshozjutás költsége: ismét CDS felárak Forrás: Datastream

12 Devizaárfolyamok Forrás: Datastream

13 II. Helyzet és kilátások – nyárvég

14 Reálgazdaság: külső alkalmazkodás, de súlyos recesszió árán (Jelentés az infláció alakulásáról, augusztus) Az infláció a monetáris politika számára releváns horizonton a cél alatt marad –az inflációs prognózis annak ellenére nem változott jelentősen, hogy a meghatározó tényezők érdemben elmozdultak 2010-ig recesszió, 2011-ben határozott növekedés –rövidtávon erősebben esik a belföldi felhasználás, de jobban javul a külső egyensúly Erőteljes munkapiaci alkalmazkodás, de valamivel lassabb, mint korábban feltételeztük Erőteljesen javuló külső egyensúly –a külső egyensúlyban reálgazdasági oldalról némileg erőteljesebb a javulás mint májusban, a jövedelemegyenleg is kedvezőbb lehet A költségvetési hiánypálya 2009-re a tartalékok zárolásával tartható, 2010-es cél is elérhető feszes kiadás kontroll mellett –a 2011-re az adócsökkentésnek nincs fedezete –2010-től a felfelé mutató kockázatok jelentősek

15 Az ÁFA emelés nagyon kis részben épült be a júliusi indexbe, 2010 végére újra a cél alatt lehet az infláció (Az infláció legyezőábrája) Forrás: MNB

16 Nemzetközi konjunktúra: folytatódó javuló trend, de messze még az egyértelmű bővülési fázis,… Forrás: MNB (A legfontosabb üzleti bizalmi indexek alakulása)

17 …ennek megfelelően az ipari termelés csökkenése megállt (Az ipari termelés alakulása a különböző országokban) Forrás: MNB

18 (A GDP-előrejelzés legyezőábrája) A hazai reálgazdaság komoly visszaesésével kell számolnunk… Forrás: MNB

19 …mivel ez az ára a külső egyensúly javulásának Forrás: MNB (A külső finanszírozási igény szerkezete a GDP arányában, szez. ig. értékek) Mnb-előrejelzés (külső fin. képesség)

20 Helyzetkép a pénzügyi szektorról A költségvetés és a háztartások pozíciója javul, ez érvényesül a külső egyensúly javulásában is A háztartási szektorban a hitelezés stagnál, a betételhelyezés növekszik, a vállalatoknál a hitelállomány csökken Ez a típusú alkalmazkodás a banki hitel/betéti mutatók mérséklődéséhez és a külső forrásokra való ráutaltság csökkenéséhez vezet Az alkalmazkodással járó recesszió másik következménye a jelentősen romló portfolióminőség, növekvő hitelezési veszteségek Ugyanakkor mérsékelten csökkenő banki jövedelmezőség –jelentős lehet az egyszeri tételi javító hatása Stabil tőkemegfelelés

21 A kiigazodás hatására a vállalati hitelek csökkennek, a háztartási hitelek stagnálnak Forrás: MNB (A bankszektor által nyújtott hitelek havi nettó állományváltozása, árfolyamszűrt értékek)

22 Közben a nem-teljesítő adósok száma jelentősen, de az MNB várakozásaival összhangban növekszik Forrás: MNB (A 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek aránya a bankszektorban)

23 III. Válságkezelés – konvencionális és nem konvencionális monetáris eszközök

24 Jegybanki lépések 2008 október – 2009 augusztus az állampapír piacon: megállapodás az elsődleges forgalmazókkal állampapír vásárlási aukciók a devizalikviditás fenntartásáért: kétoldalú devizaswap tenderek bevezetése devizaswap rendelkezésre állás és tenderek –1 napos EUR/HUF –1 hetes CHF/EUR –3 hónapos EUR/HUF –6 hónapos EUR/HUF (6 hónaposnál feltétel: vállalati hitelezés, külföldi forrásbevonás) a forintlikviditás bővítése érdekében: kéthetes futamidejű, fix kamatú és hathónapos futamidejű, változó kamatozású fedezett hiteltender tartalékráta-csökkentés fedezeti kör bővítése (jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények) az árfolyam érdekében: 300 bázispontos kamatemelés októberben, majd fokozatos csökkentés (regionális) verbális intervenció februárban (MT elköteleződés) EU-források piacra vezetése

25 A 300 bp emelést követően fokozatos – a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető - kamatcsökkentés (Az MNB alapkamatának alakulása) Forrás: MNB

26 IV. Egy kiemelt kérdés: a vállalati hitelcsökkenés – okok és kezelési lehetőségek

27 A vállalati hitelállomány – a fejlett országokhoz hasonlóan – folyamatosan csökken (A bankszektor vállalati hiteleinek éves, árfolyamhatástól tisztított állománynövekedési üteme, a hazai adat re MNB-előrejelzés) Forrás: MNB, EKB, Fed Megjegyzés: A re vonatkozó adat előrejelzés a makrogazdasági alappálya mentén.

28 28 Mennyiségi korlátok: –A vállalatok hitelhez jutása nehezebbé válik, mivel a bankok szigorítanak a hitelezési feltételeken (hiteladagolás?) Árjellegű korlátok: –Az ország kockázati prémiuma miatt magas kamatszint –A bankok finanszírozásának kockázati és likviditási felára magas –A növekvő kockázatok miatt emelkedik a hitelkockázati felár –A bankok kockázatvállalási hajlandósága csökken A vállalati hitelezés lehetséges korlátai

29 29 A jegybanki alapkamat és a hitelkockázati prémium miatt magasak forinthitelkamatok (A hazai bankok által kínált vállalati hitelek kamatai, 3 havi mozgóátlag) Forrás: MNB

30 A vállalati hitelezés csökkenésében egyre kisebb szerepe van a likviditási korlátoknak (MNB SLO felmérés: A hitelezési sztenderdek/feltételek változásának okai) Forrás: MNB

31 31 Értékelés Minden közvetlen beavatkozásnak fiskális költsége van –Különbség: a költségvetés vagy a jegybank mérlegét használja (explicit vagy implicit), a költség azonnal megjelenik vagy csak később A garanciavállalás a legkevésbé rossz megoldás! A jelenlegi garanciarendszer problémái –csak új hitelekre, hitelkiváltásra nem, rossz helyzetbe lévő vállalat esetén nem adható, bizonyos ágazatoknak nem elérhető –Max. 90%-os garancia adható, mely nem lehet nagyobb a vállalat éves bérköltségénél –aki kapott egyszer támogatást még egyszer nem veheti igénybe Ezek lebontása mellett a következőkre lenne szükség: –Jobb minőségű „garantor” (pl. EBRD) -> Alacsonyabb garanciadíj –Veszteségmaximalizálási megoldások –Nagyobb rugalmasság


Letölteni ppt "A pénzügyi és gazdasági válságra adott jegybanki válaszok Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Az előadás összeállításában a Magyar Nemzeti Bank stábja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések