Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. ZSELICI LÁMPÁSOK CSELEKVŐ PROGRAM – TERMÉKARCÚ FALVAK RENDSZERHÁZ

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Zselici Lámpások VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 24 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 42%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Zselici Lámpások VE területe 49 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 39,054 fő, a városokban élő lakosok száma 7,977 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 39,054 49 3 35 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Nagybajom 3,427 fő 2,743 fő 2,578 fő 2,449 fő Kadarkút Kaposmérő Böhönye Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 9 8 0 1 Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 25 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 24 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 28 Zselici Lámpások VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,924,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Zselici Lámpások VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪447,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪6▪6▪1,590,409 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪1,924,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪447,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪6▪6▪570,759 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪6▪6▪433,776 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪2▪2▪152,204 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪60,882 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪50,734 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

5 Zselici Lámpások VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A helyzetelemzéshez kapcsolódva, jellemző, hogy a zselici falvak elöregedőben vannak, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. Az értelmiségiek számára a kistelepülések nem nyújtanak kihívást. A problémák megoldását csak tudatos vidékfejlesztő munka eredményezheti, amely összekapcsolódik az emberek életével, a helyi adottságokkal, ugyanakkor egymással összefüggő, a gazdasági, civil és az állami szférát is megmozgató projektekre épít, amelyeknek együttes hatása önfenntartó, hosszú távú perspektívát nyújtó fejlődési úthoz vezet. ▪Lehetőségnek a kialakulóban lévő együttműködés, összefogás szándéka tekinthető. ▪A települések gazdasági együttműködésének szorosabbá tételével, az egyes települések közötti információs kapcsolat erősítésével megindulhat a fejlődés a vidéken. A gazdasági szférában a mezőgazdasági hagyományok, a feldolgozási szint növelése, a turizmus fejlesztése hozhat eredményeket. Szükséges az emberi erőforrások fejlesztése, a képzés, a szemléletformálás. További lehetőség az új elvárásokhoz igazodó értéknövelt termékek, szolgáltatások, „zselicikumok” megjelenése, továbbá a befektetéseket vonzó helyi gazdasági környezet és a marketing.

6 A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a „termékarc filozófia” települési, majd térségi kiterjesztésével, a „termékarcot” hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Zselici Lámpások VE – A stratégia alapvető célja

8 A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakozott 48 település a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Zselicben, jórészt Kaposvár vonzáskörzetében a 61-es és 67-es főközlekedési utak találkozásánál, a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól déli, a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Északról a Somogyi dombság, délről és nyugatról Belső-Somogy, míg keletről a Kapos-völgye határolja. 23 település a kadarkúti, 22 a kaposvári, 1 a marcali, 2 pedig a barcsi statisztikai kistérséghez tartozik. Települései közül 35 település a társadalmi, gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik (Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud). A fejlesztési területen élők száma: 37.247fő,Kaposvár külterülete nélkül(1807fő). A zselici térség településszerkezetében meghatározó szereppel bírnak az aprófalvak, s magas a külterületek aránya. A térség alapvetően rurális jellegű. A Helyzetfelmérés adataiból is látszik, hogy döntően elöregedő, kis lélekszámú községekről van szó, melyek képtelenek lakosságuk önálló megtartására és igényeik kielégítésére. A népesedési mutatók csökkenő születésszámot mutatnak. A közlekedésre a fejletlenség a jellemző. A mezőgazdaság problematikus pontja a feldolgozóipar. A megtermelt javak feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a Zselicet. Az erdőgazdálkodás korábban a foglalkoztatás egyik főszereplője volt az erdei településeken, ezt a szerepet részben elvesztette. A településcsoport kedvező táji-természeti adottságokkal bír. A turizmus, mint vidékfejlesztő sikerágazat a Zselicben is fellelhető, a turizmus gazdasági jelentőssége a zselici falvakban is érezteti hatását. Jól mutatja mindezt a szálláshelyek körének bővülése, a kapcsolódó szolgáltatások minőségének javulása, de számuk az igényekhez és a lehetőségekhez képest nagyon alacsony. Évtizedek óta a zselici kistérség idegenforgalmának alapja a vadásztatás volt, a vadászat infrastruktúrája fejlett. A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakozott 48 település a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Zselicben, jórészt Kaposvár vonzáskörzetében a 61-es és 67-es főközlekedési utak találkozásánál, a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól déli, a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Északról a Somogyi dombság, délről és nyugatról Belső-Somogy, míg keletről a Kapos-völgye határolja. 23 település a kadarkúti, 22 a kaposvári, 1 a marcali, 2 pedig a barcsi statisztikai kistérséghez tartozik. Települései közül 35 település a társadalmi, gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik (Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud). A fejlesztési területen élők száma: 37.247fő,Kaposvár külterülete nélkül(1807fő). A zselici térség településszerkezetében meghatározó szereppel bírnak az aprófalvak, s magas a külterületek aránya. A térség alapvetően rurális jellegű. A Helyzetfelmérés adataiból is látszik, hogy döntően elöregedő, kis lélekszámú községekről van szó, melyek képtelenek lakosságuk önálló megtartására és igényeik kielégítésére. A népesedési mutatók csökkenő születésszámot mutatnak. A közlekedésre a fejletlenség a jellemző. A mezőgazdaság problematikus pontja a feldolgozóipar. A megtermelt javak feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a Zselicet. Az erdőgazdálkodás korábban a foglalkoztatás egyik főszereplője volt az erdei településeken, ezt a szerepet részben elvesztette. A településcsoport kedvező táji-természeti adottságokkal bír. A turizmus, mint vidékfejlesztő sikerágazat a Zselicben is fellelhető, a turizmus gazdasági jelentőssége a zselici falvakban is érezteti hatását. Jól mutatja mindezt a szálláshelyek körének bővülése, a kapcsolódó szolgáltatások minőségének javulása, de számuk az igényekhez és a lehetőségekhez képest nagyon alacsony. Évtizedek óta a zselici kistérség idegenforgalmának alapja a vadásztatás volt, a vadászat infrastruktúrája fejlett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 Jelentős alappillére a turizmusnak. A kilőtt vadak elszállítása helyett célszerűbb lenne helyi feldolgozó kapacitásokat kiépíteni, s feldolgozott formában továbbszállítani. A célok eléréséhez vezető utat legtöbbször kövek keresztezik, melyből közös összefogással utak és lépcsők épülnek. A siker az összefogásban, a tenni akarásban, a szakmaiságban, a külső erők segítésében, az egymásra épülő rendszerszemléletben, a jövőkép tudatosításában és az elkötelezett, felelős emberek kitartásában rejlik. A fentieknek köszönhetően öntudatra ébredt a Zselic. Felismerte, hogy a falusi élet élhető is lehet, ha az ott élők a motiváló célokat felismerik és összefogva tesznek is érte. Jelentős alappillére a turizmusnak. A kilőtt vadak elszállítása helyett célszerűbb lenne helyi feldolgozó kapacitásokat kiépíteni, s feldolgozott formában továbbszállítani. A célok eléréséhez vezető utat legtöbbször kövek keresztezik, melyből közös összefogással utak és lépcsők épülnek. A siker az összefogásban, a tenni akarásban, a szakmaiságban, a külső erők segítésében, az egymásra épülő rendszerszemléletben, a jövőkép tudatosításában és az elkötelezett, felelős emberek kitartásában rejlik. A fentieknek köszönhetően öntudatra ébredt a Zselic. Felismerte, hogy a falusi élet élhető is lehet, ha az ott élők a motiváló célokat felismerik és összefogva tesznek is érte. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A földtörténeti folyamatok révén alakultak ki a térséget alkotó tájak. Somogy megye nagy részén két középtáj- Külső – és Belső-Somogy osztozik. Somogy megye részét képezi még a Zselic, amely kistájként a Tolna- Baranyai dombság része. A Kapos völgyétől délre találhatók a Zselic kiemelt és feldarabolódott vonulatai. A Zselic észak-nyugati része tartozik Somogy megyéhez. A területet észak déli völgyek jellemzik, meredek völgyoldalakkal és viszonylag széles, lapos völgyekkel. A Zselic átlagos tengerszint feletti magassága 211 méter, ennek ellenére aprólékos tagoltsága révén a Dunántúl egyik legmozgalmasabb és legszebb tája. Az összefogás ezen előnyök kölcsönös kiaknázására jött létre. Igaz nem minden település tartozik a Zselichez, de sok szempontból annak előterében foglalnak helyet. Felszíni vizeik a Zselicből indulnak, domborzati, talajtani és kisebb mértékben éghajlati viszonyaik is inkább a Zselicséghez kötik. A Zselici Lámpások Leader csoportot alkotó települések az alábbiak szerint csoportosíthatók: a Kelet-Belső- Somogy ( Kaposfő, Kiskorpád, Gige, Bárdudvarnok, stb.),Dél-Külső – Somogy, (Kaposmérő, Kaposújlak, Taszár, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Orci ), valamint az Észak- és Dél-Zselic megyére eső részén található a Zselici Tájvédelmi körzet, (Visnye emellett az érzékeny természeti területhez tartozik. Jó minőségű, kisebb talajfoltok helyezkednek el Visnye, Szenna, Zselickisfalud, Patca, Kaposszerdahely, Zselicszentpál, Gálosfa, Cserénfa, Sántos, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Hedrehely, Lad és Patosfa területein. ) Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek, melyeknek rendeltetése, hogy mérsékelje vagy megakadályozza azoknak a tevékenységeknek a hatását, melyek károsan befolyásolnák. A települések 89 %-a természeti területek övezete, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, az élőhelyen, illetve a tájban, végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. A földtörténeti folyamatok révén alakultak ki a térséget alkotó tájak. Somogy megye nagy részén két középtáj- Külső – és Belső-Somogy osztozik. Somogy megye részét képezi még a Zselic, amely kistájként a Tolna- Baranyai dombság része. A Kapos völgyétől délre találhatók a Zselic kiemelt és feldarabolódott vonulatai. A Zselic észak-nyugati része tartozik Somogy megyéhez. A területet észak déli völgyek jellemzik, meredek völgyoldalakkal és viszonylag széles, lapos völgyekkel. A Zselic átlagos tengerszint feletti magassága 211 méter, ennek ellenére aprólékos tagoltsága révén a Dunántúl egyik legmozgalmasabb és legszebb tája. Az összefogás ezen előnyök kölcsönös kiaknázására jött létre. Igaz nem minden település tartozik a Zselichez, de sok szempontból annak előterében foglalnak helyet. Felszíni vizeik a Zselicből indulnak, domborzati, talajtani és kisebb mértékben éghajlati viszonyaik is inkább a Zselicséghez kötik. A Zselici Lámpások Leader csoportot alkotó települések az alábbiak szerint csoportosíthatók: a Kelet-Belső- Somogy ( Kaposfő, Kiskorpád, Gige, Bárdudvarnok, stb.),Dél-Külső – Somogy, (Kaposmérő, Kaposújlak, Taszár, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Orci ), valamint az Észak- és Dél-Zselic megyére eső részén található a Zselici Tájvédelmi körzet, (Visnye emellett az érzékeny természeti területhez tartozik. Jó minőségű, kisebb talajfoltok helyezkednek el Visnye, Szenna, Zselickisfalud, Patca, Kaposszerdahely, Zselicszentpál, Gálosfa, Cserénfa, Sántos, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Hedrehely, Lad és Patosfa területein. ) Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek, melyeknek rendeltetése, hogy mérsékelje vagy megakadályozza azoknak a tevékenységeknek a hatását, melyek károsan befolyásolnák. A települések 89 %-a természeti területek övezete, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, az élőhelyen, illetve a tájban, végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 Ökológiai (zöld)folyosó övezet a települések 71%-a, ahol azonos vagy különböző típusú élőhely-komplexek közötti átjárhatóságot biztosító területek, amelyek mint útvonalak lehetővé teszik a fajok populációinak kommunikációját. Ezek döntő részben mesterséges eredetűek, fennmaradásukhoz, funkciójuk ellátásához folyamatos emberi beavatkozás is szükséges. A települések 67%-a a tájképvédelmi területek övezeti besorolásba tartozik. A besorolás alapja a tájkarakter, a történetileg kialakult értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és nem utolsósorban a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagyobb távolságról látható, nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelmi, a vizuális szennyezés megakadályozása. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek.. Ökológiai (zöld)folyosó övezet a települések 71%-a, ahol azonos vagy különböző típusú élőhely-komplexek közötti átjárhatóságot biztosító területek, amelyek mint útvonalak lehetővé teszik a fajok populációinak kommunikációját. Ezek döntő részben mesterséges eredetűek, fennmaradásukhoz, funkciójuk ellátásához folyamatos emberi beavatkozás is szükséges. A települések 67%-a a tájképvédelmi területek övezeti besorolásba tartozik. A besorolás alapja a tájkarakter, a történetileg kialakult értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és nem utolsósorban a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagyobb távolságról látható, nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelmi, a vizuális szennyezés megakadályozása. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek.. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 Ezen településekhez tartozik a kadarkúti kistérség 23települése és a barcsi kistérség 2települése Lad és Patosfa.A települések mindegyike a „Zselici Lámpások” Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagja.A kadarkúti kistérség 2007-ben alakult,melyhez az alábbi települések tartoznak:Bárdudvarnok,Csököly,Gige,Hedrehely,Hencse,Jákó,Kadarkút,Kaposfő,Kaposmérő, Kaposújlak,Kaposszerdahely,Kisasszond,Kiskorpád,Kőkút,Mike,Nagybajom,Pálmajor,Patca,Rinyakovácsi,Sze nna,Szilvásszentmárton, Visnye,Zselickisfalud.A kistérség Kaposvártól dél-nyugatra a 61-es úttól délre fekszik,központja Kadarkút városa.Lad és Patosfa község a Dél-Dunántúli régióban,Somogy megyében,földrajzilag a Zselic lábánál,a Duna-Dráva Nemzeti Park által érintve,Barcs–Kaposvár–Szigetvár által határolt háromszögben helyezkedik el.A kadarkúti kistérség lakosságának létszáma 21.139fő.A kistérségben 2 kisváros található(Kadarkút, Nagybajom)lakosságszámuk 6.160 fő.A települések között 62lelket számláló kistelepülés és 3.417főt számláló kisváros egyaránt megtalálható,azonban jellemzően 1.000fő alatti a települések lakossága.A 23település közül 16településen kevesebb,mint 1.000,további 3 településen pedig ahhoz közeli a lélekszám.Ennek fényében elmondható,hogy jellemző az aprófalvas szerkezet.A települések között 6 zsáktelepülés található.A lakosság számának alakulásában az elmúlt 5évben enyhe(0,09%)csökkenés tapasztalható,azonban mindennek ellenére az erre az időszakra számított migrációs egyenleg pozitív,894fős emelkedést igazol.A 18év alatti lakosság aránya a kistérségben közel 40%-os. Ladnak 761,Patosfának 289 lakosa van.A népsűrűség 29,9fő/km2.A településen a maximális lakosságszámhoz(Lad 1095)képest 50-70%-os népességcsökkenés következett be, mely sajnos általánosnak tekinthető az aprófalvak esetében.A kadarkúti kistérség infrastrukturális szempontból elmaradott,jelentős fejlesztésre szorul.Jelenleg egyetlen településen sincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat.A vezetékes gázellátás csak a nagyobb településeken megoldott.A legtöbb településen nem megfelelő szintű és állapotú a közúthálózat.A településeket összekötő közutak néhol jelentősen leromlott állapotúak (kistelepülések, zsáktelepülések esetében),további fejlesztésre szorulnak.A településeken van szélessávú Internet elérhetőség,azonban ez egyrészt nem képes kielégíteni a különböző szférák igényeit,másrészt nem minden településen érhető el. Ezen településekhez tartozik a kadarkúti kistérség 23települése és a barcsi kistérség 2települése Lad és Patosfa.A települések mindegyike a „Zselici Lámpások” Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagja.A kadarkúti kistérség 2007-ben alakult,melyhez az alábbi települések tartoznak:Bárdudvarnok,Csököly,Gige,Hedrehely,Hencse,Jákó,Kadarkút,Kaposfő,Kaposmérő, Kaposújlak,Kaposszerdahely,Kisasszond,Kiskorpád,Kőkút,Mike,Nagybajom,Pálmajor,Patca,Rinyakovácsi,Sze nna,Szilvásszentmárton, Visnye,Zselickisfalud.A kistérség Kaposvártól dél-nyugatra a 61-es úttól délre fekszik,központja Kadarkút városa.Lad és Patosfa község a Dél-Dunántúli régióban,Somogy megyében,földrajzilag a Zselic lábánál,a Duna-Dráva Nemzeti Park által érintve,Barcs–Kaposvár–Szigetvár által határolt háromszögben helyezkedik el.A kadarkúti kistérség lakosságának létszáma 21.139fő.A kistérségben 2 kisváros található(Kadarkút, Nagybajom)lakosságszámuk 6.160 fő.A települések között 62lelket számláló kistelepülés és 3.417főt számláló kisváros egyaránt megtalálható,azonban jellemzően 1.000fő alatti a települések lakossága.A 23település közül 16településen kevesebb,mint 1.000,további 3 településen pedig ahhoz közeli a lélekszám.Ennek fényében elmondható,hogy jellemző az aprófalvas szerkezet.A települések között 6 zsáktelepülés található.A lakosság számának alakulásában az elmúlt 5évben enyhe(0,09%)csökkenés tapasztalható,azonban mindennek ellenére az erre az időszakra számított migrációs egyenleg pozitív,894fős emelkedést igazol.A 18év alatti lakosság aránya a kistérségben közel 40%-os. Ladnak 761,Patosfának 289 lakosa van.A népsűrűség 29,9fő/km2.A településen a maximális lakosságszámhoz(Lad 1095)képest 50-70%-os népességcsökkenés következett be, mely sajnos általánosnak tekinthető az aprófalvak esetében.A kadarkúti kistérség infrastrukturális szempontból elmaradott,jelentős fejlesztésre szorul.Jelenleg egyetlen településen sincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat.A vezetékes gázellátás csak a nagyobb településeken megoldott.A legtöbb településen nem megfelelő szintű és állapotú a közúthálózat.A településeket összekötő közutak néhol jelentősen leromlott állapotúak (kistelepülések, zsáktelepülések esetében),további fejlesztésre szorulnak.A településeken van szélessávú Internet elérhetőség,azonban ez egyrészt nem képes kielégíteni a különböző szférák igényeit,másrészt nem minden településen érhető el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 A telefonszolgáltatás nem minden településen megfelelő színvonalú.Lad és Patosfa települések úthálózata jó minőségű szilárd burkolatú.Ezen településeken a gáz és csatornázás nem megoldott. A kistérség területén mezőgazdasági termelés folyt, azonban a mezőgazdaság területén az elmúlt 18évben tapasztalt hanyatlás halmozottan jelentkezett.Jelentős mértékű ipari tevékenység nem volt és jelenleg sincs a településeken.Az önkormányzatok, és azok intézményei a legjelentősebb foglalkoztatók.A foglalkoztatás területén a vállalkozói és vállalati jelenlét alacsony szintű. A kadarkúti kistérség 6 településen 8 osztályos általános iskola,valamint a kistérség 2 városában középiskola is működik.További néhány településen 4-6osztályos iskolák működnek tagintézményi formában.Az iskolákban a legégetőbb problémát a csökkenő gyermeklétszám jelenti.Lad telephellyel 8 osztályos nemzetiségi iskola és napközi otthonos óvoda van, melyet Lad és Patosfa település közösen tart fent. A kadarkúti kistérségben 3nagy alapszolgáltatási központ működik(Kaposmérő,Kadarkút,Nagybajom),melyek 5 alapellátást biztosítanak mikrotérségi szinten:családsegítő szolgálat,gyermekjóléti szolgálat,házi segítségnyújtás,szociális étkeztetés,idősek klubja.Ezen felül Kaposszerdahelyen működik gondozási központ,amely 3 alapszolgáltatást biztosít:szociális étkeztetés,házi segítségnyújtás, idősidősek klubja.Lad és Patosfa településeket alacsony szellemi potenciál,minimális lakásberuházási tevékenység jellemzi. A telefonszolgáltatás nem minden településen megfelelő színvonalú.Lad és Patosfa települések úthálózata jó minőségű szilárd burkolatú.Ezen településeken a gáz és csatornázás nem megoldott. A kistérség területén mezőgazdasági termelés folyt, azonban a mezőgazdaság területén az elmúlt 18évben tapasztalt hanyatlás halmozottan jelentkezett.Jelentős mértékű ipari tevékenység nem volt és jelenleg sincs a településeken.Az önkormányzatok, és azok intézményei a legjelentősebb foglalkoztatók.A foglalkoztatás területén a vállalkozói és vállalati jelenlét alacsony szintű. A kadarkúti kistérség 6 településen 8 osztályos általános iskola,valamint a kistérség 2 városában középiskola is működik.További néhány településen 4-6osztályos iskolák működnek tagintézményi formában.Az iskolákban a legégetőbb problémát a csökkenő gyermeklétszám jelenti.Lad telephellyel 8 osztályos nemzetiségi iskola és napközi otthonos óvoda van, melyet Lad és Patosfa település közösen tart fent. A kadarkúti kistérségben 3nagy alapszolgáltatási központ működik(Kaposmérő,Kadarkút,Nagybajom),melyek 5 alapellátást biztosítanak mikrotérségi szinten:családsegítő szolgálat,gyermekjóléti szolgálat,házi segítségnyújtás,szociális étkeztetés,idősek klubja.Ezen felül Kaposszerdahelyen működik gondozási központ,amely 3 alapszolgáltatást biztosít:szociális étkeztetés,házi segítségnyújtás, idősidősek klubja.Lad és Patosfa településeket alacsony szellemi potenciál,minimális lakásberuházási tevékenység jellemzi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 15% 10% 23% 6% 16% 8% 0% 11% 4%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 11% 26% 11% 3% 6% 5% 27% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.3%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.3% ▪Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont

19 A térség társadalmi,gazdasági állapota nem függetleníthető az ország,a régió társadalmi,gazdasági állapotától.A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek,melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők.Rontotta a térség helyzetét a periférikus földrajzi elhelyezkedés,nehéz megközelíthetőség,a Dél-szláv válság és a rossz gazdasági szerkezet.A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, a gazdaság exportteljesítménye alacsony.A térség gazdasági,foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek,a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést. Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is. A Zselici Lámpások településcsoportján belül a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen,az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak.A képzetlenség mellett számos olyan cselekvést gátló akadállyal kell megküzdeni,mint az információdeficit,az alacsony munkaerő-piaci érték,negatív attitűdök,a vidékiség és további hátrányok(pl.fogyatékosság,roma származás,személyiség-problémák).. A Zselici Lámpások településcsoporton belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő-él.KSH adatok alapján 2007 decemberében a 48település munkanélküliségi rátájának átlaga 14,61% volt.A foglalkozatási helyzet kistérségenként erősen differenciálódott:A kaposvári kistérségben stagnált a foglalkoztatottak száma,viszont a többi körzetben csökkent.A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta kistérségenként nagy eltérést mutatott.Az elmúlt év végén a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátája a Kadarkúti kistérségnek(15,39%)volt.Utána a Barcsi Kistérségnek (15%),majd a Marcali Kistérség(10,4%)következett.A megyeszékhely és térsége is a kedvezőtlenebbek közé sorolható 8,3%-os rátájával.Előrejelzések szerint ez a helyzet csak lassan fog változni. A regisztrált munkanélküliek 45%-a képzetlen,8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik.A képzetlen munkaerő 48%-a nő.A belső arányok megváltoztak és a képzetlen munkaerő mellett nagyobb csoport alakult ki az olyan képzettebb munkaerőből, akik nem tudnak elhelyezkedni. A térség társadalmi,gazdasági állapota nem függetleníthető az ország,a régió társadalmi,gazdasági állapotától.A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek,melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők.Rontotta a térség helyzetét a periférikus földrajzi elhelyezkedés,nehéz megközelíthetőség,a Dél-szláv válság és a rossz gazdasági szerkezet.A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, a gazdaság exportteljesítménye alacsony.A térség gazdasági,foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek,a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést. Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is. A Zselici Lámpások településcsoportján belül a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen,az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak.A képzetlenség mellett számos olyan cselekvést gátló akadállyal kell megküzdeni,mint az információdeficit,az alacsony munkaerő-piaci érték,negatív attitűdök,a vidékiség és további hátrányok(pl.fogyatékosság,roma származás,személyiség-problémák).. A Zselici Lámpások településcsoporton belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő-él.KSH adatok alapján 2007 decemberében a 48település munkanélküliségi rátájának átlaga 14,61% volt.A foglalkozatási helyzet kistérségenként erősen differenciálódott:A kaposvári kistérségben stagnált a foglalkoztatottak száma,viszont a többi körzetben csökkent.A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta kistérségenként nagy eltérést mutatott.Az elmúlt év végén a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátája a Kadarkúti kistérségnek(15,39%)volt.Utána a Barcsi Kistérségnek (15%),majd a Marcali Kistérség(10,4%)következett.A megyeszékhely és térsége is a kedvezőtlenebbek közé sorolható 8,3%-os rátájával.Előrejelzések szerint ez a helyzet csak lassan fog változni. A regisztrált munkanélküliek 45%-a képzetlen,8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik.A képzetlen munkaerő 48%-a nő.A belső arányok megváltoztak és a képzetlen munkaerő mellett nagyobb csoport alakult ki az olyan képzettebb munkaerőből, akik nem tudnak elhelyezkedni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 A nyilvántartott roma munkanélküliek becsült aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva megközelítően 18%.Legtöbben Barcs térségében vannak.Összetételük az átlaghoz mérten kedvezőtlenebb:38%-uk nem végezte el a 8 osztályt,és 45%-uk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.Zömük tartósan munkanélküli,ezt bizonyítja az is, hogy 65-70%-uk rendszeres szociális ellátásban részesül.Munkanélkülivé válásuk előtt 85%-ok betanított,illetve segédmunkásként dolgozott. A munkaerő piacon megnőtt az igény a különböző szakképesítéssel(elsősorban szakmunkás képesítéssel)rendelkező munkaerő iránt.A munkanélküliség igen magas,e tényt gyakran elferdíti a statisztikai mutatóknak-Kaposvár statisztikai körzet-a várossal együttesen képzett számítási módja. A nyilvántartott roma munkanélküliek becsült aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva megközelítően 18%.Legtöbben Barcs térségében vannak.Összetételük az átlaghoz mérten kedvezőtlenebb:38%-uk nem végezte el a 8 osztályt,és 45%-uk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.Zömük tartósan munkanélküli,ezt bizonyítja az is, hogy 65-70%-uk rendszeres szociális ellátásban részesül.Munkanélkülivé válásuk előtt 85%-ok betanított,illetve segédmunkásként dolgozott. A munkaerő piacon megnőtt az igény a különböző szakképesítéssel(elsősorban szakmunkás képesítéssel)rendelkező munkaerő iránt.A munkanélküliség igen magas,e tényt gyakran elferdíti a statisztikai mutatóknak-Kaposvár statisztikai körzet-a várossal együttesen képzett számítási módja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Böhönye székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 909 fő 7% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪229 ▪195 ▪140 ▪54 ▪52 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Nagybajom ▪Szenna ▪Böhönye ▪Bőszénfa ▪Nagybajom Főtevékenység ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪2872 Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása ▪3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása ▪2010 Fűrészárugyártás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Név ▪J.T.Ruhaipari Vámszabadterületi Kft. ▪Szenna Pack Kft. ▪HALM ELEKTRONIKAI Bt. ▪LINDEN FAIPARI TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG ▪Agrár Rt. 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪50 ▪47 ▪46 ▪Böhönye ▪Kadarkút ▪Nagybajom ▪Böhönye ▪Zimány ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪0141 Növénytermelési szolgáltatás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪BÖHÖNYE SZABADSÁG MGRT. Név ▪Európa Pék Kft. ▪FEKETESÁR ZRT. ▪KAPOSTÁJ MG Rt. ▪Konzultex Kft. 6 7 8 9 10

24 - Helyi Vidékfejlesztési Közösségünk települései jellemzően kis települések, legnagyobb 3500 fő körüli, legkisebb kb. 60 fős. Ebből következik, hogy az itt működő vállalkozások középvállalkozási szint fölé nem tudnak menni. A térség tradicionálisan mezőgazdasági területű, erdő, hal - és vadgazdálkodással. Ezen szektorban működő vállalkozásokra jellemző a tőke hiány, és a kiszolgáltatottság a természeti körülményeknek. Stabil gazdálkodásukban a diverzifikáció fontos lépés lenne. A családi vállalkozásoknál fontos probléma a birtok szerkezet. Sok a 30 hektár vagy annál kisebb területen gazdálkodó vállalkozások száma. A régi termelőszövetkezeti rendszerből csak néhány több 100 hektáron gazdálkodó Rt. maradt fent. - A feldolgozóiparban és a könnyűiparban jött létre néhány középvállalkozás, melyek volumenben a legjelentősebb erőt képviselik a térségben. Jelentős gondot jelent a megfelelő szakképzettségű munkaerővel való ellátás, a munkába járás megoldatlansága, illetve, hogy a térség nehezen átjárható kelet-nyugati irányban. - Építőipari vállalkozások helyzete teljesen ingatag, sok vállalkozás megszűnik, tőke hiány és körbetartozások jellemzik a szektort, szinte csak mikrovállalkozások működnek a térségben. - Kereskedelemi vállalkozások a szigorodó szabályok miatt a kis településen teljesen visszafejlődtek, jelentős ellátási hiányokat okozva. ÁFÉSZ utód Coop hálózat látja el a kereskedelmi szolgáltatásokat, nincs versenyhelyzet. A meglévő mikrovállalkozások tőke hiánnyal küzdenek. A multinacionális kereskedelmi vállalatok árversenyét nem bírják, csőd közeli helyzetben vannak. - Vendéglátásban működő vállalkozások döntő többsége helyi, alacsonyabb szintű igényeket szolgálja ki. A meglévő szálláshelyeket működtető vállalkozások nem társulnak idegenforgalmi attrakciót nyújtó vállalkozásokkal. A térség természeti adottságai lehetővé tennék a fejlődést, de az általánosan jellemző tőkehiány ezt nem teszi lehetővé. Nincsenek vállalkozások, melyek a helyi rendezvények infrastruktúráját, illetve a helyi termékek marketingjét, valamint a szektorban koordinációt végeznék. - Pénzügyi, gazdasági szolgáltatásokat végzők jelentős része egy személyes vállalkozás (kényszervállalkozás), akik általában ügynöki, tanácsadói feladatokat látnak el. - Helyi Vidékfejlesztési Közösségünk települései jellemzően kis települések, legnagyobb 3500 fő körüli, legkisebb kb. 60 fős. Ebből következik, hogy az itt működő vállalkozások középvállalkozási szint fölé nem tudnak menni. A térség tradicionálisan mezőgazdasági területű, erdő, hal - és vadgazdálkodással. Ezen szektorban működő vállalkozásokra jellemző a tőke hiány, és a kiszolgáltatottság a természeti körülményeknek. Stabil gazdálkodásukban a diverzifikáció fontos lépés lenne. A családi vállalkozásoknál fontos probléma a birtok szerkezet. Sok a 30 hektár vagy annál kisebb területen gazdálkodó vállalkozások száma. A régi termelőszövetkezeti rendszerből csak néhány több 100 hektáron gazdálkodó Rt. maradt fent. - A feldolgozóiparban és a könnyűiparban jött létre néhány középvállalkozás, melyek volumenben a legjelentősebb erőt képviselik a térségben. Jelentős gondot jelent a megfelelő szakképzettségű munkaerővel való ellátás, a munkába járás megoldatlansága, illetve, hogy a térség nehezen átjárható kelet-nyugati irányban. - Építőipari vállalkozások helyzete teljesen ingatag, sok vállalkozás megszűnik, tőke hiány és körbetartozások jellemzik a szektort, szinte csak mikrovállalkozások működnek a térségben. - Kereskedelemi vállalkozások a szigorodó szabályok miatt a kis településen teljesen visszafejlődtek, jelentős ellátási hiányokat okozva. ÁFÉSZ utód Coop hálózat látja el a kereskedelmi szolgáltatásokat, nincs versenyhelyzet. A meglévő mikrovállalkozások tőke hiánnyal küzdenek. A multinacionális kereskedelmi vállalatok árversenyét nem bírják, csőd közeli helyzetben vannak. - Vendéglátásban működő vállalkozások döntő többsége helyi, alacsonyabb szintű igényeket szolgálja ki. A meglévő szálláshelyeket működtető vállalkozások nem társulnak idegenforgalmi attrakciót nyújtó vállalkozásokkal. A térség természeti adottságai lehetővé tennék a fejlődést, de az általánosan jellemző tőkehiány ezt nem teszi lehetővé. Nincsenek vállalkozások, melyek a helyi rendezvények infrastruktúráját, illetve a helyi termékek marketingjét, valamint a szektorban koordinációt végeznék. - Pénzügyi, gazdasági szolgáltatásokat végzők jelentős része egy személyes vállalkozás (kényszervállalkozás), akik általában ügynöki, tanácsadói feladatokat látnak el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 E körben a vállalkozók általában jelentősen változnak. A térségben működő vállalkozások általános állapotára kihat a térség infrastrukturális, képzettségi, és településszerkezeti állapota. Mindemellett a természeti adottságok a tradicionális gazdasági szférát sújtják, új gazdasági ágazatok meghonosítását tőke hiány gátolja, valamint az itt élő népesség szakképzetségének hiánya. Jellemző a térségre, hogy volumenében a legnagyobb foglalkoztató a közszféra. E körben a vállalkozók általában jelentősen változnak. A térségben működő vállalkozások általános állapotára kihat a térség infrastrukturális, képzettségi, és településszerkezeti állapota. Mindemellett a természeti adottságok a tradicionális gazdasági szférát sújtják, új gazdasági ágazatok meghonosítását tőke hiány gátolja, valamint az itt élő népesség szakképzetségének hiánya. Jellemző a térségre, hogy volumenében a legnagyobb foglalkoztató a közszféra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység21 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység32 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység40 Oktatással kapcsolatos tevékenység15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 26 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 17 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 E Vidékfejlesztési Közösségben tevékenykedő Civil Szervezeteket 3 csoportba csoportosíthatjuk: -Vadász, halász turizmus tevékenységi körrel foglalkozó -Település arculatának megőrzése, hagyományok továbbvitele, ápolása, szabadidő és sporttevékenység -Egyházi építészeti kultúra megőrzése Közös jellemzőjük, a Zselic mint vidék adta természeti és építészeti lehetőségek kihasználásából adódó turizmus és munkahely teremtés a közös cél. További közös jellemzőjük, a fejlesztésre szoruló infrastruktúra, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tevékenységi körük színvonalasabb vendég fogadására alkalmas legyen. Kiemelt célként fogalmazható meg a vadászathoz köthető fejlesztések, mert olyan fizetőképes vendégkört köthetnek le a Zselicben, amely munkahelyeket generálhat, külföldi vendégeket csalogathat mégnagyobb számba a térségbe. A térségben meghatározó civil szervezetek közé tartozik a Bányai Panoráma Egyesület, akik 1989-ben indították el a Zselica kistérség fejlesztéseit. A Bányai Panoráma Egyesület kezdeményezésében 1996-ban kistérségi szintű vidékfejlesztési együttműködés öltött szervezeti keretet a Zselica Szövetség megalakításával. Velük együttműködve ma is térségi hatású projekteket valósít meg. Az Egyesület gesztori feladatokat vállalt az FVM „LEADER-szerű” Kísérleti Programjában, melynek keretében megalakult a Zselica Munkacsoport és sikeresen végrehajtotta Vidékfejlesztési Programját. Az itt elért eredmények hatására a korábbi munkacsoport tagjai kezdeményezték a LEADER+ pályázaton való részvételt, ezáltal a Zselica Akciócsoport létrehozását. A pályázati feltételek teljesítéséből fakadó gesztori feladatok elvégzésére a Bányai Panoráma Egyesületet kérték fel. E Vidékfejlesztési Közösségben tevékenykedő Civil Szervezeteket 3 csoportba csoportosíthatjuk: -Vadász, halász turizmus tevékenységi körrel foglalkozó -Település arculatának megőrzése, hagyományok továbbvitele, ápolása, szabadidő és sporttevékenység -Egyházi építészeti kultúra megőrzése Közös jellemzőjük, a Zselic mint vidék adta természeti és építészeti lehetőségek kihasználásából adódó turizmus és munkahely teremtés a közös cél. További közös jellemzőjük, a fejlesztésre szoruló infrastruktúra, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tevékenységi körük színvonalasabb vendég fogadására alkalmas legyen. Kiemelt célként fogalmazható meg a vadászathoz köthető fejlesztések, mert olyan fizetőképes vendégkört köthetnek le a Zselicben, amely munkahelyeket generálhat, külföldi vendégeket csalogathat mégnagyobb számba a térségbe. A térségben meghatározó civil szervezetek közé tartozik a Bányai Panoráma Egyesület, akik 1989-ben indították el a Zselica kistérség fejlesztéseit. A Bányai Panoráma Egyesület kezdeményezésében 1996-ban kistérségi szintű vidékfejlesztési együttműködés öltött szervezeti keretet a Zselica Szövetség megalakításával. Velük együttműködve ma is térségi hatású projekteket valósít meg. Az Egyesület gesztori feladatokat vállalt az FVM „LEADER-szerű” Kísérleti Programjában, melynek keretében megalakult a Zselica Munkacsoport és sikeresen végrehajtotta Vidékfejlesztési Programját. Az itt elért eredmények hatására a korábbi munkacsoport tagjai kezdeményezték a LEADER+ pályázaton való részvételt, ezáltal a Zselica Akciócsoport létrehozását. A pályázati feltételek teljesítéséből fakadó gesztori feladatok elvégzésére a Bányai Panoráma Egyesületet kérték fel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 A 2007-2013-as időszak programjának előkészítésében koordináló feladatokat lát el. A településeket arculatának megőrzéséért, továbbfejlesztéséért tevékenykedő Civil Szervezetek azon túlmenően, hogy esztétikai színvonalat tart vagy emel, erősítik a településen élők egyűvé tartozását, egy igényesebb élhető település megteremtését. Számtalan olyan egyházi műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület van, amely a turisztikai célokat is jól szolgálja, de elhanyagoltsága a jelenlegi állapotában nem képes visszaadni azt a vonzerőt, amely évszázadokon keresztül ezen egyházi épületekre jellemző volt. Azon Civil Szervezetek, amelyek új kultúra alapját rakták le a település csoportokon helyzetük megerősítése szükséges azért, hogy újabb ilyen jellegű Civil Szervezeteket akár vállalkozásokat csábítsanak a településekre. Fontos, hogy azoknak a Civil Szervezeteknek a munkáját figyelemmel kísérjük, amelyek a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését, egészségük megőrzését tűzték zászlójukra. Új elemként jelentkezik a romló közbiztonság miatt az olyan egyesületek megjelenése, amelyek készek arra, hogy –e probléma kör csökkentését elősegítsék. A 2007-2013-as időszak programjának előkészítésében koordináló feladatokat lát el. A településeket arculatának megőrzéséért, továbbfejlesztéséért tevékenykedő Civil Szervezetek azon túlmenően, hogy esztétikai színvonalat tart vagy emel, erősítik a településen élők egyűvé tartozását, egy igényesebb élhető település megteremtését. Számtalan olyan egyházi műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület van, amely a turisztikai célokat is jól szolgálja, de elhanyagoltsága a jelenlegi állapotában nem képes visszaadni azt a vonzerőt, amely évszázadokon keresztül ezen egyházi épületekre jellemző volt. Azon Civil Szervezetek, amelyek új kultúra alapját rakták le a település csoportokon helyzetük megerősítése szükséges azért, hogy újabb ilyen jellegű Civil Szervezeteket akár vállalkozásokat csábítsanak a településekre. Fontos, hogy azoknak a Civil Szervezeteknek a munkáját figyelemmel kísérjük, amelyek a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését, egészségük megőrzését tűzték zászlójukra. Új elemként jelentkezik a romló közbiztonság miatt az olyan egyesületek megjelenése, amelyek készek arra, hogy –e probléma kör csökkentését elősegítsék. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 520 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 520 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 39,57339,40239,37139,28139,054 -171-31 -90-227

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 19% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 12% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 32% 9% 5% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

32 A régió előnytelen struktúrájú településszerkezettel rendelkezik.A Zselici Lámpások település csoportján belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő- él 2városban és 46 községben, mely településekből 23- ban 500főnél,és ebből 7-ben 250főnél kevesebben, összesen 7055-en. Ezekre a falvakra a rossz demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző, így sok esetben egyszerűen nem születik annyi gyerek, amely lehetővé tenné önálló iskolák fenntartását. Így az önkormányzatok kénytelenek más településekkel együttműködve eleget tenni a törvény által rájuk rótt alapfokú ellátási kötelezettségüknek. A községek felében él a népesség 18%-a. A települések közül mindkét város és 23 község tagja a 33leghátrányosabb kistérség egyikének a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségnek. A lakosságszám tekintetében folyamatos csökkenés tapasztalható, 2002- 2006 vonatkozásában 1%-os mértékben, 520fővel csökkent az itt élő népesség. A településcsoportra jellemző általánosságban az elvándorlás mellett a növekvő elöregedés, néhány kivétel, mint Gige, Csököly, Pálmajor, ahol a lakosság növekszik. Ezen településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között. A lakónépesség összetételében a legnagyobb arányt a 15-59éves korosztály képviseli 64%-kal, 25059fővel, amely 4%-kal haladja meg országos átlagot. A fiatalabb korosztály esetében az országos átlaggal megegyező az arány a 6év alatti gyermekeknél 6%, 2442fő, míg az általános iskolás korosztály estében 2%-kal alacsonyabb a részarányuk 11%, 4223fő. S az 59év feletti korosztály aránya is 2%-kal (19%), alacsonyabb az országos átlagnál. A működési területre jellemző a magas képzetlen, illetve alacsonyan képzett munkaerő jelenléte, melyet a képzettségi adatok alátámasztanak.A lakónépesség 58%-a 20394fő rendelkezik 8általános vagy annál kisebb iskolai végzettséggel s ez 13%-kal haladja meg az országos átlagot, az egyetemi, főiskolai végzettséggel bíró személyek részaránya fele az országos átlagnak 2020fő,6%. A legnagyobb 27%-os foglalkoztatást, 3345fővel a közszféra, a közigazgatás, oktatás és az egészségügy biztosítja. A régió előnytelen struktúrájú településszerkezettel rendelkezik.A Zselici Lámpások település csoportján belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő- él 2városban és 46 községben, mely településekből 23- ban 500főnél,és ebből 7-ben 250főnél kevesebben, összesen 7055-en. Ezekre a falvakra a rossz demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző, így sok esetben egyszerűen nem születik annyi gyerek, amely lehetővé tenné önálló iskolák fenntartását. Így az önkormányzatok kénytelenek más településekkel együttműködve eleget tenni a törvény által rájuk rótt alapfokú ellátási kötelezettségüknek. A községek felében él a népesség 18%-a. A települések közül mindkét város és 23 község tagja a 33leghátrányosabb kistérség egyikének a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségnek. A lakosságszám tekintetében folyamatos csökkenés tapasztalható, 2002- 2006 vonatkozásában 1%-os mértékben, 520fővel csökkent az itt élő népesség. A településcsoportra jellemző általánosságban az elvándorlás mellett a növekvő elöregedés, néhány kivétel, mint Gige, Csököly, Pálmajor, ahol a lakosság növekszik. Ezen településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között. A lakónépesség összetételében a legnagyobb arányt a 15-59éves korosztály képviseli 64%-kal, 25059fővel, amely 4%-kal haladja meg országos átlagot. A fiatalabb korosztály esetében az országos átlaggal megegyező az arány a 6év alatti gyermekeknél 6%, 2442fő, míg az általános iskolás korosztály estében 2%-kal alacsonyabb a részarányuk 11%, 4223fő. S az 59év feletti korosztály aránya is 2%-kal (19%), alacsonyabb az országos átlagnál. A működési területre jellemző a magas képzetlen, illetve alacsonyan képzett munkaerő jelenléte, melyet a képzettségi adatok alátámasztanak.A lakónépesség 58%-a 20394fő rendelkezik 8általános vagy annál kisebb iskolai végzettséggel s ez 13%-kal haladja meg az országos átlagot, az egyetemi, főiskolai végzettséggel bíró személyek részaránya fele az országos átlagnak 2020fő,6%. A legnagyobb 27%-os foglalkoztatást, 3345fővel a közszféra, a közigazgatás, oktatás és az egészségügy biztosítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a településcsoportot. A gazdasági aktivitás kedvezőtlen összetétele a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket megsokszorozta, mely tovább rontotta a térség versenyképességét. A kistelepülések elnéptelenedése, az elvándorlások oka keresendő a jövedelemszerző tevékenységek szinte teljes hiányában, a korábban virágzó mezőgazdasági kis és háztáji gazdaságok leépülése és az élelmiszer feldolgozó üzemek megszűnte miatt a képzetlen munkaerő nem tud elhelyezkedni. A fentiek egyenes következménye, hogy képzett, magasabb iskolai végzettséggel bíró munkaképes lakosság elhagyja a térséget, illetve a képzést követően nem is tér vissza. A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a településcsoportot. A gazdasági aktivitás kedvezőtlen összetétele a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket megsokszorozta, mely tovább rontotta a térség versenyképességét. A kistelepülések elnéptelenedése, az elvándorlások oka keresendő a jövedelemszerző tevékenységek szinte teljes hiányában, a korábban virágzó mezőgazdasági kis és háztáji gazdaságok leépülése és az élelmiszer feldolgozó üzemek megszűnte miatt a képzetlen munkaerő nem tud elhelyezkedni. A fentiek egyenes következménye, hogy képzett, magasabb iskolai végzettséggel bíró munkaképes lakosság elhagyja a térséget, illetve a képzést követően nem is tér vissza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 9 8 0 48 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 18% 16% 0% 98% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 1. Úthálózat, közlekedés: Akciócsoportunk települései a 6. és 7. főközlekedési utak között középen helyezkednek el. A leendő autópályák útvonalai is e főközlekedési útvonalak mentén haladnak. Így településeink sajnos kiesnek az ország fő közúti közlekedésének vérkeringéséből, amely jelentős hátrányt jelent gazdaságfejlesztés szempontjából. További hátrányt jelent, hogy településeink a Kaposvárt átszelő 61. út mentén és tőle délre elhelyezkedve sugaras úthálózati kiépítésben helyezkednek el. Közigazgatásilag határos települések között kelet-nyugati összeköttetés nincs szilárd burkolatú úton. Ez jelentős hátrányt jelent a munkaerő mobilitásában. Taszár településen található a honvédelem által nem használt repülőtér, amely óriás szállítógépek fogadására is alkalmas, ennek gazdasági célú hasznosítása javíthatna helyzetünkön. Adottságaink más közlekedésfejlesztést nem tesznek lehetővé a vasút jelenlegi helyzetét és kihasználtságát figyelembe véve. 2. Hírközlés: Akciócsoportunk területén a vezetékes mobil szolgáltatású telefonokon keresztül szélessávú internet szolgáltatás nem lehetséges. Kábeltelevíziós hálózat, mely alkalmas szélessávú internet üzemeltetésére akciócsoportunk településeinek 25-30 %-án kiépített. Mivel sok apró teleülés található akciócsoportunk területén, postai szolgáltatások ezeken a településeken a hivatalok megszűnésével, összevonásával beszűkültek. 3. 1. Úthálózat, közlekedés: Akciócsoportunk települései a 6. és 7. főközlekedési utak között középen helyezkednek el. A leendő autópályák útvonalai is e főközlekedési útvonalak mentén haladnak. Így településeink sajnos kiesnek az ország fő közúti közlekedésének vérkeringéséből, amely jelentős hátrányt jelent gazdaságfejlesztés szempontjából. További hátrányt jelent, hogy településeink a Kaposvárt átszelő 61. út mentén és tőle délre elhelyezkedve sugaras úthálózati kiépítésben helyezkednek el. Közigazgatásilag határos települések között kelet-nyugati összeköttetés nincs szilárd burkolatú úton. Ez jelentős hátrányt jelent a munkaerő mobilitásában. Taszár településen található a honvédelem által nem használt repülőtér, amely óriás szállítógépek fogadására is alkalmas, ennek gazdasági célú hasznosítása javíthatna helyzetünkön. Adottságaink más közlekedésfejlesztést nem tesznek lehetővé a vasút jelenlegi helyzetét és kihasználtságát figyelembe véve. 2. Hírközlés: Akciócsoportunk területén a vezetékes mobil szolgáltatású telefonokon keresztül szélessávú internet szolgáltatás nem lehetséges. Kábeltelevíziós hálózat, mely alkalmas szélessávú internet üzemeltetésére akciócsoportunk településeinek 25-30 %-án kiépített. Mivel sok apró teleülés található akciócsoportunk területén, postai szolgáltatások ezeken a településeken a hivatalok megszűnésével, összevonásával beszűkültek. 3. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 Egyéb kiépített közszolgáltató hálózatok: Vezetékes ivóvíz minden településen megtalálható, csak néhány a településekhez tartozó szórvány településen hiányzik. A vízminőség javítása indokolt (vas, mangán, ammónia). Kiépített szennyvízelvezető csatorna akciócsoportunkhoz tartozó egyetlen településen sem található. Jelen pillanatban ennek hiánya állítja a legnagyobb feladat elé a településeket. Vezetékes gázhálózat kiépítettsége 50 %körül mozog, további fejlesztése megfontolandó, alternatív energiaforrások alkalmazása lenne célszerű, pl.biomassza,pellet. 4. Kereskedelem: Ezen szolgáltatásban kiéleződő versenyhelyzet a kistelepülések szolgáltatási szintjét jelentősen csökkentette, jelentős fejlesztésekre lenne szükség a helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésében. 5. Önkormányzati közszolgáltatások: Az elmúlt években jelentős közszolgáltatási koncentrációs folyamat kezdődött akciócsoportunk térségében, mind az oktatásban, mind az orvosi ellátásban és az államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb ellátásban. Szolgáltató központok alakultak ki, így azon településeknek, amelyekről a szolgáltatások kikerültek, lakosságmegtartó erejük jelentősen csökkent. Ezt a demográfiai adatok kimutatják. A közszolgáltatások elérését helyi közlekedés javításával, illetve szolgáltatások lakossághoz való közelebb juttatásával, informatikai lehetőségek bővítésével lehetséges megoldani.. Egyéb kiépített közszolgáltató hálózatok: Vezetékes ivóvíz minden településen megtalálható, csak néhány a településekhez tartozó szórvány településen hiányzik. A vízminőség javítása indokolt (vas, mangán, ammónia). Kiépített szennyvízelvezető csatorna akciócsoportunkhoz tartozó egyetlen településen sem található. Jelen pillanatban ennek hiánya állítja a legnagyobb feladat elé a településeket. Vezetékes gázhálózat kiépítettsége 50 %körül mozog, további fejlesztése megfontolandó, alternatív energiaforrások alkalmazása lenne célszerű, pl.biomassza,pellet. 4. Kereskedelem: Ezen szolgáltatásban kiéleződő versenyhelyzet a kistelepülések szolgáltatási szintjét jelentősen csökkentette, jelentős fejlesztésekre lenne szükség a helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésében. 5. Önkormányzati közszolgáltatások: Az elmúlt években jelentős közszolgáltatási koncentrációs folyamat kezdődött akciócsoportunk térségében, mind az oktatásban, mind az orvosi ellátásban és az államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb ellátásban. Szolgáltató központok alakultak ki, így azon településeknek, amelyekről a szolgáltatások kikerültek, lakosságmegtartó erejük jelentősen csökkent. Ezt a demográfiai adatok kimutatják. A közszolgáltatások elérését helyi közlekedés javításával, illetve szolgáltatások lakossághoz való közelebb juttatásával, informatikai lehetőségek bővítésével lehetséges megoldani.. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.01 0.020.04 32%17% 0.180.20 1.810.68 10%30%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,209 ▪Község▪855 ▪Község▪2,449 ▪Község▪552 ▪Község▪246 ▪Község▪482 ▪Község▪1,142 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bárdudvarnok Baté Böhönye Bőszénfa Cserénfa Csoma Csököly Munkanél- küliség (%) ▪15.47% ▪10.49% ▪12.53% ▪12.92% ▪9.21% ▪7.06% ▪24.49% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪370,968 ▪455,489 ▪363,990 ▪341,559 ▪391,076 ▪479,509 ▪223,749 Magas** kat. (db/fő) ▪0.117 ▪0.000 ▪0.929 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.687 ▪0.000 ▪0.140 ▪0.000 ▪0.589 ▪0.000 ▪0.039

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪339 ▪Község▪310 ▪Község▪412 ▪Község▪261 ▪Község▪516 ▪Község▪390 ▪Község▪684 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fonó Gálosfa Gige Hajmás Hedrehely Hencse Jákó Munkanél- küliség (%) ▪12.27% ▪15.69% ▪19.28% ▪29.14% ▪23.56% ▪17.58% ▪13.91% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪360,289 ▪304,456 ▪162,247 ▪167,529 ▪166,599 ▪207,991 ▪310,010 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪5.913 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.140 ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪2,743 ▪Község▪1,738 ▪Község▪128 ▪Község▪502 ▪Község▪372 ▪Község▪2,578 ▪Község▪708 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kadarkút Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérő Kaposújlak Munkanél- küliség (%) ▪13.92% ▪9.75% ▪20.73% ▪19.15% ▪27.23% ▪8.16% ▪9.61% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪372,660 ▪425,871 ▪380,363 ▪243,392 ▪176,588 ▪517,168 ▪480,779 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.744 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪4.320 ▪0.000

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪1,807 ▪Község▪1,045 ▪Község▪500 ▪Község▪183 ▪Község▪929 ▪Község▪588 ▪Község▪671 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kaposvár Kaposszerdahely Kercseliget Kisasszond Kiskorpád Kőkút Lad Munkanél- küliség (%) ▪0.00% ▪7.85% ▪23.26% ▪10.57% ▪12.09% ▪21.41% ▪19.69% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪0▪0 ▪512,897 ▪168,793 ▪291,067 ▪318,244 ▪77,774 ▪296,569 Magas** kat. (db/fő) ▪0.605 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.267 ▪0.000 ▪0.289 ▪0.000

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪717 ▪Község▪1,002 ▪Város▪3,427 ▪Község▪1,465 ▪Község▪581 ▪Község▪372 ▪Község▪62 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Mike Mosdós Nagybajom Nagyberki Orci Pálmajor Patca Munkanél- küliség (%) ▪25.71% ▪10.27% ▪17.68% ▪10.94% ▪7.05% ▪15.53% ▪4.26% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪187,060 ▪470,239 ▪360,877 ▪475,662 ▪539,574 ▪72,132 ▪443,009 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.030 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.223 ▪0.000 ▪70.113

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 6/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪289 ▪Község▪163 ▪Község▪592 ▪Község▪379 ▪Község▪328 ▪Község▪736 ▪Község▪358 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Patosfa Rinyakovácsi Sántos Simonfa Szabadi Szenna Szentbalázs Munkanél- küliség (%) ▪20.21% ▪18.56% ▪7.29% ▪14.50% ▪14.43% ▪8.33% ▪7.41% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪303,044 ▪115,684 ▪476,198 ▪348,246 ▪332,020 ▪568,246 ▪431,411 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.822 ▪1.092 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.671 ▪0.000

46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪214 ▪Község▪2,112 ▪Község▪230 ▪Község▪651 ▪Község▪286 ▪Község▪327 ▪Község▪424 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szilvásszentmárton Taszár Visnye Zimány Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Munkanél- küliség (%) ▪13.29% ▪7.89% ▪28.57% ▪13.58% ▪14.51% ▪9.36% ▪4.98% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪276,399 ▪654,366 ▪133,494 ▪343,738 ▪393,465 ▪484,972 ▪446,872 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.364 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.029 ▪0.000 ▪0.535 ▪0.000

47 Települések egy mondatos jellemzése 1/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bárdudvarnok ▪„Helyi társadalom polarizáltsága. Összetartozás, közös cél, közösségi tér hiánya. Helyi történelmi, kulturális, természeti, emberi értékek nincsenek kiaknázva. Korszerű technológiát, tudást kevesen alkalmazzák. Településrészek között nagy az infrastruktúrális különbség. Vezetékes vízhálózat és Internet hiánya 7 településrészen. Jelenleg nincs bővíthető lakóterület.” ▪Baté ▪„Kedvezőtlen demográfiai mutatók. Magas munkanélküliség és a munkanélküliek között nagy arányt képvisel a képzetlen, illetve a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők száma. A személy és teherforgalmat nehezen kezeli le az úthálózat, jelentős fejlesztésre szorul. A községben nincs a vendégfogadásnak szervezete. A lakosság alapellátáson túli, idegenforgalmi ellátás” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Egyedülálló kulturális örökség egységes településfejlesztési stratégiaként való alkalmazása: Goszthonyi Mária szellemi és tárgyi öröksége, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep működése. Kulturális turizmus a húzóágazat. Nemzetközi kulturális programok rendezése. Megnövekvő ismertségből, idegenforgalomból következően a helyi értékek temékekként történő értékesítése lehetővé válik.” ▪„A település csomópont jellegéből adódóan jó a közlekedési elérhetősége. Kaposvár, Dombóvár és Taszár közelségéből adódó foglalkoztatási és gazdasági lehetőségek. A falut átszeli a nagy forgalmú 61-es számú főútvonal. A Budapest-Gyékényes vasútvonalon több sínpáros vasútállomással rendelkezik a község.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 2/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Böhönye ▪„Munkahelyteremtő beruházások hiánya,alacsony képzettségi szint. A városoktól való viszonylag nagy távolság.” ▪Bőszénfa ▪„Magas a szakképzetlenek száma, a helyi vállalkozások döntő többsége nem fejleszthető, szükség volna új munkahelyek generálására, amely a lakosság jövedelemi helyzetét javítaná, a hiányzó infrastruktúra (csatorna, szélessávú internet), a meglévő infrastruktúra felújítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település földrajzi elhelyezkedése; mikrotérségi központúság;kultúrális központúság.” ▪„A természet adta, környezet adta lehetőségek kihasználása, a falusi turizmus fellendítése, a szabad kapacitású munkaerő kihasználása, az egyedi turisztikai helyi lehetőségek széleskörű kihasználása (diákbázis, Meseszálló, szarvasfarm), rendezvények.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 3/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cserénfa ▪„Csatornázottság hiánya, járdák, utak rossz állapota. Munkanélküliség.” ▪Csoma ▪„Fő út mellett fekvő kistelepülésként az itt élők nem helyben dolgoznak, megélhetésüket másút biztosítják. Legnagyobb helyi foglalkoztató a közszféra. A településen a közszolgáltatások (iskola óvoda) megszűntek, kereskedelem és szolgáltatóipar visszafejlődött. A népesség fogyása jelentős probléma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település természeti adottságainak, nyugodt környezetének, vadászati lehetőségek kiaknázása, turizmus fejlesztése céljából.” ▪„Jó közlekedési viszonyokat kihasználva munkahelyek teremtésével népesség megélhetésének biztosítása. Rendezvény, idegenforgalom hagyományokra épülő kihasználása.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 4/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csököly ▪„Munkahely teremtés a legfontosabb feladat, mivel a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti a településen. Nincs helyben foglalkoztató. Alacsony jövedelmek, alacsony iskolázottság, képzetlen munkaerő.” ▪Fonó ▪„Munkahelyek hiánya, és az infrastruktúra kiépítése, szennyvízrendszere kiépítése, járdák. Sok az idős ember, nyugdíjasok, a fiatalok inkább elvándorolnak a településről.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság - eper termelés, feldolgozás, helyben történő értékesítés megszervezése.” ▪„Élni akarás. Falusi vendéglátás lehetősége, mezőgazdasági tevékenység.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 5/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gálosfa ▪„Teljes infrastruktúra hiánya, rossz állapota. Országos átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta.” ▪Gige ▪„Magas a munkanélküliség, nincs helyben foglalkoztató, a település nem összkomfortos (vezetékes gáz, vezetékes telefon, kábelTV), közösségi élet hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Nyugodt környezet, vadászati lehetőségek, ökoturisztika.” ▪„Közösségfejlesztési programok infrastruktúrális feltételeinek megteremtése, faluközpont fejlesztéssel.”

52 Települések egy mondatos jellemzése 6/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hajmás ▪„A település vonatkozásában a legnagyobb problémát a munkahelyek hiánya, illetve az ebből következő munkanélküliség jelenti. Hiányoznak a foglalkoztatók, illetve a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek a településen. A településről a munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el.” ▪Hedrehely ▪„Magas munkanélküliség, alulképzettség,elöregedés, munkahelyek hiánya, szennyvíz elvezetésének gondjai.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falu környéki szőlők és pincék alapot adnak a borturizmus felfejlesztésére. A település szélén működő farm látványosságaira (állatok, gyümölcsös, szálláslehetőség)építve a turizmus fejleszthető. A településen nagyobb szabad telkek találhatók, amelyeken akár nagyobb vállalkozások is üzemelhetnének.” ▪„Dél-Zselici környezet, élővizek, erdővad, kirándulóhely, halastavak- turisztika, ősi település- opidium volt, Csokonai járt ott- irodalmi emlék (Somogyikázus), állattartás, mezőgazdaság.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 7/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hencse ▪„Nincs munkalehetőség; pénztelenség mind önkormányzati, mind lakossági szinten. Alacsony iskolázottság.” ▪Jákó ▪„A település legfontosabb problémái a munkanélküliség,amely évek óta 10%feletti nagyságú,vannak akik nincsenek is a rendszerben nyilvántartva,sok az olyan család,ahol mindkét családfenntartó munkanélküli.Kevés az álláslehetőség.Az egykori TSZ felbomlásával megszünt a nagy foglalkoztató.Aki tud a közeli városban(Kaposvár)próbál elhelyezkedni,ami nem egyszerű a 30km-es távolság miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Legfontosabb előrelépési lehetőség a településen a munkahelyteremtés.” ▪„Kitörési lehetőség a vasút lehet.Mellé iparterületet lehetne telepíteni,mivel mindkét oldalon(észak,dél)van iparvágány az állomáson.Ezzel munkahelyek létesülhetnének és részben orvosolhatná a kialakult munkanélküliséget.A Zselic közelsége,valamint a különböző fürdőhelyek közelsége turistacsalogató lehet,így szálláshely létesítésével pihenési,illetve munkalehetőséget lehet teremteni”

54 Települések egy mondatos jellemzése 8/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kadarkút ▪„Csatorna hálózat hiánya a legjelentősebb probléma a településen.” ▪Kaposfő ▪„-magas a munkanélküliek,ezen belül a képzetlen munkanélküliek száma ▪-a településen kevés azon vállalkozások száma, melyek a helyi munkaerőt foglalkoztatni tudják ▪-a korábban virágzó háztáji gazdaságok visszaszorultak(lásd:Póstelek,Kishegyi zártkertek,valamint a házi kertek termelése) ▪-a külterületi infrastruktúra szinte teljes hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kistérségi járóbeteg ellátás kialakítása nagy előrelépést jelentene a település életében.” ▪„-a meglévő helyi vállalkozások megerősítése annak érdekében, hogy a munkahelyek megtartásán túl lehetőség legyen a munkahelyek bővítésére, újak létrehozására ▪-külterületi infrastruktúra(Póstelek,Kishegy)megteremt ésével ezen területek újbóli termelésbe vonása,turisztikai célú fejlesztése”

55 Települések egy mondatos jellemzése 9/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kaposgyarmat ▪„Csatornázottság hiánya,járdák,utak rossz állapota. Munkanélküliség.” ▪Kaposhomok ▪„Szociális problémák, munkanélküliség, alkoholizmus.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természet, nyugodt környezet adta lehetőségek kihasználása, falusi turizmus fellendítése. Turizmus fejlesztése céljából a vadászati lehetőségek kiaknázása.” ▪„A településen található Szőlőhegyek, melyhez kapcsolódóan a borászat fejlesztése. A település vonatkozásában a lovasturizmus is meghatározó.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 10/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kaposkereszt úr ▪„Munkanélküliség,elöregedő lakosság,zsákfalu, hiányos infrastruktúrális hálózat,forráshiány,kedvezőtlen vállalkozói szféra.” ▪Kaposmérő ▪„A települési infrastruktúra rossz állapota, hiánya (közút, járda, szennyvíz), a meglévő értékek felújítására,karbantartására nem rendelkezik megfelelő forrással az önkormányzat,így fejlesztési elképzelései megvalósítására is csak pályázati támogatással van esélye.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti adottságok kihasználása turisztikai célok szempontjából.” ▪„Települési infrastruktúra felújítása,hiányosságok kiépítése,közösségi tér felújítása pályázati támogatásból.”

57 Települések egy mondatos jellemzése 11/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kaposújlak ▪„Települési infrastruktúra rossz állaga, illetve hiánya (közút, járda, szennyvíz)miatt a lakosság életkörülményei folyamatosan romlanak,további fejlesztésekre forrás hiányában nincs lehetőség.” ▪Kaposvár ▪„Kaposvár város külterületeivel lett volna jogosult csatlakozni a közösséghez. A város nem lépett be a helyi közösségbe. A HVS szoftverbe feltételezhetően csak a megyei jogon belépett szevezetek városi székhelye miatt került be.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Többfunkciós közösségi ház építése, infrastruktúrális hiányosságok pótlása,adottságok felújítása pályázati támogatással.” ▪„Kaposvár város külterületeivel lett volna jogosult csatlakozni a közösséghez. A város nem lépett be a helyi közösségbe. A HVS szoftverbe feltételezhetően csak a megyei jogon belépett szevezetek városi székhelye miatt került be.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 12/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kaposszerdah ely ▪„Csatornázás hiánya, csapadékvíz elöntöttségtől való veszélyeztetettség.” ▪Kercseliget ▪„A legfontosabb problémát a településen a munkanélküliség, illetve az alacsonyan képzett munkaerő jelenti. A település zsáktelepülés, rossz a közlekedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti adottságaink közül a Tókaji Parkerdő turisztikai fejlesztése, a Pazderjási tó környékének rendezése és árvízi tározó építésével jelentős vízfelület kialakítása (50ha) vízisportokra alkalmassá tétele. ▪Szolgáltató mikrovállalkozások fejlesztése.” ▪„A turizmus fejlesztése a településen, elsősorban a vadászturizmusra gondolva. A település vonatkozásában kialakítás alatt van egy horgásztó, és ehhez kapcsolódóan a horgászturizmus elindítása lenne szükséges. ▪Madármegfigyelő helyek kiépítése,melyek kialakítását indokolják a környéken fészkelő védett madarak.”

59 Települések egy mondatos jellemzése 13/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisasszond ▪„-magas a munkanélküliség,ezen belül a képzetlen munkanélküliek száma ▪-a településen nincs egy vállalkozás sem,mely a helyi munkaerőt foglalkoztatni tudná ▪-járda hiánya” ▪Kiskorpád ▪„Fejlesztésre fordítható összege nincs az önkormányzatoknak. Megszüntek a nagy foglalkoztatók.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jelenleg a falu rendelkezik egy vendégházzal,mely a Kisasszondi Református Közösség tulajdonában van.Ezen vendégház kihasználtságát szeretnénk növelni. ▪A meglévő helyi vállalkozások megerősítse annak érdekében,hogy lehetőség legyen a munkahelyek bővítésére,újak létrehozására.” ▪„Gyümölcstermesztés továbbfejlesztése,illetve a helyben termelt gyümölcsök feldolgozásának megteremtése.”

60 Települések egy mondatos jellemzése 14/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kőkút ▪„Nincs munkalehetőség; pénztelenség mind önkormányzati, mind lakossági szinten.” ▪Lad ▪„Súlyos társadalmi,gazdasági és jövedelmezőségi gondok,elnéptelenedés,elöregedés.Jelentős a munkanélküliek száma,a vállalkozások száma alacsony,sok a kényszervállalkozás,alacsony jövedelmek,alacsony iskolázottság.A közutak,közterek állapota rossz,a külterületi infrastruktúra felújításra szorul.Az idegenforgalomi lehetőségek kihasználása alacsony,az épületek felújításra szorulnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fenti problémák megszüntetése, amíg ezek nem rendeződnek, nem látható egyéb lehetőség.” ▪„A meglévő infrastruktúrák kihasználása,fejlesztése.Az egyházakkal együttműködve nyári táborok(alkotótábor,kézműves tábor)szervezése.Az önkormányzat jelentős lakásállománnyal rendelkezik,melyeknek átépítése,más célra hasznosítása(családi napközi,nevelőszülői házak)megállítanák az elnéptelenedést.A LEADER programban a túraútvonalak létrehozását fontos kitörési pontnak tartjuk.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 15/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mike ▪„Munkanélküliség,közlekedési hiányosságok,illetve gáz,szennyvízcsatorna hiánya,illetve a turisztikához kapcsolódó infrastruktúra hiánya(szállás).” ▪Mosdós ▪„A legfontosabb probléma a településen a munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi környezetben,parkokban,tavakban,vadakba n rejlő turisztikai lehetőségek kihasználása.” ▪„A helyi turisztikai lehetőségek kihasználása,gondolva itt a településen már működő vendégházak kihasználására,a vadászati lehetőségek kiaknázására,illetve a borturizmus fejlesztésére,a helybenlévő borosgazdák bevonásával.A településen található egészségügyi intézet területén rehabilitációs központ kialakítása.A már meglévő uszoda újbóli megnyitása,elősegítve a turizmus fejlesztését”

62 Települések egy mondatos jellemzése 16/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagybajom ▪„Szennyvízhálózat teljes hiánya,nagy foglalkoztatók hiánya,amiből adódik a magas munkanélküliségi ráta.” ▪Nagyberki ▪„Kevés a munkahely!!!” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A termálfürdő újbóli megnyitásával a turizmus fellendülése,ami által a helyi vállalkozások lehetősége is növekszik.” ▪„Gyönyörű a táj - sportolási-kirándulási lehetőségek. Szálláshely van!”

63 Települések egy mondatos jellemzése 17/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Orci ▪„1. A főtér közlekedési szempontból veszélyes. 2. Az új mezőgazdasági üzemek miatt óriási mértékben megnőtt a 200-300 mázsás szállító járművek forgalma. Ezt a terhelést az önkormányzati utak nem bírják. Nagy a zaj, a por, a balesetveszély. Elkerülő út megépítése szükséges.” ▪Pálmajor ▪„Szennyvízhálózat teljes hiánya,foglalkoztatók teljes körű hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A volt iskola épületének hasznosítása erdei iskolaként, vagy turisztikai szempontból.” ▪„Mivel a lakosság csaknam 100%-a cigány kisebbséghez tartozik, a roma kultúra, hagyomány fellendítésével a település "kinyitása" az elzártságból.”

64 Települések egy mondatos jellemzése 18/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Patca ▪„A falu belterületi aszfaltos útja katasztrofális állapotban van,a járda járhatatlan.E két infrastruktúra elem megújítása elengedhetetlen a falu élhetőségének megőrzéséhez.A faluban nincsen bolt,orvosi ellátás és közintézmény(óvoda,iskola).A zsáktelepülés jellegéből kifolyóan az autóbusz ellátottság nem megfelelő.Egy falugondoki kisbusz megléte a falu élhetőséget tenné lehetővé.” ▪Patosfa ▪„Infrastruktúra (gáz, szennyvíz elh., vezetékes telefon, internet) hiánya. Munkahelyek hiánya, lakosság elöregedése, csökkenése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, falusiturizmus fejlesztésében látjuk a kitörési pontot, melynek elengedhetetlen feltétele az alapinfrastruktúra (út és járda) használhatóvá tétele.” ▪„Munkahely létesítés- vállalkozások indítása, helyi termékek (méz, hal) feldolgozás. Turisztika.”

65 Települések egy mondatos jellemzése 19/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rinyakovácsi ▪„A legfontosabb problémát a településen a munkahelyek hiánya jelenti, és az ebből következő munkanélküliség. A település vonatkozásában jellemző az alacsony iskolázottság, alacsony képzettség. Fejletlen infrastruktúra.” ▪Sántos ▪„Csatornázottság hiánya, utak, járdák, vízelvezetési rendszerek rossz állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai lehetőségek kihasználása.” ▪„A szakképzett munkaerő a közeli Kaposvárra jár dolgozni nagyrészt, ezért nagy szükség lenne helyi cégekre, akik helyben adnának munkát.”

66 Települések egy mondatos jellemzése 20/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Simonfa ▪„A község alacsony lélekszámú, és rossz kor- és szociális helyzetű lakónépességgel bír. Magas az időskorúak (nyugdíjasok, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozó szociálisan hátrányos helyzetű lakosok aránya. Ez ellátási nehézségeket és magas költségvetési forrásigényt generál az önkormányzatnál. A megyeszékhely közelsége ellenére magas a munkanélküliség.” ▪Szabadi ▪„Nagyberki-Szabadi kerékpárút megépítetlensége. Munkahelyek hiánya. Infrastruktúra hiánya-szennyvíz. Művelődési ház, orvosi rendelő szigetelése nem megoldott.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község csodás természeti környezetben, a főútvonal mellett, a megyeszékhelytől 8km-re fekszik. A falu minden közművel rendelkezik, csatorna most épül, minden szociális, igazgatási, nevelési és eü. létesítmény megtalálható. A környék kiválóan alakalmas lenne vállalkozások vagy csoc. ellátást biztosító intézmények létrehozására.” ▪„Vállalkozás fejlesztés- mezőgazdasági vállalkozások. Belterületi utak felújítása. Tartalék víznyerő kút kiépítése. Csapadékvíz elvezető hálózat felújítása.”

67 Települések egy mondatos jellemzése 21/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szenna ▪„A településen működő csomagolóanyagokat gyártó üzemen kívül a másik legfontosabb jövedelemforrás a mezőgazdaság, ami az időjárás kiszámíthatatlansága miatt jelentős jövedelemingadozást jelent.A falu társadalma elöregedik, kevés a születések száma.” ▪Szentbalázs ▪„Infrastruktúra rossz állapota,munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom - falusi turizmus fejlesztése. A munkahelyek fejlesztését a Szenna Pack Kft. létszámbővítése jelentheti.” ▪„Nyugodt környezet,vadászati lehetőségek, falusi turizmus.”

68 Települések egy mondatos jellemzése 22/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szilvásszentm árton ▪„Szilvásszentmárton egy zsáktelepülés,magas a munkanélküliség és a szakképzetlenség aránya,alacsony az infrastruktúra fejlettsége,hiányzik a vezetékes telefonhálózat,a gázhálózat,és a csatorna hálózat.” ▪Taszár ▪„Munkanélküliség kedvezőtlen alakulása, utak, járdák közösségi terek rossz állapota, intézmények rossz állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A legfontosabb lehetőség az idegenforgalom fejlesztése a falusi turizmus irányába,és a helyi jellegű értékekre alapozott munkahelyek létrehozása,többek között gyógynövény-és gomba termesztés,egészségturizmus.” ▪„Ipari parkok kialakítása, repülőtér - logisztikai központ kialakítása, turizmus- idegenforgalom, gazdaságfejlesztés.”

69 Települések egy mondatos jellemzése 23/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Visnye ▪„Nincs munkalehetőség; pénztelenség, mind önkormányzati, mind lakossági szinten.A falugondnoki busz elhasználódott,műszaki állapota nem megfelelő,karbantartása pedig nem gazdaságos,így a településen élő rászorulók megfelelő színvonalú ellátása sem biztosítható megfelelően.” ▪Zimány ▪„Nincs foglalkoztató, munkahelyteremtő beruházásra lenne szükség. Településképjavító beruházársa van szükségünk.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fenti problémák megszüntetése, amíg ezek nem rendeződnek, nem látható egyéb lehetőség.A falugondnoki busz újra cserélje.” ▪„Lovarda építéshez vásárolt területet 2007- ben egy vállalkozó, a lovasturizmusban részt veszünk.”

70 Települések egy mondatos jellemzése 24/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zselickisfalud ▪„Magas a munkanélküliség és a szakképzetlenek aránya.Az infrastruktúra elmaradott,ritka a tömegközlekedés lehetősége,nincs csatornahálózat,vezetékes telefonhálózat,és vezetékes gáz.” ▪Zselickislak ▪„A község alacsony lélekszámú, a főútról bekötő úton közelíthető meg. Nem székhelytelepülés intézménnyel nem rendelkezik. Meghatározó vállalkozás nincs a községben, a helyi jövedelem-termelő képesség alacsony. Az emberek döntő többsége nem helyben dolgozik, hanem a közeli megyeszékhelyre jár el, így „alvófaluként” funkcionál.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az itt élők legfontosabb lehetősége az erdő és vadgazdálkodás,és az ehhez kapcsolódó vadászatiturizmus fejlesztése.A tavalyi évben megépült wellness hotel számos munkalehetőséget nyújt a faluban élő lakosok számára.” ▪„A községnek jó a közösségi, kulturális és sportélete, sok a civil szervezet. Kaposvárral határos, jó a közlekedése. Megőrzendő emlékek is vannak, pl. a zselickislaki pincesorok, ahol jó minőségű helyi borok és gyümölcsök teremnek. Kihasználatlan, de rendelkezésre álló lehetőség a környezet. A község alkalmas ifjúsági, lovas, falusi turisztikai szolgáltatások létrehozására.”

71 Települések egy mondatos jellemzése 25/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zselicszentpál ▪„1. Az óvodások nem tudnak eljutni a Simonfai óvodába, ▪az idősek pedig az orvosi szakellátásra és vásárlásra, mivel a meglévő falugondnoki ▪gépkocsi nagyon rossz állapotban van, üzemeltetési és fenntartási költségei magasak, üzembiztonsága alacsony. ▪2. A Nyugdíjas Egyesületnek nincs helyisége a működéshez, épületfelújítás szükséges. ▪3. Nincs meghatározó helyi vállalkozás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Nyugdíjas Egyesület keretein belül működik az országos ▪hírű, Aranypáva díjjal minősített népdalkör.”

73 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 25 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése” ▪„Térségi turizmus fejlesztése” ▪„Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése” ▪„Lakosság életminőségének javítása” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 73 6 db 4 db 5 db 7 db 3 db 2,754,042 1,742,613 878,240 190,253 111,616 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

74 ▪Épített és természeti örökség megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 895,000 EUR – a(z) Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egységes térségi arculat kialakítása ▪Kulturális értékek megőrzése, kulturális, kézműves hagyományok, népi kismesterségek ápolása ▪Natura 2000 ▪Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás ▪Falumegújítás Fő fejlesztési prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Allokált forrás (EUR) 447,000 268,890 114,152 1,924,000 0 0

75 ▪Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 895,000 EUR – a(z) Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai szálláshelyek kialakítása és fejlesztése ▪Termékarcú turisztikai marketingtevékenység működtetése ▪Rendezvények, tanulmányutak szervezése, területközi és nemzetközi együttműködés, eszközvásárlás Fő fejlesztési prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 895,000 451,409 244,000 152,204

76 ▪Termékarcú marketing Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 895,000 EUR – a(z) Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Termékarcú mikrovállalkozások fejlesztése ▪Termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztése ▪Termékarc nem mezőgazdasági termékké történő diverzifikálása ▪Alternatív energia Fő fejlesztési prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Allokált forrás (EUR) 50,734 447,000 253,671 126,835 0

77 ▪Jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdasági tevékenységek támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 895,000 EUR – a(z) Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Települések közösségi szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztése ▪Közlekedési szolgáltatások fejlesztése ▪Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések ▪Térségi mezőgazdaság fejlesztése ▪Egészséges tiszta települések ▪Közszolgálati intézmények akadálymentesítése Fő fejlesztési prioritás: Lakosság életminőségének javítása Allokált forrás (EUR) 190,253 0 0 0 0 0 0

78 ▪Változásmenedzsment felállítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 895,000 EUR – a(z) Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információs adatbanki rendszer létrehozása és kezelése ▪Térségi komplex képzés, tájékoztatás és humánerőforrás fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 60,882 50,734 0

79 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 15% 10% 23% 6% 16% 8% 0% 11% 4% 15% 35% 15% 4% 9% 7% 6% 0% 8% 2% 40% 60% 0% 25% 0% 8% 25% 0% 42% 0% 40% 0% 60% 0%

81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások komplex ▪(a termék-előállítástól, feldolgozáson át a piacra jutásig) fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése, hogy megerősödve térség gazdaságának meghatározó részét képezzék. ▪ (hiv 1078, 325, 323, 321).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.”

2 82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése (beruházás, vállalkozásindítás a kezdeti személyi költségekre kiterjedően), hogy megerősödve a térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.(hiv 1078, 325, 321).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A termékarcú mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható.”

83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A térség látnivalóinak, attrakcióinak fejlesztése, turisztikai termékké/szolgáltatássá alakítása. A természeti adottságok, vonzerők és a termékarcok egységes kezelése, termékcsomaggá fejlesztése megoldást adhat a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásához. Közös programok, programfüzérek kidolgozása, az összefogásra, partnerségre épülő hálózati értékesítés révén a területi értékek bemutatása minőségi szolgáltatás nyújtása a térség vendégei számára.(Látnivalók, attrakciók, turisztikai termékké/szolgáltatássá fejlesztése) (hiv 1945, 2690).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben az új szolgáltatások megindítása révén, a vendégéjszakák számának növekedése várható. Az idelátogatók itt tartózkodási idejének kinyújtásával, a vendégforgalom növekedésével az ágazat további fejlesztésével hozzájárulnak a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a turizmusra épülő vállalkozások növekedéséhez.”

▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdadasági tevékenységek támogatásán keresztül meglévő és új mikrovállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása a foglalkoztatottság elősegítése érdekében. (eszközbeszerzés, piacrajutás segítése, tanácsadás, stb.) (hiv 1078, 1654, 335, 331).” ▪„A vidék (falvak) gazdaságának növekedéséből adódóan, nő a foglalkoztatottság, ezáltal a fiatalok, értelmiségiek elvándorlásának csökkenése várható. Az érintettek életminőségének javulása és a helyi gazdaság megerősödése által a helyi szolgáltatások iránti kereslet felgyorsul, ezáltal további új és meglévő vállalkozások fejlődésére nyílik lehetőség.” 84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Szükséges a turisztikai szálláshelyek (panziók, falusi-, tanyasi turizmus körébe tartozó szállások, diákszállók, stb.) felújítása, korszerűsítése, további szálláshelyek kialakítása mind férőhelyek, mind szolgáltatások, mind színvonal tekintetében. A szálláshelyek minőségi színvonalának fejlesztése létfontosságú a térségi turizmus számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szálláshely minél több turisztikai attrakciót kínáljon az idelátogatók számára (hiv 2678, 1945).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztések eredményeként mennyiségi és minőségi szálláshely jönne létre, ezáltal nőne a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igény.”

▪„” 6 86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

87 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

▪„” 8 88 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

89 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

10 ▪„” 90 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Mivel a munkaügyi központok támogatásával egy-egy személy hosszú távon (5-6év) történő foglalkoztatása nem lehetséges, ezért a változásmenedzsment felállítása mindenképpen térségi feladat. A menedzsment feladata tanácsadás, a térségben élők gondolatainak, elképzeléseink projekté való fejlesztése, az itt élők információval való ellátása. A helyi gazdaság szereplőinek megfelelő mértékű tájékoztatása, segítése újgazdaságra való felkészítése. Ehhez szükséges a menedzsment számára eszközök és megfelelő infrastruktúra biztosítása (hiv 1095).” Megoldási javaslat ▪„A változásmenedzsment felállítása és működése eredményeképpen új vállalkozások jönnek létre, a térség turisztikai attrakcióinak száma nő, csökken a munkanélküliség, ezáltal a foglalkoztatottság, jövedelemszerzés növekszik, javul az életminőség (TAF rendszerház).” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Elengedhetetlen a falumegújítási program végrehajtása, ezen belül a települések sajátos arculatának, falu központjainak, lakókörnyezetének, köztereinek, parkjainak, pihenőterületeinek, sétányainak és egyéb közterületeinek, játszótereinek stb. felújítása, kialakítása. Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése. A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. A környezet és falukép szebbé tétele (hiv 1090, 1076).” Megoldási javaslat ▪„A települések megújulásával a település központok, közterek funkcionálisan betöltik szerepüket, a lakosság település iránti komfort érzete nő, életminősége javul. Turisztikai szempontból a települések iránti látogatottsági igény növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Mindenképpen támogatni kell a településeket, új járművek beszerzésében (hiv 1084, 1072).” Megoldási javaslat ▪„A falugondnokok munkája hatékonyabbá, megbízhatóbbá válik, a térségben élők komfortérzete és életminősége nagymértékben megnő. Javul a települési közszolgáltatások minősége. A javítási karbantartási költségek csökkennek, az ezáltal megtakarított pénzek fejlesztésekre fordíthatók.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A települések igényeinek megfelelően támogatni kell a helyi közösségi színterek fejlesztését, többfunkciós szolgáltató központok kialakítását, minőségi infrastrukturális beruházások megvalósításával, magas szintű szolgáltatások nyújtásával biztosítható a közösségek megtartása, valamint új közösségek létrehozásának segítése(hiv 1070, 1092).” Megoldási javaslat ▪„A beruházások, fejlesztések megvalósításával a közösségek komfortérzete, illetve megtartó ereje megnő, ezáltal a közösségben való lét vonzóvá válik a kívülállók számára. Nő a közösségi tagok létszáma, több közösség által szervezett rendezvény generálódik. A rendezvényeken egyre több a turisztikai attrakció, ami által a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma, nő a helyben képződő bevétel, nő a népességmegtartó erő, valamint a települések komfortosabbá válnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Térségi együttműködéssel az egész évet átölelő programkínálat, rendezvénysorozat kialakítása, a zselici vidéken fellelhető kedvező táji, természeti adottságok és kulturális értékek kihasználásával, illetve a helyi hagyományok felelevenítésével. Szükséges belföldi illetve külföldi tanulmányutak szervezése, révén a rendezvény szervezés tapasztalatainak átadása, vendégfogadás kultúrájának megismerése. A rendezvényhez szükséges tárgyi feltételek– berendezési tárgyak, színpad, hangosítás, fellépő ruha, stb..- beszerezése a programok magas színvonalú lebonyolításához (hiv 1078).” Megoldási javaslat ▪„Színvonalas, regionális és kistérségi szintre kiterjedő programok, rendezvények szervezése, mely később országos szintű rendezvénnyé válhat, mellyel képes megjeleníteni a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrértékeket, hagyományokat.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

101 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/52 Kód: DD-43-SzF-A-23 Sorszám: 1088 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Falumegújítás Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség hátrányos helyzetű településeinek természeti-, táji, épített örökségi adottságai kiválóak. Ehhez képest a települések állapota leromlott. A főterek nem igazán meghatározó arculattal bíró, köztéri funkciót biztosító és közcélt szolgáló tér szerepét képesek betölteni. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek nagy részén a település központok, középületek, intézmények, közterek állaga nagymértékben romlott. Ezáltal a helyi emberek településekkel szembeni komfortérzet hiánya nő, mely kihat életminőség érzésükre is. Az idelátogatók számára a település nem képes megmutatni igazi arcát, ezáltal jelentéktelen, tömeg település látszatát kelti. Probléma/ lehetőség ▪Elengedhetetlen a falumegújítási program végrehajtása, ezen belül a települések sajátos arculatának, falu központjainak, lakókörnyezetének, köztereinek, parkjainak, pihenőterületeinek, sétányainak és egyéb közterületeinek, játszótereinek stb. felújítása, kialakítása. Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése. A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. A környezet és falukép szebbé tétele (hiv 1090, 1076). Megoldási javaslat ▪A települések megújulásával a település központok, közterek funkcionálisan betöltik szerepüket, a lakosság település iránti komfort érzete nő, életminősége javul. Turisztikai szempontból a települések iránti látogatottsági igény növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% 1750000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1450000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma33 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/52 Kód: DD-43-SzF-A-23 Sorszám: 1088 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/52 Kód: DD-43-SzF-A-24 Sorszám: 1089 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Falumegújítás Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség természeti-, táji, épített örökségi adottságai kiválóak. Ehhez képest a települések állapota leromlott. A főterek nem igazán meghatározó arculattal bíró, köztéri funkciót biztosító és közcélt szolgáló tér szerepét képesek betölteni. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek nagy részén a település központok, középületek, intézmények, közterek állaga nagymértékben romlott. Ezáltal a helyi emberek településekkel szembeni komfortérzet hiánya nő, mely kihat életminőség érzésükre is. Az idelátogatók számára a település nem képes megmutatni igazi arcát, ezáltal jelentéktelen, tömeg település látszatát kelti. Probléma/ lehetőség ▪Elengedhetetlen a falumegújítási program végrehajtása, ezen belül a települések sajátos arculatának, falu központjainak, lakókörnyezetének, köztereinek, parkjainak, pihenőterületeinek, sétányainak és egyéb közterületeinek, játszótereinek stb. felújítása, kialakítása. Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése. A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. A környezet és falukép szebbé tétele (hiv 1091, 1077). Megoldási javaslat ▪A települések megújulásával a település központok, közterek funkcionálisan betöltik szerepüket, a lakosság település iránti komfort érzete nő, életminősége javul. Turisztikai szempontból a települések iránti látogatottsági igény növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33000 EUR▪Önkormányzatok100% 450000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága474000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/52 Kód: DD-43-SzF-A-24 Sorszám: 1089 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/52 Kód: DD-43-SzF-A-19 Sorszám: 1080 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Épített és természeti örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben többségében hátrányos helyzetű települések találhatók, ennek ellenére a fellelhető természeti-, táji, kulturális és a hagyományokra épülő örökségek mellett legfontosabb az épített örökségeink megóvása, megőrzése. A településeken fellelhető épített és természetes örökségei fokozatosan leépülnek, állapotuk romlik, eltűnnek a természeti és történeti tájelemek. Helyzet/ adottság ▪A térségben több település még saját honlappal sem rendelkezik, nincsenek egységes a térség értékeit bemutató, illetve információt szolgáltató turisztikai kiadványok. Nincs megfelelő marketing stratégia, és ennek következménye az értékeket bemutató marketingeszközök hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A térség turisztikai lehetőségeinek megismertetése, népszerűsítése, a vendégszervezés, programkínálat és egy megfelelően, hatékonyan működő információs rendszer, webes megjelenések, kiadványok, szórólapok, újság megteremtése az eredményes marketing tevékenység eléréséhez, egységes marketing stratégia kialakítása. Ennek érdekében szükséges a térségi turisztikai komplex szolgáltatásokat nyújtó portál rendszer létrehozása, e-turizmus fejlesztés megvalósítása. (on-line szállásfoglalás, helyi és térségi turisztikai attrakciók-, szolgáltatások-, termékek-, stb. bemutatása,) (hiv 1074, 1086). Megoldási javaslat ▪A marketing eszközök hozzájárulnak a falvak turisztikai szolgáltatásainak fejlesztéséhez, az idelátogatók információval való ellátásához, illetve a térség gazdasági fejlődéséhez, ezáltal a vidék népességmegtartó és jövedelemtermelő képességéhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához és a területi, gazdasági hátrányok csökkentéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret130000 EUR▪Önkormányzatok100% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága340000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/52 Kód: DD-43-SzF-A-19 Sorszám: 1080 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/52 Kód: DD-43-SzF-A-20 Sorszám: 1081 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Épített és természeti örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben fellelhető természeti-, táji, kulturális és a hagyományokra épülő örökségek mellett legfontosabb az épített örökségeink megóvása, megőrzése. A településeken fellelhető épített és természetes örökségei fokozatosan leépülnek, állapotuk romlik, eltűnnek a természeti és történeti tájelemek. Helyzet/ adottság ▪A térségben több látnivaló is van (nyári lak, kúria, templom, stb.), amelyek kivétel nélkül felújításra szorulnak. Nagyrészük főleg forrás hiány miatt leromlott állapotú és rontja a településképet. Probléma/ lehetőség ▪A térség egyik kiemelt feladata kulturális, a védett épített és természetes örökségünk és táji elemek (vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, stb.) rendbetétele, megőrzése, ezért fontos a faluképet, az épített és természeti örökségeket javító beruházások támogatása, illetve ezek állapotának megóvása, megőrzése (hiv 330). Megoldási javaslat ▪A települések összképe megőrizhető, a települési kép és környezet javul, ezáltal turisztikai vonzerejének növekedésével számolhatunk. További eredmény az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága107000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/52 Kód: DD-43-SzF-A-20 Sorszám: 1081 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/52 Kód: DD-43-SzF-2-05 Sorszám: 1090 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Egységes térségi arculat kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség hátrányos településeinek egy részén a korábbi LEADER kezdeményezés kapcsán már 27 településen többnyire megvalósultak azok a fejlesztések, melyek a falvakban található nevezetességek, látnivalók, attrakciók egységes megjelenését, összerendezését, bemutatását segítik. Helyzet/ adottság ▪A korábbi ilyen irányú fejlesztések nem minden településen valósultak meg. Ez nem a projektgazda hiányossága, a települések létszáma növekedett meg, az előző LEADER csoporthoz képest. Probléma/ lehetőség ▪A térség összes településein található látnivalók nevezetességek attrakciók is kerüljenek összerendezésre, egységes arculat kialakítására. A már térségi szinten részben megvalósult kezdeményezések (filagóriák, pihenőhelyek, szalonnasütők, szemetesek, stb.) létrehozása, a környezeti kultúra megteremtése, egységes arculatot mutatva közvetítik a térségi összefogást (hiv 1088). Megoldási javaslat ▪A térség településeinek látnivalói, nevezetességi, attrakciói összerendezve és így kiajánlva, egységes arculatot mutatva elősegítik a térség megismerését, ezáltal a turizmus további fejlődését, a mikrovállalkozások nyújtotta szolgáltatások, és a helyi gazdaság megerősödését. Az itt élők jövedelemszerzését és életminőségük javulását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% 278000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága224311 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/52 Kód: DD-43-SzF-2-05 Sorszám: 1090 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/52 Kód: DD-43-SzF-2-06 Sorszám: 1091 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Egységes térségi arculat kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településeinek egy részén a korábbi LEADER kezdeményezés kapcsán már 27 településen többnyire megvalósultak azok a fejlesztések, melyek a falvakban található nevezetességek, látnivalók, attrakciók egységes megjelenését, összerendezését, bemutatását segítik. Helyzet/ adottság ▪A korábbi ilyen irányú fejlesztések nem minden településen valósultak meg. Ez nem a projektgazda hiányossága, a települések létszáma növekedett meg, az előző LEADER csoporthoz képest. Probléma/ lehetőség ▪A térség összes településein található látnivalók nevezetességek attrakciók is kerüljenek összerendezésre, egységes arculat kialakítására. A már térségi szinten részben megvalósult kezdeményezések (filagóriák, pihenőhelyek, szalonnasütők, szemetesek, stb.) létrehozása, a környezeti kultúra megteremtése, egységes arculatot mutatva közvetítik a térségi összefogást(hiv 1089). Megoldási javaslat ▪A térség településeinek látnivalói, nevezetességi, attrakciói összerendezve és így kiajánlva, egységes arculatot mutatva elősegítik a térség megismerését, ezáltal a turizmus további fejlődését, a mikrovállalkozások nyújtotta szolgáltatások, és a helyi gazdaság megerősödését. Az itt élők jövedelemszerzését és életminőségük javulását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5800 EUR▪Önkormányzatok100% 51800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága44579 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/52 Kód: DD-43-SzF-2-06 Sorszám: 1091 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/52 Kód: DD-43-GF-2-03 Sorszám: 329 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, kulturális, kézműves hagyományok, népi kismesterségek ápolása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség egyik legnagyobb értéke a kulturális értékeinek, kézműves hagyományainak ápolása, a népi kismesterségek jelenléte a hátrányos helyzetű településeken. Ezeket az értékeket igyekezett felkutatni, bemutatni a korábbi mintaprojektként megvalósított Élményporta Program, melynek következtében bemutatásra került a kézműves hagyományok ápolása és ezen túlmenően a térség látnivalóinak, természeti-, táji értékeinek szépsége. Helyzet/ adottság ▪Problémaként jelentkezik a kulturális értékek, kézműves hagyományok és népi kismesterségek bemutatását szolgáló ingatlanok minőségi állagromlása, infrastruktúra elmaradottsága, tárgyi eszközök elhasználódása és hiánya, szervezett bemutatkozási lehetőségek hiánya (marketing). Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen feladat a kulturális és természeti, kézműves hagyományok és népi kismesterségek által képviselt, kihalóban lévő értékek megőrzése. Lehetőség szerint segíteni kell ezeknek az értékeknek védelmét, gondozását, szakmáknak a fennmaradását. (hiv 1080). Megoldási javaslat ▪A program sikeres végrehajtása esetén a térség ismertebb lesz a kézművesek és a népi kismesterségek művészein keresztül. A térség hagyományai, értékei megőrződnek. Turisztikai attrakcióként is megjelennek, ezáltal magas minőségű szolgáltatást nyújtanak az idelátogató vendégek számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95227 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/52 Kód: DD-43-GF-2-03 Sorszám: 329 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/52 Kód: DD-43-GF-2-04 Sorszám: 330 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, kulturális, kézműves hagyományok, népi kismesterségek ápolása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség egyik legnagyobb értéke a kulturális értékeinek, kézműves hagyományainak ápolása, a népi kismesterségek jelenléte. Ezeket az értékeket igyekezett felkutatni, bemutatni a korábbi mintaprojektként megvalósított Élményporta Program, melynek következtében bemutatásra került a kézműves hagyományok ápolása és ezen túlmenően a térség látnivalóinak, természeti-, táji értékeinek szépsége. Helyzet/ adottság ▪Problémaként jelentkezik a kulturális értékek, kézműves hagyományok és népi kismesterségek bemutatását szolgáló ingatlanok minőségi állagromlása, infrastruktúra elmaradottsága, tárgyi eszközök elhasználódása és hiánya, szervezett bemutatkozási lehetőségek hiánya (marketing). Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen feladat a kulturális és természeti, kézműves hagyományok és népi kismesterségek által képviselt, kihalóban lévő értékek megőrzése. Lehetőség szerint segíteni kell ezeknek az értékeknek védelmét, gondozását, szakmáknak a fennmaradását. (1081). Megoldási javaslat ▪A program sikeres végrehajtása esetén a térség ismertebb lesz a kézművesek és a népi kismesterségek művészein keresztül. A térség hagyományai, értékei megőrződnek. Turisztikai attrakcióként is megjelennek, ezáltal magas minőségű szolgáltatást nyújtanak az idelátogató vendégek számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18925 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/52 Kód: DD-43-GF-2-04 Sorszám: 330 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/52 Kód: DD-43-SzF-A-25 Sorszám: 1098 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Natura 2000 Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelvének, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtásaként kialakítandó területeket foglalja magába. Ezek a madárvédelmi irányelv végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területek és az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területek. A térség szinte mindegyik településének, így a hátrányos helyzetű településeknek is egy része a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Helyzet/ adottság ▪A természetvédelem területén a térség egyik legnagyobb kihívása a Natura 2000 Probléma/ lehetőség ▪Fontosnak, hogy a civil természetvédő szervezetek részt tudjanak venni a Natura 2000 folyamatban, hisz a területek kijelölésének szakmai előkészítése mellett a kijelölés társadalmi elfogadottságának elősegítésében is fontos szerepük lehet. A természet védelme mellett fontos szempont a helyi emberek megélhetésének biztosítása, a társadalom természethez fűződő pozitív viszonyának megteremtése, visszaállítása. Ez a gondolat a Natura 2000 szellemiségének egyik alappillére. Ezért Natura 2000 programokat és célkitűzéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokkal szorosan összehangolva kell kialakítani. Ennek kapcsán el kell készíteni a Natura fenntartási/fejlesztési tervet (hiv 1803). Megoldási javaslat ▪Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi programok eredményei hosszútávon mutatkoznak. A természet védelme, az állatfajok és a különleges növényvilág megőrzése, megtartása a legnagyobb eredmény, melyet nemzedékeken keresztül kell védeni, tanítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 9/52 Kód: DD-43-SzF-A-25 Sorszám: 1098 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/52 Kód: DD-43-SzF-A-26 Sorszám: 1099 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Natura 2000 Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelvének, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtásaként kialakítandó területeket foglalja magába. Ezek a madárvédelmi irányelv végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területek és az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területek. A térség szinte mindegyik településének egy része a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Helyzet/ adottság ▪A természetvédelem területén a térség egyik legnagyobb kihívása a Natura 2000 Probléma/ lehetőség ▪Fontosnak, hogy a civil természetvédő szervezetek részt tudjanak venni a Natura 2000 folyamatban, hisz a területek kijelölésének szakmai előkészítése mellett a kijelölés társadalmi elfogadottságának elősegítésében is fontos szerepük lehet. A természet védelme mellett fontos szempont a helyi emberek megélhetésének biztosítása, a társadalom természethez fűződő pozitív viszonyának megteremtése, visszaállítása. Ez a gondolat a Natura 2000 szellemiségének egyik alappillére. Ezért Natura 2000 programokat és célkitűzéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokkal szorosan összehangolva kell kialakítani. Ennek kapcsán el kell készíteni a Natura fenntartási/fejlesztési tervet(hiv 1823). Megoldási javaslat ▪Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi programok eredményei hosszútávon mutatkoznak. A természet védelme, az állatfajok és a különleges növényvilág megőrzése, megtartása a legnagyobb eredmény, melyet nemzedékeken keresztül kell védeni, tanítani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 10/52 Kód: DD-43-SzF-A-26 Sorszám: 1099 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/52 Kód: DD-43-SzF-A-27 Sorszám: 1803 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport hátrányos helyzetű településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek. A települések 89 %-a természeti területek övezete. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek. Helyzet/ adottság ▪A tájhasználat átalakulásával az intenzív gazdálkodás széleskörű elterjedésével a fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltűntek. A fajok megőrzése érdekében szükséges az élőhelyek fajgazdagságának növelése, valamint a tájelemek változatosságának visszaállítása. A hagyományos élőhelyek helyreállítása során nem képződik haszon, sőt a tájképet is meghatározó elemek fenntartása költséget jelent. Probléma/ lehetőség ▪Fő cél a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése. Megoldási javaslat ▪A nem termelő beruházások jelentős mértékben elősegítik a termő helyi viszonyoknak megfelelő, környezetkímélő tájhasznosítását azáltal, hogy lehetővé teszik azoknak a beruházás típusoknak a támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek egyes agrár-környezetgazdálkodási előírások bevezetéséhez, illetve az előírások teljesítéséhez, valamint emelik a Natura 2000 és egyéb, a programban meghatározott magas természeti értékű területek közjóléti értékét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 11/52 Kód: DD-43-SzF-A-27 Sorszám: 1803 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/52 Kód: DD-43-SzF-A-28 Sorszám: 1823 Prioritás: Kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése Intézkedés: Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek. A települések 89 %-a természeti területek övezete. Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek. Helyzet/ adottság ▪A tájhasználat átalakulásával az intenzív gazdálkodás széleskörű elterjedésével a fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltűntek. A fajok megőrzése érdekében szükséges az élőhelyek fajgazdagságának növelése, valamint a tájelemek változatosságának visszaállítása. A hagyományos élőhelyek helyreállítása során nem képződik haszon, sőt a tájképet is meghatározó elemek fenntartása költséget jelent. Probléma/ lehetőség ▪Fő cél a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése. Megoldási javaslat ▪A nem termelő beruházások jelentős mértékben elősegítik a termő helyi viszonyoknak megfelelő, környezetkímélő tájhasznosítását azáltal, hogy lehetővé teszik azoknak a beruházás típusoknak a támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek egyes agrár-környezetgazdálkodási előírások bevezetéséhez, illetve az előírások teljesítéséhez, valamint emelik a Natura 2000 és egyéb, a programban meghatározott magas természeti értékű területek közjóléti értékét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 12/52 Kód: DD-43-SzF-A-28 Sorszám: 1823 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/52 Kód: DD-43-GF-A-07 Sorszám: 2678 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Bár hátrányos helyzetű a térség, mégis jó adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztésére, mivel a vidék természeti értékekben gazdag, számos látnivalóval, attrakcióval rendelkezik. A térség természeti, táji, és kultúrtörténeti adottságok, egyedülálló növényvilága, vadban gazdag területei vonzóak az idelátogatók számára. Több településen már elkezdődött a turisztikához kapcsolódó szolgáltatások minőségi fejlesztése, elindult a szereplők összefogásával a „Zselici Faluhotel Hálózat”(25 szereplő). Helyzet/ adottság ▪Térségi szinten a turisztikai termékek, attrakciók fejlesztendők, nem koordináltak, nem tükröznek egységes arculatot. Vannak ugyan törekvések (pl.: Faluhotel Hálózat, Élményporta Hálózat), de folyamatos, tovább vivő működőképes megoldások még nem igazán születtek. ▪A térségbe érkező turisták száma éves szinten bár meghaladja a kb. 20.000 főt, de a rendelkezésre álló szolgáltatások száma, színvonala nem elégséges. Probléma/ lehetőség ▪A térség látnivalóinak, attrakcióinak fejlesztése, turisztikai termékké/szolgáltatássá alakítása. A természeti adottságok, vonzerők és a termékarcok egységes kezelése, termékcsomaggá fejlesztése megoldást adhat a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásához. Közös programok, programfüzérek kidolgozása, az összefogásra, partnerségre épülő hálózati értékesítés révén a területi értékek bemutatása minőségi szolgáltatás nyújtása a térség vendégei számára.(Látnivalók, attrakciók, turisztikai termékké/szolgáltatássá fejlesztése) (hiv 1945, 2690). Megoldási javaslat ▪A térségben az új szolgáltatások megindítása révén, a vendégéjszakák számának növekedése várható. Az idelátogatók itt tartózkodási idejének kinyújtásával, a vendégforgalom növekedésével az ágazat további fejlesztésével hozzájárulnak a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a turizmusra épülő vállalkozások növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 900000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága680000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/52 Kód: DD-43-GF-A-07 Sorszám: 2678 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/52 Kód: DD-43-GF-A-08 Sorszám: 2679 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Termékarcú turisztikai termékcsomagok kialakításának ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség jó adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlesztésére, mivel a vidék természeti értékekben gazdag, számos látnivalóval, attrakcióval rendelkezik. A térség természeti, táji, és kultúrtörténeti adottságok, egyedülálló növényvilága, vadban gazdag területei vonzóak az idelátogatók számára. Több településen már elkezdődött a turisztikához kapcsolódó szolgáltatások minőségi fejlesztése, elindult a szereplők összefogásával a „Zselici Faluhotel Hálózat”(25 szereplő). Helyzet/ adottság ▪Térségi szinten a turisztikai termékek, attrakciók fejlesztendők, nem koordináltak, nem tükröznek egységes arculatot. Vannak ugyan törekvések (pl.: Faluhotel Hálózat, Élményporta Hálózat), de folyamatos, tovább vivő működőképes megoldások még nem igazán születtek. ▪A térségbe érkező turisták száma éves szinten bár meghaladja a kb. 20.000 főt, de a rendelkezésre álló szolgáltatások száma, színvonala nem elégséges. Probléma/ lehetőség ▪A térség látnivalóinak, attrakcióinak fejlesztése, turisztikai termékké/szolgáltatássá alakítása. A természeti adottságok, vonzerők és a termékarcok egységes kezelése, termékcsomaggá fejlesztése megoldást adhat a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásához. Közös programok, programfüzérek kidolgozása, az összefogásra, partnerségre épülő hálózati értékesítés révén a területi értékek bemutatása minőségi szolgáltatás nyújtása a térség vendégei számára.(Látnivalók, attrakciók, turisztikai termékké/szolgáltatássá fejlesztése) (hiv 1946, 2698). Megoldási javaslat ▪A térségben az új szolgáltatások megindítása révén, a vendégéjszakák számának növekedése várható. Az idelátogatók itt tartózkodási idejének kinyújtásával, a vendégforgalom növekedésével az ágazat további fejlesztésével hozzájárulnak a térség jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a turizmusra épülő vállalkozások növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok100% 350000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága215000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/52 Kód: DD-43-GF-A-08 Sorszám: 2679 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/52 Kód: DD-43-GF-A-09 Sorszám: 2690 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szálláshelyek kialakítása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség természeti-, táji, épített örökségei, hagyományőrzési adottságai kiválóak. Ezzel szemben a turizmus fejlődésének egyik akadálya, hogy a hátrányos helyzetű települések többségében nem alakult ki, nem jött létre megfelelő számú szálláslehetőség. Ebből fakadóan az idelátogató vendégek rövid időt töltenek el a térségben. Érződik a nagyobb létszámú minőségi, valamint a kisebb létszámú, de színvonalas szálláshelyek szükségessége. Helyzet/ adottság ▪A jelenlegi többségében falu turizmusra épülő szálláshely kínálat sem minőségében, sem mennyiségében nem elégíti ki a XXI. századi igényeknek megfelelő követelményeket. Több meglévő szálláshely felújításra, bővítésre szorulna, a szálláshelyek szolgáltatásának hiánya vagy minősége is problémaként jelentkezik. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a turisztikai szálláshelyek (panziók, falusi-, tanyasi turizmus körébe tartozó szállások, diákszállók, stb.) felújítása, korszerűsítése, további szálláshelyek kialakítása mind férőhelyek, mind szolgáltatások, mind színvonal tekintetében. A szálláshelyek minőségi színvonalának fejlesztése létfontosságú a térségi turizmus számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szálláshely minél több turisztikai attrakciót kínáljon az idelátogatók számára (hiv 2678, 1945). Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként mennyiségi és minőségi szálláshely jönne létre, ezáltal nőne a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igény. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/52 Kód: DD-43-GF-A-10 Sorszám: 2698 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szálláshelyek kialakítása és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség természeti-, táji, épített örökségei, hagyományőrzési adottságai kiválóak. Ezzel szemben a turizmus fejlődésének egyik akadálya, hogy a települések többségében nem alakult ki, nem jött létre megfelelő számú szálláslehetőség. Ebből fakadóan az idelátogató vendégek rövid időt töltenek el a térségben. Érződik a nagyobb létszámú minőségi, valamint a kisebb létszámú, de színvonalas szálláshelyek szükségessége. Helyzet/ adottság ▪A jelenlegi többségében falu turizmusra épülő szálláshely kínálat sem minőségében, sem mennyiségében nem elégíti ki a XXI. századi igényeknek megfelelő követelményeket. Több meglévő szálláshely felújításra, bővítésre szorulna, a szálláshelyek szolgáltatásának hiánya vagy minősége is problémaként jelentkezik. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a turisztikai szálláshelyek (panziók, falusi-, tanyasi turizmus körébe tartozó szállások, diákszállók, stb.) felújítása, korszerűsítése, további szálláshelyek kialakítása mind férőhelyek, mind szolgáltatások, mind színvonal tekintetében. A szálláshelyek minőségi színvonalának fejlesztése létfontosságú a térségi turizmus számára. Lehetővé kell tenni, hogy a szálláshely minél több turisztikai attrakciót kínáljon az idelátogatók számára (hiv 2679, 1946). Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként mennyiségi és minőségi szálláshely jönne létre, ezáltal nőne a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások iránti igény. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/52 Kód: DD-43-GF-A-11 Sorszám: 2762 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Termékarcú turisztikai marketingtevékenység működtetése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség természeti-, táji adottságai, épített örökségei, hagyományai kiemelkedőek, ellenben ezek megjelenítése, bemutatása a hátrányos helyzetű településeken a jelenleg használatos marketing eszközökkel nem igazán hatékony. A térségben egyre többen foglalkoznak falusi turizmus szállásadással, látnivalók, attrakciók bemutatásával. Helyzet/ adottság ▪A térségben több település még saját honlappal sem rendelkezik, nincsenek egységes a térség értékeit bemutató, illetve információt szolgáltató turisztikai kiadványok. Nincs megfelelő marketing stratégia, és ennek következménye az értékeket bemutató marketingeszközök hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A térség turisztikai lehetőségeinek megismertetése, népszerűsítése, a vendégszervezés, programkínálat és egy megfelelően, hatékonyan működő információs rendszer, webes megjelenések, kiadványok, szórólapok, újság megteremtése az eredményes marketing tevékenység eléréséhez, egységes marketing stratégia kialakítása. Ennek érdekében szükséges a térségi turisztikai komplex szolgáltatásokat nyújtó portál rendszer létrehozása, e-turizmus fejlesztés megvalósítása. (on-line szállásfoglalás, helyi és térségi turisztikai attrakciók-, szolgáltatások-, termékek-, stb. bemutatása,) (hiv 1074, 1086). Megoldási javaslat ▪A marketing eszközök hozzájárulnak a falvak turisztikai szolgáltatásainak fejlesztéséhez, az idelátogatók információval való ellátásához, illetve a térség gazdasági fejlődéséhez, ezáltal a vidék népességmegtartó és jövedelemtermelő képességéhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához és a területi, gazdasági hátrányok csökkentéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR▪Önkormányzatok100% 375000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága189000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/52 Kód: DD-43-GF-A-11 Sorszám: 2762 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/52 Kód: DD-43-GF-A-12 Sorszám: 2788 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Termékarcú turisztikai marketingtevékenység működtetése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség természeti-, táji adottságai, épített örökségei, hagyományai kiemelkedőek, ellenben ezek megjelenítése, bemutatása a településeken a jelenleg használatos marketing eszközökkel nem igazán hatékony. A térségben egyre többen foglalkoznak falusi turizmus szállásadással, látnivalók, attrakciók bemutatásával. Helyzet/ adottság ▪A térségben több település még saját honlappal sem rendelkezik, nincsenek egységes a térség értékeit bemutató, illetve információt szolgáltató turisztikai kiadványok. Nincs megfelelő marketing stratégia, és ennek következménye az értékeket bemutató marketingeszközök hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A térség turisztikai lehetőségeinek megismertetése, népszerűsítése, a vendégszervezés, programkínálat és egy megfelelően, hatékonyan működő információs rendszer, webes megjelenések, kiadványok, szórólapok, újság megteremtése az eredményes marketing tevékenység eléréséhez, egységes marketing stratégia kialakítása. Ennek érdekében szükséges a térségi turisztikai komplex szolgáltatásokat nyújtó portál rendszer létrehozása, e-turizmus fejlesztés megvalósítása. (on-line szállásfoglalás, helyi és térségi turisztikai attrakciók-, szolgáltatások-, termékek-, stb. bemutatása,) (hiv 1074, 1086). Megoldási javaslat ▪A marketing eszközök hozzájárulnak a falvak turisztikai szolgáltatásainak fejlesztéséhez, az idelátogatók információval való ellátásához, illetve a térség gazdasági fejlődéséhez, ezáltal a vidék népességmegtartó és jövedelemtermelő képességéhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához és a területi, gazdasági hátrányok csökkentéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret32000 EUR▪Önkormányzatok100% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/52 Kód: DD-43-GF-A-12 Sorszám: 2788 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/52 Kód: DD-43-SzF-4-01 Sorszám: 1082 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Rendezvények, tanulmányutak szervezése, területközi és nemzetközi együttműködés, eszközvás... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Zselici hagyományokra épülő rendezvények (Falunapok, egyházi hagyományokra épülő események, stb.) egymástól külön szerveződnek. Mivel többségében hátrányos helyzetűek, a térségnek nincsenek egységes arculatú, egymásra épülő, egymás adottságait figyelembevevő és kihasználó rendezvény- és programsorozatai. Az ezekhez szükséges tapasztalat és a technikai feltételek hiánya is hozzájárul ehhez. Helyzet/ adottság ▪A térség települései közötti kommunikáció hiánya következtében az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók által szervezett rendezvények külön-külön nagy értéket képviselnek, de ha összefogással folyamatos rendezvény füzért alkotnának a térség turizmusa szempontjából egységesebb kínálatot adhatnának.Másik probléma, hogy sok esetben hiányoznak a megfelelő tapasztalati, technikai adottságok. Probléma/ lehetőség ▪Térségi együttműködéssel az egész évet átölelő programkínálat, rendezvénysorozat kialakítása, a zselici vidéken fellelhető kedvező táji, természeti adottságok és kulturális értékek kihasználásával, illetve a helyi hagyományok felelevenítésével. Szükséges belföldi illetve külföldi tanulmányutak szervezése, révén a rendezvény szervezés tapasztalatainak átadása, vendégfogadás kultúrájának megismerése. A rendezvényhez szükséges tárgyi feltételek– berendezési tárgyak, színpad, hangosítás, fellépő ruha, stb..- beszerezése a programok magas színvonalú lebonyolításához (hiv 1078). Megoldási javaslat ▪Színvonalas, regionális és kistérségi szintre kiterjedő programok, rendezvények szervezése, mely később országos szintű rendezvénnyé válhat, mellyel képes megjeleníteni a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrértékeket, hagyományokat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% 150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága126970 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/52 Kód: DD-43-SzF-4-01 Sorszám: 1082 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/52 Kód: DD-43-SzF-4-02 Sorszám: 1083 Prioritás: Térségi turizmus fejlesztése Intézkedés: Rendezvények, tanulmányutak szervezése, területközi és nemzetközi együttműködés, eszközvás... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Zselici hagyományokra épülő rendezvények (Falunapok, egyházi hagyományokra épülő események, stb.) egymástól külön szerveződnek. A térségnek nincsenek egységes arculatú, egymásra épülő, egymás adottságait figyelembevevő és kihasználó rendezvény- és programsorozatai. Az ezekhez szükséges tapasztalat és a technikai feltételek hiánya is hozzájárul ehhez. Helyzet/ adottság ▪A térség települései közötti kommunikáció hiánya következtében az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók által szervezett rendezvények külön-külön nagy értéket képviselnek, de ha összefogással folyamatos rendezvény füzért alkotnának a térség turizmusa szempontjából egységesebb kínálatot adhatnának.Másik probléma, hogy sok esetben hiányoznak a megfelelő tapasztalati, technikai adottságok. Probléma/ lehetőség ▪Térségi együttműködéssel az egész évet átölelő programkínálat, rendezvénysorozat kialakítása, a zselici vidéken fellelhető kedvező táji, természeti adottságok és kulturális értékek kihasználásával, illetve a helyi hagyományok felelevenítésével. Szükséges a belföldi illetve külföldi rendezvényeken való részvétel, a rendezvény szervezés tapasztalatainak átadása, vendégfogadás kultúrájának megismerése. A rendezvényhez szükséges tárgyi feltételek – berendezési tárgyak, színpad, hangosítás, fellépő ruha, stb. - beszerezése a programok magas színvonalú lebonyolításához (hiv 1079). Megoldási javaslat ▪Színvonalas, regionális és kistérségi szintre kiterjedő programok, rendezvények szervezése, mely később országos szintű rendezvénnyé válhat, mellyel képes megjeleníteni a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrértékeket, hagyományokat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25234 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/52 Kód: DD-43-SzF-4-02 Sorszám: 1083 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/52 Kód: DD-43-GF-A-13 Sorszám: 335 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben a hátrányos helyzetű településeken jellemzően alacsony a vállalkozások száma többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több ▪termékarcú mikrovállalkozás fejlődjön, jöjjön létre ezzel segítve új munkahelyek létrejöttét és a helyi gazdaság fejlődését. Helyzet/ adottság ▪A termékarcú mikrovállalkozások tőkehiánya jelentős. Ebből adódóan saját erőből éppen csak stagnálnak, fejleszteni képtelenek. Jó, ha nem adják vissza vállalkozásukat és nem növelik a munkanélküliek számát. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése (beruházás, vállalkozásindítás a kezdeti személyi költségekre kiterjedően), hogy megerősödve a térség gazdaságának meghatározó részét képezzék.(hiv 1078, 325, 321). Megoldási javaslat ▪A termékarcú mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/52 Kód: DD-43-GF-A-14 Sorszám: 336 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jellemzően alacsony a vállalkozások száma többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több ▪termékarcú mikrovállalkozás fejlődjön, jöjjön létre ezzel segítve új munkahelyek létrejöttét és a helyi gazdaság fejlődését. Helyzet/ adottság ▪A termékarcú mikrovállalkozások tőkehiánya jelentős. Ebből adódóan saját erőből éppen csak stagnálnak, fejleszteni képtelenek. Jó, ha nem adják vissza vállalkozásukat és nem növelik a munkanélküliek számát. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése (beruházás, vállalkozásindítás a kezdeti személyi költségekre kiterjedően), hogy megerősödve a térség gazdaságának meghatározó részét képezzék. (hiv 1079, 326, 322). Megoldási javaslat ▪A termékarcú mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/52 Kód: DD-43-GF-1-03 Sorszám: 331 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben a hátrányos helyzetű településeken jellemzően alacsony a vállalkozások száma, többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több ▪termékarcú mikrovállalkozás fejlődjön, jöjjön létre ezzel segítve új munkahelyek létrejöttét és a helyi gazdaság fejlődését. Helyzet/ adottság ▪A termékarcú mikrovállalkozások tőkehiánya jelentős. Ebből adódóan saját erőből éppen csak stagnálnak, fejleszteni képtelenek. Jó, ha nem adják vissza vállalkozásukat és nem növelik a munkanélküliek számát. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások komplex ▪(a termék-előállítástól, feldolgozáson át a piacra jutásig) fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése, hogy megerősödve térség gazdaságának meghatározó részét képezzék. ▪ (hiv 1078, 325, 323, 321). Megoldási javaslat ▪A termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 470256 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága211615 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/52 Kód: DD-43-GF-1-03 Sorszám: 331 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/52 Kód: DD-43-GF-1-04 Sorszám: 332 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jellemzően alacsony a vállalkozások száma többek között ezért is magas a munkanélküliségi ráta. A térségi adottságok lehetővé tennék, hogy minél több ▪termékarcú mikrovállalkozás fejlődjön, jöjjön létre ezzel segítve új munkahelyek létrejöttét és a helyi gazdaság fejlődését. Helyzet/ adottság ▪A termékarcú mikrovállalkozások tőkehiánya jelentős. Ebből adódóan saját erőből éppen csak stagnálnak, fejleszteni képtelenek. Jó, ha nem adják vissza vállalkozásukat és nem növelik a munkanélküliek számát. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelten fontos feladat a térségben lévő „termékarcú” mikrovállalkozások komplex ▪(a termék-előállítástól, feldolgozáson át a piacra jutásig) fejlesztési projektjeinek támogatása, új vállalkozások létrejöttének segítése, hogy megerősödve térség gazdaságának meghatározó részét képezzék. ▪(hiv 1079, 326, 324, 322). Megoldási javaslat ▪A termékarcú mikrovállalkozások komplex fejlesztésnek támogatásával új munkahelyek létrejötte, ebből adódóan a munkanélküliség csökkenése, a támogatott helyi vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% 93500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42056 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/52 Kód: DD-43-GF-1-04 Sorszám: 332 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/52 Kód: DD-43-GF-1-05 Sorszám: 333 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Alternatív energia Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Megújuló energiahasznosítás tekintetében térségi szinten a hátrányos helyzetű településeken jelenleg nincs fejlesztés. Gondolati szinten már megfogalmazódott az alternatív energia valamilyen típusának felhasználása, hasznosítása, de konkrét projekt elképzelésről még nem beszélhetünk. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek önkormányzatai, intézményei, vállalkozásai költségvetésük és forrásaik nagy részét jelenleg energiavásárlásra fordítják. A térségben a mezőgazdaság meghatározó ágazat, ellenben a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása jelenleg nem megoldott. Az alternatív energiák hasznosításának lehetőségeinek kihasználtsága nem megoldott. Probléma/ lehetőség ▪Hosszú távon szükséges egy térségi alternatív energiagazdálkodási stratégia elkészítése. Térségi szinten támogatni kell a mezőgazdasági hulladékhasznosítással, geotermikus energiahasznosítással, napenergia, szélenergia hasznosítással, biomassza hasznosítással, stb. kapcsolatos infrastruktúrafejlesztési elképzeléseket (hiv 1078). Megoldási javaslat ▪Önkormányzatok, intézmények, vállalkozások és a lakosság energiára fordított költségei nagyságrendekkel csökkennek. Az itt megtakarított források fejlesztésre fordíthatók. Az égéstermékek káros anyag kibocsátása nagymértékben csökken, ezáltal környezetünk védelme növekszik, és az életminőség javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/52 Kód: DD-43-GF-1-06 Sorszám: 334 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Alternatív energia Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Megújuló energiahasznosítás tekintetében térségi szinten jelenleg nincs fejlesztés. Gondolati szinten már megfogalmazódott az alternatív energia valamilyen típusának felhasználása, hasznosítása, de konkrét projekt elképzelésről még nem beszélhetünk. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek önkormányzatai, intézményei, vállalkozásai költségvetésük és forrásaik nagy részét jelenleg energiavásárlásra fordítják. A térségben a mezőgazdaság meghatározó ágazat, ellenben a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása jelenleg nem megoldott. Az alternatív energiák hasznosításának lehetőségeinek kihasználtsága nem megoldott. Probléma/ lehetőség ▪Hosszú távon szükséges egy térségi alternatív energiagazdálkodási stratégia elkészítése. Térségi szinten támogatni kell a mezőgazdasági hulladékhasznosítással, geotermikus energiahasznosítással, napenergia, szélenergia hasznosítással, biomassza hasznosítással, stb. kapcsolatos infrastruktúrafejlesztési elképzeléseket (hiv 1079). Megoldási javaslat ▪Önkormányzatok, intézmények, vállalkozások és a lakosság energiára fordított költségei nagyságrendekkel csökkennek. Az itt megtakarított források fejlesztésre fordíthatók. Az égéstermékek káros anyag kibocsátása nagymértékben csökken, ezáltal környezetünk védelme növekszik, és az életminőség javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/52 Kód: DD-43-GF-2-01 Sorszám: 321 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarcú marketing Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Jelen helyzetben a térségben a hátrányos helyzetű településeken agrármarketing tevékenységről nem beszélhetünk. Az AMC megyei képviseletét évekkel ezelőtt megszüntették, ezáltal még ilyen szintű képviselet sem áll az agrárvállalkozások szolgálatára. Helyzet/ adottság ▪Az agrárgazdaság szereplői nagymértékben információhiányosak, a kis családi vállalkozások piacra jutásának lehetőségei beszűkültek, erősen korlátozottak. Az egymás közötti kommunikáció hiánya befolyásolja az agrárgazdaság fejlődést. Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen szükséges térségi szinten megoldani a termékarcú agrármarketing fejlesztéseket. Ennek elengedhetetlen része az internet adta lehetőségek kihasználása. Ebből kifolyólag szükséges egy térségi komplex mezőgazdasági portál fejlesztés, mely magába foglalja az új típusú kereskedelem (e-kereskedelem) adta lehetőségek kihasználását. Ennek feltétele az agrárvállalkozások naprakész adatszolgáltatása, és ez irányú fejlesztéseinek segítése (hiv 335, 331, 323, 1759). Megoldási javaslat ▪A térségben lévő agrárvállalkozások a marketing adta lehetőségek kihasználásával vállalkozásuk fejlődése érdekében naprakész információhoz jutnak, a helyi piacok és e-piactér lehetőségeinek kiaknázásával elősegítik az agrárgazdaság fejlődését, nő a munkahelyteremtő és megtartó erejük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42323 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/52 Kód: DD-43-GF-2-01 Sorszám: 321 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/52 Kód: DD-43-GF-2-02 Sorszám: 322 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarcú marketing Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Jelen helyzetben a térségben agrármarketing tevékenységről nem beszélhetünk. Az AMC megyei képviseletét évekkel ezelőtt megszüntették, ezáltal még ilyen szintű képviselet sem áll az agrárvállalkozások szolgálatára. Helyzet/ adottság ▪Az agrárgazdaság szereplői nagymértékben információhiányosak, a kis családi vállalkozások piacra jutásának lehetőségei beszűkültek, erősen korlátozottak. Az egymás közötti kommunikáció hiánya befolyásolja az agrárgazdaság fejlődést. Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen szükséges térségi szinten megoldani a termékarcú agrármarketing fejlesztéseket. Ennek elengedhetetlen része az internet adta lehetőségek kihasználása. Ebből kifolyólag szükséges egy térségi komplex mezőgazdasági portál fejlesztés, mely magába foglalja az új típusú kereskedelem (e-kereskedelem) adta lehetőségek kihasználását. Ennek feltétele az agrárvállalkozások naprakész adatszolgáltatása, és ez irányú fejlesztéseinek segítése (hiv 336, 332, 324, 1791). Megoldási javaslat ▪A térségben lévő agrárvállalkozások a marketing adta lehetőségek kihasználásával vállalkozásuk fejlődése érdekében naprakész információhoz jutnak, a helyi piacok és e-piactér lehetőségeinek kiaknázásával elősegítik az agrárgazdaság fejlődését, nő a munkahelyteremtő és megtartó erejük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 11000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8411 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/52 Kód: DD-43-GF-2-02 Sorszám: 322 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/52 Kód: DD-43-GF-A-05 Sorszám: 2760 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarc nem mezőgazdasági termékké történő diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a hátrányos helyzetű településeken a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma alacsony, amit súlyosbít, hogy a mezőgazdaságon belüli foglalkoztatás csökkenése, a kiegészítő jövedelemmel rendelkező háztáji gazdaságok visszaszorultak és helyettük más jövedelemszerzési lehetőségek nem alakultak ki. ▪A térségben fellelhetők az értékes mesterségek, szakmák, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a termékarcú falvak egyedi arcának megőrzésében fontos szerepet töltenek be. Helyzet/ adottság ▪A térségben jellemzően alacsony a népesség jövedelmi helyzete, kevés a munkahelyteremtő, vagy megtartó vállalkozás, valamint nem megfelelő a termékarcot megjelenítő, helyi termékek/szolgáltatások minőségének fejlesztése és a hozzáadott értékek növekedése. Probléma/ lehetőség ▪Feladat a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelmet generáló, termék-előállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése, a helyben előállított termékcsomaggá fejlesztése, ezáltal a turizmus fejlesztésének elősegítése. E-piacterek (térségi agrár-, e-kereskedelmi- turisztikai termék- és szolgáltató portálok) létrehozása (hiv 331, 321). Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslatból következően nő a családok jövedelme, javul az életminőség, a termékek/szolgáltatások minősége javul, ennek következtében a termékcsomagok értékesíthetőbbé válnak, amely kihat a térség gazdaságának, ezen belül a turizmusának fejlődésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 29/52 Kód: DD-43-GF-A-05 Sorszám: 2760 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/52 Kód: DD-43-GF-A-06 Sorszám: 2761 Prioritás: Termékarcú agrárstruktúra kialakítása és korszerűsítése Intézkedés: Termékarc nem mezőgazdasági termékké történő diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma alacsony, amit súlyosbít, hogy a mezőgazdaságon belüli foglalkoztatás csökkenése, a kiegészítő jövedelemmel rendelkező háztáji gazdaságok visszaszorultak és helyettük más jövedelemszerzési lehetőségek nem alakultak ki. ▪A térségben fellelhetők az értékes mesterségek, szakmák, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a termékarcú falvak egyedi arcának megőrzésében fontos szerepet töltenek be. Helyzet/ adottság ▪A térségben jellemzően alacsony a népesség jövedelmi helyzete, kevés a munkahelyteremtő, vagy megtartó vállalkozás, valamint nem megfelelő a termékarcot megjelenítő, helyi termékek/szolgáltatások minőségének fejlesztése és a hozzáadott értékek növekedése. Probléma/ lehetőség ▪Feladat a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelmet generáló, termék-előállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése, a helyben előállított termékcsomaggá fejlesztése, ezáltal a turizmus fejlesztésének elősegítése. E-piacterek (térségi agrár-, e-kereskedelmi- turisztikai termék- és szolgáltató portálok) létrehozása (hiv 332, 322). Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslatból következően nő a családok jövedelme, javul az életminőség, a termékek/szolgáltatások minősége javul, ennek következtében a termékcsomagok értékesíthetőbbé válnak, amely kihat a térség gazdaságának, ezen belül a turizmusának fejlődésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 30/52 Kód: DD-43-GF-A-06 Sorszám: 2761 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/52 Kód: DD-43-GF-1-01 Sorszám: 325 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdasági tevékenységek támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben magas a munkanélküliség (14% álláskereső+regisztrálatlan 14%),mert a hátrányos települések vonzáskörzetében nem találhatók olyan nagy vállalkozások, melyeknek jelentős munkaerő felszívó hatása volna.A térség gazdasági, foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek, a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést.Ugyanakkor a munkaerőpiaci pozíciók romlása nehezíti a szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is. Helyzet/ adottság ▪A térségben a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen, az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak. Legnagyobb foglalkoztató a közszféra(27%). ▪A képzetlenség mellett számos olyan akadállyal kell megküzdeni, mint az információ deficit, az alacsony munkaerő-piaci érték, negatív attitűdök, a vidékiség és további hátrányok (pl. fogyatékosság, roma származás, személyiség-problémák). Probléma/ lehetőség ▪A jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdadasági tevékenységek támogatásán keresztül meglévő és új mikrovállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása a foglalkoztatottság elősegítése érdekében. (eszközbeszerzés, piacrajutás segítése, tanácsadás, stb.) (hiv 1078, 1654, 335, 331). Megoldási javaslat ▪A vidék (falvak) gazdaságának növekedéséből adódóan, nő a foglalkoztatottság, ezáltal a fiatalok, értelmiségiek elvándorlásának csökkenése várható. Az érintettek életminőségének javulása és a helyi gazdaság megerősödése által a helyi szolgáltatások iránti kereslet felgyorsul, ezáltal további új és meglévő vállalkozások fejlődésére nyílik lehetőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/52 Kód: DD-43-GF-1-02 Sorszám: 326 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdasági tevékenységek támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben magas a munkanélküliség (14% álláskereső+regisztrálatlan 14%),mert a települések vonzáskörzetében nem találhatók olyan nagy vállalkozások, amelyek jelentős munkaerő felszívó hatással bírnának.A térség gazdasági, foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek, a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést.Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is Helyzet/ adottság ▪A térségben a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen, az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak. Legnagyobb foglalkoztató a közszféra(27%). ▪A képzetlenség mellett számos olyan akadállyal kell megküzdeni, mint az információ deficit, az alacsony munkaerő-piaci érték, negatív attitűdök, a vidékiség és további hátrányok (pl. fogyatékosság, roma származás, személyiség-problémák). Probléma/ lehetőség ▪A jövedelemszerzés, foglakoztatás, gazdadasági tevékenységek támogatásán keresztül meglévő és új mikrovállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek támogatása a foglalkoztatottság elősegítése érdekében. (eszközbeszerzés, piacrajutás segítése, tanácsadás, stb.) (hiv 1079, 1658, 336, 332). Megoldási javaslat ▪A vidék (falvak) gazdaságának növekedéséből adódóan, nő a foglalkoztatottság, ezáltal a fiatalok, értelmiségiek elvándorlásának csökkenése várható. Az érintettek életminőségének javulása és a helyi gazdaság megerősödése által a helyi szolgáltatások iránti kereslet felgyorsul, ezáltal további új és meglévő vállalkozások fejlődésére nyílik lehetőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/52 Kód: DD-43-GF-A-01 Sorszám: 1654 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Térségi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A zselici hátrányos helyzetű falvak jellemzően elöregedőben, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. A családi munkaerő több mint fele, a fiatalok köréből került ki, ami igen hátrányos a gazdaságok továbbvitele szempontjából. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági vállalkozások jelentős részének pénzügyi helyzetére az alulfinanszírozottság, és likviditási problémák jellemzőek. Pénzintézeti megítélés szempontjából pedig a fedezetek elégtelensége, az alacsony kockázatviselő képesség és a magas kockázat képezi gátját a finanszírozhatóságnak. Probléma/ lehetőség ▪A fiatal gazdák támogatása, az agrárágazatban való szerepvállalásuk ösztönzése kiemelt fontosságú, mert körükben az innovációs készség és képesség, valamint a piaci szemlélet már jelenleg is erősebb és a jövőben tovább fokozható (hiv 325). ▪Cél, a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása. ▪Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési (a kertészetet magában foglalóan), állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindításához. Megoldási javaslat ▪A térségben folyamatosan nő a támogatott fiatal gazdák száma, a beruházások teljes értéke és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott-érték a támogatott farmok esetében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 33/52 Kód: DD-43-GF-A-01 Sorszám: 1654 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/52 Kód: DD-43-GF-A-02 Sorszám: 1658 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Térségi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A zselici falvak jellemzően elöregedőben, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. A családi munkaerő több mint fele, a fiatalok köréből került ki, ami igen hátrányos a gazdaságok továbbvitele szempontjából. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági vállalkozások jelentős részének pénzügyi helyzetére az alulfinanszírozottság, és likviditási problémák jellemzőek. Pénzintézeti megítélés szempontjából pedig a fedezetek elégtelensége, az alacsony kockázatviselő képesség és a magas kockázat képezi gátját a finanszírozhatóságnak. Probléma/ lehetőség ▪A fiatal gazdák támogatása, az agrárágazatban való szerepvállalásuk ösztönzése kiemelt fontosságú, mert körükben az innovációs készség és képesség, valamint a piaci szemlélet már jelenleg is erősebb és a jövőben tovább fokozható (hiv 326). ▪Cél, a fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása. ▪Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési (a kertészetet magában foglalóan), állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindításához. Megoldási javaslat ▪A térségben folyamatosan nő a támogatott fiatal gazdák száma, a beruházások teljes értéke és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott-érték a támogatott farmok esetében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 34/52 Kód: DD-43-GF-A-02 Sorszám: 1658 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/52 Kód: DD-43-GF-A-03 Sorszám: 1759 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Térségi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az elmúlt évek jelentős fejlesztési támogatásainak köszönhetően a hátrányos helyzetű településeken megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott vagy nem megfelelő összetételű, korszerűségű gép és eszközállomány lecserélődése. A térség mezőgazdaságának jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezőgazdasági üzemek folyamatos, az utóbbi idők változásainál gyorsabb ütemű korszerűsítését. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági üzemek – részben tőkehiány, részben a rendelkezésre álló támogatási források korlátozottsága miatt – csak kis hányadban tudták igénybe venni az AVOP pályázatokat, így az ágazatok szereplőinek technológiai lemaradásának mértéke nem csökkent. Az üzemek, telepek jelentős része felújításra szorul,a termelésben alkalmazott gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év. Probléma/ lehetőség ▪Fontos egyrészt a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító, a környezetvédelmi, ▪higiéniai, állatjóléti szempontokat érvényesítő építési beruházások támogatása, a növénytermesztésben, kertészetben (beleértve a betakarítás utáni fázist is) és az állattenyésztésben. Másrészt az alkalmazott gépek, technológiai berendezések energiatakarékosság, környezetvédelem és hatékonyság irányába történő korszerűsítése, korösszetételének javítása, az agrotechnikai, technológiai és genetikai színvonal emelését szolgáló fejlesztések. Mindezeken túl támogatni kell a termékek minőségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését (hiv 321). Megoldási javaslat ▪Nő azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be. A nettó hozzáadott érték pozitívan változik. Teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámra vetített bruttó hozzáadott érték növekszik, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 35/52 Kód: DD-43-GF-A-03 Sorszám: 1759 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/52 Kód: DD-43-GF-A-04 Sorszám: 1791 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Térségi mezőgazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az elmúlt évek jelentős fejlesztési támogatásainak köszönhetően a településeken megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott vagy nem megfelelő összetételű, korszerűségű gép és eszközállomány lecserélődése. A térség mezőgazdaságának jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezőgazdasági üzemek folyamatos, az utóbbi idők változásainál gyorsabb ütemű korszerűsítését. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági üzemek – részben tőkehiány, részben a rendelkezésre álló támogatási források korlátozottsága miatt – csak kis hányadban tudták igénybe venni az AVOP pályázatokat, így az ágazatok szereplőinek technológiai lemaradásának mértéke nem csökkent. Az üzemek, telepek jelentős része felújításra szorul,a termelésben alkalmazott gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év. Probléma/ lehetőség ▪Fontos egyrészt a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító, a környezetvédelmi, ▪higiéniai, állatjóléti szempontokat érvényesítő építési beruházások támogatása, a növénytermesztésben, kertészetben (beleértve a betakarítás utáni fázist is) és az állattenyésztésben. Másrészt az alkalmazott gépek, technológiai berendezések energiatakarékosság, környezetvédelem és hatékonyság irányába történő korszerűsítése, korösszetételének javítása, az agrotechnikai, technológiai és genetikai színvonal emelését szolgáló fejlesztések. Mindezeken túl támogatni kell a termékek minőségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését (hiv 322). Megoldási javaslat ▪Nő azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be. A nettó hozzáadott érték pozitívan változik. Teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámra vetített bruttó hozzáadott érték növekszik, a települési (helyi) gazdaság élénkülése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 36/52 Kód: DD-43-GF-A-04 Sorszám: 1791 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/52 Kód: DD-43-SzF-A-21 Sorszám: 1084 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Települések közösségi szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A hátrányos helyzetű falvakban a rendelkezésre álló közösségi színterek (Faluház, játszóterek, ifjúsági központok, stb.), közösségfejlesztésre alkalmas infrastrukturális feltételek hiányosak, vagy egyátalán nincsenek, állapotuk nem a XXI. század közösségfejlesztési igényeinek megfelelő. Ebből adódóan a kor követelményei által megfogalmazott közösségfejlesztést elősegítő minőségi szolgáltatásokra nagyrészt alkalmatlanok. Helyzet/ adottság ▪Közösségi színtér hiánya vagy alacsony minőségű infrastruktúra esetén a meglévő közösségek széthullnak, vagy új közösségek nem jönnek létre, ezáltal közösségfejlesztésről nem beszélhetünk. Probléma/ lehetőség ▪A települések igényeinek megfelelően támogatni kell a helyi közösségi színterek fejlesztését, többfunkciós szolgáltató központok kialakítását, minőségi infrastrukturális beruházások megvalósításával, magas szintű szolgáltatások nyújtásával biztosítható a közösségek megtartása, valamint új közösségek létrehozásának segítése(hiv 1070, 1092). Megoldási javaslat ▪A beruházások, fejlesztések megvalósításával a közösségek komfortérzete, illetve megtartó ereje megnő, ezáltal a közösségben való lét vonzóvá válik a kívülállók számára. Nő a közösségi tagok létszáma, több közösség által szervezett rendezvény generálódik. A rendezvényeken egyre több a turisztikai attrakció, ami által a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma, nő a helyben képződő bevétel, nő a népességmegtartó erő, valamint a települések komfortosabbá válnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 37/52 Kód: DD-43-SzF-A-21 Sorszám: 1084 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/52 Kód: DD-43-SzF-A-22 Sorszám: 1085 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Települések közösségi szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A falvakban a rendelkezésre álló közösségi színterek (Faluház, játszóterek, ifjúsági központok, stb.), közösségfejlesztésre alkalmas infrastrukturális feltételek hiányosak, vagy egyátalán nincsenek, állapotuk nem a XXI. század közösségfejlesztési igényeinek megfelelő. Ebből adódóan a kor követelményei által megfogalmazott közösségfejlesztést elősegítő minőségi szolgáltatásokra nagyrészt alkalmatlanok. Helyzet/ adottság ▪Közösségi színtér hiánya vagy alacsony minőségű infrastruktúra esetén a meglévő közösségek széthullnak, vagy új közösségek nem jönnek létre, ezáltal közösségfejlesztésről nem beszélhetünk. Probléma/ lehetőség ▪A települések igényeinek megfelelően támogatni kell a helyi közösségi színterek fejlesztését, többfunkciós szolgáltató központok kialakítását, minőségi infrastrukturális beruházások megvalósításával, magas szintű szolgáltatások nyújtásával biztosítható a közösségek megtartása, valamint új közösségek létrehozásának segítése(hiv 1071, 1093). Megoldási javaslat ▪A beruházások, fejlesztések megvalósításával a közösségek komfortérzete, illetve megtartó ereje megnő, ezáltal a közösségben való lét vonzóvá válik a kívülállók számára. Nő a közösségi tagok létszáma, több közösség által szervezett rendezvény generálódik. A rendezvényeken egyre több a turisztikai attrakció, ami által a térségben nő az eltöltött vendégéjszakák száma, nő a helyben képződő bevétel, nő a népességmegtartó erő, valamint a települések komfortosabbá válnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 38/52 Kód: DD-43-SzF-A-22 Sorszám: 1085 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/52 Kód: DD-43-SzF-A-15 Sorszám: 1070 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Közlekedési szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térségre jellemző aprófalvas hátrányos helyzetű településeken nagy szükség van a falugondnoki hálózat szolgáltatásaira. A falugondnokok munkájának egyik legfontosabb eszköze a falubusz, mellyel segítik az idősek, diákok, rászorulók ellátását, szállítását. Helyzet/ adottság ▪A falugondnoki hálózatok jól működnek, ellenben a rendelkezésre álló eszközállomány már elavult, amortizálódott. Ez fokozottan igaz a térség településeinek nagy részén futó falubuszokra is. A több éves mindennapi használat során a járművek elhasználódtak, megbízhatóságuk nagymértékben csökkent és egyre magasabbak a javítási, karbantartási költségek. Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen támogatni kell a településeket, új járművek beszerzésében (hiv 1084, 1072). Megoldási javaslat ▪A falugondnokok munkája hatékonyabbá, megbízhatóbbá válik, a térségben élők komfortérzete és életminősége nagymértékben megnő. Javul a települési közszolgáltatások minősége. A javítási karbantartási költségek csökkennek, az ezáltal megtakarított pénzek fejlesztésekre fordíthatók. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 39/52 Kód: DD-43-SzF-A-15 Sorszám: 1070 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/52 Kód: DD-43-SzF-A-16 Sorszám: 1071 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Közlekedési szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térségre jellemző aprófalvas településeken nagy szükség van a falugondnoki hálózat szolgáltatásaira. A falugondnokok munkájának egyik legfontosabb eszköze a falubusz, mellyel segítik az idősek, diákok, rászorulók ellátását, szállítását. Helyzet/ adottság ▪A falugondnoki hálózatok jól működnek, ellenben a rendelkezésre álló eszközállomány már elavult, amortizálódott. Ez fokozottan igaz a térség településeinek nagy részén futó falubuszokra is. A több éves mindennapi használat során a járművek elhasználódtak, megbízhatóságuk nagymértékben csökkent és egyre magasabbak a javítási, karbantartási költségek. Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen támogatni kell a településeket, új járművek beszerzésében (hiv 1085, 1073). Megoldási javaslat ▪A falugondnokok munkája hatékonyabbá, megbízhatóbbá válik, a térségben élők komfortérzete és életminősége nagymértékben megnő. Javul a települési közszolgáltatások minősége. A javítási karbantartási költségek csökkennek, az ezáltal megtakarított pénzek fejlesztésekre fordíthatók. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 40/52 Kód: DD-43-SzF-A-16 Sorszám: 1071 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/52 Kód: DD-43-SzF-B-01 Sorszám: 1072 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség hátrányos helyzetű településeinek egy része a 61 sz. másik része a 67.sz főútvonalak mentén helyezkedik el. Az említett utak forgalma egyre nő, ebből adódóan a településeken élők számára egyre fontosabb feladat a közlekedésbiztonság javítása. Helyzet/ adottság ▪A helyiek nehezen viselik a közlekedésbiztonságot veszélyeztető egyre nagyobb forgalmat. Probléma/ lehetőség ▪Az érintett településeken elkerülhetetlenek a közlekedésbiztonságot javító fejlesztések (gyalogátkelők, forgalomlassítók kialakítása, közlekedési lámpák elhelyezése, stb.)(hiv 1072). Megoldási javaslat ▪Nagymértékben csökken a balesetek száma, a közlekedésbiztonság és az itt élők életminősége javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 41/52 Kód: DD-43-SzF-B-01 Sorszám: 1072 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/52 Kód: DD-43-SzF-B-02 Sorszám: 1073 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség településeinek egy része a 61 sz. másik része a 67.sz főútvonalak mentén helyezkedik el. Az említett utak forgalma egyre nő, ebből adódóan a településeken élők számára egyre fontosabb feladat a közlekedésbiztonság javítása. Helyzet/ adottság ▪A helyiek nehezen viselik a közlekedésbiztonságot veszélyeztető egyre nagyobb forgalmat. Probléma/ lehetőség ▪Az érintett településeken elkerülhetetlenek a közlekedésbiztonságot javító fejlesztések (gyalogátkelők, forgalomlassítók kialakítása, közlekedési lámpák elhelyezése, stb.) (hiv 1073). Megoldási javaslat ▪Nagymértékben csökken a balesetek száma, a közlekedésbiztonság és az itt élők életminősége javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 42/52 Kód: DD-43-SzF-B-02 Sorszám: 1073 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/52 Kód: DD-43-SzF-B-03 Sorszám: 1076 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Egészséges tiszta települések Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térségben csak egy - két település rendelkezik csatornahálózattal. Az ivóvíz ellátás sem mindenhol megoldott, vagy szükséges a már meglévő ivóvíz minőségének javítása. Részben ezek az okok miatt is nevezhetőek hátrányos helyzetű településeknek. Helyzet/ adottság ▪A csatornahálózat hiánya miatt a településeken nagymértékű a talajszennyeződés, a térségben élők részére nincs mindenhol megfelelő minőségű ivóvíz. Probléma/ lehetőség ▪A csatornahálózat kiépítése, megfelelő színvonalú szennyvíztisztító berendezések üzembe helyezése mindenképpen megoldásra vár a településeken. Az ivóvíz ellátását is megfelelő minőségű és technológiájú tisztító berendezésekkel és eljárásokkal kell megoldani (hiv 1088). Megoldási javaslat ▪A településeken a csatornahálózat és a szennyvíztisztítók kiépítésével, a talajszennyeződés csökken, a lakosság komfortérzete nő. A minőségi ivóvíz ellátással az itt élők egészségesebbek lesznek, valamint az életminőségük nagymértékben javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/52 Kód: DD-43-SzF-B-04 Sorszám: 1077 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Egészséges tiszta települések Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térségben csak egy - két település rendelkezik csatornahálózattal. Az ivóvíz ellátás sem mindenhol megoldott, vagy szükséges a már meglévő ivóvíz minőségének javítása. Helyzet/ adottság ▪A csatornahálózat hiánya miatt a településeken nagymértékű a talajszennyeződés, a térségben élők részére nincs mindenhol megfelelő minőségű ivóvíz. Probléma/ lehetőség ▪A csatornahálózat kiépítése, megfelelő színvonalú szennyvíztisztító berendezések üzembe helyezése mindenképpen megoldásra vár a településeken. Az ivóvíz ellátását is megfelelő minőségű és technológiájú tisztító berendezésekkel és eljárásokkal kell megoldani(hiv 1089). Megoldási javaslat ▪A településeken a csatornahálózat és a szennyvíztisztítók kiépítésével, a talajszennyeződés csökken, a lakosság komfortérzete nő. A minőségi ivóvíz ellátással az itt élők egészségesebbek lesznek, valamint az életminőségük nagymértékben javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/52 Kód: DD-43-SzF-B-05 Sorszám: 1092 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Közszolgálati intézmények akadálymentesítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben lévő hátrányos helyzetű települések önkormányzatai és közintézményei csak részben, vagy egyáltalán nem tudták megoldani az akadálymentesítést. Helyzet/ adottság ▪Az akadálymentesítés nélküli hivatalok és közintézmények nem tudnak megfelelni a XXI. századi követelményeknek. A településen élő mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők ez irányú igényeit nem tudják ellátni, ezáltal az esélyegyenlőség is sérül. Probléma/ lehetőség ▪Az esélyegyenlőséget megteremtve minél több önkormányzatnál és közszolgálati intézménynél meg kell teremteni az akadálymentes elérhetőséget (hiv 1084). Megoldási javaslat ▪Az önkormányzatok és a közintézmények eleget tudnak tenni a törvény által előírt kötelezettségüknek, mindenhol megteremtődik a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők számára biztosítható elérés lehetősége és az esélyegyenlőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/52 Kód: DD-43-SzF-B-06 Sorszám: 1093 Prioritás: Lakosság életminőségének javítása Intézkedés: Közszolgálati intézmények akadálymentesítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben lévő önkormányzatok és közintézmények, csak részben, vagy egyáltalán nem tudták megoldani az akadálymentesítést. Helyzet/ adottság ▪Az akadálymentesítés nélküli hivatalok és közintézmények nem tudnak megfelelni a XXI. századi követelményeknek. A településen élő mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők ez irányú igényeit nem tudják ellátni, ezáltal az esélyegyenlőség is sérül. Probléma/ lehetőség ▪Az esélyegyenlőséget megteremtve minél több önkormányzatnál és közszolgálati intézménynél meg kell teremteni az akadálymentes elérhetőséget (hiv 1085). Megoldási javaslat ▪Az önkormányzatok és a közintézmények eleget tudnak tenni a törvény által előírt kötelezettségüknek, mindenhol megteremtődik a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők számára biztosítható elérés lehetősége és az esélyegyenlőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/52 Kód: DD-43-SzF-5-01 Sorszám: 1094 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Változásmenedzsment felállítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A hátrányos helyzetű térségben a hagyományos gazdaság visszaszorulásának következtében egyre kevesebb a tenni akaró, önálló akarattal rendelkező, kreatív ember. Az itt élők gondolatainak, elképzeléseinek projekté válásához a szakmai segítségnyújtás, az információhoz jutás jelenleg megfelelő mértékben és módon nem kielégítő. Helyzet/ adottság ▪A térségben gondolati szinten megfogalmazódott ötletek, elképzelések a megfelelő mértékű és minőségű szakmai segítségnyújtás és információhoz jutás hiányában elvesznek, ezáltal a kevés kreatív kezdeményezés is meghiúsul, amelynek következménye a térségben lévő települések leszakadása, az itt élők életminőségének romlása, elszegényedés, és egyre több a tenni akarás hiányával küszködő ember. Probléma/ lehetőség ▪Mivel a munkaügyi központok támogatásával egy-egy személy hosszú távon (5-6év) történő foglalkoztatása nem lehetséges, ezért a változásmenedzsment felállítása mindenképpen térségi feladat. A menedzsment feladata tanácsadás, a térségben élők gondolatainak, elképzeléseink projekté való fejlesztése, az itt élők információval való ellátása. A helyi gazdaság szereplőinek megfelelő mértékű tájékoztatása, segítése újgazdaságra való felkészítése. Ehhez szükséges a menedzsment számára eszközök és megfelelő infrastruktúra biztosítása (hiv 1095). Megoldási javaslat ▪A változásmenedzsment felállítása és működése eredményeképpen új vállalkozások jönnek létre, a térség turisztikai attrakcióinak száma nő, csökken a munkanélküliség, ezáltal a foglalkoztatottság, jövedelemszerzés növekszik, javul az életminőség (TAF rendszerház). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% 52000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50788 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/52 Kód: DD-43-SzF-5-01 Sorszám: 1094 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/52 Kód: DD-43-SzF-5-02 Sorszám: 1096 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Változásmenedzsment felállítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben a hagyományos gazdaság visszaszorulásának következtében egyre kevesebb a tenni akaró, önálló akarattal rendelkező, kreatív ember. Az itt élők gondolatainak, elképzeléseinek projekté válásához a szakmai segítségnyújtás, az információhoz jutás jelenleg megfelelő mértékben és módon nem kielégítő. Helyzet/ adottság ▪A térségben gondolati szinten megfogalmazódott ötletek, elképzelések a megfelelő mértékű és minőségű szakmai segítségnyújtás és információhoz jutás hiányában elvesznek, ezáltal a kevés kreatív kezdeményezés is meghiúsul, amelynek következménye a térségben lévő települések leszakadása, az itt élők életminőségének romlása, elszegényedés, és egyre több a tenni akarás hiányával küszködő ember. Probléma/ lehetőség ▪Mivel a munkaügyi központok támogatásával egy-egy személy hosszú távon (5-6év) történő foglalkoztatása nem lehetséges, ezért a változásmenedzsment felállítása mindenképpen térségi feladat. A menedzsment feladata tanácsadás, a térségben élők gondolatainak, elképzeléseink projekté való fejlesztése, az itt élők információval való ellátása. A helyi gazdaság szereplőinek megfelelő mértékű tájékoztatása, segítése újgazdaságra való felkészítése. Ehhez szükséges a menedzsment számára eszközök és megfelelő infrastruktúra biztosítása(hiv 1097). Megoldási javaslat ▪A változásmenedzsment felállítása és működése eredményeképpen új vállalkozások jönnek létre, a térség turisztikai attrakcióinak száma nő, csökken a munkanélküliség, ezáltal a foglalkoztatottság, jövedelemszerzés növekszik, javul az életminőség (TAF rendszerház). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 11200 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10094 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/52 Kód: DD-43-SzF-5-02 Sorszám: 1096 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/52 Kód: DD-43-SzF-6-01 Sorszám: 1095 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Információs adatbanki rendszer létrehozása és kezelése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A hátrányos helyzetű térségben lévő vállalkozásokról, termelt termékekről, turisztikai látnivalókról, attrakciókról, rendezvényekről és nyújtott szolgáltatásokról nem áll rendelkezésre rendszerezett információ. Bár számos jó minőségi termék és szolgáltatás létezik a térségben, de ezek további bővülését a belső piaca kialakulatlansága akadályozza. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek, turisztikai potenciállal rendelkező szolgáltatásainak nincs egységes adatbázisa. Csírájában, önállóan fellelhető kezdeményezések léteznek, de ezek párhuzamos fejlesztések és nincs kapcsolódás egy egységes térségi szolgáltatáshoz. Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen szükséges egy egységes, mindenre kiterjedő - települések közszféra, civil szféra és a gazdasági szféra, turisztikai információk, attrakciók adatait gyűjtő, rendszerező, tároló - térségi adatbank felállítása, karbantartása, naprakésszé tétele, kezelése (hiv 1094). Megoldási javaslat ▪Az adatbank felállításával, kezelésével létrejön a térség portáljainak (turisztikai, mezőgazdasági, stb.) települési honlapjainak, információs irodáinak, információs kiadványainak, gazdasági információknak hátteret biztosító, egységes, rendszerezett adatbázis, mely nagymértékben elősegíti a térség megismerését, közvetetten növeli a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, segíti a térségi gazdaságfejlődését, szereplők közötti kapcsolattartást, foglalkoztatás növelést és jövedelemszerzést. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42323 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/52 Kód: DD-43-SzF-6-01 Sorszám: 1095 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/52 Kód: DD-43-SzF-6-02 Sorszám: 1097 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Információs adatbanki rendszer létrehozása és kezelése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben lévő vállalkozásokról, termelt termékekről, turisztikai látnivalókról, attrakciókról, rendezvényekről és nyújtott szolgáltatásokról nem áll rendelkezésre rendszerezett információ. Bár számos jó minőségi termék és szolgáltatás létezik a térségben, de ezek további bővülését a belső piaca kialakulatlansága akadályozza. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezeteinek, turisztikai potenciállal rendelkező szolgáltatásainak nincs egységes adatbázisa. Csírájában, önállóan fellelhető kezdeményezések léteznek, de ezek párhuzamos fejlesztések és nincs kapcsolódás egy egységes térségi szolgáltatáshoz. Probléma/ lehetőség ▪Mindenképpen szükséges egy egységes, mindenre kiterjedő - települések közszféra, civil szféra és a gazdasági szféra, turisztikai információk, attrakciók adatait gyűjtő, rendszerező, tároló - térségi adatbank felállítása, karbantartása, naprakésszé tétele, kezelése (hiv 1096). Megoldási javaslat ▪Az adatbank felállításával, kezelésével létrejön a térség portáljainak (turisztikai, mezőgazdasági, stb.) települési honlapjainak, információs irodáinak, információs kiadványainak, gazdasági információknak hátteret biztosító, egységes, rendszerezett adatbázis, mely nagymértékben elősegíti a térség megismerését, közvetetten növeli a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, segíti a térségi gazdaságfejlődését, szereplők közötti kapcsolattartást, foglalkoztatás növelést és jövedelemszerzést. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 12000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8411 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 50/52 Kód: DD-43-SzF-6-02 Sorszám: 1097 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/52 Kód: DD-43-SzF-A-17 Sorszám: 1078 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Térségi komplex képzés, tájékoztatás és humánerőforrás fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben élő emberek munkalehetőségei a régi típusú gazdasági ágazatok megszűnésével, felszámolásával nagyrészt megszűntek. Ezáltal főleg a hátrányos helyzetű településeken sok az inaktív, a tartós munkanélküli, kialakult a több generációs munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Jelentős probléma az álláskeresők alacsony képzettsége, akik már tartós munkanélküliként nem képesek egy rövid fejlesztés, vagy képzés elvégzése után azonnal az elsődleges munkaerőpiacra visszakerülni, mentális állapotuk és szociokulturális státuszuk miatt. Probléma/ lehetőség ▪A tartós munkanélküliek munkába állításához hosszabb speciális fejlesztő programok szükségesek, ilyen lehetőség egy védett munkahely létrehozása, ahol a képzés (elméleti, gyakorlati,) mellett munkatapasztalatot is szerezhetnek. Miután oly szintre kerültek, hogy az elsődleges munkaerőpiac elvárásainak is megfelelnek „tranzitálhatóvá” válnak, más nem védett munkahelyekre (foglalkoztatás). Ennek következő lépése az önfoglalkoztatást és vállalkozást ösztönző, segítő (munkáltatói oldal) képzések beindítása (hiv 325, 1082, 335, 331). Megoldási javaslat ▪A térségben csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, a programban résztvevők életminősége javul, új munkahelyek és mikrovállalkozások jönnek létre, melyek segítik a vidék gazdasági fejlődését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 51/52 Kód: DD-43-SzF-A-17 Sorszám: 1078 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/52 Kód: DD-43-SzF-A-18 Sorszám: 1079 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Térségi komplex képzés, tájékoztatás és humánerőforrás fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben élő emberek munkalehetőségei a régi típusú gazdasági ágazatok megszűnésével, felszámolásával nagyrészt megszűntek. Ezáltal főleg a hátrányos helyzetű településeken sok az inaktív, a tartós munkanélküli, kialakult a több generációs munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Jelentős probléma az álláskeresők alacsony képzettsége, akik már tartós munkanélküliként nem képesek egy rövid fejlesztés, vagy képzés elvégzése után azonnal az elsődleges munkaerőpiacra visszakerülni, mentális állapotuk és szociokulturális státuszuk miatt. Probléma/ lehetőség ▪A tartós munkanélküliek munkába állításához hosszabb speciális fejlesztő programok szükségesek, ilyen lehetőség egy védett munkahely létrehozása, ahol a képzés (elméleti, gyakorlati,) mellett munkatapasztalatot is szerezhetnek. Miután oly szintre kerültek, hogy az elsődleges munkaerőpiac elvárásainak is megfelelnek „tranzitálhatóvá” válnak, más nem védett munkahelyekre (foglalkoztatás). Ennek következő lépése az önfoglalkoztatást és vállalkozást ösztönző, segítő (munkáltatói oldal) képzések beindítása (hiv 326, 1083, 336, 332). Megoldási javaslat ▪A térségben csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, a programban résztvevők életminősége javul, új munkahelyek és mikrovállalkozások jönnek létre, melyek segítik a vidék gazdasági fejlődését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 52/52 Kód: DD-43-SzF-A-18 Sorszám: 1079 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Bőszénfa, Cserénfa, Csoma, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Mosdós, Nagybajom, Nagyberki, Orci, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Sántos, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szentbalázs, Szilvásszentmárton, Taszár, Visnye, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

207 A Zselici Lámpások Akciócsoport vidékfejlesztési Leader stratégiája 5 prioritást tartalmaz. A stratégia készítésénél fő célként a térségben működő mikró vállalkozások fejlesztését, illetve a tradicionálisan mezőgazdasági területen más gazdasági szférához tartozó tevékenységek honosítását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy mindezek megvalósulhassanak a fejlesztési lehetőségekhez igazodva a feltételek megteremtése az elsődleges cél. Ezért az általunk megfogalmazott prioritások szoros kapcsolatban vannak egymással és szándékaink szerint erősítik egymást. Az új tevékenységek honosításához első sorban az itt élő emberek képzésén keresztül a számában magas szakképzetlen munkanélküli réteg bevonásával kell megteremteni a személyi feltételeket. Ehhez feltétlenül egy koordináló szervezetet kell létrehozni, mely a térségben mozgatja a munkaerőt, összhangba hozza a piacképes képzést a felmerülő igényekkel. Fontos feladat az itt élő lakosság helyben tartása. Ennek két fő intézkedése a megfelelő jövedelemszerző lehetőségek támogatása, illetve a helyi közösségek támogatásán keresztül a patriotizmus erősítése. Fontos jövedelem szerző lehetőségnek tartjuk a térségi turizmus fejlesztését, melyhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, utalva a megfelelő képzésekre – személyi oldalról – illetve megfelelő eszközöket kell teremteni a térségi átfogó kulturális és szabadidős programok rendszerbe szervezéséhez. Új turisztikai termékekkel kell megjelenni, melyek speciális fogyasztói igényeket képesek kielégíteni, mivel versenyezni nem tudunk a tömeg turisztikai termékekkel. Ehhez a prioritáshoz szorosan kapcsolódik a kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése prioritás, mivel a meglévő értékeket bemutatható állapotba kell hozni, a meglévő hagyományokból terméket kell előállítani a térségnek. A falu megújítás a természet és épített környezet állapota elsődleges feltétele a turisztikai tevékenység kiszélesítésének. A térségben mezőgazdasági tevékenység egyre kisebb lélekszámnak tud állandó, stabil megélhetést biztosítani. A Zselici Lámpások Akciócsoport vidékfejlesztési Leader stratégiája 5 prioritást tartalmaz. A stratégia készítésénél fő célként a térségben működő mikró vállalkozások fejlesztését, illetve a tradicionálisan mezőgazdasági területen más gazdasági szférához tartozó tevékenységek honosítását tűzte ki célul. Ahhoz, hogy mindezek megvalósulhassanak a fejlesztési lehetőségekhez igazodva a feltételek megteremtése az elsődleges cél. Ezért az általunk megfogalmazott prioritások szoros kapcsolatban vannak egymással és szándékaink szerint erősítik egymást. Az új tevékenységek honosításához első sorban az itt élő emberek képzésén keresztül a számában magas szakképzetlen munkanélküli réteg bevonásával kell megteremteni a személyi feltételeket. Ehhez feltétlenül egy koordináló szervezetet kell létrehozni, mely a térségben mozgatja a munkaerőt, összhangba hozza a piacképes képzést a felmerülő igényekkel. Fontos feladat az itt élő lakosság helyben tartása. Ennek két fő intézkedése a megfelelő jövedelemszerző lehetőségek támogatása, illetve a helyi közösségek támogatásán keresztül a patriotizmus erősítése. Fontos jövedelem szerző lehetőségnek tartjuk a térségi turizmus fejlesztését, melyhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, utalva a megfelelő képzésekre – személyi oldalról – illetve megfelelő eszközöket kell teremteni a térségi átfogó kulturális és szabadidős programok rendszerbe szervezéséhez. Új turisztikai termékekkel kell megjelenni, melyek speciális fogyasztói igényeket képesek kielégíteni, mivel versenyezni nem tudunk a tömeg turisztikai termékekkel. Ehhez a prioritáshoz szorosan kapcsolódik a kulturális örökség, táji hagyományok megőrzése prioritás, mivel a meglévő értékeket bemutatható állapotba kell hozni, a meglévő hagyományokból terméket kell előállítani a térségnek. A falu megújítás a természet és épített környezet állapota elsődleges feltétele a turisztikai tevékenység kiszélesítésének. A térségben mezőgazdasági tevékenység egyre kisebb lélekszámnak tud állandó, stabil megélhetést biztosítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

208 Ezért feltétlenül szükséges, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termények helyi feldolgozásával további munkahelyek létesüljenek, illetve a feldolgozó tevékenységgel nőjön a terület jövedelemtermelő képessége. Mindez természetesen elképzelhetetlen megfelelően szervezett marketing tevékenység nélkül, valamint új mikró vállalkozások létrehozása nélkül. Az általunk megalkotott prioritások és intézkedések közül elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy a tevékenység összehangolt és egységes legyen. Először létre kell hoznunk a koordináló szervezeteket és a megfelelő információs rendszert. A következő feladat a tárgyi-, személyi és környezeti feltételek megteremtése, s ezután lehet csak a stratégiában megfogalmazott termékarc részeinek támogatására egy változatos működőképes vidéki gazdasági struktúra kialakítására. Stratégiánk megvalósulása esetén feltétlen számítunk arra, hogy megáll a népesség csökkenése, csökkeni fog a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek aránya, megáll az értelmiségiek elvándorlása. Számottevő bevételt hoz a térségnek a turisztika és az idelátogatókat helyben készült termékekkel tudjuk ellátni, valamint az itt készült termékeket meg tudjuk jelentetni más piacokon is. Jelentősen javul a táj állapota, falvaink, kisvárosaink megújulnak, országos és európai hírnevet szereznek rendezvényeink és ki tud törni a térség az elmaradottságból. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termények helyi feldolgozásával további munkahelyek létesüljenek, illetve a feldolgozó tevékenységgel nőjön a terület jövedelemtermelő képessége. Mindez természetesen elképzelhetetlen megfelelően szervezett marketing tevékenység nélkül, valamint új mikró vállalkozások létrehozása nélkül. Az általunk megalkotott prioritások és intézkedések közül elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy a tevékenység összehangolt és egységes legyen. Először létre kell hoznunk a koordináló szervezeteket és a megfelelő információs rendszert. A következő feladat a tárgyi-, személyi és környezeti feltételek megteremtése, s ezután lehet csak a stratégiában megfogalmazott termékarc részeinek támogatására egy változatos működőképes vidéki gazdasági struktúra kialakítására. Stratégiánk megvalósulása esetén feltétlen számítunk arra, hogy megáll a népesség csökkenése, csökkeni fog a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek aránya, megáll az értelmiségiek elvándorlása. Számottevő bevételt hoz a térségnek a turisztika és az idelátogatókat helyben készült termékekkel tudjuk ellátni, valamint az itt készült termékeket meg tudjuk jelentetni más piacokon is. Jelentősen javul a táj állapota, falvaink, kisvárosaink megújulnak, országos és európai hírnevet szereznek rendezvényeink és ki tud törni a térség az elmaradottságból. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

209 A Zselici Lámpások tagjai részéről szemléletbeli kérdés is, hogy biztosítsa a településeken a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés egyenlőségét. A tervezés teljes folyamata során biztosítottuk a térség minden szereplője részére a közreműködés lehetőségét. Egyetértés alakult ki abban, hogy az Egyesület működési területén a fenntarthatóságot a három alappillér; a gazdaság fenntartható működtetése, a társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósítása és a környezet és a természeti erőforrások megőrzése együttesen tudja biztosítani. A cél az emberhez méltó élet biztosítása mindenki számára, melynek eszköze a gazdaság, és feltétele a természet, a környezet és az erőforrások megőrzése. Az egyes fejlesztési javaslatok társadalmi partnerségi egyeztetések sorozatán át kapcsolódtak egymáshoz. Nem csak a településeken, hanem az egyesület működési körzetén is kialakultak és folyamatos fejlődésen mentek, és mennek keresztül azok a kohéziós folyamatok, melyek eredményeként széleskörű támogatottságot élvező projektek alakultak ki. Az így létrejött nagyszámú, egymással összefüggő feladat megoldása csak valamennyi ágazat egyidejű, harmonikus fejlődésével, közös munkájával és együttműködésével képzelhető el. Körvonalazódik azon együttműködés, amely a széleskörű áttekintéssel rendelkező szakemberek bevonásával, a társadalmi támogatottság növekvő szintjével biztosítja a hosszú távú működés feltételeit. A döntéshozóknak meg kell hozni olyan népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek haszna esetleg csak évek múlva érezhető, de azonnali lemondást vagy anyagi áldozatot igényel. A turisztikai központú gazdaságfejlesztés révén nemcsak a természeti értékeinket, kulturális örökségünket tudjuk megőrizni, hanem egy fokozatosan bővülő piacot is fel tudunk építeni. Amely széleskörű együttműködés révén a termelj helyben, fogyasszuk el helyben fokozatos érvényesülése révén erősödik a térség lakosság megtartó képessége. A Zselici Lámpások tagjai részéről szemléletbeli kérdés is, hogy biztosítsa a településeken a szegregációmentességet, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés egyenlőségét. A tervezés teljes folyamata során biztosítottuk a térség minden szereplője részére a közreműködés lehetőségét. Egyetértés alakult ki abban, hogy az Egyesület működési területén a fenntarthatóságot a három alappillér; a gazdaság fenntartható működtetése, a társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósítása és a környezet és a természeti erőforrások megőrzése együttesen tudja biztosítani. A cél az emberhez méltó élet biztosítása mindenki számára, melynek eszköze a gazdaság, és feltétele a természet, a környezet és az erőforrások megőrzése. Az egyes fejlesztési javaslatok társadalmi partnerségi egyeztetések sorozatán át kapcsolódtak egymáshoz. Nem csak a településeken, hanem az egyesület működési körzetén is kialakultak és folyamatos fejlődésen mentek, és mennek keresztül azok a kohéziós folyamatok, melyek eredményeként széleskörű támogatottságot élvező projektek alakultak ki. Az így létrejött nagyszámú, egymással összefüggő feladat megoldása csak valamennyi ágazat egyidejű, harmonikus fejlődésével, közös munkájával és együttműködésével képzelhető el. Körvonalazódik azon együttműködés, amely a széleskörű áttekintéssel rendelkező szakemberek bevonásával, a társadalmi támogatottság növekvő szintjével biztosítja a hosszú távú működés feltételeit. A döntéshozóknak meg kell hozni olyan népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek haszna esetleg csak évek múlva érezhető, de azonnali lemondást vagy anyagi áldozatot igényel. A turisztikai központú gazdaságfejlesztés révén nemcsak a természeti értékeinket, kulturális örökségünket tudjuk megőrizni, hanem egy fokozatosan bővülő piacot is fel tudunk építeni. Amely széleskörű együttműködés révén a termelj helyben, fogyasszuk el helyben fokozatos érvényesülése révén erősödik a térség lakosság megtartó képessége. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

210 A gazdaság fejlesztés részeként biztosítani kívánjuk a hiányzó vállalkozás specifikus szakemberképzést. A széleskörű konzultáció és felmérések, adatgyűjtések eredményeként egy olyan adatbázis és információ halmaz áll rendelkezésünkre, amely révén a térségi együttműködés mind szélesebb köre alakítható ki. A gazdaság fejlesztés részeként biztosítani kívánjuk a hiányzó vállalkozás specifikus szakemberképzést. A széleskörű konzultáció és felmérések, adatgyűjtések eredményeként egy olyan adatbázis és információ halmaz áll rendelkezésünkre, amely révén a térségi együttműködés mind szélesebb köre alakítható ki. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

211 A LEADER kísérleti program a LEADER plusz Vidék Fejlesztési program során a települések összezárták soraikat amely az alábbiakat eredményezte: - egységes település arc megjelenítése - fejletlenebb települések felkarolása - az egységes gondolkodás rögzítése - a nagyobb feladatok vagy kihívások egységbe formáló település csoportok által való megoldás Az elért eredmények csak úgy valósulhattak meg, hogy olyan fejlesztési terveket dolgoztunk ki és valósítottunk meg amelyek erősítették a fentieket. Ezek az alábbiak voltak: - tudás alapú információs táblák - információt hordozó útbaigazító táblák - körtúra útvonalak - filagóriák - diák bázis helyek Ezek a pályázati támogatása megvalósult és fizikálisan megfogható fejlesztések jó alapot szolgálnak nagyobb ívű illetve nagyobb összegű fejlesztési projektek kidolgozására megvalósítására hiszen az alapok le vannak rakva szemléletben és más irányú gondolkodás folyamatban van. A gondolkodásra jellemző megjelent a településeken a termék arcot megjelenítő szemlélet amely új lehetőségeket új távlatokat jelenthet úgy is mint arculati elem de úgy is mint eladható termék. A tervezési területen magas az elmaradott települések száma, de adott egy háborítatlan természet amely megfelelő fejlesztésekkel jovő kép kialakításával kitörési pontjai lehetnek ezen településeknek. Természetesen a sikeres előrelépésért keményen meg kell dolgozni hiszen a már többszor kihangsúlyozott jövő kép és a fejlődés kidolgozója és megvalósítója egy szűk csoport amelynek az a másik célja, hogy a kör bővüljon és minél többen a társadalom minden szegmenséből kapcsolódjanak ezen munkához. A LEADER kísérleti program a LEADER plusz Vidék Fejlesztési program során a települések összezárták soraikat amely az alábbiakat eredményezte: - egységes település arc megjelenítése - fejletlenebb települések felkarolása - az egységes gondolkodás rögzítése - a nagyobb feladatok vagy kihívások egységbe formáló település csoportok által való megoldás Az elért eredmények csak úgy valósulhattak meg, hogy olyan fejlesztési terveket dolgoztunk ki és valósítottunk meg amelyek erősítették a fentieket. Ezek az alábbiak voltak: - tudás alapú információs táblák - információt hordozó útbaigazító táblák - körtúra útvonalak - filagóriák - diák bázis helyek Ezek a pályázati támogatása megvalósult és fizikálisan megfogható fejlesztések jó alapot szolgálnak nagyobb ívű illetve nagyobb összegű fejlesztési projektek kidolgozására megvalósítására hiszen az alapok le vannak rakva szemléletben és más irányú gondolkodás folyamatban van. A gondolkodásra jellemző megjelent a településeken a termék arcot megjelenítő szemlélet amely új lehetőségeket új távlatokat jelenthet úgy is mint arculati elem de úgy is mint eladható termék. A tervezési területen magas az elmaradott települések száma, de adott egy háborítatlan természet amely megfelelő fejlesztésekkel jovő kép kialakításával kitörési pontjai lehetnek ezen településeknek. Természetesen a sikeres előrelépésért keményen meg kell dolgozni hiszen a már többszor kihangsúlyozott jövő kép és a fejlődés kidolgozója és megvalósítója egy szűk csoport amelynek az a másik célja, hogy a kör bővüljon és minél többen a társadalom minden szegmenséből kapcsolódjanak ezen munkához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

212 Ösztönző erőként hat a sikeres projektek száma, de az el nem nyert pályázatok, megvalósítatlan tervek kellő kiértékelése tanulságok levonása újabb pozitív hozzá állást kell hogy kiváltson a vidék fejlesztésben szűkebb területen település fejlesztésben eltökélt civil szervezetek, vállalkozók, és önkormányzatok körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

213 A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösség 150 taggal alakult, 2007. decemberében megkapta az előzetes elismerést, kiválasztotta a tervezést koordináló csoport 14 helyi tagját, s felkérte a tervezési folyamatban való részvételre a 147/2007. kormányrendeletben megjelölt szervezeteket. Ezt követően hozzákezdett a helyi vidékfejlesztési stratégia elkészítéséhez, melyben jelenleg a III. mérföldkő feladatait valósítja meg. Ezzel párhuzamosan elindította a Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület megalakítását. A bírósági bejegyzés megtörtént, jogerőre emelkedett, de az alapszabály módosítása szükséges az időközben megjelent kötelező elemek beemelése okán. Fontos feladat a regisztrációkor csatlakozott további tagok regisztrálása az egyesületbe. A közgyűlés megválasztotta tisztségviselőit: 5 fős elnökséget bízott meg az egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtésével, az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzésével. A Zselici Lámpások Vidékfejlesztő Egyesület tevékenységét a vállalkozói szférát képviselő elnök irányítja.. Az elnökség tagjai között található még civil szervezeti vezető, vállalkozó és 2 polgármester. Az egyesület komplex tevékenység ellátására vállalkozik. Egyrészt: munkaszervezetet állít fel azzal a céllal, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia illetve az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetésével összefüggő operatív feladatokat ellátja, elvégzi az ehhez szükséges kommunikációs tevékenységét, ügyfélszolgálatot tart fenn, tanácsadást végez stb. Weblapot készít, ahol a térség szereplői teljes körű tájékoztatást kapnak a programról, ahol a pályázati egységcsomagok megtalálhatók stb. Tájékoztató kiadvány, plakát megjelentetése, amely a LEADER általános bemutatásán túl tartalmazza a HVS célját, prioritásait, a pályázati jogcímeket, a jogosultak körét, az elnyerhető támogatás összegét, arányát, a pályáztatás rendjét, elérhetőségeket stb. Másrészt alulról jövő igényként fogalmazódott meg a program teljes időtartamában a négy mikro- településcsoport tevékenységének segítése érdekében mentorok alkalmazása, a HVS megfelelő intézkedéséből finanszírozva. A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösség 150 taggal alakult, 2007. decemberében megkapta az előzetes elismerést, kiválasztotta a tervezést koordináló csoport 14 helyi tagját, s felkérte a tervezési folyamatban való részvételre a 147/2007. kormányrendeletben megjelölt szervezeteket. Ezt követően hozzákezdett a helyi vidékfejlesztési stratégia elkészítéséhez, melyben jelenleg a III. mérföldkő feladatait valósítja meg. Ezzel párhuzamosan elindította a Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület megalakítását. A bírósági bejegyzés megtörtént, jogerőre emelkedett, de az alapszabály módosítása szükséges az időközben megjelent kötelező elemek beemelése okán. Fontos feladat a regisztrációkor csatlakozott további tagok regisztrálása az egyesületbe. A közgyűlés megválasztotta tisztségviselőit: 5 fős elnökséget bízott meg az egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtésével, az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzésével. A Zselici Lámpások Vidékfejlesztő Egyesület tevékenységét a vállalkozói szférát képviselő elnök irányítja.. Az elnökség tagjai között található még civil szervezeti vezető, vállalkozó és 2 polgármester. Az egyesület komplex tevékenység ellátására vállalkozik. Egyrészt: munkaszervezetet állít fel azzal a céllal, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia illetve az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetésével összefüggő operatív feladatokat ellátja, elvégzi az ehhez szükséges kommunikációs tevékenységét, ügyfélszolgálatot tart fenn, tanácsadást végez stb. Weblapot készít, ahol a térség szereplői teljes körű tájékoztatást kapnak a programról, ahol a pályázati egységcsomagok megtalálhatók stb. Tájékoztató kiadvány, plakát megjelentetése, amely a LEADER általános bemutatásán túl tartalmazza a HVS célját, prioritásait, a pályázati jogcímeket, a jogosultak körét, az elnyerhető támogatás összegét, arányát, a pályáztatás rendjét, elérhetőségeket stb. Másrészt alulról jövő igényként fogalmazódott meg a program teljes időtartamában a négy mikro- településcsoport tevékenységének segítése érdekében mentorok alkalmazása, a HVS megfelelő intézkedéséből finanszírozva. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

214 A mikro-településcsoportok a regisztrációt követően kiválasztottak a három szféra képviselői közül 1-1 főt, akik összefogják és képviselik a helyi érdekeket a tervezést koordináló csoportban. A HVS leadását követően a TKCS tagjai - az Egyesület iránymutatása alapján - településcsoportjukon végeznének kommunikációs, pályázatgeneráló, segítő, gerjesztő tevékenységet, de a napi kapcsolattartás lehetőségét a mentor személyében látják, akinek feladata lenne többek között: Mindennapos jelenlét a mikro-településcsoport területén Lakossági fórumok szervezése, lebonyolítása a széleskörű tájékoztatás biztosítása érdekében Folyamatos szakmai tanácsadás, ügyfélszolgálat biztosítása a programmal kapcsolatosan, a pályázati felhívással kapcsolatos teljes körű tájékoztatás, személyes egyeztetéssel, útmutatás a pályázatokhoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez stb. A mikro-településcsoportok a regisztrációt követően kiválasztottak a három szféra képviselői közül 1-1 főt, akik összefogják és képviselik a helyi érdekeket a tervezést koordináló csoportban. A HVS leadását követően a TKCS tagjai - az Egyesület iránymutatása alapján - településcsoportjukon végeznének kommunikációs, pályázatgeneráló, segítő, gerjesztő tevékenységet, de a napi kapcsolattartás lehetőségét a mentor személyében látják, akinek feladata lenne többek között: Mindennapos jelenlét a mikro-településcsoport területén Lakossági fórumok szervezése, lebonyolítása a széleskörű tájékoztatás biztosítása érdekében Folyamatos szakmai tanácsadás, ügyfélszolgálat biztosítása a programmal kapcsolatosan, a pályázati felhívással kapcsolatos teljes körű tájékoztatás, személyes egyeztetéssel, útmutatás a pályázatokhoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez stb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés