Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adózás és számvitel 2012. Tatabánya, 2012. január.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adózás és számvitel 2012. Tatabánya, 2012. január."— Előadás másolata:

1 Adózás és számvitel 2012. Tatabánya, január

2 II. Élőmunka terhek változásai III. Társasági adó változásai
Az előadás felépítése I. A évi C. tv. változásai II. Élőmunka terhek változásai III. Társasági adó változásai IV. Általános forgalmi adó változásai V. Népegészségügyi termékadó változásai VI. Art változások

3 Jogszabályi környezet
2011. évi XCVI. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CXCIII. tv. a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról  299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges…

4 I. Szt: A könyvviteli szolgáltatás végzése
Engedélyezésről, törlésről, továbbképzés ellenőrzéséről … kreditpont minősítési eljárásról külön Kormányrendelet Könyvvizsgálónak: Könyvvizsgálói szakképesítés Könyvviteli szolgáltatónak: Mérlegképes könyvelői szakképesítés Könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyhez szükséges: Lakcím és levelezési cím számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlat megszerzés helye A nyilvántartás változásai: Név, … anyja neve, …. regisztrálási szakterülete Adatok közzététele: az egységes Kormányzati Portálon Könyvviteli szolgáltatást végzéséhez továbbképzés: Miniszter által akkreditált szervezet kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program alapján kormányrendelet szerint MÁS módon is Korábbi szöveg: 150. § (1) E törvény alkalmazásában számviteli szolgáltatás az e törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége (a továbbiakban: könyvviteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység. (2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen: a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. (3) A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyen tevékenységre jogosító - jogszabályi feltételeken alapuló - engedéllyel kell rendelkezniük. (4) A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói képesítéssel szembeni követelményeket külön törvények szabályozzák. 151. § (1) *  A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői képesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek. (2) *  Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladja meg. (3) *  A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja. (4) *  A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezéséről és az engedély visszavonásáról, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törléséről, valamint a 152/B. § szerinti bejelentésről és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törléséről, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelöléséről, a szervezettel szembeni követelményekről, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésről és a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáról külön kormányrendelet intézkedik. (5) *  A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok a) könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély iránti kérelme tartalmazza a kérelmező aa) természetes személyazonosító adatait, ab) lakcímét vagy levelezési címét, ac) szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét, ad) ac) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, ae) az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot megszerezte, és af) regisztrálási szakterületét; b) *  részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha ba) legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek, bb) a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak, bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (6) *  A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, *  a) aki a 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, b) *  aki büntetett előéletűvé vált, c) akit a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott, d) *  aki az engedélyezéskor vagy az engedély megadását követően valótlan adatot közölt, az engedély visszavonására okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor, e) *  aki azt kéri, f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, g) aki elhalálozott. (7) *  Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti: a) az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt, b) *  a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt, c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt, d) az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt, e) az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt, f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés f) pontja miatt került sor. (8) *  A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők a) regisztrálási számát, b) természetes személyazonosító adatait, c) lakcímét vagy levelezési címét, d) igazolványa számát, az igazolvány kiadásának időpontját, e) szakképesítését - mérlegképes könyvelői képesítés esetében a szakot is -, valamint az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét, f) e) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, g) az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték, h) regisztrálási szakterületét, valamint i) az engedélyezést követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt. (9) *  A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek a) telefonszámát, b) elektronikus elérhetőségét, c) könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét, d) államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát. (10) *  A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy regisztrálási száma, igazolványszáma, neve, születési neve, nyilvántartásban szereplő címe, hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat. (11) *  A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett és nyilvántartásból törölt természetes személyek (10) bekezdés szerinti nyilvános adatait, valamint a nyilvántartásba vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Hivatalos Értesítőben évente közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett természetes személy előbbi adatait nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kapjon. (12) *  A mérlegképes könyvelői képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben szabályozza. 2011. július 15-től hatályos szöveg: (4) *  A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói szakképesítéssel szembeni követelményeket külön törvények szabályozzák. a) *  olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy (3) *  A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja. (4) *  A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) *  A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok *  ab) *  lakcímét és levelezési címét, ac) *  szakképesítését (mérlegképes könyvelői szakképesítésnél a szakot is), illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét, ae) *  az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot megszerezte, és ba) *  legalább mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkeznek, bb) *  a ba) pont szerinti szakképesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak, a) *  aki a 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni, c) *  lakcímét és levelezési címét, e) *  szakképesítését - mérlegképes könyvelői szakképesítés esetében a szakot is -, valamint az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét, g) *  az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték, i) *  szakmai továbbképzési kötelezettségének teljesítését. c) *  könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezen szakképesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét, (10) *  A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy neve, születési neve, anyja születési neve, regisztrálási száma, igazolványszáma, regisztrálási szakterülete, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat. (11) *  A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett és nyilvántartásból törölt természetes személyek (10) bekezdés szerinti nyilvános adatait, valamint a nyilvántartásba vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat az egységes Kormányzati Portálon évente közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett természetes személy előbbi adatait nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kapjon. (12) *  A mérlegképes könyvelői szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben szabályozza. 152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. (2) *  Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tematikáját, időtartamát - a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával - a miniszter határozza meg. (3) *  Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezet végezheti. 152/A. § *  A 151. § szerinti engedélyezési eljárásért, valamint a 152. § (3) bekezdése szerinti akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Változás utáni szöveg: 152. § *  (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés. (2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket - a miniszter által akkreditált szervezet, a miniszter által kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program alapján végezheti. (3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott egyéb módon is teljesíthető. (4) A továbbképzésen résztvevőkről a (2) bekezdés szerinti akkreditált szervezet nyilvántartást vezet, amely alapján a 151. § (4) bekezdésben hivatkozott kormányrendeletben meghatározott módon és az alábbi adattartalommal megküldi a továbbképzési kötelezettség igazolásához szükséges adatokat a miniszternek: a) az akkreditált szervezet sorszáma, neve, címe, b) a résztvevők adatai: ba) regisztrálási szám, bb) családi és utónév, bc) születési családi és utónév, bd) születési hely, idő, be) anyja születési családi és utóneve, bf) nyilvántartásban szereplő címe (irányítószám, helység, utca, házszám), c) a képzés azonosítója és kreditpontértéke. 152/A. § *  A 151. § (5) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásért, a 152. § (2) bekezdése szerinti akkreditációs eljárásért, valamint kreditpont-minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

5 I. Szt: A könyvviteli szolgáltatás végzése
Könyvviteli szolgáltatás végzésére engedélyt kell adni és nyilvántartásba felvenni, ha: Mérlegképes könyvelői, okleveles könyvvizsgálói szakképesítés Benyújtást megelőzően 3 éves gyakorlat dokumentumokkal alátámasztva Büntetlen előélet, nem áll … eltiltás alatt Benyújtást megelőző 12 hónapban igazolt szakmai továbbképzés Engedély visszavonása utáni újbóli felvétel kérhető: ha továbbképzés elmulasztása miatt: visszavonás után 2 évvel (feltétel a fő szabály él: benyújtást megelőző 12 hónapban teljesítette a továbbképzési feltételeket) kérésre törlés miatt: visszavonás után 2 évvel Csak a december 31-ét követően benyújtott (új) kérelmekre! Korábbi szöveg: 151.§ (5) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha ba) legalább mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkeznek, bb) a ba) pont szerinti szakképesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak, bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Új szöveg: 227. § (1) Az Szt § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok) „b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha ba) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek, bb) a ba) alpont szerinti szakképesítés megszerzését követően, az a) pont szerinti kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éves, dokumentumokkal alátámasztott számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek, bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint bd) igazolják, hogy az a) pont szerinti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban – a kérelemben megjelölt szakterületre előírt – a 152. § (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettséget megfelelően teljesítették.” 151.§(7) Régi szöveg: (7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti: a) az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt, b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt, c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt, d) az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt, e) az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt, f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés f) pontja miatt került sor. (2) Az Szt § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek: a) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt, b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt, c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt, e) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt, f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés f) pontja miatt került sor.” 233. § (1) Az Szt §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki: „(22) Azoknak a tevékenység-engedélyezési eljárása során, akik korábban a 151. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyel nem rendelkeztek, a 151. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti rendelkezéseket csak a december 31-ét követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.”

6 Üzleti vagy cégérték = 500 – 0 = 500
I. Szt: Fogalmi változások/1. 2011 Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés: ld: évi CXXXIV. törvény (a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról) Üzleti vagy cégérték: Minősített többség megszerzése, nem tőzsdei cég esetén: ha a számított saját tőke negatív  a fizetett ellenérték (Üzleti vagy cégérték = Részesedés vételára – részesedésre jutó ST) Eszközök piaci értéke – kötelezettségek piaci értéke 1 300 Eszközök piaci értéke (MFt) 900 Kötelezettségek piaci értéke (MFt) Üzleti vagy cégérték (MFt) 76 Részesedés aránya (%) 500 Vételár (MFt) 2. 1. Megnevezés Régi szöveg: Szt. 3.§ (4) 2. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül; 3. alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek; 4. kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása; 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról *  4. § E törvény alkalmazásában 1. a) alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet aa) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása; ab) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál; b) alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); c) kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés); d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést; Üzleti vagy cégérték régi szöveg: c) *  cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, Új szöveg: „c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;” 25.§ (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Változás utáni szöveg: „(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.” 800 900 500 – (1 300 – 900)*0,76 = 196 500 – (800 – 900)*0,76 = ? 576 ? Részesedés = 400*0,76 = 304 Részesedés = 0 Üzleti vagy cégérték = 500 – 0 = 500

7 I. Szt: Fogalmi változások/1.
2011 Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés: ld: évi CXXXIV. törvény (a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról) Üzleti vagy cégérték: Minősített többség megszerzése, nem tőzsdei cég esetén: ha a számított saját tőke negatív  a fizetett ellenérték Alapítás-átszervezés Tevékenység indítása, megkezdése, jelentős bővítése, … Minőségbiztosítási rendszer bevezetése, Ásványkincs-kutatási tevékenység költsége, ha a kapcsolódó beruházásban nem vehető figyelembe (feltéve, ha megtérül!) Régi szöveg: Szt. 3.§ (4) 2. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül; 3. alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek; 4. kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása; 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról *  4. § E törvény alkalmazásában 1. a) alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet aa) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása; ab) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál; b) alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); c) kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés); d) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést; Üzleti vagy cégérték régi szöveg: c) *  cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, Új szöveg: „c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;” 25.§ (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Változás utáni szöveg: „(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.”

8 I. Szt: Fogalmi változások/2.
2011 Értékesítés nettó árbevétele: számla, nyugta szerinti, vagy egyéb számviteli bizonylaton rögzített, vagy pénzeszközben kapott ellenérték (pl. kezelőszemélyzet nélküli automata értékesítése) Göngyöleg betétdíjas árának számla, vagy nyugta szerinti… Adófizetési kötelezettség: Adózás előtti eredményt terhelő adó (tao, külföldi adó, tao mentes jövedelem külföldi adója)  külföldön megfizetett nyereségadó NEM egyéb ráfordítás EVA Nettó árbevétel régi szabály: 72.§ (2) a) a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt, Új szabály: 220. § (1) Az Szt. 72. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja] „a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt,” 72.§ (4) b) Régi szabály: b) az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét, (2) Az Szt. 72. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:) „b) az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét;” Régi szöveg: 87.§ (2) Az adófizetési kötelezettség összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni. Új szöveg: 221. § Az Szt. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét.” 81.§ (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: f) a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét; 235. § Hatályát veszti az Szt. § (2) bekezdés f) pontja,

9 I. Szt: Beszámolási kötelezettség változása/1.
Beszámolási kötelezettség szabályozás bővítés: alkalmazni KELL a hatályos magyar számviteli standardokat. Fióktelep alapítás, működés, megszűnés szabályai: Szt szerint Egyszerűsített éves beszámoló tilalma alól törölték: konszolidálásba bevont vállalkozást, HA „más módon” tud adatot szolgáltatni  ET visszavezetés: mint az évesnél! Sajátos egyszerűsített éves beszámoló: értékhatárokhoz kötött lett: a) mérlegfőösszeg: 65 millió forint b) éves nettó árbevétel: 130 millió forint c) üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő Eltérő üzleti év 2011 Két egymást követő év, legalább kettő… Kivétel: hitelintézet, biztosító, pénzügyi vállalkozás Új szabály: Minden vállalkozás, nemzetközi jellegű, ha: Üzletmenet ciklikussága Konszolidálásba bevontnál anyavállalat információs igénye Régi szabály: Külföldi székhelyű magyarországi fióktelepe, ha… Konszolidálásba bevont leány, ha… eu rt, eu szövetkezet Nemzetközi jellegű felsőoktatási… Külföldi székhelyű új szabály: Az Szt. a 7. § után a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére – ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik – e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” Éves beszámoló szabály változás 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) *  Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: *  a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) *  az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (3) *  A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a konszolidálásba e törvény §-a szerint bevont vállalkozás, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4) *  Változás után: Az Szt. 9. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4) Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.” Régi szöveg: (3) A konszolidálásba bevont vállalkozások éves beszámolója eredménykimutatása Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre során kimutatott összegét az Eredménytartalék javára vissza kell vezetni. Új szöveg: 224. § Az Szt § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A konszolidálásba bevont vállalkozások üzleti évi, az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékának összegét az eredménytartalék javára vissza kell vezetni.” Sajátos változás előtt: (6) *  Az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, egyszerűsített éves beszámolóját, saját választása alapján a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti. (2) Az Szt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.” Eltérő üzleti év régi szabály: 11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel. (2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér, b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér, c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével, d) a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél. (3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. Új szabály: 209. § Az Szt. 11. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől. (3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására – a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is – három, beszámolóval lezárt üzleti év után, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett van lehetőség. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.” Áttérés: mint régen (3 lezárt év, okirat módosítás) Kivétel: hitelintézet, biztosító, pénzügyi vállalkozás, sajátos egyszerűsített beszámolót készítő

10 I. Szt: Beszámolási kötelezettség változása/2.
2011 Leltározás = mennyiségi felvétel és egyeztetés Egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályai: mint az éves, kivétel… Sajátos egyszerűsített: SZP-t egy dokumentumban készítHETI Écs-re alkalmazHATJA: tao szerinti kulcsokat ÚJ szabály: Leltár készítés kötelező Analitika, szintetika egyeztetés kötelező Nem vezet…: mint régen Vezet folyamatos nyilvántartást: SZP szerint, de legalább három évente kötelező mennyiségi felvétel, Minden év végén kötelező egyeztetés (csak értékben kimutatott E, F Áru előző/követő negyedévi leltár nem lehet, ha nincs sem mennyiségi, sem értéki nyilvántartás Régi szabály: Leltár készítés: kötelező Nem vezet (folyamatos) nyilvántartást: kötelező leltározás Azaz például: Képviseletre jogosult írja alá Készítheti devizában 213. § Az Szt. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével Leltározás régi szabály: A mérlegtételek alátámasztása leltárral 69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani. Új szabály: 219. § Az Szt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. (3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (5) Az árukészleteit az üzleti évben értékben nyilvántartó vállalkozó – a (3)–(4) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétellel megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani.” 96.-§ (1) Régi szabály: 96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést - az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan - nem kell készíteni. Új szabály (kiegészítve +1 mondattal) 222. § Az Szt. 96. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.” Új szabály 223. § (1) Az Szt. 98/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját – a 14. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti.” (2) Az Szt. 98/A. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:] „c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok.” Módosító törvény 234.§ 8. 98/A. § (3) bekezdésének a) pontjában a „maradványértékre” szövegrész helyébe a „hasznos élettartamra, maradványértékre” szöveg, valamint Új egységes szerkezet: 233.§ (6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteir ől sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet .”

11 I. Szt: Beszámolási kötelezettség változása/3.
2011 90 nap helyett harmadik hónap utolsó napja (egységesítés) Előtársaság közzétételi kötelezettsége Letétbe helyezési (és közzétételi) határidők: Éves beszámoló: Fordulónapot követő 5. hónap utolsó nap (tehát: mint a tao) Devizás áttérés esetén közzétételi kötelezettség – áttérés napját követő 5. hónap utolsó nap Külföldi székhelyű magyarországi fióktelepe (a külföldi beszámolójára): Fordulónapot követő 5. hónap utolsó nap Konszolidált beszámoló : Fordulónapot követő 6. hónap utolsó nap (180 nap helyett) Közzétételi határidő Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó: Fordulónapot követő 5. hónap utolsó nap (tehát: mint a tao) Könyvvizsgálati záradék minősítési szabályai törölve az Szt-ből  hivatkozás a nemzeti könyvvizsgálati standardokra Könyvvizsgálati határérték változása 100 mó-ról 200 mó Ft-ra (300 mó) Szt. 135.§ (Előtársaság) Régi szabály: (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül köteles eleget tenni. Új szabály: 225. § Az Szt § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.” Deviza áttérés esetén: 145.§ (4) 4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 153. § előírásainak megfelelően az áttérést követő 90 napon belül letétbe kell helyezni, a 154. § szerint közzé kell tenni. 4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 153. § előírásainak megfelelően az áttérést követő 90 napon belül letétbe kell helyezni, a 154. § szerint közzé kell tenni. 226. § Az Szt § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 153. § előírásainak megfelelően az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, a 154. § szerint közzé kell tenni.” Beszámoló benyújtási határidő 153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. (2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta. (5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbe helyezni. 154.§ (10) A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik - a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni. 228. § (1) Az Szt § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. (2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.” 229. § Az Szt § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó – ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik – a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles gondoskodni.” Új egységes: (3) Az Szt §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki : „(13) E törvény alkalmazásában : 1. hitelesítő záradék: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletr ől szóló törvény 4 . § (5) bekezdésének b) pontja szerinti magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szerepl ő, minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény; 2. korlátozott záradék : az 1 . pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, korlátozott könyvvizsgálói vélemény; 3. elutasító záradék: az 1 . pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésbe n szereplő ellenvélemény; 4. záradék megadásának elutasítása: az 1 . pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben a véleménynyilvánítás visszautasítása.” 248. § Hatályát veszti az Szt . § (1)-(4) bekezdése .

12 I. Szt: Bizonylatokkal kapcsolatos változások
2011 Tartalmi kellékek például: Hitelesség bizonylatául szolgáló adatok magyarul is, Könyvelés módjára, érintett számlákra történő hivatkozás, Nyilvántartásban rögzítés időpontja, igazolása Az eredeti bizonylathoz utólagos módosítást kizáróan Fizikai hozzárendeléssel Logikai hozzárendeléssel (lehet elektronikus nyilvántartás is) Megőrzési kötelezettség: Beszámoló, üzleti jelentés, leltár, értékelés, főkönyvi kivonat,… min. 8 év Papír alapúról készített elektronikus másolattal a megőrzési kötelezettség teljesíthető (csak pontosítás) Bizonylatok Régi szabály: 166.§ (4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. 167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja. Új szabály: 231. § Az Szt § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.” Bizonylat megőrzés 169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. (5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. 232. § (1) Az Szt § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.” (2) Az Szt § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.”

13 Először a 2014.01.01-jével induló üzleti évre alkalmazandó
I. Szt: Nemzetközi számviteli standardok… IFRS szerinti konszolidált beszámoló összeállítása esetén: Könyvviteli szolgáltatás irányítás, vezetés, beszámoló elkészítéshez: IFRS regisztrációval rendelkező könyvviteli szolgáltatást végző, vagy IFRS minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló Könyvvizsgálati megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel Először a jével induló üzleti évre alkalmazandó Régi szabály: 10. § *  (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül. (2) *  A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. Cikke hatálya alá tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. A vállalkozó a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban. (3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal is eleget tehet, ha a (2) bekezdés szerint kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogy a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban. (4) *  Ahol e törvény, illetve más jogszabály összevont (konszolidált) éves beszámoló kifejezést használ, ott azon a (2) és (3) bekezdés szerinti, az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló július 19-i 1606/2002/EK rendelete előírásainak megfelelően összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló is értendő. Új kiegészítő szabály: Az Szt. 10. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját – e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel. (6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.”

14 Mérlegtételek változása
I. Szt: Mérlegtételekkel kapcsolatos változások Visszavásárolt saját részvény bevonása nem rendkívüli eredmény, hanem EREDMÉNYTARTALÉK a jegyzett tőke módosításával egyidőben Negatív üzleti vagy cégérték megszüntetése Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke cégvásárlás esetén ÁTALAKULÁS szövegrész törölve (csak pontosítás korábbi szabály törlése miatt) Mérlegtételek változása 2011 2011 Régi szabály: A nagyságára ható eszközök, források értékétől függetlenül (5+év alatt) ÚJ szabály: A részesedés kivezetése esetén, Átalakuláskor, ha a feltételek változnak Visszavásárolt saját részvény: 211. § Az Szt. 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.” Negatív üzleti vagy cégérték régi szabály: (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Új szabály „(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.” Szt. 49.§ Régi szabály: (2) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. § (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet. Új szabály: 216. § Az Szt. 49. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet.”

15 Mérlegtételek értékelésének változása
I. Szt: Értékeléssel kapcsolatos változások 2011 Csoportosan nyilvántartott beszerzett eszközök mellett FIFO, átlagos „ár” alkalmazása a csoportosan nyilvántartott, előállított készletekre is. Bekerülési érték része: földgáz-, energia-, víz-szolgáltatás esetén áthárított (külön jogszabály szerinti) díjak  anyagköltség lesz! Értékelés alapjául szolgáló árfolyam + „import” és „export” jelzők törölve a beszerzésnél és értékesítésnél Terven felüli écs: kiterjesztésre került az alapítás-átszervezés aktivált értékére (ha a bevételekben való megtérülése nem biztosított) és a beruházásokra is Mérlegtételek értékelésének változása Régi szabály (60.§ (4)-(6)): MNB deviza … hitelintézet deviza átlag ÚJ szabály: mint a régi, de: Valutában történő kiegyenlítés esetén: VALUTA könyv szerinti árfolyam is LEHET Áfa szerinti adóalap meghatározás árfolyama is LEHET Régi szabály: Szt. 46.§ (3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is. Új szabály: Az Szt. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.” 214. § Az Szt. 47. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi] „e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.” Szt. 48.§ (7) Az importbeszerzés értéke: a) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke; b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke; c) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének, kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni. 215. § Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 48. § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. (8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. (9) Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.” Szt. 60.§ új (5a) pont 218. § Az Szt. 60. §-a kiegészül a következő (5a) bekezdéssel: „(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.” Szt. 53.§ (1) e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). 217. § Az Szt. 53. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha] „e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).” Beruházásra: 53. § (1) bekezdésének a) pontjában az „(ide nem értve a beruházást)” szövegrész helyébe az „(ide értve a beruházást is)” szöveg, Elhúzódó beruházások miatt

16 I. Szt: Értékeléssel kapcsolatos változások
Milyen árfolyam? Szt: választott árfolyam Áfa: deviza eladási vagy MNB (bejelentés 11T201T, F02/*10, 1év) Mikori árfolyam? Szt: teljesítéskori Áfa (80.§): 80.§(1)  fizetendő adó megállapításakori árfolyam KB beszerzés (adó megállapítás: 63.§: számla kibocsátás, legkésőbb teljesítést követő hó 15.) előleg fizetés (59.§(1): jóváíráskor, kézhezvételkor) 60.§ (kézhezvétel, pénzügyi rendezés, teljesítést követő hó 15. napja): Határozott időre szóló megállapodás (58.§): számla kibocsátásakor Egyéb: teljesítéskor érvényes árfolyam Áfa (81.§): termékimport: vámérték megállapításának árfolyama „Régi”

17 I. Szt: Egyéb változások
2011 Készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga : előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-a (2% helyett); 500 eFt maradt Egyéb céltartalék képzés (41.§ (4)): Régi szabály : elhatárolt árfolyamveszteség hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában ÚJ szabály: elhatárolt árfolyamveszteség beruházás aktiválásáról eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában AC = „Ha… devizakészlettel nem fedezett,…beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), VÉJ-hoz…kapcsolódó hiteltartozások…, devizakötvény kibocsátásából származó tartozások… nem realizált árfolyamveszteségét… halasztott ráfordításként mutatta ki…a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel… futamideje arányában céltartalékot kell kimutatnia.” (Szt: 41. § (4)bek.) Régi szabály: 38.§ (3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b) átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget, Új szabály: 235. § Hatályát veszti az Szt. § (3) bekezdés b) pontja, NEM AZ a) pontra akartak hivatkozni???????????

18 Adójogszabályok változásai
II. Adójogszabályok változásai Adójogszabályok változásai II. Élőmunka terhek III. Társasági adó IV. Általános forgalmi adó V. Népegészségügyi termékadó Cégautó adó, EVA VI. Adózás rendjéről szóló törvény

19 II. Élőmunka terhek – szja: am, adóalap kiegészítés
Adómentesség: Csoportos személyszállítás – akkor is, ha 4 főnél kevesebb, és … Vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, max. 7,5 millió Ft – ld: később Közüzemi szolgáltató, hitelintézet által elengedett követelés, ha az egy háztartásban élő hozzátartozók egy főre eső jövedelme ≤ ÖNYM * 2 Rezidens támogatási program által adott ösztöndíj Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj 0%-os (5%-os) adó: tartós befektetés – akkor is, ha nem Ft-ban! Kifizető által magánszemély számára fizetett betegségbiztosítás díj és az abból származó jövedelmet pótló szolgáltatásból a megelőző második év bruttó (nemzetgazdasági) átlagkeresetének 50%-át el nem érő része Átvállalt kamarai tagdíj (adóalapba nem tartozó) Napidíj: elismert kiadás, a bevételből levonható a bevétel 30%-a, max. új kormányrendelet szerinti (285/2011, 15 EUR/nap (ha<90 nap), nemzetközi… 40EUR)

20 II. Élőmunka terhek – szja: am, adóalap kiegészítés
Összevont adóalap Alapja: jövedelem * 1, (2012-től: *1,135 és tól: *1,00) vagy Jövedelem * 0,78 , ha a terhet nem számolhatja el költségként Helyett: 2 424 eFt alatti jövedelemre: nem kell megállapítani 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalék Adójóváírás: törlésre kerül Családi kedvezmény: … jogosultsági hónap: amelyre tekintettel a családi pótlékra jogosultság fennáll az a szociális intézmény vezető alkalmazhatja, aki intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel kapja a családi pótlékot

21 II. Élőmunka terhek – szja: adóalap kiegészítés
Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben, az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor , ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladj a meg a 2 millió 424 ezer forintot . ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik (A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza, ha…, + a korábbi munkáltatótól származót is figyelembe venni! Rendszeres jövedelem esetén : „alsó részre nem” Nem rendszeres jövedelem esetén : összeszámítani, mint korábban a sávosnál A munkavállaló Kérheti a kiegészítés alkalmazását Köteles kérni, ha várhatóan meghaladja a eFt-ot. Jogkövetkezmény: a befizetési különbözet 12%-a különbözeti bírság, mint a családi kedvezménynél (szja-bevallásban)!

22 II. Élőmunka terhek – szja: adóalap kiegészítés
Az arányosítás következménye: „adóhiány” a korábbi jövedelmek adójánál! Példa: Rendszeres havi jövedelem: 190 eFt; Nem rendszeres juttatás áprilisban: 100 eFt, augusztusban: 100 eFt Szeptemberben új rendszeres jövedelem: 240 eFt. Januártól szeptemberig a rendszeres jövedelem adója (ha nincs kedvezmény): * 16% = Ft (mert * 12 = Ft < Ft) Áprilisi nem rendszeres adója: = < Ft  * 16% = Ft Augusztusi nem rendszeres adója: (á) (a) = > Ft (56 eFt-tal)  ( ) * 1,27 * 16% + ( )* 16% = Ft Új rendszeres jövedelemmel által megállapított adó szeptember-decemberre: 8* * = Ft és ( Rendszeres – ) / = 2,31%, ezért * (1-0,0231) * 16% * 0,0231 * 1,27 *16% = Ft

23 II. Élőmunka terhek – szja: adóalap kiegészítés
Példa: Rendszeres havi jövedelem: 190 eFt; Nem rendszeres juttatás áprilisban: 100 eFt, augusztusban: 100 eFt Szeptemberben új munkahely, rendszeres jövedelem: 240 eFt. Januártól szeptemberig a rendszeres jövedelem adója (ha nincs kedvezmény): * 16% = Ft (mert * 12 = Ft < Ft) Áprilisi nem rendszeres adója: = < Ft  * 16% = Ft Augusztusi nem rendszeres adója: (á) (a) = > Ft (56 eFt-tal)  ( ) * 1,27 * 16% + ( )* 16% = Ft Új rendszeres jövedelemmel megállapított adó szeptember-decemberre: 8* * = Ft és ( – ) / = 2,31%, ezért * (1-0,0231) * 16% * 0,0231 * 1,27 *16% = Ft „Adóhiány” Rendszeresre: ( * 0,0231) * (1,27-1,00) * 16% = 189,6 Ft/hó  kb Ft Nem rendszeresre: ( ) * (1,27-1,00)*16% = Ft

24 Nem EV, nem őstermelő: nincs nyilatkozattételi lehetősége!
II. Élőmunka terhek – szja Nem EV, nem őstermelő: nincs nyilatkozattételi lehetősége! Adóelőleget a kifizetőnek nem kell megállapítani: Őstermelői tevékenység (kifizetésig értékesítési betétlap bemutatása, vagy családi gazdálkodónál okirat bemutatása) Egyéni vállalkozó (ha a bizonylaton a közokirat száma) Adóelőleg alapja: 10% alkalmazhatóság marad (önálló tevékenység), de önálló tevékenységnél max. 50% (költségtérítés esetén nincs felső korlát)

25 II. Élőmunka terhek – szja: külön adózó jövedelem
Ingó átruházás Mentesített jövedelem év elejétől: 200 eFt  32 eFt (EV nem) Mentesített bevétel év elejétől < 600 eFt (EV nem) Jövedelem minősítése (ingó és ingatlan is) Egyéni vállalkozói jövedelem Külön adózó jövedelem Önálló tevékenységből származó jövedelem  1,27 Ha: gazdasági tevékenység keretében: „üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel…ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi” (3.§ 46.) Ha ingatlan gazdasági tevékenység keretében: nincs jövedelemcsökkentés az időmúlás miatt! Kivétel: Fémhulladék értékesítés: Kifizető adózik (NEM adóelőleg!), más terhe NINCS! Adóalap: ellenérték 25%-a  adó=4% (25%*16%) Nincs mentesítési lehetőség (32 eFt és 600 eFt)

26 II. Élőmunka terhek – szja: külön adózó jövedelem
2012-ben: más településen bérbevett ingatlan igazoltan megfizetett bérleti díja, ha > 90 nap Ingatlan bérbeadás Különadózási lehetőség nincs Csak összevonás alá eső önálló tevékenységből származó jövedelem lehet! Bevétel – igazolt költség = jövedelem * 1,27 * 16 % = szja Része Az ingatlan bérleti díj felett kapott közüzemi ktgtérítés Közüzemi költségek - 14% EHO ! Egyéni vállalkozónál a max. 3 évvel korábban beszerzett ingatlan écs-e 26

27 Figyelembe vehető tőke: 11 mó Ft,
II. Élőmunka terhek – szja: külön adózó jövedelem Nyílt végű ingatlanlízing ügyletek Szerzés időpontja: ügyleti szerződés megkötése (nem a 61.§(1) szerinti benyújtás napja) Bevételből levonható: Futamidő letelte előtti megvásárlás esetén fizetett előtörlesztési díj („más kiadás”) Szerzésre fordított érték: Futamidő végén megfizetett ellenérték (pl. 2 mó Ft) Megfizetett díjakból a TŐKE (pl. 11 mó Ft), ha ≤ ügyleti szerződéskori piaci érték (pl. 10 mó Ft) – futamidő végén megfizetett ellenérték Lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett díj Vételi jog gyakorlásáért a lízingbe vevőnek fizetett díj Figyelembe vehető tőke: 11 mó Ft, de max. 10 mó Ft – 2 mó Ft  8 mó Ft

28 Magánszemélyt terhelő
II. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások Magánszemély által kapott juttatások csoportosítása Adóköteles Nem adóköteles Kifizetőt terhelő Magánszemélyt terhelő Béren kívüli juttatás 71.§ Egyes meghatá- rozott juttatás 70.§ Külön adózó jövedelem Összevonandó jövedelem Nem bevétel (7.§) Adómentes Bevétel (1.melléklet) Kamatkedv. 72.§ Nem önálló Önálló Egyéb Adómentes nem pénzbeli juttatás (1.melléklet/8.) adóalapba KTG nem számít Adó- mentes Adó- köteles beszámít © BGyJL

29 II/1. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások
1,19 *(16% + 10% EHO) 71.§ Béren kívüli juttatások (kedvezményes adózású nem pénzbeli juttatás) Minimálbér %-a (MB) Üdülés = MB /év/fő (hozzátartozó is) Már csak „saját” üdülőben Iskolarendszerű képzés = 2,5 MB Iskolakezdési támogatás = 0,3 MB Önkéntes kölcsönös Nyugdíjpénztár 0,5 MB Önkéntes kölcsönös Egészségpénztár vagy Önkéntes kölcsönös Önsegélyező pénztár 0,3 MB Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató 0,5 MB 2011-ben és 2012-ben is 2012-ben NEM (ld. köv. dia) Meleg-, hidegétkezés 18eFt/hó/fő Széchenyi Pihenő Kártya 300 eFt/év/fő Otthoni internet-szolgáltatás 5eFt/hó Iskolarendszerű képzés = munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja Iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a megkezdéskor érvényes szabályok szerint kell megítélni: előtt megkezdett képzés esetén a teljes összeg adómentes években megkezdett képzés esetén 400 ezer Ft-ig adómentes évben megkezdett képzés esetén a 2,5*MB-ig adómentes Iskolakezdési támogatás = tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül juttatható (július 1-október 31) Önkéntes és Foglalkoztatói Pénztári befizetések adhatók: - havonta, vagy legfeljebb 3 hónapra visszamenőleg, vagy előre Béren kívüli juttatásokra nyilatkozatot érdemes kérni a magánszemélytől, hogy máshonnan nem kap(ott) ilyen szolgáltatást, illetve jogosult a juttatásra: - Üdülés - Széchenyi Pihenő Kártya - Önkéntes kölcsönös Nyugdíjpénztár, - Egészségpénztár, - Önsegélyező Pénztár - Iskolakezdési támogatás Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a mentesség feltételei nem állnak fenn, akkor a a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy adott nyilatkozatot. Ha adott nyilatkozatot és a kifizető azt nem helyesen vett figyelembe, akkor a büntetés a kifizetőt terheli, ha nem adott, vagy rosszul nyilatkozott, akkor a büntetés a magánszemélyt terheli. Tételes szabály Felmerült költségig Helyi bérlettérítés 2011-ben és 2012-ben is Kedvezményes határ feletti juttatás után fizetendő teher 1,19*16% szja és 1,19*27% EHO = 51,17% © BGyJL

30 II/1. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások
Kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi…étkezőhelyen… 1993. évi XCIII. törvény - a munkavédelemről: 24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell… b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. II/1. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások 1,19 *(16% + 10%) Mindkettő lehet, mert törölték a törvényben levő ba) bb) választási kötelezettséget!!!!! 71.§ Béren kívüli juttatások (kedvezményes adózású nem pénzbeli juttatás) 2012: Étkezés (munkavállalónak (itt = személyesen közreműködő tag is), volt (nyugdíjas) munkavállalónak, szakképző iskola tanulójának): Munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen ételfogyasztás formájában: Ft/hó kizárólag a saját munkavállalókat ellátó munkahelyi étkezőhelyen utalvány, elektronikus adathordozó: Ft/hó ÉS/VAGY Erzsébet-utalvány (fogyasztásra kész élelmiszer): 5 000Ft/hó (2012. XII. 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyen is felhasználható) SZÉP: Szálláshely alszámla: több juttatótól max. 225 eFt/fő/év Vendéglátás alszámla: több juttatótól max. 150 eFt/fő/év Szabadidő alszámla: több juttatótól max. 75 eFt/év Otthoni internet: törölve! Maximális juttatás: 500 eFt, felette: „egyes meghatározott” EHO: 10% Meleg-, hidegétkezés 18eFt/hó/fő Széchenyi Pihenő Kártya 300 eFt/év/fő Otthoni internet-szolgáltatás 5eFt/hó Iskolarendszerű képzés = munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja Iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a megkezdéskor érvényes szabályok szerint kell megítélni: előtt megkezdett képzés esetén a teljes összeg adómentes években megkezdett képzés esetén 400 ezer Ft-ig adómentes évben megkezdett képzés esetén a 2,5*MB-ig adómentes Iskolakezdési támogatás = tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül juttatható (július 1-október 31) Önkéntes és Foglalkoztatói Pénztári befizetések adhatók: - havonta, vagy legfeljebb 3 hónapra visszamenőleg, vagy előre Béren kívüli juttatásokra nyilatkozatot érdemes kérni a magánszemélytől, hogy máshonnan nem kap(ott) ilyen szolgáltatást, illetve jogosult a juttatásra: - Üdülés - Széchenyi Pihenő Kártya - Önkéntes kölcsönös Nyugdíjpénztár, - Egészségpénztár, - Önsegélyező Pénztár - Iskolakezdési támogatás Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a mentesség feltételei nem állnak fenn, akkor a a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy adott nyilatkozatot. Ha adott nyilatkozatot és a kifizető azt nem helyesen vett figyelembe, akkor a büntetés a kifizetőt terheli, ha nem adott, vagy rosszul nyilatkozott, akkor a büntetés a magánszemélyt terheli. Tételes szabály Felmerült költségig Helyi bérlettérítés © BGyJL

31 II/1. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások
© BGyJL 1,19*(16% + 27%) 70. § Egyes meghatározott juttatás (Adóköteles nem pénzbeli juttatás) 2012 („Régi/új kategória”): Az a juttatás, amely: Valamennyi munkavállalónak/közeli hozzátartozónak, volt munkavállaló nyugdíjasnak… AZONOS FELTÉTELEKKEL MEGHIRDETETT… TÖBB munkavállalónak/közeli hozzátartozónak, volt munkavállaló nyugdíjasnak… AZONOS FELTÉTELEKKEL MEGHIRDETETT…munkakör, beosztás, munkaviszony időtartama… Százalékos mértékű szabály Csekély értékű ajándék MB*10% évi 3 alkalommal Reklámajándék MB*1%, ha a juttatott nem ismert Tételes szabály Telefonszolgáltatás 20%-a 2012: Beleértve: a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is , feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként < MB25%-a Kamatkedvezményből származó jövedelem Magánszemélytől elvárt fizetendő kamat = jegybanki alapkamat+5%, vagy a szokásos piaci kamat Jövedelem = a meg nem fizetett rész Megállapítása: adóévenként, vagy a megszűnés napján, vagy osztalékká nem vált osztalékelőleg esetén a beszámoló elfogadásakor NEM: - Vevőkövetelés - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Elszámolásra kiadott összeg 30 napot meg nem haladó része - Külföldi kiküldetés során az elszámolásra kiadott összeg a visszaérkezést követő 30 napon belüli elszámolás esetén - Osztalékelőlegnek azon része, amely osztalékká válik - Meg nem fizetett adó 6 hónapig - Lakáscélú hitel - Munkabérelőleg (MB*5, legfeljebb 6 hónapra) Biztosítás – több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. 100 egységnyi egyes meghatározott juttatás adóvonzata: 119 szja-alapra 16% szja = 19,04% + 119 * 27% EHO = 32,13% Összes adó: 51,17 % Ingyenes, kedvezményes rendezvény – nem reprezentációs alkalom Biztosítás magánszemély javára fizetett díj Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés Béren kívüli nem pénzbeli juttatás (egyedi) korlát felett adott juttatás része Reprezentáció, üzleti ajándék De: társadalmi szervezet…: mentes az üzleti ajándék, ha < MB25%-a és összesen< cél szerinti tevékenység ráfordításának 10%-a, de max. összes bevétel 10%-a Bevallása társadalmi szervezetnél: bevétel megállapításának hónapjára vonatkozóan Üzletpolitikai célú (nem üzleti ajándék) juttatás (nem Szj tv. hatálya alatti) Felmerült költségig től: ha összértéke > 500 eFt, a felettes rész!

32 II. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások
2012: Értékmegkötés nélkül! 2012: Értékmegkötés nélkül „Egyes meghatározott juttatás”, így nem tao korrekció, de szja:1,19*16% és eho:1,19*27% Ajándékok ADÓZÁSA 2011! Reklám MB 1% Csekély értékű MB 10% *3/év Üzleti MB 25% Áruminta Értékhatárig: 70.§ egyes meghatározott nem pénzbeli juttatás Repi ktg Adómentes bevétel Értékhatár felett: A magánszemélyhez kapcsolódó jogviszony sorsát osztja Kamatkedvezményből származó jövedelem Magánszemélytől elvárt fizetendő kamat = jegybanki alapkamat+5%, vagy a szokásos piaci kamat Jövedelem = a meg nem fizetett rész Megállapítása: adóévenként, vagy a megszűnés napján, vagy osztalékká nem vált osztalékelőleg esetén a beszámoló elfogadásakor NEM: - Vevőkövetelés - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Elszámolásra kiadott összeg 30 napot meg nem haladó része - Külföldi kiküldetés során az elszámolásra kiadott összeg a visszaérkezést követő 30 napon belüli elszámolás esetén - Osztalékelőlegnek azon része, amely osztalékká válik - Meg nem fizetett adó 6 hónapig - Lakáscélú hitel - Munkabérelőleg (MB*5, legfeljebb 6 hónapra) Biztosítás – több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. 100 egységnyi egyes meghatározott juttatás adóvonzata: 119 szja-alapra 16% szja = 19,04% + 119 * 27% EHO = 32,13% Összes adó: 51,17 % Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Önálló tevékenységből származó jövedelem Egyéb jövedelem Munkaviszony Tagi jogviszony bér tagi jövedelem © BGyJL

33 Munkáltató munka-vállalónak!
II. Élőmunka terhek – szja: kifizetői juttatások Kamatkedvezmény SZJA alapja: * 1,19, EHO alapja: * 1,19 Végtörlesztés: 2012. és évi CXXI. törvény hatálybalépését követően ig: : 72.§(4): „Nem jövedelem”: végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsön és Adómentes: végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része (1.m./2.8) ( ) (Mindkettő: ha 84/U. §: dec. 31-ig folyósított!, „előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg”) Nyeremény (sorsolás, ajándéksorsolás, fogadás, egyéb, 76.§) Munkáltató munka-vállalónak! 2011: Az ajándéksorsolás is így adózik! (Szj tv. 23.§) Engedélyhez kötött Engedélyhez nem kötött sorsolás („tombola”) + félkarú, kaszinó, lóverseny Pénzbeli SZJA: 1,00 * 16% (EHO, TB : nincs) Nem pénzbeli SZJA: 1,19 * 16% (EHO, TB : nincs) „tehermentes”, mert nem jövedelem

34 Nem adóalany: Kötelezett jogviszonyok NEM Kötelezett jogviszonyok
II. Élőmunka terhek – „kifizetői” 27% Egészségügyi hozzájárulás Egyéb jövedelmekre Szociális hozzájárulási adó mentesre (pl. szerzői jogdíj, késedelmes teljesítés kamata) Szociális hozzájárulási adó Önálló tevékenységből Nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre Nem adóalany: saját jogú nyugdíjas EV, korhatárt betöltő özvegyi nyugdíjas EV, nem biztosított őstermelő, … Kötelezett jogviszonyok Munkaviszony Szövetkezet (munkavégzéssel), kivéve iskolaszövetkezet Tagi jogviszony (kkt, bt, kft, kv, egyesülés, eu gazd. egyesülés… SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉS) Ügyvédi, közjegyző, végrehajtó iroda Tanulószerződés, Egyházi szolgálat NEM Kötelezett jogviszonyok Tagi jogviszony , ha saját jogú nyugdíjas, korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas Ügyvédi, közjegyző, végrehajtó iroda, ha saját jogú nyugdíjas, … Tbj. 4.§ f)!!! 34

35 II. Élőmunka terhek – szoc. hozzájárulás
TV, „ÜI”, EC EV Őstermelő „Fő” Evás: Nyilatkozat, de minimum különös szabály 36 órás, EVA alap 4%-a SZJA Vállalkozói kivét Átalány MB= Tbj szerinti = MB, v GBM! „K”: nem 36 órás evás: MB* 112,5% MB* 112,5% „Egyház”: MB „K”: MB Általános kivétel a különös szabály alól, amíg: (Baleseti) táppénz, tgyás, gyed, gyes, gyet (ha nincs személyes közreműködés), önkéntes katona, fogvatartott Speciális mentesülés a különös szabályok alól Mentesül a különös alól, ha 36 órás, nappalis… EV szüneteltetés alatt nem fizet Többes TV:Csak egy helyen fizeti Ha TV-ként fizeti, EV-ként nem fizet ÜI szüneteltetés alatt nem 35

36 II. Élőmunka terhek – egyéni „járulékok” alapja
Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Biztosított általában: 4% + 3% + 1,5% (3% is MINDEN JOGVISZONYBAN!) Egyházi személy után: egyház a MB után ny+ term. egb. Felszolgálási díj után: foglalkoztatói 15% ny Borravaló után: felszolgáló fizethet 15% ny TV: szkd után, de minimum EV: vállalkozói kivét, vagy átalány, de minimum Evás EV 36 óra mellett: eva bevétel 4%-a (nincs mep, de van 3%!) Átalányadózó EV: átalány Nyugdíjas evá-s EV: csak nyj, az eva alap 10%-a után Nyugdíjas foglalkoztatott akkor, ha szünetel a nyugdíj MB MB*1,5 Foglalkoztató: bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, munkaerő kölcsönzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozás: KKT, BT, KFT, KV, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég. Ami a felsorolásból első olvasásra kitűnik, a részvénytársaságot nem definiálja társas vállalkozásként a TB törvény! Ennek jelentőségére a későbbiekben – ld. társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei – még visszatérünk. Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. az egyéni cég tagja Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Minimálbér: A tárgyhó első napján érvényes (szemben a január 1-je előtti: a tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes szabállyal) személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege munkavállaló esetén, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum havi összege, amennyiben ez utóbbiak főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel. Belföldi: Belföldinek minősül a „lakcímkártyával, illetve bejelentett lakóhellyel rendelkező” magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt és letelepedett személy, illetve az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki legalább három hónapot meghaladóan Magyarországon tartózkodik (bejelentett lakóhellyel), illetve a hontalan. MB MB*1,5 Felső határ: Ft/nap Nincs mep: „36 órás” EV, TV „Nyugdíjas” EV, TV Minimumok teljesítése: havonta! 36

37 II. Élőmunka terhek – vezető tisztségviselők/TV
Vezető tisztségviselő tag – nem 36 órás, nem nappalis, nem nyugdíjas… Csak ügyvezető Nem csak ügyvezető, és ügyvezetés: megbízásban Munkaviszonyban (bt, kkt, kft.) Társasági szerződésben!!! + munkaviszony vagy megbízás  Vezető tisztségviselő = TV! Megbízásos jogviszonyban  Vezető tisztségviselő = TV! + személyes közreműködés  Személyes közreműködés = TV!, Vezető tisztségviselő = nem TV Foglalkoztató: bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, munkaerő kölcsönzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozás: KKT, BT, KFT, KV, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég. Ami a felsorolásból első olvasásra kitűnik, a részvénytársaságot nem definiálja társas vállalkozásként a TB törvény! Ennek jelentőségére a későbbiekben – ld. társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei – még visszatérünk. Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. az egyéni cég tagja Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Minimálbér: A tárgyhó első napján érvényes (szemben a január 1-je előtti: a tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes szabállyal) személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege munkavállaló esetén, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum havi összege, amennyiben ez utóbbiak főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel. Belföldi: Belföldinek minősül a „lakcímkártyával, illetve bejelentett lakóhellyel rendelkező” magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt és letelepedett személy, illetve az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki legalább három hónapot meghaladóan Magyarországon tartózkodik (bejelentett lakóhellyel), illetve a hontalan. SZK, csak tagi jogviszonyos Vezető tisztségviselő = TV! 37

38 II. Élőmunka terhek – elvárt béremelés-kompenzáció
Kompenzáció, ha a évi havi munkabér 0 – Ft  26%, – Ft  táblázat szerint Szocho kedvezmény, ha a évi bruttó bér (kedv.alap) 0 – Ft  21,5%, max Ft –  – (2012. évi bér – )*14% Foglalkoztató: bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, munkaerő kölcsönzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozás: KKT, BT, KFT, KV, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég. Ami a felsorolásból első olvasásra kitűnik, a részvénytársaságot nem definiálja társas vállalkozásként a TB törvény! Ennek jelentőségére a későbbiekben – ld. társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei – még visszatérünk. Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. az egyéni cég tagja Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Minimálbér: A tárgyhó első napján érvényes (szemben a január 1-je előtti: a tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes szabállyal) személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege munkavállaló esetén, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum havi összege, amennyiben ez utóbbiak főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel. Belföldi: Belföldinek minősül a „lakcímkártyával, illetve bejelentett lakóhellyel rendelkező” magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt és letelepedett személy, illetve az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki legalább három hónapot meghaladóan Magyarországon tartózkodik (bejelentett lakóhellyel), illetve a hontalan. – ( – )*14% = 585 38

39 II. Élőmunka terhek – EHO
Kifizető : Szja szerinti összevont adóalap 27%: Adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után (1*) Különadózók közül: Szja 70.§ „egyes meghatározott juttatások” 27% (adóalapként (1,19!) meghatározott összeg után) Szja 71.§ „Béren kívüli juttatások” 10% Kamatkedvezmény jövedelme (1,19) * 27% (adóalap után) Magánszemély 14%: 2011: Minden Vállalkozásból kivont jövedelem Értékpapír kölcsönzés Szja szerinti osztalékalap Árfolyamnyereség jövedelme Ingatlan bérbeadás jövedelme, ha… Maximum: Ft, benne: Egbizt. járulék (4+3%) Egyéni EKHO-ból… Eügyi szolgáltatási járulék (6 390 Ft/hó, ill. 213 Ft/nap) Az egészségügyi hozzájárulás két szabályát különböztethetjük meg: kifizetőt terhelő 27%-os, és egyént terhelő 14%-os EHO. 1998. Évi LXVI. Tv. 2. § Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után. 3. § (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ab) b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem… után. (5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Ez azt jelenti, hogy mindazon jövedelem után, amelyet kifizető juttat – könyvvizsgálati szempontból számunkra ez fontos – és a biztosítási jogviszony hiánya miatt nem terhelhet társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség, 27%-os EHO fizetési kötelezettség jelentkezik. A kötelezettség alapja az szja adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, azaz az adóalap kiegészítés nélküli jövedelem. Azon jövedelmek, amelyek után nem kell járulékot fizetni a TB törvény szabályai szerint (így például a béren kívüli juttatások), mentesülnek a 27%-os EHO fizetési kötelezettség alól. Meg kell fizetni ugyanakkor ezen járulékot az szja tv. 70.§ szerinti „egyes meghatározott juttatások” után  így lesz igazán „gonoszul adózó” az a jövedelem, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem után (amelynek szja terhe a jövedelem 1,19-szeresének 16%-a). Az EHO alapja itt az adóalapként meghatározott összeg, azaz a jövedelem 1,19-szerese! A 14%-os egyéni EHO alapja minden vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem, szja szerinti osztalékalap (azaz nem tartozik bele az alapba az EVA törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás által fizetett osztalék), illetve az árfolyamnyereség jövedelme és az ingatlan bérbeadás jövedelme. Ez utóbbinál két tényezőre is figyelni kell. Egyrészt a jövedelem nagysága fontos, azaz nem a bevétel, hanem az esetleges költségekkel (vagy költség átalánnyal – 10% - ) csökkentetett bevétel. A másik fontos feltétel, hogy csak abban az esetben esik egyéni EHO kötelezettség alá az ingatlan bérbeadás jövedelme, ha annak nagysága éves szinten meghaladja az 1 millió forintot. Ekkor azonban a teljes jövedelem – tehát nem csupán a fölöttes rész – eho-zik. Az egyéni EHO-nak azonban van felső határa, melynek összege Ft. Ezt a „kosarat” azonban az egyéni eho-n kívül tölti a magánszemélytől levont összesen 6% egészségbiztosítási járulék (ha csak természetbeni kerül levonásra, természetesen az is), a magánszemélyt terhelő 15%-os egyéni EKHO-ból az ekho alap 1,9%-a, illetve a havi Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék. Maximum: nincs 39

40 Kiemelten közhasznú törlés oka: 2011. évi CLXXV. Tv. („civil tv”)
III. Társasági adó – fogalmi változások Kiemelten közhasznú törlés oka: évi CLXXV. Tv. („civil tv”) Adomány: (kiemelkedően) közhasznú szervezetnek, kh tevékenységre, közfeladat támogatására, közérdekű kötelezettségvállalásra (mód: civil tv. 189.§(4)) Adomány („civil tv”): a civil szervezetnek — létesítő okiratban rögzített céljaira — ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás (2.§(1)) Osztalék: Szt. szerinti, ha a az osztalékot fizetőnél nem ráfordítás (azaz: itt nem lehet csökkentő) Bejelentett részesedés: 60 napos bejelentési határidő (30 helyett) Ha értéke nő, de a részesedés aránya nem: nem kell bejelenteni Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító SZT, VÉJ 60 napos bejelentési határidő Adóalap csökkentő, ha egy évig tartja (veszteség esetén mindig növel) Foglalkoztató: bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, munkaerő kölcsönzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozás: KKT, BT, KFT, KV, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég. Ami a felsorolásból első olvasásra kitűnik, a részvénytársaságot nem definiálja társas vállalkozásként a TB törvény! Ennek jelentőségére a későbbiekben – ld. társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei – még visszatérünk. Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. az egyéni cég tagja Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Minimálbér: A tárgyhó első napján érvényes (szemben a január 1-je előtti: a tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes szabállyal) személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege munkavállaló esetén, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum havi összege, amennyiben ez utóbbiak főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel. Belföldi: Belföldinek minősül a „lakcímkártyával, illetve bejelentett lakóhellyel rendelkező” magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt és letelepedett személy, illetve az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki legalább három hónapot meghaladóan Magyarországon tartózkodik (bejelentett lakóhellyel), illetve a hontalan. 40

41 „Bejelentett” immateriális jószág jogdíjbevételre jogosító IJ
III. Társasági adó – jogdíjbevételre jogosító IJ „Bejelentett” immateriális jószág értékesítés apport ‘Nem bejelentett’ jogdíjbevételre jogosító IJ értékesítés apport + eredménye adóalap csökkentő +/- eredménye -/+ adóalap korrekció Ha: ET  LT Felhasználás: Jogdíjbevételre jogosító IJ-ra Képzést követő 3 adóévben Szankció: adó + késedelmi pótlék Veszteség: nincs következmény Foglalkoztató: bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, munkaerő kölcsönzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozás: KKT, BT, KFT, KV, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég. Ami a felsorolásból első olvasásra kitűnik, a részvénytársaságot nem definiálja társas vállalkozásként a TB törvény! Ennek jelentőségére a későbbiekben – ld. társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei – még visszatérünk. Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. az egyéni cég tagja Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Minimálbér: A tárgyhó első napján érvényes (szemben a január 1-je előtti: a tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes szabállyal) személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege munkavállaló esetén, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum havi összege, amennyiben ez utóbbiak főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel. Belföldi: Belföldinek minősül a „lakcímkártyával, illetve bejelentett lakóhellyel rendelkező” magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt és letelepedett személy, illetve az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki legalább három hónapot meghaladóan Magyarországon tartózkodik (bejelentett lakóhellyel), illetve a hontalan. 41

42 III. Társasági adó – adóalap korrekciók/1.
Növelő (nem elismert ktg) Közhasznú kivételével nem adomány céljából átadott pénz ha külföldinek ha nincs nyilatkozat, majd beszámoló utáni nyilatkozat a juttatásban részesülőtől NEM növelő (elismert ktg) Ha közhasznú ad közhasznúnak Ha az adózó „adományt” ad és rendelkezik a közhasznú szervezet, egyház, … által adott igazolással (4.§ 1/a és 3.m.B/17.) Jogszabályon alapuló átadás (3.m.B/19.) Reprezentáció Elengedett osztalékkövetelés, mint rendkívüli ráfordítás Csökkentő Tartós adományozás (ld: ”civil tv. 2.§(27)): PÉNZBELI TÁMOGATÁS (20%, igazolás) Magyar Kármentő Alap, Nemzeti Kulturális Alap (50%, igazolás) Kapott osztalék (De: osztalék = ld. fogalmaknál) ben megállapított, ki nem fizetett osztalék utáni elengedése miatti rendkívüli bevétel átmeneti szabály végéig (29/I§)– ld. köv. dia (4) Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló év i CLVI. törvény 31 . § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „31 . § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv .) 4 . §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) „1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhaszn ú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás , juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatá s bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóró l szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni el őnyt az adományozónak, az adományoz ó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyel ő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálój ának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes ) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem min ősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;‘ 27. tartós adományozás : a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerz ődésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekv ő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére , tevékenységére ; 42

43 III. Társasági adó – adóalap korrekciók
Csökkentő ig kapott támogatás, elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatti elhatárolt bevétel feloldása – utoljára 2012-ben! ig Tao alap csökkentő Eszköz 4. Kötelezettség 9. RB 1) 100 4) X 2) 100 1) 100 3) 100 2) 100 4) X 4. Halasztott bev. 8. Ráfordítások 4) X 3) 100 4) X 2009: Tao 7§ (1) ly) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg (egyszeres könyvvitelt vezetőnél, ideértve az adóévi tartalék növekedését okozó részt is), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra,

44 III. Társasági adó – adóalap korrekciók/2.
Növelő (nem elismert ktg) K+F, ha a tevékenységhez nem kapcsolódik (1.m.A/15.) NEM növelő (elismert ktg) Csökkentő Saját K+F (7.§(1)t és 3.§ 32.): Saját eszköz, saját alkalmazott, saját eredmény terhére Saját eszköz, saját alkalmazott, más megrendelésére ha K+F megállapodással közösen, egymás között megosztva végzik (4) Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló év i CLVI. törvény 31 . § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „31 . § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv .) 4 . §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) „1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhaszn ú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás , juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatá s bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóró l szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni el őnyt az adományozónak, az adományoz ó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyel ő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálój ának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes ) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem min ősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;‘ 27. tartós adományozás : a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerz ődésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekv ő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére , tevékenységére ; 44

45 III. Társasági adó – elhatárolt veszteség leírása
Maximált értéke: felhasználás nélkül számított adóévi adóalap 50%-a (először: évi adóbevallásban) Jogutód társaság jogosultsága: Csak akkor, ha az átalakulással olyan tag szerez többségi befolyást, amely (v kapcsolt vállalkozása) a megelőző napon is többségi befolyással bírt ÉS A jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben legalább egy „jogelőd tevékenységből” (ár)bevételt szerez. Jogutód társaság NEM jogosult a felhasználásra: Ha olyan adózó szerez többségi befolyást, amely nem volt (jogelődjének) kapcsolt vállalkozása Kivéve: Adózó által vagy megszerző társaság kibocsátott részvények (egy része) szabályozott piacon A tevékenységét a többségi bef. szerzés után tovább folytatja Hasonló természetű tevékenység (szolgáltatás, kezelt vagyon, termékek, ügyfélkapcsolatok) Mindkét adóévben (ár)bevétel (4) Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló év i CLVI. törvény 31 . § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „31 . § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv .) 4 . §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) „1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhaszn ú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás , juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatá s bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóró l szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni el őnyt az adományozónak, az adományoz ó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyel ő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálój ának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes ) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem min ősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;‘ 27. tartós adományozás : a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerz ődésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekv ő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére , tevékenységére ; 45

46 Befektetett pénzügyi eszköz miatti „pénzkövetelés” átlagos állománya
III. Társasági adó – alultőkésítés 200 + (1 400 – 1 100) = 500 (3*500 / 2 200) * 500 Nem pü.int. szemb. „kötelezettség” kamata + 18.§(1)a)} – ST*3-ra jutó kamat „Kötelezettség” = (Kötelezettség – Követelés) Kapott kölcsön, értékpapír, „fináncváltó”+ minden más kamatozó 8.§(5)a) + Kapcsolt vállalkozással alkalmazott ellenérték miatti adózás előtti eredményt csökkentő „pozitív eredményeltérés” OKA („AMIRE TEKINTETTEL” (18.§(1)a)) Befektetett pénzügyi eszköz Követelés Értékpapír miatti „pénzkövetelés” átlagos állománya 1 500 400 1 100 (4) Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló év i CLVI. törvény 31 . § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „31 . § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv .) 4 . §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) „1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhaszn ú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás , juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatá s bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóró l szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni el őnyt az adományozónak, az adományoz ó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyel ő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálój ának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes ) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem min ősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;‘ 27. tartós adományozás : a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerz ődésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekv ő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére , tevékenységére ; Példa: Kapott kölcsön 1 500, kamata: 200, Követelés napi átlagos állománya: 400 Kapcsolttal szembeni szállító: 1 100, a szolgáltatás piaci értéke 1 400, ST: 500 Kötelezettség: (kamatozó) – 400 (követelés) = Korrekció: (200 + (1 400 – 1 100) ) * ((2 200 – 3*500) / 2 200) = 159 46

47 III. Társasági adó – „látvány-csapatsport kedvezmény”
Adókedvezmény: Látvány-csapatsport Hatályos: utáni támogatások Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda Vízilabda Jégkorong Kedvezményezett Országos sportági szakszövetség Országos sportági szakszövetség tagja – amatőr sportszervezet Országos sportági szakszövetség tagja – hivatásos sportszervezet Látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány Állami sportcélú támogatás felhasználásáról döntő sportköztestület 47

48 III. Társasági adó – „látvány-csapatsport kedvezmény”
Adókedvezmény: Formája Adott támogatás, juttatás Véglegesen átadott pénzeszköz Térítés nélkül átadott eszköz KSZÉ Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke Felhasználható (kedvezményezett függő!!!!) Utánpótlás nevelésre (max. a tárgyévi ilyen kiadás 90%-áig), Tárgyi eszköz beszerzésre (max. 50%), Sportrendezvények biztonságát szolgáló infrastruktúra fejlesztése (max. 70%, 15 év elsődleges piaci alapú hasznosítás, Magyar Állam jelzálogjoga, …első igazolás + 4. év vége üzembe helyezés, …) Személyi jellegű ráfordításokra (versenyeztetésre - amatőr) Képzésre (max. 60% általános, 25% szakképzés esetén) Támogatási igazolás Támogatás adóéve + 3 követő adóév adójából (+ nem adóalap növelő!) 48

49 III. Társasági adó – „látvány-csapatsport kedvezmény”

50 IV. Általános forgalmi adó – adókulcs változás
Adókulcs változás: 25%  27% Fő szabály: 84.§ teljesítéskor érvényes adómérték (Ha a teljesítési időpont  : 27%) (Részben) átmeneti szabály 58.§-ra: Esedékesség 2011-ben (tehát teljesítés 2011-ben): általános szabály miatt 25% Az időszak előtti, fizetés utáni: 25% Az időszak előtti és utáni IS, fizetés utáni: arányosítás

51 ©Bary-Gyenge-Joó-Lakatos
IV. Általános forgalmi adó – adókulcs változás 1. Példa: Termékértékesítés Szerződött összeg: eFt + ÁFA Előleg: eFt (25%-os időszakban érkezett be a pénz) Végszámla: 27%-os ÁFA időszakában megy ki! Előleg szla: 4 000 eFt eFt ÁFA = eFt Végszámla: VISSZAFELÉ SZÁMÍTVA Átlagos ÁFA kulcs (most) = (26,76%) Teljes: eFt eFt = eFt Le: eFt eFt = eFt Fiz: eFt eFt = eFt Elsőként az előlegről kell a régi mérték alapján számlát kiállítani a pénzbeérkezés napjával, mint teljesítési nappal. A végteljesítéskor többféle megoldás jöhet szóba. Egyik esetben két végszámlát készítünk. Egyiket az előleggel azonos adónélküli összegre, s ezzel lehet „szembeállítani” az előleget, így ennek a számlának az alapján nem kell pénzügyileg semmit sem rendezni, s az alkalmazott adómértékek a régi kulcsnak felelnek meg. A másik számla „csak” a hátralékról szól, ebben viszont már az új adókulccsal kell az ÁFÁ-t meghatározni, s az ezzel növelt érték lesz a fizetendő összeg is. Másik megoldásként egyetlen számlát készítünk, ezt azonban „visszafelé” állítjuk össze, azaz levezetjük, hogy az előleggel nem érintett hátralék után az új adómértékkel mennyi a fizetendő összeg (most ez ÁFA = eFt). Ez „úgy jönne ki”, hogy a végszámla teljes összegéből le kell vonni az előleget, amit ismerünk, tehát a Le: … sorba beírjuk a kivonandót. Így viszont adott a kivonás végeredménye, felette megvan a kivonandó, tehát „visszafelé számítva” meghatározhatjuk a kisebbítendőt is. Ennek a módszernek a során a teljes fizetendő összegre egy közvetlenül a törvényből ki nem olvasható, de mégiscsak létező ún: „átlagos áfa mérték” vonatkozik. Ez az átlag mindenképpen a kétféle ÁFA mérték közé kell, hogy essen. ©Bary-Gyenge-Joó-Lakatos

52 ©Bary-Gyenge-Joó-Lakatos
IV. Általános forgalmi adó – adókulcs változás Szerződött összeg: eFt + ÁFA 58.§ szerinti szolgáltatás dec. 22-től jan. 20-ig Előleg szla: 4 000 eFt eFt ÁFA = eFt Végszámla: VISSZAFELÉ SZÁMÍTVA Átlagos ÁFA kulcs (most) = (26,176%) Teljes: eFt eFt = eFt Le: eFt eFt = eFt Fiz: eFt eFt = eFt eFt eFt = eFt Most egy másik példát tekintsünk az előző számok felhasználásával. Olyan szolgáltatásnyújtásról van szó, amelynél a felek az ÁFA tv. 58. §-ában szabályozott „határozott időre szóló” elszámolásban egyeztek meg. Az első lépés ettől még azonos: az előlegről a régi mérték alapján kell a számlát kiállítani a pénzbeérkezés napjával, mint teljesítési nappal. A végteljesítés viszont már az új időszakban, a megváltozott, 27%-os mértékű évben történik. Attól függetlenül, hogy ilyenkor az adófizetési kötelezettség keletkezési napja a számlában szereplő fizetési határnappal egyezik, a szolgáltatás egy része a régi, másik része pedig az „új” időszakban történt, s ilyen esetben az ÁFA alapot meg kell osztani a naptári napok arányában. Ezért a visszafelé készített végszámla utolsó sora két külön szakaszból áll: Egyrészt a „régi” (25%-os)-, másrészt az „új” (27%-os) ÁFA tartalmúból. Esetünkben az ÁFA nélkül számított 30 millió forintos ellenértéket a 30 naptári napra szét kellett osztani (egymillió / nap), s aztán meg kellett nézni, hogy hány nap esett az első, és mennyi a második időszakra. Példánkban december 22-től év végéig 10 nap telt el, míg januárban további 20. Ezért a fizetendő ellenérték első „fele” a 10 napra jutó tízmillió forint, amire még a 25%-os adómérték vonatkozik, míg a folytatás 20 napjára már a 27% az érvényes. A többi aztán már azonos az előző esetben ismertetett megoldással. A lenti két sor összege (ezt külön nem jelöltük, de ennek nincs is jelentősége) az előleg levonásával született, amit tehát ahhoz hozzáadva adódik a teljesként jelzett első sor. ©Bary-Gyenge-Joó-Lakatos

53 IV. Általános forgalmi adó
Személygépkocsi és egyéb jármű bérlet áfa-ja: levonható (egyéb: 125cm3-nél nagyobb motorkerékpár, jacht, egyéb vízi közlekedési eszköz) De: abban a mértékben, … adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használja… (120.§) 2012. január 1-jét követő időszakokra Adóalap utólagos csökkentése: Tévesen magasabb ellenérték miatt Teljesítés hiány miatt az előleget részben vagy egészben visszafizetik Fizetendő adó csökkenés „kulcsváltozás” miatt (nem adóalap miatt) Levonási hányad: Aránytalanul magas/alacsony ellenértéknél a szokásos piaci árral (ha nem független és az eladó korlátozott levonási jogú) „135.§ (2)” – tárgyi eszköz

54 IV. Általános forgalmi adó
Ingatlanértékesítés áfa választása: NAV közzéteszi a honlapon Elektronikus számlázás: EDI esetén: írásbeli megállapodás alapján (kibocsátó és befogadó) Nem EDI esetén: befogadó előzetes beleegyezése (nem feltétel az írásbeliség) Kivéve: ha jogszabály eltérően rendelkezik Összesítő nyilatkozat Ha kötelező, bevallást is kell tenni (ld: alanyi adómentes) Importszolgáltatás előlege (fordított)  összesítő nyilatkozatban előleg is! ( után „kézhezvétel, jóváírás” től: MINDEN fizetési kötelezettség és levonási jog gyakorlást megalapozó számla ADATAIRÓL (.. .majd NGM rendelet)

55 V. Népegészségügyi termékadó (2011. évi CIII. tv.)
Hatályos 2011. szeptember 1-től Adóköteles tranzakció A termék első olyan értékesítése, amelynek teljesítési helye belföld; adókötelezettség keletkezése: értékesítés napja Adóalany A belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet 3. § (1) Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld. (2) Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. 3. Az adó alanya 4. § Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. © BGyJL 55

56 V. Népegészségügyi termékadó (2011. évi CIII. tv.)
Adóalany: belföldön első alkalommal értékesítő Mérték: Üdítő: 7 Ft/l Energiaital: 250 Ft/l Előrecsomagolt cukrozott…: 130 Ft/kg, 70 Ft/kg Sós snack: 250 Ft/kg Ételízesítő: 250 Ft/kg Üdítőital: VTSZ 2009 (gyümölcslevek), 2202 (víz, ásványvíz, ízesítve), ha 8 gr cukor/100ml és max. 25% gyümölcs, zöldség Energiaital: ha > 10 mg koffein/100ml 2012 még: milligramm metil-xantin/100 milliliter VTSZ (fehér csoki, gumicukor…) , 1905 (mézeskalács), 2105 (fagylalt), ha > 25 g cukor/100 g, Vagy VTSZ 1806 (kakaópor), ha 40 g cukor/100g VTSZ 1905, (Burgonya szeletelve, sütve, sózva, ízesítve, légmentesen ), 2008, ha > 1 g só/100 g, VTSZ (Gyomorkeserű alkohollal, fűszerkeverékkel, cukorral, max 0,5l kiszer ), 2104, ha > 5 g só/100 g Sör+hozzáadott cukor (ha> 5g/100ml); 20 Ft/l Gyümölcsíz ; 500 Ft/kg Alkoholos frissítő; 20Ft/l © BGyJL 56

57 V. Népegészségügyi termékadó (2011. évi CIII. tv.)
Mentesülés: Naptári évben kevesebb, mint 50 kg ill. 50 liter Áfa 89.§ és 98.§ szerinti továbbértékesítés (vevő nyilatkozata+ számla) Eljárási szabályok Adókötelezettség keletkezése: számla teljesítési dátuma, csökkentésnél a kézhezvétel számít! Nyilvántartás: leltározni kell a termékeket adómegállapítási időszakonként (tulajdonjog!) Illetékes: NAV vámszerve Gyakoriság: ahogyan az áfát, ha nem áfa alany, éves áfával megegyező módon. Adófizetésre nem kötelezett: SEMMIT nem csinál (ezért nincs nullás bevallás) 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. © BGyJL 57

58 Cégautó adó Kalkuláció: megtartsam a cégautót, vagy eladjam?
Motor teljesítmény Környezetvédelmi osztály-jelzés 0-4 6-10 5, 14-15 0-50 16 500Ft 8 800Ft 7 700Ft 50-90 22 000Ft 11 000Ft 91-120 33 000Ft 120 felett 44 000Ft Kalkuláció: megtartsam a cégautót, vagy eladjam? adózott pénzből fizetve, nem kell cégautót fizetni, ha kiküldetési rendelvényre és munkába járásra van csak ktgtérítés Személygépkocsi működtetés költsége = - Értékcsökkenési leírás - Cégautó adó (benne gépkocsiadó=súlyadó) - Benzinköltség, autópályadíj, parkolási költség - Szervízköltség - Biztosítási díj + baleseti adó (biztosítónak fizetendő) = gkfb*30% © Joó

59 Tao előlegfizetési kötelezettség 2011.évi Eva alap 1%-a,
Határ 2030móFt Mértéke 3037 % Kijelentkezés dec.1-20.között 11T103/11T203 dec.20-ig vissza is vonható Pl adótartozása van Feltételnek meg nem felelés esetén kötelező a kijelentkezés dec.20-ig T201/T201T: Eva alanyiság megszűnése miatt történik Áfa alkalmazási módot jelölni kell NAV az EVA alanyiság megszűnéséről értesítő levelet küld Kötelező könyvvizsgálat, ha Szt. alá visszatérő Tao előlegfizetési kötelezettség 2011.évi Eva alap 1%-a, Bevallása : ‘1243TAO’ Fizetése: negyedév utolsó hónap 10-ig ( , 06.10, 09.10, ) © Joó

60 VI. Art. Képviseleti szabály: Bejelentési, bevallási szabályok
Képviseleti szabály: Pénzügyi képviselő bejelentése: bejelentéskor, majd évente igazolja a feltételek meglétét (Jogi szem. Gt, ha JT min. 50 mó Ft, nincs adótartozás Mulasztási bírság nem terheli az állandó meghatalmazottat Felszámolóhoz hasonlóan végelszámoló is mulasztási bírsággal sújtható Bejelentési, bevallási szabályok Zrt. 50%, vagy min. többséget meghaladó részvényes adatai, kft-nél 50%-os szavazati jogot meghaladó tag szavazati jog mértékét Független felek közötti 2 millió Ft-ot meghaladó kp-mozgás (5 helyett) Eü szolgáltatási járulékról nincs határozat (bejelentés = okirat) Tényleges üzletvezetés változása, ha Mo-on kívülre megy (államot is) Kapcsolt vállalkozási viszony kezdete és vége (15 napon belül) Áfa bevallás elmulasztása esetén: nem igényelhet vissza áfa-t a felszólítástól, amíg nem pótolja 08, 58: ha egy hónapra bemegy, akkor mindig bemegy (08, 58 vagy NY) Pótló bevallás: az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. 60

61 Felfüggesztési, törlési szabályok
VI. Art. Adóregisztráció: Felszámolóhoz hasonlóan végelszámoló is mulasztási bírsággal sújtható Felfüggesztési, törlési szabályok Adószám felfüggesztés, ha: bevallási, adó(előleg) fizetési kötelezettség esedékesség/határidő +365 nap felszólításra sem Felfüggesztés (15 nap 30 helyett), törlés: hirdetményként az adóhatóság honlapján; „hirdetése”: felfüggesztés esetén 15, törlés esetén 8 nap Felfüggesztés nélküli törlés, ha Bejelentett székhely nem valós Szervezeti képviselőt nem jelentett, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós Hirdetmény adóhatóság internetes honlapján Adószám, csasz és közösségi adószám is törlésre kerül 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. 61

62 Bizonytalan adójogi helyzet
VI. Art. Bizonytalan adójogi helyzet Bevallás benyújtásának határidejéig Az adó valószínűleg téves értelmezés miatt nem jó Áfa-ra, innovációs járulékra nem A bejelentés nem mentesít az adófizetés alól Tárgyi feltétel: ellenjegyzett jegyzőkönyv (ügyvéd, adótanácsadó, (okleveles) adószakértő); bejelentés + max 3 nap, de max. bevallási határidő Díj: bejelentés tárgyát képező adó 0,5%-a, min. 100 eFt, max. 5 millió Ft Ha az adóhatóság különbözetet állapít meg: Díjat kiegészíteni a tényleges adó 0,5%-ára (max. maradt) Adóhatóság honlapon közzéteszi: ellenjegyző neve, adóazonosítója… 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. 62

63 Mulasztási bírság, adóbírság:
VI. Art. Mulasztási bírság, adóbírság: Adóbírság = 200% (75% helyett), ha bizonylat hamisítás, bevétel eltitkolás Minősített adózói status esetén nincs „könnyítés” Iratok nem jogszabály szerinti rendezése, pótlása, javítása, önellenőrzés nem teljesítése (felhívásra) : magánszemély esetén vizsgált számla szerinti érték max. 10%-a, más: max. 50%, Mindkettőnél max. 1 millió Ft Közzétett beszámoló miatti 500 eFt mulasztási bírság csak akkor, ha a beszámolóból lényeges információk hiányoznak. 1 mó Ft: iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása Számla, nyugta megőrzés elmulasztása: számla, nyugta (db) * 500 eFt 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. 63

64 VI. Art. Adóregisztráció: Ellenőrzés: Adószám megtagadás, ha
Adóregisztráció: Adószám megtagadás, ha Vezető tisztségviselő, képviseleti tag, kft és zrt 50%<tulajdonos 15 milliós, legalább 180 napos adótartozás (kiemeltnél: 30 mó Ft) Vezető tisztségviselő, tag kimentéssel élhet: azért nem fizetett, mert a vevői nem fizettek ÉS követelése > adótartozás ÉS „úgy járt el, ahogy tőle elvárható” Adószám megtagadás esetén az előtársaság tagjai egyetemlegesen felelnek az adótartozásért Ellenőrzés: Megkezdése: Megbízólevél kézbesítése Végén: jegyzőkönyv alkalmazottnak is átadható Próbavásárlásnál: visszaszolgáltatás, vagy vételár=eljárási költség  Értékesítési, megsemmisíti Csak jegyzőkönyvet kézbesít, ha nyugta-, számlakibocsátásnál nincs jogsértés 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. 64

65 VI. Art. 2011. évi CXCIII. tv. a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról 162. § (1) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a 37. § kiegészül a következő új (4a) bekezdéssel: „(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás, vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadóbevallásában feltüntetett visszatérítendő adót (költségvetési támogatást) az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt, a) … (4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt. A feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.” 7. Az adó megállapítása 8. § (1) Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik. (2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját. (3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították. 8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség 9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban. (2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként. (3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli. 9. Eljárási rendelkezések 10. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: hatóság) jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. (2) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. (3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz. (4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti. (5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. (6) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. § Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. 65

66 Köszönöm szépen figyelmüket, további szép napot!


Letölteni ppt "Adózás és számvitel 2012. Tatabánya, 2012. január."

Hasonló előadás


Google Hirdetések