Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Jász hagyományokon, újszerű fejlesztéseken és sokszínű együttműködésen alapuló versenyképes térségért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Jászsági Kistérségi HKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 56%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 34 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Jászsági Kistérségi HKE területe 17 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 60,547 fő, a városokban élő lakosok száma 23,624 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 60, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Jászapáti 9,465 fő 8,252 fő 6,059 fő 5,907 fő Jászárokszállás Jászladány Jászfényszaru Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 14 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 18 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 34 Jászsági Kistérségi HKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,188,326 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jászsági Kistérségi HKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪767,287 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪767,287 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪1,188,326 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪687,263 ▪Leader közösségi fejlesztés▪6▪6▪276,761 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪6▪6▪967,412 ▪Leader képzés▪4▪4▪220,100 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪311,877 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪57,630 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Jászsági Kistérségi HKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Népességcsökkenés, elöregedő közösségek ▪Romák képzetlensége, életvitelbeli elmaradottsága, telepek ▪Fiatal és aktív értelmiség elvándorlása ▪Elszegényedett, migráns elemek beköltözése ▪Fejlettségbeli különbségek a települések között ▪Elöregedő és hiányos infrastrukturális ellátottság ▪Strukturális munkanélküliség ▪Tartós munkanélküliség ▪Fejlesztési tőkeszegénység ▪Ipari és turisztikai befektetők hiánya ▪Innovációs készségek hiánya ▪Közéleti érdektelenség ▪Integrált közösségi terek, fejlesztő szolgáltatások hiánya ▪Rossz útviszonyok ▪Vízhiányos térség ▪Tagolatlan tájszerkezet ▪Szolgáltatások hiánya a turizmusban ▪Gyenge marketing ▪Értékes természeti erőforrások ▪Természeti értékek hasznosítása ▪Kulturális örökségek gazdag tára ▪Jász hagyományok ápolása ▪Termálvízkincs ▪Sokszínű és jó minőségű jász termékek ▪Hiány- és kihaló szakmák felelevenítése ▪Épített örökségek megőrzése ▪Együttműködés hagyományai ▪Munkanélküli lakosság aktivizálása, szakképzése ▪Turisztikai potenciál kihasználása ▪Biotermékek iránti növekvő kereslet ▪Megújuló energia felhasználása ▪Szakképzett munkaerő iránti igény növekedése ▪Civil szféra szerepének felértékelődése ▪Egészséges életmód előtérbe kerülése ▪Vállalkozói készség erősödése ▪Roma közösségek megvalósítóként történő bevonása

7 6 Általános célunk, hogy a Helyi Közösség a program zárásaként elmondhassa: „A Jászsági kistérség tagjai korszerű, versenyképes és integrálódó mezőgazdasággal, innovatív és strukturálisan kiegyensúlyozott ipari szerkezettel, sokoldalúan képzett, haladó társadalmi integrációval, valamennyi szektort magában foglaló, erős kapcsolati hálóval rendelkező, együttműködő térségi társadalommal, jászsági és közösségi identitás és hagyományok húzóerejével rendelkezik. A közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok hatására erősödik a versenyképesség, javul az életminőség, a térség fejlettebbé, ismertebbé válik. Konkrét célok: - vállalkozásfejlesztés - minőségi termék előállításának ösztönzése - a térség népességmegtartó erejének növelése a helyi munkalehetőségek bővítésével, a megfelelő gazdasági intézkedések bevezetésével - a romák, és a nyugdíj előtt állók és a fiatal anyák problémájának enyhítése a civileknek és a kisvállalkozásoknak tervezett programokkal - képzések, szakmai ismeret bővítése, humán erőforrás fejlesztése - partnerség, együttműködés ösztönzése - helyi életminőség javítása, örökségvédelem - környezeti, természeti erőforrások védelme - a térségre jellemző turizmus fejlesztése. Általános célunk, hogy a Helyi Közösség a program zárásaként elmondhassa: „A Jászsági kistérség tagjai korszerű, versenyképes és integrálódó mezőgazdasággal, innovatív és strukturálisan kiegyensúlyozott ipari szerkezettel, sokoldalúan képzett, haladó társadalmi integrációval, valamennyi szektort magában foglaló, erős kapcsolati hálóval rendelkező, együttműködő térségi társadalommal, jászsági és közösségi identitás és hagyományok húzóerejével rendelkezik. A közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok hatására erősödik a versenyképesség, javul az életminőség, a térség fejlettebbé, ismertebbé válik. Konkrét célok: - vállalkozásfejlesztés - minőségi termék előállításának ösztönzése - a térség népességmegtartó erejének növelése a helyi munkalehetőségek bővítésével, a megfelelő gazdasági intézkedések bevezetésével - a romák, és a nyugdíj előtt állók és a fiatal anyák problémájának enyhítése a civileknek és a kisvállalkozásoknak tervezett programokkal - képzések, szakmai ismeret bővítése, humán erőforrás fejlesztése - partnerség, együttműködés ösztönzése - helyi életminőség javítása, örökségvédelem - környezeti, természeti erőforrások védelme - a térségre jellemző turizmus fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Jászsági Kistérségi HKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Észak-alföldi régió legnyugatibb kistérsége a Jászberényi. A kistérségben lévő 17 település – Jászberény kivételével – alkották meg a Jászsági Kistérségi Helyi Közösséget. A térség jó megközelíthetősége (M3, 3, 31, 32 utak, 2 vasútvonal) kedvező lehet ipari üzemek megtelepedéséhez, a meglévő úthálózat felújításra szorul. A településeknek mindegyike hasonló földrajzi és éghajlati adottságokkal, környezeti értékekkel rendelkezik. Jellemző alföldi településszerkezet van, a térségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A Jászság hagyományai, önszerveződő képessége rendkívül erős, a megyében a legmeghatározóbb identitás-jellemzőkkel rendelkezik. A térségi együttműködés itt a legsokrétűbb és a legfejlettebb. A térség kulturális értéktudata, hagyományőrzése pl. Jászok Világtalálkozója követendő szimbólumokká váltak. Jász és cigány hagyományok élnek a térségben, színvonalasan működnek zenekarok, tánccsoportok, stb. A kisebb települések gazdasága alapvetően az agráriumra épül. A nagyüzemek közül mára mindössze 3 maradt meg. A magángazdaságok jelentős része tőkeszegénységgel küszködik, szükség van a felzárkóztatásukra. A térség az elmúlt másfél évtizedben a megye meghatározó ipari térségévé fejlődött. A vállalkozások többsége a tercier szektorban, ezen belül a kereskedelem területén működik. Az ipar jelentőségét mutatja az is, hogy a külföldi tőkebefektetések többsége koncentráltan itt jelenik meg, 3 ipari park van. A mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében és így az akciócsoport területén is elmarad az országos átlagtól. Cél a gazdálkodók szakmai ismereteinek javítása, minőségi termék előállítása, nagy figyelmet fordítva a marketing tevékenységre is. Erősíteni szükséges a város-falu integráció, partnerség, helyi erőforrásokra épülő fejlesztések folytatását. Gazdasági potenciáljánál fogva a kistérség a megye 2. legfejlettebb területének számít, megyén belüli súlya, szerepe növekszik, bár a fejlődés dinamikája csökkent. Több település is rendelkezik termál- és gyógyvízforrásokkal, melyek hozzájárulhatnak a térség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. Észak-alföldi régió legnyugatibb kistérsége a Jászberényi. A kistérségben lévő 17 település – Jászberény kivételével – alkották meg a Jászsági Kistérségi Helyi Közösséget. A térség jó megközelíthetősége (M3, 3, 31, 32 utak, 2 vasútvonal) kedvező lehet ipari üzemek megtelepedéséhez, a meglévő úthálózat felújításra szorul. A településeknek mindegyike hasonló földrajzi és éghajlati adottságokkal, környezeti értékekkel rendelkezik. Jellemző alföldi településszerkezet van, a térségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A Jászság hagyományai, önszerveződő képessége rendkívül erős, a megyében a legmeghatározóbb identitás-jellemzőkkel rendelkezik. A térségi együttműködés itt a legsokrétűbb és a legfejlettebb. A térség kulturális értéktudata, hagyományőrzése pl. Jászok Világtalálkozója követendő szimbólumokká váltak. Jász és cigány hagyományok élnek a térségben, színvonalasan működnek zenekarok, tánccsoportok, stb. A kisebb települések gazdasága alapvetően az agráriumra épül. A nagyüzemek közül mára mindössze 3 maradt meg. A magángazdaságok jelentős része tőkeszegénységgel küszködik, szükség van a felzárkóztatásukra. A térség az elmúlt másfél évtizedben a megye meghatározó ipari térségévé fejlődött. A vállalkozások többsége a tercier szektorban, ezen belül a kereskedelem területén működik. Az ipar jelentőségét mutatja az is, hogy a külföldi tőkebefektetések többsége koncentráltan itt jelenik meg, 3 ipari park van. A mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében és így az akciócsoport területén is elmarad az országos átlagtól. Cél a gazdálkodók szakmai ismereteinek javítása, minőségi termék előállítása, nagy figyelmet fordítva a marketing tevékenységre is. Erősíteni szükséges a város-falu integráció, partnerség, helyi erőforrásokra épülő fejlesztések folytatását. Gazdasági potenciáljánál fogva a kistérség a megye 2. legfejlettebb területének számít, megyén belüli súlya, szerepe növekszik, bár a fejlődés dinamikája csökkent. Több település is rendelkezik termál- és gyógyvízforrásokkal, melyek hozzájárulhatnak a térség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Jelentős fejlettségbeli különbség van a települések között, ennek okai: az ipar és a vállalkozások számában lévő különbség; továbbá a roma lakosság arányából adódó hátrányok. A közösség települései kedvező adottságai ellenére elöregedő korstruktúrájú. A cigány kisebbség társadalmi mutatói rosszak, a fejlesztési programokba kevésbé vonhatók be. A munkanélküliség strukturált, vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, jelentős a hiányszakmák száma. A települések egymással való együttműködése az elmúlt években tovább erősödött, melyben jelentős szerepet játszik a civil élet. A megalakult Helyi Közösség tagjai közül 4 település eredményesen szerepelt a LEADER+ programban, együttműködések jöttek létre. Jelentős fejlettségbeli különbség van a települések között, ennek okai: az ipar és a vállalkozások számában lévő különbség; továbbá a roma lakosság arányából adódó hátrányok. A közösség települései kedvező adottságai ellenére elöregedő korstruktúrájú. A cigány kisebbség társadalmi mutatói rosszak, a fejlesztési programokba kevésbé vonhatók be. A munkanélküliség strukturált, vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, jelentős a hiányszakmák száma. A települések egymással való együttműködése az elmúlt években tovább erősödött, melyben jelentős szerepet játszik a civil élet. A megalakult Helyi Közösség tagjai közül 4 település eredményesen szerepelt a LEADER+ programban, együttműködések jöttek létre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térségben a biodiverzitás változó, érződik a klímaváltozás hatása, az országban itt van a legmelegebb és csapadékban is szegény területnek számítunk. Vannak védett területek, Natura 2000 területek, védett növény- és állatfajok, erdők, gyepek és vizes élőhelyek, melyek megőrzésre szorulnak. Az egyes területek állapota nem megfelelő. A tájképi elemek és a jellemzően jász tájkarakter megőrzése fontos feladat: holtágak, horgász tavak, bányatavak, kunhalmok, ligeterdők, szikes gyepek, stb. A Zagyva vízgyűjtőjén kb.60 pontszerű szennyező forrás van, a vízminősége „szennyezett víz”-ként jellemezhető. A kedvezőtlen vízminőséget a felső szakaszon bevezetett szennyvizek okozzák. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna, melynek vízminősége „tűrhető víz” besorolásnak felel meg. Az oxigéntartalom és szerves szennyezőanyag tartalom jellemzői „kíváló-jó” vízre utalnak. A Csátés öntöző főcsatorna, mint a Millér főcsatorna felső szakasza öntözés és vízi élővilág szempontjából egy kiemelt víztérnek tekinthető. Említés érdemel még a vizek között a Galga, Gyöngyös patak, Szarvágy.Csapadékos időjárás alkalmával a belvíz is problémát okoz szinte minden településen. A talajvizben tartós, regionális vízszintsüllyedés nem mutatható ki. Visszatérő gondot okoz a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztás miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés. A 17 településből 3 db nitrát érzékeny terület. Termál-, gyógyvíz hasznosítási lehetőség van, 4 településen strandfürdő is van, az egyéb célú hévízhasznosítás viszont alárendelt jelentőségű. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók szennyező anyag terhelését növeli. Az ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződmények természetes hidrogeológiai védettsége elfogadhatónak minősíthető, az esetleges szennyező front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Sérülékeny vízbázis van 2 községben. Törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. A levegőminőségi adatok azt mutatják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por éves átlaga alatta maradnak a határértékeknek. A térségben a biodiverzitás változó, érződik a klímaváltozás hatása, az országban itt van a legmelegebb és csapadékban is szegény területnek számítunk. Vannak védett területek, Natura 2000 területek, védett növény- és állatfajok, erdők, gyepek és vizes élőhelyek, melyek megőrzésre szorulnak. Az egyes területek állapota nem megfelelő. A tájképi elemek és a jellemzően jász tájkarakter megőrzése fontos feladat: holtágak, horgász tavak, bányatavak, kunhalmok, ligeterdők, szikes gyepek, stb. A Zagyva vízgyűjtőjén kb.60 pontszerű szennyező forrás van, a vízminősége „szennyezett víz”-ként jellemezhető. A kedvezőtlen vízminőséget a felső szakaszon bevezetett szennyvizek okozzák. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna, melynek vízminősége „tűrhető víz” besorolásnak felel meg. Az oxigéntartalom és szerves szennyezőanyag tartalom jellemzői „kíváló-jó” vízre utalnak. A Csátés öntöző főcsatorna, mint a Millér főcsatorna felső szakasza öntözés és vízi élővilág szempontjából egy kiemelt víztérnek tekinthető. Említés érdemel még a vizek között a Galga, Gyöngyös patak, Szarvágy.Csapadékos időjárás alkalmával a belvíz is problémát okoz szinte minden településen. A talajvizben tartós, regionális vízszintsüllyedés nem mutatható ki. Visszatérő gondot okoz a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztás miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés. A 17 településből 3 db nitrát érzékeny terület. Termál-, gyógyvíz hasznosítási lehetőség van, 4 településen strandfürdő is van, az egyéb célú hévízhasznosítás viszont alárendelt jelentőségű. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók szennyező anyag terhelését növeli. Az ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződmények természetes hidrogeológiai védettsége elfogadhatónak minősíthető, az esetleges szennyező front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Sérülékeny vízbázis van 2 községben. Törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. A levegőminőségi adatok azt mutatják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por éves átlaga alatta maradnak a határértékeknek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A levegőszennyezést elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások okozzák. Jelentős kibocsátású települések: Jászapáti, Jászladány, Jászkisér, Jászjákóhalma. A levegőminőséget alapvetően a helyi lakosság fűtése határozza meg az alábbi települéken: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Pusztamonostor. Problémát okoz még a gyomnövények pollenje, a repülőgépes permetezés növényvédőszeres kibocsájtása, a közlekedés (zaj is). A termőföldeket erősen károsítja a szélerózió, amely fokozott veszélyt jelent a nagyüzemi óriás táblák kialakítása és a mezővédő erdősávok eltűnése óta. A talajszennyezést főként a korábban nagy mennyiségben alkalmazott agrokemikáliák okozzák. Az állattartás során keletkező melléktermékek szintén erősen szennyezik környezetüket, és a bűz problémát okoz. A hulladékgazdálkodás megoldott, de az illegális hulladéklerakás és a felhagyott lerakók még problémát okoznak. A levegőszennyezést elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások okozzák. Jelentős kibocsátású települések: Jászapáti, Jászladány, Jászkisér, Jászjákóhalma. A levegőminőséget alapvetően a helyi lakosság fűtése határozza meg az alábbi települéken: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Pusztamonostor. Problémát okoz még a gyomnövények pollenje, a repülőgépes permetezés növényvédőszeres kibocsájtása, a közlekedés (zaj is). A termőföldeket erősen károsítja a szélerózió, amely fokozott veszélyt jelent a nagyüzemi óriás táblák kialakítása és a mezővédő erdősávok eltűnése óta. A talajszennyezést főként a korábban nagy mennyiségben alkalmazott agrokemikáliák okozzák. Az állattartás során keletkező melléktermékek szintén erősen szennyezik környezetüket, és a bűz problémát okoz. A hulladékgazdálkodás megoldott, de az illegális hulladéklerakás és a felhagyott lerakók még problémát okoznak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő statisztikai kistérség településeihez nem tartozunk, de a Jászberényi kistérség hátrányos helyzetű. A 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet szerint az alábbi települések a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak: Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Ez utóbbi még az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések listájában is szerepel. A forrásallokáció tervezésénél figyelembe vettük a hátrányos helyzetű települések besorolását és igényeit. Az 5 településre jellemző, hogy kevés a munkahely, Jászfelsőszentgyörgyöt kivéve messze helyezkednek el a kistérség központjától, Jászberénytől és a megyeszékhelytől is. Jászkisér, Jászladány és Jászfelsőszentgyörgy tekintetében a nagyszámú roma lakosság okoz problémát. Jászágó és Jászivány megközelíthetősége kicsit nehézkes. Jászfelsőszentgyörgyre, Jászágóra és Jásziványra jellemző, hogy ipari vállalkozások alig vannak, a mezőgazdaságból pedig egyre kevesebben tudnak megélni. A természeti értékeket és a turizmust lehetne megfogalmazni összefoglalóan kitörési pontként, mert ezek bemutatásával és fejlesztésével a települések helyzete javulna. Emellett a munkahelyek teremtése a legfontosabb teendő, a vállalkozások létrehozása, fejlesztése. Minden településre jellemző, hogy forráshiánnyal küszködnek. A 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő statisztikai kistérség településeihez nem tartozunk, de a Jászberényi kistérség hátrányos helyzetű. A 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet szerint az alábbi települések a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak: Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Ez utóbbi még az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések listájában is szerepel. A forrásallokáció tervezésénél figyelembe vettük a hátrányos helyzetű települések besorolását és igényeit. Az 5 településre jellemző, hogy kevés a munkahely, Jászfelsőszentgyörgyöt kivéve messze helyezkednek el a kistérség központjától, Jászberénytől és a megyeszékhelytől is. Jászkisér, Jászladány és Jászfelsőszentgyörgy tekintetében a nagyszámú roma lakosság okoz problémát. Jászágó és Jászivány megközelíthetősége kicsit nehézkes. Jászfelsőszentgyörgyre, Jászágóra és Jásziványra jellemző, hogy ipari vállalkozások alig vannak, a mezőgazdaságból pedig egyre kevesebben tudnak megélni. A természeti értékeket és a turizmust lehetne megfogalmazni összefoglalóan kitörési pontként, mert ezek bemutatásával és fejlesztésével a települések helyzete javulna. Emellett a munkahelyek teremtése a legfontosabb teendő, a vállalkozások létrehozása, fejlesztése. Minden településre jellemző, hogy forráshiánnyal küszködnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 7% 12% 25% 7% 3% 14% 8% 0% 18% 5%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 39% 10% 2% 5% 2% 16% 10% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.7%, ami 0.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.7% ▪Változás 2003-hoz képest 0.7 százalékpont

19 18 A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent. Ennek ellenére a térségünk még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, de ez főleg a kistérségi központnak, Jászberénynek köszönhető. A Helyi Közösség településein problémát okoz, hogy a munkanélküliség strukturált. Vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon. Sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás. A 8 általánossal nem rendelkezők, a pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségének veszélyével is számolni kell. A térségben a szakmával nem rendelkezők is hátrányos helyzetben vannak. A regisztrált munkanélküliek száma a térségben meghaladja a 2000 fő-t. A munkanélküliségi ráta jelnleg 6,3 %. A térségben főként a középfokú végzettségűek és a diplomások értékelik negatívabban a foglalkoztatás terén kialakult helyi jellemzőket. A pályakezdő munkanélküliek aránya térségi szinten 9 %, több településen 10 % felett van az arányuk (Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászladány). Mindezek mellett szembetűnő a munkanélküliség térbeli megoszlása: még mindig nagyon magas az ipart nélkülöző fejlettebb területektől elzárt déli-jászsági, nagy romanépességű településeken (Jászkisér és Jászladány). Ezt mutatja a tartós munkanélküliek eloszlása is, amely e települések kritikus munkaerőpiaci helyzetét rajzolja ki. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen igen magas (Jászkiséren és Jászladányban 50 % felett van), bár térségi átlagban (46 %) megfelel az országos és régiós értéknek. Ugyanakkor pl. a foglalkoztatók is küzdenek a strukturális munkanélküliség problematikájával, mivel sajnálatos módon nem fedi egymást a vállalatok munkaerő-piaci igénye és a munkaerő kínálat. A fiatalok, a cigányok, egészségileg sérült, megváltozott munkaképességűek hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A roma aktív korúak többsége munkanélküli, a családok főleg segélyekből élnek. A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent. Ennek ellenére a térségünk még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, de ez főleg a kistérségi központnak, Jászberénynek köszönhető. A Helyi Közösség településein problémát okoz, hogy a munkanélküliség strukturált. Vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon. Sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás. A 8 általánossal nem rendelkezők, a pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségének veszélyével is számolni kell. A térségben a szakmával nem rendelkezők is hátrányos helyzetben vannak. A regisztrált munkanélküliek száma a térségben meghaladja a 2000 fő-t. A munkanélküliségi ráta jelnleg 6,3 %. A térségben főként a középfokú végzettségűek és a diplomások értékelik negatívabban a foglalkoztatás terén kialakult helyi jellemzőket. A pályakezdő munkanélküliek aránya térségi szinten 9 %, több településen 10 % felett van az arányuk (Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászladány). Mindezek mellett szembetűnő a munkanélküliség térbeli megoszlása: még mindig nagyon magas az ipart nélkülöző fejlettebb területektől elzárt déli-jászsági, nagy romanépességű településeken (Jászkisér és Jászladány). Ezt mutatja a tartós munkanélküliek eloszlása is, amely e települések kritikus munkaerőpiaci helyzetét rajzolja ki. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen igen magas (Jászkiséren és Jászladányban 50 % felett van), bár térségi átlagban (46 %) megfelel az országos és régiós értéknek. Ugyanakkor pl. a foglalkoztatók is küzdenek a strukturális munkanélküliség problematikájával, mivel sajnálatos módon nem fedi egymást a vállalatok munkaerő-piaci igénye és a munkaerő kínálat. A fiatalok, a cigányok, egészségileg sérült, megváltozott munkaképességűek hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A roma aktív korúak többsége munkanélküli, a családok főleg segélyekből élnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 A térség foglalkoztatási jellegzetessége a multinacionális cégek (pl. Samsung) erős jelenléte, és beszállítói hálózatuk meghatározó jelentőségű a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatásában. A jászfényszarui és jászárokszállási székhelyű cégekhez 2000 főt is meghaladó dolgozó utazik be naponta a környező településekről és 100 km-es körzetből. Ezekre a cégekre jellemző a bérelt munkaerő, illetve a meghatározott időre szóló szerződéssel foglalkoztatás. A helyi munkaerőpiacon a hátrányos helyzetben lévő rétegek (pályakezdő fiatalok, romák, 50 év felettiek, nők) elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek. Ennek oka, hogy a munkaadók azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik mindig képesek a maximális teljesítmény nyújtására. A kistelepüléseken alacsony a helyben való foglalkoztatás aránya. A községekben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A térség foglalkoztatási jellegzetessége a multinacionális cégek (pl. Samsung) erős jelenléte, és beszállítói hálózatuk meghatározó jelentőségű a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatásában. A jászfényszarui és jászárokszállási székhelyű cégekhez 2000 főt is meghaladó dolgozó utazik be naponta a környező településekről és 100 km-es körzetből. Ezekre a cégekre jellemző a bérelt munkaerő, illetve a meghatározott időre szóló szerződéssel foglalkoztatás. A helyi munkaerőpiacon a hátrányos helyzetben lévő rétegek (pályakezdő fiatalok, romák, 50 év felettiek, nők) elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek. Ennek oka, hogy a munkaadók azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik mindig képesek a maximális teljesítmény nyújtására. A kistelepüléseken alacsony a helyben való foglalkoztatás aránya. A községekben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Jászárokszállás székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 4 db 5,713 fő 31% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 31%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪2,160 ▪930 ▪907 ▪400 ▪284 Árbevétel (ezer Ft) ▪299,658, 624 ▪14,272,0 00 ▪17,671,0 00 Működés helye a térségben ▪Jászfényszaru ▪Jászárokszállás ▪Jászkisér ▪Jászárokszállás Főtevékenység ▪3230 Híradás- technikai fogyasztási cikk gyártása ▪3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása ▪4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása Név ▪Samsung Electronics Magyar Zrt. ▪Rosenberger Magyarország Kft. ▪MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. ▪Carrier CR Magyarország Kft. ▪EMCON Technologies Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪266 ▪240 ▪210 ▪165 ▪151 ▪2,404,01 9 ▪916,820 ▪Jászapáti ▪Jászárokszállás ▪Jászladány ▪Jászapáti ▪Jászladány ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2971 Háztartási villamos készülék gyártása ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪1551 Tejtermék gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Jászapáti 2000 Mg. Zrt. Név ▪T-Plasztik Kft. ▪Jásztej Zrt. ▪Jász-Föld Zrt. ▪Bundy Hűtéstechnika Kft

24 23 A vállalkozói aktivitás megfelel a vidéki térségek átlagának, de elmarad az országos, régiós és megyei értékétől. Ez a kistérség „vidékies” jellegéből adódik. A vállalkozások tevékenysége a térség városaiban (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru) koncentrálódik, 70 %-uk ezeken a helyeken működik. A térség gazdaságában meghatározó az 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalat, részben saját termelésük és foglalkoztatásuk, részben a hozzájuk kapcsolódó beszállítók miatt. Ezek többsége a városokban működik, de Jászkiséren is találunk nagyüzemet. A megyei átlaghoz képest a térség jó helyzetben van, de ezt a Jászárokszálláson és Jászfényszarun működő vállalatoknak köszönheti. A Helyi Közösségnek nem tagja Jászberény, de meghatározó a hatása a beszállító vállalkozásokat illetően. Számarány tekintetében a vállalkozói szektor jelentős részét (99,8 %) azonban a térségben is a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások teszik ki. A kis- és középvállalkozói szektor így viszonylag erős, de Jászágón és Jásziványon nem működik sok KKV. A mikro-vállalkozások dominánsak, rendkívül jellemző az önfoglalkoztatás. A termelés szempontjából természetesen a közép- és nagyvállalatok a meghatározók. A regisztrált vállalkozások száma csökken(2098 db). A kisebb településekre jellemzőek a kényszervállalkozások, és van olyan település, ahol roma vállalkozók is működnek. A Jászság hagyományosan mezőgazdasági térség, vagyis a térség agráralkalmasságából és jellegéből adódóan magas, az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaságban működő vállalkozások száma (a szektor részesedése 7 %). A mezőgazdasági vállalkozások (őstermelők, családi gazdálkodók, KKV-k) aránya különösen a kisebb és egyébként kevesebb vállalkozással rendelkező településeken jelentős (pl. Jászszentandráson, Jászágón, Jánoshidán). A térség települései ezek alapján is alapvetően két csoportba sorolhatók gazdasági szerkezetük alapján: a nagyobb vállalkozási aktivitást mutató és iparral rendelkező települések (például a városok), valamint az agrárdominanciájú települések körébe. A vállalkozói aktivitás megfelel a vidéki térségek átlagának, de elmarad az országos, régiós és megyei értékétől. Ez a kistérség „vidékies” jellegéből adódik. A vállalkozások tevékenysége a térség városaiban (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru) koncentrálódik, 70 %-uk ezeken a helyeken működik. A térség gazdaságában meghatározó az 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalat, részben saját termelésük és foglalkoztatásuk, részben a hozzájuk kapcsolódó beszállítók miatt. Ezek többsége a városokban működik, de Jászkiséren is találunk nagyüzemet. A megyei átlaghoz képest a térség jó helyzetben van, de ezt a Jászárokszálláson és Jászfényszarun működő vállalatoknak köszönheti. A Helyi Közösségnek nem tagja Jászberény, de meghatározó a hatása a beszállító vállalkozásokat illetően. Számarány tekintetében a vállalkozói szektor jelentős részét (99,8 %) azonban a térségben is a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások teszik ki. A kis- és középvállalkozói szektor így viszonylag erős, de Jászágón és Jásziványon nem működik sok KKV. A mikro-vállalkozások dominánsak, rendkívül jellemző az önfoglalkoztatás. A termelés szempontjából természetesen a közép- és nagyvállalatok a meghatározók. A regisztrált vállalkozások száma csökken(2098 db). A kisebb településekre jellemzőek a kényszervállalkozások, és van olyan település, ahol roma vállalkozók is működnek. A Jászság hagyományosan mezőgazdasági térség, vagyis a térség agráralkalmasságából és jellegéből adódóan magas, az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaságban működő vállalkozások száma (a szektor részesedése 7 %). A mezőgazdasági vállalkozások (őstermelők, családi gazdálkodók, KKV-k) aránya különösen a kisebb és egyébként kevesebb vállalkozással rendelkező településeken jelentős (pl. Jászszentandráson, Jászágón, Jánoshidán). A térség települései ezek alapján is alapvetően két csoportba sorolhatók gazdasági szerkezetük alapján: a nagyobb vállalkozási aktivitást mutató és iparral rendelkező települések (például a városok), valamint az agrárdominanciájú települések körébe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A térség gazdaságának másik vonása, hogy az ipar súlya jelentős: a feldolgozóipar 12 %, az építőipar 18 %. A kereskedelem, szolgáltatások 25 %-os szektoronkénti részesedése a legnagyobb, de ez elmarad az országos átlagoktól. A szolgáltató szektor „elmaradását” mutatja az is, hogy a gazdasági szolgáltatások jelentősége lényegesen kisebb, a turisztikai szolgáltatások, vendéglátás szerepe pedig lényegesen nagyobb, mint az ország átlaga; vagyis a hagyományos szolgáltatások dominálnak. A gazdasági szolgáltatások képviselnek még kiugróan magas értéket (14 %). A kistérségben az ipar súlyát jelzi, hogy három ipari park is létrejött: Jászfényszarun, Jászapátin és Jászárokszálláson. Érdekes továbbá, hogy ezidáig a kistérségi központban, Jászberényben ipari park sem és inkubátorház sem működik, viszont magántőkéből ipari övezetek alakulnak, ezeknek nagy hatása van a helyi közösség foglalkoztatására. A térség gazdaságának másik vonása, hogy az ipar súlya jelentős: a feldolgozóipar 12 %, az építőipar 18 %. A kereskedelem, szolgáltatások 25 %-os szektoronkénti részesedése a legnagyobb, de ez elmarad az országos átlagoktól. A szolgáltató szektor „elmaradását” mutatja az is, hogy a gazdasági szolgáltatások jelentősége lényegesen kisebb, a turisztikai szolgáltatások, vendéglátás szerepe pedig lényegesen nagyobb, mint az ország átlaga; vagyis a hagyományos szolgáltatások dominálnak. A gazdasági szolgáltatások képviselnek még kiugróan magas értéket (14 %). A kistérségben az ipar súlyát jelzi, hogy három ipari park is létrejött: Jászfényszarun, Jászapátin és Jászárokszálláson. Érdekes továbbá, hogy ezidáig a kistérségi központban, Jászberényben ipari park sem és inkubátorház sem működik, viszont magántőkéből ipari övezetek alakulnak, ezeknek nagy hatása van a helyi közösség foglalkoztatására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység12 Vallással kapcsolatos tevékenység2 Sporttal kapcsolatos tevékenység26 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység38 Oktatással kapcsolatos tevékenység36 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 13 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 11 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 23 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 15 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A civil közösségek leképezik azt, hogy a Helyi Közösségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A kistérség kulturális értéktudata, hagyományőrzése (pl. Jászok Világtalálkozója, Jász Kapitányi cím, a Jász Múzeum tevékenysége) követendő szimbólumokká váltak. Fontos, hogy e szimbólumok mögötti tartalom is megéledjen. Hasonló jelentőséggel bírnak az épített környezet és a bennük működő társadalomformáló közösségek értékei, így pl. templomok, az utak mellett számos szobor, kálvária. Az aktív humán örökség jelentősége ellenére a kistelepüléseken a művelődési szolgáltatások, lehetőségek száma elmarad a kívánalmaktól, bár könyvtárral való ellátás kielégítőnek mondható. Figyelemre méltó a tájházak hálózata, amely az unikális országos rendszer részeként a Világörökség cím várományosa, és emellett élő kultúraalakító szerepet is betölt. A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet. Számos civil szervezet működik a térségben pl. Jászapátiak Baráti Egyesülete, Fényszaruiak Baráti Egyesülete, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jászárokszállásiak Baráti Köre, Jászsági Cigányok Munkalehetőségért Egyesület, stb. Minden településen létre hoztak civil kerekasztalokat: a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Önkormányzat és civil szervezet közötti szerződéses feladatmegosztás egyenlőre nem működik. A fenti felsorolásból is kiemelkednek az érdekvédelmi, az ifjúsággal, sporttal, esélyegyenlőséggel és nyugdíjasokkal foglalkozó szervezetek, a különböző betegségekben szenvedők szerveződései (vakok és gyengén-látók, cukorbetegek), a településszépítő és hagyományőrző egyesületek, valamint a települési biztonság növelése érdekében működtetett polgárőr szerveződések és önkéntes tűzoltó egyesületek. Vannak olyan országos szervezethez kapcsolódó helyi szerveződések is, akik munkája meghatározó a térségben pl. nagycsaládosok, kamilliánusok, vöröskeresztesek. A lokálpatrióta szervezetek és a Jászságból elszármazottakkal kapcsolatot tartó szerveződések is jelentős szerepet töltenek be a közösség életében. A civil közösségek leképezik azt, hogy a Helyi Közösségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A kistérség kulturális értéktudata, hagyományőrzése (pl. Jászok Világtalálkozója, Jász Kapitányi cím, a Jász Múzeum tevékenysége) követendő szimbólumokká váltak. Fontos, hogy e szimbólumok mögötti tartalom is megéledjen. Hasonló jelentőséggel bírnak az épített környezet és a bennük működő társadalomformáló közösségek értékei, így pl. templomok, az utak mellett számos szobor, kálvária. Az aktív humán örökség jelentősége ellenére a kistelepüléseken a művelődési szolgáltatások, lehetőségek száma elmarad a kívánalmaktól, bár könyvtárral való ellátás kielégítőnek mondható. Figyelemre méltó a tájházak hálózata, amely az unikális országos rendszer részeként a Világörökség cím várományosa, és emellett élő kultúraalakító szerepet is betölt. A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet. Számos civil szervezet működik a térségben pl. Jászapátiak Baráti Egyesülete, Fényszaruiak Baráti Egyesülete, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jászárokszállásiak Baráti Köre, Jászsági Cigányok Munkalehetőségért Egyesület, stb. Minden településen létre hoztak civil kerekasztalokat: a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Önkormányzat és civil szervezet közötti szerződéses feladatmegosztás egyenlőre nem működik. A fenti felsorolásból is kiemelkednek az érdekvédelmi, az ifjúsággal, sporttal, esélyegyenlőséggel és nyugdíjasokkal foglalkozó szervezetek, a különböző betegségekben szenvedők szerveződései (vakok és gyengén-látók, cukorbetegek), a településszépítő és hagyományőrző egyesületek, valamint a települési biztonság növelése érdekében működtetett polgárőr szerveződések és önkéntes tűzoltó egyesületek. Vannak olyan országos szervezethez kapcsolódó helyi szerveződések is, akik munkája meghatározó a térségben pl. nagycsaládosok, kamilliánusok, vöröskeresztesek. A lokálpatrióta szervezetek és a Jászságból elszármazottakkal kapcsolatot tartó szerveződések is jelentős szerepet töltenek be a közösség életében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Szinte minden településen van sportegyesület (futball szakosztályok, szabadidő és hobbi szervezetek, a ma divatos karate, gimnasztikai, testépítő klubok), ifjúsággal, kultúrával foglalkozó alapítványok és egyesületek. A horgászat és vadászat is őshonosnak számít térségünkben. A környezet- és természetvédelmi, valamint a turisztikai szervezetek tevékenysége pedig egy fontos kitörési pontja lehet a térségnek. A népdalkörök, néptánccsoportok ifjúságra és az idősebb lakosságra való pozitív hatása is érződik, és az egyéb hagyományőrzők (pl. huszárok, kézművesek, íjászok, roma szerveződések) is sok helyen szervezetbe tömörülnek. Szinte minden településen van sportegyesület (futball szakosztályok, szabadidő és hobbi szervezetek, a ma divatos karate, gimnasztikai, testépítő klubok), ifjúsággal, kultúrával foglalkozó alapítványok és egyesületek. A horgászat és vadászat is őshonosnak számít térségünkben. A környezet- és természetvédelmi, valamint a turisztikai szervezetek tevékenysége pedig egy fontos kitörési pontja lehet a térségnek. A népdalkörök, néptánccsoportok ifjúságra és az idősebb lakosságra való pozitív hatása is érződik, és az egyéb hagyományőrzők (pl. huszárok, kézművesek, íjászok, roma szerveződések) is sok helyen szervezetbe tömörülnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 988 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 988 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 61,53561,31361,26760,88160,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 61% 22% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 7% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 31% 8% 4% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A térség 5 településén népesség növekedés indult meg, de a fennmaradó 12-ben lassú népességerózióval vegyes stagnálás tapasztalható. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban a térség fogyása az átlagnak megfelelő, azonban ezen belül %-os csökkenés mérhető Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, 3-7 %-os növekedés Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászjákóhalma és Jászladány településekben. A településekre egyöntetűen a természetes fogyás volt jellemző, melynek középértéke 6%-os volt, szélsőséges adatok 5 községben találhatók: Jászágó, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászivány, Jászárokszállás. A 2001/1990 relációban 4 %-os vándorlási nyereség mutatható ki, és alig van olyan település (mindössze 3), ahol csekély mértékű volt az elvándorlás. A legnagyobb befogadók: Alattyán-11 %, Jászjákóhalma és Jászladány-10 %, valamint Jánoshida-8 % és Jászletek-7 %, ami magyarázatul szolgál a 90-es években tapasztalt népességnövekedésükre. Főleg a kis településekre jellemző, hogy a női lakosok nagyobb arányban vannak jelen. A 90-es évek közepétől egyre erősödő bevándorlási többlet a térségen belül differenciált értékelést igényel: a viszonylag jó foglalkoztatási helyzetű, fővároshoz is közeli és az M3-hoz vezető 32-es főút menti településeknek előnyére válhat, ugyanakkor a távolabbi területeken, az olcsó ingatlanárakkal rendelkező és lakásmaffiával is sújtott falvakban kedvezőtlen. Az érintett településeken a városokból kitelepült alacsonyabb státusú (illetve marginális) bevándorlók-, valamint a cigányság növekvő jelenléte valószínűsíthető. A társadalmi kirekesztettség is növekedni fog a térségben és problémává válik a bevándorlók közösségi beilleszkedése is. A demográfiai mutatókat nagymértékben befolyásoló tényező a települések cigánynépesség aránya, melyet a sajátos kultúrájuk megőrzésével, képzéssel és foglalkoztatási programokkal, életminőség javításával lehet eredményesen orvosolni, és akkor az életkörülményekből adódó különbségek is csökkenek. Egyes településeken felülreprezentált a roma lakosság az összlakossághoz viszonyítva, (a telepeken 99%-os), miközben több település van, ahol egyáltalán nem laknak cigányok. A településekről legnagyobb számban a fiatal felnőttek költöznek el, őket a 18 év alattiak követik, és legkisebb az 50 év fölöttiek aránya. A térség 5 településén népesség növekedés indult meg, de a fennmaradó 12-ben lassú népességerózióval vegyes stagnálás tapasztalható. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban a térség fogyása az átlagnak megfelelő, azonban ezen belül %-os csökkenés mérhető Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, 3-7 %-os növekedés Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászjákóhalma és Jászladány településekben. A településekre egyöntetűen a természetes fogyás volt jellemző, melynek középértéke 6%-os volt, szélsőséges adatok 5 községben találhatók: Jászágó, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászivány, Jászárokszállás. A 2001/1990 relációban 4 %-os vándorlási nyereség mutatható ki, és alig van olyan település (mindössze 3), ahol csekély mértékű volt az elvándorlás. A legnagyobb befogadók: Alattyán-11 %, Jászjákóhalma és Jászladány-10 %, valamint Jánoshida-8 % és Jászletek-7 %, ami magyarázatul szolgál a 90-es években tapasztalt népességnövekedésükre. Főleg a kis településekre jellemző, hogy a női lakosok nagyobb arányban vannak jelen. A 90-es évek közepétől egyre erősödő bevándorlási többlet a térségen belül differenciált értékelést igényel: a viszonylag jó foglalkoztatási helyzetű, fővároshoz is közeli és az M3-hoz vezető 32-es főút menti településeknek előnyére válhat, ugyanakkor a távolabbi területeken, az olcsó ingatlanárakkal rendelkező és lakásmaffiával is sújtott falvakban kedvezőtlen. Az érintett településeken a városokból kitelepült alacsonyabb státusú (illetve marginális) bevándorlók-, valamint a cigányság növekvő jelenléte valószínűsíthető. A társadalmi kirekesztettség is növekedni fog a térségben és problémává válik a bevándorlók közösségi beilleszkedése is. A demográfiai mutatókat nagymértékben befolyásoló tényező a települések cigánynépesség aránya, melyet a sajátos kultúrájuk megőrzésével, képzéssel és foglalkoztatási programokkal, életminőség javításával lehet eredményesen orvosolni, és akkor az életkörülményekből adódó különbségek is csökkenek. Egyes településeken felülreprezentált a roma lakosság az összlakossághoz viszonyítva, (a telepeken 99%-os), miközben több település van, ahol egyáltalán nem laknak cigányok. A településekről legnagyobb számban a fiatal felnőttek költöznek el, őket a 18 év alattiak követik, és legkisebb az 50 év fölöttiek aránya. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 A év körüli fiatal felnőttek elköltözésének elsődleges oka a házasságkötés; nincs a képzettségüknek megfelelő munkahely; valamint a művelődési, szórakozási lehetőségek, a megtartó közösségek hiánya. A fiatal elvándorlók között magas a felsőfokú végzettségűek aránya. A vándorlási mozgás a lakosság kis mértékű kicserélődésével zajlik le, a nagykorú fiatalok (értelmiségiek) jelentős számban elhagyják a jász településeket, viszont középkorúak áramlanak be. Az öregségi index a kistérség átlagában 1,52. Elöregedő települések: Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, fiatalos korstruktúrával rendelkezik Jászkisér. A térség népességének átlagosan 4 %-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson 19%, Jászfelsőszentgyörgyön 7%. A év körüli fiatal felnőttek elköltözésének elsődleges oka a házasságkötés; nincs a képzettségüknek megfelelő munkahely; valamint a művelődési, szórakozási lehetőségek, a megtartó közösségek hiánya. A fiatal elvándorlók között magas a felsőfokú végzettségűek aránya. A vándorlási mozgás a lakosság kis mértékű kicserélődésével zajlik le, a nagykorú fiatalok (értelmiségiek) jelentős számban elhagyják a jász településeket, viszont középkorúak áramlanak be. Az öregségi index a kistérség átlagában 1,52. Elöregedő települések: Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, fiatalos korstruktúrával rendelkezik Jászkisér. A térség népességének átlagosan 4 %-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson 19%, Jászfelsőszentgyörgyön 7%. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 82% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A térségben a lakások 94 %-a ellátott vezetékes vízzel. Az ivóvízhálózat Jászágón, Jászladányban és Pusztamonostoron bővítésre szorul, itt a lakások %–os ellátottságúak. A településeken az ivóvízvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges, és az ivóvízkutak felújítása is szükséges. Több település csatlakozott a régiós ivóvíz minőség javító programhoz. A térség 17 települése közül 8 településen van szennyíz-vezeték hálózat, és ezek között sem 100 %-os a kiépítettség. A villamos energiát fogyasztó háztartások száma folyamatos gyarapodást mutat, folyamatosan növekszik a lakosság villamos energia felhasználása. A gázhálózat kiépítését követően a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma települési és térségi szinten egyaránt exponenciális növekedést mutat. A háztartások számára szolgáltatott gáz mennyisége az elmúlt 4-5 évben %-kal nőtt. A térségbe települő ipari üzemeknek is egyre nagyobb az energiaigényük. Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony. Lehetőség rejlik nap ill. a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában. A térségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A Jásztelek külterületén lévő, 23,2, ha-os telepet 33 önkormányzat által alapított Regio-Kom Társulás valósította meg jelentős pályázati támogatásból. A lerakó tovább bővítése és fejlesztése szükséges, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára is pályázatot nyújtottak be. A szelektív gyűjtés kiszélesítése érdekében újabb gyűjtőszigetek kialakítása szükséges a településeken. Az úthálózat felújításra szorul, a meglévő Újszász-Vámosgyörk-i vasútvonalat a megszüntetés veszélye fenyegeti. A térségben a lakások 94 %-a ellátott vezetékes vízzel. Az ivóvízhálózat Jászágón, Jászladányban és Pusztamonostoron bővítésre szorul, itt a lakások %–os ellátottságúak. A településeken az ivóvízvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges, és az ivóvízkutak felújítása is szükséges. Több település csatlakozott a régiós ivóvíz minőség javító programhoz. A térség 17 települése közül 8 településen van szennyíz-vezeték hálózat, és ezek között sem 100 %-os a kiépítettség. A villamos energiát fogyasztó háztartások száma folyamatos gyarapodást mutat, folyamatosan növekszik a lakosság villamos energia felhasználása. A gázhálózat kiépítését követően a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma települési és térségi szinten egyaránt exponenciális növekedést mutat. A háztartások számára szolgáltatott gáz mennyisége az elmúlt 4-5 évben %-kal nőtt. A térségbe települő ipari üzemeknek is egyre nagyobb az energiaigényük. Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony. Lehetőség rejlik nap ill. a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában. A térségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A Jásztelek külterületén lévő, 23,2, ha-os telepet 33 önkormányzat által alapított Regio-Kom Társulás valósította meg jelentős pályázati támogatásból. A lerakó tovább bővítése és fejlesztése szükséges, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára is pályázatot nyújtottak be. A szelektív gyűjtés kiszélesítése érdekében újabb gyűjtőszigetek kialakítása szükséges a településeken. Az úthálózat felújításra szorul, a meglévő Újszász-Vámosgyörk-i vasútvonalat a megszüntetés veszélye fenyegeti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 Épített örökségi szempontból a térségben kiemelkednek az országos műemléki védettségű épületek, szobrok, stb. A településeken helyi védett épületek alig találhatók, sajnos nem történt meg az egyedi tájértékek felmérése sem. A hagyományos településszerkezet, népi építészeti elemek megőrzése a kistérségi identitás megőrzésében is szerepet játszhat. A településeken a falusias beépítés mellett a zöldfelületek kiegészülnek a meglévő és tervezett közparkokkal. A jónak mondható zöldfelületi ellátottság mellett szükséges a játszóterek számának növelése, és a zöldfelületek fejlesztése szükséges pl. felhagyott bányákban, faluközpontokban. A cigány lakosság egy részre kedvezőtlen életkörülmények között él pl. telepeken, telepszerű lakókörnyezetben. Épített örökségi szempontból a térségben kiemelkednek az országos műemléki védettségű épületek, szobrok, stb. A településeken helyi védett épületek alig találhatók, sajnos nem történt meg az egyedi tájértékek felmérése sem. A hagyományos településszerkezet, népi építészeti elemek megőrzése a kistérségi identitás megőrzésében is szerepet játszhat. A településeken a falusias beépítés mellett a zöldfelületek kiegészülnek a meglévő és tervezett közparkokkal. A jónak mondható zöldfelületi ellátottság mellett szükséges a játszóterek számának növelése, és a zöldfelületek fejlesztése szükséges pl. felhagyott bányákban, faluközpontokban. A cigány lakosság egy részre kedvezőtlen életkörülmények között él pl. telepeken, telepszerű lakókörnyezetben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %54% %101%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,149 ▪Község▪2,725 ▪Község▪743 ▪Község▪3,887 ▪Város▪9,465 ▪Város▪8,252 ▪Község▪1,800 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alattyán Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörg y Jászapáti Jászárokszállás Jászboldogháza Munkanél- küliség (%) ▪4.43% ▪4.86% ▪3.29% ▪4.57% ▪5.59% ▪4.11% ▪4.12% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪380,883 ▪381,532 ▪394,986 ▪417,833 ▪436,202 ▪502,936 ▪477,204 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.219 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.678 ▪0.700 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,293 ▪Község▪1,850 ▪Város▪5,907 ▪Község▪423 ▪Község▪3,102 ▪Nagyközség▪5,893 ▪Nagyközség▪6,059 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Jászdózsa Jászfelsőszentgyör gy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Munkanél- küliség (%) ▪3.57% ▪5.85% ▪4.19% ▪6.18% ▪4.64% ▪10.32% ▪15.30% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪438,526 ▪346,891 ▪450,617 ▪438,739 ▪422,301 ▪369,323 ▪295,832 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.046 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,611 ▪Község▪1,706 ▪Község▪1,682 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Jászszentandrás Jásztelek Pusztamonostor Munkanél- küliség (%) ▪5.34% ▪5.75% ▪3.97% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪396,971 ▪335,800 ▪552,755 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.900 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪7.443 ▪0.177 ▪0.000

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 1/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alattyán ▪„Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, záportározók kiépítése, ivóvízhálózat felújítása, munkanélküliség, népességcsökkenés.” ▪Jánoshida ▪„Kevés a helyi munkalehetőség. Sok alacsony iskolázottságú, nem is regisztrált, főként roma munkanélküli. Egyénre szabott képzési irány meghatározásának hiánya. Roma családok életviteli hiányosságai. Nincs kistérségi összefogás a romák ügyében a Jászságban (közös programok, módszertanok kidolgozása szükséges oktatással, képzéssel, mentorással, életviteli tanácsadással.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Település földrajzi fekvése, a földben lévő melegvízből fakadó egészségturizmus lehetőségei, tanösvények, madármegfigyelők kiépítése, falusi vendégfogadás, foglalkoztatási programok.” ▪„Az 1186-ban épült róm.kat. templom és a mellette lévő premontrei rendház kihasználása vallási turizmusra, ehhez a Jász Múzeum raktározási problémáinak megoldása. Aktív a sportélet a településen(labdarúgás, asztalitenisz, lábtoll szakosztályok). A települést kettészeli a Zagyva folyó, valamint horgásztó is kialakítható. A gáton kerékpárút épülhet, természetjárás, túrák lehetnek.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 2/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászágó ▪„A lakosság elöregedése, folyamatos csökkenése, helyi munkalehetőség hiánya. A vezetékes ivóvíz hálózatának felújítása, a szennyvíz elvezetés megoldása. A fiatalok letelepedésének nagyobb támogatásának hiánya. A helyi háziorvosi szolgálat biztosítása(végleges megoldással). A közlekedés javítása, nincs közvetlen kapcsolat a kistérségi központhoz, kevés buszjárat. Forráshiány.” ▪Jászalsószent györgy ▪„A település legfontosabb problémája az egyre öregedő lakosság, fejlett infrastruktúra hiánya, főleg az úthálózat hiánya és munkahelyek hiánya. Ugyanis a település sajátos elhelyezkedése miatt (autópályák vonalából kiesik) nem vonzó a multinacionális cégek számára. Tőkehiány. Romák képzetlensége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jászágó-Jászberény és Jászágó-Csány összekötő út megépítése (tervek vannak). Munkahely teremtés, melynek legegyszerűbb módja a falusi turizmus kialakítása, a lakosság által történő elfogadtatása. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése. Erdei iskola kialakítására alkalmas terület, környezet van. Tanyasi élet bemutatása a gyerekeknek.” ▪„A két nagy város, Jászberény és Szolnok közötti közeli elhelyezkedéséből adódóan alvó település jelleg kialakítása. Természeti erőforrások kihasználása, hagyományok felelvenítése. Vállalkozói készség javítása.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 3/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászapáti ▪„Munkahelyek hiánya, lakosság összetételének etnikai átrendeződése dinamikus, elvándorlás, integrációs közösségi helyek hiánya, cigány lakosság képzetlensége, életvitelbeli elmaradottsága, munkanélküliség, ipari és turisztikai befektetők hiánya, turisztikai marketing gyengeségei, forráshiány, más városokból való elszegényedő rétegek beköltözése.” ▪Jászárokszáll ás ▪„Az ökoturizmusban, falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya. Járdák, utak rossz állapota. Roma lakosság életvitelbeli hiányosságai.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalmi vonzerő (gyógyvíz), humán erőforrás fejlesztés infrastruktúrája (általános iskola, középiskolák - térségi funkció), ipari park, aktív civil élet, jász hagyományok ápolása, épített örökség megóvása, megújuló energia hasznosítása, egészséges életmód elterjesztése, jó rendezvényszervezési lehetőségek, kulturális örökség ápolása, szolgáltatások körének bővítése.” ▪„Az öko-, és falusi turizmus fejlesztése, az ivóvízbázisok vízminőségének védelme, összefüggő kerékpárutak, járdák megvalósítása, pihenőparkok létrehozása, termálfürdő fejlesztése. A kommunális hulladék elhelyezés, ártalmatlanítás, szelektív hulladékgyűjtés közös, más térséggel is összefogva történő megoldása, közösségi terek létrehozása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 4/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászboldoghá za ▪„Rossz infrastruktúra a megközelíthetőség - rossz utak - aspektusában. Intézményi hálózat "lelakottsága". Forráshiány. Nem nagy a vállalkozói kedv. Elvándorlás. Közéleti érdektelenség.” ▪Jászdózsa ▪„Kevés helyi foglalkoztató, infrastrukturális és szolgáltatási elem fejlesztésre szorul, forráshiány, belterületi közutak, járdák rossz állapota, összefogás hiánya a vállalkozók között, gyenge érdekérvényesítő képesség, civil szervezetek aktivitásának hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Nyugodt, barátságos közeg, környezet. Természeti értékek kihasználása. Hagyományápoló tevékenységek felelevenítése. Megújuló erőforrások kihasználása. Turisztikai lehetőségek kiaknázása.” ▪„Térségi összefogás erőssége, jelentős ásvány- és termálvízkincs, értékes táji jelleg, jelentős természeti energiaforrások, mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlesztének elősegítése, jászsági régészeti skanzen kialakítása, öko- és falusi turizmus fejlesztése.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 5/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászfelsőszen tgyörgy ▪„Nincs pénzügyi forrás fejlesztésre. A település nem rendelkezik számottevő helyi bevételekkel, nincsenek ipari vállalkozások, a mezőgazdaságban egy vegetáló termelőszövetekezeten kívül őstermelők, illetve egy-két családi gazdaság küzd a fennmaradásért. A kereskedelmi tevékenység is minimális. Jelentős, közel 25 %-os kisebbség van.” ▪Jászfényszaru ▪„Pályakezdő értelmiség helyben tartása. A város népességének megőrzése, növelése. Közepes és mikrovállalkozások kevés száma. Roma lakosság növekvő aránya. Értelmiség elvándorlása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A lehetőségek korlátozottak, egyedüli érték a viszonylagosan érintetlen egyes külterületen található területek, például Zagyva ártér (Hajta vidék).” ▪„Meglévő hagyományok ápolása, település nagyságához képest sok működő civil közösség, Budapest közelsége, vonzó városkép kialakítása, nemzetközi kapcsolatok, aktív népfőiskola (felnőttképzés, vidékfejlesztés, vállalkozásfejlesztés), turizmusfejlesztés (falusi, öko, rendezvény, aktív), rekreációs központ kialakítása, helyi termékek előállítása.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 6/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászivány ▪„Munkahelyek hiánya, rossz közlekedés, forráshiány. Elörgedő település, fiatalok elvándorlása. Egyes intézmények kihasználatlansága. Vállalkozói készség hiánya.” ▪Jászjákóhalm a ▪„Burkolt utak hiánya, ivóvízhálózat rossz állapota, szennyvízcsatorna-hálózat hiánya, csapadékelvezető rendszer rossz állapota, volt ABC területének (faluközpont) hasznosítása, középületek rossz állapota. Elszegényedett, migráns rétegek beköltözése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti adottságok, falusi turizmus, foglalkoztatási programok megvalósítása, hagyományápolás, kihaló szakmák megtartása, fiatalok civil kezdeményezéseinek támogatása.” ▪„Ipari területek hasznosítása, régi iparos hagyományok felelevenítése. Természeti területek megőrzése, horgász- és természetjáró turizmus fejlesztése.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 7/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászkisér ▪„A képzett fiatalok elvándorlása, munkanélküliség jelenléte, megfelelő munkahelyek hiánya. Szociális gondok kezelése túl sok időt, energiát és pénzt köt le anélkül, hogy egy idő után ennek pozitív kimenetele lenne. Forráshiány. Nagy számú roma lakosság, sok regisztrált (tartós) munkanélküli. Kevés helyi foglalkoztató van.” ▪Jászladány ▪„Elöregedő társadalom, magas munkanélküliség a pályakezdő fiatalok körében. Kis- és középvállalkozások tőkehiánya. Infrastrukturális hiányosságok a közlekedésben (pl. utak minősége). Infrastrukturális hiányosságok a turizmusban. A szabadidő eltöltés lehetőségei szűkösek. Roma lakosság éelviteléből és szaképzetlenségéből adódó problémák.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A termálvíz (alternatív energia) jobb kihasználása. Ipari park létrehozása. Település centrumának átépítése, mely által a turizmus is fejlődhetne. Egészségügyi szolgáltatások bővítése. Civil szervezetek hagyományápoló és rendezvényszervező tevékenysége.” ▪„Megnyíló fejlesztési pénzeszközök. Budapesthez közeli elhelyezkedés. Falusi turizmus iránti kereslet nő. Hagyományokban rejlő lehetőségek (pl. hagyma termesztése, rendezvények). Helyi termékek felfuttatása. Mezőgazdasági helyzet előnyeinek kiaknázása.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 8/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jászszentandr ás ▪„Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, zárt esővízelvezető kiépítése. Turizmus reklámozása nem megfelelő.” ▪Jásztelek ▪„Utak, kerékpárút, járda, szennyvíz, kábel TV, jó minőségű víz hiánya. Munkahelyek hiánya, elöregedő lakosság, roma lakosság foglalkoztatási problémái. Jászberénybe való elvándorlás főleg a fiatalok körében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Település nyugodt, csendes fekvése. Egészségturizmus lehetőségei: termál- és gyógyvíz kihasználása. Turizmus által nyújtott szolgáltatások körének bővítése. Külterületen lévő tanyás területek falusi turizmusra való hasznosítása. Lovas hagyományok ápolása.” ▪„Turizmus, tanösvény, szálláshely kialakítás falusi turizmus kialakítása. Roma oktatás, foglalkoztatás, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, szennyvízberuházás, egészségügyi feljesztés.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 9/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztamonost or ▪„Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, szennyvízcsatorna kiépítése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Település fekvése, a földben lévő melegvízből fakadó egészségturizmus lehetőségei, bioételek termesztés.”

52 51 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

53 52 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 14 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Humán erőforrás fejlesztése” ▪„Civil szektorok együttműködése, fejlesztése” 52 4 db 1 db 2 db 48,979,072 3,991,394 3,680,705 2,687,918 2,340,204 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 220, ,550

54 53 ▪Tanyás területek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése ▪Szabadidő és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése ▪Közösségépítő programok, hagyományok ápolása Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 50,000 48,728,328 46, ,846

55 54 ▪Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 3,991,394

56 55 ▪Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése Allokált forrás (EUR) 3,680,705

57 56 ▪Turisztikai tevékenységek ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,529, ,031

58 57 ▪Vidéki örökség megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökségek megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 687,263 1,652,941

59 58 ▪Helyi szektorok képzései és tanácsadói szolgáltatások igénybevétele Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és/vagy képzése Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 70, ,850

60 59 ▪Biztonság növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 76,920 EUR – a(z) Biztonság növelése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növelése Fő fejlesztési prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 76,920 57,630

61 60 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

62 61 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 7% 12% 25% 7% 3% 14% 8% 0% 18% 5% 15% 46% 12% 3% 6% 3% 2% 0% 12% 1% 20% 70% 0% 10% 0% 22% 6% 0% 11% 0% 6% 56% 0% 33% 11% 0% 11% 0% 11% 33% 0%

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A hátrányos helyzetű jász települések falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatásainak élénkítése reálisan kitűzhető cél, melyet a vállalkozások, magánszállásadó férőhelyeinek növelésével, a falusi és ifjúsági szállások színvonalának emelésével könnyedén elérhető. A gasztronómiai-, lovas-, vadász-, horgászturizmus komplex szolgáltatásaira való igény a turisták körében meg van. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi-, ago- és ökoturizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, játszóeszközök, tűzrakóhelyek, kertibútorok, medencék stb.) Továbbá igényes, térségre jellemző lovas- vadász- és horgász szolgáltató helyek jönnek létre, újulnak meg.”

64 2 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Új illetve működő mikrovállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi vállalkozások fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki-technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük.”

65 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A versenyképes, innovatív gazdaság fejlődését a tudásbázis erősítése is szolgálja. Ebben kulcsjelentősége van a javasolt képzési-foglalkoztatási programoknak, amely egyben oldja a strukturális munkanélküliséget is. Az előítéletek csökkentése, az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése fontos, problémát okoz az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzése, ennek érdekében is képzéseket lehet indítani, valamint piacképes szakmák (parkgondozó, kőműves, festő, biztonsági őr, targoncavezető, burkoló, nehézgépkezelő, víz- gáz-. fűtésszerelő, bádogos, ács, hulladékkezelő) képzése tervezhető.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát a térségben lévő egyes multinacionális cégeknél, továbbá kisebb vállalatoknál. A másodlagos munkaerő-piaci értékek fejlesztése is fontos a foglalkoztathatósági szint javításával. A települések összképének javítása érhető el képzési programokkal. A komplex programok megvalósításával a legveszélyeztetettebb településeken (pl. Jászladány, Jászkisér) jelentős eredményeket lehet elérni a roma integrációval.”

66 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. Ezen a szereplők által szervezetett különböző programok kapcsán kiteljesedhet a társadalmi tőke, a környezettudatosságok fokozni kell a lakosokban és az esélyegyenlőségi programoknak is teret kell adni.” ▪„AA civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, honlapok kialakítása és fejlesztése, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Megvalósulhatnak média programok, integrált kezdeményezések. A társadalmi tőke erősítésével a civil szféra mozgásterét, tevékenységét kiszékesítjük, a környezeti nevelés megerősödik és a különböző rétegek esélyegyenlőségét is javíthatjuk akár együttesen, vagy külön-külön is.” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A helyi mezőgazdasági termékeket megfelelő marketing tevékenységgel és egységes piacra jutási javaslat kidolgozásával megfelelő színvonalúra lehet emelni a térségben, melyeket többek között megfelelő kiadványok, szóróanyagok, honlapok, új csomagolástechnika megtervezésével lehet elérni. A kisebb vállalkozások Jászságra jellemző termékeit kell megfelelően népszerűsíteni és főként a helyi fogyasztókhoz eljuttatni.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A hátrányos helyzetű településeken és a többi jász településen élő lakosság megfelelő minőségű helyi termékhez jut hozzá, a vállalkozások megélhetési biztonsága az új piacok felkutatásával és megfelelő marketing tevékenységgel megszilárdítható.”

68 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„A hazai és külföldi vendéglétszám évek óta országos tendenciaként csökken a térségünkben is, de a termál- és gyógy- turisztikai szolgáltatások színvonalának javításával a térség idegenforgalma jelentősen javulni fog. A meglévő strandok és kempingek fejlesztése szükséges pl. vízforgató berendezések, kiszolgáló létesítmények korszerűsítése, parkosítás, parkolás feltételeinek javítása, infrastrukturális fejlesztések, stb., továbbá a hatékony marketing lehetőségek tárát is igénybe kell venni.” ▪„Az idegenforgalom erősödik a térségben és a vendégéjszakák száma és a térségbe érkező turisták száma 3-5 %-kal növekedni fog. Színvonalasabb kiszolgálásban lesz részük a turistáknak.” 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A jászsági növénytermesztésre jellemző minőségi termeléshez szükséges feltételrendszerek kialakítása érdekében kisebb beruházások támogatása a cél. ▪Az ökológiai gazdálkodás képes teljesíteni a szigorodó élelmiszer-biztonsági követelményeket és megfelelni a fokozódó fogyasztói tudatosságnak, ezért ennek a kiszélesítése is megoldást jelenthet a problémákra. Érdemes a hagyományt és a minőséget megőrizni, kiterjeszteni és a termelési feltételeket javítani, ugyanakkor a feldolgozás segítésének is fontos prioritásnak kell lenni e területen.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A Jászság egyes településein igen gyakori a fóliás kertészet (elsősorban paprika, paradicsom, kismértékben uborka), ezen kívül az egész térségre jellemző, s térségi specialitássá válik a hagyma- és dinnyetermesztés. A kisebb beruházások hatására a kisebb termelők is nagyobb piaci szerephez juthatnak.” Szektor

70 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„A térség területi adottságai az állattenyésztésnek kedveznek, de az EU követelményeknek megfelelni nehéz a gazdáknak. Az állattenyésztés technológiai színvonalának fejlesztésével tehető csak az ágazat eredményessé. Kisebb állattenyésztési fejlesztések megvalósítása oldja a kistermelők térségi problémáját.” ▪„A kisebb vállalkozások állattenyésztési fejlesztése versenyképesebbé teszi az ágazatot, mely munkahelyteremtéssel is jár, továbbá az állattenyésztés színvonala lesz jobb.” 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A környezeti terhelés csökkentése, az autonóm térség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése (pl. napelemek, napkollektorok felszerelése, szélgenerátorok felszerelése, termálvíz hasznosítás). Ez elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztések csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. Figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások alkalmazásakor az adottságokat és a beruházás megtérülését, a településszerkezetet.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. Integrált megoldások alkalmazása, mely a társadalmi helyzet javulását is elősegíti (pl. az érintett családokban jellemző munkanélküliség kezelésére foglalkoztatási projekt elemmel egybekötve), és így válik fenntarthatóvá.”

72 ▪„” 10 ▪„” 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

73 72 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Az önkormányzatokat érintő alapvető intézményi szolgáltatásokat és közösségi tereket fel kell újítani a többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén. Ennek megfelelően cél olyan IKSZT-k létrehozása a térségben, melyek kötelező és opcionális szolgáltatásokat látnak el.” Megoldási javaslat ▪„A projektek eredményeként az alapszolgáltatásokhoz és a közösségi terekhez tartozó intézményeket felújítják. A településkép szempontjából fontos beruházások is megvalósítják, mivel egy település megítélését alapvetően meghatározza, hogy milyenek a közintézményei, továbbá fontos a vidéki lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások minősége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A munkaerőpiacon jelentkező hiányszakmák (esztergályos, hegesztő, CNC forgácsoló, géplakatos) képzése lenne fontos, kevés az ipari parkokban lévő munkahelyekre történő utánpótlás. A kisebb vállalkozások dolgozóinak is lehetőséget kell adni a fejlődésre, képzésre, valamint az intézményi dolgozók tudásának szinten tartása és fejlesztése érdekében is szükség és igény van képzésekre, tréningekre (pl. nyelvtanulás, speciális szakmai tanfolyamok). A civilek szakmai és egyéb fejlődése, tájékoztatása is támogatandó. Minden olyan képzés vagy tréning támogatandó, ami nem tartozik az ÚMVP Képzés és tájékoztatás fejezet alá.” Megoldási javaslat ▪„Ha sikerül a térség gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit összehangolni, akkor megfelelően átgondolt képzésekkel javulni fog a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélye és a meglévő munkahellyel rendelkezők pedig nem kerülnek olyan nagy veszélybe, hogy elveszítik a munkahelyeiket.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A jász települések civil, köz és vállalkozói szereplőinek településen belüli és települések közötti kapcsolatfelvételét, kapcsolatépítését, közösségek szerveződését elősegítő tevékenységek megvalósításának támogatását szeretnénk elérni, melyeket elsősorban népi, helyi és népi hagyományokkal kapcsolatos programokkal érnek el: szakmai előadások szervezése, együttműködési, kapcsolatépítési készségek elsajátítása, tréningek szervezése, közösségi fórumok, illetve rendezvények, összejövetelek szervezése stb.” Megoldási javaslat ▪„A hátrányos helyzetű településeken fellendül a közösségépítő programok száma, továbbá a meglévő hagyományosnak számító rendezvények színvonalasabb körülmények között lesznek megrendezve. A települések összefogásával, partnerségével a jelenlegi és további pályázati lehetőségek érhetők el.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A kulturális rendezvények, falunapok, fesztiválok színvonalasabbá tétele érdekében támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok számára, összefogásra kell ösztönözni a kulturális turizmusban érintetteket. A gasztronómia terén is a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást. A kultúra és a gasztronómia összekapcsolása sikeres párosítás és sok turistát, illetve helyi lakost vonz.” Megoldási javaslat ▪„A kulturális tradíciók közül kiemelendő a – már keveredett etnikai alapokon nyugvó, de mindenképp a régmúltra visszamenő és éppen a fenyegetettség idején megtartott, megerősített – jász identitástudat, a jász öntudat. A kulturális fesztiválok, falunapok, rendezvények száma emelkedi fog a hátrányos helyzetű településeken és a jász gasztronómiai hagyományokat is fel lesznek elevenítve.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A településeken megtalálható védett természet értékeinek felkutatása, bemutatása, a térség állat- és növényvilágának megismerése, megismertetése információs táblarendszereken, kiadványokon, honlapokon keresztül. Olyan, eddig még nem védett területek, régészeti lelőhelyek bemutatása állat- és növény megfigyelőhelyek, pihenőhelyek kialakításával.” Megoldási javaslat ▪„A térség értékes (akár még nem védett) természeti területeinek bemutatása akár kapcsolódva a tematikus utakhoz; korszerű információs rendszer kialakítása, kiadványok, honlapok készítése megvalósulna. Ezzel jelentősen hozzájárulnánk az itt élők és a térségbe látogatók környezettudatosságának növeléséhez, ami egyben a természeti értékek hosszú távú védelmének záloga is és méltó bemutatása.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Természeti adottságok”

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Az önkéntes polgárőr és tűzoltó szervezetek részére eszközfejlesztésre lenne lehetőség. A közbiztonságunk érdekében az önkormányzatoknak vagyonvédelmi elektronikai rendszereket kellene működtetniük, továbbá a veszélyes útszakaszokon a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokat kellene elvégezni. A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem, melyet az önkormányzatoknak erősíteni szükséges.” Megoldási javaslat ▪„A biztonság növelése érdekében tett fejlesztések hatására az itt élő lakosság nem fog elvándorolni, ha csökkennek a bűnözési adatok, ha csökken a balesetek száma, akkor nagyobb kedvvel élnek a térségben. A tűzvédelmi és polgárvédelmi eszközbeszerzések, fejlesztések következtében a problémás esetek száma csökkenni fog.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közbiztonsági szolgálat” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek, továbbá térítésmentesen igénybe vehessék a rekreációs és szabadidősport lehetőségeket. A szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, infrastrukturális felújításokra, eszközbeszerzésekre van szükség, lehetséges több település összefogásával is fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére BMX - görkorcsolya - gördeszka extrém pálya, KRESZ pálya megépítése (nem támogatható az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések).” Megoldási javaslat ▪„Pozitív eredmény lesz, hogy a rekreációs, szabadidős és sport céljára szolgáló ingatlanok egy része fel lesz újítva a 12 jász településen, melyet a főként a helyi és környékbeli lakosok használni tudnak majd.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A folyamatos közműépítések hatására is jelentősen rongálódtak az utak (az útszélek megsüllyedtek, berepedeztek, kátyúsodtak, az átfúrások fölötti szakaszok hullámosan elmozdultak). A belterületi útszakaszok és járdák teljes felújítására és a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség a Helyi Közösség településein, hogy a helyi lakosság és a vállalkozások körében az elégedettség és a biztonságos közlekedés legyen.” Megoldási javaslat ▪„A belterületi utak rendbetételével a Jászságban a lakosok és az ideérkezők elégedettek lesznek, az utak szilárd burkolattal történő ellátásával, és a kátyúzásokkal, felújításokkal rég várt igényeket elégítenénk ki.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A meglévő helyi és/vagy országos védettségű épített örökségvédelmi érékeket (pl. templomok, kápolnák, szobrok) megfelelő módon be kell mutatni a turisták és a lakosok számára, felújításokat, rekreációkat kell végrehajtani. A hátrányos helyzetű jász települések bővelkednek műemlékekben és helyi védettségű épületekben, szobrokban. Az épített, természeti és kulturális örökségek megőrzése felújításokkal, egyéb infrastruktúrával elérhető lenne (külső-belső felújítás, zöldfelületek létrehozása, felújítása, stb.).” Megoldási javaslat ▪„A Jászság nem bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben, ezért fontos az, hogy a meglévő értékeket bemutassuk a fiatalabb, aktív és idősebb korosztály számára is (gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása). Az épített örökség védelme érdekében tett intézkedések hatására a térségben lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények egy része felújításra kerül, ezáltal megfelelő teret adva a hagyományőrző, közösségi programoknak is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Az ipari parkok megfelelő működéséhez szükséges a közműfejlesztés (víz, áram, gáz, szennyvíz, telefon, stb.), az utak építése, továbbá raktárhelyiségek építése is fontos lenne. Mindezek megvalósításával a Jászság az ipari befektetők számára még vonzóbb lenne.” Megoldási javaslat ▪„A térségben meglévő 3 ipari park tovább fejlődne és így a jászberényi cégek dominanciája némiképp csökkenne, és ú munkahelyek megteremtése is megvalósulna.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ipari parkok” Fejlesztési téma 10

84 83 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-15 Sorszám: 3282 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A jászsági és dél-hevesi térségben 32 felhagyott hulladéklerakó van, mely nincs rekultiválva. A területek szemetesek, több helyen még mindig aktív lerakás történik a lakosság részéről illegálisan, pedig 2000-ben megépült a regionális hulladéklerakó. Több Natura 2000-es területet érint, és a Bükki NP területét is érinti részlegesen. Helyzet/ adottság ▪A probléma részint a terület hulladékosságából adódik, mikor az időjárás szeles, viszi a hulladékot minden felé. Jelentős a terület környezetre gyakorolt terhelése, nem is beszélve a szennyezési és esztétikai kérdésekről. Biodiverzitást csökkentő hatása van, a környezetükben jelentős a levegő szag-terhelése. Talajvízszennyezés alföldi jelleg miatt jelentős, a felhagyott hulladéklerakók tovább rontják. Probléma/ lehetőség ▪A 2 kistérség besorolása hátrányos és leghátrányosabb besorolást kapta. A környezeti adottságai változóak. A 32 jászsági és dél-hevesi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja hatóságilag és törvényileg is előírt kötelezettsége a településeknek, ezért meg kell oldani a problémát a települések összefogásával. Megoldási javaslat ▪A rekultiváció várható eredményei: tisztább környezet, szennyeződési gócok megszüntetése, környezetvédelmi előírások betartása, biodiverzifikáció növekedése, fajok gazdagsága, tisztább talajvíz és levegő, az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelés csökkentése, esztétikusabb környezet, természetvédelmi területek megóvása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-15 Sorszám: 3282 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-03 Sorszám: 3146 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A kistérség minden településére jellemző, hogy a belterületi utak és járdahálózatok felújításra szorulnak, illetve számos utcában a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség. Az egyes településeken ezek eltérő %-ban jelentkeznek. A lakosok lakossági fórumokon folyamatosan kifogásolják az utak minőségét, a kátyúkat, a sarat. Helyzet/ adottság ▪A JKHK településein a rossz utak gátat szabnak a fejlődésnek, mert sem a vállalkozások, sem a lakosság nem érzi elég vonzónak a településeket. Mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni azt, hogy biztonságos, élhető jó minőségű környezetben éljen, teremtsen otthont. A méltó életfeltételek biztosítása közé tartozik a fizikai elérhetőség is, ezért van szükség az utak és járdák felújítására, építésére. Probléma/ lehetőség ▪A folyamatos közműépítések hatására is jelentősen rongálódtak az utak (az útszélek megsüllyedtek, berepedeztek, kátyúsodtak, az átfúrások fölötti szakaszok hullámosan elmozdultak). A belterületi útszakaszok és járdák teljes felújítására és a kiépítetlen útszakaszok aszfaltozására lenne szükség a Helyi Közösség településein, hogy a helyi lakosság és a vállalkozások körében az elégedettség és a biztonságos közlekedés legyen. Megoldási javaslat ▪A belterületi utak rendbetételével a Jászságban a lakosok és az ideérkezők elégedettek lesznek, az utak szilárd burkolattal történő ellátásával, és a kátyúzásokkal, felújításokkal rég várt igényeket elégítenénk ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-03 Sorszám: 3146 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-17 Sorszám: 3285 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány települések központjának megújítása érdekében rehabilitációkat, felújításokat kell végezni. Az egyes épületek, terek nincsenek egymással összhangban, településképileg nem illenek egymáshoz, felújításra szorulnak. Helyzet/ adottság ▪Az esztétikus, egységes városkép megteremtése és a lakosság elégedettsége fontos cél. A leromlott városrészek rehabilitációjával a gazdasági versenyképesség is javulni fog a településeken. Probléma/ lehetőség ▪A települések központjainak, részeinek rehabilitációja turisztikai és a helyi lakosok esztétikai érzetének szempontjából is fontos. A leromlott városrészek újjáélesztése a települések élénkítése, kulturáltabb környezet szempontjából elengedhetetlen. Megoldási javaslat ▪A megújult városrészek következményeként az állami, gazdasági és közösségi terek felújítása megtörténik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-17 Sorszám: 3285 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér, Jászladány ▪Nem ÚMVP

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-16 Sorszám: 3283 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A jászsági és dél-hevesi térségben 33 társult település közreműködésével 2000-ben megépült a regionális hulladéklerakó. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg 167 szigettel történik a térségben. Komposztáló nincs, házi komposztálás sem megoldott. Hulladékgyűjtő udvarok nincsenek. Jelenleg a térségi regionális hulladéklerakó csak lerakással történő ártalmatlanításra alkalmas. A technológia régi, elavult. Helyzet/ adottság ▪A jásztelki hulladéklerakót modernizálni szükséges. Az összes hulladékmennyiség lerakással történő arányát jelentősen csökkenteni kell. Ezáltal a lerakó élettartama is nő. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell bővíteni. Hulladékudvarok telepítése szükséges. A komposztálást térségi szinten meg kell oldani. Probléma/ lehetőség ▪Hulladékgazdálkodás: Központi telep bővítése, szelektív hulladékgyűjtés (73 db gyűjtősziget), hulladékudvarok (4 db), zöldhulladék (3000 db zöldhulladék edényzet lakosság részére). Megoldási javaslat ▪Hulladéklerakó élettartama növekszik, törvényi előírásoknak megfelelünk, biztonságosabb környezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-16 Sorszám: 3283 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-04 Sorszám: 3147 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪Magyarországon egyre inkább jellemző a körforgalom a közlekedésben, ami a forgalomnövekedések szempontjából egyre inkább indokolt. A Helyi Közösség több településén (pl. Jászfényszaru, Jászapáti, Jászladány, Jászszentandrás) szükség lenne körforgalomra. Helyzet/ adottság ▪A főutakon megnövekedett átmenő forgalom jelentős problémákat okoz. A jelentősebb csomópontokban a településeken a kamionok és buszok fordulása nehézkes és a kerékpárosok, gyalogosok közlekedése is balesetveszélyes. Probléma/ lehetőség ▪Körforgalmak kiépítése indokolt és szükséges egyes településeken, melyekkel a balesetek számát lehetne csökkenteni és a gyalogosok, kerékpárosok számára biztonságos közlekedés feltételeit megteremteni. Megoldási javaslat ▪A körforgalmak megépítésének hatásaként a balesetek számának csökkenését várjuk, továbbá a kamionokkal, buszokkal történő fordulás válna biztonságossá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 4. prioritás - Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásán...

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-04 Sorszám: 3147 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-09 Sorszám: 3266 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az önkormányzatok kötelező feladata az egészséges ivóvíz szolgáltatása, ezért ennek a biztosítása kiemelt feladat. Az települések nagy részén az ivóvíz minősége nem megfelelő, és/vagy az ivóvízhálózat elöregedett, cserélni, felújítani kell. Helyzet/ adottság ▪Minden településen a vízvezeték-hálózat már évtizedekkel ezelőtt kiépült. Ezek állapota már nem a kor követelményeinek megfelelő, ezért felújítása indokolt. A jó minőségű ivóvíz szolgáltatása érdekében megfelelő berendezéseket, technológiát kell beépíteni a rendszerekbe, továbbá az elhasználódott vezetékhálózat felújítását is meg kell oldani. Probléma/ lehetőség ▪Az észak-alföldi régió ivóvízminőség-javító programjának megvalósítása a cél (KEOP nagy projekt), melynek ütemeiben több önkormányzat is érintett (elsőként Jászjákóhalma, Jásztelek). Jászágó, Jászladány és Pusztamonostor részére ivóvízvezeték-hálózat bővítés is szükséges. Megoldási javaslat ▪Az azbesztcsövek cseréje és az ivókutak és az ahhoz tartozó technológia felújítása megvalósul, ahol szükséges új kút fúrása is megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 6/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-09 Sorszám: 3266 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-10 Sorszám: 3268 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség 17 települése közül 8 településen van kiépítve a szennyvíz-vezeték hálózat és a tisztítás is megoldott. A maradék települések nagy része is kötelezett jogszabály alapján a megvalósításra. A környezetszennyezés csökkentése érdekében meg kell oldani a szennyvízelvezetés szakszerű megoldását és/vagy szakszerű tisztítását. Helyzet/ adottság ▪A környezet terhelésének csökkenése, a felszíni vizek védelme és a gazdasági bázis fejlesztése szükségessé teszik, hogy a szennyvizek gyűjtése, elvezetésem tisztítása is a kialakult elképzeléseknek megfelelően, a követelményekhez igazodóan valamennyi településen megvalósuljon. A települések jelentős részén fennáll annak a veszélye, hogy a hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadékvíz kimossa a szennyvízgödröket. Probléma/ lehetőség ▪AA települések közül főleg a városok tőkeerősebbek voltak és pályázatokon megoldották a szennyvízberuházást, de főként a kisebb településeken még meg kell oldani a problémát vagy KEOP vagy ÉAOP forrásból a tervezett lakos-egyenértéktől függően. Megoldási javaslat ▪A szennyvízberuházásokkal a környezetre gyakorolt káros hatásokat csökkentjük és egészségesebb körülmények között élhetnek az itteni lakosok. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 7/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-10 Sorszám: 3268 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-11 Sorszám: 3271 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben önállóan működő iskolák és a mikro-társulások nehéz helyzetben vannak. A tanulólétszám megfelelő színvonalon való oktatása nem megfelelő, sok a megrongálódott, lepusztult oktatási intézmény, ezek felújítása szükséges. Helyzet/ adottság ▪Az oktatási helyzet javítása szinte minden településen központi téma és pályázatokat is nyújtottak már be, de ezek közül nem fog nyerni mindegyik, így valamilyen megoldást kell arra találni, hogy a jászságban lévő iskolák 2013-ig megfelelő színvonalúak legyenek. Probléma/ lehetőség ▪Iskola felújítás a cél, hogy a Helyi Közösségben élő iskoláskorúak színvonalas oktatásban részesüljenek (TÁMOP, TIOP pályázati kiegészítések), megfelelő környezetben (ÉAOP). A felújításokkal a hátrányos helyzetű tanulókat is kedvezőbb helyzetbe hozzuk. Megoldási javaslat ▪Pozitív eredmény lesz, hogy az iskolákat felújítják a térségben, a diákok kulturált, esztétikus körülmények között tanulhatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 8/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-11 Sorszám: 3271 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-05 Sorszám: 3153 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Jászságba átmenő 31-es és a 32-es főút nagyon rossz állapotban van, keskeny és balesetveszélyes a sok kátyú miatt. A Jászszentandrás-Jászapáti, a Jánoshida-Jászboldogháza, a Jászdózsát átszelő 4 számhegyű utak felújítása és/vagy szélesítése szükséges. Helyzet/ adottság ▪Az utak állapota nem felel meg a biztonságos közlekedés követelményeinek. Szükségesek a felújítások, hogy a térség versenyképes legyen és ne szakadjon le az autópályához és jobb utakhoz közelebb levő térségektől, településektől. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt projekt a 31-es és 32-es főközlekedési út szélesítés és felújítása, továbbá a 4 számjegyű utak (Jászszentandrás-Jászapáti, a Jánoshida-Jászboldogháza, a Jászdózsát átszelő út) felújítása. Megoldási javaslat ▪Az utak felújításával a lakosság és a térségbe érkezők rég várt igényét fogják kielégíteni. A közlekedés a nevezett utakon gyorsabb és biztonságosabb lesz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 9/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-05 Sorszám: 3153 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jánoshida, Jászapáti, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászszentandrás ▪Nem ÚMVP

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-12 Sorszám: 3272 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A települések fontos feladata, hogy az időseket megfelelő ellátásban részesítse, ennek érdekében a meglévő, vagy bővítendő otthonokat kellene jó szintre emelni (pl. Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászdózsa, Jászladány). Helyzet/ adottság ▪Az idősek nappali és otthonban való ellátására egyre nagyobb igény van, kevés a férőhelyszám, az igényeket nem tudják kielégíteni a Jászságban. Probléma/ lehetőség ▪A Jászsági települések közül több önkormányzatnak is tervei között szerepel, hogy szociális otthont újítanak fel, bővítenek, vagy újat építenek, mert az itt élő idős emberek körében egyre növekvő az igény az ilyenfajta ellátásra. Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként az idősek az igényüknek megfelelő ellátásban részesülnek, az otthonok lakható körülményei, felszereltsége olyan színvonalú lesz, amit az ott lakók elvárnak és a jogszabályok előírnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TIOP - 2. prioritás - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 10/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-12 Sorszám: 3272 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-06 Sorszám: 3156 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪Főként a városokban (Jászapáti, Jászfényszaru és Jászárokszállás) okoz problémát a nagy kerékpáros forgalom a főutakon. A balesetek száma nagy, szűk az útszakaszok egy része, ezért szükséges több helyen is kerékpárutat építeni. A településeket összekötő Zagyva-gátra is évek óta terveznek kerékpárutat. Helyzet/ adottság ▪A biztonságos közlekedés érdekében van szükség a kerékpárutak megépítésére, elsősorban a városokban, de több kisebb településen is indokolt lenne. Probléma/ lehetőség ▪A kerékpárosok biztonságos közlekedése érdekében kerékpárutakat kell építeni. Az érintett jászsági útszakaszokon több baleset is volt az elmúlt években, így ezek szükségessége még inkább indokolt. Megoldási javaslat ▪Pozitív eredmény lesz, hogy a lakosok és az autósok biztonságosan tudnak majd a településeken közlekedni, mert pl. Jászfényszarun vagy Jászárokszálláson a multinacionális cégek műszakváltásakor a közlekedés veszélyes. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 11/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-06 Sorszám: 3156 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru ▪Nem ÚMVP

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-08 Sorszám: 3263 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A meglévő csapadék-, ár- és belvízvédelmi művek felújítására, építésére fokozott figyelmet kell fordítanunk, amit az egy pár évvel ezelőtti időszak rendkívüli eseményei is szükségessé tesznek. Helyzet/ adottság ▪A csapadékvíz, és belvízelvezető rendszerek a településeken rossz állapotban vannak, ha jön egy nagyobb esőzés, akkor a csatornák megtelnek és a nyílt árkokat is sok helyen betemették. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő csapadék, ár- és belvízvédelmi rendszereket felül kellene vizsgálni és felújítani, újakat kiépíteni. Megoldási javaslat ▪A csapadékvíz és belvíz megfelelő módon lenne levezetve a településeken, egy nagyobb esőzés és kisebb árvíz nem okoznak problémát a lakosok és az önkormányzatok számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 12/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-08 Sorszám: 3263 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-11 Sorszám: 1395 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Jászságban lévő 9 nem hátrányos helyzetű község központja felújításra, rekonstrukcióra szorul. A faluközpontok sok helyen nem mutatnak egységes képet, a közintézmények, a helyi piacok nem egységesek és az infrastrukturálisadottságok is hiányosak. Az érintett településeken a zöldfelületekre évek óta nem fordítottak jelentős anyagi áldozatokat. Helyzet/ adottság ▪Egy település megítélést nagyban befolyásolja a falukép, a faluközpont kinézete. Sok kistelepülés évek, évtizedek óta nem tud fejlesztéseket megvalósítani, pedig az itt élő lakosságnak igénye van az esztétikus, hangulatos, tiszta településközpont kialakítására. Probléma/ lehetőség ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása a cél. A faluközpontokat fel kell újítani, korszerűsíteni kell pl. térburkolatok, csapadékvíz-elvezetések, utak, járdák, parkolók építése, felújítása; zöldfelületek növelése, meglévő parkok felújítása, növények telepítése; épületek külső felújítása; szobrok, emlékhelyek környékének rendbetétele; piacokat, játszótereket, utcabútorokat kell létrehozni, megújítani, stb. Megoldási javaslat ▪A faluközpontok rekonstrukciójával elérjük azt, hogy kulturált, esztétikus, tiszta központok jönnek létre, mely megfelel az európai színvonalnak. A megújult faluközpontok és főbb utak vonzzák jobban a turistákat és a helyi lakosok alapvető igényeit is kielégíti. A játszóterek, közösségi terek a lakosok pihenését szolgálják. Nem támogatható a helyi és/vagy országos védettség alatt álló épületekhez, építményekhez kapcsolódó fejlesztések. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-11 Sorszám: 1395 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-12 Sorszám: 3278 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Jászságban lévő hátrányos helyzetű községek, nagyközségek központjai felújításra, rekonstrukcióra szorulnak. A faluközpontok sok helyen nem mutatnak egységes képet, a közintézmények, a helyi piacok nem egységesek és az infrastrukturálisadottságok is hiányosak. A zöldfelületekre évek óta nem fordítottak jelentős anyagi áldozatokat. Helyzet/ adottság ▪Egy település megítélést nagyban befolyásolja a falukép, a faluközpont kinézete. Sok kistelepülés évek, évtizedek óta nem tud fejlesztéseket megvalósítani, pedig az itt élő lakosságnak igénye van az esztétikus, hangulatos, tiszta településközpont kialakítására. Probléma/ lehetőség ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása a cél. A faluközpontokat fel kell újítani, korszerűsíteni kell pl. térburkolatok, csapadékvíz-elvezetések, utak, járdák, parkolók építése, felújítása; zöldfelületek növelése, meglévő parkok felújítása, növények telepítése; épületek külső felújítása; szobrok, emlékhelyek környékének rendbetétele; piacokat, játszótereket, utcabútorokat kell létrehozni, megújítani, stb. Megoldási javaslat ▪A faluközpontok rekonstrukciójával elérjük azt, hogy kulturált, esztétikus, tiszta központok jönnek létre, mely megfelel az európai színvonalnak. A megújult faluközpontok és főbb utak vonzzák jobban a turistákat és a helyi lakosok alapvető igényeit is kielégíti. A játszóterek, közösségi terek a lakosok pihenését szolgálják. Nem támogatható a helyi és/vagy országos védettség alatt álló épületekhez, építményekhez kapcsolódó fejlesztések. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-12 Sorszám: 3278 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-13 Sorszám: 3275 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪Az egészségügyi ellátás szolgáltatási színvonala a jogszabályi kötelezettségeket kielégíti, de leromlott állapotban van sok épület, elavultak az eszközök. Egyes településeken (pl. Pusztamonostor, Jászboldogháza) az orvosi rendelők, a központi ügyeletek nagyon rossz állapotban vannak. Helyzet/ adottság ▪Az egészségügyi ellátás színvonala kívánni valót hagy maga után, az intézmények nagy részén évek óta csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezték el. A lakosok jó kiszolgálása érdekében szükségesek a felújítások, akadálymentesítések, stb. Probléma/ lehetőség ▪Az egészségügyi ellátás területén jelentős lemaradása van a térségnek. A komplex fejlesztéshez szükséges a műszaki, technológiai háttér megteremtése, és az intézmények kialakítása, átalakítása. Nagyon fontos a lakosság egészségi állapotának javulása, ennek érdekében az orvosi ellátást és a központi ügyeleti rendszert elérhetőbbé kell tenni mindenki számára. Megoldási javaslat ▪A térségben az egészségügyi ellátás színvonala és minősége javulni fog, a betegek jobb kiszolgálásban fognak részesülni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-13 Sorszám: 3275 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-10 Sorszám: 1394 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falu-, piac-, közösségi terek megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az akciócsoportban lévő települési önkormányzatok által nyújtott alapszolgáltatásokszínvonala sok helyen nem megfelelő, évek óta nem tudtak az önkormányzatok jelentősebb fejlesztéseket, bővítéseket megvalósítani. Minden településnek vannak lemaradásai, annak ellenére, hogy az utóbbi időben sok feladatot társulási szinten oldanak meg. Helyzet/ adottság ▪Az intézményi alapszolgáltatások terén nincs lehetőség jelentősebb fejlesztésekre, de még sok kistelepülésen kisebb felújításokra sem, ami a lakosok igényét kiszolgálná. A közösségi terek fejlesztése is egy fontos lehetőség a vidéki lakosság megtartása érdekében, azaz többfunkciós szolgáltató központok hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪Az önkormányzatokat érintő alapvető intézményi szolgáltatásokat és közösségi tereket fel kell újítani a többnyire kihasználatlan épületek felújítása és műszaki korszerűsítése révén. Ennek megfelelően cél olyan IKSZT-k létrehozása a térségben, melyek kötelező és opcionális szolgáltatásokat látnak el. Megoldási javaslat ▪A projektek eredményeként az alapszolgáltatásokhoz és a közösségi terekhez tartozó intézményeket felújítják. A településkép szempontjából fontos beruházások is megvalósítják, mivel egy település megítélését alapvetően meghatározza, hogy milyenek a közintézményei, továbbá fontos a vidéki lakosságnak nyújtott alapszolgáltatások minősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-10 Sorszám: 1394 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-04 Sorszám: 1401 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségépítő programok, hagyományok ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A 12 jász településre és az egész Jászságra jellemző a 3 szféra közötti összefogás, mindezen érintettek már eddig is számtalan programban működtek és működnek folyamatosan együtt, ez továbbfejlesztendő. A civil szervezetek szerteágazóak (kulturális, hagyományőrző, ifjúsági, időseket és betegeket pártoló, sport, stb.), de mindannyiukban közös, hogy aktív tevékenységük van és évente visszatérő vagy új programokat szerveznek, melyeket a vállalkozói réteg és az önkormányzatok támogatnak. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek egyre nehezebb anyagi körülmények között vannak, évek óta kevesebb a tagdíjbevétel és az önkormányzatok is egyre kevesebb támogatást tudnak nyújtani. A szervezetek körében az igény meg van közösségépítő programok szervezésére, de az önkéntes munka és anyagi áldozatok is végesek. A cél, hogy a társadalmi és közösségi élete élénk maradjon, és az itt élők szervezőkészségét ki kell használni, identitá Probléma/ lehetőség ▪A jász települések civil, köz és vállalkozói szereplőinek településen belüli és települések közötti kapcsolatfelvételét, kapcsolatépítését, közösségek szerveződését elősegítő tevékenységek megvalósításának támogatását szeretnénk elérni, melyeket elsősorban népi, helyi és népi hagyományokkal kapcsolatos programokkal érnek el: szakmai előadások szervezése, együttműködési, kapcsolatépítési készségek elsajátítása, tréningek szervezése, közösségi fórumok, illetve rendezvények, összejövetelek szervezése stb. Megoldási javaslat ▪A jász településeken fellendül a közösségépítő programok száma, továbbá a meglévő hagyományosnak számító rendezvények színvonalasabb körülmények között lesznek megrendezve. A települések összefogásával, partnerségével a jelenlegi és további pályázati lehetőségek érhetők el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-04 Sorszám: 1401 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-03 Sorszám: 1400 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségépítő programok, hagyományok ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A hátrányos helyzetű településekre jellemző, hogy a helyzetükből fakadóan nagyobb a 3 szféra közötti összefogás, mindezen érintettek már eddig is számtalan programban működtek és működnek folyamatosan együtt, ez továbbfejlesztendő. A civil szervezetek szerteágazóak (kulturális, hagyományőrző, ifjúsági, időseket és betegeket pártoló, sport, stb.), de mindannyiukban közös, hogy aktív tevékenységük van és évente visszatérő vagy új programokat szerveznek, melyeket a vállalkozói réteg és az önkormányzatok támogatnak. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek egyre nehezebb anyagi körülmények között vannak, évek óta kevesebb bevételt könyvelhetnek el. A szervezetek körében az igény meg van közösségépítő programok szervezésére, de az önkéntes munka és anyagi áldozatok is végesek. A cél, hogy a társadalmi és közösségi élete élénk maradjon, és az itt élők szervezőkészségét ki kell használni, identitástudat erősítése. Probléma/ lehetőség ▪A jász települések civil, köz és vállalkozói szereplőinek településen belüli és települések közötti kapcsolatfelvételét, kapcsolatépítését, közösségek szerveződését elősegítő tevékenységek megvalósításának támogatását szeretnénk elérni, melyeket elsősorban népi, helyi és népi hagyományokkal kapcsolatos programokkal érnek el: szakmai előadások szervezése, együttműködési, kapcsolatépítési készségek elsajátítása, tréningek szervezése, közösségi fórumok, illetve rendezvények, összejövetelek szervezése stb. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű településeken fellendül a közösségépítő programok száma, továbbá a meglévő hagyományosnak számító rendezvények színvonalasabb körülmények között lesznek megrendezve. A települések összefogásával, partnerségével a jelenlegi és további pályázati lehetőségek érhetők el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága47885 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-03 Sorszám: 1400 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-09 Sorszám: 6596 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Tanyás területek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A 17 jász település közül Jászszentandráson jellemző leginkább a tanyás térség, de máshol is vannak még megmaradt tanyák. Ezek egy része nincs ellátva megfelelő infrastruktúrával (pl. víz, áram), és a tanyák megközelíthetősége, gépjárműbejárata is sok helyen nem megoldott. Helyzet/ adottság ▪A térségben lévő tanyák egy részének közmű és egyéb infrastrukturális hiányosságai vannak. A tanyasi lakosok nem tudnak nagymértékű fejlesztéseket csak önerőből végrehajtani, más ingatlanra való költözésre pedig nincsen lehetőségük. Közmű és infrastrukturális hiányosságok nem csak a térség tanyás területeire jellemző, hanem településekre, illetve településrészekre is. Probléma/ lehetőség ▪A Jászság 17 településén lehetőséget kell adni a külterületen, tanyás térségben lakók számára is a megfelelő életkörülmények kialakítására, azaz infrastrukturális ellátottság (pl. víz, áram) és közlekedésfejlesztés terén (pl. bekötőút építése) fejlesztésekre van szükség. Megoldási javaslat ▪A térségben lévő tanyás térségek villamosítása, áramellátása és megközelíthetősége javul, ezzel a tanyán élő embereket is jobban be tudjuk vonni a falvak társadalmi életébe, javítjuk az életkörülményeiket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 19/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-09 Sorszám: 6596 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-02 Sorszám: 1399 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szabadidő és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A szabadidős tevékenységek színterei (közösségi házak, egyéb intézmények) sok helyen felújítandóak. A sportpályák és azok kiszolgáló helyiségei a tömegsport, valamint a diáksport színterei, amelyek felújításra, fejlesztésre szorulnak, mivel sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra, öltöző. A nézőközönség számára lelátókat, korlátokat, szociális helységeket kell biztosítani. Helyzet/ adottság ▪A sport és szabadidős tevékenységek megfelelő színvonalon történő bemutatása és használata nem minden érintett jász településen adott. Sok helyiséget és szabadtéri teret csak valamikor éve újítottak fel, alapvető tisztasági festések is hiányoznak sok helyen. Az eszközök, felszerelések elavultak (pl. kondicionáló gépek, labdafogó hálók, kerítések, ülőpadok). Probléma/ lehetőség ▪A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek, továbbá térítésmentesen igénybe vehessék a rekreációs és szabadidősport lehetőségeket. A szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, infrastrukturális felújításokra, eszközbeszerzésekre van szükség, lehetséges több település összefogásával is fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére BMX - görkorcsolya - gördeszka extrém pálya, KRESZ pálya megépítése (nem támogatható az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések). Megoldási javaslat ▪Pozitív eredmény lesz, hogy a rekreációs, szabadidős és sport céljára szolgáló ingatlanok egy része fel lesz újítva a 12 jász településen, melyet a főként a helyi és környékbeli lakosok használni tudnak majd. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (80%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32302 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-02 Sorszám: 1399 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-01 Sorszám: 1398 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szabadidő és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A szabadidős tevékenységek színterei (közösségi házak, egyéb intézmények) sok helyen felújítandóak. A sportpályák és azok kiszolgáló helyiségei a tömegsport, valamint a diáksport színterei, amelyek felújításra, fejlesztésre szorulnak, mivel sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra, öltöző. A nézőközönség számára lelátókat, korlátokat, szociális helységeket kell biztosítani. Helyzet/ adottság ▪A sport és szabadidős tevékenységek megfelelő színvonalon történő bemutatása és használata nem minden érintett jász településen adott. Sok helyiséget és szabadtéri teret csak valamikor éve újítottak fel, alapvető tisztasági festések is hiányoznak sok helyen. Az eszközök, felszerelések elavultak (pl. kondicionáló gépek, labdafogó hálók, kerítések, ülőpadok). Probléma/ lehetőség ▪A lakók számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek, továbbá térítésmentesen igénybe vehessék a rekreációs és szabadidősport lehetőségeket. A szabadidős és sport tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, infrastrukturális felújításokra, eszközbeszerzésekre van szükség, lehetséges több település összefogásával is fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére BMX - görkorcsolya - gördeszka extrém pálya, KRESZ pálya megépítése (nem támogatható az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések). Megoldási javaslat ▪Pozitív eredmény lesz, hogy a rekreációs, szabadidős és sport céljára szolgáló ingatlanok egy része fel lesz újítva a 12 jász településen, melyet a főként a helyi és környékbeli lakosok használni tudnak majd. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (80%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága14598 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-01 Sorszám: 1398 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-07 Sorszám: 3261 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A Helyi Közösség tagjai közül 3 településen van Ipari Park (Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászapáti). A területek bővítése és az infrastrukturális feltételek javítása mindegyik terülten indokolt, hogy újabb befektetők érkezzenek a parkokba, továbbá a meglévő cégek hosszú távon a térségben maradjanak. Helyzet/ adottság ▪A fényszarui és az árokszállási ipari park jelenleg jobban üzemel, mint a jászapáti, valószínűleg az M3-as közelsége miatt, de mindegyik terülten van még mit fejleszteni infrastruktúra terén. Probléma/ lehetőség ▪Az ipari parkok megfelelő működéséhez szükséges a közműfejlesztés (víz, áram, gáz, szennyvíz, telefon, stb.), az utak építése, továbbá raktárhelyiségek építése is fontos lenne. Mindezek megvalósításával a Jászság az ipari befektetők számára még vonzóbb lenne. Megoldási javaslat ▪A térségben meglévő 3 ipari park tovább fejlődne és így a jászberényi cégek dominanciája némiképp csökkenne, és ú munkahelyek megteremtése is megvalósulna. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 22/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-07 Sorszám: 3261 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru ▪Nem ÚMVP

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-14 Sorszám: 3276 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az energiafelhasználás tekintetében intézmények, a vállalkozások épületei szorulnak fejlesztésre. Évente rengeteg energiát elpazarolunk a nem megfelelő minőségű épületek miatt, ezért van szükség az energia megtakarítás hatékony növelésére. Helyzet/ adottság ▪Az energia megtakarításával csökkenthetők a kiadások, ha a fűtési rendszereket fejlesztjük, a termálvíz adta lehetőségeket kihasználjuk, valamint ezzel párhuzamosan az épületek szigetelését, nyílászáróit is lecseréljük. Akár néhány év alatt is jelentős megtakarítás érhető el. Probléma/ lehetőség ▪Épületek energiahatékonyságának növelésével és a térségben lévő intézmények energiafelhasználásának racionalizálásával jelentős megtakarításokat érhetnek el az önkormányzati intézmények és egyes vállalkozások. Nyílászárók cseréjével, utólagos hőszigeteléssel, stb. jelentős megtakarításokat lehet elérni. Támogatni szükséges az alternatív energiaforrások felhasználását a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése mellett. Megoldási javaslat ▪Energiatakarékos beruházások térhódításával az energiatakarékosság-tudat nőni fog a térségben, továbbá a közintézmények energia- megtakarításai hatására a támogatások hosszú távú megtérülésével számolhatunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 23/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-14 Sorszám: 3276 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/52 Kód: ÉA-27-GF-B-01 Sorszám: 3136 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezen energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik. Lehetőség rejlik nap, illetve a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában. Helyzet/ adottság ▪A természet környezeti állapotának fenntartása, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és a megújuló energiaforrások hasznosítása növelik a lakosság biztonságát, védik a természeti környezetet, egyben biztosítják a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapjait. A lakosság, a vállalkozások és a közintézmények még nem használják ki kellőképpen a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket. Probléma/ lehetőség ▪A környezeti terhelés csökkentése, az autonóm térség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése (pl. napelemek, napkollektorok felszerelése, szélgenerátorok felszerelése, termálvíz hasznosítás). Ez elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztések csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. Figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások alkalmazásakor az adottságokat és a beruházás megtérülését, a településszerkezetet. Megoldási javaslat ▪A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. Integrált megoldások alkalmazása, mely a társadalmi helyzet javulását is elősegíti (pl. az érintett családokban jellemző munkanélküliség kezelésére foglalkoztatási projekt elemmel egybekötve), és így válik fenntarthatóvá. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 24/52 Kód: ÉA-27-GF-B-01 Sorszám: 3136 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/52 Kód: ÉA-27-GF-A-06 Sorszám: 1381 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségünkre jellemző, hogy az ipari parkoknak lévő vállalkozások köré települtek, kialakultak KKV-k, akik beszállítóként vannak jelen a piacon. Ezen kívül a jelentős iparral nem rendelkező 10 jász településen főként kényszervállalkozások vannak (kivéve Jászfényszaru). Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak. Tőkehiánnyal küszködnek a mikrovállalkozások, pedig minőségi termékeket állítanak elő és fokozni tudnák pl. új gépekkel a termelést. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások nehéz helyzetben vannak, nem tudnak sokszor valamilyen alkalmatlanság miatt pályázni. A gépek-műszerek és a telephelyek elavultak, nem lehet új piacokat meghódítani alacsony termelési színvonallal, nem megfelelő kiszolgálással. Az egyes településeken (pl. Alattyán, Jánoshida) kiugróan magas munkanélküliséget ellensúlyozni lehetne megfelelő piacok felkutatásával és vállalkozások támogatásával. Probléma/ lehetőség ▪Új illetve működő mikrovállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki- technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/52 Kód: ÉA-27-GF-A-06 Sorszám: 1381 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/52 Kód: ÉA-27-GF-2-04 Sorszám: 1383 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A 10 jász település közül csak Jászfényszaru rendelkezik jelentős iparral, de ott is a mikro- és kisvállakozások főként kényszervállalkozások. Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak, lakossági szolgáltatásoknak. Tőkehiánnyal küszködnek a mikro- és kisvállalkozások, pedig minőségi termékeket állítanak elő, és fokozni tudnák pl. új gépekkel a termelést. Helyzet/ adottság ▪A mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetben vannak, a meglévő gépeik, műszereik régiek, az üzletek, telephelyek épületei rossz állapotúak. Az egyes településeken (pl. Alattyán, Jánoshida) kiugróan magas munkanélküliséget (elsősorban roma munkanélküliek) ellensúlyozni lehetne megfelelő piacok felkutatásával és vállalkozások támogatásával. Probléma/ lehetőség ▪Új, vagy már működő mikro- és kisvállalkozások, önkormányzati vállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, irodabútor és üzletberendezés beszerzése, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett. Az építés, felújítás, bővítés a teljes bekerülési költségen belül maximum 80 % lehet. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások létrehozásával és fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki-technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (80%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma21 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/52 Kód: ÉA-27-GF-2-04 Sorszám: 1383 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/52 Kód: ÉA-27-GF-A-05 Sorszám: 1380 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségünkre jellemző, hogy az ipari parkoknak lévő vállalkozások köré települtek, kialakultak KKV-k, akik beszállítóként vannak jelen a piacon. Ezen kívül a jelentős iparral nem rendelkező hátrányos helyzetű településeken főként kényszervállalkozások vannak. Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak. Tőkehiánnyal küszködnek a mikrovállalkozások, pedig minőségi termékeket állítanak elő és fokozni tudnák pl. új gépekkel a termelést. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások nehéz helyzetben vannak a térségben, mert pályázati támogatáshoz évek óta nem jutnak, vagy csak kevés %-ban részesülnének és nincs meg hozzá a megfelelő önerejük, továbbá a mérlegadataik és a vállalandó feltételek is nehezítik az esélyeket. Ezeken a vállalkozásokon kellene segíteni kisebb gépbeszerzésekkel, felújításokkal, melyekkel újabb piacot tudnának megcélozni és munkahelyet teremteni. Probléma/ lehetőség ▪Új illetve működő mikrovállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett. Megoldási javaslat ▪A helyi vállalkozások fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki- technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma21 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/52 Kód: ÉA-27-GF-A-05 Sorszám: 1380 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/52 Kód: ÉA-27-GF-2-06 Sorszám: 6601 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások létrehozása, fejlesztése, versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A jelentős iparral nem rendelkező hátrányos helyzetű településeken főként kényszervállalkozások vannak. A kis- és nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások minőségi szolgáltatás fejlesztése fontos tényező, hogy több árut tudjanak eladni és ezáltal a gazdaságra, a foglalkoztatásra ez jelentős hatással van. Helyzet/ adottság ▪A mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetben vannak, a meglévő gépeik, műszereik régiek, az üzletek, telephelyek épületei rossz állapotúak. Az egyes településeken (pl. Jászkisér, Jászladány) kiugróan magas munkanélküliséget (elsősorban roma munkanélküliek) ellensúlyozni lehetne megfelelő piacok felkutatásával és vállalkozások támogatásával. Probléma/ lehetőség ▪Új, vagy már működő mikro- és kisvállalkozások, önkormányzati vállalkozások számára gépvásárlás, eszközbeszerzés támogatása, irodabútor és üzletberendezés beszerzése, továbbá szükség esetén épület felújítás, bővítés lehetőségének megteremtése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg, melyek növelik a vállalkozások aktivitását, versenyképességét, új munkahelyek megtartása és létrehozása mellett. Az építés, felújítás, bővítés a teljes bekerülési költségen belül maximum 80 % lehet. Megoldási javaslat ▪helyi vállalkozások létrehozásával és fejlesztésével a termelés, gyártás színvonalának emelését várjuk, új piacok felkutatása és meghódítása várható, továbbá a munkahelyek megtartása és újak létesítése is fontos eredménye lesz a helyi vállalkozásfejlesztési projekteknek. A műszaki-technológiai fejlesztés és beruházások hatására az innovációs képességet ösztönözzük és a gazdasági szerkezetet fejlesztjük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (80%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/52 Kód: ÉA-27-GF-2-06 Sorszám: 6601 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/52 Kód: ÉA-27-GF-A-01 Sorszám: 3120 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bár a térség állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságai, vállalkozásai az elmúlt években jelentős technológiai beruházásokat hajtottak végre, mégis komoly elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek teljesítésében. Helyzet/ adottság ▪Az állattartó épületek és a beépített technológiák átlagéletkora több mint 30 év. Az állattenyésztés kedvező adottságokat rejt magában a térségben, a továbbfejlesztésekre alapozva több biogáz üzem létesítése is megvalósítható lenne. Probléma/ lehetőség ▪A térség területi adottságai az állattenyésztésnek kedveznek, de az EU követelményeknek megfelelni nehéz a gazdáknak. Az állattenyésztés technológiai színvonalának fejlesztésével tehető csak az ágazat eredményessé. Kisebb állattenyésztési fejlesztések megvalósítása oldja a kistermelők térségi problémáját. Megoldási javaslat ▪A kisebb vállalkozások állattenyésztési fejlesztése versenyképesebbé teszi az ágazatot, mely munkahelyteremtéssel is jár, továbbá az állattenyésztés színvonala lesz jobb. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 29/52 Kód: ÉA-27-GF-A-01 Sorszám: 3120 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/52 Kód: ÉA-27-GF-A-02 Sorszám: 3132 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség jó adottságú területein a gazdálkodás terméseredményei jók, kiválóak. A mezőgazdasági termelők hagyományosan szántóföldi növények termeléséből élnek. A termelési színvonal nagyüzemeknek, kis-és középvállalkozásoknak és magángazdálkodóknak köszönhető. Ezek mellett a kistermelők, aki a Jászságra jellemző növényt, kertészeti terméket szeretnék termeszteni, a régi hagyományokat megtartani. Helyzet/ adottság ▪A kistérségi mezőgazdaság átlagosnál nagyobb szerepét néhány megmaradt, tőkeerős nagyüzemének, középvállalkozásnak köszönheti. Ezzel egy időben a kisebb termelők háttérbe szorultak a termékeikkel, ezeket lehetne támogatni. A zöldségtermesztés és a biotermékek fontos kitörési pont lehet. Probléma/ lehetőség ▪A jászsági növénytermesztésre jellemző minőségi termeléshez szükséges feltételrendszerek kialakítása érdekében kisebb beruházások támogatása a cél. ▪Az ökológiai gazdálkodás képes teljesíteni a szigorodó élelmiszer-biztonsági követelményeket és megfelelni a fokozódó fogyasztói tudatosságnak, ezért ennek a kiszélesítése is megoldást jelenthet a problémákra. Érdemes a hagyományt és a minőséget megőrizni, kiterjeszteni és a termelési feltételeket javítani, ugyanakkor a feldolgozás segítésének is fontos prioritásnak kell lenni e területen. Megoldási javaslat ▪A Jászság egyes településein igen gyakori a fóliás kertészet (elsősorban paprika, paradicsom, kismértékben uborka), ezen kívül az egész térségre jellemző, s térségi specialitássá válik a hagyma- és dinnyetermesztés. A kisebb beruházások hatására a kisebb termelők is nagyobb piaci szerephez juthatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 30/52 Kód: ÉA-27-GF-A-02 Sorszám: 3132 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/52 Kód: ÉA-27-GF-2-02 Sorszám: 1379 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A jászsági termékek piacra jutását meghatározzák a táji adottságok is, de ez a térségünkben viszonylag kedvező hazánk többi térségéhez képest. A helyi mezőgazdasági termékek mellett a boltokban kapható külföldi, vagy más hazai termékeket választják a vásárlók. A minőségi termékek fokozásával ez a helyzet javulni fog. Helyzet/ adottság ▪Az ár- és minőségszínvonal, illetve a minőséget veszélyeztető időjárás és túltermelés problémaként jelentkezik a helyi mezőgazdasági termékek előállítását illetően. Ezek egy része befolyásolható (pl. öntözés), vagy megfelelő marketing tevékenység megvalósításával, továbbá megfelelő piacra jutási üzleti terv készítésével. A jelölt 12 településre jellemző, hogy nincs egységes megjelenésük és nem megfelelő a marketing. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mezőgazdasági termékeket megfelelő marketing tevékenységgel és egységes piacra jutási javaslat kidolgozásával megfelelő színvonalúra lehet emelni a térségben, melyeket többek között megfelelő kiadványok, szóróanyagok, honlapok, új csomagolástechnika megtervezésével lehet elérni. A kisebb vállalkozások Jászságra jellemző termékeit kell megfelelően népszerűsíteni és főként a helyi fogyasztókhoz eljuttatni. Megoldási javaslat ▪A helyi közösség településein élő lakosság és tágabb körben a megyei, régiós lakosság megfelelő minőségű helyi termékhez jut hozzá, a vállalkozások megélhetési biztonsága az új piacok felkutatásával és megfelelő marketing tevékenységgel megszilárdítható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés (80%), Marketing tevékenység (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55585 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/52 Kód: ÉA-27-GF-2-02 Sorszám: 1379 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/52 Kód: ÉA-27-GF-2-01 Sorszám: 1378 Prioritás: Helyi mezőgazdasági ágazatok fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági helyi termékek piacra jutása, feldolgozása, marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A jászsági hátrányos helyzetű településeiről kikerülő termékek piacra jutását meghatározzák a táji adottságok is, de ez a térségünkben viszonylag kedvező hazánk többi térségéhez képest. A helyi mezőgazdasági termékek mellett a boltokban kapható külföldi, vagy más hazai termékeket választják a vásárlók. A minőségi termékek fokozásával ez a helyzet javulni fog. Helyzet/ adottság ▪Az ár- és minőségszínvonal, illetve a minőséget veszélyeztető időjárás és túltermelés problémaként jelentkezik a helyi mezőgazdasági termékek előállítását illetően. Ezek egy része befolyásolható (pl. öntözés), vagy megfelelő marketing tevékenység megvalósításával, továbbá megfelelő piacra jutási üzleti terv készítésével. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mezőgazdasági termékeket megfelelő marketing tevékenységgel és egységes piacra jutási javaslat kidolgozásával megfelelő színvonalúra lehet emelni a térségben, melyeket többek között megfelelő kiadványok, szóróanyagok, honlapok, új csomagolástechnika megtervezésével lehet elérni. A kisebb vállalkozások Jászságra jellemző termékeit kell megfelelően népszerűsíteni és főként a helyi fogyasztókhoz eljuttatni. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű településeken és a többi jász településen élő lakosság megfelelő minőségű helyi termékhez jut hozzá, a vállalkozások megélhetési biztonsága az új piacok felkutatásával és megfelelő marketing tevékenységgel megszilárdítható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés (80%), Marketing tevékenység (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25120 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/52 Kód: ÉA-27-GF-2-01 Sorszám: 1378 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/52 Kód: ÉA-27-GF-B-02 Sorszám: 3140 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Termál- és/vagy gyógyvizű strandok Jászszentandrás, Jászárokszállás, Jászapáti és Jászboldogháza településeken vannak. A strandok hiányosságai között megállapítható a leromlott állapot, mely teljes rekonstrukciót kíván, korszerűsítés és a kulturált kiszolgáló egységek kialakítása, parkosítás szükséges. Helyzet/ adottság ▪A térségben meglévő strandok és kempingek fejlesztésre szorulnak, végeztek az utóbbi években elég sok beruházást, de még mindig nem megfelelő színvonalúak, amivel a vendéglétszámot számottevően növelni lehetne. A kiszolgáló helyiségek leromlott állapotban vannak és a környezet szépítését (pl. parkosítás, parkolók, pihenőhelyek kialakítása) is el lehetne végezni. Probléma/ lehetőség ▪A hazai és külföldi vendéglétszám évek óta országos tendenciaként csökken a térségünkben is, de a termál- és gyógy-turisztikai szolgáltatások színvonalának javításával a térség idegenforgalma jelentősen javulni fog. A meglévő strandok és kempingek fejlesztése szükséges pl. vízforgató berendezések, kiszolgáló létesítmények korszerűsítése, parkosítás, parkolás feltételeinek javítása, infrastrukturális fejlesztések, stb., továbbá a hatékony marketing lehetőségek tárát is igénybe kell venni. Megoldási javaslat ▪Az idegenforgalom erősödik a térségben és a vendégéjszakák száma és a térségbe érkező turisták száma 3-5 %-kal növekedni fog. Színvonalasabb kiszolgálásban lesz részük a turistáknak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál e

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 33/52 Kód: ÉA-27-GF-B-02 Sorszám: 3140 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászszentandrás ▪Nem ÚMVP

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/52 Kód: ÉA-27-GF-A-04 Sorszám: 1387 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A falusi- agro- és ökoturizmus a felsorolt 10 jász településen jelentősen erősödött az utóbbi tíz évben. A belföldi vendégek száma egyre gyarapodik (pl. Jászszentandrás, Jásztelek), mely visszavezethető az urbánus, stresszes életforma következtében növekvő vonzerőt jelentő vidék zavartalan nyugalmára és vele együtt az aktív pihenésre. A helyi termékek és a helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok. Helyzet/ adottság ▪A falusi szállásférőhelyek száma, az ifjúsági turizmus és a lovas, horgász, vadász turizmus nincs megfelelően kihasználva a településeken. Jászszentandrás és Jászboldogháza a termálturizmus révén kiemelkedik, de a falusi- és ökoturizmus nem jellemző a településekre, pedig pl. Jászdózsa, Alattyán, Jánoshida a természeti, falusias adottságokra jobban építhetne. Nincsenek jó szolgáltató helyek kialakítva (pl. szállások) Probléma/ lehetőség ▪A 10 jász település falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatásainak élénkítése reálisan kitűzhető cél, melyet a vállalkozások, magánszállásadó férőhelyeinek növelésével, a falusi és ifjúsági szállások színvonalának emelésével könnyedén elérhető. A gasztronómiai-, lovas-, vadász-, horgászturizmus komplex szolgáltatásaira való igény a turisták körében meg van. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető. Megoldási javaslat ▪A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi-, ago- és ökoturizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, játéktér, foglalkoztató terek, kerti bútorok, medencék stb.) Továbbá igényes, térségre jellemző lovas- vadász- és horgász szolgáltató helyek jönnek létre, újulnak meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma27 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/52 Kód: ÉA-27-GF-A-04 Sorszám: 1387 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/52 Kód: ÉA-27-GF-A-03 Sorszám: 1386 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A falusi- agro- és ökoturizmus az 5 hátrányos helyzetű településen jelentősen erősödött az utóbbi tíz évben. A belföldi vendégek száma egyre gyarapodik, mely visszavezethető az urbánus, stresszes életforma következtében növekvő vonzerőt jelentő vidék zavartalan nyugalmára és vele együtt az aktív pihenésre. A helyi termékek és a helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok. Helyzet/ adottság ▪A falusi szállásférőhelyek száma, az ifjúsági turizmus és a lovas, horgász, vadász turizmus nincs megfelelően kihasználva a hátrányos helyzetű településeken. Jászkisér pl. a horgászatban élen jár, de az ökoturizmus nem jellemző a településekre, pedig Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy Jászivány is a természeti, falusias adottságokra építhetne. Nincsenek megfelelő szolgáltató helyek kialakítva (vendéglátóhelyek, szállások, Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű jász települések falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatásainak élénkítése reálisan kitűzhető cél, melyet a vállalkozások, magánszállásadó férőhelyeinek növelésével, a falusi és ifjúsági szállások színvonalának emelésével könnyedén elérhető. A gasztronómiai-, lovas-, vadász-, horgászturizmus komplex szolgáltatásaira való igény a turisták körében meg van. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető. Megoldási javaslat ▪A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi-, ago- és ökoturizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, játszóeszközök, tűzrakóhelyek, kertibútorok, medencék stb.) Továbbá igényes, térségre jellemző lovas- vadász- és horgász szolgáltató helyek jönnek létre, újulnak meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/52 Kód: ÉA-27-GF-A-03 Sorszám: 1386 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/52 Kód: ÉA-27-GF-2-05 Sorszám: 6599 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben lévő termál- és gyógyturizmushoz, valamint a horgász és lovas turizmushoz kapcsolóan a 10 jász településeken is megnövekedett az igény a belföldi és külföldi vendégek körében az igényesen kialakított szállások és szolgáltatások iránt. A helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok, az öko- és természetközeli turizmusra alkalmasak a települések. Helyzet/ adottság ▪A kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek iránti kereslet nincs megfelelően kihasználva a településeken, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászszentandrás és Jászboldogháza a termálturizmus révén kiemelkedik. Az éttermek, büfék szolgáltatásai fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪A 10 jász településen a meglévő és új kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyeinek kialakítása (1-3 napraforgós minősítésig), fejlesztése, bővítése reálisan kitűzhető cél. A min. II. és III. osztályú panziókra, üdülőházakra, apartmanokra, min. I. és II. osztályú kempingekre egyre nagyobb igény van. A vendéglátóhelyiségek, büfék, cukrászdák fejlesztése, bővítése is megvalósítható. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető. A termál- és/vagy gyógyvízzel rendelkező strandok kisebb léptékű fejlesztései (pl. parkoló, kiszolgáló utak, öltözők, szociális blokkok), valamint kútfúrás vagy tisztítás támogatható, melyet önmagában az ÉAOP-ból nem tudnak elérni. Megoldási javaslat ▪A vidéki élet értékeinek bemutatására a turizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, kerti eszközök stb.). Továbbá igényes, térségre jellemző vendéglátóhelyiségek jönnek létre, újulnak meg. A srandok kisebb fejlesztése is megvalósulhat, melllyel a vendégek jobb kiszolgálásban részesülhetnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (80%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/52 Kód: ÉA-27-GF-2-05 Sorszám: 6599 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/52 Kód: ÉA-27-GF-2-03 Sorszám: 1382 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben lévő termál- és gyógyturizmushoz, valamint a horgász és lovas turizmushoz kapcsolóan az 5 hátrányos helyzetű településeken is megnövekedett az igény a belföldi és külföldi vendégek körében az igényesen kialakított szállások és szolgáltatások iránt. A helyi adottságokból adódó vidéki lehetőségek kiaknázatlanok, az öko- és természetközeli turizmusra alkalmasak a települések. Helyzet/ adottság ▪A kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek iránti kereslet nincs megfelelően kihasználva a hátrányos helyzetű településeken. Jászkisér pl. a horgászatban élen jár, de az ökoturizmus nem jellemző a településekre, pedig Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy Jászivány is a természeti, falusias adottságokra építhetne. Az éttermek, büfék szolgáltatásai fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű jász települések meglévő és új kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyeinek kialakítása, fejlesztése, bővítése reálisan kitűzhető cél. A min. II. és III. osztályú panziókra, üdülőházakra, apartmanokra, min. I. és II. osztályú kempingekre egyre nagyobb igény van. A vendéglátóhelyiségek, büfék, cukrászdák fejlesztése, bővítése is megvalósítható. A kínálat egyedi, a helyekre jellemző bővítésével, minőségi megújításával a turizmusból származó bevétel növelhető. Falusi turizmus fejlesztése 3 napraforgóig. Megoldási javaslat ▪A vidéki élet értékeinek bemutatására a turizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. A térségben a vendégszobák gyarapodni fognak és a szolgáltatások fejlesztése is megtörténik (felújítások, bővítések, bútorbeszerzések, kerti eszközök stb.). Továbbá igényes, térségre jellemző vendéglátóhelyiségek jönnek létre, újulnak meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (80%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/52 Kód: ÉA-27-GF-2-03 Sorszám: 1382 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-02 Sorszám: 1385 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kulturális turizmus alapját a Jászság kulturális intézményei, építészeti alkotásai, műemlékei és régészeti lelőhelyei szolgáltatják. A jász népi kultúra megőrzésére és bemutatására több településen is látogatható tájház (Jásztelek, Jászdózsa), illetve helytörténeti gyűjtemény (Jászapáti, Jászboldogháza, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Alattyán), tanyamúzeum (Jászapáti), Jász-ház (Jászárokszállás). Az egyes kulturális rendezvényeket gyakran összekötik a falvakban valamilyen gasztronómiai élmény megvalósításával. Helyzet/ adottság ▪A kulturális rendezvényeket nem propagálják, reklámozzák az érintettek kellőképpen a térségben és nagyobb körben. Mivel nem megfelelő a marketing tevékenység, ezért kevesen látogatják a rendezvényeket, pedig ezek egyre nagyobb számban jelennek meg. Gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik a térség (pl. kakasfőzés, pörkölttorta készítés), de sokkal jobban ki lehetne az adottságokat használni. Probléma/ lehetőség ▪A kulturális rendezvények, falunapok, fesztiválok (pl. Hagymanap, Gazdanap, Jászsági Randevú, Árokszállási Nyár, Jász Világtalálkozó, Néptánc rendezvények) színvonalasabbá tétele érdekében támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok számára, összefogásra kell ösztönözni a kulturális turizmusban érintetteket. A gasztronómia terén is a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást. A kultúra és a gasztronómia összekapcsolása sikeres párosítás és sok turistát, illetve helyi lakost vonz. Megoldási javaslat ▪A kulturális tradíciók közül kiemelendő a – már keveredett etnikai alapokon nyugvó, de mindenképp a régmúltra visszamenő és éppen a fenyegetettség idején megtartott, megerősített – jász identitástudat, a jász öntudat. A kulturális fesztiválok, falunapok, rendezvények száma emelkedi fog a hátrányos helyzetű településeken és a jász gasztronómiai hagyományokat is fel lesznek elevenítve. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-02 Sorszám: 1385 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-01 Sorszám: 1384 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kulturális turizmus alapját a Jászság kulturális intézményei, építészeti alkotásai, műemlékei és régészeti lelőhelyei szolgáltatják. A jász népi kultúra megőrzésére és bemutatására több településen is látogatható tájház (Jászágó, Jászladány), illetve helytörténeti gyűjtemény (Jászkisér), iskolatörténeti gyűjtemény (Jászágó). Az egyes kulturális rendezvényeket gyakran összekötik a falvakban valamilyen gasztronómiai élmény megvalósításával. Helyzet/ adottság ▪A kulturális rendezvényeket nem propagálják, reklámozzák az érintettek kellőképpen a térségben és nagyobb körben. Mivel nem megfelelő a marketing tevékenység, ezért kevesen látogatják a rendezvényeket, pedig ezek egyre nagyobb számban jelennek meg. Gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik a térség (pl. hagymanap), de sokkal jobban ki lehetne az adottságokat használni. Probléma/ lehetőség ▪A kulturális rendezvények, falunapok, fesztiválok színvonalasabbá tétele érdekében támogatást kell nyújtani a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok számára, összefogásra kell ösztönözni a kulturális turizmusban érintetteket. A gasztronómia terén is a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást. A kultúra és a gasztronómia összekapcsolása sikeres párosítás és sok turistát, illetve helyi lakost vonz. Megoldási javaslat ▪A kulturális tradíciók közül kiemelendő a – már keveredett etnikai alapokon nyugvó, de mindenképp a régmúltra visszamenő és éppen a fenyegetettség idején megtartott, megerősített – jász identitástudat, a jász öntudat. A kulturális fesztiválok, falunapok, rendezvények száma emelkedi fog a hátrányos helyzetű településeken és a jász gasztronómiai hagyományokat is fel lesznek elevenítve. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49187 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/52 Kód: ÉA-27-SzF-4-01 Sorszám: 1384 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-18 Sorszám: 3287 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A jászsági településekre jellemző, hogy vannak felhagyott agyagbánya gödrök, ezek esztétikai kinézete nem megfelelő némely esetben. A vizek elvezetése, esetleg a terület szemetessége problémákat okoz. Pl. Alattyán, Jánoshida, Jászapáti, Jászjákóhalma településeket érinti ez a probléma. Helyzet/ adottság ▪Az ökológiai rendszerek védelme fontos a lakosság egészségi állapota és gazdaság szempontjából is. A rehabilitációkra szükség van, ezek hasznosítás pihenőparkként sok problémát megoldana a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A bányagödrök és elhanyagolt, roncsolt területek rehabilitációjának megvalósítása a cél. A települések nagy része rendelkezik ezekhez megfelelő tervekkel. Ezen területek pihenőparkként, horgásztóként való hasznosítása az elképzelhető. Megoldási javaslat ▪Kulturált, esztétikus szórakozási, szabadidős területek alakulnának ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 40/52 Kód: ÉA-27-SzF-B-18 Sorszám: 3287 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪Nem ÚMVP

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-04 Sorszám: 1407 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A kisvárosi és vidéki életlehetőségek, a települési környezet, valamint a környezeti elemek illetve táji, természeti értékek aktív védelme egyaránt összefügg az életminőség, a lakossági közérzet javításával. A Jászság települései (pl. Jánoshida, Jásztelek-Pusztamizsei erdő, gyepek, legelők; Zagyva árterek; Berki erdő) rendelkezik számtalan természeti adottsággal, melyek jelenleg kiaknázatlanok. Helyzet/ adottság ▪A természeti adottságokból fakadó adottságokat kellene kihasználni a településeken. A valamilyen szempontból megőrzendő természetvédelmi területek nincsenek kellően bemutatva, sokan nem is tudnak a körülöttük lévő értékekről; de számtalan olyan érték is van, ami nincs védetté nyilvánítva, de pl. a gyerekek oktatását segítené. A Jászság madárvédelmi szempontból is jelentős, ez sem kap kellő figyelmet. Probléma/ lehetőség ▪A településeken megtalálható védett természet értékeinek felkutatása, bemutatása, a térség állat- és növényvilágának megismerése, megismertetése információs táblarendszereken, kiadványokon, honlapokon keresztül. Olyan, eddig még nem védett területek, régészeti lelőhelyek bemutatása állat- és növény megfigyelőhelyek, pihenőhelyek kialakításával. Megoldási javaslat ▪A térség értékes (akár még nem védett) természeti területeinek bemutatása akár kapcsolódva a tematikus utakhoz; korszerű információs rendszer kialakítása, kiadványok, honlapok készítése megvalósulna. Ezzel jelentősen hozzájárulnánk az itt élők és a térségbe látogatók környezettudatosságának növeléséhez, ami egyben a természeti értékek hosszú távú védelmének záloga is és méltó bemutatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások80% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-04 Sorszám: 1407 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-03 Sorszám: 1406 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A kisvárosi és vidéki életlehetőségek, a települési környezet, valamint a környezeti elemek illetve táji, természeti értékek aktív védelme egyaránt összefügg az életminőség, a lakossági közérzet javításával. A Jászság hátrányos helyzetű települései (pl. Jásziványon van egyedül a Jászságban országos jelentőségű védett természeti terület, Jászfelsőszentgyörgy-Zagyva TT, Jászkisér-szikesek) rendelkezik számtalan természeti adottsággal, melyek jelenleg kiaknázatlanok. Helyzet/ adottság ▪A természeti adottságokból fakadó adottságokat kellene kihasználni a településeken. A valamilyen szempontból megőrzendő természetvédelmi területek nincsenek kellően bemutatva, sokan nem is tudnak a körülöttük lévő értékekről; de számtalan olyan érték is van, ami nincs védetté nyilvánítva, de pl. a gyerekek oktatását segítené. Probléma/ lehetőség ▪A településeken megtalálható védett természet értékeinek felkutatása, bemutatása, a térség állat- és növényvilágának megismerése, megismertetése információs táblarendszereken, kiadványokon, honlapokon keresztül. Olyan, eddig még nem védett területek, régészeti lelőhelyek bemutatása állat- és növény megfigyelőhelyek, pihenőhelyek kialakításával. Megoldási javaslat ▪A térség értékes (akár még nem védett) természeti területeinek bemutatása akár kapcsolódva a tematikus utakhoz; korszerű információs rendszer kialakítása, kiadványok, honlapok készítése megvalósulna. Ezzel jelentősen hozzájárulnánk az itt élők és a térségbe látogatók környezettudatosságának növeléséhez, ami egyben a természeti értékek hosszú távú védelmének záloga is és méltó bemutatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások80% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága47603 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-03 Sorszám: 1406 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-08 Sorszám: 1397 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak felkutatása és megőrzése. Számtalan műemlék templommal, kálváriával, szoborral, stb. rendelkezünk, ami nem megfelelő, nincs felújítva. Ugyanakkor abszolút vonzású, kiemelkedő értékű „attrakciókban” viszont nem túl gazdag a 9 település (Jászszentandrás emelkedik ki a templommal). A Jászsági Turisztikai desztinációk számának növelése szükséges. Helyzet/ adottság ▪A műemlék és műemlék jellegű, vagy a helyi védettségű épületek némelyike leromlott állapotban van. Ezeket fel lehetne újítani, visszakaphatnák a rég megérdemelt pompájukat. Az épített örökség megtekintésére kereslet van Jászságon kívüli településekről is, de a bemutatásra alkalmas infrastruktúra nincs megfelelően kialakítva, nincs megszervezett látogathatóság, nincs ajándéktárgy árusítás. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő helyi és/vagy országos védettségű és épített örökségvédelmi érékeket (pl. templomok, kápolnák, szobrok) megfelelő módon be kell mutatni a turisták és a lakosok számára, felújításokat, rekreációkat kell végrehajtani. A 9 érintett jász település bővelkedik műemlékekben és helyi védettségű épületekben, szobrokban. Az épített, természeti és kulturális örökségek megőrzése felújításokkal, egyéb infrastruktúrával elérhető lenne (külső-belső felújítás, zöldfelületek létrehozása, felújítása, stb.). Megoldási javaslat ▪A Jászság nem bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben, ezért fontos az, hogy a meglévő értékeket bemutassuk a fiatalabb, aktív és idősebb korosztály számára is (gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása). Az épített örökség védelme érdekében tett intézkedések hatására a térségben lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények egy része felújításra kerül, ezáltal megfelelő teret adva a hagyományőrző, közösségi programoknak is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-08 Sorszám: 1397 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-07 Sorszám: 1396 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak felkutatása és megőrzése. Számtalan műemlék templommal, kálváriával, szoborral, stb. rendelkezünk, ami nem megfelelő, nincs felújítva. Ugyanakkor abszolút vonzású, kiemelkedő értékű „attrakciókban” viszont szegény az 5 hátrányos helyzetű település. A Jászsági Turisztikai desztinációk számának növelése szükséges. Helyzet/ adottság ▪A műemlék és műemlék jellegű, vagy a helyi védettségű épületek némelyike leromlott állapotban van. Ezeket fel lehetne újítani, visszakaphatnák a rég megérdemelt pompájukat. Az épített örökség megtekintésére kereslet van Jászságon kívüli településekről is, de a bemutatásra alkalmas infrastruktúra nincs megfelelően kialakítva, nincs megszervezett látogathatóság, nincs ajándéktárgy árusítás. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő helyi és/vagy országos védettségű épített örökségvédelmi érékeket (pl. templomok, kápolnák, szobrok) megfelelő módon be kell mutatni a turisták és a lakosok számára, felújításokat, rekreációkat kell végrehajtani. A hátrányos helyzetű jász települések bővelkednek műemlékekben és helyi védettségű épületekben, szobrokban. Az épített, természeti és kulturális örökségek megőrzése felújításokkal, egyéb infrastruktúrával elérhető lenne (külső-belső felújítás, zöldfelületek létrehozása, felújítása, stb.). Megoldási javaslat ▪A Jászság nem bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben, ezért fontos az, hogy a meglévő értékeket bemutassuk a fiatalabb, aktív és idősebb korosztály számára is (gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása). Az épített örökség védelme érdekében tett intézkedések hatására a térségben lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek, építmények egy része felújításra kerül, ezáltal megfelelő teret adva a hagyományőrző, közösségi programoknak is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/52 Kód: ÉA-27-SzF-A-07 Sorszám: 1396 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/52 Kód: ÉA-27-GF-3-02 Sorszám: 1393 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és/vagy képzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség ipari üzemekkel kevésbé rendelkező településein magas a munkanélküliek száma. A cigány lakosság aránya és a szociálisan hátrányos helyzetű aktív lakosság is jelentős (20-30 %). Az ipari parkokban sem tud mindenki dolgozni, mert pl. mozgáskorlátozott, vagy a gyerekek miatt nem tud 3 műszakban elmenni dolgozni. A segélyezési életforma konzerválja az alacsony társadalmi státuszt, és újra termeli a problémákat. Helyzet/ adottság ▪A munkanélküliség csökkentése érdekében olyan foglalkoztatási és képzési programokat kell indítani, amelyekkel a későbbiekben a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetűek, a romák el tudnak helyezkedni. A segélyen élő életforma helyett a munka világába történi visszakerülés lehetőségét kellene megragadni. Nagy probléma a szegregált életmód, és lakókörnyezet, mely a szegénységi helyzet újrateremtődéséhez, a problémák mélyü Probléma/ lehetőség ▪A versenyképes, innovatív gazdaság fejlődését a tudásbázis erősítése is szolgálja. Ebben kulcsjelentősége van a javasolt képzési- foglalkoztatási programoknak, amely egyben oldja a strukturális munkanélküliséget is. Az előítéletek csökkentése, az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése fontos, problémát okoz az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzése, ennek érdekében is képzéseket lehet indítani, valamint piacképes szakmák (parkgondozó, kőműves, festő, biztonsági őr, targoncavezető, burkoló, nehézgépkezelő, víz- gáz-. fűtésszerelő, bádogos, ács, hulladékkezelő) képzése tervezhető. Megoldási javaslat ▪A szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát a térségben lévő egyes multinacionális cégeknél, továbbá kisebb vállalatoknál. A másodlagos munkaerő-piaci értékek fejlesztése is fontos a foglalkoztathatósági szint javításával. A települések összképének javítása érhető el képzési programokkal. A komplex programok megvalósításával a legveszélyeztetettebb településeken (pl. Jászapáti, Jánoshida, Alattyán, Jásztelek) jelentős eredményeket lehet elérni a roma integrációval. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/52 Kód: ÉA-27-GF-3-02 Sorszám: 1393 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/52 Kód: ÉA-27-GF-3-01 Sorszám: 1392 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és/vagy képzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség ipari üzemekkel kevésbé rendelkező hátrányos helyzetű településein magas a munkanélküliek száma, és a cigány lakosság aránya is jelentős Jászkiséren, Jászladányon, és a szociálisan hátrányos helyzetű aktív lakosság is elég jelentős a többi településen is. A segélyezési életforma konzerválja az alacsony társadalmi státuszt, és újra termeli a problémákat. Nagy probléma a szegregált életmód, és lakókörnyezet, mely a szegénységi helyzet újrateremtődéséhez, a problémák mélyüléséhez járul hozzá. Helyzet/ adottság ▪A munkanélküliség csökkentése érdekében olyan foglalkoztatási és képzési programokat kell indítani, amelyekkel a későbbiekben a munkaerőpiacon a hátrányos helyzetűek, a romák el tudnak helyezkedni. A segélyen élő életforma helyett a munka világába történi visszakerülés lehetőségét kellene megragadni. Törekedni kell a munkanélküliek alkalmazására, mentor vagy egyéb reintegrációs támogató tevékenység beépítésével. Probléma/ lehetőség ▪A versenyképes, innovatív gazdaság fejlődését a tudásbázis erősítése is szolgálja. Ebben kulcsjelentősége van a javasolt képzési- foglalkoztatási programoknak, amely egyben oldja a strukturális munkanélküliséget is. Az előítéletek csökkentése, az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése fontos, problémát okoz az általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány megszerzése, ennek érdekében is képzéseket lehet indítani, valamint piacképes szakmák (parkgondozó, kőműves, festő, biztonsági őr, targoncavezető, burkoló, nehézgépkezelő, víz- gáz-. fűtésszerelő, bádogos, ács, hulladékkezelő) képzése tervezhető. Megoldási javaslat ▪A szakképzett munkaerő hiánya okoz problémát a térségben lévő egyes multinacionális cégeknél, továbbá kisebb vállalatoknál. A másodlagos munkaerő-piaci értékek fejlesztése is fontos a foglalkoztathatósági szint javításával. A települések összképének javítása érhető el képzési programokkal. A komplex programok megvalósításával a legveszélyeztetettebb településeken (pl. Jászladány, Jászkisér) jelentős eredményeket lehet elérni a roma integrációval. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága46641 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/52 Kód: ÉA-27-GF-3-01 Sorszám: 1392 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/52 Kód: ÉA-27-SzF-3-04 Sorszám: 1455 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Helyi szektorok képzései és tanácsadói szolgáltatások igénybevétele Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Jászság munkaerőpiacán nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. Nem a munkavállalók igényeinek megfelelő képesítésekkel rendelkeznek a munkavállalók, és a vállalkozók, civilek nem jutnak megfelelő szaktanácsadáshoz. Az intézményi dolgozóknak is folyamatos képzés igényük van. A szakmai képzés pedig igen jó a térségben (pl. Jászapáti, Jászárokszállás). Helyzet/ adottság ▪A 12 nem hátrányos helyzetű jászsági településen is vannak hátrányos helyzetű rétegeket (pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek, és a romák), akiknek szükségük van megfelelő képzésre, tanácsadásra, továbbá a jelenleg munkahellyel rendelkezők továbbképzését, tréningeken való részvételét is támogatni lehetne, mert a dolgozók körében igény van rá. Probléma/ lehetőség ▪A munkaerőpiacon jelentkező hiányszakmák (esztergályos, hegesztő, CNC forgácsoló, géplakatos) képzése lenne fontos, kevés az ipari parkokban lévő munkahelyekre történő utánpótlás. A kisebb vállalkozások dolgozóinak is lehetőséget kell adni a fejlődésre, képzésre, valamint az intézményi dolgozók tudásának szinten tartása és fejlesztése érdekében is szükség és igény van képzésekre, tréningekre (pl. nyelvtanulás, speciális szakmai tanfolyamok). A civilek szakmai és egyéb fejlődése, tájékoztatása is támogatandó. Minden olyan képzés vagy tréning támogatandó, ami nem tartozik az ÚMVP Képzés és tájékoztatás fejezet alá. Megoldási javaslat ▪Ha sikerül a térség gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit összehangolni, akkor megfelelően átgondolt képzésekkel javulni fog a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélye és a meglévő munkahellyel rendelkezők pedig nem kerülnek olyan nagy veszélybe, hogy elveszítik a munkahelyeiket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48385 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/52 Kód: ÉA-27-SzF-3-04 Sorszám: 1455 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/52 Kód: ÉA-27-SzF-3-03 Sorszám: 1453 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Helyi szektorok képzései és tanácsadói szolgáltatások igénybevétele Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Jászság munkaerőpiacán nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. Nem a munkavállalók igényeinek megfelelő képesítésekkel rendelkeznek a munkavállalók, és a vállalkozók, civilek nem jutnak megfelelő szaktanácsadáshoz. Az intézményi dolgozóknak is folyamatos képzés igényük van. Mindezek igénybevétele a hátrányos helyzetű településen még nehezebb. Helyzet/ adottság ▪A munkaerőpiaci esélyek javítása érdekében a hátrányos helyzetű rétegeket (pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek, és a romák) megfelelő képzésben, tanácsadásban lehetne részesíteni, továbbá a jelenleg munkahellyel rendelkezők továbbképzését, tréningeken való részvételét is támogatni lehetne, mert a dolgozók körében igény van rá. Probléma/ lehetőség ▪A munkaerőpiacon jelentkező hiányszakmák (esztergályos, hegesztő, CNC forgácsoló, géplakatos) képzése lenne fontos, kevés az ipari parkokban lévő munkahelyekre történő utánpótlás. A kisebb vállalkozások dolgozóinak is lehetőséget kell adni a fejlődésre, képzésre, valamint az intézményi dolgozók tudásának szinten tartása és fejlesztése érdekében is szükség és igény van képzésekre, tréningekre (pl. nyelvtanulás, speciális szakmai tanfolyamok). A civilek szakmai és egyéb fejlődése, tájékoztatása is támogatandó. Minden olyan képzés vagy tréning támogatandó, ami nem tartozik az ÚMVP Képzés és tájékoztatás fejezet alá. Megoldási javaslat ▪Ha sikerül a térség gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseit összehangolni, akkor megfelelően átgondolt képzésekkel javulni fog a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedési esélye és a meglévő munkahellyel rendelkezők pedig nem kerülnek olyan nagy veszélybe, hogy elveszítik a munkahelyeiket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága21865 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/52 Kód: ÉA-27-SzF-3-03 Sorszám: 1453 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-06 Sorszám: 1415 Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztése Intézkedés: Biztonság növelése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A hátrányos helyzetű települések egy részén működik polgárőrség, tűzoltóság, és egyéb a biztonságérzetünket növelő tevékenységet folytató szervezet. A közbiztonság tekintetében egyes bűncselekmények száma és felderítettsége pl. Jászapátin nagyobb. Sajnos a kitelepüléseken is növekszik a lopások, bűncselekmények száma. Az önkéntes szervezetek (tűzoltóság, polgárőrség) pedig folyamatos eszközhiánnyal küszködnek. Helyzet/ adottság ▪A közbiztonság és közlekedési biztonságérzetünk miatt lehetőség van vagyonvédelmi elektronikai rendszerek, berendezések kiépítésére. A biztonságos megélhetéshez a polgárőrség nyújt segítséget, hogy a lopásokat, betöréseket visszaszorítsák. A tűzoltóság pedig ugyancsak a lakosok érdekeit szolgálja. Az önkormányzatoknak ki kell alakítani a bűnmegelőzési stratégiát és a megvalósításról gondoskodni. Probléma/ lehetőség ▪Az önkéntes polgárőr és tűzoltó szervezetek részére eszközfejlesztésre lenne lehetőség. A közbiztonságunk érdekében az önkormányzatoknak vagyonvédelmi elektronikai rendszereket kellene működtetniük, továbbá a veszélyes útszakaszokon a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokat kellene elvégezni. A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem, melyet az önkormányzatoknak erősíteni szükséges. Megoldási javaslat ▪A biztonság növelése érdekében tett fejlesztések hatására az itt élő lakosság nem fog elvándorolni, ha csökkennek a bűnözési adatok, ha csökken a balesetek száma, akkor nagyobb kedvvel élnek a térségben. A tűzvédelmi és polgárvédelmi eszközbeszerzések, fejlesztések következtében a problémás esetek száma csökkenni fog. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (95%), Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52978 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-06 Sorszám: 1415 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-05 Sorszám: 1413 Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztése Intézkedés: Biztonság növelése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A hátrányos helyzetű települések egy részén működik polgárőrség, tűzoltóság, és egyéb a biztonságérzetünket növelő tevékenységet folytató szervezet. A közbiztonság tekintetében egyes bűncselekmények száma és felderítettsége Jászkiséren és Jászladányon nagyobb. Az önkéntes szervezetek (tűzoltóság, polgárőrség) pedig folyamatos eszközhiánnyal küszködnek. Helyzet/ adottság ▪A közbiztonság és közlekedési biztonságérzetünk miatt lehetőség van vagyonvédelmi elektronikai rendszerek, forgalom csillapító berendezések kiépítésére. A biztonságos megélhetéshez a polgárőrség nyújt segítséget, hogy a lopásokat, betöréseket visszaszorítsák. A tűzoltóság pedig ugyancsak a lakosok érdekeit szolgálja. Az önkormányzatoknak ki kell alakítani a bűnmegelőzési stratégiát és a megvalósításról gondoskodni. Probléma/ lehetőség ▪Az önkéntes polgárőr és tűzoltó szervezetek részére eszközfejlesztésre lenne lehetőség. A közbiztonságunk érdekében az önkormányzatoknak vagyonvédelmi elektronikai rendszereket kellene működtetniük, továbbá a veszélyes útszakaszokon a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozásokat kellene elvégezni. A bűnmegelőzési munka egyik legfőbb célja a bűnözők „utánpótlási vonalainak szűkítése”, ennek legjobb módszere a gyermek- és ifjúságvédelem, melyet az önkormányzatoknak erősíteni szükséges. Megoldási javaslat ▪A biztonság növelése érdekében tett fejlesztések hatására az itt élő lakosság nem fog elvándorolni, ha csökkennek a bűnözési adatok, ha csökken a balesetek száma, akkor nagyobb kedvvel élnek a térségben. A tűzvédelmi és polgárvédelmi eszközbeszerzések, fejlesztések következtében a problémás esetek száma csökkenni fog. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (90%), Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága23942 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 50/52 Kód: ÉA-27-SzF-1-05 Sorszám: 1413 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/52 Kód: ÉA-27-GF-5-02 Sorszám: 1410 Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztése Intézkedés: Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A 12 jász település között van nagyon sok aktív civil szervezet, melyek vállalt feladatai között szerepel a társadalmi összetartás erősítése, továbbá léteznek környezetvédő szervezetek és olyanok, akik az esélyegyenlőség terén végeznek hasznos tevékenységeket a térségben. A főként romák által sűrűbben lakott településeken (pl. Alattyán, Jánoshida) sok hátrányos helyzetű, inaktív család él. A környezettudatos szemlélet kezd kialakulni (pl. szelektív hulladékgyűjtés). Esélyegyenlőség terén sajnos nagy lemaradások vannak. Helyzet/ adottság ▪A civil rétegek nagyobb szerepvállalásaival a társadalmi tőke gyarapodhat a térségben, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. Ezen a szereplők által szervezetett különböző programok kapcsán kiteljesedhet a társadalmi tőke, a környezettudatosságok fokozni kell a lakosokban és az esélyegyenlőségi programoknak is teret kell adni. Megoldási javaslat ▪A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, honlapok kialakítása és fejlesztése, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Megvalósulhatnak média programok, integrált kezdeményezések. A társadalmi tőke erősítésével a civil szféra mozgásterét, tevékenységét kiszékesítjük, a környezeti nevelés megerősödik és a különböző rétegek esélyegyenlőségét is javíthatjuk akár együttesen, vagy külön-külön is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪honlap készítés és/vagy meglévő honlap fejlesztése, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39693 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 51/52 Kód: ÉA-27-GF-5-02 Sorszám: 1410 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/52 Kód: ÉA-27-GF-5-01 Sorszám: 1408 Prioritás: Civil szektorok együttműködése, fejlesztése Intézkedés: Társadalmi felelősség és környezettudatosság erősítése, esélyegyenlőség növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A hátrányos helyzetű települések között van nagyon sok aktív civil szervezet, melyek vállalt feladatai között szerepel a társadalmi összetartás erősítése, továbbá léteznek környezetvédő szervezetek és olyanok, akik az esélyegyenlőség terén végeznek hasznos tevékenységeket a térségben. A főként romák által sűrűbben lakott településeken (Jászkisér, Jászladány) sok hátrányos helyzetű, inaktív család él. A környezettudatos szemlélet kezd kialakulni (pl. szelektív hulladékgyűjtés). Esélyegyenlőség terén sajnos nagy lemaradások vannak. Helyzet/ adottság ▪A civil rétegek nagyobb szerepvállalásaival a társadalmi tőke gyarapodhat a térségben, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. Ezen a szereplők által szervezetett különböző programok kapcsán kiteljesedhet a társadalmi tőke, a környezettudatosságok fokozni kell a lakosokban és az esélyegyenlőségi programoknak is teret kell adni. Megoldási javaslat ▪AA civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, honlapok kialakítása és fejlesztése, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Megvalósulhatnak média programok, integrált kezdeményezések. A társadalmi tőke erősítésével a civil szféra mozgásterét, tevékenységét kiszékesítjük, a környezeti nevelés megerősödik és a különböző rétegek esélyegyenlőségét is javíthatjuk akár együttesen, vagy külön-külön is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪honlapkészítés és/vagy meglévő holnap fejlesztése, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága17937 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 52/52 Kód: ÉA-27-GF-5-01 Sorszám: 1408 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

189 188 A fő prioritások egymással mellérendelt viszonnyal kerültek kialakításra, ahol a prioritások céljai felölelik a térségben található lakosság és szervezetek igény- és cél-meghatározásait. A prioritások tartalmazzák mindazon területeket, melyek fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a térség gazdasági, szellemi és kulturális felemelkedéséhez. A prioritások egymás melletti, de egymást támogató és kiegészítő kínálata alapján lehetőség van a térség problémáinak komplex kezelésére. Ez egy összetett problémának a megoldására akár több prioritás bevonásával lehetőséget ad, annak több irányból történő megközelítésére és megoldására. Az egyes prioritások tartalmazzák azokat az intézkedéseket, melyek hiánya és/vagy elégtelen léte súlyos probléma a térség számára. Ezen intézkedések célja, hogy egymástól függetlenül is megoldást adjanak az egyes problémák orvoslására, csökkentésére, de egymás melletti eredményes megvalósításuk által egymást erősítve fejtsék ki térségfejlesztő hatásukat. Az intézkedések ösztönzik azokat a tevékenységeket, melyek által munkahelyek jönnek létre, életképes vállalkozások lendülnek fel, kielégítésre kerülnek a lakosság szabadidős, kulturális, sport és szórakozási lehetőségei. Az intézkedések egymást segítő, támogató hatása fedezhető fel az összeállításban, mely által az egyes elképzelések térségfejlesztő hatása hatványozódik. Ez hatással lesz a térség minden tagjára, lakosára és szervezetére egyaránt, melynek következménye kell, hogy legyen a gazdaság élénkülése, az életszínvonal emelkedése. Az egyes prioritások és intézkedések ütemezésének alapelve az időarányos felhasználás megtervezése. Ez által az egyes szakterületi problémákra folyamatosan lesz lehetőség a fejlesztések és/vagy tevékenységek megvalósítására, mely ösztönzőleg hat az egyes területek célcsoportjaira, így akár egymás után egy vagy több intézkedés által támogatott több projekt is megvalósíthatóvá válik, melyek szintén egymásra épülve fejtenek ki összetett hatást. Ily módon egy megvalósuló projekt akár sok más projekttel lehet közvetett és/vagy közvetlen kapcsolatban, érintve több célterületet (pl. turizmus, foglalkoztatás, gazdaság). Az intézkedések egymással összhangban vannak és innovatív ötletek megvalósulását várjuk. Számítunk a gazdaság dinamikus fejlesztésére, melynek gyümölcse lesz a javuló szolgáltatások, a széleskörű és hosszú távú kulturális fejlődés. A fő prioritások egymással mellérendelt viszonnyal kerültek kialakításra, ahol a prioritások céljai felölelik a térségben található lakosság és szervezetek igény- és cél-meghatározásait. A prioritások tartalmazzák mindazon területeket, melyek fejlesztése jelentősen hozzájárulhat a térség gazdasági, szellemi és kulturális felemelkedéséhez. A prioritások egymás melletti, de egymást támogató és kiegészítő kínálata alapján lehetőség van a térség problémáinak komplex kezelésére. Ez egy összetett problémának a megoldására akár több prioritás bevonásával lehetőséget ad, annak több irányból történő megközelítésére és megoldására. Az egyes prioritások tartalmazzák azokat az intézkedéseket, melyek hiánya és/vagy elégtelen léte súlyos probléma a térség számára. Ezen intézkedések célja, hogy egymástól függetlenül is megoldást adjanak az egyes problémák orvoslására, csökkentésére, de egymás melletti eredményes megvalósításuk által egymást erősítve fejtsék ki térségfejlesztő hatásukat. Az intézkedések ösztönzik azokat a tevékenységeket, melyek által munkahelyek jönnek létre, életképes vállalkozások lendülnek fel, kielégítésre kerülnek a lakosság szabadidős, kulturális, sport és szórakozási lehetőségei. Az intézkedések egymást segítő, támogató hatása fedezhető fel az összeállításban, mely által az egyes elképzelések térségfejlesztő hatása hatványozódik. Ez hatással lesz a térség minden tagjára, lakosára és szervezetére egyaránt, melynek következménye kell, hogy legyen a gazdaság élénkülése, az életszínvonal emelkedése. Az egyes prioritások és intézkedések ütemezésének alapelve az időarányos felhasználás megtervezése. Ez által az egyes szakterületi problémákra folyamatosan lesz lehetőség a fejlesztések és/vagy tevékenységek megvalósítására, mely ösztönzőleg hat az egyes területek célcsoportjaira, így akár egymás után egy vagy több intézkedés által támogatott több projekt is megvalósíthatóvá válik, melyek szintén egymásra épülve fejtenek ki összetett hatást. Ily módon egy megvalósuló projekt akár sok más projekttel lehet közvetett és/vagy közvetlen kapcsolatban, érintve több célterületet (pl. turizmus, foglalkoztatás, gazdaság). Az intézkedések egymással összhangban vannak és innovatív ötletek megvalósulását várjuk. Számítunk a gazdaság dinamikus fejlesztésére, melynek gyümölcse lesz a javuló szolgáltatások, a széleskörű és hosszú távú kulturális fejlődés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

190 189 Célunk, hogy a tudás elvszivárgását megakadályozzuk és fiatalodó településeket érjünk el. Az egyes intézkedések szorosan kapcsolódnak egymáshoz pl. a turizmusfejlesztés a falufejlesztéssel; a kulturális és gasztronómiai turizmus összekapcsolható a közösségépítő programokkal, hagyományok ápolásával; a mikrovállalkozások fejlesztésével kapcsolatos intézkedés és a civil kezdeményezések kapcsolódhatnak a képzési és tanácsadási intézkedésekhez; az örökségvédelmi elképzelések kapcsolódhatnak a turizmusfejlesztéshez, a falufejlesztéshez; a civil szektorok együttműködése című prioritás jellemző lehet a közösségépítő programnak is, vagy a természetvédelmi örökség intézkedésnek; a mezőgazdasági termékek piacra jutása kapcsolódik a helyi vállalkozások fejlesztéséhez; a szabadidős- és sportszolgáltatás fejlesztés szorosan összefügg a turizmusfejlesztéssel, de a közösségi terek fejlesztésével is; stb. A különböző szektorok által megvalósítandó majdani projektek az egyes intézkedések révén fognak alkotni egy teljes egész elképzelést, ha mindegyik részcél megvalósul, akkor mondhatjuk el azt, hogy a HVS maradéktalanul megvalósult. A projektek megvalósulása során az érintett szereplők érvényesülése megnő, mely által a velük kapcsolatban lévő további szereplők helyzete is javul. Sok esetben ezen másodlagosan kedvezményezett szereplők között átfedés tapasztalható, melynek eredménye a különböző területek fejlesztése során a lakosság életszínvonalának emelkedése lesz. Az egyes intézkedések közvetett okozata az egyes szakterületek fejlődése, közvetetten pedig mindegyik kapcsolódik a többihez, ez által részt vállalva a program térségfejlesztő szerepéből. Közel 1,3 milliárd Ft támogatás osztható ki a Helyi Közösség számára, ez az összeg tartalmazza a HVK fejlesztési forrást és a Leader kiegészítő forrást is. A térségben lévő 5 hátrányos helyzetű település még versenyképesebb helyzetbe kerülhet, felzárkózhat a többi 12 településhez. A működési forrásból a beérkező pályázatok adminisztratív és szervezési feladatait meg lehet oldani. Várhatóan vegyesen lesz jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő beruházás, képzési, rendezvény és egyéb szakmai együttműködésen alapuló jogcímtípusú pályázatok. Célunk, hogy a tudás elvszivárgását megakadályozzuk és fiatalodó településeket érjünk el. Az egyes intézkedések szorosan kapcsolódnak egymáshoz pl. a turizmusfejlesztés a falufejlesztéssel; a kulturális és gasztronómiai turizmus összekapcsolható a közösségépítő programokkal, hagyományok ápolásával; a mikrovállalkozások fejlesztésével kapcsolatos intézkedés és a civil kezdeményezések kapcsolódhatnak a képzési és tanácsadási intézkedésekhez; az örökségvédelmi elképzelések kapcsolódhatnak a turizmusfejlesztéshez, a falufejlesztéshez; a civil szektorok együttműködése című prioritás jellemző lehet a közösségépítő programnak is, vagy a természetvédelmi örökség intézkedésnek; a mezőgazdasági termékek piacra jutása kapcsolódik a helyi vállalkozások fejlesztéséhez; a szabadidős- és sportszolgáltatás fejlesztés szorosan összefügg a turizmusfejlesztéssel, de a közösségi terek fejlesztésével is; stb. A különböző szektorok által megvalósítandó majdani projektek az egyes intézkedések révén fognak alkotni egy teljes egész elképzelést, ha mindegyik részcél megvalósul, akkor mondhatjuk el azt, hogy a HVS maradéktalanul megvalósult. A projektek megvalósulása során az érintett szereplők érvényesülése megnő, mely által a velük kapcsolatban lévő további szereplők helyzete is javul. Sok esetben ezen másodlagosan kedvezményezett szereplők között átfedés tapasztalható, melynek eredménye a különböző területek fejlesztése során a lakosság életszínvonalának emelkedése lesz. Az egyes intézkedések közvetett okozata az egyes szakterületek fejlődése, közvetetten pedig mindegyik kapcsolódik a többihez, ez által részt vállalva a program térségfejlesztő szerepéből. Közel 1,3 milliárd Ft támogatás osztható ki a Helyi Közösség számára, ez az összeg tartalmazza a HVK fejlesztési forrást és a Leader kiegészítő forrást is. A térségben lévő 5 hátrányos helyzetű település még versenyképesebb helyzetbe kerülhet, felzárkózhat a többi 12 településhez. A működési forrásból a beérkező pályázatok adminisztratív és szervezési feladatait meg lehet oldani. Várhatóan vegyesen lesz jövedelemtermelő és nem jövedelemtermelő beruházás, képzési, rendezvény és egyéb szakmai együttműködésen alapuló jogcímtípusú pályázatok. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

191 190 A HVS kidolgozásának egyik legfőbb alapelve a minden társadalmi és gazdasági csoportot, egyént elérő intézkedések meghatározása volt. Ezáltal sikerült a térségre jellemző strukturális, gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelően olyan programot kidolgozni, amelynek egyik célja a felzárkóztatása mindazon szereplőknek, melyeknek ön-megvalósításához erre szükségük van, másik célja azon szereplők lendületbe hozása, melyek eddig nem tudtak kellőképp kibontakozni és versenyképesek lenni. A program kiemelten foglalkozik a cigány kisebbség problémáinak kezelésével és megoldást kínál mindezekre. Ezen célokat több prioritás több intézkedésén keresztül is érvényesíteni lehet, melyek között megkülönböztetve találunk lehetőségeket az egyes részproblémák kiküszöbölésére is, de összességében is meghatározó az integrációs cél és az együttműködések erősítése a különböző társadalmi szereplők között. A nők, fiatalok, romák, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok a program során nem szenvendnek hátrányt, bevonjuk őket a megvalósításba. Ezen csoportok munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyei javulhatnak. A romák nagyszámú jelenléte jelenti a települések számára a legnagyobb problémát. A települések együttes érdeke, hogy a helyi programok szervezésbe ezt a réteget is bevonják, ezáltal elősegítve a társadalmi integrációjukat. A fiatalok és gyesen lévő nők bevonását, esélyeik javítását is célul tűzzük ki. Az elkövetkező évek során olyan fenntartható fejlődési irányt mutathatunk a térségi lakosai és az országban élő vidéki lakosság számára, amelyen keresztül elérhető, hogy a köztudatban éljen a vidéki élet kiváló minősége és folyamatos javíthatósága. Ezáltal szeretnénk elérni, hogy a falvaink ne néptelenedjenek el, a szolgáltatások ugyanúgy (ugyanolyan minőségben) elérhetőek legyenek a kisebb településeken is, mint a nagyobbakon. A stratégia kidolgozásában aktívan részt vettek az akciócsoport tagok, ezen tagok közül több különböző érdekeltségű vállalkozás és civil szervezet is volt (pl. roma, örökségvédelmi, ifjúsági). A HVS kidolgozásának egyik legfőbb alapelve a minden társadalmi és gazdasági csoportot, egyént elérő intézkedések meghatározása volt. Ezáltal sikerült a térségre jellemző strukturális, gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelően olyan programot kidolgozni, amelynek egyik célja a felzárkóztatása mindazon szereplőknek, melyeknek ön-megvalósításához erre szükségük van, másik célja azon szereplők lendületbe hozása, melyek eddig nem tudtak kellőképp kibontakozni és versenyképesek lenni. A program kiemelten foglalkozik a cigány kisebbség problémáinak kezelésével és megoldást kínál mindezekre. Ezen célokat több prioritás több intézkedésén keresztül is érvényesíteni lehet, melyek között megkülönböztetve találunk lehetőségeket az egyes részproblémák kiküszöbölésére is, de összességében is meghatározó az integrációs cél és az együttműködések erősítése a különböző társadalmi szereplők között. A nők, fiatalok, romák, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok a program során nem szenvendnek hátrányt, bevonjuk őket a megvalósításba. Ezen csoportok munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyei javulhatnak. A romák nagyszámú jelenléte jelenti a települések számára a legnagyobb problémát. A települések együttes érdeke, hogy a helyi programok szervezésbe ezt a réteget is bevonják, ezáltal elősegítve a társadalmi integrációjukat. A fiatalok és gyesen lévő nők bevonását, esélyeik javítását is célul tűzzük ki. Az elkövetkező évek során olyan fenntartható fejlődési irányt mutathatunk a térségi lakosai és az országban élő vidéki lakosság számára, amelyen keresztül elérhető, hogy a köztudatban éljen a vidéki élet kiváló minősége és folyamatos javíthatósága. Ezáltal szeretnénk elérni, hogy a falvaink ne néptelenedjenek el, a szolgáltatások ugyanúgy (ugyanolyan minőségben) elérhetőek legyenek a kisebb településeken is, mint a nagyobbakon. A stratégia kidolgozásában aktívan részt vettek az akciócsoport tagok, ezen tagok közül több különböző érdekeltségű vállalkozás és civil szervezet is volt (pl. roma, örökségvédelmi, ifjúsági). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

192 191 A közösség a helyzetelemzés, a prioritások és intézkedések és a megoldási javaslatok kidolgozása során folyamatosan egyeztetett ezekkel a szervezetekkel és a VKSZI RIPI roma referense is segítette munkánkat. Több fórumot is tartottunk és a jogi forma megalakításában is kikértük a véleményüket. Az együttműködés sikeres volt és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Az intézkedésekre igaz, hogy a társadalom minden rétegére pozitív hatást gyakorolunk. A helyi fiatalok jobban érzik magukat a lakóhelyükön, és remélhetőleg itt alapítanak családot, és nem vándorolnak el városokba. A szociálisan hátrányos helyzetben élő családok életét a programokkal színesíteni tudjuk, bevonjuk őket a szervezésbe is. A közösség összetartó ereje hatással lesz a gyesen lévő nőkre, a romákra. Hosszú távú gazdasági hatásként érzékelni fogjuk, hogy a térségbe érkező turisták, Jász szülöttek vissza fognak járni a településekre. Ennek hasznát a kereskedelmi és turisztikai vállalkozások fogják elsősorban érzékelni. A közösség a helyzetelemzés, a prioritások és intézkedések és a megoldási javaslatok kidolgozása során folyamatosan egyeztetett ezekkel a szervezetekkel és a VKSZI RIPI roma referense is segítette munkánkat. Több fórumot is tartottunk és a jogi forma megalakításában is kikértük a véleményüket. Az együttműködés sikeres volt és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Az intézkedésekre igaz, hogy a társadalom minden rétegére pozitív hatást gyakorolunk. A helyi fiatalok jobban érzik magukat a lakóhelyükön, és remélhetőleg itt alapítanak családot, és nem vándorolnak el városokba. A szociálisan hátrányos helyzetben élő családok életét a programokkal színesíteni tudjuk, bevonjuk őket a szervezésbe is. A közösség összetartó ereje hatással lesz a gyesen lévő nőkre, a romákra. Hosszú távú gazdasági hatásként érzékelni fogjuk, hogy a térségbe érkező turisták, Jász szülöttek vissza fognak járni a településekre. Ennek hasznát a kereskedelmi és turisztikai vállalkozások fogják elsősorban érzékelni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

193 192 A tervezés során nagyon lényeges szempont volt figyelembe venni azt, hogy egy város (Jászberény) kivételével egy egész statisztikai kistérség az, aki részese a programnak. A korábban készült kistérségi fejlesztési tervek ismertében fogalmaztuk meg a HVS-t és a még aktuális célok beépítésre kerültek. Ennek átgondolásához és aktualizálásához segítséget adott mindazon tag (jogi és magánszemély), akik az előkészítő folyamatban részt vettek. Ezáltal nagyon sok, már korábbi tervekben szereplő cél került megerősítésre, mely ez által is igazolni látszik ezen igények kielégítésének szükségességét, meglétük hiányát. A kistérségi tervek mellett nagy hangsúlyt kaptak azok a települési szintű (rövid és/vagy hosszú távú) programok, melyek alapján és azokat figyelembe véve járnak el az egyes szervezetek, lakosok. Sok esetben itt is olyan régi (évekkel, akár évtizedekkel ezelőtti) problémák megoldása és célok elérése ezek a célok anyagi okok miatt nem valósultak meg. Nagy jelentőségűnek tulajdonítjuk a korábban valamely szervezet által készített terveknek a társadalom egyéb tagjaira gyakorolt hatását is. Megfigyelhető azon jelenség, mely alapján az egyes szervezetek és személyek megpróbálják céljaikat egymáséhoz illeszteni oly módon, hogy azok ne kioltsák, hanem erősítsék egymást, generálják a többit. Ez által az egyes célok csoportjai olyan halmazokat képeznek, melyeknek részhalmazai az egyes célok. Ezeket figyelembe véve kerültek meghatározásra az egyes prioritások és intézkedések. Az elmúlt években a kistérségben az önkormányzatok közös összefogással valósították meg a telefon- és a gázhálózat kiépítését, a szennyvízberuházásokat. A térségen túlmutató partnerséggel alakult ki 33 jász és hevesi település együttműködésével a regionális szilárd-hulladéklerakó. A Jászság rendelkezik egy vidékfejlesztési programmal, ami sok helyen aktuális elemeket tartalmaz még most is. A megyei stratégiai programhoz széleskörű projektgyűjtést végeztek, és a 2 éves akciótervhez is ban elkészült egy jászsági koncepció és operatív program is. Ezen programok kapcsán a térségi szereplők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a közös cél érdekében történő összefogás elengedhetetlen a nagyobb beruházások, elképzelések megvalósításához. A tervezés során nagyon lényeges szempont volt figyelembe venni azt, hogy egy város (Jászberény) kivételével egy egész statisztikai kistérség az, aki részese a programnak. A korábban készült kistérségi fejlesztési tervek ismertében fogalmaztuk meg a HVS-t és a még aktuális célok beépítésre kerültek. Ennek átgondolásához és aktualizálásához segítséget adott mindazon tag (jogi és magánszemély), akik az előkészítő folyamatban részt vettek. Ezáltal nagyon sok, már korábbi tervekben szereplő cél került megerősítésre, mely ez által is igazolni látszik ezen igények kielégítésének szükségességét, meglétük hiányát. A kistérségi tervek mellett nagy hangsúlyt kaptak azok a települési szintű (rövid és/vagy hosszú távú) programok, melyek alapján és azokat figyelembe véve járnak el az egyes szervezetek, lakosok. Sok esetben itt is olyan régi (évekkel, akár évtizedekkel ezelőtti) problémák megoldása és célok elérése ezek a célok anyagi okok miatt nem valósultak meg. Nagy jelentőségűnek tulajdonítjuk a korábban valamely szervezet által készített terveknek a társadalom egyéb tagjaira gyakorolt hatását is. Megfigyelhető azon jelenség, mely alapján az egyes szervezetek és személyek megpróbálják céljaikat egymáséhoz illeszteni oly módon, hogy azok ne kioltsák, hanem erősítsék egymást, generálják a többit. Ez által az egyes célok csoportjai olyan halmazokat képeznek, melyeknek részhalmazai az egyes célok. Ezeket figyelembe véve kerültek meghatározásra az egyes prioritások és intézkedések. Az elmúlt években a kistérségben az önkormányzatok közös összefogással valósították meg a telefon- és a gázhálózat kiépítését, a szennyvízberuházásokat. A térségen túlmutató partnerséggel alakult ki 33 jász és hevesi település együttműködésével a regionális szilárd-hulladéklerakó. A Jászság rendelkezik egy vidékfejlesztési programmal, ami sok helyen aktuális elemeket tartalmaz még most is. A megyei stratégiai programhoz széleskörű projektgyűjtést végeztek, és a 2 éves akciótervhez is ban elkészült egy jászsági koncepció és operatív program is. Ezen programok kapcsán a térségi szereplők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a közös cél érdekében történő összefogás elengedhetetlen a nagyobb beruházások, elképzelések megvalósításához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

194 193 A Jászságból 3 pályázat érkezett be a korábbi Leader+ program megvalósítására. Ezek közül a Jászapáti gesztorságával (+3 település) jelenlegi is zajló „Jász-Sarokpont” Összefogás a Térség Jövőéért elnevezésű akciócsoport nyert. A másik két pályázatban szereplő jó elképzeléseket, intézkedéseket a jelenlegi stratégiába beépítettük. Összességében megállapítható, hogy a térségben lévő fejlesztési tervek részben megvalósultak, a teljes megvalósulásnak anyagi jellegű okai vannak, mert nem írtak még ki megfelelő pályázatokat, vagy a feltételeknek nem feleltek meg a pályázók. A HVS tervezése során a korábbi tapasztalatokat is figyelembe vettük és kézzelfoghatóbb, elérhetőbb prioritásokat és intézkedéseket fogalmaztunk meg. A Jászságból 3 pályázat érkezett be a korábbi Leader+ program megvalósítására. Ezek közül a Jászapáti gesztorságával (+3 település) jelenlegi is zajló „Jász-Sarokpont” Összefogás a Térség Jövőéért elnevezésű akciócsoport nyert. A másik két pályázatban szereplő jó elképzeléseket, intézkedéseket a jelenlegi stratégiába beépítettük. Összességében megállapítható, hogy a térségben lévő fejlesztési tervek részben megvalósultak, a teljes megvalósulásnak anyagi jellegű okai vannak, mert nem írtak még ki megfelelő pályázatokat, vagy a feltételeknek nem feleltek meg a pályázók. A HVS tervezése során a korábbi tapasztalatokat is figyelembe vettük és kézzelfoghatóbb, elérhetőbb prioritásokat és intézkedéseket fogalmaztunk meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

195 194 A tervezés során végzett stratégia-alkotást követően és a megalapított egyesületből adódóan az egyes tagok, partnerek tagozatok fognak rendeződni. Az egyes partnerek és más külső partnerek összefogással észszerűbben és sikeresebben valósíthatnak meg terveket. Az együttműködésre való törekvés mellett sokszor felfedezhető az egymásra utaltság és az egymástól való függés is, mely biztosítja, hogy nagy társadalmi réteget vagy nagyobb célcsoportot érintsenek a célok. Az együttműködések kialakulása várható nem csak a területi, de az ágazati és szakmai területeken is, hiszen ez által hatékonyabb megvalósulás és/vagy munkavégzés érhető el. A program kapcsán olyan partnerek egymásra találása és együttműködése tapasztalható, melyek eddig semmilyen társadalmi és ágazati területen nem kapcsolódtak egymáshoz, egymástól függetlenül végezték tevékenységüket, egymás céljainak és tevékenységének ismerete nélkül. Az alulról építkezés elvének érvényesülése mellett (tervezés által is) az aggregátum részeként megjelenik a három pólus, az önkormányzati, a civil, a magán és vállalkozói szféra. A program LEADER-szerűségét erősíti az a belső erőforrás, amely a térség legnagyobb vonzerejét adja: a Jász ön- és identitástudat. Az alulról jövő építkezést nem lesz nehéz az akciócsoportnak megvalósítani. Ugyanezt az elvet követve szeretnénk a Leader-szerű működést megvalósítani. A megalakult egyesület működtetésére van pozitív és követendő példánk, hiszen az előző Leader+ programot a Jászapátiak Baráti Egyesülete bonyolítja. Gyakorlatilag ennek a mintájára alakítjuk ki a jelenlegi munkaszervezetet is, csak most több létszámmal és több településsel, több pályázóval számolunk. A működést egy munkaszervezet fogja biztosítani, aki együttműködik az egyesület vezetőségével, tagjaival, továbbá a leendő pályázókkal, szervezetekkel, lakosokkal. A munkaszervezet vezetőjének és munkatársainak tapasztalattal rendelkező szakembereknek kell lenniük (pl. pályázatírás, elszámolások, menedzsment, projektgenerálás, jog, adminisztráció, kommunikáció stb. területén). A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokat a résztvevő 17 településen tervezzük. Fórumokat fogunk tartani, továbbá fogadóórát, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a HVS-t és a pályázatokat. A tervezés során végzett stratégia-alkotást követően és a megalapított egyesületből adódóan az egyes tagok, partnerek tagozatok fognak rendeződni. Az egyes partnerek és más külső partnerek összefogással észszerűbben és sikeresebben valósíthatnak meg terveket. Az együttműködésre való törekvés mellett sokszor felfedezhető az egymásra utaltság és az egymástól való függés is, mely biztosítja, hogy nagy társadalmi réteget vagy nagyobb célcsoportot érintsenek a célok. Az együttműködések kialakulása várható nem csak a területi, de az ágazati és szakmai területeken is, hiszen ez által hatékonyabb megvalósulás és/vagy munkavégzés érhető el. A program kapcsán olyan partnerek egymásra találása és együttműködése tapasztalható, melyek eddig semmilyen társadalmi és ágazati területen nem kapcsolódtak egymáshoz, egymástól függetlenül végezték tevékenységüket, egymás céljainak és tevékenységének ismerete nélkül. Az alulról építkezés elvének érvényesülése mellett (tervezés által is) az aggregátum részeként megjelenik a három pólus, az önkormányzati, a civil, a magán és vállalkozói szféra. A program LEADER-szerűségét erősíti az a belső erőforrás, amely a térség legnagyobb vonzerejét adja: a Jász ön- és identitástudat. Az alulról jövő építkezést nem lesz nehéz az akciócsoportnak megvalósítani. Ugyanezt az elvet követve szeretnénk a Leader-szerű működést megvalósítani. A megalakult egyesület működtetésére van pozitív és követendő példánk, hiszen az előző Leader+ programot a Jászapátiak Baráti Egyesülete bonyolítja. Gyakorlatilag ennek a mintájára alakítjuk ki a jelenlegi munkaszervezetet is, csak most több létszámmal és több településsel, több pályázóval számolunk. A működést egy munkaszervezet fogja biztosítani, aki együttműködik az egyesület vezetőségével, tagjaival, továbbá a leendő pályázókkal, szervezetekkel, lakosokkal. A munkaszervezet vezetőjének és munkatársainak tapasztalattal rendelkező szakembereknek kell lenniük (pl. pályázatírás, elszámolások, menedzsment, projektgenerálás, jog, adminisztráció, kommunikáció stb. területén). A pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokat a résztvevő 17 településen tervezzük. Fórumokat fogunk tartani, továbbá fogadóórát, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a HVS-t és a pályázatokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

196 195 A pályázókat tájékoztatni fogjuk a helyi újságokon keresztül, hiszen minden önkormányzat rendelkezik helyi lappal, továbbá szórólapokat fogunk készíteni és eljuttatni a célközönséghez. A Közösség honlapját (a települési honlapokat is) folyamatosan frissítjük, új információkkal látjuk el. A Leader akciócsoport biztosítani fogja a Jászság közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek hatékony képviseletét. Az önkormányzatok eddig is aktív részesei voltak a korábbi Leader+ megvalósításának, de a civil és vállalkozó szektor meghatározó közreműködése is erősen jellemző volt. Ugyanezt az erős együttműködést és tenni akarást szeretnénk a jelenlegi Leader programba is átörökíteni. A pályázókat tájékoztatni fogjuk a helyi újságokon keresztül, hiszen minden önkormányzat rendelkezik helyi lappal, továbbá szórólapokat fogunk készíteni és eljuttatni a célközönséghez. A Közösség honlapját (a települési honlapokat is) folyamatosan frissítjük, új információkkal látjuk el. A Leader akciócsoport biztosítani fogja a Jászság közösségei és gazdasági szerveződései érdekeinek hatékony képviseletét. Az önkormányzatok eddig is aktív részesei voltak a korábbi Leader+ megvalósításának, de a civil és vállalkozó szektor meghatározó közreműködése is erősen jellemző volt. Ugyanezt az erős együttműködést és tenni akarást szeretnénk a jelenlegi Leader programba is átörökíteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."