Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Gazdasági, társadalmi és természeti ÜDE-ség a Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport (KACS) területén.

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 22%-a, 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 37 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 34,129 fő, a városokban élő lakosok száma 18,110 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 34,129 12 3 7 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Kecel 9,022 fő 7,763 fő 3,539 fő 2,607 fő Soltvadkert Akasztó Császártöltés Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 0 0 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 23 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 37 ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 900,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪8▪8▪900,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪705,406 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪725,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪4▪4▪600,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪8▪8▪107,883 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪10▪254,000 ▪Leader képzés▪2▪2▪18,000 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪66,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪6▪6▪93,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

5 ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A legfontosabb probléma a lakosság foglalkoztatásával kapcsolatos gondok, amely abból adódik, hogy a térség egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkezik (mezőgazdaság, mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar és ezekhez kapcsolódó szolgáltatóipar). A mezőgazdaság szerkezete, piaci viszonyai egyre kisebb jövedelmezőséget biztosítanak, amely által szűkül a foglalkoztatottság mértéke. A fiatalok a nagyobb jövedelem és a jobb életminőség miatt elvándorolnak, a települések elöregednek. ▪A vidékfejlesztési akciócsoport területén a legfontosabb lehetőség az összehangolt turisztikai csomagok kialakítása, a turisztikai adottságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében, illetve új jövedelemforrások kialakítása, amely elősegíti a mezőgazdaságból felszabaduló földterületek hasznosítását (pl. energiai növények), illetve a könnyűipar és a szolgáltatóipar fejlesztését.

6 Elsődleges prioritásként a gazdaságfejlesztés került megjelölésre, amely célul tűzte ki, hogy legyenek megbízható, jó minőségű termékeink és szolgáltatásaink, amelyet a piac elismer, igényel és jövedelmet biztosít. A célcsoport a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek a gazdasági megújulásunk záloga. A turisztikai adottságok térségi programcsomaggá szervezése segíti a több lábon álló kiegészítő jövedelem megteremtését. Másodlagos prioritás az életminőség javítása, amely az itt élők életfeltételeit kedvezőbbé, a vállalkozások számára vonzó környezetet teremt. Minden prioritásnál meghatározó tényező az emberi közösségek a mai kor követelményeihez igazodó új szemléletének formálása. Ezért szükséges szakmai, közösségi területeken képzéseket és öntevékeny civil műhelyeket biztosítani. Ennek a harmadlagos prioritásnak a megvalósítása fontos, mert az összes többi prioritás sikerességét is meghatározza. A gazdaságfejlődés további fejlődéséhez, a versenyképesség fokozása érdekében szükséges a település határain túlnyúló erőforrások térségi összefogása. Ezért a negyedleges prioritásnál célunk, hogy a térség arculatának és adottságainak megfelelően a gazdaság és turizmus fejlesztését új alapokra helyezzük, amellyel segítjük a közösségek aktívvá válását. Elsődleges prioritásként a gazdaságfejlesztés került megjelölésre, amely célul tűzte ki, hogy legyenek megbízható, jó minőségű termékeink és szolgáltatásaink, amelyet a piac elismer, igényel és jövedelmet biztosít. A célcsoport a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek a gazdasági megújulásunk záloga. A turisztikai adottságok térségi programcsomaggá szervezése segíti a több lábon álló kiegészítő jövedelem megteremtését. Másodlagos prioritás az életminőség javítása, amely az itt élők életfeltételeit kedvezőbbé, a vállalkozások számára vonzó környezetet teremt. Minden prioritásnál meghatározó tényező az emberi közösségek a mai kor követelményeihez igazodó új szemléletének formálása. Ezért szükséges szakmai, közösségi területeken képzéseket és öntevékeny civil műhelyeket biztosítani. Ennek a harmadlagos prioritásnak a megvalósítása fontos, mert az összes többi prioritás sikerességét is meghatározza. A gazdaságfejlődés további fejlődéséhez, a versenyképesség fokozása érdekében szükséges a település határain túlnyúló erőforrások térségi összefogása. Ezért a negyedleges prioritásnál célunk, hogy a térség arculatának és adottságainak megfelelően a gazdaság és turizmus fejlesztését új alapokra helyezzük, amellyel segítjük a közösségek aktívvá válását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. – A stratégia alapvető célja

8 Az előzetesen elismert Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport tevékenysége 12 településre (Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös külterület, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár) terjed ki, összesen 34.129 fő lakosra. A térség legnépesebb négy települése Kecel 9022 fő, Soltvadkert 7763 fő, Akasztó 3539 fő és Császártöltés 2607 fő. A települések rendelkeznek szélessávú internettel, elérhető mindhárom mobilhálózat és helyközi autóbusz megállóhellyel rendelkeznek. Nem rendelkeznek közművesített, közúton elérhető ipari parkkal. Földrajzilag a Duna-Tisza Közi Homokhátságon, közigazgatásilag a Dél-alföldi Régióban, azon belül Bács-Kiskun megye közepén és a Kiskőrösi kistérség egységében helyezkedik el. A Helyi Közösség erőforrásait elhelyezkedése, infrastruktúrája és hátrányos helyzetű térséggé történő átsorolása alapvetően meghatározza. Gazdasági életét negatívan érinti, hogy a térség a meghatározó jellegű beruházásokból kimaradt, autópálya, autóút. Ipari park és logisztikai beruházások sem épültek. A főutak az autópályákra jutást biztosítják ugyan, de ezek állapota nem kielégítő. Fontos szerepet tölt be a Budapest - Kelebia - Belgrád vasútvonal, amely azonban felújításra szorul. A térség gazdasági életében a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közel 5300 őstermelő jelentős szerepet játszik. E struktúrára épülnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet végző cégek, melyek alacsony hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Jelentős erőforrás a változatos adottságú termőföld, amelyhez kötődnek a kézimunka-igényes kertészeti ágazatok. Erőforrásként jelenik meg a kihasználatlan szállás- és vendéglátóhely kapacitás, amely kínálata nem megfelelő, mert kevés a diák-, ifjúsági- és munkásszállás. Az akciócsoport területén lévő természeti csodák a pihenést és a kikapcsolódást, a turizmus lehetőségeit kínálják. A térségünk idegenforgalmának alapját képezi a kerékpáros és lovasturizmus mellett, a kiemelt a termál- és gyógyvíz, a mesterséges horgásztavak, természetes vízfelületek, valamint az ezekhez kapcsolódó üdülési lehetőségek és gasztronómiai különlegességek. A térség történelmi és szellemi értékei az Árpádkori Csonka-torony, Szent Imre legendájának helyi vonatkozásai, a Petőfi kultusz, amelyek az idegenforgalom alappilléreit adják. Az előzetesen elismert Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport tevékenysége 12 településre (Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös külterület, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár) terjed ki, összesen 34.129 fő lakosra. A térség legnépesebb négy települése Kecel 9022 fő, Soltvadkert 7763 fő, Akasztó 3539 fő és Császártöltés 2607 fő. A települések rendelkeznek szélessávú internettel, elérhető mindhárom mobilhálózat és helyközi autóbusz megállóhellyel rendelkeznek. Nem rendelkeznek közművesített, közúton elérhető ipari parkkal. Földrajzilag a Duna-Tisza Közi Homokhátságon, közigazgatásilag a Dél-alföldi Régióban, azon belül Bács-Kiskun megye közepén és a Kiskőrösi kistérség egységében helyezkedik el. A Helyi Közösség erőforrásait elhelyezkedése, infrastruktúrája és hátrányos helyzetű térséggé történő átsorolása alapvetően meghatározza. Gazdasági életét negatívan érinti, hogy a térség a meghatározó jellegű beruházásokból kimaradt, autópálya, autóút. Ipari park és logisztikai beruházások sem épültek. A főutak az autópályákra jutást biztosítják ugyan, de ezek állapota nem kielégítő. Fontos szerepet tölt be a Budapest - Kelebia - Belgrád vasútvonal, amely azonban felújításra szorul. A térség gazdasági életében a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közel 5300 őstermelő jelentős szerepet játszik. E struktúrára épülnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet végző cégek, melyek alacsony hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Jelentős erőforrás a változatos adottságú termőföld, amelyhez kötődnek a kézimunka-igényes kertészeti ágazatok. Erőforrásként jelenik meg a kihasználatlan szállás- és vendéglátóhely kapacitás, amely kínálata nem megfelelő, mert kevés a diák-, ifjúsági- és munkásszállás. Az akciócsoport területén lévő természeti csodák a pihenést és a kikapcsolódást, a turizmus lehetőségeit kínálják. A térségünk idegenforgalmának alapját képezi a kerékpáros és lovasturizmus mellett, a kiemelt a termál- és gyógyvíz, a mesterséges horgásztavak, természetes vízfelületek, valamint az ezekhez kapcsolódó üdülési lehetőségek és gasztronómiai különlegességek. A térség történelmi és szellemi értékei az Árpádkori Csonka-torony, Szent Imre legendájának helyi vonatkozásai, a Petőfi kultusz, amelyek az idegenforgalom alappilléreit adják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 A hagyományőrzés, a vendégszeretet a térség minden településén erős, amely színes, és látványos programok hordozója. A vállalkozók versenyszelleme, szakértelme mindennapos termelési és piaci alkalmazkodása hasznos tapasztalatokat eredményezett. Példaértékű vált a térségben működő termelői csoportosulások, három elismert TÉSZ, két Termelői Csoport és két Szövetkezet, amely közvetlen kapcsolatot alakít ki a termelők és a piaci szereplők között, segítve a versenyképesség növelését. A térség mezőgazdasági jellegét erősíti a 60-as évektől a gimnázium mellett működő kertészeti szakközépiskola, amely az országban először vincellérképzést indított el. Az országos viszonylatban elsők között 35 tagintézménnyel létrejött a Kistérségi Egységes Iskola. A hagyományőrzés, a vendégszeretet a térség minden településén erős, amely színes, és látványos programok hordozója. A vállalkozók versenyszelleme, szakértelme mindennapos termelési és piaci alkalmazkodása hasznos tapasztalatokat eredményezett. Példaértékű vált a térségben működő termelői csoportosulások, három elismert TÉSZ, két Termelői Csoport és két Szövetkezet, amely közvetlen kapcsolatot alakít ki a termelők és a piaci szereplők között, segítve a versenyképesség növelését. A térség mezőgazdasági jellegét erősíti a 60-as évektől a gimnázium mellett működő kertészeti szakközépiskola, amely az országban először vincellérképzést indított el. Az országos viszonylatban elsők között 35 tagintézménnyel létrejött a Kistérségi Egységes Iskola. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 Természet: az akciócsoport területe három fő természeti zónára tagolható, melyek mindegyikében jelentős természeti értékek találhatók - Szikes zóna a terület nyugati határzónája, mely a folyószabályozás előtt a Duna mélyártéri területe volt. - A mélyártéri zónához a homokhátság peremén átmeneti zónaként csatlakozik a hajdani összefüggő turjánvonulat felszabadult láncolata, a lápos-turjános zóna, melynek jelentősebb tagjai: a Kurjantó, Kolon-tó, Kis- és Nagy Csukástó és a Keceli Örjeg. - Buckás-homokos zóna, amely a legmagasabb kitettségű terület a tervezési körzetben. Összességében 30-40 %- a védett, illetve egyéb természetes élőhelyek aránya. A védelem alá került élőlények kiterjedése megyei szinten is a legnagyobb arányú. Több településen meghaladja a 10 %-ot. A Kiskunsági Nemzeti Park kétharmadát, illetve a területünkre átnyúló területeket is az UNESCO Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A kiskőrösi Turjános és császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi területek a növény- és állatvilág gazdag választékát rejti. Két kiemelkedően fontos érzékeny természetvédelmi terület található, a Dunavölgyi sík,- és a Tisza homokhátsági vízgyűjtője. 11 településünket érinti a Natura 2000 hálózat, 31372 ha kiterjedésben. Felszíni vizek állapota: Minden település területe a Duna vízgyűjtőterületén fekszik. Két legfontosabb felszíni vízfolyás a Kiskunsági- főcsatorna és a Dunavölgyi-főcsatorna. Az 1980-1990-es években jellemzően csökkent a csapadékmennyiség, ennek eredményeként a vízgazdálkodású rendszer elemeit rosszul kezelték. Felszín alatti vizek: A Duna-Tisza köze homokhátságban bekövetkezett talajvízszint süllyedés hatása a természeti környezetet és a mezőgazdasági tevékenységet egyaránt hátrányosan érinti. A talajvíz állapotáról elmondható, hogy a szennyvíz szikkasztás hatására a települések belterülete alatt szennyvízdombok alakultak ki és ezáltal a talajvíz szennyezés érezhető. Természet: az akciócsoport területe három fő természeti zónára tagolható, melyek mindegyikében jelentős természeti értékek találhatók - Szikes zóna a terület nyugati határzónája, mely a folyószabályozás előtt a Duna mélyártéri területe volt. - A mélyártéri zónához a homokhátság peremén átmeneti zónaként csatlakozik a hajdani összefüggő turjánvonulat felszabadult láncolata, a lápos-turjános zóna, melynek jelentősebb tagjai: a Kurjantó, Kolon-tó, Kis- és Nagy Csukástó és a Keceli Örjeg. - Buckás-homokos zóna, amely a legmagasabb kitettségű terület a tervezési körzetben. Összességében 30-40 %- a védett, illetve egyéb természetes élőhelyek aránya. A védelem alá került élőlények kiterjedése megyei szinten is a legnagyobb arányú. Több településen meghaladja a 10 %-ot. A Kiskunsági Nemzeti Park kétharmadát, illetve a területünkre átnyúló területeket is az UNESCO Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A kiskőrösi Turjános és császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi területek a növény- és állatvilág gazdag választékát rejti. Két kiemelkedően fontos érzékeny természetvédelmi terület található, a Dunavölgyi sík,- és a Tisza homokhátsági vízgyűjtője. 11 településünket érinti a Natura 2000 hálózat, 31372 ha kiterjedésben. Felszíni vizek állapota: Minden település területe a Duna vízgyűjtőterületén fekszik. Két legfontosabb felszíni vízfolyás a Kiskunsági- főcsatorna és a Dunavölgyi-főcsatorna. Az 1980-1990-es években jellemzően csökkent a csapadékmennyiség, ennek eredményeként a vízgazdálkodású rendszer elemeit rosszul kezelték. Felszín alatti vizek: A Duna-Tisza köze homokhátságban bekövetkezett talajvízszint süllyedés hatása a természeti környezetet és a mezőgazdasági tevékenységet egyaránt hátrányosan érinti. A talajvíz állapotáról elmondható, hogy a szennyvíz szikkasztás hatására a települések belterülete alatt szennyvízdombok alakultak ki és ezáltal a talajvíz szennyezés érezhető. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 Akasztó, Kecel és Kiskőrös a 49/2001 Kormányrendelet szerint nitrát érzékeny területnek minősül. Az ivóvíz minőséget javító Dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító operatív programjába mind a 12 település érintett. Talajállapot: A talajok hasznosításukat tekintve főleg a közepes és gyenge minőségű szántók, erdők, valamint a szőlő-, gyümölcsös besorolást kapták. A valamikori Duna ártér mélyebb területeire meszes-szódás, szikes talajok a jellemzők, ezeken extenzív állattartás folyik. A láptalaj és a réti talaj közé ékelődve előfordul homok és futóhomok is, amely a korai gyümölcs, szőlő és spárga termesztés kiváló helyéül szolgál. A kertészkedés visszaszorulásával a futóhomok pusztító hatásával (defláló) számolni kell. A hulladékgazdálkodás minden településen megoldott a Homokhátsági regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer, illetve az Izsáki Hulladékgazdálkodási rendszer tagja. Akasztó, Kecel és Kiskőrös a 49/2001 Kormányrendelet szerint nitrát érzékeny területnek minősül. Az ivóvíz minőséget javító Dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító operatív programjába mind a 12 település érintett. Talajállapot: A talajok hasznosításukat tekintve főleg a közepes és gyenge minőségű szántók, erdők, valamint a szőlő-, gyümölcsös besorolást kapták. A valamikori Duna ártér mélyebb területeire meszes-szódás, szikes talajok a jellemzők, ezeken extenzív állattartás folyik. A láptalaj és a réti talaj közé ékelődve előfordul homok és futóhomok is, amely a korai gyümölcs, szőlő és spárga termesztés kiváló helyéül szolgál. A kertészkedés visszaszorulásával a futóhomok pusztító hatásával (defláló) számolni kell. A hulladékgazdálkodás minden településen megoldott a Homokhátsági regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer, illetve az Izsáki Hulladékgazdálkodási rendszer tagja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 Térségünk 12 települése közül 7 hátrányos helyzetű: Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi és Tázlár. Összlakosságának száma 18884 fő. Császártöltés Kecel város és Hajós között terül el. Lakossága 2607 fő, amely folyamatosan csökken. Többsége német ajkú. A 20-49, illetve 10-19 főt, csak kettő- kettő, a tíz fő alatti dolgozókat foglalkoztató vállalkozások száma 123. A vállalkozások negyede feldolgozóipari tevékenységet végez, ahol a foglalkoztatottak 41 %-a dolgozik. Csengőd az 53-as főútvonaltól 6 kilométerre, északkeletre helyezkedik el. Lakóinak száma 2304 fő, amely közel negyede tanyákon él. Gazdaságára jellemző, hogy 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozás csak egy, 20-49, illetve 10-19 főt foglalkoztató vállalkozás három-három található a településen. A tíz fő alatti létszámot foglalkoztató vállalkozások száma 77. A vállalkozások közel negyede kereskedelmi tevékenységet végez, ahol a foglalkoztatottak 12 %-a dolgozik. A település mezőgazdasági vállalkozói a foglalkoztatottságból közel 30 %-os részesedést képviselnek. A településen az aktív korú lakosság aránya 3%-kal nagyobb az országos átlagnál. Imrehegy, Keceltől 5,5 km-re, Kiskunhalas irányába helyezkedik el. Lakóinak száma 774 fő, amely folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 19, ennél magasabb foglalkoztatási kategória a településen nem található. A legtöbb vállalkozást adó szektor a kereskedelem, a legnagyobb foglalkoztató a mezőgazdasági szektor. Kaskantyú, Kiskőröstől 11 km-re helyezkedik el. Népessége 1057 fő, amely adat folyamatosan csökken. A 10-19 főt, és 33 db 1-9 főt foglalkoztató vállalkozás működik a településen. A vállalkozások közel 30%-a kereskedelmi, ötöde mezőgazdasági tevékenységet folytat, ahol a foglalkoztatottak 42 %-a dolgozik. A 18-59 éves korú lakosság aránya magasabb az országos átlagnál. Kecel lakossága 9022 fő, amely évek óta folyamatosan csökken az elvándorlások következtében. 4 db 50 főnél, 5 db 20 főnél és 17 db 10-19 főt és 451 db 1-9 főt foglalkoztató vállalkozás működik a településen. A vállalkozások harmada kereskedelmi és közel 20%-a mezőgazdasági tevékenységet végez. Ez utóbbi a település lakóinak közel egyharmadát jelenti. A település öt legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 12 %-át adja a településen belüli foglalkoztatásnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 Páhi, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre helyezkedik el. Lakosainak száma 1294 fő. Jellemző, hogy 50 főnél többet, 20-49, illetve 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások esetén egy-egy, még 1-9 főt esetében 37 vállalkozás tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a mezőgazdaság, legtöbb vállalkozást adó szektor a kereskedelem. Tázlár, Soltvadkerttől 10 km-re helyezkedik el. Lakossága 1826 fő. Egy 20-49 és egy 10-19 főt foglalkoztató vállalkozás található a településen. A tíz fő alatti létszámot foglalkoztató vállalkozások száma 54. A vállalkozások több, mint negyede kereskedelmi tevékenységet végez, a térséghez hasonlóan a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkoztató. Az aktív korú lakosság aránya, 3 % ponttal magasabb az országos átlagnál. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás –Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 18% 31% 5% 12% 6% 0% 9% 3%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 28% 26% 13% 3% 5% 2% 14% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.4%, ami 0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.4% ▪Változás 2003-hoz képest 0.8 százalékpont

19 A térségünk foglalkoztatottságának településsoros adatlapjaiból az alábbi jellemzőket ismerhetjük fel. A 12 településből 7-re a mezőgazdaság, erdő,- hal,- vadgazdálkodás a jellemző, 5 településen a feldolgozó ipar aránya magasabb. A mezőgazdasági szektor 28 %-át, a feldolgozószektor 26%-át foglalkoztatja az aktív korú lakosságnak. Kimagasló a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya Kaskantyún 42%, Tázláron 41% és Páhin 39%. A feldolgozóipar Császártöltésen 41%, Soltszentimrén 33%-os aránnyal a legmagasabb értékű. A két szektor mélyebb vizsgálatakor kitűnik, hogy a feldolgozóipar a mezőgazdasági ágazatra épül (borászat, gyümölcsfeldolgozás), a feldolgozóipar pedig kapcsolódik a könnyűiparhoz (csomagolóanyagok, műanyag termékek gyártása). Így a térség nagyon erősen mezőgazdasági termeléstől függő. Harmadik legjelentősebb foglalkoztatási szektor a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy, melyek a foglalkoztatottak 15%-ának ad munkalehetőséget. A többi szektor aránya 5%, illetve ez alatti értékeket mutat. Térségünk jelentős problémája az időszakos foglalkoztatás (betakarítás, kertészeti munkák) megoldása. A foglalkoztatási viszonyokat a gazdasági környezet alapvetően meghatározza. Ezt tükrözi a foglalkoztatottság, szektorok szerinti alakulása is. A mezőgazdaság foglalkoztatási adataiban nem jelenik meg az őstermelői tevékenység, pedig a termelés jelentős hányadát az őstermelők valósítják meg. Az 5392 regisztrált őstermelő egy része főállású tevékenységként végzi a termelést, így önfoglalkoztatóként növeli a foglalkoztatottak létszámát, a többi őstermelő kiegészítő tevékenységként végez munkát. Sajátos, az időszaki foglalkoztatás viszonylag magas mértéke, a kertészeti kultúrák telepítését és betakarítási munkáit alkalmi munkavállalókkal tudják csak megoldani. A foglalkoztatásban jelentős szerepet tölt be a közigazgatás, oktatás, egészségügy szektorok, ahol a dolgozók 14%-a végez munkát. Vannak települések, ahol a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Az építőipar, a szállítás és raktározás 5-6 %-os, a kereskedelem 16%-os foglalkoztatást biztosít a munkavállalóknak. A foglalkoztatásban egy-két százalékos a pénzügyi és egyéb szolgáltatás. A térségünk foglalkoztatottságának településsoros adatlapjaiból az alábbi jellemzőket ismerhetjük fel. A 12 településből 7-re a mezőgazdaság, erdő,- hal,- vadgazdálkodás a jellemző, 5 településen a feldolgozó ipar aránya magasabb. A mezőgazdasági szektor 28 %-át, a feldolgozószektor 26%-át foglalkoztatja az aktív korú lakosságnak. Kimagasló a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya Kaskantyún 42%, Tázláron 41% és Páhin 39%. A feldolgozóipar Császártöltésen 41%, Soltszentimrén 33%-os aránnyal a legmagasabb értékű. A két szektor mélyebb vizsgálatakor kitűnik, hogy a feldolgozóipar a mezőgazdasági ágazatra épül (borászat, gyümölcsfeldolgozás), a feldolgozóipar pedig kapcsolódik a könnyűiparhoz (csomagolóanyagok, műanyag termékek gyártása). Így a térség nagyon erősen mezőgazdasági termeléstől függő. Harmadik legjelentősebb foglalkoztatási szektor a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy, melyek a foglalkoztatottak 15%-ának ad munkalehetőséget. A többi szektor aránya 5%, illetve ez alatti értékeket mutat. Térségünk jelentős problémája az időszakos foglalkoztatás (betakarítás, kertészeti munkák) megoldása. A foglalkoztatási viszonyokat a gazdasági környezet alapvetően meghatározza. Ezt tükrözi a foglalkoztatottság, szektorok szerinti alakulása is. A mezőgazdaság foglalkoztatási adataiban nem jelenik meg az őstermelői tevékenység, pedig a termelés jelentős hányadát az őstermelők valósítják meg. Az 5392 regisztrált őstermelő egy része főállású tevékenységként végzi a termelést, így önfoglalkoztatóként növeli a foglalkoztatottak létszámát, a többi őstermelő kiegészítő tevékenységként végez munkát. Sajátos, az időszaki foglalkoztatás viszonylag magas mértéke, a kertészeti kultúrák telepítését és betakarítási munkáit alkalmi munkavállalókkal tudják csak megoldani. A foglalkoztatásban jelentős szerepet tölt be a közigazgatás, oktatás, egészségügy szektorok, ahol a dolgozók 14%-a végez munkát. Vannak települések, ahol a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Az építőipar, a szállítás és raktározás 5-6 %-os, a kereskedelem 16%-os foglalkoztatást biztosít a munkavállalóknak. A foglalkoztatásban egy-két százalékos a pénzügyi és egyéb szolgáltatás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 A munkanélküliek aránya az országos érték alatti, esetenként megközelítő annak mértékét. Jelenleg 6%-os a munkanélküliségi mutató, amely enyhén növekvő mértékű. A képzett fiatal munkaerőt a mikrovállalkozások és a mezőgazdasági termelés nem tudja képzettségüknek megfelelően alkalmazni, így a diplomás, pályakezdő munkanélkülieknél az elvándorlás (munkalehetőség keresés) folyamata indult be. Az önkormányzati szociális segélyben részesítettek átlaga 26 fő/év. Kiemelkedő a segélyezettek száma Kecelen (174 fő), illetve Soltvadkerten (54 fő). Közcélú foglalkoztatás átlagosan 2,6 fő, legmagasabb a 9 fős létszámával Csengőd és Kecel. Az SZJA- alapot képező jövedelem átlaga a lakosság összlétszámának arányában 180250 Ft/év. Legalacsonyabb szintű jövedelem Imrehegyen, a legmagasabb pedig Kiskőrösön realizálódik. A munkanélküliek aránya az országos érték alatti, esetenként megközelítő annak mértékét. Jelenleg 6%-os a munkanélküliségi mutató, amely enyhén növekvő mértékű. A képzett fiatal munkaerőt a mikrovállalkozások és a mezőgazdasági termelés nem tudja képzettségüknek megfelelően alkalmazni, így a diplomás, pályakezdő munkanélkülieknél az elvándorlás (munkalehetőség keresés) folyamata indult be. Az önkormányzati szociális segélyben részesítettek átlaga 26 fő/év. Kiemelkedő a segélyezettek száma Kecelen (174 fő), illetve Soltvadkerten (54 fő). Közcélú foglalkoztatás átlagosan 2,6 fő, legmagasabb a 9 fős létszámával Csengőd és Kecel. Az SZJA- alapot képező jövedelem átlaga a lakosság összlétszámának arányában 180250 Ft/év. Legalacsonyabb szintű jövedelem Imrehegyen, a legmagasabb pedig Kiskőrösön realizálódik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Kecel székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 656 fő 5% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 5%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪136 ▪71 ▪70 ▪62 ▪60 Árbevétel (ezer Ft) ▪2,000,00 0 ▪1,657,00 0 ▪1,973,30 3 ▪3,824,00 0 ▪2,014,51 2 Működés helye a térségben ▪Kecel ▪Soltvadkert ▪Kecel ▪Páhi ▪Tabdi Főtevékenység ▪2871 Vas, acél tárolóeszköz gyártása ▪2222 Máshova nem sorolt nyomás ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪1593 Bortermelés Név ▪Pintér Művek ▪BS-Plasztik Bt. ▪Fejes és Társa Kft. ▪Royal-Hűs Kft. ▪Kiss és Társai Kft. 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar ▪Kereskedelem, javítás ▪54 ▪53 ▪50 ▪901,027 ▪3,297,00 0 ▪4,577,47 3 ▪1,326,41 0 ▪5,137,13 6 ▪Soltvadkert ▪Tabdi ▪Kecel ▪Kiskőrös ▪2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása ▪5010 Gépjármű- kereskedelem ▪1595 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪5246 Vasáru-, festék-, üveg- kiskereskedelem A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Material Plasztik Kft. Név ▪Woker-Trade Kft. ▪Modus Vivendi Kft. ▪Akker-Plussz Kft. ▪Autocent Kft. 6 7 8 9 10

24 A Kunsági Helyi Közösség területén 1857 aktív vállalkozás található. Általánosan a vállalkozásokat szektoronként vizsgálva megállapítható, hogy az aktív vállalkozások tekintetében a kereskedelemmel foglalkozik a legtöbb vállalkozás, több mint 30%. A feldolgozóipar részesedése 18 %, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban levő vállalkozások részesedése 12%, a mezőgazdaságé pedig 11 %-os részesedést mutat. Az első 4 szektorban a vállalkozások 72 %-a tevékenykedik. A térségben a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozást vizsgálva megállapítható, hogy 50 fő foglalkoztatása alatt nem lehet a listára felkerülni, illetve az árbevétel tekintetében a milliárdos értékhatár közelében, illetve felette kell lenni. A legjelentősebb foglalkoztató vállalkozások szektor szerint a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás (továbbiakban: feldolgozóipar) szektorba működik, szám szerint 6 db vállalkozás. A 10 legnagyobb foglalkoztató működési helyét vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb települések Kecel és Soltvadkert, amely területén 3-3 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás található, illetve Tabdin kettő, Páhi és Akasztó településeken egy-egy vállalkozás. A vállalkozások tevékenységük alapján az alábbi tevékenységet végzik. A Pintér Művek atomerőművekben használatos alkatrészek gyártásával és szerszámkészítéssel foglalkozik. A Fejes és Társa Kft. hústermékeivel a környéket, illetve az Észak-Magyarországi régió jelentős részét látja el. A Modus Vivendi Kft. Építőipari tevékenységet végez. A soltvadkerti legnagyobb foglalkoztatók közül a BS-Plasztik Bt máshova nem sorolt tevékenységet, a Materiál Plasztik műanyaggyártási tevékenységet végez az egyik legmodernebb műanyagüzemet mondhatja magáénak. Fő profiljuk az, hogy polietilén alapanyagokból csomagolóanyagokat állítanak elő. Az Autócent Kft személy és haszongépjármű kereskedelemmel foglalkozik (Skoda, Volkswagen). Tabdin a két legjelentősebb vállalkozás közül a Kiss és Társai Kft, amely üdítőital gyártással, illetve asztali bor előállítással, forgalmazással foglalkozik. A Woker-Trade Kft szeszipari termékek palackozását, forgalmazását végzi. A Royal-Hús Kft. sertésvágást végez a térség legnagyobb vágóhídján. Az Akker Plus Kft. pedig a térségben meghatározó szereppel rendelkezik az építőanyag forgalmazásban. A Kunsági Helyi Közösség területén 1857 aktív vállalkozás található. Általánosan a vállalkozásokat szektoronként vizsgálva megállapítható, hogy az aktív vállalkozások tekintetében a kereskedelemmel foglalkozik a legtöbb vállalkozás, több mint 30%. A feldolgozóipar részesedése 18 %, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban levő vállalkozások részesedése 12%, a mezőgazdaságé pedig 11 %-os részesedést mutat. Az első 4 szektorban a vállalkozások 72 %-a tevékenykedik. A térségben a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozást vizsgálva megállapítható, hogy 50 fő foglalkoztatása alatt nem lehet a listára felkerülni, illetve az árbevétel tekintetében a milliárdos értékhatár közelében, illetve felette kell lenni. A legjelentősebb foglalkoztató vállalkozások szektor szerint a bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás (továbbiakban: feldolgozóipar) szektorba működik, szám szerint 6 db vállalkozás. A 10 legnagyobb foglalkoztató működési helyét vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb települések Kecel és Soltvadkert, amely területén 3-3 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás található, illetve Tabdin kettő, Páhi és Akasztó településeken egy-egy vállalkozás. A vállalkozások tevékenységük alapján az alábbi tevékenységet végzik. A Pintér Művek atomerőművekben használatos alkatrészek gyártásával és szerszámkészítéssel foglalkozik. A Fejes és Társa Kft. hústermékeivel a környéket, illetve az Észak-Magyarországi régió jelentős részét látja el. A Modus Vivendi Kft. Építőipari tevékenységet végez. A soltvadkerti legnagyobb foglalkoztatók közül a BS-Plasztik Bt máshova nem sorolt tevékenységet, a Materiál Plasztik műanyaggyártási tevékenységet végez az egyik legmodernebb műanyagüzemet mondhatja magáénak. Fő profiljuk az, hogy polietilén alapanyagokból csomagolóanyagokat állítanak elő. Az Autócent Kft személy és haszongépjármű kereskedelemmel foglalkozik (Skoda, Volkswagen). Tabdin a két legjelentősebb vállalkozás közül a Kiss és Társai Kft, amely üdítőital gyártással, illetve asztali bor előállítással, forgalmazással foglalkozik. A Woker-Trade Kft szeszipari termékek palackozását, forgalmazását végzi. A Royal-Hús Kft. sertésvágást végez a térség legnagyobb vágóhídján. Az Akker Plus Kft. pedig a térségben meghatározó szereppel rendelkezik az építőanyag forgalmazásban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása relatív értelemben 5 %-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak, abszolút értelemben pedig 656 fő foglalkoztatottat jelent. A térségben a vállalkozás számát létszám szerint vizsgálva megállapítható, hogy az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások jelentik a döntő többséget, amely megközelítőleg 94 %-ot jelent. A 10-19 fős vállalkozások száma kb. 3 %-ot, a 20-49 főt foglalkoztató vállalkozások 2 %-ot és az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások száma majdnem eléri az 1 %-ot. A térségben a többi térséghez képest nagyon erős a vállalkozói kedv és erős a versenyszellem, amely a vállalkozásfejlesztést szolgálja. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása relatív értelemben 5 %-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak, abszolút értelemben pedig 656 fő foglalkoztatottat jelent. A térségben a vállalkozás számát létszám szerint vizsgálva megállapítható, hogy az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások jelentik a döntő többséget, amely megközelítőleg 94 %-ot jelent. A 10-19 fős vállalkozások száma kb. 3 %-ot, a 20-49 főt foglalkoztató vállalkozások 2 %-ot és az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások száma majdnem eléri az 1 %-ot. A térségben a többi térséghez képest nagyon erős a vállalkozói kedv és erős a versenyszellem, amely a vállalkozásfejlesztést szolgálja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység9 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység23 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység25 Oktatással kapcsolatos tevékenység11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 10 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 8 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 17 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 A non-profit szervezetek a vidékfejlesztési akciócsoport területén a térség civil aktivitását határozzák meg. A non-profit szervezetek 18 típusú aktivitása közül térségünkben 15 típusa található meg. Nem rendelkezünk környezetvédelemi tevékenységet folytató non-profit szervezettel, nincs adományosztó és politikai tevékenységet folytató civil szervezetünk. A térség területén 133 bejegyzett non-profit szervezet működik, amely mellett nem bejegyzett „klubok” (nyugdíjas, ifjúsági, néptánc, stb.) működnek. Megállapítható, hogy a szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek száma 25, amely a civilszféra közel 20 %-a, a sporttal kapcsolatos tevékenységet folytató szervezetek száma 23 (kb. 17 %-a), a szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenységű szervezet 17 (13%), amely térségünk civil életének felét teszi ki. A települések non-profit szervezetei hagyományosan részt vállalnak az értékteremtő, értékmegőrző oktatás és kulturális tevékenységekben is. A térség non-profit szervezeteinek közös problémája a szerény pénzügyi helyzetük, ami a rendszeres működési feltételeiket bizonytalanná teszi. Térségünkben a legjelentősebb civil szervezetek különböző arányban fordulnak elő. Akasztón működő Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Tartsa életbe a zenét, a Sporthorgász Egyesület, a Futball Klub, Kopogós Gyermektánc Együttes és az Európai Akasztóért Egyesület működik önkormányzati költségvetésből. Császártöltésen a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Csengődön a horgász-, vadász egyesületek, a WAFT Alapítvány, a Tűzoltó Egyesület, Sport Egyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete és Csengőd Községért Alapítvány működnek. Imrehegyen a Tűzoltó Egyesület, Soltvadkerten pedig a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Petőfi Horgászegyesület, Evangélikus Egyházközösség és a Kossuth Diáksport Egyesület segíti jelentősen a rendezvényeket. Tabdin az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Önkéntes Faluvédelmi Egyesület, Szőlőskert Horgász Egyesület és Mozgáskorlátozottak Egyesülete végez szakmai feladatokat. Tázlár méretéhez képest jelentős civil háttérrel rendelkezik, akik közül tagjaink között találhatóak a jelentősebb szervezetek. A non-profit szervezetek a vidékfejlesztési akciócsoport területén a térség civil aktivitását határozzák meg. A non-profit szervezetek 18 típusú aktivitása közül térségünkben 15 típusa található meg. Nem rendelkezünk környezetvédelemi tevékenységet folytató non-profit szervezettel, nincs adományosztó és politikai tevékenységet folytató civil szervezetünk. A térség területén 133 bejegyzett non-profit szervezet működik, amely mellett nem bejegyzett „klubok” (nyugdíjas, ifjúsági, néptánc, stb.) működnek. Megállapítható, hogy a szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek száma 25, amely a civilszféra közel 20 %-a, a sporttal kapcsolatos tevékenységet folytató szervezetek száma 23 (kb. 17 %-a), a szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenységű szervezet 17 (13%), amely térségünk civil életének felét teszi ki. A települések non-profit szervezetei hagyományosan részt vállalnak az értékteremtő, értékmegőrző oktatás és kulturális tevékenységekben is. A térség non-profit szervezeteinek közös problémája a szerény pénzügyi helyzetük, ami a rendszeres működési feltételeiket bizonytalanná teszi. Térségünkben a legjelentősebb civil szervezetek különböző arányban fordulnak elő. Akasztón működő Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Tartsa életbe a zenét, a Sporthorgász Egyesület, a Futball Klub, Kopogós Gyermektánc Együttes és az Európai Akasztóért Egyesület működik önkormányzati költségvetésből. Császártöltésen a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Csengődön a horgász-, vadász egyesületek, a WAFT Alapítvány, a Tűzoltó Egyesület, Sport Egyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete és Csengőd Községért Alapítvány működnek. Imrehegyen a Tűzoltó Egyesület, Soltvadkerten pedig a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Petőfi Horgászegyesület, Evangélikus Egyházközösség és a Kossuth Diáksport Egyesület segíti jelentősen a rendezvényeket. Tabdin az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Önkéntes Faluvédelmi Egyesület, Szőlőskert Horgász Egyesület és Mozgáskorlátozottak Egyesülete végez szakmai feladatokat. Tázlár méretéhez képest jelentős civil háttérrel rendelkezik, akik közül tagjaink között találhatóak a jelentősebb szervezetek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 Független Tázlári Sport Club, Tázlár Remény Alapítvány, Tázlári Diáksport Egyesület, Tázlári Jövőért Alapítvány, Tázlári Nimród Vadásztársaság, Tázlári Református Gyülekezetért Alapítvány, Tázlári Rozmaring Asszonykórus, Tázlári Sportért Alapítvány és az Önvédelmi Egyesület. A civil szervezetek aktívak, de hatásuk a társadalmi folyamatokra igen gyenge. A helyzetük megerősítésével (pénzügyi helyzetük) javítani és segíteni tudnák a helyi társadalom összefogását, működőképességét. A civil szféra nem tölti be a térségbe a híd szerepét, mivel kevés szereplővel és működési gondokkal küszködik. A társadalomban betöltött szerepük erősödne, ha a szakmaiságuk és érdekképviseleti szerepük összehangolt lenne. Független Tázlári Sport Club, Tázlár Remény Alapítvány, Tázlári Diáksport Egyesület, Tázlári Jövőért Alapítvány, Tázlári Nimród Vadásztársaság, Tázlári Református Gyülekezetért Alapítvány, Tázlári Rozmaring Asszonykórus, Tázlári Sportért Alapítvány és az Önvédelmi Egyesület. A civil szervezetek aktívak, de hatásuk a társadalmi folyamatokra igen gyenge. A helyzetük megerősítésével (pénzügyi helyzetük) javítani és segíteni tudnák a helyi társadalom összefogását, működőképességét. A civil szféra nem tölti be a térségbe a híd szerepét, mivel kevés szereplővel és működési gondokkal küszködik. A társadalomban betöltött szerepük erősödne, ha a szakmaiságuk és érdekképviseleti szerepük összehangolt lenne. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 729 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 729 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 34,85834,63134,53134,35934,129 -227-100 -172-230

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 22% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 14% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 33% 8% 4% 20% 9% 26% 12% 10% 17%

32 A térségünk lakossági összetétele a kor szerint az alábbiak szerint alakul: a 0-2, és a 3-5 év közötti korcsoport aránya 3 %, amely azonos az országos értékkel. A 6-14 év közötti korosztály az országos 13%-hoz képest 10%, amely igen alacsony arányú. Császártöltés, Kaskantyú, Tabdi, Tázlár településeken a korosztály aránya az országos átlagtól is alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy térségünkben az iskolás korosztályúak létszáma jelentős csökkenést mutat. Az országos átlagtól 3%-kal magasabb a 15-59 év közötti korosztály aránya. A térségben az 59 év felettiek aránya 1 %-kal magasabb országos átlagtól. Az utóbbi két korosztály magas aránya, a lakosság elöregedését jelenti. A legnagyobb arányú öregedés Császártöltésen, és Kaskantyún érezhető. Megállapítható, hogy az aktív korúak számának folyamatos csökkenése a térség szociális ellátórendszerére nagy terhet ró a jövőben, amely az akciócsoport számára kiemelt feladatot jelent. A társadalom elöregedése a térség gazdasági életére is kihatással lesz, amelynek mérséklése a Kunsági Akciócsoportunk fontos célkitűzése lesz. Iskolai végzettség: A népesség végzettség szerinti összetétele az alábbiak szerint alakul: a 0 általános végzettséggel rendelkezők aránya megegyezik az országos értékkel. Az 1-5 általános végzettséggel rendelkezők aránya, 1%-kal magasabb az országos értéktől. A 6-7 általános végzettségűek aránya már 5%-kal magasabb, mint az országos arány. Az akciócsoporton belül kiemelkedően magasabb éréket mutat, Kaskantyú és Páhi település. A 8 általánost végzettek aránya 7%-kal magasabb, mint az országos érték. A térségen belül az országos átlagnál jóval magasabb, közel 40%-os arány figyelhető meg Imrehegyen és Kaskantyún. A középiskolai végzettségűek közül az érettségivel és oklevél minősítéssel is rendelkezők aránya összességében 5%-kal alacsonyabb az országos értéknél. E végzettségűek arányának növelésére az akciócsoport területén rendelkezésre állnak a gimnáziumi és szakközépiskolai intézmények. Nagy sújt kell fektetni a piaci igényű szakmunkásképzésre, amely biztosítani tudja a hiány szakmákban dolgozók számát. A kiskőrösi és a keceli szakmunkásképző intézményekben minden feltétel biztosított ahhoz, hogy ezt a célkitűzésünket megvalósíthassuk. A térségünk lakossági összetétele a kor szerint az alábbiak szerint alakul: a 0-2, és a 3-5 év közötti korcsoport aránya 3 %, amely azonos az országos értékkel. A 6-14 év közötti korosztály az országos 13%-hoz képest 10%, amely igen alacsony arányú. Császártöltés, Kaskantyú, Tabdi, Tázlár településeken a korosztály aránya az országos átlagtól is alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy térségünkben az iskolás korosztályúak létszáma jelentős csökkenést mutat. Az országos átlagtól 3%-kal magasabb a 15-59 év közötti korosztály aránya. A térségben az 59 év felettiek aránya 1 %-kal magasabb országos átlagtól. Az utóbbi két korosztály magas aránya, a lakosság elöregedését jelenti. A legnagyobb arányú öregedés Császártöltésen, és Kaskantyún érezhető. Megállapítható, hogy az aktív korúak számának folyamatos csökkenése a térség szociális ellátórendszerére nagy terhet ró a jövőben, amely az akciócsoport számára kiemelt feladatot jelent. A társadalom elöregedése a térség gazdasági életére is kihatással lesz, amelynek mérséklése a Kunsági Akciócsoportunk fontos célkitűzése lesz. Iskolai végzettség: A népesség végzettség szerinti összetétele az alábbiak szerint alakul: a 0 általános végzettséggel rendelkezők aránya megegyezik az országos értékkel. Az 1-5 általános végzettséggel rendelkezők aránya, 1%-kal magasabb az országos értéktől. A 6-7 általános végzettségűek aránya már 5%-kal magasabb, mint az országos arány. Az akciócsoporton belül kiemelkedően magasabb éréket mutat, Kaskantyú és Páhi település. A 8 általánost végzettek aránya 7%-kal magasabb, mint az országos érték. A térségen belül az országos átlagnál jóval magasabb, közel 40%-os arány figyelhető meg Imrehegyen és Kaskantyún. A középiskolai végzettségűek közül az érettségivel és oklevél minősítéssel is rendelkezők aránya összességében 5%-kal alacsonyabb az országos értéknél. E végzettségűek arányának növelésére az akciócsoport területén rendelkezésre állnak a gimnáziumi és szakközépiskolai intézmények. Nagy sújt kell fektetni a piaci igényű szakmunkásképzésre, amely biztosítani tudja a hiány szakmákban dolgozók számát. A kiskőrösi és a keceli szakmunkásképző intézményekben minden feltétel biztosított ahhoz, hogy ezt a célkitűzésünket megvalósíthassuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 A főiskolai vagy egyetemi végzettségűek aránya az országos érték felét sem érik el, hiszen 7 %-kal maradnak el az országos átlagtól. Az arány csökkentésére mindenképpen szükség van, hiszen célkitűzéseink között szerepel, hogy az akciócsoport területén megtermelt mezőgazdasági termékeket magasabb feldolgozási, szintű termékké dolgozzuk fel. Ezt csak magasan kvalifikált gazdasági szakemberekkel tudjuk megoldani. Összességében megállapíthatjuk, hogy az akciócsoport területén lakók iskolai végzettségére az országoshoz viszonyítva az általános iskolai végzettségűek aránya magasabb, ennek értéke 59%, míg országosé csak 46%. Kedvezőtlen a képzettség összetétele, mivel a középiskolai, sőt a felsőfokú végzettségűek aránya egyre növekvő mértékben elmarad az országos értékhez mérten. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 0 0 0 12 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 A térség infrastruktúrája közül a közlekedés mutatja a leggyengébb adottságot. A térségben levő településeknek csak töredéke (Akasztó, Kaskantyú, Kiskőrös, Soltvadkert) rendelkezik kerékpárúttal. A térség 12 településén az önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza meghaladja a 370 km-t. Az irodai szolgáltatások a térség településeinek túlnyomó többségében megtalálható. A helyi piacok, vásárterek léte, a helyi újság, szerkesztőségek léte, illetve nem léte a térségen belül fele-fele arányban oszlik meg. Kábeltévé szolgáltatással - Páhi és Soltszentimre kivételével - minden település rendelkezik Pénzügyi intézmények, ATM automaták és biztosítási irodák eloszlása azt mutatja, hogy csak a nagyobb népességű településeken (Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Kiskőrös) találhatóak. Takarékszövetkezet a térség összes településén van. Közmű ellátottság szempontjából a térség változatos képet mutat. Közművesített és közúton elérhető ipari parkok a térségben nem találhatóak. Imrehegy, Kecel, Soltszentimre, Soltvadkert települések külterületei elektromos energiával való ellátottsága nem megoldott. A térség településeinek döntő többségének van hulladéklerakó telephelye, melyek fejlesztésre szorulnak. Állati hulladék elhelyezésére kialakított tárolóval csak Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert városok rendelkeznek. A térség 12 települése az oktatás területén is változatos képet mutat a tekintetben, hogy mely települések rendelkeznek óvodával, alsó és felső tagozatos általános iskolával, illetve felnőtt átképzési pontokkal. Kultúra tekintetében a mozgókönyvtárak a térség településeinek egy részén működnek. Művelődési Központtal csak Csengőd, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Akasztó települések rendelkeznek. Közösségi, oktatási, fejlesztési célú tevékenységekhez, kiállításokhoz, fedett és szabadtéri kulturális rendezvényekhez szükséges helyszínekkel a térség településeinek mindegyike rendelkezik. Telekommunikáció terén jelentős, hogy a 12 település mindegyike rendelkezik szélessávú internettel. A térség infrastruktúrája közül a közlekedés mutatja a leggyengébb adottságot. A térségben levő településeknek csak töredéke (Akasztó, Kaskantyú, Kiskőrös, Soltvadkert) rendelkezik kerékpárúttal. A térség 12 településén az önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza meghaladja a 370 km-t. Az irodai szolgáltatások a térség településeinek túlnyomó többségében megtalálható. A helyi piacok, vásárterek léte, a helyi újság, szerkesztőségek léte, illetve nem léte a térségen belül fele-fele arányban oszlik meg. Kábeltévé szolgáltatással - Páhi és Soltszentimre kivételével - minden település rendelkezik Pénzügyi intézmények, ATM automaták és biztosítási irodák eloszlása azt mutatja, hogy csak a nagyobb népességű településeken (Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Kiskőrös) találhatóak. Takarékszövetkezet a térség összes településén van. Közmű ellátottság szempontjából a térség változatos képet mutat. Közművesített és közúton elérhető ipari parkok a térségben nem találhatóak. Imrehegy, Kecel, Soltszentimre, Soltvadkert települések külterületei elektromos energiával való ellátottsága nem megoldott. A térség településeinek döntő többségének van hulladéklerakó telephelye, melyek fejlesztésre szorulnak. Állati hulladék elhelyezésére kialakított tárolóval csak Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert városok rendelkeznek. A térség 12 települése az oktatás területén is változatos képet mutat a tekintetben, hogy mely települések rendelkeznek óvodával, alsó és felső tagozatos általános iskolával, illetve felnőtt átképzési pontokkal. Kultúra tekintetében a mozgókönyvtárak a térség településeinek egy részén működnek. Művelődési Központtal csak Csengőd, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Akasztó települések rendelkeznek. Közösségi, oktatási, fejlesztési célú tevékenységekhez, kiállításokhoz, fedett és szabadtéri kulturális rendezvényekhez szükséges helyszínekkel a térség településeinek mindegyike rendelkezik. Telekommunikáció terén jelentős, hogy a 12 település mindegyike rendelkezik szélessávú internettel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 Teleházzal, e-Magyarország ponttal, IT-mentorral, a települések egy része rendelkezik. Vezetékes hálózat és mobilhálózat minden településen megtalálható. A szociális és egészségügyi ellátás településenként változatos megoldást mutat. Családsegítő, és a gyermekjóléti szolgálat szinte minden településen megtalálható. Kivétel Kaskantyú, Imrehegy és Tázlár települések, ahol hiányzik a családsegítő személye. Szabadidős tevékenységek és sportolásra alkalmas infrastruktúra tekintetében Kaskantyú és Páhi települések alacsony szintűek. A Natura 2000 területekkel kapcsolatosan kiemelt jelentőségű, hogy különleges madárvédelmi területtel településeink 2/3-a, különleges természet megőrzési területtel ½-e és kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területtel 7/12-e rendelkezik. Közbiztonság tekintetében 4 településen (Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Tabdi) működik rendőrség, tűzoltóság és polgárőrség is. Rendőrség Akasztó, Császártöltés és Imrehegy településeken nincs. Polgárőrség Imrehegy kivételével mindenhol működik. Teleházzal, e-Magyarország ponttal, IT-mentorral, a települések egy része rendelkezik. Vezetékes hálózat és mobilhálózat minden településen megtalálható. A szociális és egészségügyi ellátás településenként változatos megoldást mutat. Családsegítő, és a gyermekjóléti szolgálat szinte minden településen megtalálható. Kivétel Kaskantyú, Imrehegy és Tázlár települések, ahol hiányzik a családsegítő személye. Szabadidős tevékenységek és sportolásra alkalmas infrastruktúra tekintetében Kaskantyú és Páhi települések alacsony szintűek. A Natura 2000 területekkel kapcsolatosan kiemelt jelentőségű, hogy különleges madárvédelmi területtel településeink 2/3-a, különleges természet megőrzési területtel ½-e és kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területtel 7/12-e rendelkezik. Közbiztonság tekintetében 4 településen (Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Tabdi) működik rendőrség, tűzoltóság és polgárőrség is. Rendőrség Akasztó, Császártöltés és Imrehegy településeken nincs. Polgárőrség Imrehegy kivételével mindenhol működik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.000.02 0.04 15%43% 0.060.26 1.810.68 3%38%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪3,539 ▪Község▪2,607 ▪Község▪2,304 ▪Község▪774 ▪Község▪1,057 ▪Város▪9,022 ▪Város▪1,325 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Akasztó Császártöltés Csengőd Imrehegy Kaskantyú Kecel Kiskőrös Munkanél- küliség (%) ▪7.74% ▪6.10% ▪7.96% ▪4.00% ▪2.80% ▪9.69% ▪6.59% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪201,192 ▪205,944 ▪173,010 ▪99,362 ▪118,583 ▪168,081 ▪259,200 Magas** kat. (db/fő) ▪0.031 ▪0.000 ▪0.043 ▪1.101 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.025 ▪0.003 ▪0.000 ▪0.515

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,294 ▪Község▪1,398 ▪Város▪7,763 ▪Község▪1,220 ▪Község▪1,826 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Páhi Soltszentimre Soltvadkert Tabdi Tázlár Munkanél- küliség (%) ▪2.30% ▪9.70% ▪7.67% ▪5.00% ▪6.67% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪178,103 ▪140,290 ▪234,884 ▪228,641 ▪155,660 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.034 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.028 ▪0.000 ▪0.012

42 Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Akasztó ▪„A képzett fiatalokat a település nem tudja megtartani, mert az igényeineknek megfelelő egzisztenciális feltételeket nem tudják megteremteni.” ▪Császártöltés ▪„A legfontosabb probléma a településen az, hogy kevés a munkalehetőség miatt az emberek külföldön vállalnak munkát, így az idősek magukra maradnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A lakosság nagy része rendelkezik könnyűipari szakmai tapasztalattal, gyakorlattal.” ▪„A legfontosabb lehetőség a német nyelv magas szintű tudása, amely a német ajkú túristák fogadására jó lehetőséget biztosít.”

43 Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csengőd ▪„Az aktív korú lakosság számához képest kevés a munkahelyek száma, alacsony a foglalkoztatottság. Korábban a megélhetés alapját képező művelt szőlő területek kiszántásával megnőtt a parlagterületek nagysága és ezzel csökkent a mezőgazdaság eltartóképessége.” ▪Imrehegy ▪„A település legfontosabb problémája, hogy az itt élő emberek nemt tudnak helyben munkát vállalni, az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozások hiánya miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kiszántott szőlőterületek helye lehetővé teszi a mezőgazdasági területek más irányú hasznosítását (pl.: alternatív energianövények).” ▪„Mezőgazdasági alapanyagok adottak a feldolgozóipar kialakításához.”

44 Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kaskantyú ▪„Hiányos az infrastruktúra, ezért nem vonzóak a feltételek az esetleges új vállalkozások létrehozásához, megtelepedéséhez.” ▪Kecel ▪„A település gazdasági szerkezetváltásának lassú üteméből adódóan foglalkoztatási problémák jelentkeznek, mert nem alakult ki a szolgáltatási ipar a felmerült igények kielégítésére.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen kedvezőek az ingatlan árak (Kiskőrös, Soltvadkert 10 km távolságban, 70 %-kal drágább), amely a fiatalok számára kedvezőbb letelepedési lehetőséget nyújt.” ▪„A szőlö és gyümölcstermelés, valamint a borászat mind termelési, mind feldolgozóipari szinten még nagyon sok lehetőséget rejt, amelyet az üzleti infrastruktúra fejlesztésével fel lehet gyorsítani.”

45 Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kiskőrös ▪„A tanyás térségek kiszolgáltatott helyzete a munkahely, szociális ellátás és közbiztonság terén.” ▪Páhi ▪„A foglalkoztatás nehézsége miatt a településen kevés a munkahely, kevés a letelepedő lakos, kevés a születések száma, kevés a kis- és középvállalkozás, kevés a munkahelyet teremt, illetve nagyon agrárközpontúvá teszi.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A városban levő szolgáltatások könnyebb elérhetőséget biztosítana a tanyasi lakosok számára, amely által bekapcsolódhatnak a városi hálózatba.” ▪„Lehetőség a nemzeti parkban, illetve a földrazji elhelyezkedésben(nagyvárosok) rejlő turisztikai adottságok kihasználása, összekapcsolva a borturizmussal(Kiskőrös- Kecskemét közötti könnyű megközelíthetőség kihasználása).”

46 Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Soltszentimre ▪„Az elöregedő településen a kiszolgáltatott helyzetbe került idősek kiszolgálása alacsony szintű (kezdetleges).” ▪Soltvadkert ▪„A településen a foglalkoztatási probléma a legfontosabb, mert nő a munkanélküliség, és a fiatalok nagyobb városokba történő elvándorlása tapasztalható.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fiatalokat megcélzó alternatív jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése (Csonka-Torony, turizmus).” ▪„Komplex turisztikai programok kialakítása(Szőlészet, borászat, borturizmus, Vadkerti-tó, thermálprogram).”

47 Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tabdi ▪„Településünkön a munkanélküliség a legfontosabb probléma. A községben jellemzően a mezőgazdaságból éltek az emberek, ma az ültetvények jelentős mértékben lecsökkentek, a mg.-i termelésből a megélhetés már nem biztosított. Akik korábban ebből éltek, ezen a területendolgoztak ma már 50 év felettiek, ami szintén nehezíti az elhelyezkedést.” ▪Tázlár ▪„A település legfontosabb problémája a demográfiai adatokból(település elöregedés, fiatalok elköltözése, lakosságszám csökkenése, stb.) ered, mert a képzett fiatalok az iskolák befejezését követően nem jönnek vissza, máshol alapítanak családot, amelynek következtében felborul a születési-halálozási egyensúly és ennek következtében az életminőség fokozatosan romlik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság fejlesztése, valamint új helyi kisvállalkozások létesítése pályázatok segítségével, településünk természeti adottságainak jobb hasznosításával a turizmusban (Turjánosi Parkerdő, Dankó villa, horgásztó, borturizmus, lovaglás).” ▪„Az ipari terület teljes infrastruktúrával kiépített. Az ipari terület szabad kapacitásának feltöltése, munkahelyteremtő vállalkozások letelepítése, amely által egzisztenciát teremtenek a dolgozók számára, akik helyben maradva hosszútávon az életminőség további romlását megakadályozhatnák.”

49 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi gazdaság fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” ▪„Térségi erőforrások összehangolása” Fő fejlesztési prioritás 49 5 db 3 db 4 db 5,899,633 3,301,406 382,000 321,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

50 ▪Tanyán élő emberek életkörülményeinek javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 855,406 EUR – a(z) Turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Vidéki örökség megőrzése ▪Falumegújítás, -fejlesztés ▪Helyi társadalmi-szociális fejlesztések ▪Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 42,000 350,000 3,633,750 27,000 1,846,883

51 ▪Turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 855,406 EUR – a(z) Turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi termékek fejlesztése ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Allokált forrás (EUR) 855,406 520,000 1,926,000

52 ▪Képzések és ismeretterjesztő előadások Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 855,406 EUR – a(z) Turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Civil műhelyek a közösség építésben ▪Helyi identitás fejlesztése ▪Térségi életminőség fejlesztéséhez a humán feltételek biztosítása Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 84,000 30,000 250,000 18,000

53 ▪Helyi védjegy bevezetése, alkalmazása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 855,406 EUR – a(z) Turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi rendezvények fejlesztése (kultúrális, szakmai) ▪Térségi arculat fejlesztése ▪Térség marketingjének fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Allokált forrás (EUR) 48,000 34,000 130,000 109,000

54 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

55 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 11% 18% 31% 5% 12% 6% 0% 9% 3% 33% 31% 16% 3% 6% 3% 2% 0% 6% 1% 0% 60% 30% 0% 10% 0% 22% 17% 9% 13% 9% 0% 9% 17% 0% 4% 22% 11% 0% 11% 0%

56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok” ▪„A piacképes termék előállításhoz korszerű vagy felújított gazdasági épületek, tárolók, épületgépészeti és kisléptékű infrastrukturális fejlesztések szükségesek, melyek a termék minőségének megőrzését és az értékesítési feltételeit biztosítják. Ösztönözni kell informatikai rendszerek kiépítését a készletkezelés és szállítás adminisztratív feltételeinek megkönnyebbítése érdekében” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben korszerű gazdasági épületek, raktárak kerülnek felújításra, valamint a szállítás, a készlet kezelés és koordinálás költség csökkentést eredményez. A foglalkoztatottság száma növekszik a projekt megkezdéstől számított ötödik év végére.”

2 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A mikro vállalkozás új tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztése érdekében gépek és modern technológiai eszközök beszerzésének elősegítése, valamint a gazdasági tevékenységgel érintett épület, épületrész kisléptékű infrastruktúra fejlesztésének támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség vállalkozásainál a gépi és technológia fejlesztések következtében érezhetően növekszik a foglalkoztatottak száma és az értékesítésből származó jövedelem, a projekt elindítását követő ötödik év végéig.”

58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, a már működő szálláshelyek és egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szálláshelyet igénybe vevő vendégéjszakák száma 5 %-kal nő a projekt indítását követő ötödik év végéig várhatóan a térségben.”

▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 4 ▪„A helyi mikro-vállalkozások jövedelem és/vagy létszám növekedése érdekében célszerű tevékenységükhöz kapcsolódó építés, épület felújítás, korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítása, felújítása, - korszerűsítése. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés és az ehhez kapcsolódó épület kisléptékű infrastruktúra- fejlesztése.” ▪„A mikrovállalkozások száma 20 %- kal emelkedik, valamint a versenyképességük és a foglalkoztatottak száma növekszik a projekt elindítását követő ötödik év végére.” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A új és meglévő mikro-vállalkozások technológiai fejlesztésére van szükség. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer és szabvány bevezetésével kell támogatni e vállalkozásokat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztés erősíti a térségen belüli termékek minőségi színvonalát és hozzájárul a kereslet növekedéséhez, új vállalkozások alakulnak, valamint a foglalkoztatás növekszik a projekt elindítását követő ötödik év végéig.”

▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„A térség településein meglévő és új mikro vállalkozások versenyképessé tétele érdekében eszközbeszerzések, új épületek kialakítása építési-, épületgépészeti kialakítások, felújítások, korszerűsítések támogatása. A mikro vállalkozások gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, a tevékenységükhöz kapcsolódó minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Kiemelten támogatott a helyben előállított termékeket forgalmazó új vállalkozások fejlesztése.” ▪„A térségben új piacképes kínálatú kereskedelmi egységek alakulnak. A kereskedelmi szolgáltatások minőségi fejlődésével növekszik a foglalkoztatottság és a szolgáltatások színvonala a projekt elindulását követő ötödik év végén.” 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A "kunsági termékpolcok" működő kereskedelmi egységeken belül, valamint a "kunsági termékpontok" elhelyezése lenne szükséges a térségi borútak, illetve a turisztikai utak mentén. A helyi termékek és tájékoztató kiadványok elhelyezése a közösség által meghatározott egységes megjelenésű termékpolcokon és termékpontok mellett.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az intézkedések a közösség teljes területére kiterjedően erősíti a szervezettséget, a minőségi termelést ösztönözné és a piaci lehetőségeket javítaná a térségben a projekt elindítását követő harmadik év végéig.” Szektor

▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„Az öko termékek és a megújúló energia források megismertetése érdekében a fogyasztók körében ismeretterjesztő előadások megszervezése óvodás kortól a felnőtt korig.” ▪„A térségben ismeretterjesztő képzések hatására megnő az ökotermékek és a megújúló energia források iránt a kereslet projekt kezdetétől számítva az ötödik évvégére.” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Segíteni kell az akciócsoport területén lévő vállalkozások, gazdálkodók marketing tevékenységét a HACS által meghatározott térségi arculati elemek felhasználásával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az egységes arculat hozzájárul a térség marketingjének fejlesztéséhez. A belföldi és a külföldi fogyasztók számára megnő a térségben előállított termékek iránti kereslet, amely vállalkozások fejlődését és a foglalkoztatás növelését segíti a projekt elindítását követő ötödik év végéig.”

▪„” 10 ▪„” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A külterületi és tanyás utak kialakítása, ezek művelési és gazdasági utakká való kiépítése, valamint útjelző táblák kihelyezése. Az időjárás okozta problémák kiküszöbölése és megszüntetése folyamatos karbantartással.” Megoldási javaslat ▪„Lehetőség nyílik a külterületeken és a tanyán élők gazdálkodási feltételeinek és megélhetésének biztosítására, valamint az ott élők életkörülményeinek javítására és elősegítjük az életképes tanyák fennmaradását, a projekt elindítását követő ötödik év végére.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A kerékpárosok biztonságos közlekedése és a látványosságok eléréséhez kerékpárutakat kell kiépíteni. Turisztikai útvonalak mentén kiépített pihenőhelyek és szolgáltatási egység telepítésével a település arculata és minőségi szolgáltatásai igényesebbé válik.” Megoldási javaslat ▪„A térség településeinek kerékpárúttal való összekötése, a turisztikai hálózat kialakításával több turistát vonz, amely az itt élők számára jövedelem szerző forrást biztosíthat a projekt elindulásától az ötödik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A településeken már kijelölt vagy rendelkezésre álló, funkció nélküli épületek technikai és szakmai feltételeinek javításával, valamint az infrastruktúra-fejlesztésével hasznosíthatóvá válik a vállalkozások, szolgáltatások letelepedésére, központosítására. A kihasználatlan területek beruházás keretében ipari övezetté alakítása.” Megoldási javaslat ▪„A vállalkozások munkahelyteremtésének és versenyképességének javítása, az ipar szerkezet átalakulásának segítése, az együttműködés javítása, a projekt kezdetét követően ötödik év végére.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ipari parkok” Fejlesztési téma

70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A térség minden lakosa számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények. A szükségleteknek megfelelően kell kialakítani az egészségügyi közszolgáltatásokat, az alapellátásokat és az önálló járóbeteg szakrendelők fejlesztését. Elérhetővé kell tenni a betegek adatait tartalmazó információs adatbázis kistérségi szintű kiépítését és annak elektronikus hozzáférését.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztés következtében korszerű és hatékony feltételrendszerek (épület, gép-eszköz, IT), minőségi szolgáltatások jönnek létre a projekt kezdeti időpontjától számított ötödik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egészségügyi ellátás” Fejlesztési téma

71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Faluközpontok kialakítása és fejlesztése érdekében a település megjelenésében szereppel bíró védelem alatt nem álló épületek külső felújítása, kapcsolódó zöld felületek, kerítések kialakítása. A település környezetének és megjelenésének javítása érdekében kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, különösen a közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása illetve fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„Település arculatának és megjelenésének javulása, a projekt kezdetétől a negyedik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro,- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, és ezek marketingjének fejlesztése, különösen az alábbi területeken: falusi, agroturisztikai, ökoturisztikai, lovas, vadászati, erdei turizmus, természetjárás, horgászati, borturisztikai, kerékpáros és vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások.” Megoldási javaslat ▪„Turisztikai szolgáltatás mennyiségi és minőségi színvonala, a jövedelem szerzés növekedése, munkahelyek termetése várható a projekt elindulását követő ötödik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A helyi és az országos védelem alatt álló építmények külső és/vagy belső felújítása, infrastruktúra fejlesztése, valamint a hozzá kapcsolódó zöld felületek és kerítések kialakítása, felújítása. Az örökség rendszeres látogathatóságának és megközelíthetőségének biztosítása érdekében parkolók és gyalogutak kialakítása,. A természeti és történelmi látnivalók állapotának javítása, közvetlen környezetének rehabilitációja, valamint a bemutatást elősegítő táblák készítése, útvonalak fejlesztése, új vagy meglévő pihenőhelyek, tanösvények, tematikus útvonalak kiépítésével, illetve felújításával.” Megoldási javaslat ▪„Fejlesztésünk eredményeképpen a védelem alatt álló építmények felújításra kerülnek, megközelíthetőségének és látogathatóságának biztosításával valamint az új funkciójukkal erősítjük történelmi értékének és legendájának megóvását a térség minden településén a projekt kezdetétől számított ötödik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A térség kulturális és történelmi hagyományainak, valamint a nemzetiségi örökségeknek ápolása és védelme a helyi identitás fejlesztésével. A történelmi legendákkal, népi hagyományokkal kapcsolatos tájékoztató kiadványok készítése, valamint a helyi történelmi, kulturális és természeti értékekről táblák készítése és elhelyezése.” Megoldási javaslat ▪„Kiadványok és táblák készítésével a helyi identitásunkat fejlesztjük, kultúrális örökségünket óvjuk, vagyis történelmi és népi hagyományunkat az ifjúság és az itt élők számára megismerhetővé tesszük a projekt elindulását követő harmadik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Meglévő, többségében önkormányzati- és civil fenntartású játszóterek jogszabály szerinti átalakítása, új közcélú és kültéri játszóterek építése, valamint közvetlen környezetük rendezése (parkosítás, sétautak, használati térelemek stb.) a Közösség településein.” Megoldási javaslat ▪„A térség településein a követelményeknek megfelelő játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése és a hozzájuk kapcsolódó közterületek rehabilitációjával javítja a település képét a projekt elindulását követő ötödik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Közlekedés fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Támogatni kívánjuk a már működő sportegyesületek és non-profit szervezetek, valamint az önkormányzatok kisléptékű infrastruktúrális beruházásait, és eszközbeszerzéseit.” Megoldási javaslat ▪„A már működő sportegyesületek fenntartása, magasabb szintre történő emelése. A diáksport lehetőségeinek bővítése, illetve a testmozgással kapcsolatos szabadidős tevékenységek növelése a projekt beindítását követő ötödik év végéig.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/60 Kód: DA-89-SzF-B-04 Sorszám: 5101 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A hátrányos és nem hátrányos településeink közútjai túlterheltek az átmenő forgalom miatt, viszont a vidéki közlekedési forma a kerékpározás, amely nem biztonságos. Nincs kiépített turisztikai útvonal és kerékpárutak a helyi látványosságok nehezen megközelíthetőek (pl. természetvédelmi területek, műemlékek). Helyzet/ adottság ▪A térségben a járművek fokozottan veszélyeztetik a közúton kerékpározókat, mivel a közúti- és a kerékpárforgalom nincs kettéválasztva és a már meglévő szakaszok nem kötik össze a turisztikai látványossági pontokat. Probléma/ lehetőség ▪A kerékpárosok biztonságos közlekedése és a látványosságok eléréséhez kerékpárutakat kell kiépíteni. Turisztikai útvonalak mentén kiépített pihenőhelyek és szolgáltatási egység telepítésével a település arculata és minőségi szolgáltatásai igényesebbé válik. Megoldási javaslat ▪A térség településeinek kerékpárúttal való összekötése, a turisztikai hálózat kialakításával több turistát vonz, amely az itt élők számára jövedelem szerző forrást biztosíthat a projekt elindulásától az ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1750000 EUR▪Önkormányzatok100% 1750000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1750000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret200000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/60 Kód: DA-89-SzF-B-04 Sorszám: 5101 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/60 Kód: DA-89-SzF-B-05 Sorszám: 5103 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térségünkben nem megfelelő minőségűek az autópályákhoz vezető közutak. A hátrányos és nem hátrányos települések külterületeihez és tanyáihoz vezető bekötőutak és földutak állapota nem felel meg sem a gazdálkodást végző vállalkozások, sem a tanyán élő emberek életfeltételeinek. A birtokrendezés következtében meglévő földutak státuszának tisztázása nem történt meg. Helyzet/ adottság ▪Külterületi földutakhoz nincsenek kiépített szilárd burkolatú utak. A külterületeken és tanyákon lévő vállalkozásokhoz, és turisztikai pontokhoz nincsenek útbaigazító - információs táblák. A földutak nem stabil szerkezetűek, ezért a rajtuk való közlekedés nem biztonságos és gazdasági útnak nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪A külterületi és tanyás utak kialakítása, ezek művelési és gazdasági utakká való kiépítése, valamint útjelző táblák kihelyezése. Az időjárás okozta problémák kiküszöbölése és megszüntetése folyamatos karbantartással. Megoldási javaslat ▪Lehetőség nyílik a külterületeken és a tanyán élők gazdálkodási feltételeinek és megélhetésének biztosítására, valamint az ott élők életkörülményeinek javítására és elősegítjük az életképes tanyák fennmaradását, a projekt elindítását követő ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1287500 EUR▪Önkormányzatok90% 1287500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1158750 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret225000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/60 Kód: DA-89-SzF-B-05 Sorszám: 5103 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪Nem ÚMVP

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/60 Kód: DA-89-SzF-A-20 Sorszám: 5108 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Térségünkben a lakosok száma nem arányos a meglévő zöld területekkel kialakított parkok számával és minőségével. A települések helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületei között vannak olyanok, melyek romosak, korszerűtlenek és rontják a települések megjelenését. Helyzet/ adottság ▪A települések központját alkotó, valamint a turisztikai/történelmi látványosságokhoz vezető útvonalak mentén fekvő épületek, valamint környezetük kialakítása nem megfelelő és csak részben megoldott a települések központját alkotó épületek rekonstrukciója is. Probléma/ lehetőség ▪Faluközpontok kialakítása és fejlesztése érdekében a település megjelenésében szereppel bíró védelem alatt nem álló épületek külső felújítása, kapcsolódó zöld felületek, kerítések kialakítása. A település környezetének és megjelenésének javítása érdekében kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, különösen a közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása illetve fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Település arculatának és megjelenésének javulása, a projekt kezdetétől a negyedik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága250000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/60 Kód: DA-89-SzF-A-20 Sorszám: 5108 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/60 Kód: DA-89-SzF-A-21 Sorszám: 5788 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Térségünkben a lakosok száma nem arányos a meglévő zöld területekkel kialakított parkok számával és minőségével. A települések helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületei között vannak olyanok, melyek romosak, korszerűtlenek és rontják a települések megjelenését. Helyzet/ adottság ▪A települések központját alkotó, valamint a turisztikai/történelmi látványossághoz vezető útvonalak mentén fekvő épületek, valamint környezetük kialakítása nem megfelelő és csak részben megoldott a települések központját alkotó épületek rekonstrukciója is. Probléma/ lehetőség ▪Faluközpontok kialakítása és fejlesztése érdekében a település megjelenésében szereppel bíró védelem alatt nem álló épületek külső felújítása, kapcsolódó zöld felületek, kerítések kialakítása. A település környezetének és megjelenésének javítása érdekében kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, különösen a közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása illetve fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Település arculatának és megjelenések javulása, a projekt kezdetétől a negyedik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/60 Kód: DA-89-SzF-A-21 Sorszám: 5788 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/60 Kód: DA-89-SzF-A-18 Sorszám: 5106 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein, többségében önkormányzati- és civil fenntartású, közterületen kialakított játszóterek többsége nem felel meg az érvényben lévő minőségi és balesetvédelmi követelményeknek, a játszóterek többségének környezete gondozatlan. Helyzet/ adottság ▪A játszóterek játszóeszközei elavultak, rossz állapotúak, esetenként balesetveszélyesek. A játszóterek közvetlen környezete elhanyagolt, a faluképet rontja. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő, többségében önkormányzati- és civil fenntartású játszóterek jogszabály szerinti átalakítása, új közcélú és kültéri játszóterek építése, valamint közvetlen környezetük rendezése (parkosítás, sétautak, használati térelemek stb.) a Közösség településein. Megoldási javaslat ▪A térség településein a követelményeknek megfelelő játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése és a hozzájuk kapcsolódó közterületek rehabilitációjával javítja a település képét a projekt elindulását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/60 Kód: DA-89-SzF-A-19 Sorszám: 5790 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, -fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein, többségében önkormányzati- és civil fenntartású, közterületen kialakított játszóterek többsége nem felel meg az érvényben lévő minőségi és balesetvédelmi követelményeknek, a játszóterek többségének környezete gondozatlan. Helyzet/ adottság ▪A játszóterek játszóeszközei elavultak, rossz állapotúak, esetenként balesetveszélyesek. A játszóterek közvetlen környezete elhanyagolt, a faluképet rontja. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő, többségében önkormányzati- és civil fenntartású játszóterek jogszabály szerinti átalakítása, új közcélú és kültéri játszóterek építése, valamint közvetlen környezetük rendezése (parkosítás, sétautak, használati térelemek stb.) a Közösség településein. Megoldási javaslat ▪A térség településein a követelményeknek megfelelő játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése és a hozzájuk kapcsolódó közterületek rehabilitációjával javítja a település képét a projekt elindulását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/60 Kód: DA-89-SzF-B-07 Sorszám: 5126 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalmi-szociális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A kistérségben kórház és szülészet nem található. Az egészségügyi ellátást a települések az önkormányzatok és a Többcélú Kistérségi Társulással együtt próbálják megoldani, amely az orvosi ügyelet, mentőszállítás tekintetében már működik. A szakorvosi rendelések többsége a térség központjában elérhető, de nem teljeskörű. Helyzet/ adottság ▪A térségben nem minden településen van egészségügyi intézmény, ahol van azok állapota leromlott, felújításra szorul. Az intézményekben jelenleg is használt gépeket és eszközöket használnak, melyek színvonala elavult, korszerűtlen, nem beszélve az információs technológiai lemaradásról. A járóbeteg szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem kiegyenlített és nem azonos eséllyel kapják a településeken élők. Probléma/ lehetőség ▪A térség minden lakosa számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények. A szükségleteknek megfelelően kell kialakítani az egészségügyi közszolgáltatásokat, az alapellátásokat és az önálló járóbeteg szakrendelők fejlesztését. Elérhetővé kell tenni a betegek adatait tartalmazó információs adatbázis kistérségi szintű kiépítését és annak elektronikus hozzáférését. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés következtében korszerű és hatékony feltételrendszerek (épület, gép-eszköz, IT), minőségi szolgáltatások jönnek létre a projekt kezdeti időpontjától számított ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 4. prioritás - Humán-infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/60 Kód: DA-89-SzF-1-03 Sorszám: 5115 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalmi-szociális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A közoktatásban egyre inkább háttérbe szorul a testnevelés, a diáksport is csak mérsékelt módon jelentkezik az iskolai délutáni foglalkozásokon. A felnőtt sporttal kapcsolatos szabadidős foglalkozások száma elenyésző. Helyzet/ adottság ▪A diákok és a felnőttek kevés testmozgása hátrányosan hat az egészségmegőrzésre. A közösségben végzett testmozgás nevelő, közösségépítő hatása negatívan érinti a szociális kapcsolatokat. A sportegyesületek nem megfelelő körülmények között és hiányos eszközökkel, felszerelésekkel működnek. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kívánjuk a már működő sportegyesületek és non-profit szervezetek, valamint az önkormányzatok kisléptékű infrastruktúrális beruházásait, és eszközbeszerzéseit. Megoldási javaslat ▪A már működő sportegyesületek fenntartása, magasabb szintre történő emelése. A diáksport lehetőségeinek bővítése, illetve a testmozgással kapcsolatos szabadidős tevékenységek növelése a projekt beindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 18000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/60 Kód: DA-89-SzF-1-03 Sorszám: 5115 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/60 Kód: DA-89-SzF-1-07 Sorszám: 5127 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalmi-szociális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Térségünkben nagyon sok a külterületi és tanyás terület és azok közvilágítása nem minden esetben kiépített. A demográfiai előrejelzés szerint egyre nagyobb létszámú lesz az idős, egyedül élők száma, melyek kiszolgáltatottá válhatnak. A térségünk településein a polgárőr egyesületek segítik a közbiztonság javítását és a rendőrség munkáját. Helyzet/ adottság ▪A polgárőr egyesületek eszközök hiányában nem tudnak hatékonyan működni. Tagjaik társadalmi munkában, működésüket adományokból tudják végezni. Fejlesztésre és bővítésre kevés lehetőségük van. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt cél, hogy a közbiztonság javításának érdekében a polgárőr egyesületek eszközbeszerzését támogassuk. Ezek a civil szervezetek, melyek bűnmegelőzés területén dolgoznak fontos, hogy a jövőben is ellássák feladatukat és lehetőséget adjunk a fejlesztésre a hatékonyabb működés megteremtésével. Megoldási javaslat ▪A polgárőr szervezetek eszköz beszerzésével és fejlesztésével csökken a vagyon- és személyi bűnelkövetések száma. Hatékonyan javul a gyermek és ifjúságvédelem, valamint a bűnmegelőzés területén foglalkozók száma, a projekt indulásától kezdve az ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/60 Kód: DA-89-SzF-1-04 Sorszám: 5792 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalmi-szociális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A közoktatásban egyre inkább háttérbe szorul a testnevelés, a diáksport is csak mérsékelt módon jelentkezik az iskolai délutáni foglalkozásokon. A felnőtt sporttal kapcsolatos szabadidős foglalkozások száma elenyésző. Helyzet/ adottság ▪A diákok és a felnőttek kevés testmozgása hátrányosan hat az egészségmegőrzésre. A közösségben végzett testmozgás nevelő, közösségépítő hatása negatívan érinti a szociális kapcsolatokat. A sportegyesületek nem megfelelő körülmények között és hiányos eszközökkel, felszerelésekkel működnek. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kívánjuk a már működő sportegyesületek és non-profit szervezetek, valamint az önkormányzatok kisléptékű infrastruktúrális beruházásait, és eszközbeszerzéseit. Megoldási javaslat ▪A már működő sportegyesületek fenntartása, magasabb szintre történő emelése. A diáksport lehetőségeinek bővítése, illetve a testmozgással kapcsolatos szabadidős tevékenységek növelése a projekt beindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 9000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/60 Kód: DA-89-SzF-1-04 Sorszám: 5792 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/60 Kód: DA-89-SzF-1-08 Sorszám: 5785 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalmi-szociális fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Térségünkben nagyon sok a külterületi és tanyás terület és azok közvilágítása nem minden esetben kiépített. A demográfiai előrejelzés szerint egyre nagyobb létszámú lesz az idős, egyedül élők száma, melyek kiszolgáltatottá válhatnak. A térségünk településein a polgárőr egyesületek segítik a közbiztonság javítását és a rendőrség munkáját. Helyzet/ adottság ▪A polgárőr egyesületek eszközök hiányában nem tudnak hatékonyan működni. Tagjaik társadalmi munkában, működésüket adományokból tudják végezni. Fejlesztésre és bővítésre kevés lehetőségük van. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt cél, hogy a közbiztonság javításának érdekében a polgárőr egyesületek eszközbeszerzését támogassuk. Ezek a civil szervezetek, melyek bűnmegelőzés területén dolgoznak fontos, hogy a jövőben is ellássák feladatukat és lehetőséget adjunk a fejlesztésre a hatékonyabb működés megteremtésével. Megoldási javaslat ▪A polgárőr szervezetek eszköz beszerzésével és fejlesztésével csökken a vagyon- és személyi bűnelkövetések száma. Hatékonyan javul a gyermek és ifjúságvédelem, valamint a bűnmegelőzés területén foglalkozók száma, a projekt indulásától kezdve az ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/60 Kód: DA-89-SzF-A-15 Sorszám: 5113 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérség természeti csodái közé tartozik a szikes legelők, az ősgyepek, a lápos mocsár, az ősborókás homokbucka, valamint az ezeken élő változatos növény és állatvilág megőrzése, amely természetes rezervátummá formálja a térséget. Kevés az országosan védett műemlékünk, de sok olyan történelmi épületünk, műemlékünk van, amely alapja a vidéki örökségünknek. Helyzet/ adottság ▪Természeti és történelmi emlékeink állapota nem megfelelő, látogathatóságuk nem biztosított, felújításra, illetve rehabilitációra szorulnak. Helyi örökségeink a települések és a Közösségünk számára kihasználatlanul állnak, mivel funkció nélküliek, rossz a megközelítésük, infrastruktúrájuk fejlesztésre szorulna. Nem használjuk ki az örökségünkben rejlő kulturális, turisztikai lehetőségeket. Probléma/ lehetőség ▪A helyi és az országos védelem alatt álló építmények külső és/vagy belső felújítása, infrastruktúra fejlesztése, valamint a hozzá kapcsolódó zöld felületek és kerítések kialakítása, felújítása. Az örökség rendszeres látogathatóságának és megközelíthetőségének biztosítása érdekében parkolók és gyalogutak kialakítása,. A természeti és történelmi látnivalók állapotának javítása, közvetlen környezetének rehabilitációja, valamint a bemutatást elősegítő táblák készítése, útvonalak fejlesztése, új vagy meglévő pihenőhelyek, tanösvények, tematikus útvonalak kiépítésével, illetve felújításával. Megoldási javaslat ▪Fejlesztésünk eredményeképpen a védelem alatt álló építmények felújításra kerülnek, megközelíthetőségének és látogathatóságának biztosításával valamint az új funkciójukkal erősítjük történelmi értékének és legendájának megóvását a térség minden településén a projekt kezdetétől számított ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/60 Kód: DA-89-SzF-A-17 Sorszám: 5769 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérség természeti csodái közé tartozik a szikes legelők, az ősgyepek, a lápos mocsár, az ősborókás homokbucka, valamint az ezeken élő változatos növény és állatvilág megőrzése, amely természetes rezervátummá formálja a térséget. Kevés az országosan védett műemlékünk, de sok olyan történelmi épületünk, műemlékünk van, amely alapja a vidéki örökségünknek. Helyzet/ adottság ▪Természeti és történelmi emlékeink állapota nem megfelelő, látogathatóságuk nem biztosított, felújításra, illetve rehabilitációra szorulnak. Helyi örökségeink a települések és a Közösségünk számára kihasználatlanul állnak, mivel funkció nélküliek, rossz a megközelítésük, infrastruktúrájuk fejlesztésre szorulna. Nem használjuk ki az örökségünkben rejlő kulturális, turisztikai lehetőségeket. Probléma/ lehetőség ▪helyi és az országos védelem alatt álló építmények külső és/vagy belső felújítása, infrastruktúra fejlesztése, valamint a hozzá kapcsolódó zöld felületek és kerítések kialakítása, felújítása. Az örökség rendszeres látogathatóságának és megközelíthetőségének biztosítása érdekében parkolók és gyalogutak kialakítása. A természeti és történelmi látnivalók állapotának javítása, közvetlen környezetének rehabilitációja, valamint a bemutatást elősegítő táblák készítése, útvonalak fejlesztése, új vagy meglévő pihenőhelyek, tanösvények, tematikus útvonalak kiépítésével, illetve felújításával. Megoldási javaslat ▪Fejlesztésünk eredményeképpen a műemlékek felújításra kerülnek, új funkciójukkal erősítjük annak történelmi értékének és legendájának megóvását a térség minden településén a projekt kezdetétől számított az ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/60 Kód: DA-89-SzF-2-05 Sorszám: 5123 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Tanyán élő emberek életkörülményeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség településein a vízhálózat kiépített, viszont a szennyvízhálózat nem mindenhol. Sok a külterületen és a tanyákon élők száma, akiknek életkörülményei, gazdálkodási feltételei a közmű infrastruktúra hiányában nem kellően biztosított. Helyzet/ adottság ▪Infrastruktúra hiányában külterületen és a tanyákon élők életkörülményei fejlesztésre szorulnak. Kevés helyen használnak alternatív energiát. A szennyvíztárolása nem szabványszerű és kevés helyen megoldott a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A külterületen és a tanyán élők villannyal való ellátását az alternatív, közműpótló, megújuló energiát használók kisléptékű eszközbeszerzését és a zártrendszerű szennyvíztárolók kialakítását kell támogatni. Megoldási javaslat ▪A tanyákon élők életkörülményeinek javítása és a gazdálkodás elősegítése a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Megújuló energiával kapcsolatos eszközbeszerzés, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4167 EUR▪Önkormányzatok65% 41500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága27000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/60 Kód: DA-89-SzF-2-05 Sorszám: 5123 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/60 Kód: DA-89-SzF-2-06 Sorszám: 5740 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Tanyán élő emberek életkörülményeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség településein a vízhálózat kiépített, viszont a szennyvízhálózat nem mindenhol. Sok a külterületen és a tanyákon élők száma, akiknek életkörülményei, gazdálkodási feltételei a közmű infrastruktúra hiányában nem kellően biztosított. Helyzet/ adottság ▪Infrastruktúra hiányában külterületen és a tanyákon élők életkörülményei fejlesztésre szorulnak. Kevés helyen használnak alternatív energiát. A szennyvíztárolása nem szabványszerű és kevés helyen megoldott a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A külterületen és a tanyán élők villannyal való ellátását az alternatív, közműpótló, megújuló energiát használók kisléptékű eszközbeszerzését és a zártrendszerű szennyvíztárolók kialakítását kell támogatni. Megoldási javaslat ▪A tanyákon élők életkörülményeinek javítása és a gazdálkodás elősegítése a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Megújuló energiával kapcsolatos eszközbeszerzés, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4500 EUR▪Önkormányzatok60% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/60 Kód: DA-89-SzF-2-06 Sorszám: 5740 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/60 Kód: DA-89-SzF-1-01 Sorszám: 5116 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Egyre növekszik a megváltozott munkaképességű emberek száma, mert bővül a leszázalékoltak, mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők száma. Ezek nagy száma munkaképes korú, ezért ezek a munkába való bevonása, valamint szociális gondozása gondot és anyagi megterhelést ró a térségben élők számára. Helyzet/ adottság ▪A térség nem készült fel erre a helyzetre, mert nincs kellő eszköz és felszerelés, hogy a megváltozott munkaképességű emberek helyzetét megfelelő módon tudnák az önkormányzatok és a civil szervezetek megoldani. Az elszigeteltségük miatt közösségi életük minimális, valamint nehézkes a társadalmi beilleszkedésük, megélhetésük és a gondozásuk. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az önkormányzatokat, illetve a megváltozott munkaképességűeket segítő civil szervezeteket kisléptékű eszközök beszerzésével. Így hatékonyabban tudják segíteni ezeknek az embereknek a mindennapjait. Megoldási javaslat ▪Az eszköz beszerzések támogatásával, valamint jelzőrendszer kiépítésének megszervezésével javulnak életkörülményeik és életszinvonaluk, a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/60 Kód: DA-89-SzF-1-02 Sorszám: 5780 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Egyre növekszik a megváltozott munkaképességű emberek száma, mert bővül a leszázalékoltak, mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők száma. Ezek nagy száma munkaképes korú, ezért ezek a munkába való bevonása, valamint szociális gondozása gondot és anyagi megterhelést ró a térségben élők számára. Helyzet/ adottság ▪A térség nem készült fel erre a helyzetre, mert nincs kellő eszköz és felszerelés, hogy a megváltozott munkaképességű emberek helyzetét megfelelő módon tudnák az önkormányzatok és a civil szervezetek megoldani. Az elszigeteltségük miatt közösségi életük minimális, valamint nehézkes a társadalmi beilleszkedésük, megélhetésük és a gondozásuk. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az önkormányzatokat, illetve a megváltozott munkaképességűeket segítő civil szervezeteket kisléptékű eszközök beszerzésével. Így hatékonyabban tudják segíteni ezeknek az embereknek a mindennapjait. Megoldási javaslat ▪Az eszköz beszerzések támogatásával, valamint jelzőrendszer kiépítésének megszervezésével javulnak életkörülményeik és életszinvonaluk, a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/60 Kód: DA-89-SzF-B-06 Sorszám: 5105 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A kistérség gazdasági életét negatívan befolyásolja, hogy a térséget meghatározó jellegű beruházásokból kimaradt, mert elhelyezkedése, közlekedési infrastruktúrája nem kedvez a vállalkozások letelepedéséhez. Ez okozza, hogy társadalmi, gazdasági szinten hátrányos helyzetű térségi besorolást kaptunk. A vállalkozások nem koncentrálódnak egy területre, többségük önállóan, belterületen végzi működését. Helyzet/ adottság ▪Térségünk nem rendelkezik ipari övezettel, nem épültek logisztikai központok és nagyobb beruházások. Nincs a vállalkozások számára kedvező üzleti infrastrukturális környezet. Nem használjuk ki a rendelkezésünkre álló, funkció nélküli épület komplexumokat, amely segítené a vállalkozások és szolgáltatások centralizált letelepedését. Probléma/ lehetőség ▪A településeken már kijelölt vagy rendelkezésre álló, funkció nélküli épületek technikai és szakmai feltételeinek javításával, valamint az infrastruktúra-fejlesztésével hasznosíthatóvá válik a vállalkozások, szolgáltatások letelepedésére, központosítására. A kihasználatlan területek beruházás keretében ipari övezetté alakítása. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások munkahelyteremtésének és versenyképességének javítása, az ipar szerkezet átalakulásának segítése, az együttműködés javítása, a projekt kezdetét követően ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/60 Kód: DA-89-GF-A-01 Sorszám: 5011 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Kunság Vidékfejlesztési Közösség területén működő vállalkozások 93 %- a 10 fő alatt foglalkoztató kategóriába tartozik. Hét hátrányos helyzetű településen a vállalkozásoknak 11 %- a mezőgazdasági szektorban található, viszont egyetlen olyan méretű vállalkozás sincs ahol 250 főt elérné a foglalkoztatottak száma. Helyzet/ adottság ▪A mikro-vállalkozások fejlesztési lehetőségei korlátozottak, mivel tőkeerejük alacsony. A piacra jutás tekintetében nem elegendő a mezőgazdasági termelés és szolgáltatások közötti együttműködés. Probléma/ lehetőség ▪A mikro vállalkozás új tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztése érdekében gépek és modern technológiai eszközök beszerzésének elősegítése, valamint a gazdasági tevékenységgel érintett épület, épületrész kisléptékű infrastruktúra fejlesztésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség vállalkozásainál a gépi és technológia fejlesztések következtében érezhetően növekszik a foglalkoztatottak száma és az értékesítésből származó jövedelem, a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 461540 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/60 Kód: DA-89-GF-A-01 Sorszám: 5011 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/60 Kód: DA-89-GF-A-02 Sorszám: 5016 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Kunság Vidékfejlesztési Közösség területén működő vállalkozások 93 %- a 10 fő alatt foglalkoztató kategóriába tartozik. Hét hátrányos helyzetű településen a vállalkozásoknak 11 %- a mezőgazdasági szektorban található, viszont egyetlen olyan méretű vállalkozás sincs ahol 250 főt elérné a foglalkoztatottak száma. Helyzet/ adottság ▪A mikro-vállalkozások fejlesztési lehetőségei korlátozottak, mivel tőkeerejük alacsony. A piacra jutás tekintetében nem elegendő a mezőgazdasági termelés és szolgáltatások közötti együttműködés. Probléma/ lehetőség ▪A mikro vállalkozás új tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztése érdekében gépek és modern technológiai eszközök beszerzésének elősegítése, valamint a gazdasági tevékenységgel érintett épület, épületrész kisléptékű infrastruktúra fejlesztésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség vállalkozásainál a gépi és technológia fejlesztések következtében érezhetően növekszik a foglalkoztatottak száma és az értékesítésből származó jövedelem, a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 250000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/60 Kód: DA-89-GF-A-02 Sorszám: 5016 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/60 Kód: DA-89-GF-A-09 Sorszám: 5090 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A térség nem rendelkezik logisztikai központtal és nagy kereskedelmi raktárakkal. A hátrányos helyzetű településeken a mikro- vállalkozások a termékeket nem megfelelő körülmények között tárolják. Helyzet/ adottság ▪A raktárak, vagy az erre szolgáló épületek csak részben felelnek meg modern raktározás és szállítmányozás feltételeinek, valamint a kapacitási igényeknek. Hiányzik vagy elavult az épületgépészet, illetve a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra, valamint készlet kezelés és szállításhoz kapcsolódó informatikai háttér. Probléma/ lehetőség ▪A piacképes termék előállításhoz korszerű vagy felújított gazdasági épületek, tárolók, épületgépészeti és kisléptékű infrastrukturális fejlesztések szükségesek, melyek a termék minőségének megőrzését és az értékesítési feltételeit biztosítják. Ösztönözni kell informatikai rendszerek kiépítését a készletkezelés és szállítás adminisztratív feltételeinek megkönnyebbítése érdekében Megoldási javaslat ▪A térségben korszerű gazdasági épületek, raktárak kerülnek felújításra, valamint a szállítás, a készlet kezelés és koordinálás költség csökkentést eredményez. A foglalkoztatottság száma növekszik a projekt megkezdéstől számított ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/60 Kód: DA-89-GF-A-05 Sorszám: 5818 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térséghez tartozó települések természetes környezete és változatos termő talajai a termékekben gazdag értékeket testesítenek meg, melyek a mikro-vállalkozások számára igen sok lehetőséget kínál. Kevés a működő vállalkozások száma az élelmiszeriparban, főleg a forgalmazók és gyártók körében. Helyzet/ adottság ▪A térség gazdaságszerkezete egyoldalú (mezőgazdaság). A megtermelt termékek alapanyagként alacsony feldolgozottsági szinten kerülnek előállításra, mivel tőkehiány miatt nem tudnak létrejönni új vállalkozások, illetve a meglévők fejlesztése nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mikro-vállalkozások jövedelem és/vagy létszám növekedése érdekében célszerű tevékenységükhöz kapcsolódó építés, épület felújítás, korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítása, felújítása, -korszerűsítése. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés és az ehhez kapcsolódó épület kisléptékű infrastruktúra-fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A mikrovállalkozások száma 20 %-kal emelkedik, valamint a versenyképességük és a foglalkoztatottak száma növekszik a projekt elindítását követő ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/60 Kód: DA-89-GF-A-11 Sorszám: 5093 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településeinek kereskedelme a gazdasági szektorok között a legjelentősebb szektor, több mint 577 kereskedelmi szolgáltató vállalkozás van jelen. A kereskedelmi fő tevékenységű vállalkozások többsége mikrovállalkozás. Jellemző, hogy a kereskedelemben megjelenő áruk többsége a térségen kívülről származik. Helyzet/ adottság ▪Új kereskedelmi mikrovállalkozások tőkehiány miatt csak kis termékkörre épülő-, gyenge minőségű árukészlettel indulnak, üzlethelyiségeik kialakítása-, felszereltsége nem megfelelő. Versenyképességbeli hátrányukból fakadóan munkahelymegtartó képességük gyenge. Probléma/ lehetőség ▪A térség településein meglévő és új mikro vállalkozások versenyképessé tétele érdekében eszközbeszerzések, új épületek kialakítása építési-, épületgépészeti kialakítások, felújítások, korszerűsítések támogatása. A mikro vállalkozások gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, a tevékenységükhöz kapcsolódó minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Kiemelten támogatott a helyben előállított termékeket forgalmazó új vállalkozások fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A térségben új piacképes kínálatú kereskedelmi egységek alakulnak. A kereskedelmi szolgáltatások minőségi fejlődésével növekszik a foglalkoztatottság és a szolgáltatások színvonala a projekt elindulását követő ötödik év végén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/60 Kód: DA-89-GF-A-12 Sorszám: 5094 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településeinek kereskedelme a gazdasági szektorok között a legjelentősebb szektor, több mint 577 kereskedelmi szolgáltató vállalkozás van jelen. A kereskedelmi fő tevékenységű vállalkozások többsége mikrovállalkozás. Jellemző, hogy a kereskedelemben megjelenő áruk többsége a térségen kívülről származik. Helyzet/ adottság ▪Új kereskedelmi mikrovállalkozások tőkehiány miatt csak kis termékkörre épülő-, gyenge minőségű árukészlettel indulnak, üzlethelyiségeik kialakítása-, felszereltsége nem megfelelő. Versenyképességbeli hátrányukból fakadóan munkahelymegtartó képességük gyenge. Probléma/ lehetőség ▪A térség településein meglévő és új mikro vállalkozások versenyképessé tétele érdekében eszközbeszerzések, új épületek kialakítása építési-, épületgépészeti kialakítások, felújítások, korszerűsítések támogatása. A mikro vállalkozások gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, a tevékenységükhöz kapcsolódó minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Kiemelten támogatott a helyben előállított termékeket forgalmazó új vállalkozások fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A térségben új piacképes kínálatú kereskedelmi egységek alakulnak. A kereskedelmi szolgáltatások minőségi fejlődésével növekszik a foglalkoztatottság és a szolgáltatások színvonala a projekt elindulását követő ötödik év végén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/60 Kód: DA-89-GF-A-03 Sorszám: 5024 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térséghez tartozó települések természetes környezete és változatos termő talajai a termékekben gazdag értékeket testesítenek meg, melyek a mikro-vállalkozások számára igen sok lehetőséget kínál. Kevés a működő vállalkozások száma az élelmiszeriparban, főleg a forgalmazók és gyártók körében. Helyzet/ adottság ▪A térség gazdaságszerkezete egyoldalú (mezőgazdaság). A megtermelt termékek alapanyagként alacsony feldolgozottsági szinten kerülnek előállításra, mivel tőkehiány miatt nem tudnak létrejönni új vállalkozások, illetve a meglévők fejlesztése nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪A helyi mikro-vállalkozások jövedelem és/vagy létszám növekedése érdekében célszerű tevékenységükhöz kapcsolódó építés, épület felújítás, korszerűsítés, A helyi mikro-vállalkozások jövedelem és/vagy létszám növekedése érdekében célszerű tevékenységükhöz kapcsolódó építés, épület felújítás, korszerűsítés, épületgépészet, -kialakítása, felújítása, -korszerűsítése. A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés és az ehhez kapcsolódó épület kisléptékű infrastruktúra-fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A mikro vállalkozások száma 20 %-kal emelkedik, valamint a versenyképességük és a foglalkoztatottak száma növekszik a projekt elindítását követő ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/60 Kód: DA-89-GF-B-03 Sorszám: 5100 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Pénzügyi közvetítés ▪A térségünk mindegyik települése rendelkezik valamilyen pénzintézettel, a térség központjában hét különböző nagy bank található. A térségben sok a kisebb, tőkeszegény és megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező egyéni és mikro-vállalkozás, amelyek fejlődését akadályozza a pénzügyi hitel lehetőség. Helyzet/ adottság ▪Gondot okoz a vállalkozások számára, hogy a megnyert pályázatot utófinanszírozással kell megvalósítaniuk. A vállalkozások számára problémát jelent a hitelbírálat során a hitelfedezet hiánya, amely során a magánvagyonát kockáztatja és ezt nem mindenki vállalja fel. Az egyéni,- mikro- és kisvállalkozások számára nincs hitel közvetítő iroda. Probléma/ lehetőség ▪A pénzügyi területen olyan tanácsadó,- és hitelirodák létesítése szükséges, amely a nem hitelképes vállalkozásoknak nyújt lehetőséget az eszközbeszerzésre és a pályázatok megvalósítására. Megoldási javaslat ▪A hitelt igénybevevő vállalkozók körének bővülése segíti az új és meglévő vállalkozások pályázatainak megvalósítását, mellyel növekszik a termelés, szolgáltatás kapacitása, amely foglalkoztatást, helyi termékszerkezet változást eredményezhet a projekt megkezdését követő ötödik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 4. prioritás - Jeremie típusú pénzügyi eszközök

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága36000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret14000 EUR ▪Természetes személyek30%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/60 Kód: DA-89-GF-B-03 Sorszám: 5100 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪Nem ÚMVP

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/60 Kód: DA-89-GF-A-07 Sorszám: 5041 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség településein, különösen a hátrányos helyzetű településeken kevés minőségi szálláshely található. A településeken kevés a megfelelő program, valamint a természeti adottságaink bemutatására szolgáló turisztikai szolgáltatás. Helyzet/ adottság ▪A keresleti igényeket a meglévő szálláshelyek nem tudják minőségben kielégíteni. Nem elég a vendégek igényeihez igazodó szolgáltatás és program. Probléma/ lehetőség ▪A falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, a már működő szálláshelyek és egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A szálláshelyet igénybe vevő vendégéjszakák száma 5 %-kal nő a projekt indítását követő ötödik év végéig várhatóan a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/60 Kód: DA-89-SzF-A-22 Sorszám: 5109 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség települései között hiányzik a koordinált turisztikai együttműködés. A térségben a természet nyújtotta lehetőségek sokszínűek, az erre épülő turisztikai szolgáltatások színvonala, mennyisége nem elégséges és a turisztikai szolgáltatások közvetítése sem elégséges a fogyasztók felé. Helyzet/ adottság ▪Turisztikai kínálat megismertetése országos szinten nem propagált. A térségi szolgáltatások, szálláshelyek nincsenek összehangolva, így nincs egymásra épülő, szervezett összehangolt turisztikai kínálat. Probléma/ lehetőség ▪A szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro,- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, és ezek marketingjének fejlesztése, különösen az alábbi területeken: falusi, agroturisztikai, ökoturisztikai, lovas, vadászati, erdei turizmus, természetjárás, horgászati, borturisztikai, kerékpáros és vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások. Megoldási javaslat ▪Turisztikai szolgáltatás mennyiségi és minőségi színvonala, a jövedelem szerzés növekedése, munkahelyek termetése várható a projekt elindulását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/60 Kód: DA-89-GF-A-08 Sorszám: 5043 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség nem hátrányos helyzetű településein a turisztikai látványosságok és természeti útvonalak mentén kevés minőségi szálláshely található. Ezeken a településeken kevés az elegendő számú igényes szálláshely és a hozzájuk kapcsolódó megfelelő program. Helyzet/ adottság ▪A meglévő szálláshelyek nem tudják kielégíteni olyan minőségben, mennyiségben az igényeket, mint azt a kereslet diktálná. Nem léteznek egyes agro-és ökológiai szolgáltatások, illetve a már működő szolgáltatások további fejlesztésre szorulnak. Nincsenek kistérségi szinten összehangolt állandó jellegű programok. Probléma/ lehetőség ▪A falusi és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, a már működő szálláshelyek és egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A szálláshelyet igénybe vevő vendégéjszakák száma 5 %-kal nő a projekt indítását követő 2. év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/60 Kód: DA-89-GF-B-02 Sorszám: 5095 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben jelentős víz- és gyógyvízkészlet található, de ezt nem kellő mértékben használjuk ki. A térség természeti csodái, valamint a helyi történelmi és szellemi értékeink, a hagyományőrzés lehetőségei nincsenek kiaknázva a turizmus számára. Helyzet/ adottság ▪A termál és gyógyvíz, természetes vagy mesterséges vízfelületek, üdülő faluk által kínált lehetőségek nincsenek kellően kihasználva. A különböző turisztikai célcsoport számára nem állnak rendelkezésre megfelelő szálláshelyek és szolgáltatások. Probléma/ lehetőség ▪Meg kell teremteni a szezonon túli egész éves turisztikai lehetőségek kínálatát és a szálláshelyek ezekhez történő átalakítását. Programfüzet, kiadványok megszerkesztése, megjelentetése és terjesztése. Megoldási javaslat ▪A legalább két kereskedelmi szálláshely minőségi és mennyiségi fejlesztése valósuljon meg, amely által a térségben eltöltött éjszakák száma nő a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 2. prioritás - Turisztikai célú fejlesztések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret800000 EUR▪Önkormányzatok30% 500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága150000 EUR▪Non-profit szervezetek30% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret135000 EUR ▪Természetes személyek30%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/60 Kód: DA-89-GF-B-02 Sorszám: 5095 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪Nem ÚMVP

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/60 Kód: DA-89-SzF-A-23 Sorszám: 5786 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség települései között hiányzik a koordinált turisztikai együttműködés. A térségben a természet nyújtotta lehetőségek sokszínűek, az erre épülő turisztikai szolgáltatások színvonala, mennyisége nem elégséges és a turisztikai szolgáltatások közvetítése sem elégséges a fogyasztók felé. Helyzet/ adottság ▪Turisztikai kínálat megismertetése országos szinten nem propagált. A térségi szolgáltatások, szálláshelyek nincsenek összehangolva, így nincs egymásra épülő, szervezett összehangolt turisztikai kínálat. Probléma/ lehetőség ▪A szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro,- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, a már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, és ezek marketingjének fejlesztése, különösen az alábbi területeken: falusi, agroturisztikai, ökoturisztikai, lovas, vadászati, erdei turizmus, természetjárás, horgászati, borturisztikai, kerékpáros és vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások. Megoldási javaslat ▪Turisztikai szolgáltatás mennyiségi és minőségi színvonala, a jövedelem szerzés növekedése, munkahelyek termetése várható a projekt elindulását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/60 Kód: DA-89-GF-A-10 Sorszám: 5091 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A térségben termelt mezőgazdasági (kertészeti) termékek számára a betakarítás rövid és idény jellege miatt a korszerű (hűtőházi) tárolási kapacitás nem megoldott. Sok kertészeti termény (gyümölcs, zöldség) friss áruként kerül értékesítésre. Ennek hiánya kiszolgáltatottá teszi a termelőket a piaccal szemben. A kertészeti termékek minőségi osztályozásához és csomagolásához szükséges infrastrukturális,- és technológiai eszköz rendszer nincs kiépítve. Helyzet/ adottság ▪A térség terményeinek értékesítését, jövedelmezősségét és a termények magasabb szintű feldolgozását nagymértékben gátolja, hogy a helyi termények nagy részét raktár hiányában azonnal kell értékesíteni. Amennyiben az azonnali értékesítés meghiusúl nincsenek megfelelő számú alternatív értékesítési lehetőségek. A termelők és az értékesítést végző vállalkozások között nincs integráció. Probléma/ lehetőség ▪A helyi termelő és értékesítő vállalkozásoknak a jövedelemtermelés növelése érdekében célszerű hűtőházat, logisztikai létesítményeket és manipuláló gépeket, technológiát kiépíteni, felújítani, amely a kapcsolódó infrastruktúrával együtt megőrzi a kertészeti termékek piaci képessgét. A termelésben és értékesítésben résztvevők között összehangolt értékesítési hálózat kiépítése szükséges. Megoldási javaslat ▪A térség tároló- és manipuláló kapacitások legalább 5 %-kal történő növelése, valamint a feldolgozási szint és a minőség növelése. Jövedelmezőség, a foglalkoztatottság és új vállalkozások alakulása várható a projekt elindítását követő harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 500000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/60 Kód: DA-89-GF-A-10 Sorszám: 5091 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪ÚMVP, de nem LEADER

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/60 Kód: DA-89-GF-B-01 Sorszám: 5022 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térséghez tartozó települések adottságai főként mezőgazdasági jellegűek, amelyből szőlő, gyümölcs kertészet kiemelkedő arányt testesít meg. A helyi mezőgazdasági termékeink az elmúlt években igen jelentős nagyságú pályázati forrást és magán tőkét fektettek be ezen ágazatokba. Helyzet/ adottság ▪A friss fogyasztásra termelt és a gépi betakarítású mezőgazdasági termékek teljes mennyiségét nem tudja a piac felvenni, ezért szükséges ezen termékek másodlagos feldolgozását, illetve értékmentését biztosító technológiák, eljárások beszerzése. Az alacsony szintű termény feldolgozás jellemző a mezőgazdaságra, amely a szezonális munkaerő folyamatos foglalkoztatását nem oldja meg. Probléma/ lehetőség ▪A magasabb szintű feldolgozás velejárója lehet a gazdasági szerkezetváltozás lehetőségének, amely a szezonális foglalkoztatási rendszer megváltoztatására is alkalmas lehet. A helyi üzleti szféra képviselőinek a jövedelemtermelés növelése érdekében célszerű lenne a helyi termékeket minél magasabb feldolgozottsági szinten termelni, ezzel rendelkezésre álló munka-erőpiaci kínálatot kihasználni. Megoldási javaslat ▪A feldolgozottság szintjének növekedésével a jövedelmezősség és a foglalkoztatás emelkedik, amelyet a projekt elindítását követő második év végére várunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% 425000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága170000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/60 Kód: DA-89-GF-B-01 Sorszám: 5022 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/60 Kód: DA-89-GF-A-06 Sorszám: 5819 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Kunság Vidékfejlesztési Közösség területén jelentős a feldolgozóipar számára előállított sokféle agráripari alapanyag, melynek a másodlagos feldolgozása nem jellemző. Az ágazaton belül, és azon belül is az élelmiszeripari jellegű mikro-vállalkozások száma kevés, ami a gazdasági szerkezet megváltoztatását gátolja. Helyzet/ adottság ▪Kevés az olyan vállalkozások száma, amelyek rendelkeznek a minőség,- és környezetirányítási rendszerekkel. Korszerűtlen műszaki és technológiai felszereltség, valamint az innováció hiánya miatt a vállalkozások versenyképessége alacsony, így a minőség a mai elvárásoknak nem felelnek meg. Probléma/ lehetőség ▪A új és meglévő mikro-vállalkozások technológiai fejlesztésére van szükség. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer és szabvány bevezetésével kell támogatni e vállalkozásokat. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés erősíti a térségen belüli termékek minőségi színvonalát és hozzájárul a kereslet növekedéséhez, új vállalkozások alakulnak, valamint a foglalkoztatás növekszik a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/60 Kód: DA-89-GF-A-04 Sorszám: 5098 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Kunság Vidékfejlesztési Közösség területén jelentős a feldolgozóipar számára előállított sokféle agráripari alapanyag, melynek a másodlagos feldolgozása nem jellemző. Az ágazaton belül, és azon belül is az élelmiszeripari jellegű mikro-vállalkozások száma kevés, ami a gazdasági szerkezet megváltoztatását gátolja. Helyzet/ adottság ▪Kevés az olyan vállalkozások száma, amelyek rendelkeznek a minőség,- és környezetirányítási rendszerekkel. Korszerűtlen műszaki és technológiai felszereltség, valamint az innováció hiánya miatt a vállalkozások versenyképessége alacsony, így a minőség a mai elvárásoknak nem felelnek meg. Probléma/ lehetőség ▪A új és meglévő mikro-vállalkozások technológiai fejlesztésére van szükség. Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer és szabvány bevezetésével kell támogatni e vállalkozásokat. Megoldási javaslat ▪A fejlesztés erősíti a térségen belüli termékek minőségi színvonalát és hozzájárul a kereslet növekedéséhez, új vállalkozások alakulnak, valamint a foglalkoztatás növekszik a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/60 Kód: DA-89-SzF-A-14 Sorszám: 5112 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Helyi identitás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérségben több nemzetiség (német, sváb, szlovák, roma, szerb, szlovén stb.) és színes kultúrájú népcsoport él. Sokféle történelmi esemény és legenda színhelye volt a térségünk (Szent Imre legenda, Árpádkori Csonka-Torony története, Petőfi kultusz), amelynek megismerésére nem fordítunk kellő figyelmet. A múlt hiányos ismerete veszélyeztetheti a történelmi és népi hagyományok megszünését. Helyzet/ adottság ▪A különböző nemzetiséghez tartozók kevésbé ismerik egymás kultúráját, szokásait, néprajzát. Hagyományaikat elszigetelve és kevésbé látványosan mutatják be. A fiatalok számára a népszokások kevéssé ismertek. Az itt élők nem kellően ismerik a történelmi eseményeket, történeteket az ahhoz kapcsolódó műemlékeket. Probléma/ lehetőség ▪A térség kulturális és történelmi hagyományainak, valamint a nemzetiségi örökségeknek ápolása és védelme a helyi identitás fejlesztésével. A történelmi legendákkal, népi hagyományokkal kapcsolatos tájékoztató kiadványok készítése, valamint a helyi történelmi, kulturális és természeti értékekről táblák készítése és elhelyezése. Megoldási javaslat ▪Kiadványok és táblák készítésével a helyi identitásunkat fejlesztjük, kultúrális örökségünket óvjuk, vagyis történelmi és népi hagyományunkat az ifjúság és az itt élők számára megismerhetővé tesszük a projekt elindulását követő harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/60 Kód: DA-89-SzF-A-16 Sorszám: 5768 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Helyi identitás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérségben több nemzetiség (német, sváb, szlovák, roma, szerb, szlovén stb.) és színes kultúrájú népcsoport él. Sokféle történelmi esemény és legenda színhelye volt a térségünk (Szent Imre legenda, Árpádkori Csonka-Torony története, Petőfi kultusz), amelynek megismerésére nem fordítunk kellő figyelmet. A múlt hiányos ismerete veszélyeztetheti a történelmi és népi hagyományok megszünését. Helyzet/ adottság ▪A különböző nemzetiséghez tartozók kevésbé ismerik egymás kultúráját, szokásait, néprajzát. Hagyományaikat elszigetelve és kevésbé látványosan mutatják be. A fiatalok számára a népszokások kevéssé ismertek. Az itt élők nem kellően ismerik a történelmi eseményeket, történeteket az ahhoz kapcsolódó műemlékeket. Probléma/ lehetőség ▪A térség kulturális és történelmi hagyományainak, valamint a nemzetiségi örökségeknek ápolása és védelme a helyi identitás fejlesztésével. A történelmi legendákkal, népi hagyományokkal kapcsolatos tájékoztató kiadványok készítése, valamint a helyi történelmi, kulturális és természeti értékekről táblák készítése és elhelyezése. Megoldási javaslat ▪Kiadványok és táblák készítésével a helyi identitásunkat fejlesztjük, kultúrális örökségünket óvjuk, vagyis történelmi és népi hagyományunkat az ifjúság és az itt élők számára megismerhetővé tesszük a projekt elindulását követő harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/60 Kód: DA-89-SzF-A-13 Sorszám: 5120 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Képzések és ismeretterjesztő előadások Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben a szakképzés nem mindig felel meg a piaci elvárásoknak. Kevés a gyakorlati képző helyek száma és azok minőségi színvonala nem megfelelő. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, valamint a megváltozott munkaképességű emberek átképzése megoldásra vár, mert így lehet segíteni a munkaerőpiacra való jutásukat. A civilek jelenleg a térségben nem tudnak betölteni felvilágosító és tájékoztató szerepet. Helyzet/ adottság ▪A térségben hiányszakmák vannak, a vállalkozói igényeket a szakoktatás nem teljeskörűen elégíti ki. A csökkent és a megváltozott munkaképességű emberek fogadására a vállalkozók nincsenek felkészülve, valamint nem a munkaerő piachoz igazodik a képzettségük. A térségben élő felsőfokú végzettségűek száma az országos átlag fele. Probléma/ lehetőség ▪A Képzési Börzék lehetőséget adnának arra, hogy a hiányszakmákat megismerjék az érintettek, hogy a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolódjon, közelítsen egymáshoz. A gyakorlati képzőhelyek szervezésével javítjuk a továbbképzési feltételeket. A csökkent és megváltozott munkaképességű foglalkoztatásának elősegítése, a vállalkozók tájékoztatásával és ezen emberek piacorientált képzésének elősegítése. A civil műhelyek katalizátor szerepének elősegítése, a helyi értelmiség továbbképzésében, összefogásában. Megoldási javaslat ▪A hiányszakmák a képzések által csökkenek, 10%-kal nő a csökkent munkaképességűek foglalkoztatottak száma valamint 20 %-kal a gyakorlati képzőhelyek száma a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/60 Kód: DA-89-SzF-A-13 Sorszám: 5120 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/60 Kód: DA-89-SzF-4-01 Sorszám: 5119 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Képzések és ismeretterjesztő előadások Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Alapszintű és középfokú képzésen kívül kevés a térséget kiszolgáló oktatási rendszeren kívüli képzés. A civilek és a vállalkozók korlátozott mértékben foglalkoznak a képzéssel és az átképzéssel, pedig jelentős számú olyan kézműves jellegű szakma van, amely a térség számára igényként fogalmazódik meg. Helyzet/ adottság ▪Nincsen, illetve kevés az olyan fakultatív rendezvény, illetve tábor, ahol az itt élő emberek, gyermekek megismerkedhetnének a térségre jellemző hagyományokkal és foglalkozásokkal. A civilek nincsenek bevonva a közösségfejlesztési folyamatba, valamint a hagyományörző és a kézműves szakmák népszerűsítésébe. A térség kultúrális és hagyományos kézműves ipart bemutató programok nincsenek. Elesünk a kisipari jellegű szolgátató és értékteremtő lehetőségektől. Probléma/ lehetőség ▪Hagyományörző-, kézműves-, környezetismereti-, készségfejlesztő táborok szervezése. Megoldási javaslat ▪A kihaló kézműves szakmák és hagyományőrző kultúra megismertetésével segítjük a közösségek kialakulását és a jövő nemzedének is lehetőséget biztosítunk a hagyományok megismerésére, ápolására és a továbbélésére táborok szervezésével a projekt elindulását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪infrastruktúra fejlesztés, Eszközbeszerzés (10%), Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 36900 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/60 Kód: DA-89-SzF-4-01 Sorszám: 5119 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/60 Kód: DA-89-SzF-4-02 Sorszám: 5767 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Képzések és ismeretterjesztő előadások Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Alapszintű és középfokú képzésen kívül kevés a térséget kiszolgáló oktatási rendszeren kívüli képzés. A civilek és a vállalkozók korlátozott mértékben foglalkoznak a képzéssel és az átképzéssel, pedig jelentős számú olyan kézműves jellegű szakma van, amely a térség számára igényként fogalmazódik meg. Helyzet/ adottság ▪Nincsen, illetve kevés az olyan fakultatív rendezvény, illetve tábor, ahol az itt élő emberek, gyermekek megismerkedhetnének a térségre jellemző hagyományokkal és foglalkozásokkal. A civilek nincsenek bevonva a közösségfejlesztési folyamatba, valamint a hagyományörző és a kézműves szakmák népszerűsítésébe. A térség kultúrális és hagyományos kézműves ipart bemutató programok nincsenek. Elesünk a kisipari jellegű szolgátató és értékteremtő lehetőségektől. Probléma/ lehetőség ▪Hagyományörző-, kézműves-, környezetismereti-, készségfejlesztő táborok szervezése. Megoldási javaslat ▪A kihaló kézműves szakmák és hagyományőrző kultúra megismertetésével segítjük a közösségek kialakulását és a jövő nemzedének is lehetőséget biztosítunk a hagyományok megismerésére, ápolására és a továbbélésére táborok szervezésével a projekt elindulását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Infrastruktúra fejlesztés, Eszközbeszerzés (10%), Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/60 Kód: DA-89-SzF-4-02 Sorszám: 5767 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/60 Kód: DA-89-GF-3-01 Sorszám: 5096 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Képzések és ismeretterjesztő előadások Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünk természeti adottságai és a településen gazdálkodók, vállalkozók részéről felmerült az igény az ökonövények termelésére - és ökoállat tenyésztésére, valamint az alternatív energia felhasználására. Helyzet/ adottság ▪Az ökológiai gazdálkodás elterjedésének és a megújúló energia hasznósításának gátja a fogyasztók ismereteinek hiánya. Probléma/ lehetőség ▪Az öko termékek és a megújúló energia források megismertetése érdekében a fogyasztók körében ismeretterjesztő előadások megszervezése óvodás kortól a felnőtt korig. Megoldási javaslat ▪A térségben ismeretterjesztő képzések hatására megnő az ökotermékek és a megújúló energia források iránt a kereslet projekt kezdetétől számítva az ötödik évvégére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Oktatás alatt biztosított étel, - italfogyasztás (max.5%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 18500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/60 Kód: DA-89-GF-3-01 Sorszám: 5096 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/60 Kód: DA-89-GF-3-02 Sorszám: 5829 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Képzések és ismeretterjesztő előadások Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünk természeti adottságai és a településen gazdálkodók, vállalkozók részéről felmerült az igény az ökonövények termelésére - és ökoállat tenyésztésére, valamint az alternatív energia felhasználására. Helyzet/ adottság ▪Az ökológiai gazdálkodás elterjedésének és a megújúló energia hasznósításának gátja a fogyasztók ismereteinek hiánya. Probléma/ lehetőség ▪Az öko termékek és a megújúló energia források megismertetése érdekében a fogyasztók körében ismeretterjesztő előadások megszervezése óvodás kortól a felnőtt korig. Megoldási javaslat ▪A térségben ismeretterjesztő képzések hatására megnő az ökotermékek és a megújúló energia források iránt a kereslet projekt kezdetétől számítva az ötödik évvégére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Oktatás alatt biztosított étel,- italfogyasztás (max.5%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 10000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága6000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/60 Kód: DA-89-GF-3-02 Sorszám: 5829 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/60 Kód: DA-89-SzF-4-03 Sorszám: 5117 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Civil műhelyek a közösség építésben Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kultúrális, történelmi és hagyományörző szabadtéri rendezvények a térség településeitől távol, a nagyobb városokban koncentrálódnak. A térségben lakók sokszor nem tudják vállalni a többlet energiát és költséget, hogy a tőlük távol eső kultúrális rendezvényeket látogassák. Helyzet/ adottság ▪A megfelelő szintű kultúrális és szórakoztató rendezvények kevés száma nem teszi lehetővé a szabadidő minőségi eltöltését, mérsékelten képes kielégíteni a magas szintű kultúrális igényt is és a színvonalas kikapcsolódást. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell azon törekvéseket, melyek magas színvonalú kultúrális, történelmi és hagyományörző szabadtéri rendezvényeket szándékoznak a térség településeire szervezni. Segíteni kell a kultúrált szórakozást megcélozni kívánó kezdeményezéseket szervezési feladatainak támogatásával.A támogatottnak vállania kell, hogy az adott településen évente legalább egy alkalommal teljeskörűen megszervezi a rendezvényt. Megoldási javaslat ▪A kulturális, történelmi és hagyományörző rendezvények számának növekedése a projekt kezdetétől számított harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Infrastruktúra fejlesztés, Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 30800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/60 Kód: DA-89-SzF-4-03 Sorszám: 5117 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/60 Kód: DA-89-SzF-4-04 Sorszám: 5793 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Civil műhelyek a közösség építésben Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kultúrális, történelmi és hagyományörző szabadtéri rendezvények a térség településeitől távol, a nagyobb városokban koncentrálódnak. A térségben lakók sokszor nem tudják vállalni a többlet energiát és költséget, hogy a tőlük távol eső kultúrális rendezvényeket látogassák. Helyzet/ adottság ▪A megfelelő szintű kultúrális és szórakoztató rendezvények kevés száma nem teszi lehetővé a szabadidő minőségi eltöltését, mérsékelten képes kielégíteni a magas szintű kultúrális igényt is és a színvonalas kikapcsolódást. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell azon törekvéseket, melyek magas színvonalú kultúrális, történelmi és hagyományörző szabadtéri rendezvényeket szándékoznak a térség településeire szervezni. Segíteni kell a kultúrált szórakozást megcélozni kívánó kezdeményezéseket szervezési feladatainak támogatásával.A támogatottnak vállania kell, hogy az adott településen évente legalább egy alkalommal teljeskörűen megszervezi a rendezvényt. Megoldási javaslat ▪A kulturális, történelmi és hagyományörző rendezvények számának növekedése a projekt kezdetétől számított harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Infrastruktúra fejlesztés, Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3500 EUR▪Önkormányzatok100% 16700 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/60 Kód: DA-89-SzF-4-04 Sorszám: 5793 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/60 Kód: DA-89-SzF-5-03 Sorszám: 5121 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Térségi életminőség fejlesztéséhez a humán feltételek biztosítása Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térségben a kereskedelem a legnagyobb foglalkoztató szektor közé tartozik. Ebben az ágazatban található a legtöbb egyéni-mikro- és kisvállalkozás. A termelő és előállító vállalkozásokkal való kapcsolódások információ hiányában nem megoldott, ezért az szervezetlen. Helyzet/ adottság ▪A piaci szereplők nem kellően szervezett együttműködése hátrányossan befolyásolja a helyi termékek és áruk értékesítési lehetősségét. A kereskedelem koordinálását az információs adatbázis hiánya gátolja. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell olyan információs adatbázis létrehozását, amely kistérségi szinten felméri a gazdasági szereplők számát, tevékenységi körét, pályázati elképzeléseit. Feltérképezi a térség mikro- és kisvállalkozások egymáshoz kapcsolható és egymásra épülő lehetőségeit. Megoldási javaslat ▪A kistérség vállalkozóinak- és mezőgazdasági termelőinek felmérésével készített adatbázisa és annak működtetése hatékonyan hat a helyi termékek kereskedelmi értékesítésének növekedésére. A termelő és előállító vállalkozások közötti együttműködés szervezetebbé és kiszámíthatóbbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Bérköltség vagy megbízási díj és járulékai, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% 18500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/60 Kód: DA-89-SzF-5-03 Sorszám: 5121 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/60 Kód: DA-89-SzF-5-04 Sorszám: 5733 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Térségi életminőség fejlesztéséhez a humán feltételek biztosítása Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térségben a kereskedelem a legnagyobb foglalkoztató szektor közé tartozik. Ebben az ágazatban található a legtöbb egyéni-mikro- és kisvállalkozás. A termelő és előállító vállalkozásokkal való kapcsolódások információ hiányában nem megoldott, ezért az szervezetlen. Helyzet/ adottság ▪A piaci szereplők nem kellően szervezett együttműködése hátrányossan befolyásolja a helyi termékek és áruk értékesítési lehetősségét. A kereskedelem koordinálását az információs adatbázis hiánya gátolja. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell olyan információs adatbázis létrehozását, amely kistérségi szinten felméri a gazdasági szereplők számát, tevékenységi körét, pályázati elképzeléseit. Feltérképezi a térség mikro- és kisvállalkozások egymáshoz kapcsolható és egymásra épülő lehetőségeit. Megoldási javaslat ▪A kistérség vállalkozóinak- és mezőgazdasági termelőinek felmérésével készített adatbázisa és annak működtetése hatékonyan hat a helyi termékek kereskedelmi értékesítésének növekedésére. A termelő és előállító vállalkozások közötti együttműködés szervezetebbé és kiszámíthatóbbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Bérköltség vagy megbízási díj és járulékai, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 10000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága6000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/60 Kód: DA-89-SzF-5-04 Sorszám: 5733 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/60 Kód: DA-89-SzF-2-07 Sorszám: 5124 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi arculat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térségben csak Kiskőrösön van Tourinform Iroda, ahol az ide látógatók információhoz juthatnak. Helyzet/ adottság ▪Nincs minden településen a nap 24 órájában elérhető információs pont, iroda. A térségbe látógatók nem jutnak megfelelő tájékoztatáshoz a turisztikai látványosságokról és közérdekű információkról. Probléma/ lehetőség ▪A HACS területén lévő települések turisztikai csomópontjain olyan nyilvános interaktív elektronikus terminálok elhelyezése, amelynek adatbázisa tartalmazza a HACS közhasznú informácóit (szálláshelyeit, étkezőhelyeit, turisztikai nevezetességeit, stb.) és teszi elérhetővé. Megoldási javaslat ▪A Hacs területén 24 órában, hálózatban müködtetve ad közérdekű információt az ott élők és a térségbe látógatók számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/60 Kód: DA-89-SzF-5-05 Sorszám: 5114 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi arculat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségünk a Dél- alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében a megye közepén, földrajzilag a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. Táj integráns érték hordozói a természeti, a kulturális, és táji értékek egységet alkotnak, melyek a helyi fejlesztési kezdeményezéseken alapuló tudatos és fenntartható használatát erősítik. A természeti környezet iránti rekreáció, turisztikai igény, a hagyományok iránti érdeklődés, a helyi ökológiai kis-és kézműipari termékek iránti kereslet felértékeli erőforrásainkat. Helyzet/ adottság ▪A táji értékek térségi hasznosítását számos tényező akadályozza, mint például az értékközpontú szemlélet hiánya, a partneri közösségek hiánya, környezet tudatosság, a térségi és identitás fejletlensége, amelyek felszámolásával a helyi gazdaság motorjává válhatnak értékeink felismerése. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell egy olyan Natúrpark-hálózat kialakítását, mely széleskörű szakmai együttműködésen alapul, így elősegíti térségünk táji értékeinek megőrzését, tudatos kihasználását, illetve védelmét. Megoldási javaslat ▪A térség szakmai és civil szervezeteinek összefogása.A természeti értékeink tudatos felhasználásának és megőrzésének elősegítése a projekt elindulásától az ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11000 EUR▪Önkormányzatok100% 50800 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/60 Kód: DA-89-SzF-5-05 Sorszám: 5114 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/60 Kód: DA-89-GF-5-01 Sorszám: 6864 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi arculat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Akciócsoport által lefedett térség ismertsége alacsony, mint gazdasági, turisztikai, természeti értékei, kulturális hagyományai szempontjából. Helyzet/ adottság ▪Nincs olyan, az akciócsoportot bemutató térségi kiadvány, amely megismertetné településeinek történelmét, nevezetességeit, kultúráját, természeti értékeit, és az akciócsoport tagjait. Probléma/ lehetőség ▪Települési és közösségi szintű összefogással megvalósuló az Akciócsoport bemutatására szolgáló kiadvány készítése. Megoldási javaslat ▪Az Akciócsoport településeinek és tagjainak ismertsége nő. A kiadvány elkészítése a projekt kezdetétől számított két éven belül megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Bérköltség, vagy megbízási díj és járulékai, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9000 EUR▪Önkormányzatok100% 27700 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/60 Kód: DA-89-GF-5-01 Sorszám: 6864 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/60 Kód: DA-89-SzF-2-08 Sorszám: 5778 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi arculat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térségben csak Kiskőrösön van Tourinform Iroda, ahol az ide látógatók információhoz juthatnak. Helyzet/ adottság ▪Nincs minden településen a nap 24 órájában elérhető információs pont, iroda. A térségbe látógatók nem jutnak megfelelő tájékoztatáshoz a turisztikai látványosságokról és közérdekű információkról. Probléma/ lehetőség ▪A HACS területén lévő települések turisztikai csomópontjain olyan nyilvános interaktív elektronikus terminálok elhelyezése, amelynek adatbázisa tartalmazza a HACS közhasznú informácóit (szálláshelyeit, étkezőhelyeit, turisztikai nevezetességeit, stb.) és teszi elérhetővé. Megoldási javaslat ▪A Hacs területén 24 órában, hálózatban müködtetve ad közérdekű információt az ott élők és a térségbe látógatók számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/60 Kód: DA-89-SzF-5-06 Sorszám: 5800 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi arculat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségünk a Dél- alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében a megye közepén, földrajzilag a Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el. Táj integráns érték hordozói a természeti, a kulturális, és táji értékek egységet alkotnak, melyek a helyi fejlesztési kezdeményezéseken alapuló tudatos és fenntartható használatát erősítik. A természeti környezet iránti rekreáció, turisztikai igény, a hagyományok iránti érdeklődés, a helyi ökológiai kis-és kézműipari termékek iránti kereslet felértékeli erőforrásainkat. Helyzet/ adottság ▪A táji értékek térségi hasznosítását számos tényező akadályozza, mint például az értékközpontú szemlélet hiánya, a partneri közösségek hiánya, környezet tudatosság, a térségi és identitás fejletlensége, amelyek felszámolásával a helyi gazdaság motorjává válhatnak értékeink felismerése. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell egy olyan Natúrpark-hálózat kialakítását, mely széleskörű szakmai együttműködésen alapul, így elősegíti térségünk táji értékeinek megőrzését, tudatos kihasználását, illetve védelmét. Megoldási javaslat ▪A térség szakmai és civil szervezeteinek összefogása.A természeti értékeink tudatos felhasználásának és megőrzésének elősegítése a projekt elindulásától az ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 51/60 Kód: DA-89-SzF-5-06 Sorszám: 5800 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/60 Kód: DA-89-GF-5-02 Sorszám: 6865 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi arculat fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Akciócsoport által lefedett térség ismertsége alacsony, mint gazdasági, turisztikai, természeti értékei, kulturális hagyományai szempontjából. Helyzet/ adottság ▪Nincs olyan, az akciócsoportot bemutató térségi kiadvány, amely megismertetné településeinek történelmét, nevezetességeit, kultúráját, természeti értékeit, és az akciócsoport tagjait. Probléma/ lehetőség ▪Települési és közösségi szintű összefogással megvalósuló az Akciócsoport bemutatására szolgáló kiadvány készítése. Megoldási javaslat ▪Az Akciócsoport településeinek és tagjainak ismertsége nő. A kiadvány elkészítése a projekt kezdetétől számított két éven belül megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Bérköltség vagy megbízási díj és járulékai, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4500 EUR▪Önkormányzatok100% 15000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 52/60 Kód: DA-89-GF-5-02 Sorszám: 6865 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 53/60 Kód: DA-89-GF-2-01 Sorszám: 5097 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térség marketingjének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a korai szabadföldi gyümölcstermelésben-, erdő-, hal-, vadgazdálkodás sokféle helyi áru termelésével és termék előállításával foglalkoznak (öko hús, sziki hal, sziki birka, mangalica, bodza, meggy, spárga, könnyű gyümölcsízű borok, stb.), melyek ínyenc és legfontosabb csemegéi lehetnek az országban és külföldön élők számára. Ezen termékekből a magánvállalkozások „mini vertikumok” kiépítésével egyedi és különleges árukat állítanak elő. Helyzet/ adottság ▪A termelt termékek skálája széles, de a térség fogyasztói nem a helyben előállított termékeket vásárolják, hanem külföldi termékeket fogyasztanak, annak ellenére, hogy van helyi előállító. A térségben nincs kellő marketingje és megfelelő propagandája a helyben előállított termékekre. Probléma/ lehetőség ▪Segíteni kell az akciócsoport területén lévő vállalkozások, gazdálkodók marketing tevékenységét a HACS által meghatározott térségi arculati elemek felhasználásával. Megoldási javaslat ▪Az egységes arculat hozzájárul a térség marketingjének fejlesztéséhez. A belföldi és a külföldi fogyasztók számára megnő a térségben előállított termékek iránti kereslet, amely vállalkozások fejlődését és a foglalkoztatás növelését segíti a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok65% 67700 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága44000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 53/60 Kód: DA-89-GF-2-01 Sorszám: 5097 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tázlár ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 54/60 Kód: DA-89-GF-2-03 Sorszám: 5029 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térség marketingjének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség településein található helyi termékeink nem rendelkeznek az élelmiszereinkhez kapcsolódó minőséggaranciával és nincs e termékekre vonatkozó összehangolt piackutatás sem. Nincsenek földrajzi névvel és védjeggyel ellátott termékeink. Helyzet/ adottság ▪Nincs a térségnek közös marketing stratégiája és ezen alapuló térségi arculata. Nincs, illetve kevés a helyi termékek bemutatását, népszerűsítését és árusítását végző vállalkozás. Probléma/ lehetőség ▪A "kunsági termékpolcok" működő kereskedelmi egységeken belül, valamint a "kunsági termékpontok" elhelyezése lenne szükséges a térségi borútak, illetve a turisztikai utak mentén. A helyi termékek és tájékoztató kiadványok elhelyezése a közösség által meghatározott egységes megjelenésű termékpolcokon és termékpontok mellett. Megoldási javaslat ▪Az intézkedések a közösség teljes területére kiterjedően erősíti a szervezettséget, a minőségi termelést ösztönözné és a piaci lehetőségeket javítaná a térségben a projekt elindítását követő harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret36000 EUR▪Önkormányzatok65% 55400 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága36000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 54/60 Kód: DA-89-GF-2-03 Sorszám: 5029 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Páhi, Tabdi ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 55/60 Kód: DA-89-GF-2-02 Sorszám: 5802 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térség marketingjének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a korai szabadföldi gyümölcstermelésben-, erdő-, hal-, vadgazdálkodás sokféle helyi áru termelésével és termék előállításával foglalkoznak (öko hús, sziki hal, sziki birka, mangalica, bodza, meggy, spárga, könnyű gyümölcsízű borok, stb.), melyek ínyenc és legfontosabb csemegéi lehetnek az országban és külföldön élők számára. Ezen termékekből a magánvállalkozások „mini vertikumok” kiépítésével egyedi és különleges árukat állítanak elő. Helyzet/ adottság ▪A termelt termékek skálája széles, de a térség fogyasztói nem a helyben előállított termékeket vásárolják, hanem külföldi termékeket fogyasztanak, annak ellenére, hogy van helyi előállító. A térségben nincs kellő marketingje és megfelelő propagandája a helyben előállított termékekre. Probléma/ lehetőség ▪Segíteni kell az akciócsoport területén lévő vállalkozások, gazdálkodók marketing tevékenységét a HACS által meghatározott térségi arculati elemek felhasználásával. Megoldási javaslat ▪Az egységes arculat hozzájárul a térség marketingjének fejlesztéséhez. A belföldi és a külföldi fogyasztók számára megnő a térségben előállított termékek iránti kereslet, amely vállalkozások fejlődését és a foglalkoztatás növelését segíti a projekt elindítását követő ötödik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok60% 33300 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 55/60 Kód: DA-89-GF-2-02 Sorszám: 5802 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 56/60 Kód: DA-89-GF-2-04 Sorszám: 6861 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térség marketingjének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség településein található helyi termékeink nem rendelkeznek az élelmiszereinkhez kapcsolódó minőséggaranciával és nincs e termékekre vonatkozó összehangolt piackutatás sem. Nincsenek földrajzi névvel és védjeggyel ellátott termékeink. Helyzet/ adottság ▪Nincs a térségnek közös marketing stratégiája és ezen alapuló térségi arculata. Nincs, illetve kevés a helyi termékek bemutatását, népszerűsítését és árusítását végző vállalkozás. Probléma/ lehetőség ▪A "kunsági termékpolcok" működő kereskedelmi egységeken belül, valamint a "kunsági termékpontok" elhelyezése lenne szükséges a térségi borútak, illetve a turisztikai utak mentén. A helyi termékek és tájékoztató kiadványok elhelyezése a közösség által meghatározott egységes megjelenésű termékpolcokon és termékpontok mellett. Megoldási javaslat ▪Az intézkedések a közösség teljes területére kiterjedően erősíti a szervezettséget, a minőségi termelést ösztönözné és a piaci lehetőségeket javítaná a térségben a projekt elindítását követő harmadik év végéig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret9000 EUR▪Önkormányzatok60% 15000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 56/60 Kód: DA-89-GF-2-04 Sorszám: 6861 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Akasztó, Kiskőrös, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 57/60 Kód: DA-89-SzF-2-09 Sorszám: 5122 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Helyi védjegy bevezetése, alkalmazása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben előállított egyedi, jó minőségű termékek nincsenek közös arculati elemekkel és védjeggyel ellátva. A térségre jellemző fő termékek (sziki hal, sziki birka, szilaj marha, mangalica, bodza és a homoki spárga, szőlő-bor) a külföld és a belföld éléskamrájának csemegéi lehetnek. Helyzet/ adottság ▪A térségben kialakult a negatív megítélésű „Arany-Háromszög” jelző. A negatív imázsból adódóan a térség termékeinek értékesítése csökkent. Kevés a térségben védjegyeztetett termék,valamint a védjegy megszerzése költséges folyamat. Probléma/ lehetőség ▪A közös arculati elemek ellátott termékek védjegyeztetési eljárásának költségeinek támogatása. Az „Arany-Háromszög” jelzővel ellentétes közös arculat használatával, segítjük a térségre jellemző fő és új termékek közös marketingjét és védjegyeztetését. Megoldási javaslat ▪A térség termékeinek eladhatóságát, egységes megjelenését a védjegyeztetésével segítjük, így az értékesítést 20 %-kal kívánjuk növelni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Védjegyeztetési eljárás költsége, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 58/60 Kód: DA-89-SzF-2-10 Sorszám: 5787 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Helyi védjegy bevezetése, alkalmazása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben előállított egyedi, jó minőségű termékek nincsenek közös arculati elemekkel és védjeggyel ellátva. A térségre jellemző fő termékek (sziki hal, sziki birka, szilaj marha, mangalica, bodza és a homoki spárga, szőlő-bor) a külföld és a belföld éléskamrájának csemegéi lehetnek. Helyzet/ adottság ▪A térségben kialakult a negatív megítélésű „Arany-Háromszög” jelző. A negatív imázsból adódóan a térség termékeinek értékesítése csökkent. Kevés a térségben védjegyeztetett termék,valamint a védjegy megszerzése költséges folyamat. Probléma/ lehetőség ▪A közös arculati elemek ellátott termékek védjegyeztetési eljárásának költségeinek támogatása. Az „Arany-Háromszög” jelzővel ellentétes közös arculat használatával, segítjük a térségre jellemző fő és új termékek közös marketingjét és védjegyeztetését. Megoldási javaslat ▪A térség termékeinek eladhatóságát, egységes megjelenését a védjeggyeztetésével segítjük, így az értékesítést 20 %-kal kívánjuk növelni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Védjegyeztetési eljárás költsége, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 59/60 Kód: DA-89-SzF-1-05 Sorszám: 5111 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi rendezvények fejlesztése (kultúrális, szakmai) Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Nincs a településeken olyan rendezvényre alkalmas, megfelelő eszközökkel ellátott szabadtéri terület, amely megfelelne a helyi nagy rendezvények lebonyolítására. Jelenleg a települések elszigetelten, nem együttműködve rendezik meg a helyi ünnepeiket. Helyzet/ adottság ▪Eszközök hiányában nem tudjuk magas szintre emelni és bemutatni a települések történelmi, kultúrális, kézműipari termékeit, népi hagyományőrző szokásait és mesterségeit. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő szabadtéri területeket alkalmassá kell tenni megfelelő eszközök beszerzésével és infrastruktúra fejlesztésével, hogy a települések magas színvonalú rendezvényeket tudjanak tartani. Megoldási javaslat ▪Lehetségessé válik a térség arculatának, népi és történelmi hagyományainak bemutatása közös rendezvények keretében a projekt kezdetétől a negyedik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 60/60 Kód: DA-89-SzF-1-06 Sorszám: 5789 Prioritás: Térségi erőforrások összehangolása Intézkedés: Térségi rendezvények fejlesztése (kultúrális, szakmai) Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Nincs a településeken olyan rendezvényre alkalmas, megfelelő eszközökkel ellátott szabadtéri terület, amely megfelelne a helyi nagy rendezvények lebonyolítására. Jelenleg a települések elszigetelten, nem együttműködve rendezik meg a helyi ünnepeiket. Helyzet/ adottság ▪Eszközök hiányában nem tudjuk magas szintre emelni és bemutatni a települések történelmi, kultúrális, kézműipari termékeit, népi hagyományőrző szokásait és mesterségeit. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő szabadtéri területeket alkalmassá kell tenni megfelelő eszközök beszerzésével és infrastruktúra fejlesztésével, hogy a települések magas színvonalú rendezvényeket tudjanak tartani. Megoldási javaslat ▪Lehetségessé válik a térség arculatának, népi és történelmi hagyományainak bemutatása közös rendezvények keretében a projekt kezdetétől a negyedik év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

198 A Kunsági Helyi Közösség 4 fő fejlesztési prioritást és 18 intézkedést határozott meg, amelyek zárt, logikus rendszert képeznek. A prioritások, a helyi gazdaság és életminőség fejlesztésére, a térségi erőforrások összehangolására és az előző három prioritás működtetéséhez nélkülözhetetlen HR fejlesztésére vonatkoznak. Mindezeket körbefogja a stratégia lényege a gazdasági, társadalmi és természeti ÜDE-ség a Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport (KACS) területén. A prioritások és intézkedések viszonya összefüggő, és egymásra épülő, amelyek egymás hatását erősítve meghatározzák a további fejlődési, fejlesztési irányokat: 1.A helyi gazdaság eredményességének növelése, a helyi termékskála és feldolgozottsági szint növekedésével érhető el, amely magasabb jövedelmet biztosít. A mikrovállalkozások fejlesztése a helyi gazdasági szereplőket erősíti, amelyek eszközök, gépek beszerzése által munkahelyet teremtenek, javítva a munkanélküliségi adatokat. A turisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és összehangolása szintén a helyi gazdaságot erősíti. 2.A helyi életminőség tekintetében a tanyán élő emberek életkörülményeinek javításával, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával enyhülnek a helyi társadalmi és szociális problémák. A falumegújítás és a vidéki örökség megőrzésére tett intézkedések javítják a településképet és a környezeti állapotot, amely a térség népességmegtartó képességének növekedését eredményezi. 3.A HR fejlesztés tekintetében a civil műhelyek bevonásával javul a térség szakmai együttműködése, növekszik a képzések és ismeretterjesztő előadások száma. A kevésbé ismert helyi értékek feltárása, megismertetése fontos feladat. Mindez hozzájárul ismereteink és önazonosságunk fejlesztéséhez, illetve javítja a partnerséget a civil szervezetek, az üzleti- és közszféra között. 4.A térségi erőforrások összehangolásával, a helyi védjeggyel és minőségbiztosítással ellátott márkás termékek előállításával javul a térség marketingje, és segíti az új arculat kialakítását. A Kunsági Helyi Közösség 4 fő fejlesztési prioritást és 18 intézkedést határozott meg, amelyek zárt, logikus rendszert képeznek. A prioritások, a helyi gazdaság és életminőség fejlesztésére, a térségi erőforrások összehangolására és az előző három prioritás működtetéséhez nélkülözhetetlen HR fejlesztésére vonatkoznak. Mindezeket körbefogja a stratégia lényege a gazdasági, társadalmi és természeti ÜDE-ség a Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport (KACS) területén. A prioritások és intézkedések viszonya összefüggő, és egymásra épülő, amelyek egymás hatását erősítve meghatározzák a további fejlődési, fejlesztési irányokat: 1.A helyi gazdaság eredményességének növelése, a helyi termékskála és feldolgozottsági szint növekedésével érhető el, amely magasabb jövedelmet biztosít. A mikrovállalkozások fejlesztése a helyi gazdasági szereplőket erősíti, amelyek eszközök, gépek beszerzése által munkahelyet teremtenek, javítva a munkanélküliségi adatokat. A turisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése és összehangolása szintén a helyi gazdaságot erősíti. 2.A helyi életminőség tekintetében a tanyán élő emberek életkörülményeinek javításával, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával enyhülnek a helyi társadalmi és szociális problémák. A falumegújítás és a vidéki örökség megőrzésére tett intézkedések javítják a településképet és a környezeti állapotot, amely a térség népességmegtartó képességének növekedését eredményezi. 3.A HR fejlesztés tekintetében a civil műhelyek bevonásával javul a térség szakmai együttműködése, növekszik a képzések és ismeretterjesztő előadások száma. A kevésbé ismert helyi értékek feltárása, megismertetése fontos feladat. Mindez hozzájárul ismereteink és önazonosságunk fejlesztéséhez, illetve javítja a partnerséget a civil szervezetek, az üzleti- és közszféra között. 4.A térségi erőforrások összehangolásával, a helyi védjeggyel és minőségbiztosítással ellátott márkás termékek előállításával javul a térség marketingje, és segíti az új arculat kialakítását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

199 A helyi és térségi szintre emelt rendezvények, kulturális és szakmai szempontok alapján erősítik a partnerséget, javítják a térség közhangulatát. A fenti kitörési pontok csakis akkor fejtik ki az elvárt hatást, ha azokat egymásra építve, és egymás eredményeit erősítve tudjuk megvalósítani. Az intézkedésekhez kapcsolódó pályázatokat 4 témakörben, olyan ütemterv alapján kívánjuk megvalósítani, amelyek igazodnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (továbbiakban: ÚMVP) előírt jogszabályokhoz, időtartamokhoz és a helyi elképzelések végrehajtásához: Az első körben az ÚMVP 3. tengelyének négy intézkedésére helyezzük a hangsúlyt (Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Falumegújítás fejlesztése és Vidéki örökség megőrzése), amelyek várhatóan 2008. szeptembertől nyílnak meg. A második körben a LEADER gazdaságfejlesztési célú pályázatai kerülnek kiírásra, melyek várható időpontja 2009. év első negyedév. A harmadik kör pályázatai a LEADER azon pályázatai, amelyek olyan intézkedéseket érintenek, amelyek a rájuk épülő intézkedések nélkül nem valósulhatnak meg. Várható időpontja 2010. első negyedév. A negyedik pályázati kör pedig az előzőekben lehívott forrásokból megvalósuló fejlesztésekre építkeznek. Várható időpont 2011. első negyedév. A stratégia várható hatása az együtt érvényesülő folyamatok összességével, az átgondolt gazdaságfejlesztési koncepcióval, az életminőség javításával valósítható meg. Az Ügyes Dolgos Emberek megújuló és megerősödő gazdasági környezetet teremtenek azáltal, hogy növelik a termékek feldolgozottsági szintjét, és bővítik az áruválasztékot. Létrejön a helyi védjegy és a termékek minőségbiztosítása, amely különösen fontos lesz az élelmiszerek, mint bizalmi termékek tekintetében. A vállalkozások felismerik az egymás és a térségi szereplők közötti hálózat építésének jelentőségét, valamint a közös marketing kiépítését. Az intézkedések szakértelemre alapozott munkalehetőségeket teremtenek, kiemelten a fiatalok megtartására és a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére. A helyi és térségi szintre emelt rendezvények, kulturális és szakmai szempontok alapján erősítik a partnerséget, javítják a térség közhangulatát. A fenti kitörési pontok csakis akkor fejtik ki az elvárt hatást, ha azokat egymásra építve, és egymás eredményeit erősítve tudjuk megvalósítani. Az intézkedésekhez kapcsolódó pályázatokat 4 témakörben, olyan ütemterv alapján kívánjuk megvalósítani, amelyek igazodnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (továbbiakban: ÚMVP) előírt jogszabályokhoz, időtartamokhoz és a helyi elképzelések végrehajtásához: Az első körben az ÚMVP 3. tengelyének négy intézkedésére helyezzük a hangsúlyt (Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Falumegújítás fejlesztése és Vidéki örökség megőrzése), amelyek várhatóan 2008. szeptembertől nyílnak meg. A második körben a LEADER gazdaságfejlesztési célú pályázatai kerülnek kiírásra, melyek várható időpontja 2009. év első negyedév. A harmadik kör pályázatai a LEADER azon pályázatai, amelyek olyan intézkedéseket érintenek, amelyek a rájuk épülő intézkedések nélkül nem valósulhatnak meg. Várható időpontja 2010. első negyedév. A negyedik pályázati kör pedig az előzőekben lehívott forrásokból megvalósuló fejlesztésekre építkeznek. Várható időpont 2011. első negyedév. A stratégia várható hatása az együtt érvényesülő folyamatok összességével, az átgondolt gazdaságfejlesztési koncepcióval, az életminőség javításával valósítható meg. Az Ügyes Dolgos Emberek megújuló és megerősödő gazdasági környezetet teremtenek azáltal, hogy növelik a termékek feldolgozottsági szintjét, és bővítik az áruválasztékot. Létrejön a helyi védjegy és a termékek minőségbiztosítása, amely különösen fontos lesz az élelmiszerek, mint bizalmi termékek tekintetében. A vállalkozások felismerik az egymás és a térségi szereplők közötti hálózat építésének jelentőségét, valamint a közös marketing kiépítését. Az intézkedések szakértelemre alapozott munkalehetőségeket teremtenek, kiemelten a fiatalok megtartására és a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

200 A civil társadalom megerősödése, a gazdasági-társadalmi környezet megújítását eredményezi. A szolgáltatásfejlesztés és az életminőség javulása a ÜDE környezetet teremt a helyi lakosoknak, a térségbe látogató vendégek számára pedig Üdülést Derűt és Egészséget biztosít. Az ÜDE-ség, a megújulás és a felfrissülés szimbólumává válik, amely átfogó szerkezeti változásokat, élhetőbb, vonzóbb térséget fog eredményezni a gazdasági, társadalmi és természeti környezetben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

201 Esélyegyenlőség A stratégiai terv megfogalmazásánál és a jövőbeni program megvalósításánál különös figyelmet kapnak a térségben élő kisgyermekes anyák, megváltozott munkaképességűek, mozgássérültek, kisebbségek, pályakezdők, 50 év feletti munkavállalók esélyegyenlőségének megteremtése, bevonásuk a helyi gazdasági, társadalmi életbe, valamint az idősek és a szociálisan rászorulók társadalmi életterének bővítése. A Kunsági Helyi Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája átfogó megújulási, egyben esélyteremtő tartalmú. Elsődlegesen az emberi erőforrások fejlesztésére és foglalkoztatására irányul. Mindez a felsőfokú és szakmunkás végzettségű fiatalok helyben tartását, a nők és a munkanélküliek foglalkoztatását, valamint a romák esélyének növelését jelenti. A szolgáltatásfejlesztések és a tanyaprogram nagyrészt romákat és időseket érint. A közösség alakulásánál a roma szervezetek alapító tagként léptek be, majd részt vettek a tervezési, és döntési folyamatokban is. A program erőforrásként kezeli a roma kulturális hagyományápolást, és annak beépítését a turisztikai szolgáltatások körébe. Képzésük, képességfejlesztésük is fontos feladat, amely új munkahelyeket biztosít számukra. Mindezek a lépések hozzájárulnak a hátrányos csoportok társadalmi elfogadottságához. Az önszerveződések és együttműködések ösztönzése keretet és garanciákat teremt számukra. Fenntarthatóság A tervben kitűzött célok megvalósításához, a térségben élők alkalmazkodóképessége, tapasztalatai és munkaszeretete ad garanciát, az eredmények fenntarthatóságát pedig a hagyományuk és kultúrájuk iránti tisztelet biztosítja. A tervezett általános célok a diverzifikált gazdálkodás, az etikus működés köré csoportosulnak. A vidéki életmód, a hagyományok sokféleségének megőrzését, a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, és tájjellegű értékek fennmaradását biztosítja. Az itt élők természetszeretete óvja a vidék természeti adottságait és sokféleségét és környezeti állapotát. Esélyegyenlőség A stratégiai terv megfogalmazásánál és a jövőbeni program megvalósításánál különös figyelmet kapnak a térségben élő kisgyermekes anyák, megváltozott munkaképességűek, mozgássérültek, kisebbségek, pályakezdők, 50 év feletti munkavállalók esélyegyenlőségének megteremtése, bevonásuk a helyi gazdasági, társadalmi életbe, valamint az idősek és a szociálisan rászorulók társadalmi életterének bővítése. A Kunsági Helyi Közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája átfogó megújulási, egyben esélyteremtő tartalmú. Elsődlegesen az emberi erőforrások fejlesztésére és foglalkoztatására irányul. Mindez a felsőfokú és szakmunkás végzettségű fiatalok helyben tartását, a nők és a munkanélküliek foglalkoztatását, valamint a romák esélyének növelését jelenti. A szolgáltatásfejlesztések és a tanyaprogram nagyrészt romákat és időseket érint. A közösség alakulásánál a roma szervezetek alapító tagként léptek be, majd részt vettek a tervezési, és döntési folyamatokban is. A program erőforrásként kezeli a roma kulturális hagyományápolást, és annak beépítését a turisztikai szolgáltatások körébe. Képzésük, képességfejlesztésük is fontos feladat, amely új munkahelyeket biztosít számukra. Mindezek a lépések hozzájárulnak a hátrányos csoportok társadalmi elfogadottságához. Az önszerveződések és együttműködések ösztönzése keretet és garanciákat teremt számukra. Fenntarthatóság A tervben kitűzött célok megvalósításához, a térségben élők alkalmazkodóképessége, tapasztalatai és munkaszeretete ad garanciát, az eredmények fenntarthatóságát pedig a hagyományuk és kultúrájuk iránti tisztelet biztosítja. A tervezett általános célok a diverzifikált gazdálkodás, az etikus működés köré csoportosulnak. A vidéki életmód, a hagyományok sokféleségének megőrzését, a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, és tájjellegű értékek fennmaradását biztosítja. Az itt élők természetszeretete óvja a vidék természeti adottságait és sokféleségét és környezeti állapotát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

202 Fontosnak tartja az egészséges termékek előállítását, az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását. Gazdasági célként a „dolgozz helyben” és „fogyaszd a helyi termékeket”, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést segíti. Ösztönzi a résztvevők egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását. A civilek bevonásával elő kell segíteni az együttműködési képesség és szervezettség javítását. A termékszerkezet és a termelési szint megváltoztatása, a minőség és a termelékenység javítása, a munkanélküli lakosság jelentős részének kínál hosszú távú munka- és jövedelemszerzési lehetőséget. Mindez a köz-,üzleti- és civil szféra képviselőinek kitörési pontot jelent. Az összefogás koncepciózus megerősítése, az egyedi elképzelések koherenciájának megteremtése a többi célokkal kizárólag összhangban valósulhat meg.A megfogalmazott általános cél eléréséhez nélkülözhetetlen a térségben nem minden szinten jelenlevő összefogás,a szemléletváltás,amelynek javítása kiemelt hangsúllyal bír. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

203 A Kunsági Helyi Közösség területén az első átfogó terv az 1999-2000. években elkészült Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: Agrárstruktúra) és 2004. évi felülvizsgálata. Ezek a programok feltérképezték, illetve befolyásolták a fejlesztéseket és mára viszonylag jól érzékelhető stratégiai irányvonalak alakítottak ki. A LEADER programunk ezekhez a folyamatokhoz igazodott, sikerült helyzetbe hozni azokat a kisebb termelési egységeket is, amelyek a nagy pályázati forrásokból nem tudtak részesedni, de a megerősítésük az egészséges gazdasági szerkezethez elengedhetetlen. 2005-2006. években elkészült a Kistérség Komplex Fejlesztési Program (továbbiakban: KKFP), amely az Európai Uniós gazdasági és szabályozási rendszer ismeretében készült. Az előző terveknek köszönhetően a LEADER program tervezése során már jól érzékelhetőek voltak a fejlesztésre és erősítésre váró gazdasági, társadalmi területek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk koherensen illeszkedik és kiegészíti az előző programok által generált fejlesztéseket. A stratégia helyi gazdaság fejlesztési prioritása az Agrárstruktúra mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének növelése, racionalizált terület és földhasznosítás intézményesítése, összehangolt turisztikai fejlesztések, vállalkozások erősítése és KKFP innovatív agrárgazdasági szerkezet kialakítása alprogramjaihoz kapcsolódik. A helyi életminőség az Agrárstruktúra esetén az életkörülmények, életlehetőségek javítása és a KKFP pedig a lakosságmegtartó képesség erősítése, lakosság életminőségének javítása prioritás valamennyi alprogramjára épül. Az Agrárstruktúra és KKFP tervek humánerőforrás fejlesztés prioritásai a LEADER stratégia humánerőforrás fejlesztés prioritásában a mai kihívásoknak megfelelően került kidolgozásra. Térségi erőforrások összehangolása a programunk sajátossága, mert az előző tervek ilyen megközelítést nem alkalmaztak. A stratégiánk kidolgozásában meghatározó szempontként kezeltük a Dél-alföldi Regionális Akciótervben (RAT) szereplő fejlesztési irányokat is. A Kunsági Helyi Közösség területén az első átfogó terv az 1999-2000. években elkészült Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: Agrárstruktúra) és 2004. évi felülvizsgálata. Ezek a programok feltérképezték, illetve befolyásolták a fejlesztéseket és mára viszonylag jól érzékelhető stratégiai irányvonalak alakítottak ki. A LEADER programunk ezekhez a folyamatokhoz igazodott, sikerült helyzetbe hozni azokat a kisebb termelési egységeket is, amelyek a nagy pályázati forrásokból nem tudtak részesedni, de a megerősítésük az egészséges gazdasági szerkezethez elengedhetetlen. 2005-2006. években elkészült a Kistérség Komplex Fejlesztési Program (továbbiakban: KKFP), amely az Európai Uniós gazdasági és szabályozási rendszer ismeretében készült. Az előző terveknek köszönhetően a LEADER program tervezése során már jól érzékelhetőek voltak a fejlesztésre és erősítésre váró gazdasági, társadalmi területek. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk koherensen illeszkedik és kiegészíti az előző programok által generált fejlesztéseket. A stratégia helyi gazdaság fejlesztési prioritása az Agrárstruktúra mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének növelése, racionalizált terület és földhasznosítás intézményesítése, összehangolt turisztikai fejlesztések, vállalkozások erősítése és KKFP innovatív agrárgazdasági szerkezet kialakítása alprogramjaihoz kapcsolódik. A helyi életminőség az Agrárstruktúra esetén az életkörülmények, életlehetőségek javítása és a KKFP pedig a lakosságmegtartó képesség erősítése, lakosság életminőségének javítása prioritás valamennyi alprogramjára épül. Az Agrárstruktúra és KKFP tervek humánerőforrás fejlesztés prioritásai a LEADER stratégia humánerőforrás fejlesztés prioritásában a mai kihívásoknak megfelelően került kidolgozásra. Térségi erőforrások összehangolása a programunk sajátossága, mert az előző tervek ilyen megközelítést nem alkalmaztak. A stratégiánk kidolgozásában meghatározó szempontként kezeltük a Dél-alföldi Regionális Akciótervben (RAT) szereplő fejlesztési irányokat is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

204 A Kiskőrösi kistérség eddigi fejlesztéseivel már bizonyította, hogy az itt élők képesek olyan új, de számukra ismeretlen gazdasági célokba, folyamatokba bekapcsolódni, amelyek jövőjüket és megélhetésüket szolgálják. A LEADER stratégia is ezeket az értékeket kiemelten kezeli, várhatóan ennek eredményeként a térségnek kialakul a gazdasági és társadalmi arculata, amelyek zászlós termékei lehetnek az alábbi csemegék: az öko- hús, a sziki hal, a sziki birka, a szilaj marha, a mangalica, a tönkölybúza, a bodza, a könnyű, a gyümölcsízű borok és a homoki spárga. Hasonlóan térségi sajátosság a kertészeti szakközépiskola, amely az országban elsőként komplex ismereteket adó vincellérképzést indított el. A térségi összefogás legújabb bázisa az Egységes Iskola (35 tagintézménnyel), amely a racionális üzemelés és a jövő kihívásaira való megfelelés mintájául szolgálhat. A Kiskőrösi kistérség eddigi fejlesztéseivel már bizonyította, hogy az itt élők képesek olyan új, de számukra ismeretlen gazdasági célokba, folyamatokba bekapcsolódni, amelyek jövőjüket és megélhetésüket szolgálják. A LEADER stratégia is ezeket az értékeket kiemelten kezeli, várhatóan ennek eredményeként a térségnek kialakul a gazdasági és társadalmi arculata, amelyek zászlós termékei lehetnek az alábbi csemegék: az öko- hús, a sziki hal, a sziki birka, a szilaj marha, a mangalica, a tönkölybúza, a bodza, a könnyű, a gyümölcsízű borok és a homoki spárga. Hasonlóan térségi sajátosság a kertészeti szakközépiskola, amely az országban elsőként komplex ismereteket adó vincellérképzést indított el. A térségi összefogás legújabb bázisa az Egységes Iskola (35 tagintézménnyel), amely a racionális üzemelés és a jövő kihívásaira való megfelelés mintájául szolgálhat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

205 A Kunsági Előzetesen Elismert Vidékfejlesztési Akciócsoport 2008. június 30-án tartotta ülését, amelyen egyhangúlag elfogadta a "Gazdasági, társadalmi és természeti ÜDE-ség a Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport területén” című, 2013-ig szóló tervezési, fejlesztési stratégiáját. A tervezési időszak során 2008. május 26-án megtartott taggyűlés keretében azt a döntést hozták az önkormányzati, az üzleti szférából, és a civil szervezetek képviselőiből álló helyi közösség tagjai, hogy a LEADER-szerű működés érdekében nonprofit jogi személyiségű gazdasági formát hoznak létre. –A nonprofit szervezet, amely az ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített cégnév: ÜDE-KUNSÁG Nonprofit Kft.) cégnevet vette fel, 2008. június 19-i hatállyal, 1 000 000 forint törzstőkével bejegyzésre került, amely teljes mértékben pénzbetétből áll. A Kft. székhelye: 6200 Kiskőrös, Luther M. tér 1., cégszáma: 03-09-116345, adószáma 14368312-1-03, KSH száma: 14368312-8413- 113-03, K&H bankszámlaszám: 10400621-50504955-49561002. A Kft. ügyvezetője Hirsch Imre, aki saját maga is közös képviselő. Az 1 000 000 forintos törzstőke 5 darab azonos, egyenként 200 000 forintos törzsbetétet foglal magába. A Kft. 82 törzsbetét tulajdonosát 5 fő közös képviselő képviseli, akik mindegyike egy szavazattal rendelkezik. A törzsbetétesek közös képviseletét az önkormányzati szféra 14 tagját 2 fő, a civil szféra 21 tagját 1 fő, az üzleti szféra 47 tagját 2 fő látja el. A közös képviselők az általuk képviselt, a társasági szerződésben is leírt tulajdonosokat folyamatosan tájékoztatják a Kft. működéséről, a LEADER program aktuális eseményeiről. A közös képviselők hatáskörét és feladatát a társasági szerződés szabályozza. Az ügyvezető ellátja az üzletvezetéssel kapcsolatos feladatokat, amennyiben az ellátandó feladatmennyiség megköveteli, irodát működtet, és alkalmazottakat vesz fel. A taggyűlés a képviselők mellett 5 fős felügyelő bizottságot választott. A felügyelő bizottság a társaság gazdálkodását, működését ellenőrzi. A Kft. könyvvizsgálatát 2008. június 16-tól 2013. június 16-ig a FAIR-CONFER Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. A Kunsági Előzetesen Elismert Vidékfejlesztési Akciócsoport 2008. június 30-án tartotta ülését, amelyen egyhangúlag elfogadta a "Gazdasági, társadalmi és természeti ÜDE-ség a Kunsági Vidékfejlesztési Akciócsoport területén” című, 2013-ig szóló tervezési, fejlesztési stratégiáját. A tervezési időszak során 2008. május 26-án megtartott taggyűlés keretében azt a döntést hozták az önkormányzati, az üzleti szférából, és a civil szervezetek képviselőiből álló helyi közösség tagjai, hogy a LEADER-szerű működés érdekében nonprofit jogi személyiségű gazdasági formát hoznak létre. –A nonprofit szervezet, amely az ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített cégnév: ÜDE-KUNSÁG Nonprofit Kft.) cégnevet vette fel, 2008. június 19-i hatállyal, 1 000 000 forint törzstőkével bejegyzésre került, amely teljes mértékben pénzbetétből áll. A Kft. székhelye: 6200 Kiskőrös, Luther M. tér 1., cégszáma: 03-09-116345, adószáma 14368312-1-03, KSH száma: 14368312-8413- 113-03, K&H bankszámlaszám: 10400621-50504955-49561002. A Kft. ügyvezetője Hirsch Imre, aki saját maga is közös képviselő. Az 1 000 000 forintos törzstőke 5 darab azonos, egyenként 200 000 forintos törzsbetétet foglal magába. A Kft. 82 törzsbetét tulajdonosát 5 fő közös képviselő képviseli, akik mindegyike egy szavazattal rendelkezik. A törzsbetétesek közös képviseletét az önkormányzati szféra 14 tagját 2 fő, a civil szféra 21 tagját 1 fő, az üzleti szféra 47 tagját 2 fő látja el. A közös képviselők az általuk képviselt, a társasági szerződésben is leírt tulajdonosokat folyamatosan tájékoztatják a Kft. működéséről, a LEADER program aktuális eseményeiről. A közös képviselők hatáskörét és feladatát a társasági szerződés szabályozza. Az ügyvezető ellátja az üzletvezetéssel kapcsolatos feladatokat, amennyiben az ellátandó feladatmennyiség megköveteli, irodát működtet, és alkalmazottakat vesz fel. A taggyűlés a képviselők mellett 5 fős felügyelő bizottságot választott. A felügyelő bizottság a társaság gazdálkodását, működését ellenőrzi. A Kft. könyvvizsgálatát 2008. június 16-tól 2013. június 16-ig a FAIR-CONFER Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

206 végzi, a könyvvizsgálatra kijelölt személy Kolbert Imre okleveles könyvvizsgáló. –A térség szereplői a médiákon keresztül, a tagok pedig közvetlen elektronikus levél útján is folyamatosan kapnak tájékoztatást a LEADER program aktuális eseményeiről, a központi és a helyi pályázati kiírásokról. –A program kidolgozása során a TKCS tagjai jó munka-, és személyes kapcsolatba kerültek egymással. Ezen kapcsolatok a jövőben sem fognak megszakadni, hiszen a megszerzett információk és tapasztalatok a Kft. további tevékenységénél is szükségesek és mérvadóak lehetnek. –Amennyiben az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek részéről új projektötletek, megvalósítandó fejlesztés, elképzelés merülne fel, a Kft. vezetősége és munkatársai, illetve a stratégia- alkotásban résztvevő személyek megpróbálják azokat beilleszteni a stratégiába. végzi, a könyvvizsgálatra kijelölt személy Kolbert Imre okleveles könyvvizsgáló. –A térség szereplői a médiákon keresztül, a tagok pedig közvetlen elektronikus levél útján is folyamatosan kapnak tájékoztatást a LEADER program aktuális eseményeiről, a központi és a helyi pályázati kiírásokról. –A program kidolgozása során a TKCS tagjai jó munka-, és személyes kapcsolatba kerültek egymással. Ezen kapcsolatok a jövőben sem fognak megszakadni, hiszen a megszerzett információk és tapasztalatok a Kft. további tevékenységénél is szükségesek és mérvadóak lehetnek. –Amennyiben az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek részéről új projektötletek, megvalósítandó fejlesztés, elképzelés merülne fel, a Kft. vezetősége és munkatársai, illetve a stratégia- alkotásban résztvevő személyek megpróbálják azokat beilleszteni a stratégiába. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – ÜDE-KUNSÁG VNP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés