Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Fenntartható környezet-fenntartható gazdaság-egészséges társadalom a Börzsöny-Duna-Ipoly területén

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 8 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 8 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 2 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Börzsöny-Duna-Ipoly VE területe 17 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 24,164 fő, a városokban élő lakosok száma 7,582 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 24, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Nagymaros 4,725 fő 3,218 fő 2,857 fő 1,913 fő Verőce Szob Kismaros Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 13 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 8 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 8 Börzsöny-Duna-Ipoly VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 639,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Börzsöny-Duna-Ipoly VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪1▪1▪208,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪3▪3▪639,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪1▪1▪530,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪440,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪3▪3▪300,000 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪250,000 ▪Leader képzés▪1▪1▪15,000 ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪50,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪30,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪15,000

6 5 Börzsöny-Duna-Ipoly VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪- Rossz a térség demográfiai és egészségügyi helyzete. ▪- A Nemzeti Park területén nem alakultak ki a természeti értékek hasznosításának feltételei ▪- A tradícionális gyümölcstermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar /feldolgozó üzemek hiánya ▪-Mikro és kisvállalkozások tőkehiányosak ▪-Szelektív hulladékkezelés nem megoldott ▪ -Határon átnyúló önkormányzati- gazdasági- civil kulturális fejlesztési programok hiánya ▪-A minőségi turisztikai kínálat és idegenforgalmi szolgáltatások hiánya ▪-A civil szervezetek működési feltételei alacsony színvonalúak ▪-A tanult,képzett fiatalok számára nincs munkalehetőség ▪A fiatalok helyben tartása, a helyi gazdaság fejlesztése keretében az új munkahelyek megteremtése. ▪- Minőségi turisztikai kínálat fejlesztése ▪-Fontos lenne kisebb üzemek idetelepülése. ▪- A természeti értékeket" be kell árazni "és ebből az itt élőknek anyagilag is részesülniük kell! ▪-Felértékelődő határ menti helyzet: ami eddig elválasztott, az összekötő kapocs lehet. ▪-A schengeni övezethez csatlakozásunk hosszútávon megélénkíti a korlátozott kapcsolatokat. ▪-A környezettudatos életstílus jelenjen meg a Duna és az Ipoly gazdasági, turisztikai és rekreációs hasznosításában. A környezettudatos gazdálkodás fejlesztése.

7 6 A HVS célja, hogy reális képet adjon a térség saját gazdasági és társadalmi helyzetének megítéléséhez, behatárolja a térség célstruktúráját így meghatározza a térség gazdaságfejlesztése számára legfontosabb feladatokat. A HVS célja, hogy elkülönítse a lehetséges beavatkozási területeket és kezdeményezze a vidékfejlesztés hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú együttműködések kialakítását önkormányzatok, intézmények, üzleti szervezetek és civil kezdeményezések között. Továbbá, hogy mozgósítsa a térség gazdasági és társadalmi erőforrásait a gazdaság fejlesztése, a társadalomépítés és az élhetőbb táj érdekében. A HVS ezáltal egy komplex megvalósítható programot ad a vidékfejlesztési célkitűzések III. és IV.- tengelyben megjelölt célok elérése érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Börzsöny-Duna-Ipoly VE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Közösség (BDIVK) két statisztikai kistérség településeit fogja egybe. A Szobi kistérség 13 és a Váci kistérség 4 települését. A BDIVK akcióterülete a Börzsöny nyugati és déli részén ill. az Ipoly és a Duna által határolt területén helyezkedik el, ahol a 17 településből négy község állandó népessége nem éri el a 400 főt sem, s három zsákfalu is található a területén. A természeti adottságok, az országhatár melletti fekvés által meghatározott sokszínű, de kompakt térséget alkot. A kistelepülésekből álló térségben a hetvenes évek összevonásai maradandó és pozitívnak nem mondható nyomot hagytak a térség településein. A térségben halmozódó rossz helyzetek következtében erős társadalmi erózió következett be A közös sors és a térség adottságai egyaránt szükségesség tették, hogy a történelmi sérelmeket félre téve, kialakuljon a térségi együttműködés hagyománya a közszolgáltatások biztosítása terén éppúgy, mint a területi folyamatok koordinációjában vagy a fejlesztési projektek megvalósításában. A közösség Ipolymenti része nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette az akcióterület ezen részének fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A LEADER program lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső és külső erőforrások hasznosítását. A térség érintett a főbb közlekedési úthálózatban, hiszen a Helsinki-folyósók közül a VII, érinti a Dunakanyar településeit, bár a számottevő természeti és gazdasági erőforrás hasznosítása az áru- és személyszállításban, valamint a rekreációs tevékenységeket illetően is rendkívül csekély. A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Közösség (BDIVK) két statisztikai kistérség településeit fogja egybe. A Szobi kistérség 13 és a Váci kistérség 4 települését. A BDIVK akcióterülete a Börzsöny nyugati és déli részén ill. az Ipoly és a Duna által határolt területén helyezkedik el, ahol a 17 településből négy község állandó népessége nem éri el a 400 főt sem, s három zsákfalu is található a területén. A természeti adottságok, az országhatár melletti fekvés által meghatározott sokszínű, de kompakt térséget alkot. A kistelepülésekből álló térségben a hetvenes évek összevonásai maradandó és pozitívnak nem mondható nyomot hagytak a térség településein. A térségben halmozódó rossz helyzetek következtében erős társadalmi erózió következett be A közös sors és a térség adottságai egyaránt szükségesség tették, hogy a történelmi sérelmeket félre téve, kialakuljon a térségi együttműködés hagyománya a közszolgáltatások biztosítása terén éppúgy, mint a területi folyamatok koordinációjában vagy a fejlesztési projektek megvalósításában. A közösség Ipolymenti része nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette az akcióterület ezen részének fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A LEADER program lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső és külső erőforrások hasznosítását. A térség érintett a főbb közlekedési úthálózatban, hiszen a Helsinki-folyósók közül a VII, érinti a Dunakanyar településeit, bár a számottevő természeti és gazdasági erőforrás hasznosítása az áru- és személyszállításban, valamint a rekreációs tevékenységeket illetően is rendkívül csekély. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A térség határ menti helyzete a legutóbbi időkig kifejezetten hátrányt jelentett decemberétől a schengeni határnyitás generáló hatással lehet a határmenti kapcsolatokra. A trianoni határok meghúzása érintette a térséget, amely napjainkig érzékelhető identitás problémát és a határmentiségből adódó problémákat generáltan. A Dunakanyarban a fejlődés, civilizálódás kulcsmotívumai erősebben jelen vannak. Az eltérő természeti adottságok más-más kultúráknak adnak otthont, így a tájegység a kultúrák határán fekszik, amely ösztönzője a térség fejlődésének. A térség határ menti helyzete a legutóbbi időkig kifejezetten hátrányt jelentett decemberétől a schengeni határnyitás generáló hatással lehet a határmenti kapcsolatokra. A trianoni határok meghúzása érintette a térséget, amely napjainkig érzékelhető identitás problémát és a határmentiségből adódó problémákat generáltan. A Dunakanyarban a fejlődés, civilizálódás kulcsmotívumai erősebben jelen vannak. Az eltérő természeti adottságok más-más kultúráknak adnak otthont, így a tájegység a kultúrák határán fekszik, amely ösztönzője a térség fejlődésének. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A megye északi, elkeskenyedő részét lényegében a vulkánikus eredetű Börzsöny alkotja. Mintegy 600 km2 területű, ennek túlnyomó része Pest megyére esik, csak keleti lejtője van. Viszonylag zárt, tömbös, tagolatlan jellege ellenére több részre osztható. Említést érdemelnek a hegység déli részén kialakult kismedencék, amelyek a fiatalkori mozgások nyomán alakultak ki (Márianosztra-, Kóspallagi-,Szokolyai-, Királyréti-medence). Az építőipari alapanyagok jelentős mennyiségben fordulnak elő, kőbánya több is van, ezekben andezit kitermelése (pl. Szob), vagy mészkőbányászat folyik (Zebegény)A Börzsönyben, a hegy völgyeiben, az Ipoly és a Duna mentén húzódó térséget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektárnyi erdőség uralja, a térség területének háromnegyedét erdők borítják. A Börzsöny hegységből több hegyi patak szeli át a térséget. A szigorú természeti-táji adottságoknak megfelelően vezetnek a térség településein keresztül utak, amelyen viszonylag nagy forgalom bonyolódik. Az átmenő gazdasági és a vonzáscentrumokba irányuló forgalom lassan már veszélyezteti a térséget. A következő környezeti veszélyeztető tényezőkkel sürgősen foglalkozni kell:Szeméttelepek elavult technológiája, telítődési üteme, illegális szemétlerakók, meglévő szennyvíztisztítók elavult technológiája, települési dög-kutak, az emésztőgödrök állapota, mezőgazdasági művelés alá vont területek gyomirtó szeres kezelése (védőtávolság figyelembe nem vétele). Az utóbbi időben kezdtek felértékelődni olyan elemek is, mint pl. a természeti látványosságok, tájképi szépségek, megőrzött természeti értékek. A természeti értékek gazdaságával és változatosságával azonban kedvezőtlen tényezők is párosulnak. Az épített környezetre legnagyobb veszélyt a lakóhelyi szuburbanizáció jelenti, melynek eredményeként a települések beépítettsége nő, csökkentve a zöldfelületek nagyságát. Rendkívül fontos, hogy a megfelelő tájhasználat kialakításával és fenntartásával a térség továbbra is megtartsa vonzerejét. Különösen értékes a Duna-part, melynek nemcsak a további beépítését kell elkerülni, hanem a terület tájrehabilitációja is szükséges. A szabad területek másik csoportját a rehabilitációs területek alkotják. A térség területén két folyó is található. A megye északi, elkeskenyedő részét lényegében a vulkánikus eredetű Börzsöny alkotja. Mintegy 600 km2 területű, ennek túlnyomó része Pest megyére esik, csak keleti lejtője van. Viszonylag zárt, tömbös, tagolatlan jellege ellenére több részre osztható. Említést érdemelnek a hegység déli részén kialakult kismedencék, amelyek a fiatalkori mozgások nyomán alakultak ki (Márianosztra-, Kóspallagi-,Szokolyai-, Királyréti-medence). Az építőipari alapanyagok jelentős mennyiségben fordulnak elő, kőbánya több is van, ezekben andezit kitermelése (pl. Szob), vagy mészkőbányászat folyik (Zebegény)A Börzsönyben, a hegy völgyeiben, az Ipoly és a Duna mentén húzódó térséget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 18 ezer hektárnyi erdőség uralja, a térség területének háromnegyedét erdők borítják. A Börzsöny hegységből több hegyi patak szeli át a térséget. A szigorú természeti-táji adottságoknak megfelelően vezetnek a térség településein keresztül utak, amelyen viszonylag nagy forgalom bonyolódik. Az átmenő gazdasági és a vonzáscentrumokba irányuló forgalom lassan már veszélyezteti a térséget. A következő környezeti veszélyeztető tényezőkkel sürgősen foglalkozni kell:Szeméttelepek elavult technológiája, telítődési üteme, illegális szemétlerakók, meglévő szennyvíztisztítók elavult technológiája, települési dög-kutak, az emésztőgödrök állapota, mezőgazdasági művelés alá vont területek gyomirtó szeres kezelése (védőtávolság figyelembe nem vétele). Az utóbbi időben kezdtek felértékelődni olyan elemek is, mint pl. a természeti látványosságok, tájképi szépségek, megőrzött természeti értékek. A természeti értékek gazdaságával és változatosságával azonban kedvezőtlen tényezők is párosulnak. Az épített környezetre legnagyobb veszélyt a lakóhelyi szuburbanizáció jelenti, melynek eredményeként a települések beépítettsége nő, csökkentve a zöldfelületek nagyságát. Rendkívül fontos, hogy a megfelelő tájhasználat kialakításával és fenntartásával a térség továbbra is megtartsa vonzerejét. Különösen értékes a Duna-part, melynek nemcsak a további beépítését kell elkerülni, hanem a terület tájrehabilitációja is szükséges. A szabad területek másik csoportját a rehabilitációs területek alkotják. A térség területén két folyó is található. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Az egyik a Duna, amely magas vízhozamú, a nemzetközi hajózás fő útvonala, kapcsolatot jelent Budapest és Bécs között, azonban elválasztja a közúti közlekedéstől a pilisi oldaltól a térséget. Ebből a szempontból a Duna kulcsszerepe vitathatatlan, hasznosítása sokoldalú. Mint vízi út ma még csak részben kihasznált, az európai integráció előrehaladásával azonban a dunai hajózás bővülése prognosztizálható. A másik folyó az Ipoly (határfolyó). Az Ipoly legfőképpen a hegyi patakokból táplálkozik, ezért a nagy esőzések, és a tavaszi olvadás megemeli a vízszintet, ekkor kilép medréből és elönti az árterületeket. A vízminőség javulása szükséges ahhoz, hogy a Duna és az Ipoly rekreációs jelentősége a jövőben növekedjen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Ipolytölgyes Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység nyugati lábánál, az Ipoly itt még széles völgyében fekvő határ menti település. A település közigazgatási területe a Duna- Ipoly Nemzeti Park puffer zónája. Bár a folyóvölgy az idegenforgalmilag frekventált Dudakanyarhoz csatlakozik és közel fekszik Budapesthez is, a terület egészére mégis az elszigeteltség jellemző. Az Ipoly áradásától az 1970-es évek elején megépült gát védi a falut. Ipolytölgyesen az élelmiszerüzlet és italbolton kívül mobilposta, italdiszkont, fogtechnikai műhely és autójavító működik.Mindezek ellenére a település az átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott, így a hátrányos helyzetű települések közé sorolódik. Infrastrukturális helyzete: vezetékes ivóvíz, földgáz és 1999-ben a település belterületi útjai aszfalt burkolatot kaptak ben befejeződött a település szennyvízrendszerének építése, megépült az új Községháza, korszerűsödött a közvilágítás.2002-ben új ravatalozó épült, felújításra került,majd 2005-ben bővült a művelődési ház épülete.2005-ben pihenőpark és új játszótér épült. Lehetőség van kábeltévé, internet, kábeltelefon hozzáférésre től e-magyarország- pont működik a volt posta épületében. A megüresedett parókia területén a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat 1982-ben kezdte el azt a munkát, amelynek eredményeként négy évvel később Ipolytölgyesen nyílhatott meg az ország első katolikus Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett gyermekotthona ig két pavilonnal működött és 80 halmozottan fogyatékos gyerek ellátását biztosította. Az 1992-ben felépült harmadik pavilon újabb 45 férőhellyel gazdagította az otthont, ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a 18. életévüket betöltő lakók ne kényszerüljenek elköltözésre, hanem felnőttként is itt maradjanak. Az otthonban kiemelkedő szerepet kap, hogy az immár 150 gondozott gyermek és felnőtt képességeinek és igényeinek megfelelő fejlesztésben és foglalkoztatásban részesüljön. Ennek érdekében épült meg a foglalkoztató ház, a fiatalok napi rendszerességgel járnak ide különféle fejlesztő munkát végezni A község terve között szerepel: A foglalkoztatottsági helyzet javítása mellet, a falusi turizmus elindítása és kemping építése az Ipoly folyó partján. Ipolytölgyes Magyarország és Pest megye északi részén a Börzsöny hegység nyugati lábánál, az Ipoly itt még széles völgyében fekvő határ menti település. A település közigazgatási területe a Duna- Ipoly Nemzeti Park puffer zónája. Bár a folyóvölgy az idegenforgalmilag frekventált Dudakanyarhoz csatlakozik és közel fekszik Budapesthez is, a terület egészére mégis az elszigeteltség jellemző. Az Ipoly áradásától az 1970-es évek elején megépült gát védi a falut. Ipolytölgyesen az élelmiszerüzlet és italbolton kívül mobilposta, italdiszkont, fogtechnikai műhely és autójavító működik.Mindezek ellenére a település az átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott, így a hátrányos helyzetű települések közé sorolódik. Infrastrukturális helyzete: vezetékes ivóvíz, földgáz és 1999-ben a település belterületi útjai aszfalt burkolatot kaptak ben befejeződött a település szennyvízrendszerének építése, megépült az új Községháza, korszerűsödött a közvilágítás.2002-ben új ravatalozó épült, felújításra került,majd 2005-ben bővült a művelődési ház épülete.2005-ben pihenőpark és új játszótér épült. Lehetőség van kábeltévé, internet, kábeltelefon hozzáférésre től e-magyarország- pont működik a volt posta épületében. A megüresedett parókia területén a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat 1982-ben kezdte el azt a munkát, amelynek eredményeként négy évvel később Ipolytölgyesen nyílhatott meg az ország első katolikus Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett gyermekotthona ig két pavilonnal működött és 80 halmozottan fogyatékos gyerek ellátását biztosította. Az 1992-ben felépült harmadik pavilon újabb 45 férőhellyel gazdagította az otthont, ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a 18. életévüket betöltő lakók ne kényszerüljenek elköltözésre, hanem felnőttként is itt maradjanak. Az otthonban kiemelkedő szerepet kap, hogy az immár 150 gondozott gyermek és felnőtt képességeinek és igényeinek megfelelő fejlesztésben és foglalkoztatásban részesüljön. Ennek érdekében épült meg a foglalkoztató ház, a fiatalok napi rendszerességgel járnak ide különféle fejlesztő munkát végezni A község terve között szerepel: A foglalkoztatottsági helyzet javítása mellet, a falusi turizmus elindítása és kemping építése az Ipoly folyó partján. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 6% 12% 19% 9% 5% 23% 9% 0% 13% 3%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 4% 26% 10% 4% 11% 6% 3% 28% 6% 2% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.4%, ami 0.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.4% ▪Változás 2003-hoz képest 0.0 százalékpont

19 18 A térségben a foglalkoztatottak több mint fele nap mint nap útra kel közelebbi-távolabbi munkahelyére. Mindez az aprófalvas régiókban egyáltalán nem meglepő, hiszen a települések többségében, nagyobb gazdálkodó szervezet híján kevés a munkaalkalom. A munkaerőpiac generálta ingázás egyike a legfontosabb térségi szervező erőknek. Az ingázás lényegesen meghaladja az országos átlagot. A naponta útra kelők felének az útja a térségen belül véget ér. A legfontosabb célterületek: Szob, Bernecebaráti, Nagymaros, Vác és Budapest. Ami a térségi adatokban kis elmozdulásnak tűnő folyamat, az egy-egy település gazdaságát tekintve gyakran súlyos átrendeződéseket jelent. A településeken az általános tendencia az ingázás kis mértékű csökkenése mellett a bejárók számának és arányának nagy mértékű leépülése. A térségen kívülre eljárók nagyobb számban a vasúton ingáznak Vácra és Budapestre, kisebb számban Nagymarosra. A messzebb eljárók zöme Szobon és Zebegényben száll fel a vonatra, a térség más településeiről busszal és átszállással csak kevesen vállalják fel a munkába utazást. A Volánbusz járatai lineráris hálózatra fűzik fel a kis- és aprófalvakat, ezért a menetidő lényegesen hosszabb annál, mint amit a távolságok indokolnának. A kialakított járatok elsődleges funkciója, hogy a napi ingázókat eljuttassa célállomásaikra, így elsősorban a vonatra ráhordó járatokként funkcionálnak, azonban a térségen belüli ésszerű közlekedési kapcsolatok megszervezésére alkalmatlanok. A térség Ipolymente része természetes munkaerő kibocsátó, hiszen kicsi ahhoz, hogy saját munkavállalóit eltartsa. A kistérséget lényegesen többen, négyszer annyian hagyják el munkahelyükre menet, mint ahányan a térségbe érkeznek dolgozni. A munkaerőpiaci összkép ugyanakkor meglehetősen pozitív, hiszen hazai viszonyok között a térség lényegesen erősebb, mint a hasonló helyzetű térségek általában. A nagyobb foglalkoztatók leépülése szinte megoldhatatlan helyzet elé állítaná a térségi munkavállalókat. A jelenlegi helyzetben, az aktivitás csökkenése mellett is viszonylag magas a térségben a foglalkoztatás, ami alapvető feltétele annak, hogy a térség gazdasági és szociális kondíciója legalább megmaradjon. A térségben a foglalkoztatottak több mint fele nap mint nap útra kel közelebbi-távolabbi munkahelyére. Mindez az aprófalvas régiókban egyáltalán nem meglepő, hiszen a települések többségében, nagyobb gazdálkodó szervezet híján kevés a munkaalkalom. A munkaerőpiac generálta ingázás egyike a legfontosabb térségi szervező erőknek. Az ingázás lényegesen meghaladja az országos átlagot. A naponta útra kelők felének az útja a térségen belül véget ér. A legfontosabb célterületek: Szob, Bernecebaráti, Nagymaros, Vác és Budapest. Ami a térségi adatokban kis elmozdulásnak tűnő folyamat, az egy-egy település gazdaságát tekintve gyakran súlyos átrendeződéseket jelent. A településeken az általános tendencia az ingázás kis mértékű csökkenése mellett a bejárók számának és arányának nagy mértékű leépülése. A térségen kívülre eljárók nagyobb számban a vasúton ingáznak Vácra és Budapestre, kisebb számban Nagymarosra. A messzebb eljárók zöme Szobon és Zebegényben száll fel a vonatra, a térség más településeiről busszal és átszállással csak kevesen vállalják fel a munkába utazást. A Volánbusz járatai lineráris hálózatra fűzik fel a kis- és aprófalvakat, ezért a menetidő lényegesen hosszabb annál, mint amit a távolságok indokolnának. A kialakított járatok elsődleges funkciója, hogy a napi ingázókat eljuttassa célállomásaikra, így elsősorban a vonatra ráhordó járatokként funkcionálnak, azonban a térségen belüli ésszerű közlekedési kapcsolatok megszervezésére alkalmatlanok. A térség Ipolymente része természetes munkaerő kibocsátó, hiszen kicsi ahhoz, hogy saját munkavállalóit eltartsa. A kistérséget lényegesen többen, négyszer annyian hagyják el munkahelyükre menet, mint ahányan a térségbe érkeznek dolgozni. A munkaerőpiaci összkép ugyanakkor meglehetősen pozitív, hiszen hazai viszonyok között a térség lényegesen erősebb, mint a hasonló helyzetű térségek általában. A nagyobb foglalkoztatók leépülése szinte megoldhatatlan helyzet elé állítaná a térségi munkavállalókat. A jelenlegi helyzetben, az aktivitás csökkenése mellett is viszonylag magas a térségben a foglalkoztatás, ami alapvető feltétele annak, hogy a térség gazdasági és szociális kondíciója legalább megmaradjon. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Nagymaros székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 813 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪300 ▪102 ▪83 ▪69 ▪67 Árbevétel (ezer Ft) ▪4,000 Működés helye a térségben ▪Ipolytölgyes ▪Nagymaros ▪Vámosmikola ▪Nagymaros ▪Szob Főtevékenység ▪2030 Épületasztalos- ipari termék gyártása ▪6024 Közúti teherszállítás ▪0113 Gyümölcs, fűszernövény termelése ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Név ▪MONO Ipolyfabric ▪Batki Trans Kft. ▪Eurotrust Consult Kft. ▪Nagymaros Trade Kft. ▪Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozo Rt

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪52 ▪50 ▪40 ▪26 ▪24 ▪Nagymaros ▪Szokolya ▪Márianosztra ▪Letkés ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪5121 Gabona-, vetőmag-, takarmány- nagykereskedelem ▪3662 Seprű- és kefegyártás ▪1411 Építőkő, díszítőkő fejtése ▪3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Zoller és tsa Név ▪NOSTRA Kft. ▪COLAS Kft. ▪TOROID KFT ▪Csuka Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

23 22 A térség gazdasága a perifériális helyzetből adódóan nem esett a kiemelten fejlesztett területek közé. A térség nem került a nemzetközi tőke érdeklődésének középpontjába. A térségben alakult vállalkozások zöme egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli társaság. A foglalkoztatott nélküli, vagyis önfoglalkoztató vállalkozások mellett azonban már megjelent egy kisebb csoport legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások biztosítják az önkormányzatok után a legtöbb munkahelyet a falvakban. Összességében az adatok arról árulkodnak, hogy kevés a tőkeerős cég a térségben, amely a vállalkozások sérülékenységéről, a gazdálkodási stabilitás törékenységéről tanúskodik. A térségben hiányzik a kisléptékű háziipar. A térség sikerágazataként nyilvántartott bogyós gyümölcstermesztés nehézségekkel küzd. A kistermelők mellett létrejött néhány olyan ültetvény, melyek az ipari felhasználó mennyiségi és minőségi igényeinek megfelel. A meglévő gyümölcstermesztés hasznosításához elengedhetetlen lenne a helyben történő feldolgozó üzemek továbbfejlesztése, ezek eredményeképpen régiós, helyi termékek létrehozása, azok megfelelő szellemi tulajdonjoggal való védelme és az értékesítés támogatása hatékony marketing segítségével, mivel a gazdaság ágazati szerkezetében az élelmiszer feldolgozó vállalkozások a markáns szereplők között találhatók, részben a helyben termesztett gyümölcsök feldolgozása, részben sűrített anyagok végtermékké feldolgozása révén a térségben. Az agrártermelés hagyományos körén kívül a megújuló energiatermelés szolgálatába állhatna a földterületek egy jelentős része. Az energiafű és az energiaerdők biztosította, valamint a mezőgazdasági terményekből kinyerhető energiahordozók igen nagy tömegű, bár speciálisan kinyerhető erőforrást jelentenének. A térség erdeiben, a gazdaságokban és a lakosságnál keletkező biomassza energetikai célú felhasználása új stratégiai irányt jelölhet a térség gazdaságában. A mezőgazdasági termelés visszaesése nem érintette az hektárnyi kiterjedésű erdőkre épülő erdőművelést és faipari tevékenységet. A hegyvidéki erdők nem kerültek magánkézbe, sőt itt találhatók az országos természetvédelmi oltalom alatt álló, 5055 hektárra kiterjedő erdőterületek is, melyek elsősorban Nagymaros és Szokolya határában fekszenek. A térség gazdasága a perifériális helyzetből adódóan nem esett a kiemelten fejlesztett területek közé. A térség nem került a nemzetközi tőke érdeklődésének középpontjába. A térségben alakult vállalkozások zöme egyéni vállalkozó vagy jogi személyiség nélküli társaság. A foglalkoztatott nélküli, vagyis önfoglalkoztató vállalkozások mellett azonban már megjelent egy kisebb csoport legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások biztosítják az önkormányzatok után a legtöbb munkahelyet a falvakban. Összességében az adatok arról árulkodnak, hogy kevés a tőkeerős cég a térségben, amely a vállalkozások sérülékenységéről, a gazdálkodási stabilitás törékenységéről tanúskodik. A térségben hiányzik a kisléptékű háziipar. A térség sikerágazataként nyilvántartott bogyós gyümölcstermesztés nehézségekkel küzd. A kistermelők mellett létrejött néhány olyan ültetvény, melyek az ipari felhasználó mennyiségi és minőségi igényeinek megfelel. A meglévő gyümölcstermesztés hasznosításához elengedhetetlen lenne a helyben történő feldolgozó üzemek továbbfejlesztése, ezek eredményeképpen régiós, helyi termékek létrehozása, azok megfelelő szellemi tulajdonjoggal való védelme és az értékesítés támogatása hatékony marketing segítségével, mivel a gazdaság ágazati szerkezetében az élelmiszer feldolgozó vállalkozások a markáns szereplők között találhatók, részben a helyben termesztett gyümölcsök feldolgozása, részben sűrített anyagok végtermékké feldolgozása révén a térségben. Az agrártermelés hagyományos körén kívül a megújuló energiatermelés szolgálatába állhatna a földterületek egy jelentős része. Az energiafű és az energiaerdők biztosította, valamint a mezőgazdasági terményekből kinyerhető energiahordozók igen nagy tömegű, bár speciálisan kinyerhető erőforrást jelentenének. A térség erdeiben, a gazdaságokban és a lakosságnál keletkező biomassza energetikai célú felhasználása új stratégiai irányt jelölhet a térség gazdaságában. A mezőgazdasági termelés visszaesése nem érintette az hektárnyi kiterjedésű erdőkre épülő erdőművelést és faipari tevékenységet. A hegyvidéki erdők nem kerültek magánkézbe, sőt itt találhatók az országos természetvédelmi oltalom alatt álló, 5055 hektárra kiterjedő erdőterületek is, melyek elsősorban Nagymaros és Szokolya határában fekszenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23. A másik sajátos helyzetben lévő ágazat a turizmus. A térség a Budapestről induló kiránduló turizmus célterülete évtizedek óta, a térség vállalkozásain, a településeken és az ellátó rendszeren azonban kevéssé látszik, hogy turista paradicsomba érkezik az idelátogató. A Magas-Börzsöny – nem kis részt a közlekedés fejletlensége miatt – megőrizte érintetlenségét, hiszen látnivalói zömében csak gyalogosan érhetők el. Így megóvja a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, egyben lehetetlenné teszi gazdasági hasznosítását. Ma ez kifejezett előnynek számít, hiszen a hazai turisztikai kultúra általában nem képes megőrizni az eredeti tájat, veszélyezteti környezettudatosságot nélkülöző magatartásával.. A másik sajátos helyzetben lévő ágazat a turizmus. A térség a Budapestről induló kiránduló turizmus célterülete évtizedek óta, a térség vállalkozásain, a településeken és az ellátó rendszeren azonban kevéssé látszik, hogy turista paradicsomba érkezik az idelátogató. A Magas-Börzsöny – nem kis részt a közlekedés fejletlensége miatt – megőrizte érintetlenségét, hiszen látnivalói zömében csak gyalogosan érhetők el. Így megóvja a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét, egyben lehetetlenné teszi gazdasági hasznosítását. Ma ez kifejezett előnynek számít, hiszen a hazai turisztikai kultúra általában nem képes megőrizni az eredeti tájat, veszélyezteti környezettudatosságot nélkülöző magatartásával. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység21 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység20 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység35 Oktatással kapcsolatos tevékenység11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 4 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 26 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 25 A Dunakanyar térségének egyik fontos erőforrása az itt élő emberek és közösségeik aktivitása, lokálpatriotizmusa. A lakóhelyhez kötődést nemcsak a szép természeti környezet, hanem a kulturális értékek sokszínű tárháza is erősíti. A legtöbb település története legalább a kora középkorig nyúlik vissza. Az eltérő kultúrájú, nyelvű és vallású népcsoportok egymás mellett éléséből alakult ki napjainkra a térség kulturális öröksége. Az elmúlt évtizedek alatt kiépült a települések, kistájak történetét és környezetét bemutató helytörténeti gyűjtemény intézethálózata is. A helytörténeti gyűjtemények, falumúzeum (Kismaros) mellett az eredeti népművészet elemeinek felkutatását és megőrzősét vállaló hagyományőrző csoportok (Dunakanyar Népművészeti Egyesület) is szerepet vállalnak a hagyományos kultúra tárgyi eszközeinek, a települések történetének bemutatásában, a pusztuló értékek mentésében. A hagyományos népi-nemzetiségi kulturális értékek mellett a térség jelentős művészeti potenciállal rendelkezik. Számos fafaragó, díszkovács, valamint kortárs alkotóművész (Verőcei Műhely, Dunakanyar Fotóklub) él és dolgozik a kistérségben. A hagyományőrző csoportok mellett a civil szervezetek aktívak és működési területük igen változatos. Megtaláljuk a települések épített környezetének védelmét felvállaló környezetvédőket (kismarosi Faluvédő Egyesület) éppúgy, mint a tevékenységi körüket az egész kistérségre vagy annak határain is túlra kiterjesztő zöld szervezeteket (Göncöl Szövetség, Magosfa Alapítvány, Börzsöny Akciócsoport). Kiemelendő a több évtizede, a kulturális, művészeti képzés területén a Szőnyi Baráti Kör és az általa működtetett művésztábor jelentősége. A civil társadalom erősödését jelzik a különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítését szolgáló szervezetek növekvő szerepvállalása: (pl. Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület vagy az ifjúsági érdekképviseletet felvállaló Dunakanyar Ifjúsági Egyesület) A szuburbanizáció egyik hozadéka, hogy a betelepülők – elsősorban az értelmiségiek – részt kérnek-e a helyi közösségi élet – kultúra, politika – szervezésében és alakításában vagy a településeken belül, elkülönülve élnek. A Dunakanyar térségének egyik fontos erőforrása az itt élő emberek és közösségeik aktivitása, lokálpatriotizmusa. A lakóhelyhez kötődést nemcsak a szép természeti környezet, hanem a kulturális értékek sokszínű tárháza is erősíti. A legtöbb település története legalább a kora középkorig nyúlik vissza. Az eltérő kultúrájú, nyelvű és vallású népcsoportok egymás mellett éléséből alakult ki napjainkra a térség kulturális öröksége. Az elmúlt évtizedek alatt kiépült a települések, kistájak történetét és környezetét bemutató helytörténeti gyűjtemény intézethálózata is. A helytörténeti gyűjtemények, falumúzeum (Kismaros) mellett az eredeti népművészet elemeinek felkutatását és megőrzősét vállaló hagyományőrző csoportok (Dunakanyar Népművészeti Egyesület) is szerepet vállalnak a hagyományos kultúra tárgyi eszközeinek, a települések történetének bemutatásában, a pusztuló értékek mentésében. A hagyományos népi-nemzetiségi kulturális értékek mellett a térség jelentős művészeti potenciállal rendelkezik. Számos fafaragó, díszkovács, valamint kortárs alkotóművész (Verőcei Műhely, Dunakanyar Fotóklub) él és dolgozik a kistérségben. A hagyományőrző csoportok mellett a civil szervezetek aktívak és működési területük igen változatos. Megtaláljuk a települések épített környezetének védelmét felvállaló környezetvédőket (kismarosi Faluvédő Egyesület) éppúgy, mint a tevékenységi körüket az egész kistérségre vagy annak határain is túlra kiterjesztő zöld szervezeteket (Göncöl Szövetség, Magosfa Alapítvány, Börzsöny Akciócsoport). Kiemelendő a több évtizede, a kulturális, művészeti képzés területén a Szőnyi Baráti Kör és az általa működtetett művésztábor jelentősége. A civil társadalom erősödését jelzik a különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítését szolgáló szervezetek növekvő szerepvállalása: (pl. Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület vagy az ifjúsági érdekképviseletet felvállaló Dunakanyar Ifjúsági Egyesület) A szuburbanizáció egyik hozadéka, hogy a betelepülők – elsősorban az értelmiségiek – részt kérnek-e a helyi közösségi élet – kultúra, politika – szervezésében és alakításában vagy a településeken belül, elkülönülve élnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 A települések, helyi közösségek elemi érdeke, hogy a szuburbanizáció során a térségbe érkező, többnyire magasan kvalifikált, s jó esetben választott lakóhelyük iránt érdeklődő családokat valamilyen módon integrálják, bevonják a helyi kulturális, szociális életbe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 327 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 327 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 23,83723,82023,94024,11524,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 62% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 10% 8% 2% 5% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 28% 14% 8% 16% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A kilencvenes évek folyamán ellentmondásos folyamatok mérhetők a térségben. A térség össznépességének alakulása mellett az egyes települések estében más és más ten¬denciákat figyelhetünk meg. A természetes szaporodás legutóbb a hatvanas években növelte a térség népességét, bár öt településen már akkor is negatív volt az egyenleg, azóta viszont a halálozási többlet miatt közel 11 százalékkal csökkent a népesség. A népesedés folyamatainak nyomán alakul ki a társadalom korszerkezete, s erről tudjuk, hogy hazánkban az elöregedés egyértelmű jelei tapasztalhatók ben 100 fiatalra még csak 96 idős jutott, 2003-ban már 130, az Ipolymentén azonban már 1990-ben is 136-os értéket vett fel a mutató, és a kilencvenes évek sem tudta megfordítani a tendenciát, tovább növekedett az idősek túlsúlya, egészen a 145-ös értékig. A Dunakanyar településein az elmúlt hat évtized alatt a kistérség népességének száma a nyolcvanas évek megtorpanását kivéve lassan, de folyamatosan nőtt. A roma lakosság nagyobb számban Nagybörzsöny,Vámosmikola, Nagymaros településeken fordul elő. A természetes szaporodás csekély mértékben ingadozik, és szinte kivétel nélkül minden évben negatív egyenleggel zárt az összes településen. A kivételt néhány évig Kismaros jelentette. A vándorlás következtében lényegesen nagyobb a népességmozgás, s e tekintetben is azonosságok tapasztalhatók, egy-egy év csúszott át vándorlási veszteségbe, egyébként minden településre többen érkeznek, mint ahányan elhagyják. A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index, amely a 60 év felettiekre jutó 14 év alattiak aránya. A Dunakanyar kistérségben a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlenebb a Pest megyében mért nagyságnál, de lényegesen jobb, mint az országos átlag. Kismaros, Nagymaros és Verőce esetében is 100 idősre kevesebb mint 70 fiatal jut. A fiatal és idős korosztályok kizárásával kapjuk meg az aktív korúak csoportját, akik a térség gazdasági erőforrásainak aktivizálásában játszhatnak szerepet. A kilencvenes évek folyamán ellentmondásos folyamatok mérhetők a térségben. A térség össznépességének alakulása mellett az egyes települések estében más és más ten¬denciákat figyelhetünk meg. A természetes szaporodás legutóbb a hatvanas években növelte a térség népességét, bár öt településen már akkor is negatív volt az egyenleg, azóta viszont a halálozási többlet miatt közel 11 százalékkal csökkent a népesség. A népesedés folyamatainak nyomán alakul ki a társadalom korszerkezete, s erről tudjuk, hogy hazánkban az elöregedés egyértelmű jelei tapasztalhatók ben 100 fiatalra még csak 96 idős jutott, 2003-ban már 130, az Ipolymentén azonban már 1990-ben is 136-os értéket vett fel a mutató, és a kilencvenes évek sem tudta megfordítani a tendenciát, tovább növekedett az idősek túlsúlya, egészen a 145-ös értékig. A Dunakanyar településein az elmúlt hat évtized alatt a kistérség népességének száma a nyolcvanas évek megtorpanását kivéve lassan, de folyamatosan nőtt. A roma lakosság nagyobb számban Nagybörzsöny,Vámosmikola, Nagymaros településeken fordul elő. A természetes szaporodás csekély mértékben ingadozik, és szinte kivétel nélkül minden évben negatív egyenleggel zárt az összes településen. A kivételt néhány évig Kismaros jelentette. A vándorlás következtében lényegesen nagyobb a népességmozgás, s e tekintetben is azonosságok tapasztalhatók, egy-egy év csúszott át vándorlási veszteségbe, egyébként minden településre többen érkeznek, mint ahányan elhagyják. A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index, amely a 60 év felettiekre jutó 14 év alattiak aránya. A Dunakanyar kistérségben a fiatal és az idős korcsoportok egymáshoz viszonyított aránya kedvezőtlenebb a Pest megyében mért nagyságnál, de lényegesen jobb, mint az országos átlag. Kismaros, Nagymaros és Verőce esetében is 100 idősre kevesebb mint 70 fiatal jut. A fiatal és idős korosztályok kizárásával kapjuk meg az aktív korúak csoportját, akik a térség gazdasági erőforrásainak aktivizálásában játszhatnak szerepet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 31 Az aktív népesség aránya megegyezik az országos átlaggal, de a Dunakanyar kistérség településein egészen más folyamatok állnak e jelenség mögött. Azon területeken, elsősorban üdülőfalvakban, ahol az üdülőterületek lakóterületté alakítása válik jellemzővé, és nincs hely vagy szándék újabb nagy területek belterületbe vonására, inkább a régebb óta tulajdonos, nyugdíjas, illetve az idősebb korosztály letelepedése tapasztalható, így az aktív korosztályt a kiköltözések kevésbé gyarapítják. A periférikus helyzetű településeken pedig az aktív korosztály aránya azért magas még mindig, mert az elöregedés folyamán a fiatal korúak száma csökken és nagyobb mértékben, mint az idősek számának növekedése, ezért középső, aktív korosztály súlya viszonylag nagy marad. A probléma, hogy egy évtized múlva már lényegesen kedvezőtlenebb helyzet alakulhat ki. A térségben súlyos elöregedéssel továbbra is számolni kell. Ezen a problémán csak a fiatalok helyben tartása és a fiatalabb generációk letelepedésének ösztönzése segíthet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 12% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Állati hulladék tároló ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Gazdaságfejlesztési szervezet ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 Kötöttpályás forgalom a Dunakanyar kistérségben négy vasúti és egy kisvasúti irányban lehetséges. A legforgalmasabb a nemzetközi forgalmat is bonyolító, zömében azonban elővárosi közlekedésre használt (Érsekújvár-Szob-)Nagymaros-Kismaros-Verőce-Vác-Budapest vonal, amely az országban elsőként bevezetett ütemes zónázó menetrendnek köszönhetően a szobi vasútállomást 50 percnyi távolságra hozta a Nyugati- pályaudvarhoz. A vonalon viszonylag nagy sűrűséggel járnak a vonatok mindkét irányban, ami megfelelő összeköttetést teremt a Duna-parti települések számára. Az úthálózat sajátos párhuzamosságai, így a térségen belüli települési kapcsolatok nehézkessége mellett az utak minőségével adódik a legtöbb gond. Szinte minden települési összekötő út felújításra szorul. (A települési belterületi utak felújítására évek óta lehetőség van 50%-os állami támogatás mellett pályázni a régiónál, mindazonáltal az ehhez szükséges önrész csak néhány településen áll rendelkezésre.) Az utak terheléséről a napi átlagos adatok keveset mondanak, hiszen szezonban és hétvégeken lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Különösen Verőcén és Kismaroson sokasodnak meg az autók, mert a saját és a környező települések üdülő forgalmán kívül a Déli-Börzsöny kiránduló turizmusának is jelentős része náluk kanyarodik el közvetlen úti célja felé. A vízi közlekedés dominanciája a motorizált szárazföldi közlekedés előtti időkre nyúlik vissza. A Duna ma belső határfolyóként létezik a térségben. A Duna térségre eső szakaszán a Nagymaros-Visegrád, Szob- Pilismarót között üzemel kompátkelés. A Dunakanyar térségben távolsági személy és teherszállításra vízi közlekedés korlátozottan használatos. A személyszállítás a térségben elsősorban turisztikai célokat szolgál, a hétvégi és a nyári kirándulóhajók forgalma jelentős, bár húsz éve a forgalom többszöröse zajlott a térségben. A teherszállítás egyelőre lehetetlen a térségben, mert a nincs teher kikötő a térségben. A kerékpárutak kiépítése a térségben részben megvalósult, részben a fejlesztési elképzelések fókuszában találhatók. A Duna két partján halad az Eurovelo, az európai kerékpáros úthálózat. Kötöttpályás forgalom a Dunakanyar kistérségben négy vasúti és egy kisvasúti irányban lehetséges. A legforgalmasabb a nemzetközi forgalmat is bonyolító, zömében azonban elővárosi közlekedésre használt (Érsekújvár-Szob-)Nagymaros-Kismaros-Verőce-Vác-Budapest vonal, amely az országban elsőként bevezetett ütemes zónázó menetrendnek köszönhetően a szobi vasútállomást 50 percnyi távolságra hozta a Nyugati- pályaudvarhoz. A vonalon viszonylag nagy sűrűséggel járnak a vonatok mindkét irányban, ami megfelelő összeköttetést teremt a Duna-parti települések számára. Az úthálózat sajátos párhuzamosságai, így a térségen belüli települési kapcsolatok nehézkessége mellett az utak minőségével adódik a legtöbb gond. Szinte minden települési összekötő út felújításra szorul. (A települési belterületi utak felújítására évek óta lehetőség van 50%-os állami támogatás mellett pályázni a régiónál, mindazonáltal az ehhez szükséges önrész csak néhány településen áll rendelkezésre.) Az utak terheléséről a napi átlagos adatok keveset mondanak, hiszen szezonban és hétvégeken lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Különösen Verőcén és Kismaroson sokasodnak meg az autók, mert a saját és a környező települések üdülő forgalmán kívül a Déli-Börzsöny kiránduló turizmusának is jelentős része náluk kanyarodik el közvetlen úti célja felé. A vízi közlekedés dominanciája a motorizált szárazföldi közlekedés előtti időkre nyúlik vissza. A Duna ma belső határfolyóként létezik a térségben. A Duna térségre eső szakaszán a Nagymaros-Visegrád, Szob- Pilismarót között üzemel kompátkelés. A Dunakanyar térségben távolsági személy és teherszállításra vízi közlekedés korlátozottan használatos. A személyszállítás a térségben elsősorban turisztikai célokat szolgál, a hétvégi és a nyári kirándulóhajók forgalma jelentős, bár húsz éve a forgalom többszöröse zajlott a térségben. A teherszállítás egyelőre lehetetlen a térségben, mert a nincs teher kikötő a térségben. A kerékpárutak kiépítése a térségben részben megvalósult, részben a fejlesztési elképzelések fókuszában találhatók. A Duna két partján halad az Eurovelo, az európai kerékpáros úthálózat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 A hiányos dunai és a teljes Ipolymenti szakaszok előkészületi munkálatai folyamatosan zajlanak. A kerékpárutak fejlesztési költségeinek megtérülésére nincs remény, de a fenntartási költségeit megfelelő turisztikai hasznosítás esetén, a mellette kialakított kiszolgáló infrastruktúrák és létesítmények révén lehetséges kitermelni, ennek hiányában marad az önkormányzati önerő ben az Ipolymentén csak a vezetékes ivóvíz és villamos hálózat működött, egyik településen sem volt gázhálózat, csatorna csupán Márianosztra és Szob egy részében épült ki. Az önkormányzati rendszer sikerágazata volt a közműépítés. A térségi összefogás kitüntetett terepe volt a közművek kiépítése, hiszen sor került az elektromos hálózat korszerűsítésére, megvalósult a gázprogram, a települések egy részében már nem szennyezi a talajvizet a háztartások vízhasználata, több helyütt megoldották a csapadékvíz elvezetésének problémáját is. A hiányos dunai és a teljes Ipolymenti szakaszok előkészületi munkálatai folyamatosan zajlanak. A kerékpárutak fejlesztési költségeinek megtérülésére nincs remény, de a fenntartási költségeit megfelelő turisztikai hasznosítás esetén, a mellette kialakított kiszolgáló infrastruktúrák és létesítmények révén lehetséges kitermelni, ennek hiányában marad az önkormányzati önerő ben az Ipolymentén csak a vezetékes ivóvíz és villamos hálózat működött, egyik településen sem volt gázhálózat, csatorna csupán Márianosztra és Szob egy részében épült ki. Az önkormányzati rendszer sikerágazata volt a közműépítés. A térségi összefogás kitüntetett terepe volt a közművek kiépítése, hiszen sor került az elektromos hálózat korszerűsítésére, megvalósult a gázprogram, a települések egy részében már nem szennyezi a talajvizet a háztartások vízhasználata, több helyütt megoldották a csapadékvíz elvezetésének problémáját is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %87% %128%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪940 ▪Község▪385 ▪Község▪318 ▪Község▪1,062 ▪Község▪1,913 ▪Község▪740 ▪Község▪1,138 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bernecebaráti Ipolydamásd Ipolytölgyes Kemence Kismaros Kóspallag Letkés Munkanél- küliség (%) ▪5.59% ▪2.56% ▪3.00% ▪5.96% ▪2.25% ▪3.46% ▪3.77% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪612,441 ▪430,566 ▪375,784 ▪463,209 ▪757,697 ▪418,140 ▪574,478 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.036 ▪0.000 ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.135 ▪0.195 ▪0.502 ▪0.000 ▪4.381 ▪0.084

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪920 ▪Község▪800 ▪Város▪4,725 ▪Község▪375 ▪Város▪2,857 ▪Község▪1,746 ▪Község▪95 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Márianosztra Nagybörzsöny Nagymaros Perőcsény Szob Szokolya Tésa Munkanél- küliség (%) ▪2.30% ▪8.98% ▪0.31% ▪1.00% ▪3.03% ▪3.38% ▪1.92% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪569,413 ▪324,654 ▪616,333 ▪506,181 ▪635,139 ▪519,920 ▪399,471 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ ▪0.000 ▪4.069 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪5.399 ▪0.379 ▪0.347 ▪0.368 ▪1.136 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,648 ▪Község▪3,218 ▪Község▪1,284 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Vámosmikola Verőce Zebegény Munkanél- küliség (%) ▪4.24% ▪3.50% ▪2.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪485,894 ▪543,233 ▪554,213 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.271 ▪3.682 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.024 ▪5.734

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bernecebaráti ▪„Sakképzettséget igénylő munkahelyek hiánya.Bogyósgyümölcs alacsony feldolgozottsági szintje.Turisztikai szolgáltatások hiánya.Szenyvíz kezelés hiánya.Közbiztonság.CIvilszervezetek hiánya.Fiatalok elvándorlása,értelmiségiek alacsony száma./másodrendű állampolgárság érzete/Helyi fejlődést akadályozó szabályzók./KÖH,nemzeti park,belterületbevonás.” ▪Ipolydamásd ▪„Középületeink, utaink és köztereink mindegyike felújításra szorul. Munkalehetőség hiánya. Önhibáján kívül hátrányos helyzetű település. Pályázati önrészt hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi gyümölcs feldolgozása.Túrisztika fejlesztése.Horgásztó kialakítása. Környezettudatos ipar telepítése.Állatfarm létrehozása.Kastélyépület funkcióval való ellátása.Közösségi tér fejlesztés.Népi mester-ségek felélesztése.Helyi válalkozók ösztönzése.Civil szervezetek létrehozása.Kulturális örökség /földvár,pincesorok,palóc házak stb./bemutathatóvá tétele.” ▪„A turizmusba való bekapcsolódásunk lenne talán az egyedüli lehetőség a lakosság helyben tartásához, ezért hídépítés az Ipolyon, kerékpárút építése, csónakház és kikötési lehetőség a folyón, településközpont kialakítása, játszótér építés, autóbusz öblök kialakítása, utak felújítása, gyalogos járdák felújítása, Művelődési központ átépítése, sportpálya rekonstrukciója.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ipolytölgyes ▪„idősödő lakosság,oktatási intézmények hiánya,munkahelyek hiánya,” ▪Kemence ▪„Elöregedés, népességszám-csökkenés, aktív korúak alacsony aránya,periférikus földrajzi helyzet, rossz közlekedés, munkahelyek hiánya, fiatalkotúak alacsony aránya, csatorahálózat hiánya,idegenforgalmi hálózat egy része elavult.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„turizmus” ▪„Természeti környezet, bogyósgyümölcs és csonthéjas termesztés, turisták nagy száma, kisvasút múzeum, jó minőségű ivóvíz, idegenforgalmi szálláshelyek létrehozása.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kismaros ▪„Jelentős az illegális szemétlerakás. A Duna közelsége miatt jelentős az egyes területek árvízi veszélyeztetettsége. Különösen hétvégenként óriási a településeken átmenő közúti forgalom. Több település a kismarosi vasútállomást veszi igénybe továbbutazás alkalmával, ebből parkolási problémák származnak. A település 1/5-e hatvan év feletti nyugdíjas.” ▪Kóspallag ▪„Munkahelyek hiánya. Lakosság csökkenése. Öregedő lakosság” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„1.) Helyzetéből adódóan turisztikai fejlesztések. 2.) A duna-parti holtág rész rehabilitációja. 3.) Üdülőterület infrastruktúrális fejlesztése. 4.) Török patak árvízvédelme és rehabilitációja. 5.) Kisvasút végállomás fejlesztése és szépítése. 6.) Piactér kialakításával az őstermelők piacra jutásának elősegítése.” ▪„Turizmus fejlesztése. Munkahelyteremtés”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Letkés ▪„önkormányzati forráshiány, munkahelyek hiánya, alacsony bérek és jövedelmek,” ▪Márianosztra ▪„munkanélküliek magas száma építési telek hiánya alacsony születési száma a település elöregedése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„gyümölcstermesztés, és erre épülő feldolgozóipar kialakítása, településközpont kialakítása, az alapfokú oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása, munkahely teremtés, idegenforgalom fellendítése” ▪„a Szob Márianosztra közötti kisvasút megépítésével a turizmusba rejlő lehetőségek kihasználása. Munkahely teremtés Falusi vendéglátás szálláshely kialakítása”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagybörzsöny ▪„Legfontosabb problémánknak a munkanélküliség, és az ezzel összefüggő elvándorlás és elöregedés tekinthető.” ▪Nagymaros ▪„Fejlesztési irányként mindig is a turizmusban, idegenforgalomban gondolkodtunk, amihez viszont nem rendelkezünk kellő infrastruktúrával, szolgáltatással. Budapest és Visegrád közelsége és a helyi programlehetőségek/ látnivalók csekély száma is hozzájárul ahhoz, hogy kevés turista tölt hosszabb időt nálunk, többnyire átutaznak és nem töltik itt az éjszakát.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település számára a legfontosabb lehetőséget a turizmus, az idegenforgalom jelenti. (Turisztikai vonzerejét Nagybörzsöny a hangulatos, régies településkép és a vonzó, érintetlen természeti környezet együttesének köszönheti.)” ▪„idegenforgalmi fejlesztések. Közterület felújítások.Terveink között szerepel helytörténeti múzeum megnyitása, mint kultúrális program lehetőség. A természeti adottságainkat kihasználva pedig szeretnénk komplex túraszervezéssel (vízi-, gyalog-, kerékpártúra) foglalkozó irodát ehhez kapcsolódó kiadványokkal és térképekkel felszerelve létrehozni.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Perőcsény ▪„A település lakosságszámának elöregedése, a születések számának csökkenése.” ▪Szob ▪„Kevés építési telek, munkahelyek hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő horgásztó jogi helyzetének tisztázása után annak fejlesztése. A strand kiépítése. Az épülő tájház befejezése. A bogyós gyümölcs termesztés fellendítése. A festőien szép környezet kihasználása a turizmus által.” ▪„Kistérségi központi szerep”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 7/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szokolya ▪„A közintézmények, közterületek (utak, járdák) elhanyagoltsága, nincs megfelelő mennyiségű és minőségű idegenforgalmi atrakció és szálláshely a községben.” ▪Tésa ▪„Legfontosabb probléma: elöregedés, munkahelyek hiánya. Tömegközlekedés hiányossága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti szépségek és lehetőségek kihasználása: idegenforgalmi atrakciók és szálláshelyek számának növelése, programok összeállítása, tájékoztatás, marketing munka. Keresk. és vend.-ipari tevékenység színvonalának emelésével a vendégek megállítása a községben."Járható" közutak biztosítása és alternatív közlekedési lehetőség - kerékpárút- kialakításával egyéb célcsoportok elérése” ▪„Falusi turizmus kiépítése.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 8/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vámosmikola ▪„csatornázás hiánya, problémás tömegközlekedés,a bogyósgyümölcs felvásárlás csökkenés. visszaeső termelés. idegenforgalmi szálláshelyek hiánya, a rossz minőségű valamint szilárd burkolatok.A rendszeres vásárnak nincs megfelelő (akár fedett) vásártér. A sportpálya valamint a sportöltöző felújításra szorul. Nincs a községben strand sem.” ▪Verőce ▪„hulladékgyűjtés, szállítás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az idegenforgalomban jelentős lehet megfelelő szálláshelyek kialakítása, valamint a község képének (főtér, közösségi tér, múzeum) felújítása ill. kialakítása.Fedett vásárcsarnok, strand.” ▪„Turisztika”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 9/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zebegény ▪„Munkahelyek alacsony szám” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai fejlesztések: víziturizmus és eskűvői turizmus.”

51 50 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

52 51 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A természeti és kulturális örökség megőrzése” ▪„A turizmus fejlesztése” ▪„Környezettudatos gazdaságfejlesztés” ▪„Helyi termékfejlesztés” ▪„Közösségfejlesztés” Fő fejlesztési prioritás ▪„A települési és térségi identitás fejlesztése” ▪„A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása” 51 1 db 2 db 970, , , , ,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 30,000 15,000

53 52 ▪A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: A természeti és kulturális örökség megőrzése Allokált forrás (EUR) 970,000

54 53 ▪Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai marketing fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 639,000 50,000

55 54 ▪Mikro vállalkozások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térségben élők egyedi és kollektív szükségleteihez igazodó magas színvonalú szolgáltatások kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Allokált forrás (EUR) 208, ,000

56 55 ▪Helyi termékek piacának, védjegy kialakításának és térségi marketingjének fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi gyümölcsökből előállított helyi termékek és a feldolgozói tevékenységek fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékfejlesztés Allokált forrás (EUR) 50, ,000

57 56 ▪Civil szervezeti programok és szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közösségi sport létesítmények fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Közösségfejlesztés Allokált forrás (EUR) 30, ,000

58 57 ▪Térségi és települési hagyományőrzés fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális térségi identitások, képzés/oktatás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A települési és térségi identitás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 30,000 0

59 58 ▪Az egészséges életmód műveléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 970,000 EUR – a(z) A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környezetének fejlesztése, rehabilitációja fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egészségfejlesztési és egészség- megőrzési programok fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása Allokált forrás (EUR) 15,000 0

60 59 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

61 60 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 6% 12% 19% 9% 5% 23% 9% 0% 13% 3% 6% 37% 14% 5% 16% 8% 5% 0% 8% 2% 10% 60% 20% 0% 10% 0% 38% 0% 13% 50% 0% 33% 0% 17% 50% 0%

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Falusi szálláshelyek létesítésének és fejlesztésének a támogatása. ▪A szolgáltatási színvonal javítása és komfortfokozatának növelése. Új és meglévő szálláshelyek fejlesztése és a falusi vendégfogadás programkínálatának létrehozása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Nő a vendégéjszakák száma a térségben 20%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő ▪a tartózkodási idő, 10%-al nő a térésg bevétele.”

63 2 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„A hagyományos termékeket előállító termelő vállalkozások, őstermelők fejlesztése. Tájra jellemző, helyi élelmiszer termékek kisléptékű feldolgozásának támogatása, elárusító helyek létrehozása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„10-30 munkahely megőrzése,létrejötte, % növekedés az előállított termékek mennyiségében, 2-8 használaton kívüli létesítmény, épületrész hasznosításra kerül.”

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Különféle természetben űzhető sportokat lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása.(5 településen) Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával a rekreációs szolgáltatások kifejlesztésének támogatása. ▪Kerékpárkölcsönzési szolgáltatáslétesítésének támogatása. Hajó kölcsönzési szolgáltatás támogatása. Eszközkölcsönzési ▪(sátor, campingfelszerelés, stb.)létesítésének támogatása. Lovas, vadászati, horgász, borász szolgáltatás fejlesztése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megnő az átlagos itt tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra, ezáltal a vendégéjszakák száma is 20%-al nő új sport és rekreációs infrastruktúra és szolgáltatás létrejötte. Nő a vendégek elégedettség érzése a rendelkezésre álló szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget.”

65 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„Mikro-vállalkozások létrehozása, fejlesztése. A térségben új, illetve működő mikro- vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása. Munkahelyteremtő és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató ▪beruházások támogatása.(20-40 vállalkozás)” ▪„A támogatás eredményeképpen vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes pozíciót ér el. Ezáltal ▪munkahely megőrzése, ill. létrehozása következik be.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Termelői –feldolgozói hálózat létrehozásának támogatása, a termelés megszervezésének, a tudás megosztásának, kémiai-biológiai képzésének új technológiák bevezetésének céljából.A helyi termékek földrajzi árujelzőinek és védjegycsaládjának, mint iparjogvédelmi oltalmi formáknak a megtervezése, és létrehozása. A helyi önkormányzatok Internetes honlapján a helyi termékek bemutatása, árusító helyeinek megjelölése. A helyi termékeket előállítók Internetes megjelenésének, azaz honlapjainak kialakítása és E-kereskedelem létrehozása a honlapokon.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az itt élő lakosok és a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.3-7 új munkahely. Továbbá 1 -2 termelői hálózat jön létre.”

67 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„1-2 helyi igények felmérésen alapuló integrált, térségi szolgáltató/ellátó ▪hálózat kialakításának támogatása (pl: szervízek) felmérésén alapuló ▪kialakításának támogatása (közösségi buszok, helyi taxik..stb) ▪3-4 térségi közlekedésjavító ▪szolgáltatások támogatása.” ▪„3-5 új vállalkozás jön létre, hatására növekszik az esélyegyenlőség és létrejön új munkahely. ▪A lakosság időt, energiát takarít meg azáltal, hogy nem kell a térségi központokba utazniuk egy-egy eszköz javítása miatt helyi szolgáltatás elérhetővé válik.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

69 ▪„” 8 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

71 10 ▪„” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

72 71 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Önkormányzatok és civil (sport) szervezetek által biztosított, a lakosság igényeihez igazított eszközellátottság fejlesztése. A szabadidő eltöltéséhez, sportoláshoz, (pl: labdarúgás, tenisz, kerékpározás, testépítés) eszközök, felszerelések beszerzése. Az egészségtudatos életmód, tömegsport általi nevelés elősegítése. Sportolási lehetőségek megteremtése, kiszélesítése meglévő és új sportpályák fejlesztése, kialakítása, extrémsport pályák kialakítása településen, 5-15 civil szervezet, és önkormányzat részére.” Megoldási javaslat ▪„Növekszik 14 település sport és egyéb eszközellátottsága, ezzel emelkedik a szolgáltatások színvonala, valamint a sportolás és a szabadidő eltöltésének új formái is megjelennek.(20 egyesület támogatása) ▪Mindezzel a fiataloknak, a nőknek, és a hátrányos helyzetűeknek is kitágul a lehetősége egy minőségében más életvitel gyakorlására.kb.8000 ember.7-8 sportpálya megújul, 20%-al nő a sportolók száma.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„10-20 épített környezet fejlesztése, meglévők korszerűsítése. ▪Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása/ funkcióval megtöltése. ▪Meglévő közterek, zöldfelületek gondozásának, fejlesztésének támogatása természetes anyaghasználattal. Helyi piacok létrehozása, és fejlesztése.Játszóterek kialakítása és fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét. ▪Az épített örökség és a települések természeti értékeinek rehabilitációja,szolgáltatásokba bevonása növeli az idelátogató vendégek által eltöltött időt. Igényt gerjeszt szálláshelyek és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A közterületek megújulnak, turisztikai attrakciókba bevonhatóvá válnak. Kihasználhatóság palettája nő a helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. ▪ településen projekt” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Az épített és természeti örökség turisták befogadására való alkalmassá tételének támogatása: jelentős (helyi és országosan védett)műemlék és környezetésnek a fejlesztése. Tanösvény, természeti és történelmi látnivalók fejlesztése kitáblázása, irányító táblák és feliratok kihelyezése.” Megoldási javaslat ▪„5-20 műemlék megújúl, megközelíthetővé válik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Szülői kompetenciák családi funkciókat erősítő programok. (Pl. „szülők iskolája”) 2-12 támogatott szervezet ▪A szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások támogatása, életmód tanácsadás, a szülő és gyermek közös ▪játékprogramjai.A serdülőkori identitáskrízis kezelése önismereti, pszichodráma csoportok létrehozása szakemberek vezetésével, állandó mentálhigiénés felügyelet az iskolákban- óvodákban. Ösztönzés önszerveződésekre és ezek támogatása. 5-6 projekt, 3-4 rehabilitációs program, foglalkozások és 1-2 új intézmény kialakítása, eszközpark fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„Évente alkalmi/sorozat, 5-15 közösségfejlesztő csoport létrejötte.5-8 projekt” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A polgárőr, mezőőr egyesületeken belüli, és azok közötti kommunikáció feltételrendszerének fejlesztése, a térség polgárőreinek egységes megjelenése, ruházat, autóra szerelhető figyelemfelkeltő és jelzőeszközök, és egyéb a közrendet elősegítő berendezések beszerzése.(pl.: térfigyelő kamerák, kommunikációs eszközök, traffipax)” Megoldási javaslat ▪„10-20 projekt mely a bűnmegelőzés eredményességét javítja. ▪Az állampolgári és egyéb alternatív kezdeményezések ▪megerősödése, rendvédelmi szervekkel történő együttműködés 50%-os erősödése várható.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Közbiztonsági szolgálat”

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Természeti adottságok fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/16 Kód: KM-94-SzF-A-05 Sorszám: 5038 Prioritás: A természeti és kulturális örökség megőrzése Intézkedés: A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környeze... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség településeinek 80 %-án található olyan településrész, utcarész vagy porta, amely leromlott állaga miatt az egységes helyi sajátosságokat tükröző utcaképet rontja. Helyzet/ adottság ▪A legtöbb településen probléma, hogy több rendezetlen közterület, és funkcióját vesztő épület van, mely rontja az érintett települések turistavonzó képességét. ▪Az épített örökség megőrzése, annak kulturális értéke miatt fontos. ▪A vidéki lakókörnyezet, a közterületek állagának javítása, funkciók bővítése. Jelenlegi állapotukban nem vonhatók be turisztikai attrakciókba. Probléma/ lehetőség ▪10-20 épített környezet fejlesztése, meglévők korszerűsítése. ▪Az épületek védelmét, felújítását, fejlesztését célzó beruházások támogatása/ funkcióval megtöltése. ▪Meglévő közterek, zöldfelületek gondozásának, fejlesztésének támogatása természetes anyaghasználattal. Helyi piacok létrehozása, és fejlesztése.Játszóterek kialakítása és fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét. ▪Az épített örökség és a települések természeti értékeinek rehabilitációja,szolgáltatásokba bevonása növeli az idelátogató vendégek által eltöltött időt. Igényt gerjeszt szálláshelyek és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A közterületek megújulnak, turisztikai attrakciókba bevonhatóvá válnak. Kihasználhatóság palettája nő a helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. ▪ településen projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/16 Kód: KM-94-SzF-A-05 Sorszám: 5038 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/16 Kód: KM-94-SzF-A-06 Sorszám: 5040 Prioritás: A természeti és kulturális örökség megőrzése Intézkedés: A települések leromlott állapotú és turisztikailag jelentős természeti és épített környeze... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az egész térség műemlékekben és természeti látnivalókban igen gazdag. Soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt ritka építészeti örökséggel bír. A Duna- Ipoly Nemzeti Park itt található védett területei és a sok látnivaló az ökoturizmus fejlesztését és túraútvonalak kialakítását teszik lehetővé Helyzet/ adottság ▪A műemlékek és a természeti látnivalók nehezen megközelíthetőek, ismeretlenek, vagy kevés információ található róluk. A templomok általában kulcsos emberekkel nyithatóak, akiket nehéz megtalálni. Az információk nem hozzáférhetőek, és nem jól kommunikáltak. A látnivalókról nagyon nehéz szóbeli tájékoztatást, idegen vezetést kapni. Probléma/ lehetőség ▪Az épített és természeti örökség turisták befogadására való alkalmassá tételének támogatása: jelentős (helyi és országosan védett)műemlék és környezetésnek a fejlesztése. Tanösvény, természeti és történelmi látnivalók fejlesztése kitáblázása, irányító táblák és feliratok kihelyezése. Megoldási javaslat ▪5-20 műemlék megújúl, megközelíthetővé válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/16 Kód: KM-94-SzF-A-06 Sorszám: 5040 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/16 Kód: KM-94-GF-A-01 Sorszám: 5047 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben több mint 200 db falusi szálláshely található. Helyzet/ adottság ▪A meglévő szálláshelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek ▪a mai kornak megfelelő szolgáltatói színvonallal. Probléma/ lehetőség ▪Falusi szálláshelyek létesítésének és fejlesztésének a támogatása. ▪A szolgáltatási színvonal javítása és komfortfokozatának növelése. Új és meglévő szálláshelyek fejlesztése és a falusi vendégfogadás programkínálatának létrehozása. Megoldási javaslat ▪Nő a vendégéjszakák száma a térségben 20%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő ▪a tartózkodási idő, 10%-al nő a térésg bevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/16 Kód: KM-94-GF-A-01 Sorszám: 5047 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/16 Kód: KM-94-GF-A-03 Sorszám: 5857 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben sok a turisztikailag kihasználatlan lehetőség. ▪Jelenleg a térségben turizmushoz közvetlenül kapcsolódó kölcsönzői, szállítási, programszervezői tevékenységek elhanyagolhatóak. Elhanyagolhatóak a vállalkozások tursiztikai szolgálatatási. Helyzet/ adottság ▪A természeti adottségokhoz kötődő sportokra (pl: túra kenu) lenne kereslet más területekről, de ehhez nincs kialakított infrastruktúra. ▪A szolgáltatások hiányában az ide érkező látogatók itt tartózkodási ideje rövidebb. Nem tudnak kerékpárt, csónakot, sátrat, idegenvezetőt stb. bérelni. Nem megoldott a szállítás sem, ugyanis a legtöbb személyszállítási vállalkozó csak esetenként áll rendelkezésre, nem nyújt folyamatos elérhetőséget. Probléma/ lehetőség ▪Különféle természetben űzhető sportokat lehetővé tevő infrastruktúra kialakítása.(5 településen) Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával a rekreációs szolgáltatások kifejlesztésének támogatása. ▪Kerékpárkölcsönzési szolgáltatáslétesítésének támogatása. Hajó kölcsönzési szolgáltatás támogatása. Eszközkölcsönzési ▪(sátor, campingfelszerelés, stb.)létesítésének támogatása. Lovas, vadászati, horgász, borász szolgáltatás fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Megnő az átlagos itt tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra, ezáltal a vendégéjszakák száma is 20%-al nő új sport és rekreációs infrastruktúra és szolgáltatás létrejötte. Nő a vendégek elégedettség érzése a rendelkezésre álló szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/16 Kód: KM-94-GF-A-03 Sorszám: 5857 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/16 Kód: KM-94-GF-A-02 Sorszám: 5856 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben hiányzik a camping, a speciális tábor szálláshely szolgáltatás és a csoportok részére üzemelő ifjúsági szálláshelyek felszereltsége egy – két kivételtől eltekintve hiányosak, vagy nem üzemelnek. Helyzet/ adottság ▪A meglévő táborhelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai ▪kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. A campingek egy része nem rendelkezik megfelelő ▪infrastruktúrával ill. kapacitással, vagy nem is üzemel rendesen. Az ifjúsági szálláshelyek száma kevés. Probléma/ lehetőség ▪Ifjúsági szálláshelyek és campingek létesítésének és fejlesztésének támogatása.1-14 projekt. ▪A működtetésre alkalmas táborok, campingek fejlesztésének, ill. újak létesítésének támogatása. A meglévő ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének, ill. új létesítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Gyermektáboroztatás infrastrukturális feltételei javulnak. 30%-kal nő a vendégéjszakák száma a ▪térségben. A térség népszerű célponttá válik az iskolák körében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága84000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/16 Kód: KM-94-GF-A-02 Sorszám: 5856 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/16 Kód: KM-94-SzF-2-03 Sorszám: 6620 Prioritás: A turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Jelenleg a térség gazdasági, turisztikai, kulturális, nemzetközi stb. folyamatai és kapcsolatépítői akciói ad hoc jelleggel zajlanak.A promóció, reklám, információ hiányos, látnivalók, programok kiajánlása rossz, gyenge a világhálón való jelenlét, nincs térségi tudat, arculat és imázs. A térséget jelenleg a marketing alacsony szintű szervezettsége jellemzi, a tevékenység esetlegesen kiadványok megjelenítésére és vásárokon való megjelenésre, valamint rendezvények szervezésére korlátozódik. Helyzet/ adottság ▪Nincs összefogott és egységes térségi megjelenés, nincs megfelelő koordináció. A koordináció hiányában a jó kezdeményezések is idő után ellaposodnak. Számos esetben párhuzamosan futnak egymás mellett kezdeményezések. Probléma, hogy kevés helyen jellemző a célcsoportok szerinti termékfejlesztés, a pozícionálás, és a márkázás. A térségi turizmusában kulcsszerepet betöltő települések pl.:Zebegény, Nagymaros marketing tevékenysége is gyenge, nincs idegenforgalmi referens és turisztikai koncepció. Probléma/ lehetőség ▪Térségi PR marketing, térségi infópontok, kiadványok,szórólapok, útvonal térképek, kézikönyvek. Térségi tudat, arculat és imázs felépítése, az egységes térségi marketing tevékenység kialakítása. A megvalósítás feladatai: a térség és termékeinek az arculati elemek (logó, szlogen) megtervezése; 5 térségi kiadvány, (újság, multimédiás anyagok, képtár) létrehozása; 1-4 videófilm több nyelven és ezek terjesztése belföldön és külföldön; ajándék és reklámtárgyak, helyi képeslapok, bélyegek előállítása (10 projekt), reklámhordozó eszközök rendszerbeállítása (6 tábla); 2-10 többnyelvű turista- tájékoztatási rendszer (információs pontok, terminálok) és 1-2 interaktív honlap kialakítása Megoldási javaslat ▪1 koordináló turisztikai, kulturális iroda kialakítása. 1-5 arculati kézikönyv, szórólapok, kiadványok, térképek, táblák, maximum három info- terminál felállítása és 2-3 új szolgáltatás létrejötte10-30 projekt: vállalkozás, önkormányzatok, civil szervezetek részére. Az identitás tudat erősödése, identitás turizmus fejlődése térségben új projekt létrejötte 17 településen a térség értékeit bemutató kiadvány és multimédiás eszközök megjelenése várható új honlap alakul ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪tanulmányok összeállításának a költsége, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/16 Kód: KM-94-SzF-2-03 Sorszám: 6620 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/16 Kód: KM-94-GF-A-04 Sorszám: 5064 Prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Intézkedés: Mikro vállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség bizonyos településein (pl.: Tésa, Nagybörzsöny, Ipolydamásd) kevés a ▪foglalkozási lehetőség. A foglalkoztatási adatok alapján az aktív népesség körében nagy a ▪munkanélküliség, különösen magas (60% fölötti) a roma kisebbségnél. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozói szektor fejlődőképessége korlátozott, nagymértékű ▪a fejlesztést szolgáló tőke- és a helyzetből adódó piaci ▪viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség hiánya ▪A térség településein magas a munkanélküliség aránya, elvándorlás tapasztalható Probléma/ lehetőség ▪Mikro-vállalkozások létrehozása, fejlesztése. A térségben új, illetve működő mikro-vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki- technológiai fejlesztésének támogatása. Munkahelyteremtő és hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztató ▪beruházások támogatása.(20-40 vállalkozás) Megoldási javaslat ▪A támogatás eredményeképpen vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes pozíciót ér el. Ezáltal ▪munkahely megőrzése, ill. létrehozása következik be. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/16 Kód: KM-94-GF-A-04 Sorszám: 5064 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/16 Kód: KM-94-SzF-1-03 Sorszám: 5879 Prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Intézkedés: A térségben élők egyedi és kollektív szükségleteihez igazodó magas színvonalú szolgáltatás... Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A rendőrségen kívül kevés szervezet és szolgáltatás kapcsolódik a bűnmegelőzés és a felderítés rendszeréhez.A rendőrség nem képes teljes mértékben önmaga szavatolni a térség hatékony közbiztonságát. A polgárőrségek csak részben képesek visszatartó erővel bírni és tevékenységük is inkább a hétvégékre korlátozódik Helyzet/ adottság ▪Probléma az, hogy nincs megfelelő felszereltségük, hiányzik a megfigyeléshez szükséges modern technikai háttér Probléma/ lehetőség ▪A polgárőr, mezőőr egyesületeken belüli, és azok közötti kommunikáció feltételrendszerének fejlesztése, a térség polgárőreinek egységes megjelenése, ruházat, autóra szerelhető figyelemfelkeltő és jelzőeszközök, és egyéb a közrendet elősegítő berendezések beszerzése.(pl.: térfigyelő kamerák, kommunikációs eszközök, traffipax) Megoldási javaslat ▪10-20 projekt mely a bűnmegelőzés eredményességét javítja. ▪Az állampolgári és egyéb alternatív kezdeményezések ▪megerősödése, rendvédelmi szervekkel történő együttműködés 50%-os erősödése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/16 Kód: KM-94-SzF-1-03 Sorszám: 5879 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/16 Kód: KM-94-GF-2-01 Sorszám: 5882 Prioritás: Környezettudatos gazdaságfejlesztés Intézkedés: A térségben élők egyedi és kollektív szükségleteihez igazodó magas színvonalú szolgáltatás... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A településen és a térség más településein (pl: Tésa, Ipolydamásd) ▪nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.: háztartási gép szerviz, munkaerő-közvetítés) Emellett a térség településeinek elérhetősége a menetrendszerű járatokkal egyre nehézkesebb, ill. a ▪települések többségében csak a nap bizonyos részében lehetséges, amely nem esik egybe az igényekkel. ▪A térségben időskorú, beteg illetve egyéb hátrányos helyzetű ember él. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére. Lehetetlenné teszi a lakóhelytől távolabb lévő ▪foglalkoztatóknál történő munkavállalást, ill. az alapvető szociális szolgáltatások elérését. Az érintett csoportok nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz. Probléma/ lehetőség ▪1-2 helyi igények felmérésen alapuló integrált, térségi szolgáltató/ellátó ▪hálózat kialakításának támogatása (pl: szervízek) felmérésén alapuló ▪kialakításának támogatása (közösségi buszok, helyi taxik..stb) ▪3-4 térségi közlekedésjavító ▪szolgáltatások támogatása. Megoldási javaslat ▪3-5 új vállalkozás jön létre, hatására növekszik az esélyegyenlőség és létrejön új munkahely. ▪A lakosság időt, energiát takarít meg azáltal, hogy nem kell a térségi központokba utazniuk egy-egy eszköz javítása miatt helyi szolgáltatás elérhetővé válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/16 Kód: KM-94-GF-2-01 Sorszám: 5882 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/16 Kód: KM-94-GF-2-02 Sorszám: 5884 Prioritás: Helyi termékfejlesztés Intézkedés: Helyi gyümölcsökből előállított helyi termékek és a feldolgozói tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A mezőgazdasági üzemek mellett kialakuló alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) hagyománnyal bírnak. A térség 10 településén állítanak elő mikro vállalkozások és őstermelők a népi hagyományokat is őrző környezettudatos és tájra jellemző élelmiszer termékeket (Húskészítmények, tejtermékek, gyümölcs, zöldség termékek). Helyzet/ adottság ▪A térség jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, mely jelentős vásárlóerőt képvisel. Az előállított termékek azok mennyiségi / minőségi volta miatt, hiányzik a kereskedelemből. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományos termékeket előállító termelő vállalkozások, őstermelők fejlesztése. Tájra jellemző, helyi élelmiszer termékek kisléptékű feldolgozásának támogatása, elárusító helyek létrehozása. Megoldási javaslat ▪10-30 munkahely megőrzése,létrejötte, % növekedés az előállított termékek mennyiségében, 2-8 használaton kívüli létesítmény, épületrész hasznosításra kerül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/16 Kód: KM-94-GF-2-02 Sorszám: 5884 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/16 Kód: KM-94-GF-5-01 Sorszám: 5888 Prioritás: Helyi termékfejlesztés Intézkedés: Helyi termékek piacának, védjegy kialakításának és térségi marketingjének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben kialakulóban van és fejlődőképes a helyi termékek előállítása, de az egységes megjelenés hiányzik. ▪A térség minden településen állítanak elő házi módszerekkel saját fogyasztásra friss vagy tartósított élelmiszer termékeket (füstölt áru, savanyúság, befőttek, lekvár,). E termékek felhasznált alapanyaguk, előállításuk módja alapján egyediek, esetenként gasztronómiai hagyományokat őriznek. A pici versenyben elsősorban az árak és az elosztás tekintetében a helyi termékek nem versenyképesek. Helyzet/ adottság ▪A helyben előállított termékek értékesítése, a helyi specialitással bíró termékek térségen belüli, ill. turisztikai célzatú eladása nem biztosított. Értékesítési hálózatok segítségével lehetőség az egységes marketingre.A helyi termékek helyi, térségi, országos szaklapokban és egyéb lapokban való megjelenésének, hirdetésének, valamint a hazai-és külföldi szakmai kiállításokon, vásárokon való részvétel támogatása. Probléma/ lehetőség ▪Termelői –feldolgozói hálózat létrehozásának támogatása, a termelés megszervezésének, a tudás megosztásának, kémiai-biológiai képzésének új technológiák bevezetésének céljából.A helyi termékek földrajzi árujelzőinek és védjegycsaládjának, mint iparjogvédelmi oltalmi formáknak a megtervezése, és létrehozása. A helyi önkormányzatok Internetes honlapján a helyi termékek bemutatása, árusító helyeinek megjelölése. A helyi termékeket előállítók Internetes megjelenésének, azaz honlapjainak kialakítása és E-kereskedelem létrehozása a honlapokon. Megoldási javaslat ▪Az itt élő lakosok és a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.3-7 új munkahely. Továbbá 1 -2 termelői hálózat jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/16 Kód: KM-94-GF-5-01 Sorszám: 5888 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/16 Kód: KM-94-SzF-1-02 Sorszám: 5871 Prioritás: Közösségfejlesztés Intézkedés: Közösségi sport létesítmények fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség valamennyi településén többé-kevésbé jelen vannak a sport és szabadidős szervezetek illetve sport szolgáltatások. Vannak települések azonban ahol ugyan léteznek sportpályák, de nem működik/működhetnek az elhanyagoltság miatt. Helyzet/ adottság ▪A térség összes településén számos felújításra és korszerűsítésre szoruló sportolásra alkalmas épület, terület található, melyek meglévő állapotukban nem tölthetik be valódi funkciójukat. ▪A társadalmi fejlődéssel nehezen tudnak lépést tartani, fokozódik a lemaradás, s nem jelennek meg a szabadidő eltöltésének új közösségi formái (pl.: tenisz, kerékpározás, testépítés) a fejlesztési lehetőségek hiánya miatt. Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzatok és civil (sport) szervezetek által biztosított, a lakosság igényeihez igazított eszközellátottság fejlesztése. A szabadidő eltöltéséhez, sportoláshoz, (pl: labdarúgás, tenisz, kerékpározás, testépítés) eszközök, felszerelések beszerzése. Az egészségtudatos életmód, tömegsport általi nevelés elősegítése. Sportolási lehetőségek megteremtése, kiszélesítése meglévő és új sportpályák fejlesztése, kialakítása, extrémsport pályák kialakítása településen, 5-15 civil szervezet, és önkormányzat részére. Megoldási javaslat ▪Növekszik 14 település sport és egyéb eszközellátottsága, ezzel emelkedik a szolgáltatások színvonala, valamint a sportolás és a szabadidő eltöltésének új formái is megjelennek.(20 egyesület támogatása) ▪Mindezzel a fiataloknak, a nőknek, és a hátrányos helyzetűeknek is kitágul a lehetősége egy minőségében más életvitel gyakorlására.kb.8000 ember.7-8 sportpálya megújul, 20%-al nő a sportolók száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/16 Kód: KM-94-SzF-1-02 Sorszám: 5871 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/16 Kód: KM-94-SzF-3-01 Sorszám: 5886 Prioritás: Közösségfejlesztés Intézkedés: Civil szervezeti programok és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A turisztikai vonzerők sok esetben olyan helyen találhatóak, ahol a helyi lakosság nem rendelkezik szakképzett vezetőkkel. A látnivalók hozzáférése esetleges, a hely szelleme nem sugárzik át a meglévő szolgáltatásokon.Enellet hiányoznak a településekről a továbbképzési lehetőségek. Helyzet/ adottság ▪Kifejeztt érdeklődés van ezen turisztikai látványosság szisztematikus megtekintésére, hiányzik a megfelelő idegenvezetés. Továbbá szükség van a helyi lakosság továbbképzésére egyéb területeken. Probléma/ lehetőség ▪1. helyi képzések, falusi informátorképzés, öko-guide (természetvédelmi területek ismereteiben jártas) képzés, 2. egyéb: lovas, kerékpáros és gyalog túravezető képzés megszervezése (LEADER tevékenységekhez kapcsolódó oktatás, képzés megvalósítása)3. A hagyományokon alapuló kismesterségek újra tanítása 4.Mozgásterápiás, prevenciós, mentálhigiéniás, lovas terápiás képzések Megoldási javaslat ▪3-8 OKJ-s képzés (sorozat) létrejötte Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/16 Kód: KM-94-SzF-3-01 Sorszám: 5886 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/16 Kód: KM-94-SzF-8-01 Sorszám: 6614 Prioritás: Közösségfejlesztés Intézkedés: Civil szervezeti programok és szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben jelen vannak azok a kulturális és turisztikai, környezetvédelmi civil szerveződések, amelyek megkezdték a térségi együttműködés kialakítását. Közülük néhány más térségek tevékenységében is részt vesz, kapcsolatot alakított ki a határon túli szervezetekkel is. A határok átjárhatósága új kihívásokat és lehetőségeket teremt. Helyzet/ adottság ▪A három nagy egység a civil társadalom, a gazdaság szereplői és a helyi önkormányzatok egymás iránt nyitott együttműködésében számos lehetőség rejlik. Probléma/ lehetőség ▪Ki kell építeni a környező térségek és a határon túli területek szervezeteinek kapcsolatrendszerét, a kapcsolódási pontokat fel kell térképezni, ennek megalapozásául tanulmányokat, terveket kell készíteni. Megoldási javaslat ▪2-5 tanulmány és terv elkészülése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/16 Kód: KM-94-SzF-8-01 Sorszám: 6614 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/16 Kód: KM-94-GF-6-01 Sorszám: 5905 Prioritás: A települési és térségi identitás fejlesztése Intézkedés: Térségi és települési hagyományőrzés fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Ipoly két partján elterülő települések lakosainak megélhetési forrása a mezőgazdaság. Földrajzi adottságok következtében hasonló termékeket termelnek mindkét oldalon. A letkési híd megnyitásával közelebb kerültek az emberek egymáshoz, a heti piacnapok már mindkét oldal lakosságának meghatározó jelentőségű. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások mennyiségének és a meglévők színvonalának emelésével további települések vonhatók be ezen kapcsolatok bővítésébe. A gazdasági kapcsolatokat segíti és az Ipoly völgyében élő lakosság előnyére válik. Probléma/ lehetőség ▪Szektorok közötti együttműködések, szakmai műhelymunkák kialakítása: pl.: civil szervezetek, vállalkozók hálózatosodását segítő közös projektek kidolgozása; civil-vállalkozói- önkormányzati fórum a mikrotérségi jövőkép kialakításáért; Interaktív web-vásárlap kialakítása. A LEADER módszertan teljes körű megismerése; a hazai és uniós jó gyakorlati tapasztalatok azonosítása, elemzése; szakmai, tematikus rendezvények, konferenciák, és táborok szervezése; a vidékfejlesztési sikerekkel kapcsolatos (nemzetközi) tapasztalatok, információk átadása, mentori program létrehozása. Megoldási javaslat ▪A helyi és környékbeli kisvállalkozások piaci lehetőségei bővülnek. Beindul a hálózatosodás, 3 új szerveződés jönlétre, 50%-al több közös pályázatok születnek, nő a térség forráslehívó képessége. 1-3 piaci együttműködést, termék- és ötletcserét segítő, interaktív web oldal készül el.1 tanácsadó iroda és 2-3 új szolgáltatás kerül bevezetésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪kiadványok, szórólapok készítésének és terjesztésének költségei, reklámfilmek elkészítésének és terjesztésének költségei, hirdetések költségei, nyomdai költségek (papír felhasználás költségei, tördelés, nyomdai előkészítés költségei, nyomtatás költsé (100%), hirdetések löltségei, reklámfilmek költségei, kiállításokon való részvétel költségei, termék kóstoltató költségei (100%), -Meghívók, szórólapok, kiadványok költségei, Fellépők költségei, Sátrak, szabadtéri bemutatóhelyek bérlési és telepítési költségei (víz-, energiaellátás költségeit is beleértve) Sátrak, szabadtéri bemutatóhelyek bérlési és telepítési költségei (víz-, Eszközbeszerzés (30%), Kapcsolattartás költségei (30%), Kiadvány készítés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/16 Kód: KM-94-GF-6-01 Sorszám: 5905 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/16 Kód: KM-94-SzF-1-01 Sorszám: 5044 Prioritás: A népesség egészségi állapotának és életminőségének javítása Intézkedés: Az egészséges életmód műveléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben sok fiatal illetve idős/sérült lelki és testi sérült ember él. Probléma, hogy a térség nem rendelkezik elég fejlesztő eszközzel és egyéb speciális infrastruktúrával. Probléma az is, hogy nincs olyan nappali intézmény, ahol a napi vigyázást, oda-haza szállítást, foglalkoztatást, étkezést fel tudnák vállalni.Hiányzik a gyermekeknél a napközbeni ellátás, a bölcsödébe is. Helyzet/ adottság ▪A kistelepüléseken fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem épült ki, így nem elérhető ▪nagyon sok ellátás. Azokon a településeken, ahol viszont rendelkezésre állnak a szolgáltatások, ▪kapacitás és együttműködési problémák miatt szintén gondot okoz a szolgáltatások hozzáférhetősége. Probléma/ lehetőség ▪Szülői kompetenciák családi funkciókat erősítő programok. (Pl. „szülők iskolája”) 2-12 támogatott szervezet ▪A szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások támogatása, életmód tanácsadás, a szülő és gyermek közös ▪játékprogramjai.A serdülőkori identitáskrízis kezelése önismereti, pszichodráma csoportok létrehozása szakemberek vezetésével, állandó mentálhigiénés felügyelet az iskolákban-óvodákban. Ösztönzés önszerveződésekre és ezek támogatása. 5-6 projekt, 3-4 rehabilitációs program, foglalkozások és 1-2 új intézmény kialakítása, eszközpark fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Évente alkalmi/sorozat, 5-15 közösségfejlesztő csoport létrejötte.5-8 projekt Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/16 Kód: KM-94-SzF-1-01 Sorszám: 5044 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Verőce, Zebegény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 115 A térség helyzetéből következően, a regionális és a megyei fejlesztési koncepciókhoz, stratégiákhoz igazodóan a természeti értékeket megőrző, a turizmus fejlesztésére építő gazdaság és társadalomépítés a vidékfejlesztési stratégia legfőbb célja. A természeti értékek megőrzése alapvető fontosságú a térségben és ki kell alakítani a gazdasági szereplők és a táj használata közötti egyensúlyt oly módon, hogy a turisztikai termékként értékesíthetővé váljon. A turisztikai termékkínálat fejlesztése, a helyi identitás formálása, erősítése érdekében szükséges a természeti, kulturális és épített örökségének feltárása, majd térségi szinten koordinált turisztikai termékké formálása. A térség turisztikai kínálatának, a civil szerveztek és települések rendezvényeinek koordinált marketingje révén hatékonyan szervezhető meg a térségen belül, megismertethető a térség az országhatáron belül és annak túloldalán is. A vidékfejlesztési stratégia (HVS) az Európai Unió Bizottsága által meghatározott témakörök közül többhöz is kapcsolódik. A program a térség természeti és szellemi-kulturális örökségének, helyi identitás-képző lehetőségeinek kihasználását és turisztikai termékké formálását, valamint a turizmus fejlődése révén a helyi gazdaság megerősítését és a munkahelyek számának növelését tartja legfontosabb feladatának. E feladatok megoldása komplex megközelítést tesz szükségessé. A legalapvetőbb a természeti és kulturális értékek feltárása és hasznosítása, s ennek turisztikai termékké formálása, mert erre épülhet a helyi termékek fejlesztése, a turisztikai programkínálat bővítése. A helyi gazdaság élénkítésére irányulnak a szolgáltatás- fejlesztést és a termelés diverzifikációját, illetve a turisztikai szolgáltatások fejlesztését kitűző elemek. A fogyatkozó és elöregedő helyi közösségek újbóli összekovácsolása és megújítása a térség népességmegtartó képességének növelése és a fiatalok helyben tartása érdekében rendkívül fontos, s ebben a tradíciókra (örökség) és a modern irányzatok (természetvédelem) ötvözésére építő települési és térségi identitás erősítése az egyik kulcsterület. A stratégia komplexitásából következően több területre is hatással bír. A vidékfejlesztési stratégiában az alapérték a természeti és társadalmi értékek megóvása és hasznosítása. A térség helyzetéből következően, a regionális és a megyei fejlesztési koncepciókhoz, stratégiákhoz igazodóan a természeti értékeket megőrző, a turizmus fejlesztésére építő gazdaság és társadalomépítés a vidékfejlesztési stratégia legfőbb célja. A természeti értékek megőrzése alapvető fontosságú a térségben és ki kell alakítani a gazdasági szereplők és a táj használata közötti egyensúlyt oly módon, hogy a turisztikai termékként értékesíthetővé váljon. A turisztikai termékkínálat fejlesztése, a helyi identitás formálása, erősítése érdekében szükséges a természeti, kulturális és épített örökségének feltárása, majd térségi szinten koordinált turisztikai termékké formálása. A térség turisztikai kínálatának, a civil szerveztek és települések rendezvényeinek koordinált marketingje révén hatékonyan szervezhető meg a térségen belül, megismertethető a térség az országhatáron belül és annak túloldalán is. A vidékfejlesztési stratégia (HVS) az Európai Unió Bizottsága által meghatározott témakörök közül többhöz is kapcsolódik. A program a térség természeti és szellemi-kulturális örökségének, helyi identitás-képző lehetőségeinek kihasználását és turisztikai termékké formálását, valamint a turizmus fejlődése révén a helyi gazdaság megerősítését és a munkahelyek számának növelését tartja legfontosabb feladatának. E feladatok megoldása komplex megközelítést tesz szükségessé. A legalapvetőbb a természeti és kulturális értékek feltárása és hasznosítása, s ennek turisztikai termékké formálása, mert erre épülhet a helyi termékek fejlesztése, a turisztikai programkínálat bővítése. A helyi gazdaság élénkítésére irányulnak a szolgáltatás- fejlesztést és a termelés diverzifikációját, illetve a turisztikai szolgáltatások fejlesztését kitűző elemek. A fogyatkozó és elöregedő helyi közösségek újbóli összekovácsolása és megújítása a térség népességmegtartó képességének növelése és a fiatalok helyben tartása érdekében rendkívül fontos, s ebben a tradíciókra (örökség) és a modern irányzatok (természetvédelem) ötvözésére építő települési és térségi identitás erősítése az egyik kulcsterület. A stratégia komplexitásából következően több területre is hatással bír. A vidékfejlesztési stratégiában az alapérték a természeti és társadalmi értékek megóvása és hasznosítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

117 116 Ehhez szükséges a környezettudatos gazdaság- és társadalomépítés, amelyben nyolc kulcsterületet tártunk fel. A gazdaságban a természetes kistérség arculatának megteremtése, valós tartalommal való feltöltése és turisztikai termékké formálása valósul meg. Ennek azonban feltétele a természeti, kulturális és közösségi értékek élővé tétele, amely a természeti és kulturális örökség megóvásán, a közösségeink fejlesztésén és az identitás formálásán keresztül lehetséges. Ez kiegészül az egészséges életmód programjával, amely az egészség megőrzéséhez járul hozzá, és szintén turisztikai akciókká válhat. A természeti értékek hasznosítása fontos momentum, ezért a térségi turizmushoz és a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik a helyi termékfejlesztés. A helyi termékek fogyasztása térségi hagyománnyá és turisztikai termékké válik. Mind a nyolc kulcsterület programja hozzájárul a helyi társadalom épüléséhez, a térség élhetőbbé és komfortosabbá válásához, a gazdaság megerősödéséhez, ugyanakkor minden egyes eleme a térség turisztikai kínálatának részévé válhat, amely tovább erősíti a helyi gazdaságot, javítva az itt élők jövedelmi pozícióit. Ehhez szükséges a környezettudatos gazdaság- és társadalomépítés, amelyben nyolc kulcsterületet tártunk fel. A gazdaságban a természetes kistérség arculatának megteremtése, valós tartalommal való feltöltése és turisztikai termékké formálása valósul meg. Ennek azonban feltétele a természeti, kulturális és közösségi értékek élővé tétele, amely a természeti és kulturális örökség megóvásán, a közösségeink fejlesztésén és az identitás formálásán keresztül lehetséges. Ez kiegészül az egészséges életmód programjával, amely az egészség megőrzéséhez járul hozzá, és szintén turisztikai akciókká válhat. A természeti értékek hasznosítása fontos momentum, ezért a térségi turizmushoz és a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódik a helyi termékfejlesztés. A helyi termékek fogyasztása térségi hagyománnyá és turisztikai termékké válik. Mind a nyolc kulcsterület programja hozzájárul a helyi társadalom épüléséhez, a térség élhetőbbé és komfortosabbá válásához, a gazdaság megerősödéséhez, ugyanakkor minden egyes eleme a térség turisztikai kínálatának részévé válhat, amely tovább erősíti a helyi gazdaságot, javítva az itt élők jövedelmi pozícióit. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

118 117 A stratégia megvalósítása a térség gazdaságának megerősödéséhez, a foglalkoztató képesség és a gazdasági aktivitás növekedéséhez vezet. Növeli a társadalmi tudatosságot, a települési identitás modernizációja a fiatalok számára is új perspektívákat nyit. Hosszú távon kedvezően befolyásolja a társadalmi kohéziót, növeli az érzékenységet a természeti értékek és a kulturális örökség megőrzése irányába. A program alapértékké teszi a természeti környezet megóvását ugyanakkor a megélhetés egyik lehetőségévé fejleszti a természeti értékeket és az erre épülő térségi arculatot. A térségben több hátrányos helyzetű társadalmi csoportról beszélhetünk. Az idősekről, a romákról, a nőkről, a fiatalokról, illetve a nemzetiségiekről. A térség perifériára szorult helyzetéből adódóan e csoportokat negatívan jellemző országos mutatók itt hatványozottan jelentkeznek. A HVS gazdasági és közösségi kezdeményezései bevonják e csoportokat a térség gazdasági és közösségi életébe, s így a speciális helyzetek természetessé és elfogadottá válását, a generációk és a kultúrák közötti kommunikációt segítik elő. A fiatalok helyben tartása olyan nagyhatású törekvés, amely a stratégia keretein túlmutat, mindazonáltal minden intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a térségben a fiatalok megélhetést, szórakoztató és megfelelő minőségű szabadidő eltöltési lehetőséget, valamint olyan közösséget találjanak, amelyhez tevőleges módon kapcsolódni tudnak. A program kifejezetten erősíteni szándékozik a fiatalok térségi pozícióit. A fiatal felnőtt nők, különösen a kisgyermekesek számára szinte megoldhatatlan problémát jelent a helyi munkahelyek hiánya. A társadalmi kapcsolatok kultúrált ápolása a fiatalabbak és idősebbek számára is nehézkes a közösségi terek leromlása és a programok leépülése miatt. A vidékfejlesztési program jótékony hatása a helyi munkahelyek számának növekedése, a közösségi kapcsolatok élénkítése és a szabadidős programok lehetőségeinek szélesedése, amely hozzájárul a nők lehetőségeinek kibővüléséhez és az esélyegyenlőség javulásához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

119 118 A térségben mindeddig célzott szakprogramok készültek, amelyek megvalósításához nem álltak rendelkezésre források. A térségben benyújtott pályázatokon elnyert összegek felhasználása történt meg, a fejlesztések nem szisztematikusan, hanem az elnyert pályázat tartalmától függően valósultak meg, és gyakran nem az a terület kapott támogatást, amire a legnagyobb szükség volt, ezért a fejlesztések egymást erősítő hatása alig érvényesülhetett. A HVS minden részlete pozitívan befolyásolja a térség társadalmát és gazdaságát, összhangban áll a Európai Uniós és hazai célkitűzésekkel és szellemiséggel. A HVS a szektorok szoros együttműködését feltételezi, a programok egymásra épülő, egymás segítő és serkentő hatását használja ki és a fejlesztéshez szükséges komponenseket egyszerre érinti, ezért kifejtheti jótékony hatását és bízhatunk a felfelé ívelő spirál beindulásában. E vidékfejlesztési stratégiában kis léptékű, de egymásra épülő programok valósulnak meg, amelyben szükséges a partnerség kialakítása és működtetése (természetvédelem + gazdaság; közösségi programok + turizmus, oktatás + természetvédelem, oktatás + turizmus), s amely alapértéke a LEADER programoknak. A vidékfejlesztési stratégia az egész térség helyi társadalmára és gazdaságára kiható fejlesztéseket irányoz elő. A térségben mindeddig célzott szakprogramok készültek, amelyek megvalósításához nem álltak rendelkezésre források. A térségben benyújtott pályázatokon elnyert összegek felhasználása történt meg, a fejlesztések nem szisztematikusan, hanem az elnyert pályázat tartalmától függően valósultak meg, és gyakran nem az a terület kapott támogatást, amire a legnagyobb szükség volt, ezért a fejlesztések egymást erősítő hatása alig érvényesülhetett. A HVS minden részlete pozitívan befolyásolja a térség társadalmát és gazdaságát, összhangban áll a Európai Uniós és hazai célkitűzésekkel és szellemiséggel. A HVS a szektorok szoros együttműködését feltételezi, a programok egymásra épülő, egymás segítő és serkentő hatását használja ki és a fejlesztéshez szükséges komponenseket egyszerre érinti, ezért kifejtheti jótékony hatását és bízhatunk a felfelé ívelő spirál beindulásában. E vidékfejlesztési stratégiában kis léptékű, de egymásra épülő programok valósulnak meg, amelyben szükséges a partnerség kialakítása és működtetése (természetvédelem + gazdaság; közösségi programok + turizmus, oktatás + természetvédelem, oktatás + turizmus), s amely alapértéke a LEADER programoknak. A vidékfejlesztési stratégia az egész térség helyi társadalmára és gazdaságára kiható fejlesztéseket irányoz elő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

120 119 A térség földrajzilag jól körülhatárolt egység, ahol az egyes települések között és a térség egészét tekintve is sajátos hagyományai vannak az együttműködésnek. A térség azonban nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette a térség fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy akár vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A HVS lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső erőforrások hasznosítását. A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület alakulásakor a térség támaszkodott a LEADER kísérleti program lebonyolítása során szerzett tapasztalatokra, a korábban kialakult közel egy évtizedes együttműködésekre. Az Egyesületbe a kísérleti programban jól együttműködő és a továbbiakban is együttműködni kész partnerek, valamint más térségi együttműködések tapasztalatai, térségi tevékenysége alapján hatékony szereplők kerültek be, akik a HVS felelősségteljes kialakítása és megvalósítása érdekében tenni óhajtanak. Az Egyesület alakulásakor az elnökség, a munkaszervezet, a bíráló és ellenőrző bizottság megválasztása során a szektoriális előírások mellett a térségben hagyományosan létező mikro-térségi megosztottságára volt figyelemmel a közösség. Az Egyesületben tagként az önkormányzati és intézményi szféra, a vállalkozások és civil szervezetek vesznek részt. Az önkormányzatokat aránya 13%, a civileké 31 és a vállalkozóké 56%.! Az Egyesület tagjainak létszáma 107 fő. Az Egyesület részét képezi a munkaszervezet, amely ellátja az adminisztratív feladatokat, segíti a vidékfejlesztési stratégia megvalósítását, végrehajtja a pályáztatást és a pályázat-kezelést, ellátja az egyéb feladatokat, stb. Természetesen nem mindenki vesz részt a mindennapos munkában, az Egyesület azonban számít a programalkotás során és a későbbiekben is képbe kerülő, tettre kész emberekre. A térség földrajzilag jól körülhatárolt egység, ahol az egyes települések között és a térség egészét tekintve is sajátos hagyományai vannak az együttműködésnek. A térség azonban nagyon szegény, az önkormányzatok súlyos forráshiánnyal küzdenek, s a lakosság is meglehetősen alacsony bevétellel bír, mindez szinte megdermesztette a térség fejlődését. Mindez idáig a közös stratégiák, programok, elhatározások mellé csak alkalmankénti pályázati források álltak rendelkezésre. A térség gazdaság- vagy akár vidékfejlesztési programjának megvalósításához hiányoztak a szükséges források, ezért azok a jó szándék ellenére is csupán orientációs pontul szolgáló, ám semmire nem kötelező stratégiák szerepét töltötték be. A HVS lehetővé teszi, hogy a közösen megalkotott program meg is valósuljon, s kialakuljanak és megerősödjenek azok az együttműködések, amelyek lehetővé teszik a belső erőforrások hasznosítását. A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület alakulásakor a térség támaszkodott a LEADER kísérleti program lebonyolítása során szerzett tapasztalatokra, a korábban kialakult közel egy évtizedes együttműködésekre. Az Egyesületbe a kísérleti programban jól együttműködő és a továbbiakban is együttműködni kész partnerek, valamint más térségi együttműködések tapasztalatai, térségi tevékenysége alapján hatékony szereplők kerültek be, akik a HVS felelősségteljes kialakítása és megvalósítása érdekében tenni óhajtanak. Az Egyesület alakulásakor az elnökség, a munkaszervezet, a bíráló és ellenőrző bizottság megválasztása során a szektoriális előírások mellett a térségben hagyományosan létező mikro-térségi megosztottságára volt figyelemmel a közösség. Az Egyesületben tagként az önkormányzati és intézményi szféra, a vállalkozások és civil szervezetek vesznek részt. Az önkormányzatokat aránya 13%, a civileké 31 és a vállalkozóké 56%.! Az Egyesület tagjainak létszáma 107 fő. Az Egyesület részét képezi a munkaszervezet, amely ellátja az adminisztratív feladatokat, segíti a vidékfejlesztési stratégia megvalósítását, végrehajtja a pályáztatást és a pályázat-kezelést, ellátja az egyéb feladatokat, stb. Természetesen nem mindenki vesz részt a mindennapos munkában, az Egyesület azonban számít a programalkotás során és a későbbiekben is képbe kerülő, tettre kész emberekre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Börzsöny-Duna-Ipoly VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."

Hasonló előadás


Google Hirdetések