Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar Vidékakadémia Helyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés – foglalkoztatási jó gyakorlatok Öko-szociális helyi gazdaságfejlesztés a Koppányvölgyben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar Vidékakadémia Helyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés – foglalkoztatási jó gyakorlatok Öko-szociális helyi gazdaságfejlesztés a Koppányvölgyben."— Előadás másolata:

1 Magyar Vidékakadémia Helyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés – foglalkoztatási jó gyakorlatok Öko-szociális helyi gazdaságfejlesztés a Koppányvölgyben Gelencsér Géza Völgy Hangja Egyesület

2 a félreértések elkerülése végett… „öko-szociális” környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható „helyi” „place-based”, vagyis a helyi adottságokból kiinduló, azoknak megfelelő „fejlesztés” fejlődés ≠ növekedés

3 Vidékfejlesztés - holisztika - fenntarthatóság Valódi, szerves fejlődés nem „indítható be” a térség holisztikus, interdiszciplináris megközelítésmódja nélkül, vagyis a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság nem választható szét! Gazdasági-, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható helyi rendszer kialakítására van szükség.

4 A Koppányvölgy helyzete A fenntarthatóságot meghatározó jellemzők: - szociális téren - környezetgazdálkodási téren - gazdasági téren

5 Koppányvölgyi LEADER HACS lakos / 56 település

6 A vidéki népesség öregedési trendje Forrás: MTA PTI

7 A vidéki népesség öregedési trendje Forrás: MTA PTI

8 A gazdaság kerékkötője - a szociális „ballaszt” 100 aktív korú keresőre jutó, aktív korú, nem dolgozó, segélyezett

9 Roma népesség

10 Néhány további társadalmi „jelenség”… A tabi kistérségben a legalacsonyabb a várható férfi élettartam – rendkívül magas az alkohol, rák és keringési betegek aránya. A TSZ éra rossz magatartásmintákat hagyott (passzivitás, demotiváltság, a kulturális és természeti értékek iránti érzéketlenség, stb).

11 A társadalmi fenntarthatóság kulcstényezői népesség megtartás (fiatalok helyben tartása) betelepedés elősegítése (értelmiségieké) Fenntartható rendszer kialakítása csak -„place based” megközelítésmóddal, -maximális szubszidiaritás biztosításával, - helyi szereplők részvételére alapozott tervezéssel, fejlesztéssel lehetséges!

12 Környezeti fenntarthatóság közkeletű értelmezési hibák: -Környezetvédelemmel, természetvédelemmel, „zöld”- mozgalmakkal való összetévesztés; - a globális trendek (klímaváltozás, népesedés, élelmiszer-, energia- és víz ellátási zavarok) hatásainak és az azokból eredő környezetgazdálkodási problémák, szükségletek ismeretének hiánya.

13 Környezeti fenntarthatóság = fenntartható környezetgazdálkodás Nem új „trend”, hanem felismert kényszer! klímaváltozás + új igények (energia, élelmiszer) leromlott ökológiai alkalmazkodóképesség, a természeti erőforrásokkal (talaj, víz, biodiverzitás) való helytelen gazdálkodás miatt

14 Koppányvölgy fő környezeti problémái Talajpusztulás a domboldalakról „eltűnt” az egykori Raman erdőtalaj A-B szintje, a völgytalpakon több méteres szediment (Gerézd: 2,5 m - P max. 160 cm); alacsony szervesanyag és humusz tartalom – csökkent víz beszivárgás és raktározás – csökkenő talaj C; Rossz vízgazdálkodás vízvisszatartás hiánya, összegyülekezés-lefolyás gyorsító és talajvíz szint csökkentő szabályozások Biodiverzitás csökkenés peszticidek, élőhelyek megszűnése, fragmentálódása, invazív fajok terjedése Diffúz szennyezés peszticidek, műtrágya (ok: biológiai ipar – nagyüzemi növénytermesztés)

15

16

17

18 A gazdasági teljesítőképességet befolyásoló fontosabb tényezők „land grabbing” - a termőterület nagy része (85-90%) külső befektetői, „gyarmatosítói” kézben van ( elhibázott kárpótlási folyamat - a szántóterület kb. 85%-a külső tulajdonosok, szociálisan és környezeti szempontból érzéketlen befektetők, régi TSZ vezetők kezében van); a „maradék” termőterület szolgálhatja csak a népesség helyben- és eltartását (ezt jelenleg a volt TSZ kapacitásaitól függő, szuboptimális üzemméretű családi gazdaságok használják); az élelmiszer ár emelkedik, de az input (gázolaj, vegyszer, gép, vetőmag, stb) árak gyorsabban… teljes fosszilis függőség (energia behozatali függőség); Teljes takarmányfehérje (GMO szója behozatali függőség); nincsenek helyben termelt, helyi fogyasztásban közvetlenül használható élelmiszerek (élelmiszer behozatali függőség);

19 Néhány fontosabb belső erőforrás „gyarmatosítottságának” foka a Koppányvölgyben belső erőforrás„gyarmatosítottság” foka termőföld közel teljes = 80% ˂ biomassza (vékonyfa, szalma)Veszélyben ! szélenergia nagymértékű = 25% ˂ geotermikus energiaVeszélyben ! rönkfa közel teljes = 80% ˂ háztáji termelőkapacitásmég kihasználatlan nagyüzemi mezőgazdasági termékek közel teljes = 80% ˂ helyi agro-biodiverzitásmég kihasználatlan képzett/tehetséges helyi fiatalokteljes = % közművekteljes = % napenergiamég kihasználatlan táji vonzerő nagymértékű = 25% ˂

20 A munkahelyteremtés önmagában kevés ahhoz, hogy egy projektről megítélhessük, hogy pozitív helyi hatású-e!

21 Kiválasztott lényegesebb alapelveink korlátozott termőterület miatt nagyobb termelési és hozzáadott értéket biztosító mezőgazdaságra van szükség – a tőzsdei termények intenzív termelése nem megoldás; ki kell fejleszteni a helyi ellátásban is részt venni képes energia és élelmiszer termelési kapacitásokat; „klíma célok”: vízvisszatartás és az élővilág óvása, élőhely rehabilitáció; eróziót akadályozó, a talaj karbonizációt és a vízbefogadó és raktározó képességet fokozó (állandó borítottságot biztosító évelők), vegyszermentes földhasználat kialakítása; további „gyarmatosítók” elriasztása (pl. csatorna), kizárása; iskolák megőrzése mindenáron; felmérni, tudatosítani, ami megmaradt (értékleltár); közösséget kovácsolni, erősíteni.

22 Néhány alapfeltétel, amit a támogatási környezetnek kellene teljesítenie… szubszidiaritás biztosítása a tervezésben és döntéshozatalban; a közösségi előállítás és használat prioritása - ne kerüljenek a közpénzből finanszírozott fejlesztési támogatások külső befektetők és az ipari mezőgazdaság kezébe;

23 Eddigi „Leader” eredmények – szél ellen érdek artikuláció, civil szféra erősítése (fórumok, közösségi terek, új szervezetek, rendezvények); 4 illegális hulladéklerakó felszámolása, átalakítása (2 védett élőhely, 1 íjászpálya); 10 faluval nonprofit céget alapítottunk - szemétlerakó felszámolás és más kivitelezési munkák (ma: 3 alkalmazott, szennyvízszippantás, közterület és élőhely karbantartás, rendezvényszervezés, biomassza gyűjtés középület fűtéshez, földmunkagép, teherautó, eszközök); 15 falu közös rendezvényszervezési eszköztára (színpad, sátrak, hangosítás, stb); kísérleti parcellák új kultúrák (gyümölcs, fűszer és gyógynövény) bevezetésére „szuboptimális” üzemméretű gazdák számára; Közösségi lekvárfőző műhely helyi családoknak – helyi termék;

24 Eddigi „Leader” eredmények – szél ellen hagyományos sportok (íjászat, régi népi játék) beindítása általános iskolákban; Koppányvölgyi Élőhely Rekonstrukciós Kísérleti Terület – átfogó ökológiai felmérés – a patak és vizes élőhelyeinek rekonstrukciós tervei; földhasználati reform terv egy fenntartható öko-szociális rendszer kialakítása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében; oktatási szolgáltatások (tananyag, felszerelés erdei iskola, egyetemi gyakorlatok számára) az ökológiai rehabilitációra építve; 70 km túraút a vonzáspontok (élőhelyek, íjászpálya, bemutatók, pincék,stb) összekötésével; önkormányzati épület átalakítása diákszállássá;

25 Tervek „hátszél” esetére „Ébredő Koppányvölgy” komplex fejlesztési program energia – élelmiszer – tájrehabilitáció BIOGÁZ előállítás

26 BIOGÁZ helyben termelt biomasszából rugalmas, hatékony, időzíthető, több formában hasznosítható napenergia biomassza levegőből CO2, N2 talajból NPK gázolaj biotrágya (NPK) CH4 Mi lehet a metánból? hő, hő + elektromos energia, üzemanyag (cng, alkohol, stb)

27 Az „ÉBREDŐ KOPPÁNYVÖLGY” program három, alprogramból áll KOPPÁNY alprogram: biogáz üzem + fehérje (táp) előállítás + őshonos baromfi termelő háztáji integráció + tájrehabilitáció (mintatérség a természeti erőforrásokkal való fenntartható, öko- szociális tájhasználat bemutatására); TAB alprogram: kapcsolódó szakképzési reform; ÉRTÉNY alprogram: kapcsolódó roma felzárkóztatási program;

28 Koppány alprogram TÁJREHABILITÁCIÓ silózott biomasszakommunális szennyvíz lakossági állattenyésztési integráció BIOGÁZ (kérődzők - tej, tejtermék, hús) FEHÉRJE HŐMETÁN helyi gabona táp őshonos baromfifehérjeelektromos e. háztáji integrációszárításcng fűtés, hűtés

29 A biogáz termelés legfőbb előnyei az előállított elektromos energia folyamatos és biztos bevételt biztosít; standardizált gáz (CNG) formában szállítható, járművek üzemanyagaként is felhasználható; a beszállító gazdák számára folyamatos jövedelmet biztosít és megszűnik a betakarító, szárító és raktározási kapacitásoktól, piaci folyamatoktól és az időjárástól való eddigi nagyfokú függőség; a biomassza termeléssel hektáronként az eddigi gabonatermesztésnél magasabb (50-100%-kal) jövedelem érhető el, így az eddig szuboptimális üzemméretűnek tartott, kisebb családi gazdaságok életképessége javul; a fermentálás után visszamaradó anyag kiváló szervestrágya, mivel a biomasszával kivont összes NPK hatóanyagot tartalmazza, vissza- juttatásával zárt tápanyagciklus jön létre, megszűnik a műtrágyaigény.

30 A termeszteni kívánt növények Az európai biogáz intenzív silókukorica termelésre alapozott - költség és energiaigényes, kedvezőtlen ökológiai hatású. Térségünk agro-ökológiai adottságai (erózió, rossz vízgazdálkodás, felszíni víz szennyezés) miatt egész éves lefedettséget biztosító (évelő) és ellenálló növényekre van szükség. A biomassza termelésbe bevont területek tápanyagellátása teljes mértékben a biogáz üzemből kikerülő fermentummal történik, műtrágyára nincs szükség.

31 Termesztésük a tájrehabilitációban is kihasználható előnyökkel jár évelő növények - egész éves talajborítás - nincs intenzív talajművelés (gátolják a talajpusztulást, mérséklik a talajok kiszáradását, segítik a szervesanyag felhalmozódást, karbonizációt és csökkentik a gázolaj igényt); növényvédelmet, vegyszerhasználatot nem igényelnek - csökken a felszíni vizek diffúz szennyezése - javul a biodiverzitás; belvizes szántók is bevonhatók a biomasszatermelésbe; az állományok alkalmasak az intenzív növénytermesztést folytató táblák és a felszíni vizek közötti pufferzónák létrehozására (Víz Keret-irányelv);

32 Főbb hatások környezeti és szociális szempontból egyaránt fenntartható (öko-szociális) agrárium kialakulását támogatja a fenntarthatósági szempontból kétséges hatású nagyüzemi mg további jövedelemnövelése helyett; a globális trendek, különösen a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülést segíti (víz, talaj, biodiverzitás); megoldja a mg táji és agrár-ökológiai adottságokhoz való alkalmazkodását; segíti a természeti erőforrások degradációs folyamatainak mérséklését; hozzájárul a Koppány – patak revitalizációjához, a kapcsolódó vizes élőhelyek megújításához (jelentős korridor); támogatja a helyi agrárium szerkezetváltását az extenzív állattenyésztés, a kertészet, a helyi, minőségi élelmiszerek termelése és a helyi fogyasztási és ellátási rendszerek kialakítása felé; az integrált háztáji termelési rendszerben egészséges, minőségi élelmiszert állít elő, egységes, eredet igazolt márkanév alatt; minőségi, GMO mentes fehérjét állít elő; csökkenti a helyi közösségek energia, élelmiszer és támogatás függőségét és növeli adófizetési potenciálját; értelmiségi betelepülőket vonz a fogyó népességű térségbe és megerősíti a helyi közösségeket.

33 Költség – hatás viszonyok A Koppány alprogram 120 család jövedelmét biztosítja Bruttó összköltsége kb 1,5 milliárd Ft –as hazai ÚMVP források 29%-ából az 50 legszegényebb kistérség (az ország területének harmada) fenntartható „regenerációját” meg lehetett volna valósítani!

34

35


Letölteni ppt "Magyar Vidékakadémia Helyi gazdaságfejlesztés – vidéki munkahelyteremtés – foglalkoztatási jó gyakorlatok Öko-szociális helyi gazdaságfejlesztés a Koppányvölgyben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések