Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 (előzetes társadalmasításra szánt verzió) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, NAKVI főtitkár, MNVH Hatékonyság,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 (előzetes társadalmasításra szánt verzió) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, NAKVI főtitkár, MNVH Hatékonyság,"— Előadás másolata:

1 A Vidékfejlesztési Program (előzetes társadalmasításra szánt verzió) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, NAKVI főtitkár, MNVH Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!

2 Amiről szó lesz… 1.Társadalmi egyeztetés 2.MNVH szerepe a tervezésben 3.A közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése - a projekt felépítése 4.A tervezés során eddig elvégzett feladatok 5.A Vidékfejlesztési Program stratégiai összefüggései 6.A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 7.Tervezett együttműködések más Operatív Programokkal 8.A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok 9.A Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz tervezett forrásarányok 10.A jövőbeni feladatok

3 1. Társadalmi egyeztetés A miniszter és társadalmi – érdekképviseleti szervezetek között jön létre. Elősegíti a fokozott együttműködést a társadalom különböző csoportjait képviselő szervezetekkel. Átlátható és kiszámítható viszonyokat hoz létre. Ki lehet stratégiai partner? – civil szervezetek; – egyházak; – szakmai, tudományos szervezetetek, – országos kisebbségi önkormányzatok; – érdek-képviseleti szervezetek; – köztestületek; – felsőoktatási intézmények.

4 2. Hogyan segíti az MNVH a tervezést? Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A Vidékfejlesztési Program társadalmasításáért felel. Az MNVH alulról építkező szervezetrendszerében 5 szintet lehet megkülönböztetni: – Alapszinten a falusi, kisvárosi települési csoportok aktív tagjai, – A második, a kistérségi, táji, járási szint – A harmadik szinten a megyék vannak – A negyedik szinten az MNVH szakosztályok – Az ötödik szinten az MNVH Elnöksége és Tanácsa február 1-től megyei referensi hálózat

5 VP társadalmasítás első lépés Letöltés, véleményezési lehetőség: honlapon önálló aloldal: „Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetés” Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Stratégiai partnerekkel való egyeztetés Illeszkedés a Partnerségi Megállapodás és a többi Operatív Program társadalmasításának folyamatához(Miniszterelnökségi koordináció) Folyamatban: vélemények feldolgozása, kezelése

6 3. Tervezési környezet Közös Stratégiai Keret: as uniós források közös stratégiai kerete – Tematikus célkitűzések (11 cél) – Partnerségi Megállapodás – Vidékfejlesztést és halászatot is magába foglalja Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – Vidékfejlesztési Program (6 prioritás) Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) – Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (4 prioritás)

7 Tervezési környezet 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról OPERATÍV PROGRAMOK: (1) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), EMMI; (2) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), NGM; (3) Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP), NFM; (4) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP), NFM-VM; (5) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), VM; (6) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), NGM; (7) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), NGM; (8) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program, ME; (9) Vidékfejlesztési Program (VP), VM.

8 OPERATÍV PROGRAM Javasolt forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában) Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) ERFA, ESZA39,40 % Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ERFA, ESZA16,15 % Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ERFA, ESZA3,55 % Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen= 59,10 % Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ESZA, ERFA10,94 % Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Kohéziós Alap, ERFA14,77 % Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) Kohéziós Alap, ERFA 13,69 % Végrehajtási Koordinációs Operatív Program Kohéziós Alap 1,50 % Összesen= 100, 00 % Vidékfejlesztési Program EMVA Külön számított Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) ETHA Külön számított Operatív programok indikatív forrásallokációja

9 3. A közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése - a projekt felépítése 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról alapján az alábbi operatív programok tartoznak a VM-hez 1.Vidékfejlesztési Program (VP) 2.Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 3.Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közös tervezés A vidékfejlesztési miniszter 5/B/2013. (III. 26.) utasítása

10 3. A közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése január január I. félév Ex-ante értékelés Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) SWOT elemzés ÚMVP monitoring Szervezeti struktúra kialakítása

11 A vidékfejlesztési miniszter 5/B/2013. (III. 26.) utasítása szerint

12 3. Munkacsoportok A Munkacsoport az adott szakterületen tevékenykedő kormányzati- és tudományos szervezetekből, szakmai- és társadalmi érdekképviseleti szövetségekből, valamint szakértőkből létrehozott önálló munkaegység, célja szakmai segítséget nyújtani a as programalkotási folyamathoz. A tagok kiválasztásánál során fő szempont volt, hogy minél szélesebb szakmai bázis vegyen részt a Programok kidolgozásában. A Projekt szervezetén belül az alábbi munkacsoportok működnek: Környezetminőség és természeti erőforrások munkacsoport; Erdészeti munkacsoport; Agrárgazdasági munkacsoport; Élelmiszer-feldolgozás fejlesztési munkacsoport; Helyi közösségek és társadalmi kohézió munkacsoport; K+F és innováció, tudásátadás, képzés munkacsoport; Halgazdálkodási munkacsoport; Tematikus alprogramokért felelős munkacsoport; Általános tervezésért felelős munkacsoport.

13 3. A munkacsoportok szervezeti felépítése Munkacsoport vezető: a munkacsoport vezetőjét az Operatív Irányító Bizottság választja ki és az OIB elnöke nevezi ki. Munkacsoport titkára: a Projektiroda munkatársa. a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkárságai, illetve illetékes főosztályai által delegált személyek; a Halászati Operatív Program Irányító Hatóság (HOP IH) által delegált személy; a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által delegált személy; a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által delegált személy; a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által delegált személy; a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) által delegált személy; a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által delegált személy; az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által delegált személy; a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által delegált személy; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által delegált személy; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által delegált személy; a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) által delegált személy; az Operatív Irányító Bizottság (OIB) által kijelölt szakértők.

14 Tervezési lépésDátumTervezési tartalom VP 2.0 verzió - előkészítés VP társadalmasítási verzió továbbfejlesztése (helyzetértékelés, struktúra) Operatív Program 1.0 verziója - társadalmasításra Előzetes társadalmasításra szánt verzió Operatív Program 1.0. verzió OP első tervezete Operatív Program 0.3. verzió Célok, prioritástengelyek, előzetes intézkedés tartalom Operatív Program 0.3. verzió Célok, prioritástengelyek, előzetes intézkedés tartalom Operatív Program 0.2. verzió OP sablon 1-3. fejezetek COM sablonban Operatív Program 0.1. verzió Fő irányok, célok, prioritástengelyek Operatív Program 0.0. verzió Tervezett prioritástengelyek és intézkedések 1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről 1143/2013. (III. 21.) Korm. Határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 4. A tervezés során eddig elvégzett feladatok

15 5. A Vidékfejlesztési Program stratégiai összefüggései A Vidékfejlesztési Program beavatkozásai a kormányzati tervek szerint szorosan kapcsolódnak a többi Operatív Program intézkedéseihez, a vidékfejlesztés szempontját érvényesítve azokkal szinergiában valósulnak meg, mind a központi intézkedéseket, mind a helyi és térségi programokat tekintve.

16 Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritá sok 1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat Partnerségi Megállapodás Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés 1.A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; 2.A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre); 3.Energia- és erőforrás hatékonyság növelése; 4.A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam; 5.A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

17 Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés (KSK) 1.A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2.Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása. 3.A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúra- ágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása. 4.Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5.Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása. 6.A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7.A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrában. 8.A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9.A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10.Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11.Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

18 Magyarország as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere: a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája

19 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1.a Az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben. 1.b A kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között. 1.c Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban. 2. A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 2.a.a Szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos ágazatokban működő piacorientált üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálására van szükség. 2.a.b. A szerkezetátalakítás megkönnyítése az élelmiszer-feldolgozás területén 2.b A generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban. 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3.a Az elsődleges termelők megfelelőbb integrálása az élelmiszerláncba a minőségrendszerek, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, a termelői csoportok és a szakmaközi szervezetek révén. 3.b A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatkezelés támogatása. 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 4.a A biológiai sokféleségnek többek között a Natura 2000 területeken és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás tekintetében történő helyreállítása és megőrzése, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása és megőrzése. 4.b A vízgazdálkodás javítása. 4.c A talajgazdálkodás javítása. 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 5.a A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.b A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.c A megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése. 5.d A mezőgazdaságból származó dinitrogén- oxid- és metánkibocsátás csökkentése. 5.e A szénmegkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdészetben. 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.a Segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új kisvállalkozások alapításához és a munkahelyteremtéshez. 6.b A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben. 6.c Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben. 6. A Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai és fókuszterületei

20 VP (EMVA) PRIORITÁS Tervezett forrásarány (a rendelkezésre álló források %-ában) 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben;3 % 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása42 % 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; 3 % 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; 26 % 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; 5 % 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben17 % Technikai segítségnyújtás4 % Vidékfejlesztési Program ( ) indikatív forrásarányok Bizottság által rögzített EMVA keretösszeg es árfolyamon: 3071millió euró EMVA társfinanszírozás folyó áron: mintegy 3,5455 Mrd Euró (mintegy 1000 Mrd Ft) Hazai társfinanszírozással (25%) együttesen: mintegy 1266 Mrd Ft

21 Vidékfejlesztési Program prioritásainak kapcsolata 1. PRIORITÁS: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. PRIORITÁS: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 3.PRIORITÁS: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 4.PRIORITÁS: A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. PRIORITÁS: Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban 6. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

22 VP SWOT ELEMZÉS A SWOT elemzés adja a Vidékfejlesztési Program helyzetértékelését. Fontos a környezetvédelem, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és ahhoz való alkalmazkodás, valamint az innováció átfogó célok figyelembevétele. Minden erősség és gyengeség megalapozást kontextus indikátorral, minden lehetőséget és veszélyt trendekkel kell alátámasztani. Erősségek (20) Gyengeségek (45) Veszélyek (17) Lehetőségek (35) Három fő elvárás: teljesség, megalapozottság, logikai összhang

23 6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált. 2. Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén. 3.Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami szerepvállalás csökken. 4.A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, ill. szükséglet és gyakorlat orientált. 5.Szakképzettség hiánya. Gazdálkodók alacsony iskolázottsága, környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk.

24 6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1.A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába. Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció. 2.Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt műszaki-technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban. 3.Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése. 4.A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti befektetés, műszaki-technológiai lemaradás,,elmaradott marketing). 5.Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések. 6.Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya.

25 6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1.Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége. 2.Alacsony termelői és termék-előállítói szervezettség az élelmiszerláncban. 3.A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése. 4.Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések. 5. Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya. 6.Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya, különösen a kockázatkezelés terén. 7.A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök kidolgozása. 8.A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése.

26 6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1.Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő vízgazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya. 2.Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek. 3.Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata, leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges. 4.Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség. 5.A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése jelentős részben aktív kezelést igényel. A természeti területek aránya és a biológiai sokféleség lecsökkent, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengültek. Idegenhonos, inváziós fajok terjedése. 6.Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság.

27 6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1.Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása. 2.Elavult telepi öntözési infrastruktúra. 3.Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek) 4.Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állat elhelyezési és trágyakezelési problémák. 5.A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony. 6. Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban (alapanyag- energia- és vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága).

28 6. A Vidékfejlesztési Program prioritásai 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek: Fiatalok elvándorlása; elöregedés; romló egészségi állapot; újratermelődő mélyszegénység; növekvő helyi szolgáltatáshiány; kulturális örökség eróziója; szétesett helyi közösségek. 2. Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen: Fejletlen és gyenge KKV szektor; helyi termelés-fogyasztási kapcsolatok hiánya; helyi termékek hiánya; innováció hiánya; együttműködések hiánya, gyenge hálózatosodás; turisztikai potenciál gyenge kihasználtsága; helyi agro- biodiverzitás kihasználtsága minimális. 3.A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge: Teljes fosszilis energiafüggőség; természeti erőforrások degradációja (helytelen, lefolyásgyorsító vízgazdálkodás, talajpusztulás, biológiai sokféleség csökkenése); pazarló gazdálkodás (energia, ivóvíz, élelmiszer, hulladékok). 4.Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására. 5.Vidéken élők által elérhető jövedelemforrások jövedelmezőségi szintje alacsony, szegénység. 6.Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken. 7.Helyi infrastruktúra gyengesége. Szolgáltatáshiány a vidéki területeken. 8. IKT kapacitás és használat alacsony szintű. Az IKT működtetéséhez, használatához szükséges megfelelő humánerőforrás hiánya.

29 Tematikus alprogramok 1. Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben. Gazdaságátadás ösztönzése olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek. Beruházások és szaktanácsadási-képzési tevékenységek igénybe vétele esetén speciális szabályok kidolgozása a fiatal gazdálkodókra (pl. támogatásintenzitás); farmgyakornoki program támogatása; bemutató gazdaságok támogatása. Inkubátorházak, mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítése. 2. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram A tematikus alprogram a rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját és a termelői részvétel elősegítését tűzi ki célul. A „rövid ellátási lánc” az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, kevés számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A következő években kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a helyi – többek között a saját termelésű – élelmiszerek arányának növelésére. A Vidékfejlesztési Program keretében tervezett tematikus alprogramok

30 Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) indikatív tartalma 1492/2013. (VII. 29.) Korm. Hat.- a CLLD alkalmazásának módjáról, szükséges feltételekről EMVA források minimum 5%-a Többalapos (EMVA, ERFA, ESZA, ETHA) lehetőség; Vidéki térségek, város-vidék együttmű ködés Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek terén: Vidéki helyi gazdaság megerősítése terén: A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés terén: 1.helyi szociális munka megerősítése; 2.gyermekek iskolai / iskolán kívüli nevelésének fejlesztése, valamint élethosszig tartó tanulása; 3.szociális (munkaerőpiaci reintegrációt szolgáló) foglalkoztatás; 4. települési szolgáltatások fejlesztése; 5. fiatalok helyben tartását segítő fejlesztések; 6. betelepülést segítő fejlesztések; 7. közösségfejlesztés, hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; 8.közösségi terek fejlesztése 9.kulturális örökség megőrzés és hasznosítás; 10.leszakadó térségek lakosságának eü-i helyzetének javítása. 1. vállalkozás fejlesztés (mikro és kisvállalkozások létrehozásának segítése – inkubáció és hasonló szolgáltatások); 2. helyi termék infrastruktúra fejlesztése; 3.helyi, KKV-k szintjén megjelenő innováció segítése (innovációs „bróker” tevékenység, pilot projektek, stb.); 4.helyi termelés-fogyasztási rendszerek létrehozása, megerősítése; 5.együttműködések, hálózatosodás (klaszterek) segítése; 6. turizmus fejlesztése; 7.helyi agro-biodiverzitás potenciáljának kiaknázása, háztáji integrációs rendszerek. 1. helyi energiastratégiák (takarékossági potenciálok és a megújuló energiaforrások használati lehetőségeinek felmérése); 2.lakossági és vállalkozói energiaracionalizálás; 3.megújuló energia (elsősorban biomassza alapú) előállítás; 4.vízvisszatartó vízgazdálkodás kialakítása; 5.anti-eróziós művelésmódok és tájhasználati beavatkozások; 6.élőhelyek rehabilitációja, létrehozása és fejlesztése.

31 Területi és helyi fejlesztésekkel való szinergia Közösségvezérelt helyi fejlesztési programok (CLLD) keretében megvalósuló szinergia – Többalapos finanszírozás lehetősége A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját. - megyei fejlesztési koncepciók és programokkal való vidékfejlesztési (VP) szinergia Integrált Területi Beruházások (ITI) eszköz a térségi és várostérségi programokra (akár több OP, több alap)

32 3. A Vidékfejlesztési Program stratégiai összefüggései Tervezett szinergia a többi operatív programmal (egyeztetések alatt!) GINOP keretében támogatott (egyeztetés alatt, feltételes): 1.Mikro-, kis- és közép vállalkozások fejlesztése, kivéve a mezőgazdasági vállalkozások és diverzifikáció; 2.Szociális gazdaság, foglalkoztatás 3.Turizmusfejlesztés (30 millió Ft feletti fejlesztések); 4.Nagy értékű élelmiszeripari beruházások; 5.IKT fejlesztések, kivéve agrárvállalkozások informatikai fejlesztései; 6.K+F alapkutatások, kutatóhelyek 7.Szakképzés TOP (egyeztetés alatt, feltételes): 1.Helyi gazdaságfejlesztés helyi (CLLD) és megyei programcsomagokban 2.Térségi programok KEHOP (egyeztetés alatt, feltételes): 1.Energetikai fejlesztések, megújuló energia; 2.Mezőgazdasági üzemen kívüli vízgazdálkodási/öntözési beruházások. EFOP ((egyeztetés alatt, feltételes): 1.Társadalmi felzárkózás, szegénység kezelése CLLD keretében; 2.agrár-szakigazgatás fejlesztések.

33 10. A jövőbeni feladatok A VP tervezésben aktuálisan négy fő tervezési mérföldkövet határozunk meg: VP első tartalmi változat Fejlesztési igények megfogalmazása Intézkedési tartalmak vázlatos kidolgozása Fókuszterületek, prioritások tartalma - koherencia, stratégiai fejezetek vázlatos kidolgozása VP-társadalmi és bizottsági egyeztetésre menő változat Fejlesztési igények részletes kidolgozása Intézkedéstartalm ak részletes kidolgozása Stratégiai fejezet részletes kidolgozása Intézkedésszintű forrásallokáció, indikátorok Általános fejezetek kidolgozása VP bizottsági és Kormány elfogadásra előkészített változat Intézkedéstartalmak végleges kidolgozása Stratégiai fejezet végleges kidolgozása, fókuszterületek és prioritások pozicionálása Végleges forrásallokáció, indikátor értékek Általános fejezetek végeleges kidolgozása Társadalmi egyeztetés Bizottsági egyeztetés félév VP végleges változat VP Bizottsági egyeztetés Egyeztetéstől függően szükséges módosítások VP Bizottsági elfogadás VP Kormány elfogadás

34 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!


Letölteni ppt "A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 (előzetes társadalmasításra szánt verzió) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató, NAKVI főtitkár, MNVH Hatékonyság,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések