Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-Tarna-Rima Mente FKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-Tarna-Rima Mente FKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-Tarna-Rima Mente FKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Ezer arc - egy törekvés a Tisza-Tarna-Rima mentén

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 38 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Tisza-Tarna-Rima Mente FKE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 71,625 fő, a városokban élő lakosok száma 23,092 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 71, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Heves 11,607 fő 8,325 fő 3,748 fő 3,556 fő Füzesabony Kál Erdőtelek Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 38 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 18 Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,065,360 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪6▪6▪2,065,360 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪16▪1,577,135 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪1,015,098 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪391,723 ▪Leader közösségi fejlesztés▪6▪6▪222,359 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪10▪721,592 ▪Leader képzés▪2▪2▪144,999 ▪Leader rendezvény▪6▪6▪313,819 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪74,296 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪247,183 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Tisza-Tarna-Rima Mente FKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A TTRM legfontosabb problémája, hogy problémája komplex: súlyos helyzete gazdaságilag, társadalmilag determinált. A leépült ipar által kibocsátot munkaerőt a megerősödni képtelen mezőgazdaság nem képes felszívni, a helyi vállalkozások tőke- és innovációszegények, a népesség - kedvezőtlen demográfiai, iskolázottsági, egészségi állapota miatt - hatékony munkaerőbázist nem tud teremteni, mentális, morális belső megújulásra pedig nem képes. Az infrastruktúrális hiányosságok, a meglévő természeti értékekkel – gondatlan gazda módjára – történő sáfárkodás tovább rontja a felzárkózás esélyét. ▪A meglévő természeti, kulturális értékek, adottságok feltárása, hasznosítása úgy, hogy az a horizontális szempontoknak maximálisan megfeleljen: környezetileg fenntartható legyen, s az esélyegyenlőség kritérimait teljesítse. Ezt valósíthatja meg a Tiszamenti Natúrpark kiterjesztése, bio- és természetközeli gazdálkodás, energianövény termesztés, az ökoturizmus, helyi termékek, szolgáltatások fejlesztése, melyekkel új munkahelyek termethetők, lehetőséget adva az alacsonyan kvalifikált munkaerő bevonására is. Együttműködéssel az emberek, térségek, szektorok között a szinergiák erősíthetők, a siker pedig hatványozható.

7 6 A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A térség komplex problémájára – az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül – kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a „Helyi vállalkozások fejlesztése”, az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése”, a „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a „Helyi idegenforgalom fejlesztése”, a „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”, a „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” a térség előnyeinek kiaknázását célozzák meg, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának. Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon – hasznosítani. A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A térség komplex problémájára – az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül – kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a „Helyi vállalkozások fejlesztése”, az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése”, a „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a „Helyi idegenforgalom fejlesztése”, a „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”, a „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” a térség előnyeinek kiaknázását célozzák meg, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának. Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon – hasznosítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár. Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges. A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja. A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal. Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár. Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges. A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja. A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas – ezen belül is tartós – munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát – ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége. A hely szellemét, az itt élők attitűdjei, a helyi társadalom lélektana határozza meg: egyes települések, mikrorégiók relatíve kedvezőbb gazdasági viszonyai, illetve gazdagabb közösségi élete, hagyományai védő faktort jelentenek, addig - főként a hevesi kistérségség elmaradott részein - egyfajta rezignáltság tapasztalható. A Tisza-Tarna-Rima-Menti akciócsoport területén a gazdasági fejlesztéseken túl nagy szükség van az emberek, szférák, ágazatok, mikrotérségek, kisebbség-többség közti együttműködésre, a hitre, a tettre és az ezekből fakadó sikerekre: szándékaink szerint stratégiánk az ehhez vezető utat keresi és találja meg. Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas – ezen belül is tartós – munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát – ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége. A hely szellemét, az itt élők attitűdjei, a helyi társadalom lélektana határozza meg: egyes települések, mikrorégiók relatíve kedvezőbb gazdasági viszonyai, illetve gazdagabb közösségi élete, hagyományai védő faktort jelentenek, addig - főként a hevesi kistérségség elmaradott részein - egyfajta rezignáltság tapasztalható. A Tisza-Tarna-Rima-Menti akciócsoport területén a gazdasági fejlesztéseken túl nagy szükség van az emberek, szférák, ágazatok, mikrotérségek, kisebbség-többség közti együttműködésre, a hitre, a tettre és az ezekből fakadó sikerekre: szándékaink szerint stratégiánk az ehhez vezető utat keresi és találja meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A TTRM éghajlati, környezeti, talajtani viszonyai meglehetősen változatosak, növény és állatvilága ritkaságokkal, védett értékekkel teszi gazdaggá a térséget. Éghajlati viszonyait jellemzi a magas évi napfénytartam, vízellátottságára pedig az időszaki vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A Tarna és a Tisza mentén jelentősebb az árvízveszély - a töltések kiépülése óta viszont a talajvizek nem tudnak természetes úton a folyókba jutni, mélyebb fekvésű részeken az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva. A belvízveszélyes területek csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, általában szántókként jól hasznosíthatók. A kistérség jellegzetes területei a zömmel védettség alatt is álló természetes gyepek, amelyeknek összrészesedése 10 %. Az erdők mindössze 5 %-ot foglalnak el a területen. A kistérség ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyei a szárazföldi mocsarak. Az intenzív mezőgazdálkodás hatására a táj egy része jellegtelenné vált, a még megmaradt természetes, vagy természetközeli élőhelyek elszigetelődtek egymástól. A kistérség legfőbb természetvédelmi értékei Hevesi Füves Puszták, a Tisza-tó és a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Országosan védett terület az Erdőtelki arborétum és az Erdőtelki Égerláp.TTRM területén 77E ha különös védelem alatt álló Natura2000 terület található. A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, teret biztosít eredeti célja, a vízkészlet tárolása mellett az idegenforgalom kibontakozására is: egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény ahol a vendégek 1500 m-es víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi madárrezervátum. A Hevesi Puszták TK azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyeket gyűjti egy csokorba, amelyek nagyságuk, minőségük révén még védelemre érdemesek. A sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek színpompás növényközössége tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók: a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban. A TTRM éghajlati, környezeti, talajtani viszonyai meglehetősen változatosak, növény és állatvilága ritkaságokkal, védett értékekkel teszi gazdaggá a térséget. Éghajlati viszonyait jellemzi a magas évi napfénytartam, vízellátottságára pedig az időszaki vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A Tarna és a Tisza mentén jelentősebb az árvízveszély - a töltések kiépülése óta viszont a talajvizek nem tudnak természetes úton a folyókba jutni, mélyebb fekvésű részeken az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva. A belvízveszélyes területek csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, általában szántókként jól hasznosíthatók. A kistérség jellegzetes területei a zömmel védettség alatt is álló természetes gyepek, amelyeknek összrészesedése 10 %. Az erdők mindössze 5 %-ot foglalnak el a területen. A kistérség ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyei a szárazföldi mocsarak. Az intenzív mezőgazdálkodás hatására a táj egy része jellegtelenné vált, a még megmaradt természetes, vagy természetközeli élőhelyek elszigetelődtek egymástól. A kistérség legfőbb természetvédelmi értékei Hevesi Füves Puszták, a Tisza-tó és a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Országosan védett terület az Erdőtelki arborétum és az Erdőtelki Égerláp.TTRM területén 77E ha különös védelem alatt álló Natura2000 terület található. A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, teret biztosít eredeti célja, a vízkészlet tárolása mellett az idegenforgalom kibontakozására is: egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény ahol a vendégek 1500 m-es víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi madárrezervátum. A Hevesi Puszták TK azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyeket gyűjti egy csokorba, amelyek nagyságuk, minőségük révén még védelemre érdemesek. A sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek színpompás növényközössége tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók: a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelnünk, hogy térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél–hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat– egy hulladékkezelési projekt keretén belül – borsod megyei égetőben kívánják ártalmatlanítani, feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra is van szükség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel – melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak. Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét. Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek). Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak. A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező. A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel – melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak. Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét. Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek). Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak. A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek. Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet. Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek. Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 27% 9% 5% 13% 7% 0% 16% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 11% 29% 12% 3% 11% 3% 2% 21% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.9%, ami 3.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.9% ▪Változás 2003-hoz képest 3.4 százalékpont

20 19 A térségben – összefüggésben a romák népességen belüli magas arányával is - igen kedvezőtlenek a foglalkoztatási adatok. A füzesabonyi kistérség munkanélküliségi rátája 9, míg a hevesié 14,3 %, a tartósan munkanélküliek aránya 48 % illetve 54,9 %. Leginkább sújtott települések főként a hevesi kistérségben találhatók - pl. Kömlő 31,93%, Erk 26,91% de a füzesabonyi térségben is találhatunk igen magas arányt – Sarud 21,05%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek körében a hevesi kistérségben 45,2, a füzesabonyiban 40,8 %, szemben a megye 35,6%-os átlagával. A térségi munkanélküliek rendkívül alacsony mobilitásúak: a regisztráltak tizede középfokú végzettségű, a diplomások száma elenyésző. Betanított és segédmunkás az állástalanok kétharmada, akik javarészt alulképzettek, a munkaerőpiac perifériájára szorultak és viszonylag kis esélyük van arra, hogy rövid-középtávon kvalifikált munkaerővé váljanak. A roma kisebbségen belül nagyon alacsony az aktív, folyamatos és legális foglalkoztatásban állók aránya: a többség vagy teljesen kívül esik a munkaerő piacon, vagy pedig „fekete munkásként” – főleg az építőiparban– dolgozik. Mostanra a második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit munkába járni: ezzel nem pusztán anyagilag lehetetlenülnek el, hanem – szocializációs problémák miatt – teljesen elvágják a munka világába vezető utat, nem alakul ki a munkakultúra, a pozitív minta. Mindemellett az oktatás rendszere gyakorlatilag generációkra konzerválja munkanélküliségüket, perifériás helyzetüket. A társadalmi problémákat gazdaságiak is tetézték: a 90-es évek elején sorra szűntek meg a térség ipari üzemei, gyárai, amellyel jelentős munkaerő felesleg jelentkezett. Az aktuális helyzetet jól példázza, hogy egyetlen 500 főt foglalkoztató vállalkozás sincs, s a KKV-k száma is igen alacsony - jellemző, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A kistérség társadalmi-foglalkoztatási helyzetét jól mutatják a foglalkoztatási programok: 8 osztályt biztosító képzés, roma dajka és pedellus program, melyek a romák szocializációját kívánják segíteni. A térségben – összefüggésben a romák népességen belüli magas arányával is - igen kedvezőtlenek a foglalkoztatási adatok. A füzesabonyi kistérség munkanélküliségi rátája 9, míg a hevesié 14,3 %, a tartósan munkanélküliek aránya 48 % illetve 54,9 %. Leginkább sújtott települések főként a hevesi kistérségben találhatók - pl. Kömlő 31,93%, Erk 26,91% de a füzesabonyi térségben is találhatunk igen magas arányt – Sarud 21,05%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek körében a hevesi kistérségben 45,2, a füzesabonyiban 40,8 %, szemben a megye 35,6%-os átlagával. A térségi munkanélküliek rendkívül alacsony mobilitásúak: a regisztráltak tizede középfokú végzettségű, a diplomások száma elenyésző. Betanított és segédmunkás az állástalanok kétharmada, akik javarészt alulképzettek, a munkaerőpiac perifériájára szorultak és viszonylag kis esélyük van arra, hogy rövid-középtávon kvalifikált munkaerővé váljanak. A roma kisebbségen belül nagyon alacsony az aktív, folyamatos és legális foglalkoztatásban állók aránya: a többség vagy teljesen kívül esik a munkaerő piacon, vagy pedig „fekete munkásként” – főleg az építőiparban– dolgozik. Mostanra a második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit munkába járni: ezzel nem pusztán anyagilag lehetetlenülnek el, hanem – szocializációs problémák miatt – teljesen elvágják a munka világába vezető utat, nem alakul ki a munkakultúra, a pozitív minta. Mindemellett az oktatás rendszere gyakorlatilag generációkra konzerválja munkanélküliségüket, perifériás helyzetüket. A társadalmi problémákat gazdaságiak is tetézték: a 90-es évek elején sorra szűntek meg a térség ipari üzemei, gyárai, amellyel jelentős munkaerő felesleg jelentkezett. Az aktuális helyzetet jól példázza, hogy egyetlen 500 főt foglalkoztató vállalkozás sincs, s a KKV-k száma is igen alacsony - jellemző, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A kistérség társadalmi-foglalkoztatási helyzetét jól mutatják a foglalkoztatási programok: 8 osztályt biztosító képzés, roma dajka és pedellus program, melyek a romák szocializációját kívánják segíteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 Komoly társadalompolitikai hatása van annak a foglalkoztatási programnak, amelyet Tarnabodon és Erken valósítanak meg: a befogadó falu elnevezésű program a település kiüresedését hivatott megállítani úgy, hogy a szociálisan rászoruló családok szükséglethierarchiáját komplex program segítéségével (közmunka, települési ház biztosítása, mentális segítségnyújtás) újraépítsék. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudott megerősödni, jelentősebb munkaerőt foglalkoztatni: a megfelelő kitörési pontok megtalálásával lehetőség nyílhat az alacsonyabban kvalifikált munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatására. A munkavállalók egy része naponta ingázik: Gyöngyös, Eger, Visonta, Jászberény, Budapest a célpontjai a más kistérségekbe történő munkába járásnak. E adatok tükrében megállapítható, hogy a két kistérség foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb az országosénál, de még a megyében is a legkedvezőtlenebb adatokat mutatják. Komoly társadalompolitikai hatása van annak a foglalkoztatási programnak, amelyet Tarnabodon és Erken valósítanak meg: a befogadó falu elnevezésű program a település kiüresedését hivatott megállítani úgy, hogy a szociálisan rászoruló családok szükséglethierarchiáját komplex program segítéségével (közmunka, települési ház biztosítása, mentális segítségnyújtás) újraépítsék. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudott megerősödni, jelentősebb munkaerőt foglalkoztatni: a megfelelő kitörési pontok megtalálásával lehetőség nyílhat az alacsonyabban kvalifikált munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatására. A munkavállalók egy része naponta ingázik: Gyöngyös, Eger, Visonta, Jászberény, Budapest a célpontjai a más kistérségekbe történő munkába járásnak. E adatok tükrében megállapítható, hogy a két kistérség foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb az országosénál, de még a megyében is a legkedvezőtlenebb adatokat mutatják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) szektorban* működő vállalkozások száma ▪Füzesabony székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8 db 3 db 2,086 fő 11% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪494 ▪320 ▪283 ▪230 ▪175 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Füzesabony ▪Erdőtelek ▪Füzesabony ▪Tarnazsadány Főtevékenység ▪2523 Műanyag építőanyag gyártása Név ▪Pikopack Zrt ▪SBS Kft ▪Fenstherm Kft ▪Duropack-Starpack Kft ▪BOTT-UDECOOP Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪132 ▪125 ▪124 ▪103 ▪100 ▪Kál ▪Heves ▪Kápolna ▪2523 Műanyag építőanyag gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) szektorban működik ▪Masterfoam Kft Név ▪HevesTherm Kft. ▪Heves-Hús Kft ▪Kápolnai ÁFÉSZ ▪Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet

25 24 A TTRM térségében működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság - szerepét egyik kistérség ipara sem ellensúlyozza. A gazdaság szerkezetében az mezőgazdaság a vállalkozások száma alapján 13 %-ot képvisel. Tekintettel a mezőgazdaságnak a többi gazdasági ágnál alacsonyabb jövedelmezőségére és létszámkibocsátására, nagy probléma, hogy az ipar aránya (9 %) nemcsak az országos átlagtól, de még a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad, így a helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása a térségben. A majdnem 15 %-ot elérő kereskedelmi szektort jellemzően a térségek központjai, Heves és Füzesabony erősíti, a gazdasági szolgáltatások aránya mindössze 4 %-ot tesz ki - Heves rendelkezik ugyan ipari parkkal, ez azonban nem tölti be funkcióját, Füzesabony pedig fejlesztési terveiben szerepelteti annak létesítését. A füzesabonyi kistérségben évben 1232 vállalkozás működött. Ipar, élelmiszeripar számottevően nem alakult ki, a TSZ-ek szétesésével pedig a melléküzemági termelés is leépült. A hevesi kistérségben jellemző volt a nagy iparvállalatok leépülése: napjainkban kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban számuk igen kevés és többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a könnyűipar, gépipar, épületasztalos ipar, papírtermék-készítés. A hevesi kistérségben a vállalkozások száma 1347 db, ezek döntő része egyéni vállalkozás. A kistérség elmúlt fokozatos elbocsátásainak oka a könnyűipari cégek megszűnése, telephely váltása, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. A kistelepülések legfontosabb foglalkoztatói az önkormányzatok, a Hevesi és Füzesabonyi kistérségben egyaránt. A 10 legnagyobb vállalkozásból 5 a füzesabonyi, 5 pedig a hevesi kistérségben található, melyek közül egyetlen cég foglalkoztatotti létszáma sem éri el az 500 főt. A TTRM térségében működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság - szerepét egyik kistérség ipara sem ellensúlyozza. A gazdaság szerkezetében az mezőgazdaság a vállalkozások száma alapján 13 %-ot képvisel. Tekintettel a mezőgazdaságnak a többi gazdasági ágnál alacsonyabb jövedelmezőségére és létszámkibocsátására, nagy probléma, hogy az ipar aránya (9 %) nemcsak az országos átlagtól, de még a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad, így a helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása a térségben. A majdnem 15 %-ot elérő kereskedelmi szektort jellemzően a térségek központjai, Heves és Füzesabony erősíti, a gazdasági szolgáltatások aránya mindössze 4 %-ot tesz ki - Heves rendelkezik ugyan ipari parkkal, ez azonban nem tölti be funkcióját, Füzesabony pedig fejlesztési terveiben szerepelteti annak létesítését. A füzesabonyi kistérségben évben 1232 vállalkozás működött. Ipar, élelmiszeripar számottevően nem alakult ki, a TSZ-ek szétesésével pedig a melléküzemági termelés is leépült. A hevesi kistérségben jellemző volt a nagy iparvállalatok leépülése: napjainkban kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban számuk igen kevés és többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a könnyűipar, gépipar, épületasztalos ipar, papírtermék-készítés. A hevesi kistérségben a vállalkozások száma 1347 db, ezek döntő része egyéni vállalkozás. A kistérség elmúlt fokozatos elbocsátásainak oka a könnyűipari cégek megszűnése, telephely váltása, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. A kistelepülések legfontosabb foglalkoztatói az önkormányzatok, a Hevesi és Füzesabonyi kistérségben egyaránt. A 10 legnagyobb vállalkozásból 5 a füzesabonyi, 5 pedig a hevesi kistérségben található, melyek közül egyetlen cég foglalkoztatotti létszáma sem éri el az 500 főt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A TTRM legnagyobb vállalkozása a füzesabonyi kistérségben található Picopack Rt, amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. Ezt követi a hevesi kistérségben található SBS Kft, amely fémszerkezetek gyártásával foglalkozik – 320 főt foglalkoztat. A 3. és 4. legnagyobb vállalkozás a Fenstherm Kft és a Duropack-Starpack Kft: az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, utóbbi csomagolóanyagokat – 230 fő foglalkoztatottal. Az ezt követőek már 200 főnél kevesebb dolgozóval rendelkeznek: találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari és műanyag nyílászáró gyártó vállalkozást, s egy ÁFÉSZ-t is. A kisebbekről elmondható, hogy a füzesabonyi térségben jól működő turisztikai szolgáltatók,sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók működnek, de létesítettek hűtőházat, zöldség-gyümölcs feldolgozót is. Sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle. A hevesi térségben a 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24 db, melyek közt találunk betont, ponyvát, konfekcióterméket előállító céget, valamint 9 mg-i vállalkozást. A TTRM legnagyobb vállalkozása a füzesabonyi kistérségben található Picopack Rt, amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. Ezt követi a hevesi kistérségben található SBS Kft, amely fémszerkezetek gyártásával foglalkozik – 320 főt foglalkoztat. A 3. és 4. legnagyobb vállalkozás a Fenstherm Kft és a Duropack-Starpack Kft: az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, utóbbi csomagolóanyagokat – 230 fő foglalkoztatottal. Az ezt követőek már 200 főnél kevesebb dolgozóval rendelkeznek: találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari és műanyag nyílászáró gyártó vállalkozást, s egy ÁFÉSZ-t is. A kisebbekről elmondható, hogy a füzesabonyi térségben jól működő turisztikai szolgáltatók,sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók működnek, de létesítettek hűtőházat, zöldség-gyümölcs feldolgozót is. Sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle. A hevesi térségben a 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24 db, melyek közt találunk betont, ponyvát, konfekcióterméket előállító céget, valamint 9 mg-i vállalkozást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység24 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység32 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység54 Oktatással kapcsolatos tevékenység41 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 30 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 17 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről. Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk. A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból – 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhoz kapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus,,hivatásrendet”, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok. Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya – ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának. A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről. Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk. A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból – 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhoz kapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus,,hivatásrendet”, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok. Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya – ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról.A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják – változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek. A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek – a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak. Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten – környezetvédelem, egészséges életmód – a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni. Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról.A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják – változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek. A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek – a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak. Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten – környezetvédelem, egészséges életmód – a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 746 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 72,37172,16672,15172,10571,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 61% 21% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 14% 7% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 31% 7% 4% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember. Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6% lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 – szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is – a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség hölgyei állnak a legjobban – esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel – ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2, a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent. A térségben tapasztalható – kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak. Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember. Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6% lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 – szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is – a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség hölgyei állnak a legjobban – esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel – ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2, a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent. A térségben tapasztalható – kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 A térségben elöregedő vagy „elromásodó” falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod)– ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket. A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal. A térségben elöregedő vagy „elromásodó” falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod)– ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket. A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 12% 18% 0% 94% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A TTRM országos közlekedési útvonalak mentén fekszik, közlekedés földrajzi elhelyezkedése optimálisnak mondható: fő közlekedési tengelyt a Budapest-Miskolc vasútvonallal párhuzamosan futó M3-as autópálya - amely a V. sz. páneurópai folyósó része – és a 3-as főút alkotja. Erről a tengelyről ágazik le a 31-es, 33-as főút, a Füzesabony-Debrecen, valamint a Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Nemzetközi és helyi autóbuszjárat nincs, távolsági buszjáratok viszont a kistérség településeinek zömét érintik, helyközi autóbuszjárattal pedig minden település rendelkezik. A vasút a füzesabonyi kistérségben nagyobb jelentőséggel bír, míg a hevesi kistérség 17 településéből csak 5 rendelkezik működő állomással, s közvetlen vonat nem is jár Budapestről Hevesre. Szomszédos kistérségek, akciócsoportok felé általában megfelelő közúti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik térségünk, egyedüli kivétel a hevesi kistérségben Pély: közlekedési szempontból zárt helyen fekszik, ezért mind a Jászberényi, mind a Szolnoki kistérségek felé kapcsolathiányos. Bár a mellékút hálózatnak köszönhetően nincs zsáktelepülés, a térség, ezen belül is a hevesi kistérség egyik legnagyobb problémája az utak rendkívül rossz - néhol a biztonságos közlekedés alapfeltételét sem biztosító – állapota, mely probléma túlmutat önmagán: ellehetetleníti az egyik fontos kitörési pontként definiált turizmust. Az akciócsoport területén hozzávetőlegesen lakás található, melyek ellátottsága a megyében az egyik legrosszabb: átlagosan 92 %-a rendelkezik vezetékes vízzel, de vannak olyan települések, ahol ez az arány mélyen az országos átlag alatti - Tarnabod, Tarnaszentmiklós, Erk. Az ivóvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges. Csatornázottság tekintetében is a rossz mutatókkal bír e két kistérség: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik szennyvízhálózattal. A TTRM országos közlekedési útvonalak mentén fekszik, közlekedés földrajzi elhelyezkedése optimálisnak mondható: fő közlekedési tengelyt a Budapest-Miskolc vasútvonallal párhuzamosan futó M3-as autópálya - amely a V. sz. páneurópai folyósó része – és a 3-as főút alkotja. Erről a tengelyről ágazik le a 31-es, 33-as főút, a Füzesabony-Debrecen, valamint a Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Nemzetközi és helyi autóbuszjárat nincs, távolsági buszjáratok viszont a kistérség településeinek zömét érintik, helyközi autóbuszjárattal pedig minden település rendelkezik. A vasút a füzesabonyi kistérségben nagyobb jelentőséggel bír, míg a hevesi kistérség 17 településéből csak 5 rendelkezik működő állomással, s közvetlen vonat nem is jár Budapestről Hevesre. Szomszédos kistérségek, akciócsoportok felé általában megfelelő közúti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik térségünk, egyedüli kivétel a hevesi kistérségben Pély: közlekedési szempontból zárt helyen fekszik, ezért mind a Jászberényi, mind a Szolnoki kistérségek felé kapcsolathiányos. Bár a mellékút hálózatnak köszönhetően nincs zsáktelepülés, a térség, ezen belül is a hevesi kistérség egyik legnagyobb problémája az utak rendkívül rossz - néhol a biztonságos közlekedés alapfeltételét sem biztosító – állapota, mely probléma túlmutat önmagán: ellehetetleníti az egyik fontos kitörési pontként definiált turizmust. Az akciócsoport területén hozzávetőlegesen lakás található, melyek ellátottsága a megyében az egyik legrosszabb: átlagosan 92 %-a rendelkezik vezetékes vízzel, de vannak olyan települések, ahol ez az arány mélyen az országos átlag alatti - Tarnabod, Tarnaszentmiklós, Erk. Az ivóvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges. Csatornázottság tekintetében is a rossz mutatókkal bír e két kistérség: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik szennyvízhálózattal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 Hálózati gázellátás egy településen – Tarnabodon – nem elérhető, összlakás állományon belüli ellátottsága pedig átlagosan 78%. Bár a lakások 85%-a hulladékgyűjtésbe bevont, mégis jellemző kép a szinte valamennyi mellékút mentén fellelhető illegális szemét. Intézményi infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy azok jórész a kistérségi központokban koncentrálódnak: az akciócsoport területén felsőfokú oktatási intézmény nincs, kistérségenként mindössze egy-egy középiskola található. Általános iskolákat illetően kedvezőtlen jelenség a szegregáció erősödése – bizonyos településeken tisztán roma osztályokkal, iskolákkal is találkozhatunk. Az akciócsoport területén élők rossz egészségi állapotához az egészségügyi intézményrendszer elégtelensége is hozzájárul: a két kistérség 34 település egyikén sincs kórház, mindössze 2 szakorvosi rendelő található. A kulturális lehetőségek igen szegényesek: bár a legtöbb településen található művelődési ház, igazán tartalmas programokkal megtölteni azokat egyre kevésbé sikerül. Hálózati gázellátás egy településen – Tarnabodon – nem elérhető, összlakás állományon belüli ellátottsága pedig átlagosan 78%. Bár a lakások 85%-a hulladékgyűjtésbe bevont, mégis jellemző kép a szinte valamennyi mellékút mentén fellelhető illegális szemét. Intézményi infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy azok jórész a kistérségi központokban koncentrálódnak: az akciócsoport területén felsőfokú oktatási intézmény nincs, kistérségenként mindössze egy-egy középiskola található. Általános iskolákat illetően kedvezőtlen jelenség a szegregáció erősödése – bizonyos településeken tisztán roma osztályokkal, iskolákkal is találkozhatunk. Az akciócsoport területén élők rossz egészségi állapotához az egészségügyi intézményrendszer elégtelensége is hozzájárul: a két kistérség 34 település egyikén sincs kórház, mindössze 2 szakorvosi rendelő található. A kulturális lehetőségek igen szegényesek: bár a legtöbb településen található művelődési ház, igazán tartalmas programokkal megtölteni azokat egyre kevésbé sikerül. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %107% %94%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪754 ▪Község▪1,610 ▪Község▪2,933 ▪Község▪1,382 ▪Község▪1,065 ▪Község▪746 ▪Község▪3,556 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Aldebrő Átány Besenyőtelek Boconád Dormánd Egerfarmos Erdőtelek Munkanél- küliség (%) ▪7.26% ▪26.07% ▪11.36% ▪6.72% ▪11.97% ▪9.32% ▪10.39% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪484,181 ▪172,535 ▪353,359 ▪558,938 ▪392,623 ▪313,420 ▪272,444 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.313 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪910 ▪Község▪1,158 ▪Város▪8,325 ▪Város▪11,607 ▪Község▪736 ▪Nagyközség▪3,748 ▪Község▪1,601 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Erk Feldebrő Füzesabony Heves Hevesvezekény Kál Kápolna Munkanél- küliség (%) ▪26.91% ▪6.79% ▪6.10% ▪12.21% ▪9.21% ▪11.09% ▪11.58% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪219,449 ▪459,773 ▪535,770 ▪462,829 ▪401,958 ▪399,906 ▪446,922 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.405 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 3/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪3,160 ▪Község▪2,213 ▪Község▪2,032 ▪Község▪1,389 ▪Község▪1,758 ▪Község▪786 ▪Község▪1,653 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kisköre Kompolt Kömlő Mezőszemere Mezőtárkány Nagyút Pély Munkanél- küliség (%) ▪22.44% ▪9.40% ▪31.93% ▪16.67% ▪10.45% ▪6.19% ▪13.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪348,031 ▪399,190 ▪185,638 ▪276,867 ▪277,139 ▪395,869 ▪291,304 Magas** kat. (db/fő) ▪0.374 ▪1.601 ▪0.000 ▪1.590 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.265 ▪0.000 ▪0.316 ▪0.443 ▪0.000 ▪0.274

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 4/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪3,076 ▪Község▪1,299 ▪Község▪2,157 ▪Község▪817 ▪Község▪1,749 ▪Község▪1,841 ▪Község▪952 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Poroszló Sarud Szihalom Tarnabod Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmiklós Munkanél- küliség (%) ▪12.61% ▪21.05% ▪6.36% ▪19.50% ▪5.03% ▪20.60% ▪14.78% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪298,225 ▪223,845 ▪426,637 ▪96,371 ▪591,077 ▪273,321 ▪255,916 Magas** kat. (db/fő) ▪1.749 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪4.231 ▪ ▪1.566 ▪0.000 ▪0.703 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,344 ▪Község▪1,265 ▪Község▪2,616 ▪Község▪655 ▪Község▪277 ▪Község▪455 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tarnazsadány Tenk Tiszanána Tófalu Újlőrincfalva Zaránk Munkanél- küliség (%) ▪24.71% ▪7.48% ▪24.23% ▪7.50% ▪20.61% ▪10.29% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪209,699 ▪387,758 ▪252,433 ▪400,968 ▪252,594 ▪319,608 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.345 ▪0.000

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Aldebrő ▪„A népesség szám fokozatos csökkenése, a település elöregedése.” ▪Átány ▪„Kisebbségi ügyek kezelése, munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, demográfiai helyzet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szőlőtermesztésre és borászkodásra, az ápolt, gondozott településképre, földrajzi adottságokra alapozva a falu vonzerejének növelése.” ▪„Jogszabályok változtatása, munkahelyteremtés, a falu felzárkóztatása, fejlesztése.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Besenyőtelek ▪„Munkahely teremtő beruházások letelepítése. Közbiztonság javítása.” ▪Boconád ▪„Elavult oktatási intézmények épületei, helyi tornaterem korszerűtlensége, csatornázás hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A 33. sz. főközlekedési főút és a mellette lévő kerékpárút felújítása. Önkormányzati ipari területünk mezőgazdasági művelési ágból való kivonása. Az oktatási intézmények felújítása.” ▪„Pályázatok, élet- és működőképes mezőgazdaság létrehozása, fenntartása, helybeli mezőgazdasági vállalkozókkal együttműködve.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dormánd ▪„Településünkön nagymértékű a munkanélküliség. A település közmű elláttotsága jónak mondható, azonban a felszíni csapadék víz elvezetése nem megoldott. Ebből kifolyólag a nagymértékű csapadék komoly gondot okoz a belterületi víz elvezetés esetében.” ▪Egerfarmos ▪„Az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A szennyvíz hálózat hiánya. Az ipar hiány a település gazdaságában. A bel-és külterületi utak, járdák állapota igen rossz. Munkalehetőség szűkössége, lakosság elöregedése, a lakosság összetételének hátrányos alakulása. A település földrajzi adottságából adódóan a belvíz elvezetése nem megoldott.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, egységes községi közösségi tér kialakítása, belterületi úthálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezetés megoldása, kúlturális és szórakoztató tevékenység fellendítése, és működtetése. Az M3-as autópálya valamint a 31 és 33 sz. főutak forgalmából adódó lehetőség kiaknázása.(befektetők, munkahelyteremtés, falusi vendéglátás,egyéb kultúrálistev” ▪„Az agrárgazdaság fenntarthatóságának megőrzése, bővítése. A vidék természeti adottságainak, községünk híres leszármazottjának Kandó Kálmánnak, a Tisza-tó Eger-Mezőkövesd közelségének turisztikai kiaknázása. Mezőgazdasági település révén mezőgazdasági feldolgozó ipar befogadása (vasútállomás Debrecen- Füzesabony vonalon, kiépített rakodóval).”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Erdőtelek ▪„A település a leghátrányosabb részhez tartozik, ebből adódóan nagy a munkanélküliség. A térség közbiztonsága évek óta romlik, rendkívül sok a betörés és más bűncselekmány. Az önkormányzat költségvetésének legnagyobb részét a 340 fős iskola és a 100 fős óvoda fenntartása viszi el.” ▪Erk ▪„Kevés az óvodai férőhely, játszótér hiánya, községi utak állapota, az épületek rossz hőszigeteltsége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A faluban található botanikus kert sok látogatót vonz a településre. Mellette található a Buttler kastély ami ugyancsak műemlék védelmi létesítmény. A faluház belső berendezése folyamatban van, ha elkészül ez is megtekinthető lesz. Évek óta szeretnénk saját rendőrörs kialakítását a faluban, ezzel is szeretnénk a betörések és más bűncselekmények lecsökkentését elérni.” ▪„A mezőgazdaság területén a Natura 2000 jobb kihasználása, energiafű termelése. A természetes energia források jobb kihasználása (szélerőmű, termálvíz). Jelentős munkaerő.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Feldebrő ▪„Hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy a már meglévő rendezvényeinket tovább tudjuk fejleszteni. Mezőgazdasági termékeket nem, vagy áron alul vásárolják fel. Nincs egységes növény kiültetés, települési arculat nem alakult ki, az alkalmazott növények kora, formája változó. Nincs a turizmusért felelős személy az önkormányzatnál.” ▪Füzesabony ▪„Alacsony számú munkahely” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Műemlék templom, ennek állandó nyitvatartása. Egyházi turizmus kialakítása (tempolm,temetőben a kálvária, kápolna /híres búcsújáró hely volt/, stációk).Átfogó, változatos turisztikai kínálat kialakítása egész évben, a már meglévő programok bővítésével. Borkúltúra és borászat bemutatása. Háziasszony képzés, haditechnikai park kialakítása.” ▪„A város kiváló közlekedési-földrajzi helyzetének kihasználása”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Heves ▪„Magas munkanélküliségi ráta, az összlakosságon belül az etnikum létszáma jelentős.Ipari park cím van viszont tényleges telepíthető területtel még nem rendelkezünk. Költségvetésünk jelentős likviditási problámával küszködik. A munkanélküliek alacsony színvonalú munkakultúrával rendelkeznek.” ▪Hevesvezeké ny ▪„Településünk nagyobb problémái közé sorolnánk a munkanélküliséget, nincs – a fiataloknak kulturált szórakozásra lehetöeség, ifjusági klub, nyilvános internetes elérhetöség rendezvények magtartására szolgáló helyiség, a falunk lakóinak átlagéletkora évente emelkedik, nincs megtartó ereje a településünknek. Sajnos nincs szálláshely és nincs étkezési lehetöség sem.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalmi és turisztikai lehetőségeink továbbfejlesztése, ipari park beüzemelésével helyi és más területről ide települni kívánó vállalkozók részére terület biztosítás, sport és szabadidős csarnok megépítésével a kistérségen belül ideális szabadidőcentrum fog üzemelni. Hevesi Termálfürdő ismételt üzemeltetésével a helyi lakosokon kívül ismét visszaállhat a külföldiek látogatot” ▪„A településünk határában nagy kiterjedésü természetvédelmi terület található, különleges madárvilággal, ill.A Tisza Tó közuti forgalma itt vonul keresztül, ezek lehetöséget kinálnak a szállásadásban, a helyi termelök termékeinek eladásában, vendéglátásban. A civil szervezetek programjai is segithetnek a megélhetésben. Termőföldjeink kiváló minöségüek.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kál ▪„Tornaterem hiánya, szennyvízelvezetés- és kezelés hiánya, utak aszfaltozásának hiánya, tanterem hiány, óvodai férőhely hiány.” ▪Kápolna ▪„Utak rossz állapota, fejlesztésre szoruló közintézmények, szennyvíz hálózat hiánya, több munkalehetőség hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Bentlakásos idősotthon.” ▪„Jó térségi elérhetőség, ipari területek kialakításának lehetősége, fejlődőképes környezet.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 8/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisköre ▪„A munkanélküliség és az ebből következő zárt gondolkodás és közönyösség, reményvesztettség.” ▪Kompolt ▪„Kultúrház hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus lehetősége adott, természeti környezet adott, horgászturizmus.” ▪„Szennyvíz hálózat és tisztító mű kiépítése Tarna menti kistérségi szinten. Óvoda épületének állaga és nagysága miatt új óvoda építése. Az újonnan kialakított házhelyek közutainak és közműveinek kiépítése.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 9/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kömlő ▪„Munkanélküliség, lakosság alacsony képzettsége, növekvő bűnözés.” ▪Mezőszemere ▪„Infrastruktúra hiányos kiépítettsége, szennyvízhálózat hiány, gazdaság alacsony szintje, utak állapota nem megfelelő, balesetveszélyes.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság - megújuló energiák kiaknázása.” ▪„Növekszik a falusi turizmus iránti igény. Gondozási központ bővítése, munkalahetőség teremtése. Gondozási központ bővítésével, az ellátottak számának növelésével az egyedülálló idős emberek ellátása biztosított.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 10/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mezőtárkány ▪„Sok a szakképzetlen, tartósan munkanélküli, halmozottan hátrányos személy. Az infrastruktúra hiányos kiépítettsége gátja a munkahelyteremtő vállalkozások betelepülésének. A településünkön magántulajdonban üzemelő horgásztó a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt kevés turisztikai forgalmat bonyolít le. A tájházunk felújításra vár.” ▪Nagyút ▪„A településünkön nagy mértékű a munkanélküliség, elvándorlás a fiatalok részéről. A település lakosainak elöregedése, a vállalkozások, ebből adódóan a munkahelyek hiánya. Infrastruktúra kiépítetlensége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Infrastruktúra kiépítésével kihasználni a kedvező közlekedés földrajzi helyzetünket, természeti adottságunkat a vállalkozások és a falusi turizmus fejlesztése érdekében. Szolgáltatás bővítéssel, a helyi védett értékek felújításával, egységes falukép kialakításával erősíthetjük a lakosság kötődését lakóhelyéhez.” ▪„Az útak állapota miatt a felújítása szükséges. A művelődési ház felújítása. Park és játszótér kialakítása.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 11/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pély ▪„A település népesség megtartó képessége gyenge, helyi/közeli munkahelyek hiánya miatt nagy az elvándorlás. Az elvándorlás legnagyobb mértékben a képzett, értelmiségi réteget érinti, emiatt a civil élet, a civil kezdeményezések hiányoznak.” ▪Poroszló ▪„Munkanélküliség, elöregedés, szezonalitás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Vásárhelyi-Terv keretében megépülő Hanyi-Tiszasűlyi árvízszint csökkentő tározó lehetőséget biztosít a mezőgazdasági földhasznélat váltásra, és ennek keretében tájgazdálkodás megvalósítására. A földhasználat váltás együtt kell járjon a tájgazdálkodásra épülő gazdasági vertikum kiépítésével, helyi hozzáadott érték növelésével is.” ▪„Teremál kincs kiaknázása, egészség turizmus fejlesztése, ökoturizmussal kapcsolatos fejlesztés, ökogazdálkodással kapcsolatos fejlesztés, munkahelyteremtés.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 12/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sarud ▪„Településünkön nagy mértékű a munkanélküliség jelenleg közel 40%-ra tehető. Községünk azon kistelepülések közé tartozik, ahol a gyermekek csökkenő létszáma veszélyezteti az önálló oktatási intézmény létét. Sajnos az intézmények felújítására, infrastruktura fejlesztésére nincs lehetőségünk. A belterületi úthálózat egy része felújításra szorul.” ▪Szihalom ▪„Infrastruktúra hiánya, úthálózat rossz, szennyvízhálózat kiépítetlensége” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Községünk számára az idegenforgalom nagyobb mértékű kihasználása az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása jelentene bevételi forrásokat a községben élők számára. Az előzőekben említettekre megoldást jelentene annak a meglévő termálkútnak a kihasználtsága, melyet a tavalyi évben fúrtak. Az önkormányzat rendelkezik ingatlanokkal, melyek munkahely teremtés céljából használhatók.” ▪„A településen található termálvíz kihasználása, melyet ipari területként, gyógyászati-, idegenforgalmi célra, wellness központ kialakítására hasznosíthatunk.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 13/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tarnabod ▪„Munkanélküliség, tömegközlekedés hiányossága, alacsony iskolai végzettség.” ▪Tarnaméra ▪„Sorra hiúsulnak meg a beadott pályázataink.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kiváló mezőgazdasági adottságok.” ▪„Idegenforgalom, mezőgazdaság”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 14/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tarnaörs ▪„A közlekedési infrastruktúra hiányosságai, egyes vonalas infrastruktúrák és turisztikai attrakciók hiánya miatt a település nem vonzó befektetői körökben. Ezt tetézi, hogy a nagy számú munkanélküli zömében szakképzetlen. Az önkormányzat saját bevétele a lakosság erősen korlátozott teherbíró képessége miatt csekély, így nem tud vonzó körülményket teremteni a befektetéseknek.” ▪Tarnaszentmik lós ▪„A településen foglalkoznak növénytermesztéssel. Gyakran szárazság sújtja a termelőket, de a belvíz hasonló gondokat okoz. E két tényező befolyásolja a termést. Vagy az értékesítés okoz gondot, vagy nincs mit értékesíteni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település kiemelkedő potencálja a mezőgazdaság, amely jelenleg szinte kizárólag a szántóföldi növénytermesztést jelenti. Ettől eltérve a kézi munka igényesebb, de egységnyi területen nagyobb árbevételt biztosító növények termesztése, ill. a magasabb feldolgozási szint felé jótékony hatással bírna mind a jövedelmezőségre, mind pedig a település foglalkoztatási mutatóira.” ▪„Helyi hagyományok felelevenítése. A természeti adottságok bemutatása, állattartásba való betekintés, közös határjárások.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 15/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tarnazsadány ▪„Munkanélküliek magas aránya, alacsony iskolai végzettség, roma emberek munkáhozjutásának elősegítése.” ▪Tenk ▪„Mint az ország leghátrányosabb kistérségeiben, a helyi munkahelyek, munkaalkalom, foglalkoztatás (megélhetés) lehetőségeinek szűkös volta, ezen keresztül, a település népességmegtartó képessége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdasági területek és növénytermesztés javítása. Mezőgazdasági termékek magasabb szintű feldolgozása. Kultúrális és közösségi helység létrehozása.” ▪„Fekvését, megközelíthetőségét tekintve kitünő adottságú a település. (33-as főút, M3-as autópálya /10 km bekötőúton elérhető/ és a főváros /90 km/ viszonylagos közelsége. Ki kellene építeni a mezőgazdasági termékek hűtő- és feldolgozóiparát.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 16/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszanána ▪„Infrastrukturális szempontból a község periférikus részein úthálózat építése és felújításra szorul.Az új útépítés és felújítás 6,9 km hosszban lenne szükségszerű. A település járdái az egész belterületen felújításra szorulnak. Az intézmények épületei évvel ezelőtt épültek, felújításra szorulnak.” ▪Tófalu ▪„A helyi munkahelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnésével szinte megszűnt. Az új méz töltőüzem eddig kevés munkaerőt tudott alkalmazni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település két nagy hozamú termál kúttal is rendelkezik, amelyek azonban magán- ill. szövetkezeti tulajdonban vannak, így a geotermikus energia hasznosításnak gátjai.Amelegvíz kiválthatná a gáz fűtést a lakóházak, az intézmények épületei, a tornacsarnok, a templomok, irodák és munkahelyek esetén, de elképzelhető a mg. hasznosítás.” ▪„A mezőgazdaság területén a jó termőföldek továbbra is lehetőséget teremtenek a gabonatermesztésnek, dohánytermesztésnek, zöldség-gyümölcs termesztésnek. A volt szarvasmarha telep az állattenyésztésben lehet kiinduló bázis.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 17/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Újlőrincfalva ▪„Magas munkanélküliség, képzetlen munkaerő, szűk gazdasági mozgástér.” ▪Zaránk ▪„Kevés a lakos és idősek, nincs munkahely” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Tisza-folyó és a Tisza-tó közelsége által kínált turisztikai fejlesztési lehetőségek.” ▪„Csendes szép falu, infrastruktúra rendelkezésre áll.”

63 62 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

64 63 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi idegenforgalom fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” ▪„Együttműködés erősítése, kompetencia növelése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” 63 2 db 3 db 4 db 2 db 2,065,360 1,749,132 1,707, , ,478 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db205,363

65 64 ▪Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 604,230 1,461,130

66 65 ▪Turisztikai attrakciók fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A vendégfogadás feltételeinek javítása ▪A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Allokált forrás (EUR) 965, ,995 69,999

67 66 ▪A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi hagyományok ápolása ▪Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 297, ,360 1,239,365

68 67 ▪A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése ▪A helyi diverzifikáció, multifunkcionalitás elősegítése ▪Agráringatlan és infrastruktúra kisléptékű beruházásainak támogatása Fő fejlesztési prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Allokált forrás (EUR) 363, ,

69 68 ▪Együttműködés erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Emberi erőforrás fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Allokált forrás (EUR) 321, ,999

70 69 ▪A kulturális és mentális életminőség javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Önfoglalkoztatás elősegítése Fő fejlesztési prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása Allokált forrás (EUR) 205,363 0

71 70 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

72 71 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 27% 9% 5% 13% 7% 0% 16% 4% 14% 36% 15% 4% 14% 4% 2% 0% 10% 1% 0% 100% 0% 16% 0% 21% 0% 32% 16% 0% 13% 75% 0% 13% 0%

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A mikro és kisvállalkozások új technológiák, technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint növekszik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a hátrányos helyzetű települések gazdasági erejének növekedéséhez, munkahelyek megtartása és újak létrehozása válik lehetővé, mellyel nemcsak a gazdasági szerkezet fejlesztése valósul meg, hanem a hátrányos helyzetű településeken foglakoztatottak száma is növekedhet.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen 30 vállalkozás műszaki, technológia színvonal nő, javítva versenyképességüket, az így realizált többletjövedelemmel az érintett vállalkozások árbevétele 20% - kal emelkedik. Hozzávetőlegesen 70 megtartott vagy új munkahellyel számolunk.”

74 2 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A céltevékenységnek nem megfelelő épület illetve annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható, ami lehetőséget biztosít magasabb szintű logisztikai tevékenység végzésére, valamint korszerűbb technológiák betelepítésére.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2013-ig közel 25 olyan projekt valósul meg ahol a vállalkozások tevékenységéhez kötődő épületei, azok infrastruktúrái korszerűsödnek, bővülnek. Ezzel javítva a vállalkozások gazdálkodási potenciálját, utat nyitva a további technológiai fejlesztési lehetőségeknek.”

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A stratégiai időszak végére a TTRM területén a mikrovállakozások száma 30 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 90 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások)”

76 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 4 ▪„Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra.” ▪„A stratégiai időszak végére a 12 település területén a mikrovállakozások száma 25 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 70 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások)” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Támogatni kell a falusi turizmushoz, fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) új szálláshelyek kialakítását, a már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, színvonalának növelését elsősorban a Tisza- tótól távolabb eső és hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2013-ig 8-10 minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshely jön létre, ill szálláshelynél történik fejlesztés. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, az életminőség javítására. Mind a kistérségekben, mind a településeken várható a turisztikai vonzerő növekedése, ez által a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása várhatóan magával hozza az alacsonyabb a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe.”

78 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 6 ▪„A céltevékenységnek nem megfelelő épület, annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható.” ▪„18 olyan projekt valósul meg, ahol jobb körülmények közt, magasabb színvonalú tevékenység folytatható és ezáltal a vállakozások árbevétele,foglakoztatottsági potenciája növekedik.” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

79 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Olyan, a hozzáadott értéket emelő beruházások megvalósítása, melynek révén a produktum önállóan, a felvásárlók kikerülésével értékesíthető. Az előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése új - a standard-tól eltérő, speciális berendezések beszerzésének támogatása - lehetővé teszi a piacon való közvetlen megjelenést, ezáltal magasabb értékesítési ár elérését, speciális, esetleg exkluzív, máshol elő nem állított termék piacra vitelét lehetővé téve. Csökkenti a mezőgazdaság szezonalitásából adódó hátrányokat, növeli a termelés biztonságát, magasabb nyereségtartalom elérésével.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„35-40 a mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások, valamint háztáji gazdálkodók ( őstermelők ) által megvalósított beruházás, melyek eredményeként a beruházó piaci potenciálja növekszik. A magasabb feldolgozottsági szint magasabb árbevételt, stabilabb gazdálkodást, kiegyensúlyozottabb munkaerő kihasználást tesz lehetővé.” Szektor

80 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 8 ▪„A mikro és kisvállalkozások új technológiák,technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint emelkedik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a nem hátrányos települések gazdasági erejének növekedéséhez.” ▪„A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen mikrovállakozás műszaki, technológia színvonala, innovációs képessége nő,árbevétele 20% - kal emelkedik.Közelítőleg 50 új vagy megtartott munkahellyel számolunk.” 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

81 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

82 10 ▪„” 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„TTRM hátrányos településeinek védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetét és esztétikai megjelenését javítanánk. A hátrányos településekre látogató turisták száma nőne, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene is megnőhetne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése (pl.: Dél-Tarna mente teleplései).” Megoldási javaslat ▪„A TTRM 21 hátrányos településén a településképet meghatározó, védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint valamennyi piac megújulna, esetleg új létesülne a pályázati ciklus végére (2013).” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A TTRM nem hátrányos településeinek védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetének és esztétikai megjelenésének javításával a nem hátrányos településekre látogató turisták száma, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene nőne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„A TTRM nem hátrányos településein a településképet meghatározó védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint több piac megújulna, esetleg új létesülne.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Számba kell venni az országos és helyi védettség alatt álló objektumokat, emlékeket, melyek megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen, de szükséges újak bekategorizálására és létrehozása is. Legyen cél, és az utókor számára jelenjen meg a ma történelmi és kulturális örökség megőrzése, mely a múltra támaszkodik. (pl.: kegyeleti emlékek, a kultúra és közművelődés tereiként szolgáló objektumok, gazdasági létesítmények stb. megújítása, ill. örökségben történő bevonása szükséges.” Megoldási javaslat ▪„A hátrányos helyzetű falvakban a helyi tárgyi örökségvédelem történeti és kulturális területen biztosítaná a fenntartható örökségvédelmet. Falvanként egy feladat elvégzése ideális volna. Eredményre a pályázati ciklus közepén (2010)már számítani lehetne.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Valamennyi hátrányos településen elkerülhetetlen olyan közterek, parkok, pihenő övezetek kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása.” Megoldási javaslat ▪„A TTRM valamennyi települése tekintetében legalább 1 db rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A hátrányos helyzetű települések tárgyi hagyományőrzését legalább két területre kell bontani: a népi és a polgári objektumok, valamint tárgyak szisztematikus megőrzésére. A begyűjtött tárgyak elhelyezését biztosítani kell, (belső terek, építmények rehabilitációja és újak létrehozása).” Megoldási javaslat ▪„A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Valamennyi - nem hátrányos - településen szükséges olyan köztér, park, pihenőövezet kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása. A településre érkező látogatók, turisták kellemes benyomást szereznek, maradásra, visszatérésre bírná őket a kellemes környezet (pl.: TTRM északi, bortermelő részein, Feldebrő, Aldebrő a családosan érkezők kulturáltabban tölthetnék szabadidejüket).” Megoldási javaslat ▪„A TTRM valamennyi nem hátrányos települése tekintetében rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A Tisza-Tarna-Rima mente hátrányos helyzetű 22 településének szellemi hagyományait a lehető legtöbbféle elektronikus és vizuális hordozón kell megőrizni (CD, DVD, pl.: Sarud, Mezőtárkány). Lehetőséget kell biztosítani minél több rendezvényre (Egerfarmos, Pély, Szihalom), együttesek (Dél-Tarna mente)és körök működésére, ezek kapcsolattartására is, különös tekintettel a kisebbségekre (roma- találkozók). A hagyományos (nyomtatott) rögzítésnek is nagy szerepe lehet, biztosítja az esélyegyenlőségét a hagyományőrzésének, ill. szélesebb körben tenné lehetővé a megismertetést.” Megoldási javaslat ▪„Kisebb tájegységenként (Középső-,Dél-Tarna mente, Heves, Füzesabony térsége, Közép- Tiszavidék) egy CD-t és DVD-t készítenénk el, és falvanként legalább egy nyomtatott ismertetőt. A kapcsolattartás formái közül falvanként és évenként egy rendezvényt tartanánk. Az eredmény a pályázati ciklus második évében (2009) már megmutatkozna. A elveszőfélben lévő periférikus területek szellemi örökségének megőrzését segíthetnénk elő a megvalósítással.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Tekintve a falufelújítás és fejlesztés aspektusait is, jó távlat nyílhat az eddig nem megőrzött, de a helyi örökség részét képező tárgyak, objektumok és a megőrzöttek együttes számbavételére, valamint megóvására. Az objektumok közül elsőbbséget kell élvezniük a tárgyak őrzését szolgáló tájházak, stb. állagmegóvásának, a még meglévő tárgyak begyűjtésének. Ugyanakkor új terek, lehetőségek kialakítása elengedhetetlen.” Megoldási javaslat ▪„A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

92 91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A hátrányos helyzetű településeken kiemelt támogatással és a környezettudatos magatartásforma megismertetésével (népszerűsítő előadások,vetélkedők) a célt jól lehet szolgálni. A legfiatalabb korosztály felkészítése pedig hosszútávon biztosíthatja a mai probléma kiküszöbölését, de legalább enyhítését. Ösztönzők bevezetése jól szolgálhatja a célt, ennek érdekében környezettudatos magatartás-életforma és gazdálkodási forma elterjesztése érdekében figyelemfelhívó, népszerűsítő rendezvények tartása segítheti a cél elérését(környezet rendbetétele, akciók szervezése, hulladék gyűjtők, családi, civil, önkormányzati takarítási akciók, szállítás).” Megoldási javaslat ▪„Mind a 22 Tisza-Tarna-Rima menti hátrányos településen legalább egy akció valósul meg (pl. szemétgyűjtés, előadás). Az egész térségre vonatkozóan tisztább, veszélytelenebb környezeti magatartás érhető el, mely eredményre a pályázati időszak közepére (2010) már lehet számítani.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

93 92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

94 93 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/56 Kód: ÉM-96-GF-A-01 Sorszám: 5357 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben hozzávetőleg 1000 mikro- és kisvállalkozás működik. A vállalkozások zöme a feldolgozóiparban, a kereskedelem, javítás valamint az építőipar szektorokban működnek. Általában kevés főt foglalkoztató, sokszor egy-két személyes vállalkozásokról van szó. 1-9 fő közti dolgozót foglalkoztat az összes mikro- és kisvállakozás több, mint 91%-a. (2360 db vállalkozás). Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások műszaki színvonala alacsony. Az előállított termékek alacsony szinten kerülnek feldolgozásra, melyek nem versenyképesek,nem tudnak a vállalkozások a vevők igényeinek megfelelő terméket gyártani. Az alacsony feldolgozottsági szint miatti alacsony realizálható bevétel tovább növeli a tőkehiányt, a leszakadást. Nagyobb feldolgozási szintű termékek gyártásával,nagyobb hozzáadott érték realizálódna. Probléma/ lehetőség ▪A mikro és kisvállalkozások új technológiák, technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint növekszik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a hátrányos helyzetű települések gazdasági erejének növekedéséhez, munkahelyek megtartása és újak létrehozása válik lehetővé, mellyel nemcsak a gazdasági szerkezet fejlesztése valósul meg, hanem a hátrányos helyzetű településeken foglakoztatottak száma is növekedhet. Megoldási javaslat ▪A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen 30 vállalkozás műszaki, technológia színvonal nő, javítva versenyképességüket, az így realizált többletjövedelemmel az érintett vállalkozások árbevétele 20% - kal emelkedik. Hozzávetőlegesen 70 megtartott vagy új munkahellyel számolunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/56 Kód: ÉM-96-GF-A-01 Sorszám: 5357 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/56 Kód: ÉM-96-GF-A-03 Sorszám: 5359 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A 22 hátrányos településen a magas munkanélküliség sok kényszervállalkozást szült, amelyek nem a mai piaci követelményeknek megfelelő körülmények között, nem megfelelő infrastruktúrával működnek - pl. nem vállalkozási,hanem egyéb célra épült épületekben, épületrészekben termelnek vagy szolgáltatnak. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások telephelyei, a termelőtevékenységre, szolgáltatás nyújtására használt ingatlanok, és azok infrastruktúrái nem felelnek meg a tevékenységek céljainak, ami gátja a további fejlődésnek, de akár a piacon maradásnak is. A kötelező hatósági előírásoknak (munkaegészségügyi, munkabiztonsági,higiéniás követelmények stb..) nem, vagy alig tudnak megfelelni. Probléma/ lehetőség ▪A céltevékenységnek nem megfelelő épület illetve annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható, ami lehetőséget biztosít magasabb szintű logisztikai tevékenység végzésére, valamint korszerűbb technológiák betelepítésére. Megoldási javaslat ▪2013-ig közel 25 olyan projekt valósul meg ahol a vállalkozások tevékenységéhez kötődő épületei, azok infrastruktúrái korszerűsödnek, bővülnek. Ezzel javítva a vállalkozások gazdálkodási potenciálját, utat nyitva a további technológiai fejlesztési lehetőségeknek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/56 Kód: ÉM-96-GF-A-03 Sorszám: 5359 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/56 Kód: ÉM-96-GF-A-02 Sorszám: 5358 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben hozzávetőlegesen 1600 mikro- és kisvállalkozás működik. A vállalkozások zöme a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, valamint az építőipar szektorokban működnek. Általában kevés főt foglalkoztató, sokszor egy-két személyes vállalkozásokról van szó. 1-9 fő közti dolgozót foglalkoztat az összes mikro- és kisvállakozás nagyobb hányada, alacsonyabb a régiós és országos átlagnál is, melyek kevésbé versenyképesek. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások műszaki színvonala alacsony. Az előállított termékek alacsony szinten kerülnek feldolgozásra, melyek nem versenyképesek, nem tudnak a vállalkozások a vevők igényeinek megfelelő terméket gyártani. Az alacsony feldolgozottsági szint miatti alacsony realizálható bevétel tovább növeli a tőkehiányt, a leszakadást. Nagyobb feldolgozási szintű termékek gyártásával, nagyobb hozzáadott érték realizálódna. Probléma/ lehetőség ▪A mikro és kisvállalkozások új technológiák,technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint emelkedik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a nem hátrányos települések gazdasági erejének növekedéséhez. Megoldási javaslat ▪A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen mikrovállakozás műszaki, technológia színvonala, innovációs képessége nő,árbevétele 20% - kal emelkedik.Közelítőleg 50 új vagy megtartott munkahellyel számolunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/56 Kód: ÉM-96-GF-A-02 Sorszám: 5358 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/56 Kód: ÉM-96-GF-A-04 Sorszám: 5360 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A 12 településen - a régiós és országos átlagot meghaladó munkanélküliség sok kényszervállalkozást szült, amelyek nem a mai piaci követelményeknek megfelelő körülmények között, nem megfelelő infrastruktúrával működnek - pl. nem vállalkozási, egyéb célra épült épületekben, épületrészekben termelnek vagy szolgáltatnak. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások telephelyei,a termelőtevékenységre, szolgáltatás nyújtására használt ingatlan, és annak infrastruktúrája nem mindenben felel meg a tevékenység céljainak, ami gátja a további fejlődésnek, de akár a piacon maradásnak is.A kötelező hatósági előírásoknak (munkaegészségügyi, munkabiztonsági, higiéniás stb.) nem vagy alig tudnak megfelelni. Probléma/ lehetőség ▪A céltevékenységnek nem megfelelő épület, annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható. Megoldási javaslat ▪18 olyan projekt valósul meg, ahol jobb körülmények közt, magasabb színvonalú tevékenység folytatható és ezáltal a vállakozások árbevétele,foglakoztatottsági potenciája növekedik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/56 Kód: ÉM-96-GF-A-04 Sorszám: 5360 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/56 Kód: ÉM-96-GF-A-05 Sorszám: 5361 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A 22 hátrányos helyzetű településen reális lehetőség van új termék, új szolgáltatás bevezetésére.Jó minőségű helyi szolgáltatások és termékek tekintetében a térség fejlettségével arányos fizetőképes kereslet jelentkezik. A TTRM területére jellemző tőkehiány, infrastrukturális hiányosságok,az innováció szegénység miatt azonban mind a vállalkozási kedv, mind a vállalkozás sűrűség alacsony. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg túlnyomó részt nem helyben termelt, helyből kínált termékek és szolgáltatások találhatók a piacon, de igény van arra, hogy a helyi termelők és szolgáltatók nagyobb köre jelenjen meg. Új mikrovállalkozások megjelenése a 22 hátrányos településen,mely a foglalkoztatottsági mutatókat, a térség gazdasági potenciálját javíthatja. A bővülés a helyben elérhető választék növekedését eredményezheti. Probléma/ lehetőség ▪Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra. Megoldási javaslat ▪A stratégiai időszak végére a TTRM területén a mikrovállakozások száma 30 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 90 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/56 Kód: ÉM-96-GF-A-05 Sorszám: 5361 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/56 Kód: ÉM-96-GF-A-06 Sorszám: 5362 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A 12 nem hátrányos helyzetű településen reális lehetőség van új termék, új szolgáltatás bevezetésére.Jó minőségű helyi szolgáltatások és termékek tekintetében a térség fejlettségével arányos fizetőképes kereslet jelentkezik. A TTRM területére jellemző tőkehiány, infrastrukturális hiányosságok,az innováció szegénység miatt azonban mind a vállalkozási kedv, mind a vállalkozás sűrűség alacsony. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg túlnyomó részt nem helyben termelt, helyből kínált termékek és szolgáltatások találhatók a piacon, de igény van arra, hogy a helyi termelők és szolgáltatók nagyobb köre jelenjen meg. Új mikrovállalkozások megjelenése a 12 nem hátrányos településen,mely a foglalkoztatottsági mutatókat, a térség gazdasági potenciálját javíthatja. A bővülés a helyben elérhető választék növekedését eredményezheti. Probléma/ lehetőség ▪Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra. Megoldási javaslat ▪A stratégiai időszak végére a 12 település területén a mikrovállakozások száma 25 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 70 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/56 Kód: ÉM-96-GF-A-06 Sorszám: 5362 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/56 Kód: ÉM-96-GF-A-15 Sorszám: 5425 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A természet közeli turizmus népszerű formája a horgász és vadász turizmus. A TTRM területén – pl. a Tisza folyó, a Tisza-tó, a Tarna és Rima mentén, a Hevesi bányatavakon- egyik jellemző turisztikai tevékenység és további fejlesztést igényel, amelyre az adottságai is predesztinálják a térséget. A területen több horgász és vadásztársaság működik, akik tagjaik hobbyjának kiszolgálása mellett motorjai lehetnek a turisztikai fejlesztéseknek. Helyzet/ adottság ▪Csak elenyésző számban léteznek kiépített, rendezett, felszerelt horgászhelyek, a horgászok fogadására alkalmas bázisok, sok helyen nehéz a megközelítésük. A klasszikus vadászházak már nem felelnek meg az igényes, fizetőképes vadász vendégek számára. Új lehetőséget kínál a rekreációra a bányatavak további horgászturisztikai célú hasznosítása, a rossz minőségű mezőgazdasági területek vadászati célú hasznosítására. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a horgász turisztikai szolgáltatások és kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseket: horgászbarát szálláshelyek kialakítását családi programok kínálatára; halas útvonalak és horgászhelyek kiépítését; horgász versenypályák kialakítását; horgásztavak kiépítését, meglevő tavak iszaptalanítását, környezetének rendezését (megközelítő utak, partmenti horgászstégek, esőbeállók, stb…) Támogatni kell továbbá a vadászati és a zöld turizmus fogadóhelyi szolgáltatások fejlesztését, vadászházak felújítását, korszerűsítését,szolgáltatásuk bővítését. Megoldási javaslat ▪2013-ig növekszik a horgász és vadászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. Várhatóan 2-3 új horgász fogadóbázis létrejötte prognosztizálható, 2-3 vadászathoz kapcsolódó fogadóhelyi szolgáltatásnál történik fejlesztés. Nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken ez bevétel növekedést eredményez, hozzá járul a képzett (idegennyelvet beszélő) munkaerő megtartásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/56 Kód: ÉM-96-GF-A-15 Sorszám: 5425 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/56 Kód: ÉM-96-GF-A-17 Sorszám: 5429 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az aktív turizmus fontos formájhoz, a természetjáráshoz kapcsodó vízi, kerékpáros turizmus elsősorban a Tisza-tó térségében alakult ki, amelyhez fogadóbázis hálózat (túraközpontok) és ma már kiépült kerékpárút is társul. A térség természeti értékei, a csendes kisforgalmú utak, a gátkoronán kialakított kerékpár utak révén kedvező adottságokkal bír, amely nem csak a hazai, hanem a külföldi turisták számára is vonzó lehet. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy kistérségek más területén a turizmus ezen formáival (sem) találkozunk, pedig a gyalogos és kerékpáros turizmus, az ehhez kapcsolódó tematikus útvonalak, turisztikai bázisok minden szempontból illeszkednek a kistérség fő kínálati elmét jelentő turisztikai formákhoz.. A tevékenység folytán lehetőség nyílik a Tisza-tótól távol eső területek integrálása a turizmusba. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az erdei turizmushoz és természetjáráshoz kötődő, főleg kerékpáros és vízi turisztikai szolgáltatások bővítését, tematikus túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai programcsomagok, az értékesítésben közreműködő fogadóbázisok kialakítását, hálózatba szervezését. Megoldási javaslat ▪2013-ig projekt révén új turisztikai vonzerő jön létre a térségben. Erősödik az együttműködési készség a szolgáltatók között. Kialakul egy 5 – 10 objektumból álló speciális turisztikai fogadóbázis hálózat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/56 Kód: ÉM-96-GF-A-17 Sorszám: 5429 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/56 Kód: ÉM-96-GF-A-11 Sorszám: 5418 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A TTRM területén a szolgáltatások nagy része a szállásadásra korlátozódik, kevés a népművészeti és kézműves termékek előállításával, bemutatásával, gazdálkodási módok, hagyományok, tevékenységek, örökségek bemutatásával, falusi vendégasztal szolgáltatással, saját termék kínáltatásával foglalkozó szolgáltató. A főleg agrárjellegű vidéken adottságként jelentkezik a vendégek számára programlehetőséget biztosító, a helyben hagyományokkal rendelkező, mezőgazdaságot kiegészítő, falusi-és agroturisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. Helyzet/ adottság ▪A kistérségekben csak elvétve foglalkoznak ezekkel szolgáltatásokkal, holott sok helyi hagyományos tevékenységet lehetne ennek keretében bemutatni, ill. terméket előállítani (Pl. kosár fonás) Ezekkel a tevékenységekkel kiegészítő jövedelemre tehetnének szert a szolgáltatók, megőrizhetnék hagyományainkat, erősítnék a helyi identitást, a "helyhez" kötött, Naturpark termékek előállításával nőhetne az önfoglalkoztatás. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatások kialakítását, a mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek és termékek turisztikai céllal történő bemutatását, „örökségporták” kialakítását (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatása, kézműves bemutató műhelyek, iskolán kívüli foglalkoztatást biztosító tevékenységek kialakulását, az ezekhez kapcsolódó Naturpark védjegy bevezetését. Megoldási javaslat ▪2013-ig, a támogatás eredményeként a hátrányos helyzetű településeken várhatóan db szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatás alakul ki (népművészeti és kézműves termékek előállítása, bemutatása, gazdálkodási módok bemutatása, hagyományok, tevékenységek bemutatása, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatás létrejötte, saját termék kínáltatása). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/56 Kód: ÉM-96-GF-A-11 Sorszám: 5418 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/56 Kód: ÉM-96-GF-A-13 Sorszám: 5422 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben is egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turizmus iránt, melynek egyik legnépszerűbb ága a lovas turizmus. Több lovas szolgáltatás, illetve lovaglási lehetőség található a kistérség területén (Pl. Tiszanána, Kisköre, Heves). Több településen rendeznek lovasversenyeket (Pl. Heves, Kisköre, Tiszanána), illetve feleleveníthetők a hagyományok (Kömlő, Zaránk). Mind a Tisza, mind a Tarna, mind a Rima mente rendelkezik a lovasturisztika bővítését elősegítő adottságokkal. Helyzet/ adottság ▪A térségben nincs minősített lovas udvar, illetve a lovaglási lehetőséget nyújtó szolgáltatók eszközei nem megfelelőek. A lovas turizmus műveléséhez több településen is (Kisköre, Tiszanána) adott a vállakózói kedv, illetve a megfelelő lóállomány, de nem megfelelő az eszköztár. A két kistérség hagyományai, földrajzi és természeti adottságai presztinálják a térséget a lehetőségek jobb kihasználására. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos eszköz, és infrastruktúrafejlesztéseket (lovas udvar, kocsi, szán, lószerszám, stb.), támogatni kell továbbá a lovas túra útvonalak kialakítását, lovastúra szolgáltatások (kocsikáztatás, lovagoltatás), valamint lovas túra állomások létrejöttét és minősítési feltételeinek megteremtését, a lovasprogramok technikai feltételeinek javítását, attrakciókkal való bővítését. Megoldási javaslat ▪2013-ig várhatóan 3-4lovas túraútvonal kerül kialakításra, 3-4 lovasudvar kialakítása, fejlesztése, minősítése történik meg. Növekszik a lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások száma, minősége. Növekszik a turisztikai vonzerő, amely elősegíti a szezonhosszabbítást, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. Mindez a településeken bevétel növekedést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/56 Kód: ÉM-96-GF-A-13 Sorszám: 5422 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/56 Kód: ÉM-96-GF-A-16 Sorszám: 5427 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A természet közeli turizmus népszerű formája a horgász és vadász turizmus. A TTRM területén – pl. a Tisza folyó, a Tisza-tó, a Tarna és Rima mentén, a Hevesi bányatavakon- egyik jellemző turisztikai tevékenység és további fejlesztést igényel, amelyre az adottságai is predesztinálják a térséget. A területen több horgász és vadásztársaság működik, akik tagjaik hobbyjának kiszolgálása mellett motorjai lehetnek a turisztikai fejlesztéseknek. Helyzet/ adottság ▪Csak elenyésző számban léteznek kiépített, rendezett, felszerelt horgászhelyek, a horgászok fogadására alkalmas bázisok, sok helyen nehéz a megközelítésük. A klasszikus vadászházak már nem felelnek meg az igényes, fizetőképes vadász vendégek számára. Új lehetőséget kínál a rekreációra a bányatavak további horgászturisztikai célú hasznosítása, a rossz minőségű mezőgazdasági területek vadászati célú hasznosítására. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a horgász turisztikai szolgáltatások és kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseket: horgászbarát szálláshelyek kialakítását családi programok kínálatára; halas útvonalak és horgászhelyek kiépítését; horgász versenypályák kialakítását; horgásztavak kiépítését, meglevő tavak iszaptalanítását, környezetének rendezését (megközelítő utak, partmenti horgászstégek, esőbeállók, stb…) Támogatni kell továbbá a vadászati és a zöld turizmus fogadóhelyi szolgáltatások fejlesztését, vadászházak felújítását, korszerűsítését,szolgáltatásuk bővítését. Megoldási javaslat ▪2013-ig növekszik a horgász és vadászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. Várhatóan 2-3 új horgász fogadóbázis létrejötte prognosztizálható, 1-2 vadászathoz kapcsolódó fogadóhelyi szolgáltatásnál történik fejlesztés. Nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken ez bevétel növekedést eredményez, hozzá járul a képzett (idegennyelvet beszélő) munkaerő megtartásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97957 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/56 Kód: ÉM-96-GF-A-16 Sorszám: 5427 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/56 Kód: ÉM-96-GF-A-18 Sorszám: 5430 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az aktív turizmus fontos formájhoz, a természetjáráshoz kapcsolódó vízi, kerékpáros turizmus elsősorban a Tisza-tó térségében alakult ki, amelyhez fogadóbázis hálózat (túraközpontok) és ma már kiépült kerékpárút is társul. A térség természeti értékei, a csendes kisforgalmú utak, a gátkoronán kialakított kerékpár utak révén kedvező adottságokkal bír, amely nem csak a hazai, hanem a külföldi turisták számára is vonzó lehet. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy kistérségek más területén a turizmus ezen formáival (sem) találkozunk, pedig a gyalogos és kerékpáros turizmus, az ehhez kapcsolódó tematikus útvonalak, turisztikai bázisok minden szempontból illeszkednek a kistérség fő kínálati elmét jelentő turisztikai formákhoz.A tevékenység folytán lehetőség nyílik a Tisza-tótól távol eső területek integrálása a turizmusba. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az erdei turizmushoz és természetjáráshoz kötődő, főleg kerékpáros és vízi turisztikai szolgáltatások bővítését, tematikus túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai programcsomagok, az értékesítésben közreműködő fogadóbázisok kialakítását, hálózatba szervezését. Megoldási javaslat ▪2013-ig 6-7 projekt révén új turisztikai vonzerő jön létre a térségben. Erősödik az együttműködési készség a szolgáltatók között. A TTRM területén kialakul egy speciális turisztikai fogadóbázis hálózat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74957 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/56 Kód: ÉM-96-GF-A-18 Sorszám: 5430 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/56 Kód: ÉM-96-GF-A-12 Sorszám: 5421 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A TTRM területén a szolgáltatások nagy része a szállásadásra korlátozódik, kevés a népművészeti és kézműves termékek előállításával, bemutatásával, gazdálkodási módok, hagyományok, tevékenységek, örökségek bemutatásával, falusi vendégasztal szolgáltatással, saját termék kínáltatásával foglalkozó szolgáltató. A főleg agrárjellegű vidéken adottságként jelentkezik a vendégek számára programlehetőséget biztosító, a helyben hagyományokkal rendelkező, mezőgazdaságot kiegészítő, falusi-és agroturisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. Helyzet/ adottság ▪A kistérségben csak elvétve foglalkoznak ezekkel szolgáltatásokkal, holott sok helyi hagyományos tevékenységet lehetne ennek keretében bemutatni, ill. terméket előállítani (Pl. kosár fonás) Ezekkel a tevékenységekkel kiegészítő jövedelemre tehetnének szert a szolgáltatók, megőrizhetnék hagyományainkat, erősítenék a helyi identitást, a "helyhez" kötött, Naturpark termékek előállításával nőhetne az önfoglalkoztatás. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatások kialakítását, a mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek és termékek turisztikai céllal történő bemutatását, „örökségporták” kialakítását (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatása, kézműves bemutató műhelyek, iskolán kívüli foglalkoztatást biztosító tevékenységek kialakulását, az ezekhez kapcsolódó Naturpark védjegy bevezetését. Megoldási javaslat ▪2013-ig, a támogatás eredményeként a nem hátrányos helyzetű településeken várhatóan 8-10 db szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatás alakul ki (népművészeti és kézműves termékek előállítása, bemutatása, gazdálkodási módok bemutatása, hagyományok, tevékenységek bemutatása, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatás létrejötte, saját termék kínáltatása). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága68143 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/56 Kód: ÉM-96-GF-A-12 Sorszám: 5421 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/56 Kód: ÉM-96-GF-A-14 Sorszám: 5423 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben is egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turizmus iránt, melynek egyik legnépszerűbb ága a lovas turizmus. Több lovas szolgáltatás, illetve lovaglási lehetőség található a kistérség területén (Pl. Tiszanána, Kisköre, Heves). Több településen rendeznek lovasversenyeket (Pl. Heves, Kisköre, Tiszanána), illetve feleleveníthetők a hagyományok (Kömlő, Zaránk). Mind a Tisza, mind a Tarna, mind a Rima mente rendelkezik a lovasturisztika bővítését elősegítő adottságokkal. Helyzet/ adottság ▪A térségben nincs minősített lovas udvar, illetve a lovaglási lehetőséget nyújtó szolgáltatók eszközei nem megfelelőek. A lovas turizmus műveléséhez több településen is (Kisköre, Tiszanána) adott a vállakózói kedv, illetve a megfelelő lóállomány, de nem megfelelő az eszköztár. A két kistérség hagyományai, földrajzi és természeti adottságai presztinálják a térséget a lehetőségek jobb kihasználására. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos eszköz, és infrastruktúrafejlesztéseket (lovas udvar, kocsi, szán, lószerszám, stb.), támogatni kell továbbá a lovas túra útvonalak kialakítását, lovastúra szolgáltatások (kocsikáztatás, lovagoltatás), valamint lovas túra állomások létrejöttét és minősítési feltételeinek megteremtését, a lovasprogramok technikai feltételeinek javítását, attrakciókkal való bővítését. Megoldási javaslat ▪2013-ig várhatóan 1-2 lovas túraútvonal, 3-4 lovasudvar kialakítása, fejlesztése, minősítése történik meg. Növekszik a lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások száma, minősége. Növekszik a turisztikai vonzerő, amely elősegíti a szezonhosszabbítást, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat az idegenforgalomban érdekeltek számára. Mindez a településeken bevétel növekedést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága57071 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/56 Kód: ÉM-96-GF-A-14 Sorszám: 5423 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/56 Kód: ÉM-96-GF-A-19 Sorszám: 5433 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A turizmus ágazat egyik legfontosabb része a gasztronómia, vendéglátás. Az elmúlt időszak kevés volt ahhoz, hogy a területen kellő számban létrejöjjenek a helyi, különböző tipusú vendéglátó egységek (csárdák, éttermek, vendéglők), amelyek korszerű technológiával, vendégcsalogató környezettel, önálló ételválasztékkal várnák a vendégeket. A térség kínálta hal-és vadászati adottságok, a speciális alapanyagok (birka, strucc, mangalica, egyéb naturpark-termékek) kiváló adottságot jelentenek a gasztronómiai turizmus fejlesztéséhez. Helyzet/ adottság ▪Tőkeszegény vállakozási környezetben, helyi fizetőképes kereslet hiányában, a szezonálisan megjelenő turistaforgalomból megtermelt bevételből sem tudott megújulni ez a szektor. Fejlesztésének elmaradása befolyással van a térség vendégmegtartó képességére, a vendég elégedettségre, a turizmusból származó bevételekre. A helyi alapanyagok felhasználása és hangsúlyos megjelenítése a vendéglátó egységek kínálatában. Probléma/ lehetőség ▪Támogani szükséges az egyéni arculattal a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a helyi speciális termékekre épülő (birka, hal, srucc, mangalica, szörkemarha, egyéb Natúrpart termékek) szinvonalas gasztronómiai szolgáltatások kiépítését, bővítését, korszerűsítését, fejlesztését. Megoldási javaslat ▪2013-ig 4-5 projekt megvalósításával a hátrányos helyzetű településeken minőségében javuló vendégfogadó és vendéglátó szolgáltatások. A térségre jellemző és a helyhez köthető gasztroválaszték, Naturpark termékekre épülő ételkínálat kialakulása. Gasztrofesztiválok, programok létrejötte. Szezontól független turisztikai kínálat megerősödése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32964 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/56 Kód: ÉM-96-GF-A-19 Sorszám: 5433 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/56 Kód: ÉM-96-GF-A-21 Sorszám: 5435 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A borturizmus elsőrorban a Füzesabonyi kistérség két településén (Aldebrő, Feldebrő) jelentkezik markánsan. A 260 ha-on termelt bormennyiség jelentős hozamnak minősül, amelyhez ma már kapcsolódnak borturisztikai szolgáltatások (borkimérések, pincék, különböző programok és attrakciók). A Debrői hárslevelű nemzetközi hírneve további adottságot jelent, amihez további attrakciók, szolgáltatások kapcsolhatók. Helyzet/ adottság ▪A klímaváltozás veszélyezteti az optimális terméshozam elérését, ezáltal a jóhírő borok biztos piacát. Ugyanakkor további lehetőségek rejlenek az értékesítés területén a borturisztikai szolgáltatások kiterjesztésében, új attrakciók létrejöttében. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a borturisztikai attrakciók, szolgáltatások fejlesztését (pl. szinvonalas borkimérések, borutak létrehozása és fejlesztése, azokhoz való csatlakozás, stb…). Megoldási javaslat ▪Várhatóan 6-8 projekt megvalósulásával 2013-ig növekszik a borturizmushoz kapcsolatos szolgáltatások minősége, nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a településeken borászattal foglalkozók számára. A településeken ez további turisztikai bevétel növekedést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32964 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/56 Kód: ÉM-96-GF-A-21 Sorszám: 5435 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/56 Kód: ÉM-96-GF-A-22 Sorszám: 5436 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A borturizmus elsőrorban a Füzesabonyi kistérség két településén (Aldebrő, Feldebrő) jelentkezik markánsan. A 260 ha-on termelt bormennyiség jelentős hozamnak minősül, amelyhez ma már kapcsolódnak borturisztikai szolgáltatások (borkimérések, pincék, különböző programok és attrakciók). A Debrői hárslevelű nemzetközi hírneve további adottságot jelent, amihez további attrakciók, szolgáltatások kapcsolhatók. Helyzet/ adottság ▪A klímaváltozás veszélyezteti az optimális terméshozam elérését, ezáltal a jóhírő borok biztos piacát. Ugyanakkor további lehetőségek rejlenek az értékesítés területén a borturisztikai szolgáltatások kiterjesztésében, új attrakciók létrejöttében. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a borturisztikai attrakciók, szolgáltatások fejlesztését pl. szinvonalas borkimérések, borutak létrehozása és fejlesztése, azokhoz való csatlakozás, stb…). Megoldási javaslat ▪Várhatóan 3-4 projekt megvalósulásával 2013-ig növekszik a borturizmushoz kapcsolatos szolgáltatások minősége, nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a településeken borászattal foglalkozók számára. A településeken ez további turisztikai bevétel növekedést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága17035 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/56 Kód: ÉM-96-GF-A-22 Sorszám: 5436 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/56 Kód: ÉM-96-GF-A-20 Sorszám: 5434 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A turizmus ágazat egyik legfontosabb része a gasztronómia, vendéglátás. Az elmúlt időszak kevés volt ahhoz, hogy a területen kellő számban létrejöjjenek a helyi, különböző tipusú vendéglátó egységek (csárdák, éttermek, vendéglők), amelyek korszerű technológiával, vendégcsalogató környezettel, önálló ételválasztékkal várnák a vendégeket. A térség kínálta hal-és vadászati adottságok, a speciális alapanyagok (birka, strucc, mangalica, egyéb naturpark-termékek) kiváló adottságot jelentenek a gasztronómiai turizmus fejlesztéséhez. Helyzet/ adottság ▪Tőkeszegény vállakozási környezetben, helyi fizetőképes kereslet hiányában, a szezonálisan megjelenő turistaforgalomból megtermelt bevételből sem tudott megújulni ez a szektor. Fejlesztésének elmaradása befolyással van a térség vendégmegtartó képességére, a vendég elégedettségre, a turizmusból származó bevételekre. A helyi alapanyagok felhasználása és hangsúlyos megjelenítése a vendéglátó egységek kínálatában. Probléma/ lehetőség ▪Támogani szükséges az egyéni arculattal a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a helyi speciális termékekre épülő (birka, hal, srucc, mangalica, szörkemarha, egyéb Natúrpart termékek) szinvonalas gasztronómiai szolgáltatások kiépítését, bővítését, korszerűsítését, fejlesztését. Megoldási javaslat ▪2013-ig 3-4 projekt megvalósításával a nem hátrányos helyzetű településeken minőségében javuló vendégfogadó és vendéglátó szolgáltatások. A térségre jellemző és a helyhez köthető gasztroválaszték, Naturpark termékekre épülő ételkínálat kialakulása. Gasztrofesztiválok, programok létrejötte. Szezontól független turisztikai kínálat megerősödése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága17035 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/56 Kód: ÉM-96-GF-A-20 Sorszám: 5434 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/56 Kód: ÉM-96-GF-A-07 Sorszám: 5439 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A két kistérségben a jelenleg rendelkezésre álló szálláskapacitás mintegy 70 %-át a falusi és fizető vendéglátó szálláshelyek teszik ki. Ez jelenleg kb szolgáltatót jelent, amely elsősorban a Tisza-tó térségére koncentrálódik. A szálláshelyek nagy része több mint éve működik, zömük családi házakban van kialakítva és kiegészítő bevételi forrást jelentenek a családnak. Nagy részük csak szállást kínál, kapcsolódó szolgáltatása nincs, célpiaci szegmentációra nem alkalmasak. Helyzet/ adottság ▪Noha a Tisza-tó térségében a TTRM átlagától magasabb számú magánszálláshely működik, a meglévő kiadó házak többsége nem éri el a legmagasabb komfortfokozatot. Sok vendégház befogadóképessége alacsony, kevés az általuk kínált színvonals szolgáltatás, programcsomag, így a bevétel is szerényebb. A Tarna és Rima mentén, a Füzesabonyi kistérség északi részén csak elvétve találkozhatunk magánszálláshelyekkel. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a falusi turizmushoz, fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) új szálláshelyek kialakítását, a már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, színvonalának növelését elsősorban a Tisza-tótól távolabb eső és hátrányos helyzetű településeken. Megoldási javaslat ▪2013-ig 8-10 minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshely jön létre, ill szálláshelynél történik fejlesztés. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, az életminőség javítására. Mind a kistérségekben, mind a településeken várható a turisztikai vonzerő növekedése, ez által a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása várhatóan magával hozza az alacsonyabb a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/56 Kód: ÉM-96-GF-A-07 Sorszám: 5439 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/56 Kód: ÉM-96-GF-A-08 Sorszám: 5440 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A két kistérségben a jelenleg rendelkezésre álló szálláskapacitás mintegy 70 %-át a falusi és fizető vendéglátó szálláshelyek teszik ki. Ez jelenleg kb szolgáltatót jelent, amely elsősorban a Tisza-tó térségére koncentrálódik. A szálláshelyek nagy része több mint éve működik, zömük családi házakban van kialakítva és kiegészítő bevételi forrást jelentenek a családnak. Nagy részük csak szállást kínál, kapcsolódó szolgáltatása nincs, célpiaci szegmentációra nem alkalmasak. Helyzet/ adottság ▪Noha a Tisza-tó térségében a TTRM átlagától magasabb számú magánszálláshely működik, a meglévő kiadó házak többsége nem éri el a legmagasabb komfortfokozatot. Sok vendégház befogadóképessége alacsony, kevés az általuk kínált színvonals szolgáltatás, programcsomag, így a bevétel is szerényebb. A Tarna és Rima mentén, a Füzesabonyi kistérség északi részén csak elvétve találkozhatunk magánszálláshelyekkel. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a falusi turizmushoz, fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) új szálláshelyek kialakítását, a már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, színvonalának növelését elsősorban a Tisza-tótól távolabb eső, nem hátrányos helyzetű településeken. Megoldási javaslat ▪2013-ig 5-6 minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshely jön létre, ill. 6-8 szálláshelynél történik fejlesztés. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, az életminőség javítására. Mind a kistérségekben, mind a településeken várható a turisztikai vonzerő növekedése, ez által a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása várhatóan magával hozza az alacsonyabb a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/56 Kód: ÉM-96-GF-A-08 Sorszám: 5440 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/56 Kód: ÉM-96-GF-A-09 Sorszám: 5441 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A két kistérség településein egyre nagyobb kereslet mutatkozik a természet közeli, olcsó, tematikus, és aktív turizmussal foglalkozó, főleg az ifjusági turizmust (is) szolgáló táborhelyek, szálláshelyek iránt, ahol a résztvevők hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. A térségben (pl. Sarud, Poroszló, Heves, Tarnaméra) több, a célcsoport számára kialakított camping, ifjusági tábor működik. A két kistérség kiváló adottságokkal rendelkezik további, a célcsoportot szolgáló létesítmények kialakítására. Helyzet/ adottság ▪A jelenleg meglévő ilyen tipusú fogadóhelyek %-a felújításra, fejlesztésre szorul, legtöbb helyen –főleg a nem Tisza-tavi régióhoz tartozó településen- nincs ilyen jellegű szálláshely, holott sok település adottságai lehetővé teszik ilyen jellegű fogadóbázis (ifjúsági táborhely, kemping, turistaház) kialakítását. Probléma/ lehetőség ▪A már működő egységek (Pl. Sarud, Tarnaméra) bővítése, fejlesztése, infrastruktúrájuk kisléptékű fejlesztése és szolgáltatásainak javítása, új szolgáltatások bevezetése, valamint új, telepített sátor - élménytábor, kemping és turista központként is működő bázisok kialakítása pl. Kiskörén, Hevesen,Tiszanánán, stb... Megoldási javaslat ▪Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turista szezon meghosszíbbításában, és térség periférikus területeink a turizmusba való bekapcsolásában. Nő a vendég elégedettség a térségben. A hátrányos helyzetű településeken létrejön 1-2 új fogadóbázis, és magasabb szinvonalú szolgáltatások valósulnak meg 3-4 meglévő fogadóhelyen. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/56 Kód: ÉM-96-GF-A-09 Sorszám: 5441 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Dormánd, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyút, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/56 Kód: ÉM-96-GF-2-07 Sorszám: 5444 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A helyi vidékfejlesztési közösség területén, elsősorban a Tisza-tó partmenti településein jelentős turisztikai forgalom bonyolódik. A települési önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, vállalkozók -kihasználva a pályázati lehetőségeket is- jelentős összegeket költöttek fejlesztésekre. Ezáltal javult a termékszerkezet, a termékek és szolgáltatások minősége. Néhány, egyébként jelentősebb turisztikai forgalmat lebonyolító településen is kevés a kíváló minőségű, vonzó étterem, presszó, csárda, színvonalas szórakozóhely. Helyzet/ adottság ▪A turizmusban érintett települések többségén a vendégek ellátása alapvetően megoldott, de a vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, csárdák) színvonala nem tartott lépést a vendégek igényeivel, színvonaluk egyenetlen, kevés (esetenként hiányzik) az ételkínálatot is nyújtó vendéglátóhely, amely rontja a meglevő vonzerőt, nem válik komplexé a nyújtott szolgáltatás, emiatt csökken, vagy stagnál a vendégforgalom. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az ételkínálat bevezetését, bővítését szolgáló fejlesztéseket; a vendégek kényelmét, komfortérzetét fokozó, nemdohányzó, színvonalas vendégterek, teraszok kialakítását; korszerű technikai fejlesztéseket, szolgáltatások bővítését, továbbá túraközpontok fejlesztését Megoldási javaslat ▪A támogatás eredményeként a térség hátrányos helyzetű településein jelentősen javul 8-10 vendéglátóhely színvonala, ezáltal a vendégek komfortérzete. Mindez elősegíti a turisták helyben maradását, költésüket, a turistaforgalomból származó bevételek növekedését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága69772 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1300 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/56 Kód: ÉM-96-GF-2-07 Sorszám: 5444 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪túraközpont - a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat tagja

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/56 Kód: ÉM-96-GF-A-10 Sorszám: 5443 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A két kistérség településein egyre nagyobb kereslet mutatkozik a természet közeli, olcsó, tematikus, és aktív turizmussal foglalkozó, főleg az ifjusági turizmust (is) szolgáló táborhelyek, szálláshelyek iránt, ahol a résztvevők hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. A térségben (pl. Sarud, Poroszló, Heves, Tarnaméra) több, a célcsoport számára kialakított camping, ifjusági tábor működik. A két kistérség (Pl.Tarna mente, Heves és térsége) kiváló adottságokkal rendelkezik további, a célcsoportot szolgáló létesítmények kialakítására. Helyzet/ adottság ▪A jelenleg meglévő ilyen tipusú fogadóhelyek %-a felújításra, fejlesztésre szorul, legtöbb helyen –főleg a nem Tisza-tavi régióhoz tartozó településen- nincs ilyen jellegű szálláshely, holott sok település adottságai lehetővé teszik ilyen jellegű fogadóbázis (ifjúsági táborhely, kemping, turistaház) kialakítását. Probléma/ lehetőség ▪A már működő egységek (Pl. Sarud, Tarnaméra) bővítése, fejlesztése, infrastruktúrájuk kisléptékű fejlesztése és szolgáltatásainak javítása, új szolgáltatások bevezetése, valamint új, telepített sátor - élménytábor, kemping és turista központként is működő bázisok kialakítása pl. Füzesabony, Szihalom, Aldebrő térségében. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turista szezon meghosszabbításában, és térség periférikus területeink a turizmusba való bekapcsolásában. Nő a vendég elégedettség a térségben. Létrejön 2-3 új fogadóbázis, elsősorban a Füzesabonyi kistérségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága63885 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/56 Kód: ÉM-96-GF-A-10 Sorszám: 5443 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/56 Kód: ÉM-96-GF-2-08 Sorszám: 5445 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A helyi vidékfejlesztési közösség területén, elsősorban a Tisza-tó partmenti településein jelentős turisztikai forgalom bonyolódik. A települési önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, vállalkozók -kihasználva a pályázati lehetőségeket is- jelentős összegeket költöttek fejlesztésekre. Ezáltal javult a termékszerkezet, a termékek és szolgáltatások minősége. Néhány, egyébként jelentősebb turisztikai forgalmat lebonyolító településen is kevés a kíváló minőségű, vonzó étterem, presszó, csárda, színvonalas szórakozóhely. Helyzet/ adottság ▪A turizmusban érintett települések többségén a vendégek ellátása alapvetően megoldott, de a vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, csárdák) színvonala nem tartott lépést a vendégek igényeivel, színvonaluk egyenetlen, kevés (esetenként hiányzik) az ételkínálatot is nyújtó vendéglátóhely, amely rontja a meglevő vonzerőt, nem válik komplexé a nyújtott szolgáltatás, emiatt csökken, vagy stagnál a vendégforgalom. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az ételkínálat bevezetését, bővítését szolgáló fejlesztéseket; a vendégek kényelmét, komfortérzetét fokozó, nemdohányzó, színvonalas vendégterek, teraszok kialakítását; korszerű technikai fejlesztéseket, szolgáltatások bővítését, továbbá túraközpontok fejlesztését Megoldási javaslat ▪A támogatás eredményeként 2013-ig jelentősen javul 4-5 vendéglátóhely színvonala, ezáltal javul a vendégek komfortérzete, amely elősegíti a turisták helyben maradását, költésüket, a turistaforgalomból származó bevételek növekedését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32226 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/56 Kód: ÉM-96-GF-2-08 Sorszám: 5445 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪túraközpont - a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat tagja

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/56 Kód: ÉM-96-GF-1-01 Sorszám: 5450 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A két kistérségben (nagy többséggel a Tisza-tavi régióhoz tartozó településeken) megközelítőleg 300 magánszemély foglalkozik falusi vendégfogadással és egyéb turisztikai szolgáltatással kiegészítő jövedelemszerzésként. A 90-es évek közepétől az önkormányzatok felvállalták a koordináló szerepet a marketingben: turisztikai kiállításokon vesznek részt, települési honlapokat, kiadványokat készíttetnek, a Tisza-tó térségében több településen egységes információs táblarendszer szolgálja a turisták tájékoztatását. Helyzet/ adottság ▪Mindkét kistérségben -főleg a Tisza-tavi régión kívüli településeken- nem elégséges a turisták tájékoztatása: nem, vagy csak részben alakultak ki a piacképes turisztikai termékek piacra segítésének intézményi feltételei (információs pontok, túraközpontok, utazást szervező irodák, stb...), információs táblarendszer híján sok településen nehézkes a turisták desztinációban való eligazodása. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell (elsősorban a nem Tisza-tavi településeken) új és meglevő információs pontok, irodák technikai hátterének fejlesztését; Megoldási javaslat ▪Támogatjuk 4-5 információs pont/iroda fejlesztését. Ezáltal növekszik a két kistérség, a települések ismertsége, a térségbe érkező turisták számának emelkedésével nő a turizmusból származó bevétel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága47883 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/56 Kód: ÉM-96-GF-1-01 Sorszám: 5450 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Zaránk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Kizárólag eszközbeszerzés is támogatható

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/56 Kód: ÉM-96-GF-1-02 Sorszám: 5451 Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése Intézkedés: A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A két kistérségben (nagy többséggel a Tisza-tavi régióhoz tartozó településeken) megközelítőleg 300 magánszemély foglalkozik falusi vendégfogadással és egyéb turisztikai szolgáltatással kiegészítő jövedelemszerzésként. A 90-es évek közepétől az önkormányzatok felvállalták a koordináló szerepet a marketingben: turisztikai kiállításokon vesznek részt, települési honlapokat, kiadványokat készíttetnek, a Tisza-tó térségében több településen egységes információs táblarendszer szolgálja a turisták tájékoztatását. Helyzet/ adottság ▪Mindkét kistérségben -főleg a Tisza-tavi régión kívüli településeken- nem elégséges a turisták tájékoztatása: nem, vagy csak részben alakultak ki a piacképes turisztikai termékek piacra segítésének intézményi feltételei (információs irodák, túraközpontok, utazást szervező irodák, stb...), információs táblarendszer híján sok településen nehézkes a turisták desztinációban való eligazodása. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni a nem hátrányos helyzetű kistérségben új és meglevő információs pontok, irodák technikai hátterének fejlesztését. Megoldási javaslat ▪Támogatjuk 2-3 információs pont/iroda fejlesztését. Ezáltal növekszik a két kistérség, a települések ismertsége, a térségbe érkező turisták számának emelkedésével nő a turizmusból származó bevétel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22116 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/56 Kód: ÉM-96-GF-1-02 Sorszám: 5451 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Újlőrincfalva ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Kizárólag eszközbeszerzés is támogatható

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-23 Sorszám: 5496 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség hátrányos települései frekventált részein nagy számban találhatók – vegyes tulajdonban álló – leromlott állagú épületek, építmények, parkok, terek stb. A jelentős mennyiségben megtermelt helyi termékek árusítása sem az igényeknek és a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történik. A Tisza-Tarna-Rima mente 21 érintett településén eléggé koncentráltan helyezkednek el az érintett objektumok, megújításra szoruló területek. Helyzet/ adottság ▪Az épületek nagymértékben rontják a település megjelenési képét. Különösen azért jelent ez problémát, mert az adott települések egy része a turizmusban látja kitörési lehetőségét (Sarud, Kisköre, Pély stb.), másrészt a helybéliek életminőségét, komfortérzetét nagy mértékben rontja, csökkentve a település megtartó erejét. A piacok rendezetlensége ellehetetleníti a helyi termék fogyasztási kultúrájának elterjedését. Probléma/ lehetőség ▪TTRM hátrányos településeinek védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetét és esztétikai megjelenését javítanánk. A hátrányos településekre látogató turisták száma nőne, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene is megnőhetne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése (pl.: Dél-Tarna mente teleplései). Megoldási javaslat ▪A TTRM 21 hátrányos településén a településképet meghatározó, védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint valamennyi piac megújulna, esetleg új létesülne a pályázati ciklus végére (2013). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret67000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-23 Sorszám: 5496 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Szihalom, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-24 Sorszám: 5497 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség nem hátrányos települései központi, illetve turisztikai látványossághoz vezető részein jelentős számban találhatók – vegyes tulajdonban álló – leromlott állagú épületek, építmények, parkok, terek. A meghatározó mennyiségben megtermelt helyi termékek árusítása nem az igényeknek és a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történik. Helyzet/ adottság ▪Az épületek rontják a település megjelenési képét, a parkok, pihenőhelyek, zöld felületek nem maradéktalanul töltik be eredeti funkciójukat: rekreációra kevésbé alkalmasak. Különösen azért jelent ez problémát, mert az adott települések egy része a turizmusban látja kitörési lehetőségét (Feldebrő, Poroszló, Kápolna), másrészt a helybéliek életminőségét, komfortérzetét rontja, csökkentve a település megtartó erejét. Probléma/ lehetőség ▪A TTRM nem hátrányos településeinek védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetének és esztétikai megjelenésének javításával a nem hátrányos településekre látogató turisták száma, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene nőne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A TTRM nem hátrányos településein a településképet meghatározó védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint több piac megújulna, esetleg új létesülne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret67000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-24 Sorszám: 5497 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-25 Sorszám: 5498 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A TTRM területén lévő hátrányos települések nem rendelkeznek kellő erőforrással arra, hogy a zöld területeiket, köz-, és játszóparkjaikat gondozzák, fejlesszék. A parkok, pihenőhelyek, zöld felületek nem töltik be eredeti funkciójukat: rekreációra nem alkalmasak, a játszóterek nem biztonságosak, az elvárt követelményeknek nem megfelelőek, nem kellő számúak. Helyzet/ adottság ▪A helybéliek életminőségét rontják a települések elhanyagolt közterületei, a gyermekek számára nincs olyan közösségi tér, ahol biztonságosan, kreatív módon tölthetik el szabadidejüket – csökkentve a település megtartó erejét, általa nyújtani képes perspektívát. Az érintett településeken vannak alkalmas, ill. átalakítható, megújítható terek a probláma megoldására (alföldi típusú, tágas utcákkal rendelkező falvak). Probléma/ lehetőség ▪Valamennyi hátrányos településen elkerülhetetlen olyan közterek, parkok, pihenő övezetek kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása. Megoldási javaslat ▪A TTRM valamennyi települése tekintetében legalább 1 db rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-25 Sorszám: 5498 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-27 Sorszám: 6967 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistérségben lévő 12 nem hátrányos település helyzete a történelem és kultúra tárgyi emlékeinek megőrzése és fejlesztése szempontjából a „végveszélyes állapot" kifejezéssel jellemezhető. Az elmúlt évtizedek szakszerűtlensége mellett a szűkös anyagi háttér is rontott a dél-hevesi területek örökségének megőrizhetőségén. A Dél- és Közép-Tarna mente a feudális és a polgári időszak örökségét kínálja, míg a Tisza vidéke a paraszti társadalom emlékeit őrzi. Az itt lévő történelmi és kulturális emlékek már ma is a kistérség turisztikai attrakciói. Helyzet/ adottság ▪A hozzáértő szakembergárda, a meglévő objektumok, valamint az e körbe bevonhatóak, és a kultúra helyszíneinek lepusztult állapota akadályozza a probléma felszámolását, a településképet pedig rontja. A meglévő történelmi és kulturális objektumok funkcióinak jó megállapítása, újak létrehozása biztosítaná a fenntarthatóságot e téren, ugyanakkor a hátrányos helyzet felszámolásában is tényező lehetne, pl.:munkahelyek. Probléma/ lehetőség ▪Számba kell venni az országos és a helyi védettség alatt álló objektumokat, emlékeket, melyek megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen, de szükséges újak bekategorizálása és létrehozása is. Legyen cél, hogy az utókor számára jelenjen meg a ma történelmi és kulturális öröksége, mely a múltra támaszkodik (pl.: kegyeleti emlékek, a kultúra és közművelődés tereiként szolgáló objektumok, gazdasági létesítmények stb.) ezek megújítása ill. örökségbe történő bevonása szükséges. Megoldási javaslat ▪A nem hátrányos helyzetű falvakban a helyi tárgyi örökségvédelem történeti és kulturális területen biztosítaná a fenntartható örökségvédelmet. Falvanként egy feladat elvégzése ideális volna. Eredményre a pályázati ciklus közepén (2010) már számítani lehetne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-27 Sorszám: 6967 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-26 Sorszám: 5499 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A nem hátrányos települések relatíve kevés erőforrással rendelkeznek arra, hogy a zöld területeiket, köz-, és játszóparkjaikat fejlesszék. A parkok, pihenőhelyek, zöld felületek nem töltik be maradéktalanul eredeti funkciójukat: rekreációra kevésbé alkalmasak, a játszóterek egy része nem biztonságos, az elvárt követelményeknek nem megfelelőek, nem kellő számúak. Helyzet/ adottság ▪A helybéliek életminőségét rontják a települések elhanyagolt közterületei, a gyermekek számára kevés az olyan közösségi tér, ahol biztonságosan, kreatív módon tölthetik el szabadidejüket – csökkentve a település megtartó erejét, általa nyújtani képes perspektívát. A már meglévő objektumok jó alapot szolgáltatnak a megoldásra. Probléma/ lehetőség ▪Valamennyi - nem hátrányos - településen szükséges olyan köztér, park, pihenőövezet kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása. A településre érkező látogatók, turisták kellemes benyomást szereznek, maradásra, visszatérésre bírná őket a kellemes környezet (pl.: TTRM északi, bortermelő részein, Feldebrő, Aldebrő a családosan érkezők kulturáltabban tölthetnék szabadidejüket). Megoldási javaslat ▪A TTRM valamennyi nem hátrányos települése tekintetében rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága86916 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-26 Sorszám: 5499 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-05 Sorszám: 5352 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Tisza-Tarna-Rima mente térségében nem gyakorlat a környezettudatos beruházások létesítése. Különösen probléma ez a 21 hátrányos település esetében. A kényszervállalkozások szülte helyzet sem kedvez a megoldásnak. A társadalmi, történeti előzmények sem predesztinálták a környezettudatosságot. A problémás területek tulajdonosi köreinek (önkormányzatok, vállalkozások) összefogása javíthatna a helyzeten. Helyzet/ adottság ▪A beruházások szempontjából környezettudatos magatartás a beruházók fogékonyságának, de tőkeerősségének is függvénye. Ez bizonytalansági tényezőket szülhet a környezettudatosság terén. A kisszámú pozitív példa előkép lehet a későbbiekben a környezettudatos vállalkozási elképzelésekhez. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű településeken kiemelt támogatással és a környezettudatos magatartásforma megismertetésével (népszerűsítő előadások,vetélkedők) a célt jól lehet szolgálni. A legfiatalabb korosztály felkészítése pedig hosszútávon biztosíthatja a mai probléma kiküszöbölését, de legalább enyhítését. Ösztönzők bevezetése jól szolgálhatja a célt, ennek érdekében környezettudatos magatartás- életforma és gazdálkodási forma elterjesztése érdekében figyelemfelhívó, népszerűsítő rendezvények tartása segítheti a cél elérését(környezet rendbetétele, akciók szervezése, hulladék gyűjtők, családi, civil, önkormányzati takarítási akciók, szállítás). Megoldási javaslat ▪Mind a 22 Tisza-Tarna-Rima menti hátrányos településen legalább egy akció valósul meg (pl. szemétgyűjtés, előadás). Az egész térségre vonatkozóan tisztább, veszélytelenebb környezeti magatartás érhető el, mely eredményre a pályázati időszak közepére (2010) már lehet számítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70456 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-05 Sorszám: 5352 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-06 Sorszám: 5356 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Tisza-Tarna-Rima-Mente természeti környezete a nem hátrányos településekein is veszélyeknek kitett,pl.: a rosszul értelmezett turisztikai részvétel által okozott szennyezés által. A védett természeti területek ráadásul szétszórva helyezkednek el, melyek az egységes fellépést nehezítik. Az érintett területek civil és önkormányzati tulajdonban vannak, így a védett környezet megóvásának feladata is elsősorban rájuk hárul, melyet kapcsolattartással eredményesebbé lehet tenni. Helyzet/ adottság ▪A 12 nem hátrányos helyzetű Tisza-Tarna-Rima menti településen sem átgondolt és összehangolt a természeti környzezet védelme. Itt is hiányzik a környzezettudatos magatartás összehangolt ösztönzése. Az önkormányzatok, civil szervezetek és a vállalkozások összefogásával a mikrotérségben található flóra és fauna védelme többkomponensűvé tehető. Probléma/ lehetőség ▪A nem hátrányos helyzetű településeken is támogatással és környezettudatos magatartásforma megismertetésével a célt jól lehet szolgálni. A fiatalabb korosztály felkészítése ezen településeken is hosszútávon biztosítja a probléma kiküszöbölését (népszerűsítő előadások,vetélkedők). Ösztönzők bevezetése jól szolgálhatja a célt, ennek érdekében környezettudatos magatartás - életforma, és gazdálkodási forma elterjesztése érdekében figyelemfelhívó népszerűsítő rendezvények tartása segítheti a cél elérését(környezet rendbetétele, akciók szervezése, hulladékgyűjtők, családi, civil, önkormányzati takarítási akciók, szállítás). Megoldási javaslat ▪Mind a 12 Tisza-Tarna-Rima menti településen legalább egy akció valósul meg (pl. szemétgyűjtés). Az egész térségre vonatkozóan tisztább, veszélytelenebb környezet, tudatosabb környezeti magatartás érhető el, mely eredményre a pályázati időszak közepére (2010) már lehet számítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-06 Sorszám: 5356 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-28 Sorszám: 7011 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistérségben lévő 21 hátrányos település helyzete a történelem és kultúra tárgyi emlékeinek megőrzése és fejlesztése szempontjából a "végveszélyes állapot" kifejezéssel jellemezhető. Az elmúlt évtizedek szakszerűtlensége mellett a szűkös anyagi háttér is rontott a dél- hevesi területek örökségének megőrizhetőségén. A Dél- és Közép-Tarna mente a feudális és a polgári időszak örökségét kínálja, míg a Tisza vidéke a paraszti társadalom emlékeit őrzi. Az itt lévő történelmi és kulturális emlékek már ma is a kistérség turisztikai attrakciói. Helyzet/ adottság ▪A hozzáértő szakembergárda, a meglévő objektumok, valamint az e körbe bevonhatóak, és a kultúra helyszíneinek lepusztult állapota akadályozza a probléma felszámolását, a településképet pedig rontja. A meglévő történelmi és kulturális objektumok funkcióinak jó megállapítása, újak létrehozása biztosítaná a fenntarthatóságot e téren, ugyanakkor a hátrányos helyzet felszámolásában is tényező lehetne, pl.:munkahelyek. Probléma/ lehetőség ▪Számba kell venni az országos és helyi védettség alatt álló objektumokat, emlékeket, melyek megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen, de szükséges újak bekategorizálására és létrehozása is. Legyen cél, és az utókor számára jelenjen meg a ma történelmi és kulturális örökség megőrzése, mely a múltra támaszkodik. (pl.: kegyeleti emlékek, a kultúra és közművelődés tereiként szolgáló objektumok, gazdasági létesítmények stb. megújítása, ill. örökségben történő bevonása szükséges. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű falvakban a helyi tárgyi örökségvédelem történeti és kulturális területen biztosítaná a fenntartható örökségvédelmet. Falvanként egy feladat elvégzése ideális volna. Eredményre a pályázati ciklus közepén (2010)már számítani lehetne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-28 Sorszám: 7011 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Zaránk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/56 Kód: ÉM-96-SzF-2-09 Sorszám: 5505 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérség hátrányos helyzetű települései történeti és kulturális tárgyi örökségének megőrzése gazdag, ám anyagi korlátok miatt nem kielégítő. A még feltárható tárgyi történeti és kulturális emlékek bázisa növelhető. Az objektumok jelentős része önkormányzati tulajdon, mely körülmény lehetővé teszi az átgondoltabb megőrzést. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű településeken is a történelem és kultúra tárgyi megőrzéséhez szükséges bázis kiegészítése anyagiak függvénye, mely megkíván bizonyos szintű szellemi kapacitást is. A megőrzés, fejlesztés és a megteremtés hármas kritériumának teljesítéséhez a szellemi kapacitás a térség nem hátrányos településein részben adott. Ezen adottság előnyöket jelent a térség hátrányos településeivel szemben. Probléma/ lehetőség ▪Fel kell mérni azokat a területeket, melyek ún. "fehér foltok" a hátrányos helyzetű településeken, a történelem és kultúra tárgyi és szellemi megőrzésének területén. Lehetőség szerint minden településről őrződjön meg azonos koncepció szerinti egységes,azonos anyag. Ezek lehetnek kiadványok, tanulmányok, modern adathordozók (CD, DVD). Fontos a fellelhető örökség bemutathatóvá tétele, kiállításokon való megjelenítése a szükséges terek biztosítása. Megoldási javaslat ▪Településenként legalább egy örökség megőrzése, és örökségbe vétele a cél. Fenntartható és kiszélesített tárgyi örökségmegőrzés lesz az eredménye a munkának, kb. a pályázati ciklus második évére (2009). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága27361 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/56 Kód: ÉM-96-SzF-2-09 Sorszám: 5505 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/56 Kód: ÉM-96-SzF-2-10 Sorszám: 5506 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tisza-Tarna-Rima mente nem hátrányos helyzetű települései szellemi történeti és kulturális örökségének megőrzése rendkívüli erőfeszítéseket kíván, fejlesztése pedig meghaladja a térség 12 érintett településének anyagi és szellemi erőit. A települések viszonylagos izoláltsága, a szükséges szellemi kapacitás részbeni hiánya a történelmi és kulturális örökségek megőrzését nehezíti. A feladat elvégzése elsősorban az önkormányzatokra, civil szervezetekre és az egyházra hárul. Helyzet/ adottság ▪A térség 12 nem hátrányos települése a helyi szellemi történelmi és kulturális értékek megőrzését és megteremtését anyagilag kell biztosítani, és "hozzáadott" szellemi segítséggel megoldani. Az e falvakban rendelkezésre álló pedagógusi, egyéb értelmiségi kör rendelkezik potenciállal, ill. helyzeti előnnyel a helyi történeti és kulturális szellemi ismeretek terén, külső erők bevonása szükséges. Probléma/ lehetőség ▪A Tisza-Tarna-Rima mente településeinek többsége nem hátrányos helyzetű, így a térség a szellemi örökségvédelem téren jelentkező hiátusait szisztematikus tervezéssel oldhatja meg. Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a minimumok, amit meg kívánunk valósítani, pl.: az egy-egy településen meglévő történeti, kulturális értékek nyomdai úton történő bemutatását. Ilyen lehet a települések ismertetőinek elkészíttetése, az eddig feltárt, ill. még fel nem tárt értékek bemutatásával. Ez egységesen képviselné az adott települések szellemi történeti, kulturális értékeinek megőrzését, fejlesztését, megteremtését. CD-k, DVD-k, nyomtatott munkák, programok stb. elkészítésével, rendezvényekkel a történelmi, kulturális szellemi örökség megőrizhető. Megoldási javaslat ▪Elektormos, vizuális és hagyományos hordozókon lehetőség szerint mind a 21 településen egy munka elkészítését tervezzük. Az eredmény a Tisza-Tarna-Rima mente egységes szempontok szerinti történeti és kulturális szellemi örökségének megjelentetése volna, a pályázati ciklus végéig (2013). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12638 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/56 Kód: ÉM-96-SzF-2-10 Sorszám: 5506 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-01 Sorszám: 5500 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi hagyományok ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tisza-Tarna-Rima-Mente hátrányos települései a térség déli területeit foglalják el. Ez a vidék kevéssé érintett a modernizálódás által. Szellemi hagyományai, öröksége eléggé háborítatlan. A tradíciók megőrzéséhez, ápolásához éppen ezért kedvező az alap. A szellemi hagyományőrzés és annak fejlesztése még időben történhetne meg. Helyzet/ adottság ▪A térségben még, a fellehető múlt tettenérésében nagy lehetőség van, melyek feltárása szellemi és anyagi kapacitás kérdése. A különböző "műfajú" hagyományok sokszínűséget eredményezhetnek az utókor számára megőrzendő örökséget illetően. Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre, Pély a folyóvízhez (Tisza) kötődő, Kömlő, Átány, Tenk, Erdőtelek, a Dél-Tarna mente az izolált, a szegénység hagyományait jól őrző területek. Probléma/ lehetőség ▪A Tisza-Tarna-Rima mente hátrányos helyzetű 22 településének szellemi hagyományait a lehető legtöbbféle elektronikus és vizuális hordozón kell megőrizni (CD, DVD, pl.: Sarud, Mezőtárkány). Lehetőséget kell biztosítani minél több rendezvényre (Egerfarmos, Pély, Szihalom), együttesek (Dél-Tarna mente)és körök működésére, ezek kapcsolattartására is, különös tekintettel a kisebbségekre (roma- találkozók). A hagyományos (nyomtatott) rögzítésnek is nagy szerepe lehet, biztosítja az esélyegyenlőségét a hagyományőrzésének, ill. szélesebb körben tenné lehetővé a megismertetést. Megoldási javaslat ▪Kisebb tájegységenként (Középső-,Dél-Tarna mente, Heves, Füzesabony térsége, Közép-Tiszavidék) egy CD-t és DVD-t készítenénk el, és falvanként legalább egy nyomtatott ismertetőt. A kapcsolattartás formái közül falvanként és évenként egy rendezvényt tartanánk. Az eredmény a pályázati ciklus második évében (2009) már megmutatkozna. A elveszőfélben lévő periférikus területek szellemi örökségének megőrzését segíthetnénk elő a megvalósítással. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77296 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-01 Sorszám: 5500 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/56 Kód: ÉM-96-SzF-1-05 Sorszám: 5502 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi hagyományok ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség hátrányos településeinek tárgyi hagyományai csak részben ismertek és feltártak. Megőrzésük és továbbfejlesztésük nagyobb odafigyelést igényel, mint a nem hátárnyos településeken. Egyfelől a szellemi, másfelől a civil háttér sem stabil (ezekről a településekről az értelmiség kisebb tartózkodás után elkívánkozik). A meglévő, még feltárható örökség megőrzésére itt nagyobb lehetőség nyílik, mint pl.: a gazdaságilag jobban érintett területeken. Helyzet/ adottság ▪Az időtényező hatványozottan jelentkezik a tárgyi hagyományok megtartásában. A térség hátrányos területein még meglévő, egy-kétszáz éves objektumok, tárgyak megőrizhetősége az utolsó stádiumba érkezett. Pl.: Kömlőm, Átányban, Tiszanánán Sarudon, vagy a Dél-Tarna mentén a népi és polgári tárgyi emlékek utolsó reprezentánsai kínálják a lehetőségét a fenntartható tárgyi hagyományőrzésnek, a megújításnak. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű települések tárgyi hagyományőrzését legalább két területre kell bontani: a népi és a polgári objektumok, valamint tárgyak szisztematikus megőrzésére. A begyűjtött tárgyak elhelyezését biztosítani kell, (belső terek, építmények rehabilitációja és újak létrehozása). Megoldási javaslat ▪A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága47361 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/56 Kód: ÉM-96-SzF-1-05 Sorszám: 5502 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/56 Kód: ÉM-96-SzF-1-06 Sorszám: 5503 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi hagyományok ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség nem hátrányos helyzetü településein kedvezőbb a tárgyi emlékek és objektumok ápolása, megőrzése. Kinálják az ide tartozó falvak (pl.: Aldebrő, Tófalu) a kisebbségek tárgyi objektumait, de a magyarság és az eltérő gazdasági helyzet öröksége is képviselve van a területen (pl.: Szihalom, Besenyőtelek). Helyzet/ adottság ▪A tárgyi hagyományápolás folyamatos "készenlétet" kíván, időről-időre szükséges a megújítás, az új területek kutatása. Az időtényező ezen a téren a fenntarthatóság ellen hat. Figyelembe kell venni, hogy a néhány évtizede pl.: 100 éves örökség ma már régebbi lett és a megőrzés komolyabb technikákkal valósítható csak meg. A lehetőség magában a problémában rejlik, azáltal, hogy felvesszük a harcot az időtényezővel. Probléma/ lehetőség ▪Tekintve a falufelújítás és fejlesztés aspektusait is, jó távlat nyílhat az eddig nem megőrzött, de a helyi örökség részét képező tárgyak, objektumok és a megőrzöttek együttes számbavételére, valamint megóvására. Az objektumok közül elsőbbséget kell élvezniük a tárgyak őrzését szolgáló tájházak, stb. állagmegóvásának, a még meglévő tárgyak begyűjtésének. Ugyanakkor új terek, lehetőségek kialakítása elengedhetetlen. Megoldási javaslat ▪A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/56 Kód: ÉM-96-SzF-1-06 Sorszám: 5503 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-02 Sorszám: 5501 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Helyi hagyományok ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Tisza-Tarna-Rima mente nem hátrányos helyzetű falvai szellemi hagyományőrzésének komoly előzményei vannak. Ugyanakkor a kisebbségek (német, roma) örökségének ápolása kívánnivalót hagy maga után. Vannak kihasználatlan lehetőségek a hagyományok ápolásában egyéb területen is. E területeken legnagyobb részben civil tevékenységen alapszik a hagyományápolás és -őrzés. Helyzet/ adottság ▪A hiányosság a partnerség szélesebb felmutatásában, a hagyományápolás spektrumának szűkkörűségében van. Egyfelől ezen falvak lakosságának (magyar és kisebbségi) nem tárgyi hagyományőrzése nem kellően ismert, ugyanakkor mindezen problémák megoldása tovább viheti a szellemi hagyományok ápolását, az örökség megőrzését. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő eredmények szélesebb körben való megismertetése, a kisebbségek, a fiatalok, nem utolsó sorban a nők bevonása, a további lehetőségek felkutatása a helyi hagyományok fenntartható megőrzésének záloga lehet. A Középső-Tarna mente, a térség északi területének települései (pl.: Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kál, Füzesabony, Dormánd, Besenyőtelek) mintául szolgálhatnak pl.: a hátrányos települések számára a szellemi hagyományok ápolásában. Lehetőséget kell biztosítani minél több rendezvényre (díszítőművész- kör, hagyományőrző együttesek, kapcsolattartás). Szellemi hagyományok megőrzésében pedig a vizuális hordozók, és a hagyományos formák együttesen szolgálhatják a célt (kiadványok, CD, DVD). Megoldási javaslat ▪Elektronikus és vizuális hordozók közül 8-at, nyomtatott termékből 10-et, rendezvényből 10-et szeretnénk megvalósítani. Az egyéb lehetőségeket is szeretnénk kihasználni. Ennek eredményeként a Tisza-Tarna-Rima mentén élők szellemi hagyományőrzése azonos volumenűvé válhat, melynek eredménye a pályázati ciklus közepén (2010) válna érezhetővé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20703 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-02 Sorszám: 5501 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/56 Kód: ÉM-96-GF-2-02 Sorszám: 5023 Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Intézkedés: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításána... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A TTRM 12 nem hátrányos helyzetű településének területén az épületek fűtési módja 70%-ban gázfűtés, fennmaradó részben egyéb fosszilis energia (szén, olaj), és elektromos fűtés, ugyanakkor jelentős mennyiségű, fűtésre felhasználható mező- és erdőgazdálkodási melléktermék keletkezik a térségben. Helyzet/ adottság ▪Az energia árak folyamatos növekedése mind a gazdasági és közszféra szereplőire, mind a lakosságra egyre nagyobb terheket ró. A térségben képződő mezőgazdasági melléktermék fűtési célú feldolgozása és felhasználása lehetőséget nyújt egyrészt olcsóbb energiaforrás bevonására,az előzőek részbeni kiváltására, másrészt a környezeti terhelés csökkentésére. Probléma/ lehetőség ▪A vidékfejlesztési stratégia egy másik innovatív eleme a helyben képződött biomassza felhasználását támogatja: az így, nagyobb volumenben megtermelt pellet/brikett felvevő bázisát jelenthetik a háztartások, illetve közintézmények. Az alternatív energia felhasználást kívánja a stratégia ösztönözni azáltal, hogy biomassza kazán beszerzését és üzembe helyezését támogatja, főként háztartások, kisüzemek, közületek számára. Megoldási javaslat ▪Kb kisebb fogyasztó biomassza tüzelésre állítja át fűtési rendszerét, kisebb CO2 kibocsátást eredményezve a térségben, s az érintett fogyasztók energiaköltsége átlagosan 25-30%-kal csökken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/56 Kód: ÉM-96-GF-2-02 Sorszám: 5023 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Eszközbeszerzés 100 %-ban támogatható

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/56 Kód: ÉM-96-GF-2-01 Sorszám: 4866 Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Intézkedés: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításána... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben - első sorban a Tisza és az alsó Tarna mentén, valamint Füzesabony körzetében - a mezőgazdasági termőterületek közel 2/3- át foglalja el a gabonafélék termesztése, ezenkívül jelentős területen, 4500 ha-on folyik őszi káposztarepce termesztés, illetve -a felső Tarna mentén és Heves környékén- 600 ha területen szőlő- és gyümölcsültetvény található. Az ezekből képződő melléktermék tonna volumenű, mely kiválóan alkalmas energetikai célú felhasználásra. Helyzet/ adottság ▪A képződött mg-i mellékterméknek hozzávetőlegesen maximum 20%-a kerül állattenyésztési és egyéb jellegű felhasználásra,a maradék elégetésre, illetve talajba forgatódik,terhelve a környezetet. A fosszilis energia folyamatosan drágul,nagy megterhelést róva - az egyébként is alacsony jövedelemmel bíró - helyi lakosságra. A növénytermesztésben képződött melléktermékek jól használhatók fűtőanyagként. Probléma/ lehetőség ▪A képződött mezőgazdasági melléktermék feldolgozásának és a helyi piacokra juttatásának elősegítése, a feldolgozásukra alkalmas gépek és egyéb technológiai berendezések beszerzésének támogatásával. Megoldási javaslat ▪A térségben 1-2 vállalkozás 1000 tonna feletti mellékterméket dolgoz fel, valamint 3-4 kisebb vállalkozás indul, illetve fejleszt ebbe az irányba. Segítségükkel a szántóföldi kultúrák hőkinyerés céljára hasznosítható szármaradványait, gyümölcsösök, szőlők nyesedékeit, valamint az erdőgazdálkodás egyéb módon fel nem használható hulladékát és a nem művelt területekről eltávolítandó invazív fajok anyagát közvetlen energiakinyerésre alkalmas állapotúvá dolgozhatjuk fel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret39000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80922 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/56 Kód: ÉM-96-GF-2-01 Sorszám: 4866 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Eszközbeszerzés önmagában is támogatható

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/56 Kód: ÉM-96-GF-2-06 Sorszám: 7000 Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Intézkedés: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításána... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A TTRM 22 hátrányos helyzetű településének területén az épületek fűtési módja 70%-ban gázfűtés, fennmaradó részben egyéb fosszilis energia (szén, olaj),és elektromos fűtés, ugyanakkor jelentős mennyiségű, fűtésre felhasználható mező- és erdőgazdálkodási melléktermék keletkezik a térségben. Helyzet/ adottság ▪Az energia árak folyamatos növekedése mind a gazdasági és közszféra szereplőire, mind a lakosságra egyre nagyobb terheket ró. A térségben képződő mezőgazdasági melléktermék fűtési célú feldolgozása és felhasználása lehetőséget nyújt egyrészt olcsóbb energiaforrás bevonására,az előzőek részbeni kiváltására, másrészt a környezeti terhelés csökkentésére. Probléma/ lehetőség ▪A vidékfejlesztési stratégia egy másik innovatív eleme a helyben képződött biomassza felhasználását támogatja: az így, nagyobb volumenben megtermelt pellet/brikett felvevő bázisát jelenthetik a háztartások, illetve közintézmények. Az alternatív energia felhasználást kívánja a stratégia ösztönözni azáltal, hogy biomassza kazán beszerzését és üzembe helyezését támogatja, főként háztartások, kisüzemek, közületek számára. Megoldási javaslat ▪Kb kisebb fogyasztó biomassza tüzelésre állítja át fűtési rendszerét, kisebb CO2 kibocsátást eredményezve a térségben, s az érintett fogyasztók energiaköltsége átlagosan 25-30%-kal csökken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága76460 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/56 Kód: ÉM-96-GF-2-06 Sorszám: 7000 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Eszközbeszerzés 100 %-ban támogatható

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/56 Kód: ÉM-96-GF-2-05 Sorszám: 6999 Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Intézkedés: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításána... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben - első sorban a Tisza és az alsó Tarna mentén, valamint Füzesabony körzetében- a mezőgazdasági termőterületek közel 2/3- át foglalja el a gabonafélék termesztése, ezenkívül jelentős területen, 4500 ha-on folyik őszi káposztarepce termesztés, illetve - a felső Tarna mentén és Heves környékén- 600 ha területen szőlő- és gyümölcsültetvény található. Az ezekből képződő melléktermék tonna volumenű, mely kiválóan alkalmas energetikai célú felhasználásra. Helyzet/ adottság ▪A képződött mg-i mellékterméknek hozzávetőlegesen maximum 20%-a kerül állattenyésztési és egyéb jellegű felhasználásra, a maradék elégetésre, illetve talajba forgatódik,terhelve a környezetet. A fosszilis energia folyamatosan drágul,nagy megterhelést róva - az egyébként is alacsony jövedelemmel bíró - helyi lakosságra. A növénytermesztésben képződött melléktermékek jól használhatók fűtőanyagként. Probléma/ lehetőség ▪A képződött mezőgazdasági melléktermék feldolgozásának és a helyi piacokra juttatásának elősegítése, a feldolgozásukra alkalmas gépek és egyéb technológiai berendezések beszerzésének támogatásával. Megoldási javaslat ▪A térségben 1-2 vállalkozás 1000 tonna feletti mellékterméket dolgoz fel, valamint 3-4 kisebb vállalkozás indul, illetve fejleszt ebbe az irányba. Segítségükkel a szántóföldi kultúrák hőkinyerés céljára hasznosítható szármaradványait, gyümölcsösök, szőlők nyesedékeit, valamint az erdőgazdálkodás egyéb módon fel nem használható hulladékát és a nem művelt területekről eltávolítandó invazív fajok anyagát közvetlen energiakinyerésre alkalmas állapotúvá dolgozhatjuk fel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret36000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37377 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/56 Kód: ÉM-96-GF-2-05 Sorszám: 6999 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Eszközbeszerzés önmagában is támogatható

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/56 Kód: ÉM-96-GF-2-03 Sorszám: 5490 Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Intézkedés: Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A hátrányos települések kis ipari potenciállal rendelkező, mezőgazdasági jellegű területek. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül pedig 76%-ban gabona és olajos növények termesztése. Aldebrő környékén a szőlő, míg Heves körzetében a gyümölcs termesztése számottevő. A legelőkben gazdag Tisza mente kedvez az állattenyésztésnek. Nagy számban lelhetők fel a mezőgazdasági kis- és mikrovállalkozások, valamint a háztáji gazdaságok. A munkanélküliséggel küszködő övezetekben gyakran ezek jelentik az egyedüli megélhetési forrást. Helyzet/ adottság ▪A helyi termelők elsősorban alapanyag előállítást végeznek, ami a piacon kiszolgáltatott helyzetet, alacsony jövedelmezőséget és lüktető foglalkoztatottságot okoz. ▪A vállalkozások zömét jól képzett, minőségi terméket előállítani képes szakemberek irányítják. Sok a tradicionális termék -mint például a debrői bor, hevesi dinnye, vagy a tiszai hal- melyek már ismertek a vásárlók nagy része előtt. Probléma/ lehetőség ▪Olyan, a hozzáadott értéket emelő beruházások megvalósítása, melynek révén a produktum önállóan, a felvásárlók kikerülésével értékesíthető. Az előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése új - a standard-tól eltérő, speciális berendezések beszerzésének támogatása - lehetővé teszi a piacon való közvetlen megjelenést, ezáltal magasabb értékesítési ár elérését, speciális, esetleg exkluzív, máshol elő nem állított termék piacra vitelét lehetővé téve. Csökkenti a mezőgazdaság szezonalitásából adódó hátrányokat, növeli a termelés biztonságát, magasabb nyereségtartalom elérésével. Megoldási javaslat ▪35-40 a mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások, valamint háztáji gazdálkodók ( őstermelők ) által megvalósított beruházás, melyek eredményeként a beruházó piaci potenciálja növekszik. A magasabb feldolgozottsági szint magasabb árbevételt, stabilabb gazdálkodást, kiegyensúlyozottabb munkaerő kihasználást tesz lehetővé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/56 Kód: ÉM-96-GF-2-03 Sorszám: 5490 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/56 Kód: ÉM-96-GF-2-04 Sorszám: 5512 Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Intézkedés: Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Heves és Füzesabony kistérségek kis ipari potenciállal rendelkező, mezőgazdasági jellegű terület. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül pedig 76%-ban gabona és olajos növények termesztése. Aldebrő környékén a szőlő, míg Heves körzetében a gyümölcs termesztése számottevő. A legelőkben gazdag Tisza mente kedvez az állattenyésztésnek. Nagy számban lelhetők fel a mezőgazdasági kis- és mikrovállalkozások, valamint a háztáji gazdaságok. A munkanélküliséggel küszködő övezetekben gyakran ezek jelentik az egyedüli megélhetési forrást. Helyzet/ adottság ▪A helyi termelők elsősorban alapanyag előállítást végeznek, ami a piacon kiszolgáltatott helyzetet, alacsony jövedelmezőséget és lüktető foglalkoztatottságot okoz. ▪A vállalkozások zömét jól képzett, minőségi terméket előállítani képes szakemberek irányítják. Sok a tradicionális termék -mint például a debrői bor, hevesi dinnye, vagy a tiszai hal- melyek már ismertek a vásárlók nagy része előtt. Probléma/ lehetőség ▪Olyan, a hozzáadott értéket temelő beruházások megvalósítása, melynek révén a produktum önállóan, a felvásárlók kikerülésével értékesíthető. Az előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése új - a standard-tól eltérő, speciális berendezések beszerzésének támogatása - lehetővé teszi a piacon való közvetlen megjelenést, ezáltal magasabb értékesítési ár elérését, speciális, esetleg exkluzív, máshol elő nem állított termék piacra vitelét lehetővé téve. Csökkenti a mezőgazdaság szezonalitásából adódó hátrányokat, növeli a termelés biztonságát, magasabb nyereségtartalom elérésével. Megoldási javaslat ▪25-30, a mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások, valamint háztáji gazdálkodók ( őstermelők ) által megvalósított beruházás, melyek eredményeként a beruházó piaci potenciálja növekszik. A magasabb feldolgozottsági szint magasabb árbevételt, stabilabb gazdálkodást, kiegyensúlyozottabb munkaerő kihasználást tesz lehetővé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága68246 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/56 Kód: ÉM-96-GF-2-04 Sorszám: 5512 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/56 Kód: ÉM-96-GF-6-01 Sorszám: 6463 Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Intézkedés: Együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A TTRM hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűsége, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban van jelen a roma lakosság. Egyes települések szerteágazó, jól funkcionáló testvér települési kapcsolatokat ápolnak a térségen kívüli településekkel, környező országok hasonló adottságú vagy fejlettebb településeivel. Helyzet/ adottság ▪Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsony, nem kellően motiváltak. A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor. Probléma/ lehetőség ▪Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák, hazai térségek közötti és határon túli tapasztalatcserék szervezése. Megoldási javaslat ▪A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adoptálhatók, évi 3 db LEADER térségek közötti és nemzetközi találkozó. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/56 Kód: ÉM-96-GF-6-01 Sorszám: 6463 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/56 Kód: ÉM-96-GF-6-02 Sorszám: 6466 Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Intézkedés: Együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A TTRM nem hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűsége, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban van jelen a roma lakosság. Egyes települések szerteágazó, jól funkcionáló testvér települési kapcsolatokat ápolnak térségen kívüli településekkel, környező országok hasonló adottságú vagy fejlettebb településeivel. Helyzet/ adottság ▪Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsonyabb, nem kellően motiváltak. A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor. Probléma/ lehetőség ▪Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák, hazai térségek közötti és határon túli tapasztalatcserék szervezése. Megoldási javaslat ▪A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adoptálhatók, évi 3 db LEADER térségek közti és nemzetközi találkozó. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/56 Kód: ÉM-96-GF-6-02 Sorszám: 6466 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/56 Kód: ÉM-96-GF-5-01 Sorszám: 5486 Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Intézkedés: Együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A TTRM hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűség, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál.Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban van jelen a roma lakosság. Helyzet/ adottság ▪Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsony, nem kellően motiváltak.A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor. Probléma/ lehetőség ▪Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák, hazai partnerekkel tapasztalatcserék szervezése. Megoldási javaslat ▪A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adaptálhatóak. Évi 4-5 térségen belüli interakcióra kerül sor. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49716 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/56 Kód: ÉM-96-GF-5-01 Sorszám: 5486 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/56 Kód: ÉM-96-GF-5-02 Sorszám: 5487 Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Intézkedés: Együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A TTRM nem hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűség, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagot meghaladó arányban van jelen a roma lakosság. Helyzet/ adottság ▪Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsony, nem kellően motiváltak.A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor. Probléma/ lehetőség ▪Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák térségen belüli partnerek szervezésével. Megoldási javaslat ▪A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adaptálhatóak. Évi 4-5 térségen belüli interakcióra kerül sor. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24580 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 50/56 Kód: ÉM-96-GF-5-02 Sorszám: 5487 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/56 Kód: ÉM-96-SzF-3-01 Sorszám: 5482 Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Intézkedés: Emberi erőforrás fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪3037 fő a regisztrált munkanélküliek száma, s közel azonos arányú az ellátórendszeren kívül esőké is. A rendszerváltás következtében megváltozott körülmények miatt a népesség ezen része keresi helyét a munkaerő piacon. Helyzet/ adottság ▪A munkaerő piacon való megjelenéshez, az ottmaradáshoz kompetencia növelésre van szükség, mert a korábban az állami képzésben szerzett ismereteik elavultak, a jelenlegi képzési rendszer nem alkalmas gyors és hatékony ismeret nyújtásra. Probléma/ lehetőség ▪A személyi és tárgyi feltételre alapozva olyan tanfolyamok, képzések szervezése, amelyek lehetővé teszik a jövedelem szerzésbe való bekapcsolódást, ill. az eredményesebb tevékenységeket. Különösen fontos, a gasztro-, a bor-, ökoturizmushoz, falusi vendéglátáshoz, hagyományápoláshoz, önfoglalkoztatáshoz, környezettudatossághoz, nyelvoktatáshoz kapcsolódó ismeretek nyújtása, amelyek hozzájárulnak a helyi termékek előállítása, értékesítése hatékonyságának, eredményességének növeléséhez (helyi termék védjegy). Megoldási javaslat ▪A hátrányos településekre vonatkozóan hozzávetőlegesen 15 tanfolyam, 25 egynapos intenzív képzés, amelyek a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű személyek munka világába való visszatérését, bekapcsolódását segíti, az önfoglalkoztatás sikerességét fokozza. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága94447 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 51/56 Kód: ÉM-96-SzF-3-01 Sorszám: 5482 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Szihalom, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

197 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/56 Kód: ÉM-96-SzF-3-02 Sorszám: 5483 Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Intézkedés: Emberi erőforrás fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A TTRM területére vonatkozóan a nem hátrányos települések némiképp kedvezőbb foglalkoztatottsági mutatókkal bírnak, ám ennek ellenére 1912 fő a regisztrált munkanélküliek száma, s közel azonos arányú az ellátórendszeren kívül esőké is. A rendszerváltás következtében megváltozott körülmények miatt a népesség ezen része keresi helyét a munkaerő piacon. Helyzet/ adottság ▪A munkaerő piacon való megjelenéshez, az ottmaradáshoz kompetencia növelésre van szükség, mert a korábban az állami képzésben szerzett ismereteik elavultak, a jelenlegi képzési rendszer nem alkalmas gyors és hatékony ismeret nyújtásra. Probléma/ lehetőség ▪A személyi és tárgyi feltételre alapozva olyan tanfolyamok, képzések szervezése, amelyek lehetővé teszik a jövedelem szerzésbe való bekapcsolódást, ill. az eredményesebb munkavégzést. Különösen fontos, a gasztro-, a bor-, ökoturizmushoz, falusi vendéglátáshoz, hagyományápoláshoz, önfoglalkoztatáshoz, környezettudatossághoz,nyelvoktatáshoz kapcsolódó ismeretek nyújtása, amelyek hozzájárulnak a helyi termékek előállítása, értékesítése hatékonyságának, eredményességének növeléséhez (helyi termék védjegy).A civil szférából kinduló képzési igények kielégítésével - melyek nem kötődnek feltétlenül a munka világához - a magasabb szinvonalú életminőség, életstílus elérését segítik. Megoldási javaslat ▪8 tanfolyam, 15 egynapos intenzív képzés, amelyek a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű személyek munka világába való visszatérését, bekapcsolódását segíti, az önfoglalkoztatás sikerességét fokozzák, a civil közreműködők aktivizálódnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50552 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 52/56 Kód: ÉM-96-SzF-3-02 Sorszám: 5483 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

199 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 53/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-03 Sorszám: 5107 Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása Intézkedés: A kulturális és mentális életminőség javítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség 22 hátrányos településén felülreprezentált roma népesség gazdasági, társadalmi helyzete determinálja kulturális, mentális helyzetét: a súlyos szegénység, munkanélküliség, alul iskolázottság újratermelődésében nagy szerepet játszanak a szociokulturális hiányok: települések szintjén sajátos normarendszer, deviáns életstratégiák kialakulása figyelhető. Pozitív példának mondható, hogy a térségben fellelhetők, olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoport életminőségének, társadalmi beilleszkedésüknek, megsegítését, exklúziójuk prevencióját tűzték ki célul. Helyzet/ adottság ▪A sajátos deviáns értékrenddel szemben meg kell ismertetni azon normákat, követendő életstratégiákat, életstílusokat, mellyel a társadalmi normákhoz való illeszkedés, felzárkózás,integráció megkönnyíthető.Segíteni kell a szolgáltatókat, szolgáltatásaik fejlesztéséében, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoportjaik társadalmi integrációját minél hatékonyabb eszközökkel segítsék. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű célcsoportok számára tematikus táborok, rendezvények szervezése, amely nemcsak a kikapcsolódást, a megszokott környezetből való kitekintést teszi lehetővé, hanem egyfajta értékek, normák, életstratégiák közvetítésének csatornái is lehetnek.Ezek a rendezvények találkozási pontok, ahol hasonló "sorstársak" oszthatják meg egymással eddigi "túlélési stratégiájukat" (PL.:fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, mozgássérültek..). Ezáltal erősödik a közösséghez tartozás iránti igény is. Ebbe a tevékenységbe mind az önkormányzatok, mind a civilek, mind pedig az egyházak szerepet vállalhatnának különféle sport, kulturális, életmód, stb. programok, körök szervezésével, illetve a gyermektáboroztatás felvállalásával. A hátrányos célcsoporttal foglalkozó szociális, munkaügyi szakembereknek szükségük van egy olyan képzésre, amelynek birtokában hatékonyan tudunk segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedésükben, a munka világában való reintegrációjukban. Megoldási javaslat ▪A térség területén önkormányzat, civil szervezetek, egyházak által megszervezett tematikus program, illetve programsorozat, valamint hátrányos helyzetű gyermek egyhetes tábori ellátása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

200 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága85650 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 53/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-03 Sorszám: 5107 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

201 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 54/56 Kód: ÉM-96-GF-1-03 Sorszám: 7004 Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása Intézkedés: A kulturális és mentális életminőség javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Tisza-Tarna-Rima-Menti LACS területe 34 települést foglal magába, közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is ▪Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. Helyzet/ adottság ▪Mind a két kistérségben fellelhetők olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkoznak. Szükség van számukra olyan infrastrukturális fejlesztésre, amellyel hatékonyabban tudják segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedését. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Közvetlen eredmény: ▪A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastrukturális fejlődése várható. Ezáltal megnő a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, a különböző szektorok közti partnerség, erősödik közöttük az együttműködés. ▪Közvetett eredmény: ▪Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

202 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9500 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága54723 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret650 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 54/56 Kód: ÉM-96-GF-1-03 Sorszám: 7004 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

203 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 55/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-04 Sorszám: 5110 Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása Intézkedés: A kulturális és mentális életminőség javítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben nem hátrányos helyzetű 12 településén is felülreprezentált roma népesség gazdasági, társadalmi helyzete determinálja kulturális, mentális helyzetét: a súlyos szegénység, munkanélküliség, alul iskolázottság újratermelődésében nagy szerepet játszanak a szociokulturális hiányok: települések szintjén sajátos normarendszer, deviáns életstratégiák kialakulása figyelhető meg, bizonyos településeken kisebb telepszerű roma lakóövezetek alakultak ki. Pozitív példának mondható, hogy a térségben fellelhetők, olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoportok életminőségének, társadalmi beilleszkedésének, megsegítését, exklúziójuk prevencióját tűzték ki célul. Helyzet/ adottság ▪A sajátos deviáns értékrenddel szemben meg kell ismertetni azon normákat, követendő életstratégiákat, életstílusokat, mellyel a társadalmi normákhoz való illeszkedés, felzárkózás,integráció megkönnyíthető. Segíteni kell a szolgáltatókat, szolgáltatásaik fejlesztéséében, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoportjaik társadalmi integrációját minél hatékonyabb eszközökkel segítség. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű célcsoportok számára tematikus táborok, rendezvények szervezése, amely nemcsak a kikapcsolódást, a megszokott környezetből való kitekintést teszi lehetővé, hanem egyfajta értékek, normák, életstratégiák közvetítésének csatornái is lehetnek. Ezek a rendezvények találkozási pontok, ahol hasonló "sorstársak" oszthatják meg egymással eddigi "túlélési stratégiájukat" (Pl.: fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, mozgássérültek...). Ezáltal erősödik a közösséghez tartozás igény is. Ebbe a tevékenységbe mind az önkormányzatok, mind a civilek, mind pedig az egyházak szerepet vállalhatnának különféle sport, kulturális, életmód, stb. programok, körök szervezésével, illetve a gyermektáboroztatás felvállalásával. A hátrányos célcsoporttal foglalkozó szociális, munkaügyi szakembereknek szükségük van egy olyan képzésre, amelynek birtokában hatékonyan tudnak segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedésében, a munka világában való reintegrációjukban. Megoldási javaslat ▪A térség területén 8 – önkormányzat, civil szervezet, illetve egyház által megszervezett tematikus program, illetve programsorozat, valamint hátrányos helyzetű gyermek egyhetes tábori ellátása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

204 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39714 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 55/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-04 Sorszám: 5110 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

205 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 56/56 Kód: ÉM-96-GF-1-04 Sorszám: 7006 Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása Intézkedés: A kulturális és mentális életminőség javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Tisza-Tarna-Rima-Menti LACS területe 34 települést foglal magába, közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is ▪Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. Helyzet/ adottság ▪Mind a két kistérségben fellelhetők olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkoznak. Szükség van számukra olyan infrastrukturális fejlesztésre, amellyel hatékonyabban tudják segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedését. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Közvetlen eredmény: ▪A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastrukturális fejlődése várható. Ezáltal megnő a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, a különböző szektorok közti partnerség, erősödik közöttük az együttműködés. ▪Közvetett eredmény: ▪Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

206 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejle