Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Hagyomány és modernizáció a „SÁRVÍZ” mentén

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 7 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 43%-a, 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 36 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület területe 30 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 69,193 fő, a városokban élő lakosok száma 13,390 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 69, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Sárbogárd 13,390 fő 4,654 fő 4,614 fő 4,606 fő Aba Seregélyes Szabadbattyán Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 8 Fejlesztési intézkedések száma 36 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 7 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 23 SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,020,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪5▪5▪2,020,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪5▪5▪1,740,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪1,363,523 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪250,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪7▪7▪1,130,303 ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés▪1▪1▪80,000 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪251,100 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪40,000 ▪Leader komplex projekt▪1▪1▪100,000 ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség önálló jövedelem-termelő képessége és gazdasági potenciálja alacsony. A termőföld, mint gazdasági erőforrás makrogazdasági szempontból egyre kisebb jelentőségű. A munkaerő biztosítása a székesfehérvári ipari övezet számára döntő jelentőségű, a térség gazdasága ezért egyoldalúan függ a székesfehérvári gazdasági folyamatoktól. Ez a függés északról délre csökken, azonban ezzel együtt a gazdasági potenciál, illetve a jövedelemtermelési lehetőség is. Az ezzel összefüggő tőke- és jövedelemhiány relatív alacsony életminőséghez vezet. ▪A legfontosabb lehetőség a természeti-környezeti értékekre támaszkodó minőségi életkörnyezet kialakítása, fenntartása. ▪A mezőgazdaság jövedelemtermelő potenciálja alacsony, az ipar volumene nem jelentős így nagyságrendi fejlődés a gazdasági területen nem várható, ezzel szemben a terület ökológiai értékeire támaszkodó lakó- és rekreációs övezet kialakítása lehet a megoldás fő iránya. A gazdaság fejlesztésének speciális célokkal, elsősorban kis- és középvállalkozások területén, illetve az agrárszektorhoz kapcsolódóan kell megvalósulnia.

7 6 Átfogó cél: Az emberek számára élhető, a környezeti- és gazdasági rendszerek számára fenntartható vidéki térség ideájának elérése. Specifikus célok: -a természeti- és lakókörnyezet állapotának megőrzése, fejlesztése -a térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése -a helyi társadalom és humán erőforrások fejlesztése A 60 km hosszúságban elterülő térség háromosztatúsága: Az északi „Sárrét” térség városkörnyéki jegyeket hordoz. A déli, sárbogárdi statisztikai kistérség főként agrárjellegű gazdasági potenciállal rendelkezik. A köztes helyzetű abai statisztikai kistérség átmeneti jellegű. Székesfehérvár meghatározó gazdasági hatása a térségben északról délre gyengül. Iparról néhány gazdasági szereplőtől eltekintve a térségben nem beszélhetünk. A természeti-környezeti erőforrások értéke, a turisztikai fejlesztési potenciál és a falusias jelleg közös jegy. A program meghatározó prioritásai a turizmus- és a helyi életminőség fejlesztése. A gazdaságfejlesztés területén szinte minden ágazatból, de csekély számú igény jelentkezik. A térségben a gazdasági környezet fejlesztése fontos, ezen túl egy prioritás összegezi az ágazati fejlesztéseket. A bio- és megújuló energia mint globális trend érdemel figyelmet Átfogó cél: Az emberek számára élhető, a környezeti- és gazdasági rendszerek számára fenntartható vidéki térség ideájának elérése. Specifikus célok: -a természeti- és lakókörnyezet állapotának megőrzése, fejlesztése -a térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése -a helyi társadalom és humán erőforrások fejlesztése A 60 km hosszúságban elterülő térség háromosztatúsága: Az északi „Sárrét” térség városkörnyéki jegyeket hordoz. A déli, sárbogárdi statisztikai kistérség főként agrárjellegű gazdasági potenciállal rendelkezik. A köztes helyzetű abai statisztikai kistérség átmeneti jellegű. Székesfehérvár meghatározó gazdasági hatása a térségben északról délre gyengül. Iparról néhány gazdasági szereplőtől eltekintve a térségben nem beszélhetünk. A természeti-környezeti erőforrások értéke, a turisztikai fejlesztési potenciál és a falusias jelleg közös jegy. A program meghatározó prioritásai a turizmus- és a helyi életminőség fejlesztése. A gazdaságfejlesztés területén szinte minden ágazatból, de csekély számú igény jelentkezik. A térségben a gazdasági környezet fejlesztése fontos, ezen túl egy prioritás összegezi az ágazati fejlesztéseket. A bio- és megújuló energia mint globális trend érdemel figyelmet Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Sárvíz LEADER terület mintegy 60 km észak-déli kiterjedéssel rendelkező összefüggő térség. A Bakony lábától egészen Fejér megye déli határáig húzódik a 30 településen mintegy fős népességnek lakhelyet nyújtó kistérség. Földrajzi értelemben az Alföldet a Dunántúli középhegységgel összekötő Mezőföld területére esik a térség nagyobb része. A domborzat szelíd, alföldi jellegű területek sorakoznak enyhe löszdombokkal észak-déli irányban a széles, sekély Sárvíz-völgy mentén. A térség északi része a Sárrét kistáj már a Bakony lábaihoz csatlakozik. A térség magja a Séd-Gaja-Nádor vízrendszer részeként ismert Sárrét kistáj és a Sárvíz völgy, amely Nádasdladánytól Sáregresig elterülve Sárvíz ökofolyosó néven ismert. A területhez tartozó rétszilasi tavak szerepelnek a ramsaari egyezményben mint kiemelt madárvonulási területek. A vizes élőhelyeket megyei szinten is jelentős kiterjedésű erdőterületek tarkítják. A Sárvíz LEADER térség három kistérség összefogásával jött létre. Az Abai statisztikai kistérség teljes egészében, a Sárbogárdi kistérség egésze egy település kivételével illetve a Székesfehérvári kistérség 12 települése csatlakozott az Akciócsoporthoz. A három kistérségből kettő, az Abai és a Sárbogárdi hátrányos helyzetűnek minősül. A térség összességében Székesfehérvár vonzáskörzetének tekinthető. A térség jellegét három osztatúság jellemzi. A székesfehérvári kistérség látszólag fejlettebb, azonban a székesfehérvári centrumhoz tartozó periféria helyzet jellemzi, az ebből fakadó sajátos problémákkal, mint példáúl a funkcionális kiürüléssel. Ez hozzávetőlegesen km-es félkört jelent a megyeszékhely körül. Ettől délre km közötti terület az Abai kistérség, amely a as LEADER program kedvezményezettje, Aba jelenleg is a térség vezető szerepét látja el. Az abai kistérségben már nem annyira erős a székesfehérvári hatás, önálló gazdasági potenciálról azonban nem beszélhetünk. A Sárbogárdi kistérség települései km távolságban helyezkednek el Székesfehérvártól. A rendszerváltás előtt Sárbogárd fejlesztendő település volt, ipari kapacitással is rendelkezett, de mára elvesztette jelentőségét, nem tudja ellátni a térség klasszikus városi szerepeit. A Sárvíz LEADER terület mintegy 60 km észak-déli kiterjedéssel rendelkező összefüggő térség. A Bakony lábától egészen Fejér megye déli határáig húzódik a 30 településen mintegy fős népességnek lakhelyet nyújtó kistérség. Földrajzi értelemben az Alföldet a Dunántúli középhegységgel összekötő Mezőföld területére esik a térség nagyobb része. A domborzat szelíd, alföldi jellegű területek sorakoznak enyhe löszdombokkal észak-déli irányban a széles, sekély Sárvíz-völgy mentén. A térség északi része a Sárrét kistáj már a Bakony lábaihoz csatlakozik. A térség magja a Séd-Gaja-Nádor vízrendszer részeként ismert Sárrét kistáj és a Sárvíz völgy, amely Nádasdladánytól Sáregresig elterülve Sárvíz ökofolyosó néven ismert. A területhez tartozó rétszilasi tavak szerepelnek a ramsaari egyezményben mint kiemelt madárvonulási területek. A vizes élőhelyeket megyei szinten is jelentős kiterjedésű erdőterületek tarkítják. A Sárvíz LEADER térség három kistérség összefogásával jött létre. Az Abai statisztikai kistérség teljes egészében, a Sárbogárdi kistérség egésze egy település kivételével illetve a Székesfehérvári kistérség 12 települése csatlakozott az Akciócsoporthoz. A három kistérségből kettő, az Abai és a Sárbogárdi hátrányos helyzetűnek minősül. A térség összességében Székesfehérvár vonzáskörzetének tekinthető. A térség jellegét három osztatúság jellemzi. A székesfehérvári kistérség látszólag fejlettebb, azonban a székesfehérvári centrumhoz tartozó periféria helyzet jellemzi, az ebből fakadó sajátos problémákkal, mint példáúl a funkcionális kiürüléssel. Ez hozzávetőlegesen km-es félkört jelent a megyeszékhely körül. Ettől délre km közötti terület az Abai kistérség, amely a as LEADER program kedvezményezettje, Aba jelenleg is a térség vezető szerepét látja el. Az abai kistérségben már nem annyira erős a székesfehérvári hatás, önálló gazdasági potenciálról azonban nem beszélhetünk. A Sárbogárdi kistérség települései km távolságban helyezkednek el Székesfehérvártól. A rendszerváltás előtt Sárbogárd fejlesztendő település volt, ipari kapacitással is rendelkezett, de mára elvesztette jelentőségét, nem tudja ellátni a térség klasszikus városi szerepeit. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Történelmileg a terület elsősorban mezőgazdasági terület volt, nem rendelkezett jelentős ásványkincsekkel vagy ipari tevékenységgel. A mezőgazdasági termelést elsősorban egyházi és magánkézben levő nagybirtokok végezték, mindig szegény vidéknek számított ez a terület. Máig érezhető ez a vállalkozások relatív alacsony számában, jövedelem-termelő képességében. A térség a székesfehérvári gazdaságba elsősorban munkaerőt biztosít, ezáltal kiszolgáltatott helyzetben van. Történelmileg a terület elsősorban mezőgazdasági terület volt, nem rendelkezett jelentős ásványkincsekkel vagy ipari tevékenységgel. A mezőgazdasági termelést elsősorban egyházi és magánkézben levő nagybirtokok végezték, mindig szegény vidéknek számított ez a terület. Máig érezhető ez a vállalkozások relatív alacsony számában, jövedelem-termelő képességében. A térség a székesfehérvári gazdaságba elsősorban munkaerőt biztosít, ezáltal kiszolgáltatott helyzetben van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A mintegy 1200 km2 –es terület nagyobb része művelt kultúrterület. A mezőgazdasági művelés döntően intenzív, szántóföldi jellegű. Jelentős az aránya a ma kevéssé kihasznált rét és legelő területeknek. Az közötti időszakban művelés alá vont területek alacsony agro-ökonómiai potenciálúak, rajtuk gazdaságos szántóföldi művelés nem lehetséges. Azonban művelésbe vonásuk következtében az ökofolyosó védett értékei összefüggő terület helyett szigetszerűn helyezkednek el, ezek védelme az utókor számára sokkal nehezebb és több feladattal jár. A Nádor és Malom csatornákkal összekötött észak-déli irányú tórendszer erdőkkel tűzdelve több ezer hektár területű. A tavak nagy része mesterségesen létrehozott halastó, az erdőkben jelentős mértékű vadgazdálkodás folyik. A Nádor és Malom csatornák vezették le korábban a péti nitrogénművek ipari szennyvizét, amely ma már nem jellemző, azonban a mederiszap mélyen szennyezett. A vízfolyások alacsony sebességéből fakadóan nagymértékű eliszaposodási folyamat ment végbe, a csatornák csaknem teljes hosszukban kotrásra szorulnak. A fenntartható fejlődés elvei mentén kívánatos lenne az így művelésbe vont területek természetes állapotának (rét, legelő, láp) helyreállítása, az ökofolyosó védett területei mentén ökológiai alapú gazdálkodást folytató ún. puffer térség kialakítása. Látható, hogy a terület hasznosítása sok esetben egymásnak ellentmondó érdekek mentén történik (természetvédelem – intenzív gazdálkodás). Így a területhasználat alapvető kérdéseinek áttekintése és rendezése egyre sürgetőbb feladat, középtávon nem kerülhető el. A fehérvári kistérség északi településeinek határában, a Sárrét területén a valamikori Inotai hőerőmű táplálásához használt tőzeg bányaterületein elhagyott, víz alá került területeket találunk. Az Inotai erőmű meddőhányója ma is szabadon áll, róla az északi szél a sárréti települések felé hordja a kohósalak apró porát, növelve ezzel a légzőszervi megbetegedések arányát. A térségben mészkőbánya is működik, szintén a sárréti kistérségben. Kőszárhegy Község számára a bánya jelentős környezeti terhelést, zaj-, rezgés- és közlekedési eredetű ártalmakat jelent, terjeszkedése együtt jár a természeti területek csökkenésével, valamint a bányaterület alatt található nyolc települést ellátó karsztvíz bázis biztonságának csökkenésével. A mintegy 1200 km2 –es terület nagyobb része művelt kultúrterület. A mezőgazdasági művelés döntően intenzív, szántóföldi jellegű. Jelentős az aránya a ma kevéssé kihasznált rét és legelő területeknek. Az közötti időszakban művelés alá vont területek alacsony agro-ökonómiai potenciálúak, rajtuk gazdaságos szántóföldi művelés nem lehetséges. Azonban művelésbe vonásuk következtében az ökofolyosó védett értékei összefüggő terület helyett szigetszerűn helyezkednek el, ezek védelme az utókor számára sokkal nehezebb és több feladattal jár. A Nádor és Malom csatornákkal összekötött észak-déli irányú tórendszer erdőkkel tűzdelve több ezer hektár területű. A tavak nagy része mesterségesen létrehozott halastó, az erdőkben jelentős mértékű vadgazdálkodás folyik. A Nádor és Malom csatornák vezették le korábban a péti nitrogénművek ipari szennyvizét, amely ma már nem jellemző, azonban a mederiszap mélyen szennyezett. A vízfolyások alacsony sebességéből fakadóan nagymértékű eliszaposodási folyamat ment végbe, a csatornák csaknem teljes hosszukban kotrásra szorulnak. A fenntartható fejlődés elvei mentén kívánatos lenne az így művelésbe vont területek természetes állapotának (rét, legelő, láp) helyreállítása, az ökofolyosó védett területei mentén ökológiai alapú gazdálkodást folytató ún. puffer térség kialakítása. Látható, hogy a terület hasznosítása sok esetben egymásnak ellentmondó érdekek mentén történik (természetvédelem – intenzív gazdálkodás). Így a területhasználat alapvető kérdéseinek áttekintése és rendezése egyre sürgetőbb feladat, középtávon nem kerülhető el. A fehérvári kistérség északi településeinek határában, a Sárrét területén a valamikori Inotai hőerőmű táplálásához használt tőzeg bányaterületein elhagyott, víz alá került területeket találunk. Az Inotai erőmű meddőhányója ma is szabadon áll, róla az északi szél a sárréti települések felé hordja a kohósalak apró porát, növelve ezzel a légzőszervi megbetegedések arányát. A térségben mészkőbánya is működik, szintén a sárréti kistérségben. Kőszárhegy Község számára a bánya jelentős környezeti terhelést, zaj-, rezgés- és közlekedési eredetű ártalmakat jelent, terjeszkedése együtt jár a természeti területek csökkenésével, valamint a bányaterület alatt található nyolc települést ellátó karsztvíz bázis biztonságának csökkenésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Ugyanezekkel a problémákkal küzd még Bakonykuti és Iszkaszentgyörgy is. A térséget több fő közlekedési út szeli át, a legnagyobb az M7 autópálya, a 8-as és a 7-es főút. Ez utóbbi két községen is áthaladva nyári időszakban napi 10 ezer autót jelent. A települések határaiban felhagyott homokbányák találhatók, sok közülük illegális szemétlerakóvá vált. Ezek felszámolása fontos környezetvédelmi feladat. A településekről a kommunális hulladékot regionális szeméttelepre szállítják. Ugyanezekkel a problémákkal küzd még Bakonykuti és Iszkaszentgyörgy is. A térséget több fő közlekedési út szeli át, a legnagyobb az M7 autópálya, a 8-as és a 7-es főút. Ez utóbbi két községen is áthaladva nyári időszakban napi 10 ezer autót jelent. A települések határaiban felhagyott homokbányák találhatók, sok közülük illegális szemétlerakóvá vált. Ezek felszámolása fontos környezetvédelmi feladat. A településekről a kommunális hulladékot regionális szeméttelepre szállítják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A térség 6 hátrányos helyzetű települése (Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta) fejér megye déli részén helyezkedik el, össz lakosság száma 8278 fő. A térség településeinek népsürűsége átlag 46 fő/km2, ami jelentősen elmarad a 109 fő/km2 -es országos átlagtól. A településeken a helyi gazdaság alacsonyan fejlett, nem épültek ki termelési, termeltetői kooperációk a meglévő gazdasági térrel, ezeáltal az aktív lakosság foglalkoztatása kis mértékben biztosított. A településeken élő lakosság több mint 30%-a munkanélküli, ami miatt a települések halmozottan hátrányos helyzetűek. A helyi gazdaság fejlődésének kilátásai kedvezőek lehetnek, mivel több országos főútvonal is áthalad rajtuk (pl.: 61, 63-es főút). A térség mezőgazdasági területei jónak mondhatóak, azonban a terület tulajdonosok nem rendelkeznek a szükséges beruházások forrásaival. Infrastruktúrális szempontból elmondható, hogy földgáz, vezetékes ívóvíz, telefon mindegyik településen kiépült, azonban szennyvíz hálózat egyik településen sincs. Ez nagy mértékben akadályozza a helyi vállalkozások fejlődését, illetve újak letelepedését. Az érintett településekre az ipari tevékenység nem jellemző, a települések lakói a környező földeken mezőgazdasággal, szolgáltatással, valamint Székesfehérvárra, és Dunaújvárosba ingáznak. Az elmúlt 15 évben a települések lakosságszáma folyamatosan csökkent, alacsony a települések lakosságmegtartó ereje. Nagy számban vándorolnak el a fiatalok munkalehetőség reményében. A kisebb településeken már nem működik általános iskola, hanem közös intézményfenntartó társulásként működtetik azokat. A települések a SÁRVÍZ völgye természeti tájegységben helyezkednek el, amely remek kitörési pontot jelenthet az ökoturisztika területén, azonban a forráshiányos települések külső segítség nélkül terveiket nem tudják megvalósítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 8% 24% 5% 8% 16% 7% 0% 18% 4%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 10% 36% 10% 2% 8% 5% 2% 18% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.6%, ami -0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.6% ▪Változás 2003-hoz képest -0.5 százalékpont

19 18 A térségben a 90-es évek elején a székesfehérvári nagyvállalatok felszámolása illetve a helyi mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása következtében súlyos, több éven áthúzódó strukturális munkanélküliség jött létre. A munkaerő kínálat magas, a kereslet alacsony volt. A 90-es évek második felében a fehérvári gazdasági konjunktúra hatása képpen a jelenlegi LEADER térség sárréti és abai részén a strukturális munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. A munkanélküliségi ráta tartósan 5 % alatti, inkább technológiai illetve szakképzettségi alapú. A székesfehérvári ipari övezet növekedését jelenleg a relatív munkaerőhiány is gátolja. A nagy tömegben kínált alacsony képzettségű betanított munkalehetőség már nem felel meg a térség magasabban képzett csoportjainak. A térség déli, Sárbogárdot körülvevő településein ma is súlyos, 10 % körüli és azt meghaladó strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. A térség tartósan leszakadó tendenciát mutat. Különösen magas a nők, és néhány településen a roma munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliek elsősorban az 50 év felettiek köréből kerülnek ki. A települések legnagyobb foglalkoztatói leggyakrabban az önkormányzatok és azok intézményei. A térségben a 90-es évek elején a székesfehérvári nagyvállalatok felszámolása illetve a helyi mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása következtében súlyos, több éven áthúzódó strukturális munkanélküliség jött létre. A munkaerő kínálat magas, a kereslet alacsony volt. A 90-es évek második felében a fehérvári gazdasági konjunktúra hatása képpen a jelenlegi LEADER térség sárréti és abai részén a strukturális munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. A munkanélküliségi ráta tartósan 5 % alatti, inkább technológiai illetve szakképzettségi alapú. A székesfehérvári ipari övezet növekedését jelenleg a relatív munkaerőhiány is gátolja. A nagy tömegben kínált alacsony képzettségű betanított munkalehetőség már nem felel meg a térség magasabban képzett csoportjainak. A térség déli, Sárbogárdot körülvevő településein ma is súlyos, 10 % körüli és azt meghaladó strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. A térség tartósan leszakadó tendenciát mutat. Különösen magas a nők, és néhány településen a roma munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliek elsősorban az 50 év felettiek köréből kerülnek ki. A települések legnagyobb foglalkoztatói leggyakrabban az önkormányzatok és azok intézményei. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Sárbogárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 4 db 1,044 fő 4% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 4%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪264 ▪194 ▪170 ▪94 ▪76 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Sárbogárd ▪Sárszentmihály ▪Tác ▪Mezőszilas Főtevékenység ▪3002 Számítógép, készülék gyártása ▪2852 Fémmegmunkálás ▪2521 Műanyag fólia, cső gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Név ▪Videoton Holding Zrt. ▪Keytec Sárbogárd Kft. ▪Masterplast Zrt. ▪MÍDÁSZ Zrt. ▪Mezőgazdasági MG. Szövetkezet

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪59 ▪57 ▪50 ▪40 ▪Sárbogárd ▪Igar ▪Seregélyes ▪Sárbogárd ▪Alap ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪1593 Bortermelés ▪2521 Műanyag fólia, cső gyártása ▪2222 Máshova nem sorolt nyomás ▪0130 Vegyes gazdálkodás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Szegletkő 91 Kft. Név ▪Greiner Csomagolástechnika Kft. ▪Print City Kft. ▪Arany János MSz. ▪Weinhaus Kft

23 22 A térségen belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs. 50 főnél többet csupán 8 vállalkozás, 20 főnél többet 36 cég foglalkoztat. A vállalkozások zöme néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás, vagy önfoglalkoztató jellegű mikrovállalkozás. Nem alakult ki jelentős beszállítói kör a székesfehérvári ipari centrumhoz kapcsolódóan. Összességében jellemző a tőkehiány. A mezőgazdasági vállalkozásokra az alacsony feldolgozottsági fokú vagy feldolgozatlan termékek előállítása, értékesítése jellemző. A szocialista típusú szövetkezetek helyét ez idáig nem tudták átvenni új típusú TÉSZ-ek. Az ipari szektorról nem beszélhetünk, néhány elszigetelt vállalkozás tevékenykedik. A mezőgazdasági és ipari szektorra egyaránt elmondható, hogy a kistérségen belüli gazdasági integráció gyenge. Az alacsony jövedelmek miatt a szolgáltatói szektor sem tudott erősödni. A térségen belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs. 50 főnél többet csupán 8 vállalkozás, 20 főnél többet 36 cég foglalkoztat. A vállalkozások zöme néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás, vagy önfoglalkoztató jellegű mikrovállalkozás. Nem alakult ki jelentős beszállítói kör a székesfehérvári ipari centrumhoz kapcsolódóan. Összességében jellemző a tőkehiány. A mezőgazdasági vállalkozásokra az alacsony feldolgozottsági fokú vagy feldolgozatlan termékek előállítása, értékesítése jellemző. A szocialista típusú szövetkezetek helyét ez idáig nem tudták átvenni új típusú TÉSZ-ek. Az ipari szektorról nem beszélhetünk, néhány elszigetelt vállalkozás tevékenykedik. A mezőgazdasági és ipari szektorra egyaránt elmondható, hogy a kistérségen belüli gazdasági integráció gyenge. Az alacsony jövedelmek miatt a szolgáltatói szektor sem tudott erősödni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység12 Vallással kapcsolatos tevékenység7 Sporttal kapcsolatos tevékenység30 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység53 Oktatással kapcsolatos tevékenység28 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 26 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 15 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 24 Összességében elmondható, hogy a civil szféra szereplőinek működése általában saját településükre korlátozódik, ez alól csupán néhány kivétel van. A kistérség civil szervezetei aránylag kevés pályázatot, projektet indítanak és hajtanak végre, ennek fő oka a pályázási, projekt lebonyolítási potenciál gyengesége. A gazdasági alapok és a tőke hiánya nem teszi lehetővé komolyabb projektek előfinanszírozását, lebonyolítását. Jól példázza ezt az előző LEADER időszakban benyújtott civil projektek száma, jellege, volumene. A térség egyik legjelentősebb non-profit szervezete a Sárvíz Kht. amely négy főt foglalkoztat főállásban, és további számos külső vállalkozással áll kapcsolatban. A Kht 10 önkormányzat tulajdonában van, és a térség területfejlesztési feladatait látja el. A között futó LEADER program Gesztor szervezete, valamint rendelkezik az Abai kistérség HVI címével. A jelenlegi LEADER programban is meghatározó szerepet tölt be. A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület 1993-ban jött létre, eredetileg környezetvédelmi céllal, de tevékenysége az ezredforduló után kiszélesedett. Az Egyesület részt vett a szélesebb körű kistérséget feltáró és bemutató, dokumentáló munkákban, illetve több hasonló programot indított maga is. Fontosabb projektek: az ökofolyosó egészét feltáró térinformatikai adatbázis létrehozása s ezek alapján az ökofolyosó megtervezése. A programot két lépcsőben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség finanszírozza. Ennek végén mintegy ha-os terület komplett térinformatikai adatbázisa jön létre. (1. lépcső 2001, 2. lépcső folyamatban) A bevont partnerek a következők: Fejér Megyei Agrárkamara; Regionális Talajtani Kutató, Velence; GATE, Mons Regalis Kft. A szervezet 2001-ben az ERM Hungária Kft-vel közösen elkészítette az Örökzöld Sárvíz c. tanulmányt, amely kistérségi környezetvédelmi program a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásával. Ennek folytatásaképp ez évben elkészült a „Kistérségi Környezetvédelem” c. CD-ROM, mely általános tudnivalókat tartalmaz kistérségek számára a témában. Összességében elmondható, hogy a civil szféra szereplőinek működése általában saját településükre korlátozódik, ez alól csupán néhány kivétel van. A kistérség civil szervezetei aránylag kevés pályázatot, projektet indítanak és hajtanak végre, ennek fő oka a pályázási, projekt lebonyolítási potenciál gyengesége. A gazdasági alapok és a tőke hiánya nem teszi lehetővé komolyabb projektek előfinanszírozását, lebonyolítását. Jól példázza ezt az előző LEADER időszakban benyújtott civil projektek száma, jellege, volumene. A térség egyik legjelentősebb non-profit szervezete a Sárvíz Kht. amely négy főt foglalkoztat főállásban, és további számos külső vállalkozással áll kapcsolatban. A Kht 10 önkormányzat tulajdonában van, és a térség területfejlesztési feladatait látja el. A között futó LEADER program Gesztor szervezete, valamint rendelkezik az Abai kistérség HVI címével. A jelenlegi LEADER programban is meghatározó szerepet tölt be. A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület 1993-ban jött létre, eredetileg környezetvédelmi céllal, de tevékenysége az ezredforduló után kiszélesedett. Az Egyesület részt vett a szélesebb körű kistérséget feltáró és bemutató, dokumentáló munkákban, illetve több hasonló programot indított maga is. Fontosabb projektek: az ökofolyosó egészét feltáró térinformatikai adatbázis létrehozása s ezek alapján az ökofolyosó megtervezése. A programot két lépcsőben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség finanszírozza. Ennek végén mintegy ha-os terület komplett térinformatikai adatbázisa jön létre. (1. lépcső 2001, 2. lépcső folyamatban) A bevont partnerek a következők: Fejér Megyei Agrárkamara; Regionális Talajtani Kutató, Velence; GATE, Mons Regalis Kft. A szervezet 2001-ben az ERM Hungária Kft-vel közösen elkészítette az Örökzöld Sárvíz c. tanulmányt, amely kistérségi környezetvédelmi program a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásával. Ennek folytatásaképp ez évben elkészült a „Kistérségi Környezetvédelem” c. CD-ROM, mely általános tudnivalókat tartalmaz kistérségek számára a témában. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26 25 Elkészült a Sárvíz Kistérség turisztikai koncepciója (2003) A weboldal az Egyesület kezdeményezése. Az Egyesület célkitűzése a következő LEADER időszakra a civilek pályázóképességének erősítése, a civil szektor feljesztése. A térség másik meghatározó non-profit szervezete az Együtt Kőszárhegyért Közhasznú Egyesület, amely a helyi önkormányzattal közösen olyan környezettudatosságot célzó nevelési programot dolgozott ki, melynek térségi kiterjesztésemeghatározó lehet a társadalmi szemlélet váltásban. Elkészült a Sárvíz Kistérség turisztikai koncepciója (2003) A weboldal az Egyesület kezdeményezése. Az Egyesület célkitűzése a következő LEADER időszakra a civilek pályázóképességének erősítése, a civil szektor feljesztése. A térség másik meghatározó non-profit szervezete az Együtt Kőszárhegyért Közhasznú Egyesület, amely a helyi önkormányzattal közösen olyan környezettudatosságot célzó nevelési programot dolgozott ki, melynek térségi kiterjesztésemeghatározó lehet a társadalmi szemlélet váltásban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 903 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 903 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 68,29068,67569,00469,21669,

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 65% 18% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 12% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 34% 9% 4% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

30 29 A térség jellemzően kistelepülésekből áll, melyek átlagos lélekszáma mintegy 2300 fő. Az átlagtól való eltérés csupán néhány település esetén jelentős. A legkisebb település Bakonykuti, lélekszáma 109 fő, a legnagyobb Sárbogárd, amely már városi ranggal rendelkezik lélekszámú. Sárbogárdon kívül az összes település lélekszáma 5000 fő alatt marad, a 4 ezret is csupán 4 haladja meg, ezek számos mutató tekintetében fejlettebbnek is számítanak. A 90-es évek elején még az egész térség népességfogyást szenvedett el, nemcsak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás által is. A demográfiai trendek az országoshoz hasonlíthatóak, a kistérség egészét tekintve lassú népességfogyás tapasztalható. A térségen belül azonban jelentős anomáliákkal találkozhatunk. Elsősorban nem a természetes szaporodás illetve fogyás, hanem a vándorlás területén. A Székesfehérvár közvetlen, km-es körzetében található falvak népessége növekszik, mégpedig az odavándorlás miatt. Néhány esetben (pl. Úrhida, Kőszárhegy) ez olyan mértékű, hogy az 1990-ben számlált népesség mára megkétszereződött. A trend oka egyértelmű, Székesfehérvárról költöztek sokan e településekre. Ez az alvótelepülés jelleg a drasztikusnak mondható növekedéssel ugyancsak súlyos problémák forrása. A tradícionális faluközösségek felbomlanak, a települések mindennapi élete egyre inkább a nagyváros életétől függ. A déli térségben Abától és Seregélyestől délre népesség stagnálás vagy fogyás tapasztalható, ezzel párhuzamosan a népesség öregedése tapasztalható. Komoly problémákhoz vezet, hogy a fiatalok, magasabban képzettek nem találnak végzettségüknek, igényeiknek megfelelő munkát, ezért nagy arányban elvándorolnak. A térség jellemzően kistelepülésekből áll, melyek átlagos lélekszáma mintegy 2300 fő. Az átlagtól való eltérés csupán néhány település esetén jelentős. A legkisebb település Bakonykuti, lélekszáma 109 fő, a legnagyobb Sárbogárd, amely már városi ranggal rendelkezik lélekszámú. Sárbogárdon kívül az összes település lélekszáma 5000 fő alatt marad, a 4 ezret is csupán 4 haladja meg, ezek számos mutató tekintetében fejlettebbnek is számítanak. A 90-es évek elején még az egész térség népességfogyást szenvedett el, nemcsak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás által is. A demográfiai trendek az országoshoz hasonlíthatóak, a kistérség egészét tekintve lassú népességfogyás tapasztalható. A térségen belül azonban jelentős anomáliákkal találkozhatunk. Elsősorban nem a természetes szaporodás illetve fogyás, hanem a vándorlás területén. A Székesfehérvár közvetlen, km-es körzetében található falvak népessége növekszik, mégpedig az odavándorlás miatt. Néhány esetben (pl. Úrhida, Kőszárhegy) ez olyan mértékű, hogy az 1990-ben számlált népesség mára megkétszereződött. A trend oka egyértelmű, Székesfehérvárról költöztek sokan e településekre. Ez az alvótelepülés jelleg a drasztikusnak mondható növekedéssel ugyancsak súlyos problémák forrása. A tradícionális faluközösségek felbomlanak, a települések mindennapi élete egyre inkább a nagyváros életétől függ. A déli térségben Abától és Seregélyestől délre népesség stagnálás vagy fogyás tapasztalható, ezzel párhuzamosan a népesség öregedése tapasztalható. Komoly problémákhoz vezet, hogy a fiatalok, magasabban képzettek nem találnak végzettségüknek, igényeiknek megfelelő munkát, ezért nagy arányban elvándorolnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 7% 0% 90% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

33 32 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34 33 A kistérség összes településén található vezetékes vízhálózat, a gázhálózat is szinte minden településen kiépült, kivéve Igart. A távközlési rendszerek közül a telefon kiépítettsége teljesnek mondható, az északi és a déli térségben a széles sávú Internet elérés lehetősége korlátozottan van jelen. ADSL vagy kábeles szolgáltatás sem teljes körű, sok helyütt wi-fi mikrohullámú rendszerek adnak áthidaló megoldást. A kábeltévé hálózatok a települések 75%ában megtalálhatók, ezek csak kis része alkalmas kétirányú kommunikációra, vagy 2013-tól digitális műsorszórásra, elosztásra. Az abai kistérség több településén szélessávú, strukturált kábelhálózat működik. A településeket összekötő úthálózat három fő észak-déli útból (62, 63 főút, 6307 harmadrendű) és szintén három keresztirányú útból (M7 autópálya, 7-es és 8-as főút) áll. Az M7 kijárat Szabadbattyánnál található. Ezeket több helyütt keresztutak kötik össze. A területen több vasúti mellékvonal található (példáúl a kis forgalmú, Székesfehérvár-Sárbogárd), illetve az északi részen áthalad a balatoni, a délin pedig a pécsi fővonal. A tömegközlekedés centrális jellegű, a fent nevezett főutakon Székesférvárról sugár irányban közlekednek menetrendszerű autóbuszok. A keresztirányú összekötő utakon nincs tömegközlekedés, emiatt Székesfehérvárt gyakran könnyebben és gyorsabban lehet elérni, mint a kistérségek központjait. A területen jelentős potenciálú reptérnek alkalmas terület is található a felhagyott börgöndi katonai reptér helyén. A települések közösségi infrastruktúrája jórészt elavult, vagy hiányos. A közösségi terek, művelődési házak, faluházak, iskolák, óvodák, tornatermek, polgármesteri hivatalok többségükben korszerűtlenek. Egyes növekvő lélekszámú falvakban ez egyenesen a fejlődés gátjává válhat. A kistérség összes településén található vezetékes vízhálózat, a gázhálózat is szinte minden településen kiépült, kivéve Igart. A távközlési rendszerek közül a telefon kiépítettsége teljesnek mondható, az északi és a déli térségben a széles sávú Internet elérés lehetősége korlátozottan van jelen. ADSL vagy kábeles szolgáltatás sem teljes körű, sok helyütt wi-fi mikrohullámú rendszerek adnak áthidaló megoldást. A kábeltévé hálózatok a települések 75%ában megtalálhatók, ezek csak kis része alkalmas kétirányú kommunikációra, vagy 2013-tól digitális műsorszórásra, elosztásra. Az abai kistérség több településén szélessávú, strukturált kábelhálózat működik. A településeket összekötő úthálózat három fő észak-déli útból (62, 63 főút, 6307 harmadrendű) és szintén három keresztirányú útból (M7 autópálya, 7-es és 8-as főút) áll. Az M7 kijárat Szabadbattyánnál található. Ezeket több helyütt keresztutak kötik össze. A területen több vasúti mellékvonal található (példáúl a kis forgalmú, Székesfehérvár-Sárbogárd), illetve az északi részen áthalad a balatoni, a délin pedig a pécsi fővonal. A tömegközlekedés centrális jellegű, a fent nevezett főutakon Székesférvárról sugár irányban közlekednek menetrendszerű autóbuszok. A keresztirányú összekötő utakon nincs tömegközlekedés, emiatt Székesfehérvárt gyakran könnyebben és gyorsabban lehet elérni, mint a kistérségek központjait. A területen jelentős potenciálú reptérnek alkalmas terület is található a felhagyott börgöndi katonai reptér helyén. A települések közösségi infrastruktúrája jórészt elavult, vagy hiányos. A közösségi terek, művelődési házak, faluházak, iskolák, óvodák, tornatermek, polgármesteri hivatalok többségükben korszerűtlenek. Egyes növekvő lélekszámú falvakban ez egyenesen a fejlődés gátjává válhat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/1

35 34 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %10% %13%

36 35 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪4,654 ▪Község▪2,100 ▪Község▪653 ▪Község▪109 ▪Község▪2,748 ▪Község▪1,780 ▪Község▪1,086 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Aba Alap Alsószentiván Bakonykúti Cece Csór Csősz Munkanél- küliség (%) ▪4.32% ▪4.82% ▪7.25% ▪16.00% ▪2.81% ▪7.07% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪477,534 ▪390,390 ▪357,636 ▪708,304 ▪351,572 ▪600,230 ▪365,056 Magas** kat. (db/fő) ▪0.035 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.083 ▪0.000

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪872 ▪Község▪1,067 ▪Község▪1,881 ▪Község▪1,289 ▪Község▪2,565 ▪Község▪1,532 ▪Község▪2,397 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Füle Igar Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Mezőszilas Munkanél- küliség (%) ▪4.39% ▪16.13% ▪4.38% ▪2.92% ▪6.05% ▪5.01% ▪8.49% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪530,550 ▪246,795 ▪717,518 ▪486,742 ▪478,190 ▪639,282 ▪364,781 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.396 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.056 ▪0.000

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪457 ▪Község▪1,826 ▪Község▪1,139 ▪Város▪13,390 ▪Község▪774 ▪Község▪2,636 ▪Község▪587 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Moha Nádasdladány Nagylók Sárbogárd Sáregres Sárkeresztúr Sárkeszi Munkanél- küliség (%) ▪1.50% ▪5.78% ▪5.90% ▪8.54% ▪11.16% ▪13.16% ▪3.56% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪636,965 ▪531,155 ▪454,301 ▪521,067 ▪307,465 ▪272,475 ▪414,719 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.123 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.036 ▪0.000

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪3,471 ▪Község▪1,404 ▪Község▪2,996 ▪Nagyközség▪4,614 ▪Nagyközség▪1,948 ▪Nagyközség▪4,606 ▪Község▪1,678 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Tác Munkanél- küliség (%) ▪4.73% ▪8.70% ▪5.00% ▪3.73% ▪5.71% ▪3.98% ▪5.04% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪470,395 ▪445,200 ▪605,099 ▪556,115 ▪465,150 ▪607,115 ▪524,301 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.287 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.018 ▪0.000 ▪0.009 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,998 ▪Község▪936 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Úrhida Vajta Munkanél- küliség (%) ▪4.97% ▪13.30% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪622,600 ▪384,729 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪5.514

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 1/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Aba ▪„A lakosság alacsony képzettségi szintje, szennyvízelvezetés és kezelés, alacsony szinvonalú településkép, nincs kialakult településközpont, jelentős részben elavúlt lakásállomány, struktúrális munkanélküliség, a helyi szolgáltatások száma alacsony,” ▪Alap ▪„Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő. Jól működő civil szervezetek hiánya. Az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ifrastruktúra fejlesztés, belső területek megújítása, közösségi tudat fejlesztése (a fiatalok aktiválása), Inkubátorház kialakítása, falusi - light turizmus fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése.” ▪„Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése (átképzése).”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 2/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsószentiván ▪„Közelben lévő munkahely hiánya, mert a kisgyermekes anyukák távoli munkahelyre nem tudnak eljárni. Jelentős a szerény nyugdíjjal és egyéb ellátásban részesülők száma. Kiépítetlen és rossz települési úthálózat. A helyközi tömegközlekedés egysíkusága (Dunaújváros nehezen közelíthető meg).” ▪Bakonykúti ▪„Az alacsony lakosságszám és ezen belül a nyugdíjasok magas aránya, valamint az, hogy a település rendezett összképével szemben a faluközpont nem kellően kialakított.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mivel a déli térség benne településünk Fejér megye "Szabolcsa" ezért megkülönböztetett (kis önerős) pályázatok sokaságára lenne szükség, hogy egy élhetőbb vidék váljon a térségből. Élni hagyni a településeket, akkor lesz lehetőség a felzárkózáshoz.” ▪„A természeti és környezeti értékek kihasználásával a falusi turizmus fejlesztése.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 3/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cece ▪„Infrastruktúra, szennyvízhálózat hiánya, belterületi utak állapota, intézményi infrastruktúra, szabadidő rekreáció hiánya.” ▪Csór ▪„Jelenleg a legfontosabb problémánk a településünk csatornázatlansága. Ennek érdekében a terveket jelenleg is készítettjük. A lakossági önrészképzés is folyik. Sajnos nem vagyunk kétezren, így jelenleg nem kaphatunk állami céltámogatást.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti viszonyok teljesebb turisztikai kihasználása. A vizes élőhelyek rehabilitációja. A munkahelyteremtés a kis- és középvállalkozói réteg kialakulásán keresztül. Szociális védőháló kiterjesztése. Kistérségi szintű, összehangolt szakellátó központ létrehozása, egészségmegőrző prevenciós-és szűrőprogramok. A nagy hagyománnyal rendelkező paprika és gyümölcstermesztés felfutta” ▪„Legfontosabb lehetőségünk a természetföldrajzi adottságunk, hiszen két nagyváros közelében fekszünk, valamint a Bakony és a Mezőföld határán. Országos tranzitút halad el mellettünk, amin könnyen és gyorsan megközelíthetőek a városok.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 4/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csősz ▪„- szennyvízelvezetés, csatornázás létrehozása,- felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása, - Csőszi árok rendbetétele (művi tárgyak, hidak felújítása),- falu közlekedés rendjének, utak állapota, helyi munkalehetőség hiánya, Müvelődési Ház leromlott állapota.” ▪Füle ▪„Településközpont, településkép fejlesztése (parkosítás, játszótér, meglévő járdák felújítása, bővítése) fejlesztésre szorul. Munkahelyek hiánya, közművesített önkormányzati telkek hiánya. Helyközi tömegközlekedésnél a járatok ritkasága. Közösségi terek felújítása, kialakítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kedvező széljárás/szélenergia kihasználás, Szabad munkaerő kapacítás, Távmunka, telemunka, Kistermelői együttműködési szervezetek létrehozása, Horgászturizmus lehetőségeinek megteremtése, Pihenés, kikapcsolodás, közművelődés - szórakozási lehetőségek.” ▪„A település arculatának kialakítása, turizmusfejlesztés. Helyi közösségek támogatása, együttműködések kialakítása. Többfunkciós közösségi tér létrehozása, meglévők fejlesztése.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 5/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Igar ▪„Csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, bel- és külterületi utak kiépítése, országos átlagot többszörösen meghaladó munkanélküliség kezelése.” ▪Iszkaszentgyö rgy ▪„Iszkaszentgyörgyi kastély hasznosítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Magas aranykorona értékű termőföld, szabad munkaerő.” ▪„Iszkaszentgyörgyi kastély hasznosítása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 6/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jenő ▪„Kevés munkahely helyben, -gyenge vagy hiányzó helyi szolgáltatás - szociális hiányosságok az idősgondozás és a mozgáskorlátozottak területén - kevés külső pénzforrás - kevés pályázó szervezet az önkormányzaton kívül, - hiányos infrastruktúra, nincs kábeltévé, internet, gyenge a településen élők közötti kommunikáció.” ▪Káloz ▪„Belterületi utak állapota, játszó és közösségi terek hiánya. A faluközpont rehabilitációra szorul. Műemlékjellegű épületek leromlott állapota. A védelem alatt álló növény és állatvilág állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település képének fejlesztése, - turizmus kihasználása, - helyi közösségek fejlesztése, - kultúra és sport fejlesztése, - természeti adottságok kihasználása, - kellemes lakó-környezet kialakítása.” ▪„A turizmus fejlesztése, vendégház kialakítása. Piac és közösségi terek létesítése a faluközpont rehabilitációja során.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 7/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kőszárhegy ▪„A lakókörnyezet infrastrukturális ellátottsága nem követi a település fejlődési ütemét, míg természeti környezetünk és a vízbázis hosszú távú védelme nem biztosított. A település közösségi terei, létesítményei (Művelődési Ház, játszótér, sportpálya, motocross pálya, túrista útvonalak, keérkpárutak) fejlettségben és kapacitásban nem követik a település fejlődési ütemét.” ▪Mezőszilas ▪„-Nagyfokú munkanélküliség, - Szakképzetlen munkaerő, -Egyoldalú gazdaságszerkezet, -Szolgáltatási szektor hiánya, -Hézagos településszerkezet, - Településközpont kiépítetlensége, - Közművelődési intézményhálózat hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szár-hegy; Csillagvölgy sport- és turisztikai lehetőségei” ▪„-Ipari és szolgáltatási szektor kiépítetlensége, -Felnőttképzés megteremtése, -Falusi turizmus fejlesztése, -Természeti és mezőgazdasági adottságokra alapozott feldolgozóipar megteremtése.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 8/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Moha ▪„Szolgáltatások hiánya (élelmiszerbolt, fodrász, posta, teleház, gyógyszertár, óvoda, iskola, "jó" közlekedés), közösségi terek hiánya, elhanyagolt park, kijelölt túrautak és utak állapota (kátyús), elhanyagolt, nem esztétikus önkormányzati épületek külső megjelenése, nem megoldott a gyermekek nyári szabadidős elfoglaltságának biztosítása.” ▪Nádasdladány ▪„Csökkenő lakosságszám, ezzel arányban a születések csökkenése. Az alacsony gyermeklétszám miatt veszélybe került az általános iskola és óvoda fenntartása, működése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kultúrház előtti területen közösségi tér, parkoló kialakítása, parkerdő megvalósítása, önkormányzati épületek külső rendbetétele, túraútvonal kátyúzása, kőzuzalékkalelterítése, rendszeres programok, hagyományőrzés.” ▪„Mikro és kistérségi társulás.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 9/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagylók ▪„Önkormányzati forráshiány, munkalehetőség alacsony száma, a lakosság nagy része naponta ingázik, a lakosság folyamatos csökkenése - elöregedése, zsáktelepülés, kialakulatlan faluközpont, leromlott állagú épületek.” ▪Sárbogárd ▪„Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, középületek avultsága, ipari parkok hiánya, kisvállalkozások részére inkubátorház, sport - rekreációs infrastruktúra hiánya.Nincs kialakult településközpont. Széttagolt településszerkezet miatt a településrészek külön-külön infrastruktúrát igényelnek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természetesen szép települési környezet, természeti adottságok, hagyományok ápolásának igénye, működő civil szervezetek, közművesítettség, turisztikai termékkínálat, (vadászat, halászat, lovászat, túrázás), ökológiai hálózat elemei adottak és tovább fejleszthető, tervezett autópálya (M8) bekötőút megépítése, zöldterület, utcakép, településközpont fejlesztése.” ▪„Pályázatok adta lehetőségek kihasználása. Turizmus adta lehetőségek kihasználása. A HÉSZ jelentős mennyiségű ipari területtel számol. A HM laktanya kihasználatlanul áll. Vasúti csomópont - logisztikai lehetőségekkel. Tervezett M-8 - as autópálya közelsége.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 10/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sáregres ▪„Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő. Jól működő civil szervezetek hiánya. Az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő.” ▪Sárkeresztúr ▪„Magas munkanélküliség, hátrányos szociális helyzet, a romák miatti előítélet, magas a bűnözések száma, rossz közbiztonság, gyenge belső közösség - kohézió.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése (átképzése).” ▪„Közös programok, pozitív roma kultúra erősítése, felvilágosító programok, munka és szocializációs programok, mesterségek oktatása.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 11/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sárkeszi ▪„Az utak csatornázás után, tönkrementek. Református templom rossz állapota.” ▪Sárosd ▪„közbiztonság, köztisztaság, faluközpont rossz állapota, tornaterem hiánya, az utak állapota nem megfelelő” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A közösség további erősítése. Szabadidőpark létesítése, civil szervezetek létrehozása. Pinceklub építése a fiataloknak.” ▪„Kiváló ívóvíz, horgászat, lovaglás, modern XXI. századi iskola, vasúton és közúton is jól megközelíthető a település”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 12/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sárszentágota ▪„Romló közbiztonság, csatornázottság hiánya, utcák minőségének javítása, elöregedett középületek állapota.” ▪Sárszentmihál y ▪„Utak nem megfelelő minőségűek, iskola, óvoda, polgármesteri hivatal épületeinek felújítása. Felszíni vízelvezetés kiépítése, felújítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus felélénkítése, különös tekintettel a Szent Ágotához kapcsolódó vallási turizmusra, a gyümölcsfeldolgozó üzem továbbfejlesztése, a vizes élőhelyek visszaállítása, a tájvédelmi körzet értékeinek bemutatása.” ▪„Pályázatok.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 13/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Seregélyes ▪„Szennyvízhálózat hiánya, utak rossz állapota, 62-es főút átmenő forgalma, társadalmi összefogás - civil élet hiánya.” ▪Soponya ▪„A Soponyai Kastély állapota. Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„62-es főút Seregélyest elkerülő szakaszának megépülése, kastély fejlesztéséből, tájházból, és az erdei iskola létéből adódó lehetőségek kiaknázása. Az ipari terület fejlesztése, vállalkozások vonzása.” ▪„A Soponyai Kastély adta lehetőségek kihasználása. Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 14/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szabadbattyá n ▪„Belterületi utak, járdák állapota, Gyereklétszám csökkenése, Sportlétesítmények és játszóterek hiánya, azok állapota, Szabadidős park állapota, zöldterület hiánya, helyi piac állapota.” ▪Tác ▪„Belterületi utjaink csatornázás utáni felületzárása aszfalttal, felszínivízelvezető árkok készítése, kibetonozása. 5 db. közúti közlekedést szolgáló közcélú vízfolyást keresztező átereszek felújítása az elkészített tervek szerint. A fentiek a balesetveszély elhárítása érdekében nagyon fontos.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, turizmus fejlesztése, Kedvező földrajzi fekvés miatt lakóparkok kialakítása, Vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés.” ▪„Ipari és kereskedelmi terület kínálása befektetőknek.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 15/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Úrhida ▪„-Belterületi utak állapota, -Járda hiánya, - Közoktatási intézmények állapota, -Orvosi rendelő állapota (Egészségügyi alapellátást biztosító épület hiánya), -Polgármesteri Hivatal állapota, -Parkok és játszóterek hiánya, -Közösségi terek hiánya.” ▪Vajta ▪„Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„-Település fekvése,domborzata, -A civil szervezetek aktivítása, ben esedékes 1000 éves milleniumi évfordulója.” ▪„Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése.”

56 55 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

57 56 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 36 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi gazdaság versenyképességének növelése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” 56 8 db 5 db 3 db 9 db 4 db 2,080,200 2,020,000 1,644, , ,103 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 3 db 2 db 27,

58 57 ▪Turisztikai információs rendszer fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése ▪Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése ▪Kulturális turizmus fejlesztése ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Szakmai turizmus fejlesztése ▪Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése ▪Integrált turisztikai termékek és vonzerő fejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 60, ,000 40,000 30, , ,000 1,050,000 0

59 58 ▪A termékek feldolgozásának fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Mikrovállalkozások fejlesztése, piacra jutásának támogatása ▪Helyi termékek minőségének javítása és standadizálása ▪Helyi termékek értékesítésének elősegítése, növelése ▪Különböző ágazati elemeket ötvöző együttműködések támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság versenyképességének növelése Allokált forrás (EUR) 570,000 1,450,

60 59 ▪Természeti örökségek megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális értékek megőrzése ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 80, ,100 1,333,523

61 60 ▪Környezettudatosság erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Civil közösségek tartós hatású fejlesztése ▪Közösségi rendezvények ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása ▪Térségi, kistérségi és települési marketing ▪Közösségi tervezés beépítése a helyi demokráciába ▪Társadalmi felelősség erősítése ▪Hazai és nemzetközi tapasztalatcsere, tudás átadása Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 70, ,000 50,000 40,

62 61 ▪Közösségi információs rendszerek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 0

63 62 ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Alapszolgáltatások fejlesztése ▪Helyi média fejlesztése ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 473,

64 63 ▪Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Biomassza hasznosítás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 27,000 0

65 64 ▪Forrásokhoz való hozzáférés támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása ▪Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 0 0 0

66 65 ▪Szakmai tudás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/9 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Természeti örökségek megőrzése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Általános tudás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 0 0

67 66 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

68 67 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 8% 24% 5% 8% 16% 7% 0% 18% 4% 12% 44% 12% 3% 10% 6% 2% 0% 10% 1% 20% 70% 0% 10% 0% 43% 0% 29% 0% 29% 0% 40% 0% 40% 0% 20% 0%

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A meglévő szolgáltatások minőségének javítása, új színvonalas szolgáltatóegységek, szolgáltató házak létrehozása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi szolgáltatások számának, minőségének,- és színvonalának mintegy 30%-al való emelkedése.”

70 2 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A meglévő alacsony számú helyi termékeket feldolgozó kisüzemek korszerűsítésének, újak megépítésének támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi termékek feldolgozásának javítása, mennyiségének növelése mintegy 40 %-al.”

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Szálláshelyek kialakításának, (ifjúsági szálláshelyek illetve falusi turizmus szálláshelyek) fejlesztésének támogatása A szálláshelyek bekapcsolása a térség turisztikai marketingstratégiájába illeszkedik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A turisztikai- és magán szálláshelyek együttes fejlesztésével a térségben eltöltött vendégéjszakák száma %-kal is növelhető, amely jelentős idegenforgalmi adóbevételt jelent az önkormányzatoknak. Emellett a szálláshelyek kialakítása a turisztikai vonzerő növekedését is elősegíti.”

72 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„A szabadidős turisztika elemek színvonalának javítására szolgáló eszközök támogatása. Pl : elérhetőség, megközelítés, funkciók számának növelése, családbarát szolgáltatások stb.” ▪„A megfelelő szolgáltatások fejlesztésével, összehangolásával javul a turisztikai szolgáltatások színvonala, ezáltal emelkedik a kikapcsolódásra rekreációra vágyók száma a térségben (minegy 20-25%- kal)” 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Minden olyan egyéni vagy csoportos fejlesztés, amely a piacra jutás lehetőségeit növeli, ide értve a termék fejlesztés, csomagolás, marketing, szállítás, tárolás, piaci megjelenés és értékesítés, házi értékesítés, szolgáltatás területét.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Növekszik az értékesítés és a különböző szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonala. A részt vevő vállalkozások tekintetében min. 20 %-os értékesítési növekedés várható. A piacra jutás lehetőségeinek fejlesztésével magasabb árrés és jövedelmezőség érhető el.”

74 ▪„” 6 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

76 ▪„” 8 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

78 10 ▪„” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

79 78 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Épületek és terek felújítása. E program alatt felújítható a települések forgalmas útjai mellett található magántulajdonú épületek külső felújítása, valamint közterek, játszóterek alakíthatók ki.” Megoldási javaslat ▪„A településkép javul, új közösségi funkciók megjelenésével az életminőség is magasabb szintre kerül. Legalább 10 közösségi fejlesztés preferált. Felújított épületek, közterek és játszóterek jönnek létre.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Rekreációs és szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. ▪Helyi igények felmérésén alapuló kulturális-, közösségi- sport,- létesítmények fejlesztése, újak létrehozásának támogatása. Rendezvények infrastrukturális feltételeinek fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„15 létesítmény megépítése vagy felújítása, 5 rendezvény- eszközfejlesztési projekt támogatása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Civil szervezetek kapacitás fejlesztésének támogatása. Olyan fejlesztések illetve beruházások támogatása, amely a civil szervezetek fenntarthatóságát hosszabb távon kiszámítható módon növeli. Ingatlan- és eszközfejlesztés, amely a civil szervezetek programjainak lebonyolitását, végrehajtását segiti hosszabb távon. Az aktivitások, egyes projektek illetve a szervezetek kapacitásainak fejlesztése a civil szervezetek vagyonának növekedésével fejleszthető, ezáltal hozzájárul a civil szféra eredményesebb működéséhez, forrás szerző képességéhez. A civil szféra foglalkoztatási kapacitásának növelése a helyi gazdaság erősítésének eszköze.” Megoldási javaslat ▪„30 civil ingatlan- vagy eszközfejlesztési projekt megvalósulása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Kulturális rendezvények szervezése. Elsősorban helyi erőforrásokat, szereplőket mozgató kulturális rendezvények lebonyolításának támogatása. A rendezvényeken kapjon szerepet a LEADER program népszerűsítése.” Megoldási javaslat ▪„A településeken a látogatók száma a rendezvények tudatos összehangolásával és a programkínálat fejlesztésével növekszik, emelkedik a kulturális programok színvonala, ugyanakkor növekszik a helyi bevételek nagysága, mind önkormányzati, mind vállalkozói oldalon.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Kisközösségi rendezvények támogatása. ▪Rendezvények, rendezvény sorozatok támogatása. Ezek elsősorban közösség formáló céllal művészeti, valamely szakmai tevékenységet folytató civil szervezeti rendezvények. A közösségek fejlesztésében a rendezvények szerepe kiemelkedő. Erősíti az együttműködést a szereplők között.” Megoldási javaslat ▪„Színesedik a térség kulturális, közösségi élete. Minimum tíz közösségi rendezvény(sorozat) jön létre, hagyomány teremtődik. Javul a közösségi rendezvények színvonala. A rendezvények hatására a közösségek vonzereje növekszik, azok számára is, akik aktívan nem vettek részt eddig a közösségek életében.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Hulladék terhelés csökkentése. A gyűjtést polgári, civil akcióval javasolt szervezni megfelelő média nyilvánosság mellett. Az akció fontos eleme a lakossági részvétel és nyilvánosság.” Megoldási javaslat ▪„A települések körül csökken a szemét, javul a környezet állapota. Növekszik a környezet tudatosság. A Nádor és Malom csatornák mentén min. 50 km hosszan megtörténik a takarítás.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Környezeti nevelés programok indítása. A térségben levő védett területek, értékek megismertetése a gyermekekkel, együttműködve a nemzeti parkkal. A gyermekeken keresztül elérhető szemlélet formálás közvetetten más korosztályokra is hatást gyakorol.” Megoldási javaslat ▪„Az óvodások, iskolások 80%-a legalább évente 1 alkalommal részt vesz természetvédelmi oktatásban, vagy programban.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Közös gondolkodással az épületek, természeti értékek új funkcióval való megtöltése, illetve ennek támogatása. A tárgyi feltételek javításának, a bemutatási feltételek javításának támogatása” Megoldási javaslat ▪„A térség épített és természeti örökségének fejlesztésével javul a településkép, illetve a látogathatósággal nő a turisztikai vonzerő. A különböző szektorok kapcsolata erősödik azáltal, hogy közösen valósítják meg ötlekeiket.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Helyi kulturális örökség, falumúzeum, tárgyi eszközök, helytörténeti kutatás, stb. támogatása az identitás növelése érdekében. A még fellelhető értékek összegyűjtése, rendszerezése, megőrzése, bemutatása. Helytörténeti kutatások támogatása, kutatási eredmények bemutatásával.” Megoldási javaslat ▪„Legalább 10 helyi gyűjtemény illetve 10 helytörténeti kutatás jön létre.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A természeti látványosság bemutatására épülő bemutató helyek (pl. madármegfigyelő helyek,tájékozatató táblák), kilátók, egyéb természet- és környezetvédelmi célt szolgáló (pl. élőhelyek speciális védelme) projektek létrehozása, működtetése önálló kis projektként vagy több szereplő által komplex projektekbe szervezve.” Megoldási javaslat ▪„A természeti értékek megőrzésére irányuló figyelem növekszik a kistérségen belül, a térségben élők jobban megismerik közvetlen környezetüket. A térség turisztikai vonzereje növekszik, emelkedik a turisták száma, fokozatosan emelkedik az ökoturisztikai szolgáltatások száma.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma 10

90 89 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KD-30-GF-A-05 Sorszám: 6656 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségen kívül lakókegyre nagyobb számban vesznek igénybe rekreációs céllal turisztikai szolgáltatásait. A Sárvíz-völgye ideális ezen adottságok kihasználására, mivel nagy részben rendelkezik erdőgazdaságokkal, illetve loval és horgászturizmusra épülő szolgáltatásokkal. Helyzet/ adottság ▪A meglévő szolgáltatások nem megfelelő színvonaluak, kihasználtságuk nem éri el a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges szintet. Az egymás közelében lévő szolgáltatók nem hangolják össze programjaikat, nem erősítik egymás működését.Mindezek fejlesztéséhez javítani kell a szolgáltatások színvonalát, az egymásra épültség szintjét, amivel a többnapos, hosszú hétvégés turisztikai célú látogatók számát jelentősen növelni. Probléma/ lehetőség ▪A szabadidős turisztika elemek színvonalának javítására szolgáló eszközök támogatása. Pl : elérhetőség, megközelítés, funkciók számának növelése, családbarát szolgáltatások stb. Megoldási javaslat ▪A megfelelő szolgáltatások fejlesztésével, összehangolásával javul a turisztikai szolgáltatások színvonala, ezáltal emelkedik a kikapcsolódásra rekreációra vágyók száma a térségben (minegy 20-25%-kal) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KD-30-GF-A-05 Sorszám: 6656 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/30 Kód: KD-30-SzF-A-11 Sorszám: 6691 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben a turizmus számára is vonzó sport, a kulturális és szórakoztató infrastruktúra igen elmaradott. Sok helyen az alapjai megvannak, azonban fejlesztésre szorul, eszközállománya hiányos. Ezen infrastrukturális elemek fejlesztése a turimzus fejlesztés egyik feltétele. Helyzet/ adottság ▪Az egyelőre szórványos turizmus bevételei nem teszik lehetővé a szabadidős lehetőségek infrastrukturális fejlesztését. Ezek hiányában azonban a települések kevésbé alkalmasak a turisták számára az itt töltött idő hasznos és tartalmas kitöltésére. Probléma/ lehetőség ▪A turizumus igényeinek felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi- sport,- és szórakoztató projektek fejlesztése, újak létrehozásának támogatása, amelyek alkalmi agro- és ökoturisztikai szolgáltatásokat valósitanak meg. Megoldási javaslat ▪Az igy igénybe vehető, turizmus számára is vonzó szolgáltatások jönnek létre illetve fejlődnek. A civil szervezetek működése fokozódik a turizmus területén, nő a helyi együttműködés a turisztikában érdekelt szereplők között. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/30 Kód: KD-30-SzF-A-11 Sorszám: 6691 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/30 Kód: KD-30-GF-A-04 Sorszám: 6655 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az akciócsoport területe bővelkedik olyan turisztikai értékekben, amelyre folyamatosan növekvő igény jelentkezik (falusi- ökoturizmus). A települések többségében mutatkozik igény szálláshelyek létrehozására, a meglévők számának növelésére.Számos olyan kihasználatlan épület van, amelyek felújításával, átalakításával vendéglátásra alkalmas szálláshelyeket lehet kialakítani. Helyzet/ adottság ▪Az akciócsoport területe bővelkedik olyan turisztikai értékekben, amelyre folyamatosan növekvő igény jelentkezik (falusi- ökoturizmus). A települések többségében mutatkozik igény szálláshelyek létrehozására, a meglévők számának növelésére.Számos olyan kihasználatlan épület van, amelyek felújításával, átalakításával vendéglátásra alkalmas szálláshelyeket lehet kialakítani. Probléma/ lehetőség ▪Szálláshelyek kialakításának, (ifjúsági szálláshelyek illetve falusi turizmus szálláshelyek) fejlesztésének támogatása A szálláshelyek bekapcsolása a térség turisztikai marketingstratégiájába illeszkedik. Megoldási javaslat ▪A turisztikai- és magán szálláshelyek együttes fejlesztésével a térségben eltöltött vendégéjszakák száma %-kal is növelhető, amely jelentős idegenforgalmi adóbevételt jelent az önkormányzatoknak. Emellett a szálláshelyek kialakítása a turisztikai vonzerő növekedését is elősegíti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/30 Kód: KD-30-GF-A-04 Sorszám: 6655 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KD-30-SzF-A-09 Sorszám: 6668 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben majd' minden település rendelkezik egy csak rá jellemző, a múlt századokból megmaradt épített örökség halmazát gyarapító értékkel, egy részük valláshoz, egyházhoz kötődő építmény. Ezen felül számos számos településen az épített örökség párosul egyedülálló természeti örökséggel is, amely felújítása nagyban hozzájárul a program komplexitásához. Ezeket eddig forráshiány miatt nem tudták látogatóbarát módon kialakítani, holott ezeknek az értékeknek az ápolása a turisztikai vonzerő növelése mellett a helyiek identitástudatás is növeli. Helyzet/ adottság ▪A régi épületek funkció híján üresen, leromlott állapotban állnak, rontják a településképet. Fejlesztésük összefogást sürget az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozók részéről. Probléma/ lehetőség ▪Közös gondolkodással az épületek, természeti értékek új funkcióval való megtöltése, illetve ennek támogatása. A tárgyi feltételek javításának, a bemutatási feltételek javításának támogatása Megoldási javaslat ▪A térség épített és természeti örökségének fejlesztésével javul a településkép, illetve a látogathatósággal nő a turisztikai vonzerő. A különböző szektorok kapcsolata erősödik azáltal, hogy közösen valósítják meg ötlekeiket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KD-30-SzF-A-09 Sorszám: 6668 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/30 Kód: KD-30-SzF-A-15 Sorszám: 6667 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Sárvíz völgye ökofolyosó a LEADER térségen észak-déli irányban áthúzódva több száz hektár vizes-erdős, nagyobbrészt természetvédelmi oltalom alatt álló védett növény- és állatfajokkal bíró terület. Európában egyedülálló vizivilág található itt, amely az ökoturisztika kiaknázatlan lehetőségét hordozza magában. Helyzet/ adottság ▪A természeti értékek megőrzése az utókor számára és egyben bemutatása a mai kor emberének nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is. E két szempont együttes figyelembe vételével lehetséges az ökoturizmus fejlesztése a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A természeti látványosság bemutatására épülő bemutató helyek (pl. madármegfigyelő helyek,tájékozatató táblák), kilátók, egyéb természet- és környezetvédelmi célt szolgáló (pl. élőhelyek speciális védelme) projektek létrehozása, működtetése önálló kis projektként vagy több szereplő által komplex projektekbe szervezve. Megoldási javaslat ▪A természeti értékek megőrzésére irányuló figyelem növekszik a kistérségen belül, a térségben élők jobban megismerik közvetlen környezetüket. A térség turisztikai vonzereje növekszik, emelkedik a turisták száma, fokozatosan emelkedik az ökoturisztikai szolgáltatások száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/30 Kód: KD-30-SzF-A-15 Sorszám: 6667 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/30 Kód: KD-30-SzF-A-12 Sorszám: 6664 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai információs rendszer fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség 30 településének jelentős részén nem kerültek beszerzésre, telepítésre az információs táblák, melyek elősegítik a helyi lakosok mellett a látogatók számára a tájékozódást. Helyzet/ adottság ▪Az információs táblák hiánya miatt a falvakban az idegenek számára nehéz a tájékozódás. Az információs eszközök nagyban javítják a település képét is. Fontos szerepet tölthetnek be az utca neveken kívül a települések fontos látnivalóinak bemutatásáról tájékoztató táblák is. Probléma/ lehetőség ▪Információs eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A fejlesztési időszak végére minden településen elhelyezésre kerülnek a megfelelő információs eszközök. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/30 Kód: KD-30-SzF-A-12 Sorszám: 6664 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KD-30-SzF-1-05 Sorszám: 6665 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai információs rendszer fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪Az elektronikus rendszerek, ezen belül Internetes kommunikációs megoldások (weboldalak, levelező rendszerek stb) a 21.szd. információs eszközeinek alapját képezik. A térségben a települések kisebb része rendelkezik olyan honlappal, amely a helyi lakosok tájékoztatásán kívül (háziorvos, polgármesteri hivatal stb.) a már létező turisztikai szolgáltatások, termékek, vonzerők elérhetőségéről ad tájékoztatást. Helyzet/ adottság ▪A létező honlapok legtöbbször statikus információkat adnak át, esetleg egy-egy turizmusban érdekelt szereplő egyedi weboldalai. Nem tartalmaznak széles körű információkat, keresési, foglalási lehetőségeket a térség egészének turisztikai kínálatáról beleértve akár a szolgáltatásokat, akár eseményeket. Sok kisebb turisztikai szereplőnek (pl. magánszálláshely) nincs önálló honlapja. Probléma/ lehetőség ▪Turizmust kiszolgáló elektronikus információs rendszerek fejlesztése. Olyan Internetes rendszer (honlap, foglalási rendszer, levelezési rendszer stb.) fejlesztése, megvásárlása és üzembe állítása, amely a térség teljes turisztikai kínálatának megjelenítésére és szervezésére képes. Lehetőséget biztosít a turizmusban érdekelt szereplők számára önálló információ közlésre, szolgáltatásaik megjelenítésére, tranzakciók lebonyolítására. Megoldási javaslat ▪Létrejön 1-3 weboldal illetve gyűjtőportál. Ezeken legalább turisztikában érdekelt (pl. szállás, szolgáltatás, vonzerő, komplex turisztikai termék) megjelenik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Szoftverfejlesztés, immateriális jószág mint beruházási költség (100%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KD-30-SzF-1-05 Sorszám: 6665 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Vonzerő: látnivaló, melyhez nem kötődik igénybe vehető szolgáltatás. (pl nem látogatható kastély). Gyűjtőportál: jellemzője, hogy egy speciális érdeklődésű közönséget céloz meg, de azok minden felmerülő igényét megpróbálják kielégíteni. A turisztikai gyűjtőportál a területről szóló weboldalakat gyűjti össze, azok informáciüit rendszerezi (naprakész információkat tartalmaz), előmozdítja a térségben a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását. Turisztikai termék: szolgáltatáscsomag, amelyet meghatározott célcsoport egységbe foglalva vehet igénybe, ilyen lehet pl. egy szervezett családi program, amely többféle szolgáltatást kínál a család különböző tagjai számára)

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KD-30-SzF-A-10 Sorszám: 6671 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az akciócsoport számos településén hagyománya van a bortermelésnek, mind őstermelők, mind vállalkozások oldalán fellelhető borturizmus is. A térség településein nagy hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális élelmiszerek (pl.:méz, vadételek) készítésének. Helyzet/ adottság ▪A borok minősége jó, és a helyi borok vásárlására meghatározó kereslet lenne a turisták között, de szervezettség hiányában a vásárlási lehetőségek esetlegesek. Az élelmiszerek minősége kiváló, és a különféle tradicionális élelmiszerekre lenne kereslet más területekről, de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra, nem megfelelő a marketing Probléma/ lehetőség ▪Helyi vendéglők, panziók, éttermek, egyéb turisztikai szolgáltatók bevonásának támogatása a turisztikai programokba és a borértékesítésbe. Turisták számára a tradicionális élelmiszerek bemutatását szolgáló látványkonyhák, bemutató terek, rendezvény helyszínek (bornapok, mézes napok) kialakításának támogatása Megoldási javaslat ▪A térségben jelentősen emelkedik a helyi bortermelők forgalma, illetve a tradicionális élelmiszerek iránti kereslet (15-20% könnyen elérhető). Nő a turisztikai-gasztronómiai rendezvények és a helyi értékesítők száma, javul az életminőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KD-30-SzF-A-10 Sorszám: 6671 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/30 Kód: KD-30-SzF-1-06 Sorszám: 6669 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Integrált turisztikai termékek és vonzerő fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség területén több helyen (pl.: Sáregres-Rétimajor, Soponya-Ökocentrum stb) is vannak turisták által látogatott látványosságok, melyeknek a látogatottsága az elmúlt években folyamatosan nőtt. Mind a helyi lakosok, mind a külső régiókból érkezők szívesen látogatják a térség látványosságait, akár több nap eltöltésére is hajlandók. Helyzet/ adottság ▪A helyzetértékelésben jelzett szolgáltatások egymástól elszigetelten működnek, külön-külön vehetőek igénybe, nem működnek együtt, nem kínálják egymás szolgáltatásait, pedig az egyes célcsoportokat alkotó egyének különböző érdeklődése miatt sikeresebb lehetne a tevékenységük. Probléma/ lehetőség ▪A térség turisztikai termékeinek, szolgáltatásainak hálózatba szervezése. Turisztikai szereplők közös kiadványainak megjelentetése, amelyek területi vagy tematikus módon, turisztikai csomagokba, termékekbe rendezve alkotnak turisztikai kínálatot az igénybe vevők számára. Pl. Turista utak, kerékpár utak és a látványosságokat összefoglaló kézikönyv létrehozásának támogatása, a térség területén. Turisztikai marketing tevékenység támogatása. Megoldási javaslat ▪Min. 6 kiadvány megjelenése. Ezekben min. 3-3 szereplő által kínált szolgáltatás-csomag szerepeljen. A szolgáltatásokról teljes körű információ átadás az elvárás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Marketing tevékenység (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30200 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/30 Kód: KD-30-SzF-1-06 Sorszám: 6669 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Turisztikai termék: optimális esetben az attrakciókra épülő, a turista által igénybe vehető turisztikai szolgáltatások (közlekedés, szállás, ellátás, programok, promóciós eszközök) összessége ▪Teljes körű információ: szolgáltatás leírása, igénybe vételének feltételei, elérhetősége (pl. fotó, megközelítés, kommunikáció). Kiadvány: papír alapú, írott és képi információkat tartalmazó újság, füzet, szórólap, tematikus térkép, könyv.

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/30 Kód: KD-30-GF-A-06 Sorszám: 6642 Prioritás: Helyi gazdaság versenyképességének növelése Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztése, piacra jutásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az országos átlaghoz képest alacsonyabb a mikro- és kisvállalkozások száma, a meglévő vállalkozások tőkehiányosak, így a szükséges fejlesztések hiányában piaci esélyeik gyengébbek, mint a fejlettebb régiókban található vállalkozásoké. Helyzet/ adottság ▪A térség egészére, de különösen a hátrányos helyzetű déli részre jellemző a vállalkozások alacsonyabb száma illetve az alacsony helyi foglalkoztatási arány. A vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás, a piacra jutás a legnagyobb kihívás, a helyi gazdaság egyik legnagyobb problémája. Probléma/ lehetőség ▪Minden olyan egyéni vagy csoportos fejlesztés, amely a piacra jutás lehetőségeit növeli, ide értve a termék fejlesztés, csomagolás, marketing, szállítás, tárolás, piaci megjelenés és értékesítés, házi értékesítés, szolgáltatás területét. Megoldási javaslat ▪Növekszik az értékesítés és a különböző szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonala. A részt vevő vállalkozások tekintetében min. 20 %-os értékesítési növekedés várható. A piacra jutás lehetőségeinek fejlesztésével magasabb árrés és jövedelmezőség érhető el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/30 Kód: KD-30-GF-A-06 Sorszám: 6642 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/30 Kód: KD-30-GF-A-03 Sorszám: 6653 Prioritás: Helyi gazdaság versenyképességének növelése Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztése, piacra jutásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség területén működő vállalkozások száma meglehetősen magas, piacra jutásuk nehézkes és akadályokba ütközik. A térség településeiben alacsony számban vannak jelen a helyi szolgáltatások, azok színvonala nem éri el a kor elvárásait. Helyzet/ adottság ▪Az egyes településen élők részéről meg van az igény a helyi szolgáltatások iránt, azonban a tőkehiány következtében nem jönnek létre a megfelelő vállalkozások. A szükséges fejlesztésekhez nincsenek meg a tárgyi, anyagi feltételek. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő szolgáltatások minőségének javítása, új színvonalas szolgáltatóegységek, szolgáltató házak létrehozása. Megoldási javaslat ▪A helyi szolgáltatások számának, minőségének,- és színvonalának mintegy 30%-al való emelkedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/30 Kód: KD-30-GF-A-03 Sorszám: 6653 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KD-30-GF-A-07 Sorszám: 6648 Prioritás: Helyi gazdaság versenyképességének növelése Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztése, piacra jutásának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az országos átlaghoz képest alacsonyabb a mikro- és kisvállalkozások száma, a meglévő vállalkozások tőkehiányosak, így a szükséges fejlesztések hiányában piaci esélyeik gyengébbek, mint a fejlettebb régiókban található vállalkozásoké. Helyzet/ adottság ▪A kistérség egészére, de különösen a hátrányos helyzetű déli részre jellemző a vállalkozások alacsonyabb száma illetve az alacsony helyi foglalkoztatási arány. A vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás, a piacra jutás a legnagyobb kihívás, a helyi gazdaság egyik legnagyobb problémája. Probléma/ lehetőség ▪Minden olyan egyéni vagy csoportos fejlesztés, amely a piacra jutás lehetőségeit növeli, ide értve a termék fejlesztés, csomagolás, marketing, szállítás, tárolás, piaci megjelenés és értékesítés, házi értékesítés területét. Megoldási javaslat ▪Növekszik az értékesítés és a különböző szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonala. A részt vevő vállalkozások tekintetében min. 20 %-os értékesítési növekedés várható. A piacra jutás lehetőségeinek fejlesztésével magasabb árrés és jövedelmezőség érhető el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret55000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KD-30-GF-A-07 Sorszám: 6648 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/30 Kód: KD-30-GF-A-01 Sorszám: 6651 Prioritás: Helyi gazdaság versenyképességének növelése Intézkedés: A termékek feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben számos olyan alapanyag, termék található, amely igen kiváló minőségű, azonban nagyobb mennyiségben történő feldolgozásának nincsenek meg a feltételei. Helyzet/ adottság ▪A térségben előállított terményeket a termelők legtöbbször feldolgozás nélkül értékesítik, vagy a termények feldolgozási szintje alacsony, kezdetleges. A szükséges fejlesztésekhez nincsenek meg a tárgyi, anyagi feltételek. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő alacsony számú helyi termékeket feldolgozó kisüzemek korszerűsítésének, újak megépítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek feldolgozásának javítása, mennyiségének növelése mintegy 40 %-al. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/30 Kód: KD-30-GF-A-01 Sorszám: 6651 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/30 Kód: KD-30-GF-A-02 Sorszám: 6652 Prioritás: Helyi gazdaság versenyképességének növelése Intézkedés: A termékek feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben számos olyan alapanyag, termék található, amely igen kiváló minőségű, azonban nagyobb mennyiségben történő feldolgozásának nincsenek meg a feltételei. Helyzet/ adottság ▪A térségben előállított terményeket a termelők legtöbbször feldolgozás nélkül értékesítik, vagy a termények feldolgozási szintje alacsony, kezdetleges. A szükséges fejlesztésekhez nincsenek meg a tárgyi, anyagi feltételek. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő alacsony számú helyi termékeket feldolgozó kisüzemek korszerűsítésének, újak megépítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek feldolgozásának javítása, mennyiségének növelése mintegy 40 %-al. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/30 Kód: KD-30-GF-A-02 Sorszám: 6652 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KD-30-SzF-A-13 Sorszám: 6694 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A településeken jellemző a régi köz- és magán célra épült, de védettséget nem élvező épületek, közterek rossz állapota. Az épületek jelentős részében nem folytatnak semmilyen tevékenységet sem, holott számos ötlet lenne hasznosításukra. A közterek közösségi funkcionalitása alacsony, nincs vagy kevés a használati értékkel rendelkező térelem. Helyzet/ adottság ▪A régi épületek állaga, az elhanyagolt közterek állapota miatt rossz a település képe. Probléma/ lehetőség ▪Épületek és terek felújítása. E program alatt felújítható a települések forgalmas útjai mellett található magántulajdonú épületek külső felújítása, valamint közterek, játszóterek alakíthatók ki. Megoldási javaslat ▪A településkép javul, új közösségi funkciók megjelenésével az életminőség is magasabb szintre kerül. Legalább 10 közösségi fejlesztés preferált. Felújított épületek, közterek és játszóterek jönnek létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KD-30-SzF-A-13 Sorszám: 6694 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/30 Kód: KD-30-SzF-A-14 Sorszám: 6695 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A településeken jellemző a régi köz- és magán célra épült, de védettséget nem élvező épületek, közterek rossz állapota. Az épületek jelentős részében nem folytatnak semmilyen tevékenységet sem, holott számos ötlet lenne hasznosításukra. A közterek közösségi funkcionalitása alacsony, nincs vagy kevés a használati értékkel rendelkező térelem. Helyzet/ adottság ▪A régi épületek állaga, az elhanyagolt közterek állapota miatt rossz a település képe. Probléma/ lehetőség ▪Épületek és terek felújítása. E program alatt felújítható a települések forgalmas útjai mellett található magántulajdonú épületek külső vakolata és a háztető, valamint közterek, játszóterek alakíthatók ki. Megoldási javaslat ▪A településkép javul, új közösségi funkciók megjelenésével az életminőség is magasabb szintre kerül. Legalább 10 közösségi fejlesztés preferált. Felújított épületek, közterek és játszóterek jönnek létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/30 Kód: KD-30-SzF-A-14 Sorszám: 6695 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/30 Kód: KD-30-SzF-4-01 Sorszám: 6704 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A települések mindegyike szervez valamilyen kulturális rendezvényt (falunapokat), amelyek legtöbbször a civil szervezetek és önkormányzatok összefogásának egyik legjobb mintája is egyben. Ezen a napon a régi hagyományoknak megfelelően szinte az egész település részt vesz. Helyzet/ adottság ▪Annak ellenére, hogy a rendezvények sikeresek és a látogatók száma folyamatosan növekszik (esetenként a falu lakosságának többszöröse fordul meg a településen) a rendezők számára a lebonyolításhoz szükséges pénzügyi forrás előteremtése mindig nagy nehézséget jelent, mivel a rendezvények csak kis része jelent bevételt. Ugyanakkor indokolt lehet a valamilyen jeles eseményhez kötődő napok programjainak összehangolása is. A falunapokon a kommersz műsorok terjedtek el az utóbbi időben. Probléma/ lehetőség ▪Kulturális rendezvények szervezése. Elsősorban helyi erőforrásokat, szereplőket mozgató kulturális rendezvények lebonyolításának támogatása. A rendezvényeken kapjon szerepet a LEADER program népszerűsítése. Megoldási javaslat ▪A településeken a látogatók száma a rendezvények tudatos összehangolásával és a programkínálat fejlesztésével növekszik, emelkedik a kulturális programok színvonala, ugyanakkor növekszik a helyi bevételek nagysága, mind önkormányzati, mind vállalkozói oldalon. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/30 Kód: KD-30-SzF-4-01 Sorszám: 6704 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/30 Kód: KD-30-SzF-7-01 Sorszám: 7207 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A hagyományos falusi élet tárgyi, szellemi emlékei még fellelhetők, az utóbbi húsz évben azonban felgyorsult eltűnésük. Helyzet/ adottság ▪A hagyományos falusi élet emlékeinek eltűnésével elvesznek közösségi, társadalmi értékek. A helyi identitás alapjai megrendülnek. Probléma/ lehetőség ▪Helyi kulturális örökség, falumúzeum, tárgyi eszközök, helytörténeti kutatás, stb. támogatása az identitás növelése érdekében. A még fellelhető értékek összegyűjtése, rendszerezése, megőrzése, bemutatása. Helytörténeti kutatások támogatása, kutatási eredmények bemutatásával. Megoldási javaslat ▪Legalább 10 helyi gyűjtemény illetve 10 helytörténeti kutatás jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmány, helytörténeti kutatás (50%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/30 Kód: KD-30-SzF-7-01 Sorszám: 7207 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/30 Kód: KD-30-SzF-3-01 Sorszám: 6705 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Sárvíz LEADER térség alapvető értéke a természeti örökség (pl. Sárvíz-völgye TK), amelyek fennmaradása veszélyeztetett. A természeti örökségek fennmaradása, annak természeti értéke miatt fontos. A természeti értékek védelme, amellett, hogy javítják a helyiek identitástudatát és természetközeli életének érzését, hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, a fajok sokszínűségének megőrzéséhez. Helyzet/ adottság ▪A helyi lakók számára a környezet adott, kevésbé érzik jelentőségét a természeti örökség megőrzésének. Mindennapi életünk akaratlanul is rongálja ezt az örökséget, megőrzéséhez már nem elegendő passzívan "nem károsítani", az aktív megóvó és védő tevékenység szükségessége nem tudatosult az emberekben. Probléma/ lehetőség ▪Környezeti nevelés programok indítása. A térségben levő védett területek, értékek megismertetése a gyermekekkel, együttműködve a nemzeti parkkal. A gyermekeken keresztül elérhető szemlélet formálás közvetetten más korosztályokra is hatást gyakorol. Megoldási javaslat ▪Az óvodások, iskolások 80%-a legalább évente 1 alkalommal részt vesz természetvédelmi oktatásban, vagy programban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás (100%), Rendezvény (50%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/30 Kód: KD-30-SzF-3-01 Sorszám: 6705 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Környezeti nevelés: A környezeti oktatás és nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását.

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/30 Kód: KD-30-SzF-1-01 Sorszám: 6672 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Civil közösségek tartós hatású fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A civil szervezetek száma alacsony a térségben (kevesebb, mint 100 működő szervezet) és közülük is kevesen képesek jelentős források megszerzésére, projektek megvalósítására. Tíznél is kevesebb olyan szervezet van, amely már valósított meg közötti EU támogatásból származó programot. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek alacsony aktivitásának egyik oka a működtethető vagyontárgyak hiánya. Kevés civil szervezet rendelkezik akár csak használat formájában saját ingatlannal, működést, projektek végrehajtását segítő értékesebb eszközökkel. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek kapacitás fejlesztésének támogatása. Olyan fejlesztések illetve beruházások támogatása, amely a civil szervezetek fenntarthatóságát hosszabb távon kiszámítható módon növeli. Ingatlan- és eszközfejlesztés, amely a civil szervezetek programjainak lebonyolitását, végrehajtását segiti hosszabb távon. Az aktivitások, egyes projektek illetve a szervezetek kapacitásainak fejlesztése a civil szervezetek vagyonának növekedésével fejleszthető, ezáltal hozzájárul a civil szféra eredményesebb működéséhez, forrás szerző képességéhez. A civil szféra foglalkoztatási kapacitásának növelése a helyi gazdaság erősítésének eszköze. Megoldási javaslat ▪30 civil ingatlan- vagy eszközfejlesztési projekt megvalósulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/30 Kód: KD-30-SzF-1-01 Sorszám: 6672 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Kapacitás fejlesztés: az erre irányuló beruházásnak a civil szervezet tevékenységi lehetőségeit, hatókörét, szolgáltatásainak szélesítését kell szolgálnia. Pl: ingatlan felújítás = közösségi tér, programok helyszíne; eszközfejlesztés= civil szervezet szolgáltatásai, lehetőségei bővülnek (pl. fellépő ruha, hangszer stb.). Ellenpélda: nem tartozik ide az adminisztráció fejlesztése (pl. számítógép vásárlás)

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KD-30-SzF-1-02 Sorszám: 6673 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Civil közösségek tartós hatású fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A civil szervezetek száma alacsony az érintett településeken (kevesebb, mint 15 ténylegesen működő szervezet) és közülük is kevesen képesek jelentős források megszerzésére, projektek megvalósítására. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek alacsony aktivitásának egyik oka a működtethető vagyontárgyak hiánya. Kevés civil szervezet rendelkezik akár csak használat formájában saját ingatlannal, működést, projektek végrehajtását segítő értékesebb eszközökkel. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek kapacitás fejlesztésének támogatása. Olyan fejlesztések illetve beruházások támogatása, amely a civil szervezetek fenntarthatóságát hosszabb távon kiszámítható módon növeli. Ingatlan- és eszközfejlesztés, amely a civil szervezetek programjainak lebonyolitását, végrehajtását segiti hosszabb távon. Megoldási javaslat ▪12 civil ingatlan- vagy eszközfejlesztési projekt megvalósulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KD-30-SzF-1-02 Sorszám: 6673 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Kapacitás fejlesztés: az erre irányuló beruházásnak a civil szervezet tevékenységi lehetőségeit, hatókörét, szolgáltatásainak szélesítését kell szolgálnia. Pl: ingatlan felújítás = közösségi tér, programok helyszíne; eszközfejlesztés= civil szervezet szolgáltatásai, lehetőségei bővülnek (pl. fellépő ruha, hangszer stb.) Ellenpélda: nem tartozik ide pl. adminisztráció fejlesztése (pl. számítógép vásárlás)

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/30 Kód: KD-30-SzF-4-02 Sorszám: 6675 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések külterületein levő utak és patakok, csatornák mentén jelentős mennyiségű kommuniális szemét halmozódott fel, ez nagyban rontja a környezet állapotát is. Helyzet/ adottság ▪A felhalmozódott szemét jelentős része szabadidős tevékenység, pl. horgászat, kirándulás közben került a természetbe, összegyűjtésük a természet állapot-javításának fontos lépése. Probléma/ lehetőség ▪Hulladék terhelés csökkentése. A gyűjtést polgári, civil akcióval javasolt szervezni megfelelő média nyilvánosság mellett. Az akció fontos eleme a lakossági részvétel és nyilvánosság. Megoldási javaslat ▪A települések körül csökken a szemét, javul a környezet állapota. Növekszik a környezet tudatosság. A Nádor és Malom csatornák mentén min. 50 km hosszan megtörténik a takarítás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/30 Kód: KD-30-SzF-4-02 Sorszám: 6675 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KD-30-SzF-4-03 Sorszám: 6676 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések külterületein levő utak és patakok, csatornák mentén jelentős mennyiségű kommuniális szemét halmozódott fel, ez nagyban rontja a környezet állapotát is. Helyzet/ adottság ▪A felhalmozódott szemét jelentős része szabadidős tevékenység, pl. horgászat, kirándulás közben került a természetbe, összegyűjtésük a természet állapot-javításának fontos lépése. Probléma/ lehetőség ▪Hulladék terhelés csökkentése. ▪A gyűjtést polgári, civil akcióval javasolt szervezni megfelelő média nyilvánosság mellett. Az akció fontos eleme a lakossági részvétel és nyilvánosság. Megoldási javaslat ▪A települések körül csökken a szemét, javul a környezet állapota. Növekszik a környezet tudatosság. A Nádor és Malom csatornák mentén min. 50 km hosszan megtörténik a takarítás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KD-30-SzF-4-03 Sorszám: 6676 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/30 Kód: KD-30-SzF-4-04 Sorszám: 6688 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Közösségi rendezvények Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben több olyan civil közösség, szervezet működik, amely a falunapoktól eltérő időben, önálló rendezvényeket szervez. Ezek szakmai klubok, művészeti csoportok, természetjáró körök, stb. E rendezvények fontos részei a kisközösségek, ezáltal a községek illetve a kistérség életének. Helyzet/ adottság ▪A helyi közösségek szűk civil forrással rendelkeznek. Legtöbbjük nem közhasznú szervezet, hanem egyszerű egyesület, alapítvány. Tevékenységük értékes, fontos, forrásszerző képességük gyenge. A rendezvények támogatásával szélesebb kört is fogadni tud ezen civil közösségek tevékenysége. Probléma/ lehetőség ▪Kisközösségi rendezvények támogatása. ▪Rendezvények, rendezvény sorozatok támogatása. Ezek elsősorban közösség formáló céllal művészeti, valamely szakmai tevékenységet folytató civil szervezeti rendezvények. A közösségek fejlesztésében a rendezvények szerepe kiemelkedő. Erősíti az együttműködést a szereplők között. Megoldási javaslat ▪Színesedik a térség kulturális, közösségi élete. Minimum tíz közösségi rendezvény(sorozat) jön létre, hagyomány teremtődik. Javul a közösségi rendezvények színvonala. A rendezvények hatására a közösségek vonzereje növekszik, azok számára is, akik aktívan nem vettek részt eddig a közösségek életében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/30 Kód: KD-30-SzF-4-04 Sorszám: 6688 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KD-30-SzF-6-01 Sorszám: 6678 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Hazai és nemzetközi tapasztalatcsere, tudás átadása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A LEADER közösségek közötti kapcsolat építés és tapasztalatcsere a LEADER európai alapköveinek egyike. A kistérség már rendelkezik egy aktív és eredményes hollandiai LEADER kapcsolattal. Ennek fenntartásához illetve újabb országon belüli és országhatáron túli kapcsolatok kezdeményezéséhez elengedhetetlen anyagi források elkülönítése. Helyzet/ adottság ▪A nemzetközi kapcsolatok létrehozása és működtetése fontos tényező az érintettek LEADER programba való társadalmi beágyazódása és az európaiság megélése tekintetében. Az előző években rendszeres hollandiai segítséget kaptunk a LEADER program fejlesztéséhez, de csupán egyetlen alkalommal volt lehetőség arra, hogy a nagyobb számú résztvevővel szervezzünk tanulmányutat. Az ott tapasztaltak nagy hatást tettek a magyar résztvevők gondolkodására, ezen keresztül a Sárvíz LEADER Közösség kialakulására. Probléma/ lehetőség ▪Hazai és nemzetközi tapasztalatcsere. Szükséges tanulmányutak, szakmai együttműködések indítása, LEADER megoldások átadása és átvétele akár több hazai illetve európai LEADER térséggel. Ezek nem azonosak a települések testvér települési kapcsolataival, tartalmuk és céljaik társadalom- és helyi gazdaságfejlesztő jellegűek. Megoldási javaslat ▪Legalább 3 hazai és 2 nemzetközi LEADER kapcsolat elindítása illetve fenntartása. 10 jó megoldás átvétele. Társadalmi és gazdasági kapcsolatok létrehozása, ápolása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (100%), Képzés/Oktatás (30%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KD-30-SzF-6-01 Sorszám: 6678 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Jó megoldás: másutt eredményes projekt, szolgáltatás átvétele, megvalósítása, hazai tervekbe való beépítése.

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/30 Kód: KD-30-SzF-1-03 Sorszám: 6710 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben a közösségi, a sport, a kulturális és szórakoztató infrastruktúra igen elmaradott. Sok helyen az alapjai megvannak, azonban fejlesztésre szorul, eszközállományai hiányosak. A települési rendezvények megtartásának infrastrukturális feltételei hiányosak. Helyzet/ adottság ▪A helyiek arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni, közösen pihenni. A helyi önkormányzatok, illetve civil szervezetek rossz anyagi helyzete önerőből nem teszi lehetővé ilyen jellegű szabadidős lehetőségek infrastrukturális fejlesztését. Probléma/ lehetőség ▪Rekreációs és szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. ▪Helyi igények felmérésén alapuló kulturális-, közösségi- sport,- létesítmények fejlesztése, újak létrehozásának támogatása. Rendezvények infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. Megoldási javaslat ▪15 létesítmény megépítése vagy felújítása, 5 rendezvény-eszközfejlesztési projekt támogatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/30 Kód: KD-30-SzF-1-03 Sorszám: 6710 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Rendezvények infrastrukturális feltételei: nagy értékű eszközök, pl. rendezvénysátor, hangosítás, mobil színpad, stb. ▪Szabadidős létesítmények: kerékpárutak, sétautak, turistautak mentén illetve köztereken pihenők(padok asztalokkal, esőbeálló, tűzrakóhely, közösségi kemence stb...); tekepálya, népi játékok tere, lőtér illetve berendezése, BMX kerékpár pálya, paint- és szoftball pályák illetve hasonló jellegű létesítmények. Ellenpélda: nem támogatható szabadidős funkció nélküli köztér felújítás, játszótér, futball és kézilabda pálya, iskolai és óvodai sportlétesítmény fejlesztése.

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/30 Kód: KD-30-SzF-1-04 Sorszám: 6711 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben a közösségi, a sport, a kulturális és szórakoztató infrastruktúra igen elmaradott. Sok helyen az alapjai megvannak, azonban fejlesztésre szorul, eszközállományai hiányosak. A települési rendezvények megtartásának infrastrukturális feltételei hiányosak. Helyzet/ adottság ▪A helyiek arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni, közösen pihenni. A helyi önkormányzatok, illetve civil szervezetek rossz anyagi helyzete önerőből nem teszi lehetővé ilyen jellegű szabadidős lehetőségek infrastrukturális fejlesztését. Probléma/ lehetőség ▪Rekreációs és szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése ▪Helyi igények felmérésén alapuló kulturális-, közösségi- sport,- létesítmények fejlesztése, újak létrehozásának támogatása. Rendezvények infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. Megoldási javaslat ▪5 létesítmény megépítése vagy felújítása, 3 rendezvény-eszközfejlesztési projekt támogatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/30 Kód: KD-30-SzF-1-04 Sorszám: 6711 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Szabadidős létesítmények: kerékpárutak, sétautak, turistautak mentén illetve köztereken pihenők(padok asztalokkal, esőbeálló, tűzrakóhely, közösségi kemence stb...); tekepálya, népi játékok tere, lőtér illetve berendezése, BMX kerékpár pálya, paint- és szoftball pályák illetve hasonló jellegű létesítmények. Ellenpélda: nem támogatható szabadidős funkció nélküli köztér felújítás, játszótér, futball és kézilabda pálya, iskolai és óvodai sportlétesítmény fejlesztése.

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/30 Kód: KD-30-SzF-A-08 Sorszám: 6692 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A legtöbb településen mára bezárták a művelődési, közösségi házakat. Állapotuk leromlott, eszközállományuk hiányos, elavult. Nincsenek olyan közösségi terek, ahol helyi programok, rendezvények megtartására lehetőség lenne. Számos szervezet működésének egyik alapfeltétele lenne, egy ilyen tér felújítása, működtetése. Helyzet/ adottság ▪A meglévő épületek leromlott állapotban vannak, napjainkban részben, vagy teljesen kihasználatlanok. A helyi közösség nem képes saját erejéből felújítani, újat létrehozni. A meglévő terek felújításával, újak létrehozásával javul a helyi közösségi szolgáltatások színvonala, hosszútávon javulhat az életminőség. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő épületek felújítása, átalakítása, illetve új helyek kialakításával Integrált Közösségi és Szolgáltatási Terek kialakítása. Megoldási javaslat ▪Olyan terek létrehozása, amelyek a helyi közösség igényein alapulnak. Javulnak a közösségi kapcsolatok, valamint a közösségi szolgáltatások. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 28/30 Kód: KD-30-SzF-A-08 Sorszám: 6692 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪ÚMVP, de nem LEADER

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KD-30-SzF-B-01 Sorszám: 6686 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség több településén (pl.: Csősz, Sárszentágota, Sáregres, Bakonykuti) nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.: szennyvíz, rossz ivóvíz) Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére, és a turisztikai lehetőségeket is hátráltatja. Probléma/ lehetőség ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központok kialakításának támogatása, a statisztikai kistérségek települései körében Megoldási javaslat ▪Az alapszolgáltatások fejlesztésének, javításának köszönhetően nő a települések megtartó ereje, nő a lakosságszám. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KD-30-SzF-B-01 Sorszám: 6686 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KD-30-SzF-1-07 Sorszám: 6708 Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Intézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Az üvegház gázok kibocsátása következtében egyre növekvő veszélyként fenyegető klímaváltozás megelőzésére ezért fontos eszközként kínálkozik a megújulók növekvő felhasználása. Helyzet/ adottság ▪Az emberek kevésbé ismerik a megújuló energiák használatából fakadó előnyöket, felhasználásuk lehetőségeit, módszereit. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló energiaforrások használatának ösztönése. Mintaprojektek létrehozása, népszerűsítő akciók, képzések szervezése. Megoldási javaslat ▪2-4 mintaprojekt, 1-2 képzés vagy rendezvény megvalósulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Képzés/Oktatás (100%), Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága27000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KD-30-SzF-1-07 Sorszám: 6708 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cece, Csór, Csősz, Füle, Igar, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Káloz, Kőszárhegy, Mezőszilas, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Vajta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

151 150 A prioritások és intézkedések viszonya és ütemezése A stratégia fő célkitűzései -a természeti- és lakókörnyezet állapotának megőrzése, fejlesztése -a térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése -a helyi társadalom és humán erőforrások fejlesztése. A program meghatározó prioritásai a turizmus- és a helyi életminőség fejlesztése. A gazdaságfejlesztés területén szinte minden ágazatból, de csekély számú fejlesztési igény jelentkezik. A térségben a gazdasági környezet fejlesztése fontos, ezentúl egy prioritás összegezi az ágazati fejlesztéseket. Nagyságrendileg a legnagyobb források a helyi gazdaság- és turizmus fejlesztésére fordítódnak majd. Ezek mellett fontos a szerepe a helyi életminőség jobbításának, a helyi humán tőke megerősödésének, megőrzésének. A forrás abszorpció feltehetően vállalkozások-önkormányzat-civil szektor sorrendben történik majd, vélhetően —30-40 illetve 10-20% arányban. Az egyes fejlesztési irányok egymás mellett párhuzamosan történnek, azonban az egyes fejlesztési területeken belül fontos szempont az egyes részterületek ütemezése, összehangolása (pl. a turisztikai kínálat összehangolása a vendéglátó kapacitással, illetve a marketinggel). A stratégia várható hatásai A térség környezeti és természeti állapota javul, illetve nem romlik tovább. A térségben élők környezet tudatossága fejlődik. A gazdasági teljesítő képesség illetve jövedelemtermelő képesség javul, a helyi foglalkoztatás legalább 10%-al növekszik. A helyi termelés és fogyasztás aránya legalább megkétszereződik. A térség forrásfelvevő képessége illetve az érintett szervezetek projekt lebonyolítási képessége javul. 10 éves távlatban jelen LEADER terv forrását 3-5-szörösen meghaladó külső pénzforrás megszerzését prognosztizáljuk. A prioritások és intézkedések viszonya és ütemezése A stratégia fő célkitűzései -a természeti- és lakókörnyezet állapotának megőrzése, fejlesztése -a térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése -a helyi társadalom és humán erőforrások fejlesztése. A program meghatározó prioritásai a turizmus- és a helyi életminőség fejlesztése. A gazdaságfejlesztés területén szinte minden ágazatból, de csekély számú fejlesztési igény jelentkezik. A térségben a gazdasági környezet fejlesztése fontos, ezentúl egy prioritás összegezi az ágazati fejlesztéseket. Nagyságrendileg a legnagyobb források a helyi gazdaság- és turizmus fejlesztésére fordítódnak majd. Ezek mellett fontos a szerepe a helyi életminőség jobbításának, a helyi humán tőke megerősödésének, megőrzésének. A forrás abszorpció feltehetően vállalkozások-önkormányzat-civil szektor sorrendben történik majd, vélhetően —30-40 illetve 10-20% arányban. Az egyes fejlesztési irányok egymás mellett párhuzamosan történnek, azonban az egyes fejlesztési területeken belül fontos szempont az egyes részterületek ütemezése, összehangolása (pl. a turisztikai kínálat összehangolása a vendéglátó kapacitással, illetve a marketinggel). A stratégia várható hatásai A térség környezeti és természeti állapota javul, illetve nem romlik tovább. A térségben élők környezet tudatossága fejlődik. A gazdasági teljesítő képesség illetve jövedelemtermelő képesség javul, a helyi foglalkoztatás legalább 10%-al növekszik. A helyi termelés és fogyasztás aránya legalább megkétszereződik. A térség forrásfelvevő képessége illetve az érintett szervezetek projekt lebonyolítási képessége javul. 10 éves távlatban jelen LEADER terv forrását 3-5-szörösen meghaladó külső pénzforrás megszerzését prognosztizáljuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

152 151 A terv külön hangsúly helyezett arra, hogy a hátrányos helyzetű települések pozitív diszkriminációban részesüljenek. Kedvezményezettjei az összes térségi LEADER forrásra épülő intézkedésnek, nem csupán a hátrányos helyzetűekre tervezetteknek. A lakónépességen belül a nők aránya 51%, a foglalkoztatottak számán belül 40%. Az inaktív kereső nők száma 70%-al meghaladja a férfiak számát. Mindkét mutató jelzi, hogy összességében a nők kiszolgáltatottabbak a munkaerő-piaci fluktuációknak, mint a férfiak, közülük többen kényszerülnek igénybe venni a szabályos foglalkoztatási piacon kívüli lehetőségeket. A terv során a humán erőforrás fejlesztése kiemelt cél. Külön HPM szól pl. a kistérségi ügyintézést elősegítő közlekedés fejlesztéséről, amely a szegényebb rétegek illetve a fogyatékosok számára lesz nagy segítség. A fiatalok munkavállalási lehetőségei a székesfehérvári kistérségben élők számára a megyeszékhely közelsége miatt jobbak a kistérségek átlagánál. A pályakezdő fiatalok azonban sok esetben a képzettségüktől eltérő munkalehetőségekkel találják magukat szemben. A romák munkaerő-piaci integrálásában a kistérség nem tud felmutatni jobb eredményeket, mint az általában ismert, a probléma azonban csak néhány települést érint. A HVS a természeti környezetre, annak fenntartható fejlesztésére alapozza a turizmust és életminőséget fejlesztő intézkedéseit. Az erre elkülönített forrás jelentős. A Sárvíz ökofolyosó mint több ezer ha-os vizes élőhely megóvása európai jelentőségű célkitűzés. A terv környezet-kímélő módon közelíti meg az életminőség javításának kérdését. Külön projekt tervek szólnak környezeti nevelésről, a környezet hulladék-terhelésének csökkentéséről. A kistérség már hosszú évekkel ezelőtt létrehozta új típusú területhasználattal összefüggő stratégiáját, a terv készítésénél ezt is figyelembe vettük. A terv kiemelt szerepet szán helyi termékek feldolgozása fejlesztésének és támogatja a piacra jutást egyaránt. A terv külön hangsúly helyezett arra, hogy a hátrányos helyzetű települések pozitív diszkriminációban részesüljenek. Kedvezményezettjei az összes térségi LEADER forrásra épülő intézkedésnek, nem csupán a hátrányos helyzetűekre tervezetteknek. A lakónépességen belül a nők aránya 51%, a foglalkoztatottak számán belül 40%. Az inaktív kereső nők száma 70%-al meghaladja a férfiak számát. Mindkét mutató jelzi, hogy összességében a nők kiszolgáltatottabbak a munkaerő-piaci fluktuációknak, mint a férfiak, közülük többen kényszerülnek igénybe venni a szabályos foglalkoztatási piacon kívüli lehetőségeket. A terv során a humán erőforrás fejlesztése kiemelt cél. Külön HPM szól pl. a kistérségi ügyintézést elősegítő közlekedés fejlesztéséről, amely a szegényebb rétegek illetve a fogyatékosok számára lesz nagy segítség. A fiatalok munkavállalási lehetőségei a székesfehérvári kistérségben élők számára a megyeszékhely közelsége miatt jobbak a kistérségek átlagánál. A pályakezdő fiatalok azonban sok esetben a képzettségüktől eltérő munkalehetőségekkel találják magukat szemben. A romák munkaerő-piaci integrálásában a kistérség nem tud felmutatni jobb eredményeket, mint az általában ismert, a probléma azonban csak néhány települést érint. A HVS a természeti környezetre, annak fenntartható fejlesztésére alapozza a turizmust és életminőséget fejlesztő intézkedéseit. Az erre elkülönített forrás jelentős. A Sárvíz ökofolyosó mint több ezer ha-os vizes élőhely megóvása európai jelentőségű célkitűzés. A terv környezet-kímélő módon közelíti meg az életminőség javításának kérdését. Külön projekt tervek szólnak környezeti nevelésről, a környezet hulladék-terhelésének csökkentéséről. A kistérség már hosszú évekkel ezelőtt létrehozta új típusú területhasználattal összefüggő stratégiáját, a terv készítésénél ezt is figyelembe vettük. A terv kiemelt szerepet szán helyi termékek feldolgozása fejlesztésének és támogatja a piacra jutást egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

153 152 Közel 40 HPM garantálja a diverzifikált tervezést és megvalósítást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

154 153 A kistérség magját képezi a Sárvíz funkcionális kistérség, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács és más támogatási források elérésével több stratégiai fontosságú programot dolgozott ki, amelyek megalapozzák a következő időszak prioritást élvező projektjeit. Ezek közül a legfontosabbak: Kerékpárút Székesfehérvártól Simontornyáig, Sárvíz Kistérség mezőgazdasági koncepciója, Sárvíz gazdaságfejlesztési koncepció, Sárvíz Vízgazdálkodási Koncepció, Települési és Kistérségi területfejlesztési akcióterv elkészítése. E programok fő erénye, hogy világos célkitűzéseket rajzolnak ki (ezek részben átörökíthetők voltak a jelenlegi program tervezésénél), azonban hátrányuk, hogy nem ténylegesen rendelkezésre álló forrásokra terveztek így időhorizontjuk bizonytalan, eddig kevés az ezek alapján megvalósult fejlesztés. E speciális programoknak a megvalósításához széles körben folynak a partnerszervezési munkák, a kistérség keresi azokat a vállalkozókat, érdekeltségi csoportokat, befektetőket, akikkel karöltve biztosítani lehet legalább a szükséges saját erőt. A kerékpárút projekt pl. önmagában a LEADER forrásait meghaladó fejlesztés azonban a LEADER kiegészítő fejlesztései nélkül hasznossága csak töredéke volna. A jelenlegit megelőző (AVOP) LEADER program helyi szinten kevés gazdasági eredményt hozott, azonban a felhasznált forrás nagyságrendje ezt eleve nem tette lehetővé. Az AVOP LEADER programjának legnagyobb eredménye a LEADER elvek elsajátítása, valódi LEADER közösség létrejötte. Az „eredeti” SÁRVÍZ AVOP LEADER kistérség és program sikerének ereje 20 település csatlakozását jelentette. Megvalósult az egységes Sárvíz völgy fejlesztési terület összefogása. Különös jelentőséggel bírnak a Sárvíz kistérségben holland LEADER térség szakértőinek szakmai támogatásával elkészült „helyi jövőképek”, ezek nagyban elősegítették a társadalmi befogadást és széles körű együttműködési szándékot. A kistérség magját képezi a Sárvíz funkcionális kistérség, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács és más támogatási források elérésével több stratégiai fontosságú programot dolgozott ki, amelyek megalapozzák a következő időszak prioritást élvező projektjeit. Ezek közül a legfontosabbak: Kerékpárút Székesfehérvártól Simontornyáig, Sárvíz Kistérség mezőgazdasági koncepciója, Sárvíz gazdaságfejlesztési koncepció, Sárvíz Vízgazdálkodási Koncepció, Települési és Kistérségi területfejlesztési akcióterv elkészítése. E programok fő erénye, hogy világos célkitűzéseket rajzolnak ki (ezek részben átörökíthetők voltak a jelenlegi program tervezésénél), azonban hátrányuk, hogy nem ténylegesen rendelkezésre álló forrásokra terveztek így időhorizontjuk bizonytalan, eddig kevés az ezek alapján megvalósult fejlesztés. E speciális programoknak a megvalósításához széles körben folynak a partnerszervezési munkák, a kistérség keresi azokat a vállalkozókat, érdekeltségi csoportokat, befektetőket, akikkel karöltve biztosítani lehet legalább a szükséges saját erőt. A kerékpárút projekt pl. önmagában a LEADER forrásait meghaladó fejlesztés azonban a LEADER kiegészítő fejlesztései nélkül hasznossága csak töredéke volna. A jelenlegit megelőző (AVOP) LEADER program helyi szinten kevés gazdasági eredményt hozott, azonban a felhasznált forrás nagyságrendje ezt eleve nem tette lehetővé. Az AVOP LEADER programjának legnagyobb eredménye a LEADER elvek elsajátítása, valódi LEADER közösség létrejötte. Az „eredeti” SÁRVÍZ AVOP LEADER kistérség és program sikerének ereje 20 település csatlakozását jelentette. Megvalósult az egységes Sárvíz völgy fejlesztési terület összefogása. Különös jelentőséggel bírnak a Sárvíz kistérségben holland LEADER térség szakértőinek szakmai támogatásával elkészült „helyi jövőképek”, ezek nagyban elősegítették a társadalmi befogadást és széles körű együttműködési szándékot. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

155 154 A tervezési folyamat lezárását még sok munka választja el a sikeres projektek elkészültéig, megvalósításáig. Kisebb települési illetve más horizontális szakmai együttműködési csoportokban zajlik a projekt tervek készítése, pontosítása. A közel 100 tagú akciócsoport az egyesületi formát választotta jogi személyiségi formáként. Az egyesület képviselete (elnök, két alelnök), vezetősége (9 tagú elnökség), így döntéshozatala két közgyűlés között demokratikus konszenzuson alapul. A Sárvíz LEADER térség jelenleg még nem tökéletesen integrált egész, 3 kisebb térségi együttműködésen alapul. A képviselők 1-1 tagját, az elnökség 3-3 tagját adják az egyes mikro- térségek, szigorúan az önkormányzati-vállalkozói-civil együttműködési formula alapján. Így minden földrajzi illetve szektoriális kapcsolat érdekképviselete, beleszólási lehetősége megvalósul. Az elnökség dönt két közgyűlés között a felmerülő ügyekben. Az Egyesület titkára a LEADER munkaszervezet vezetője, az elnökség dönt kinevezéséről. Pozíciója így szakmai, végrehajtó jellegű. A későbbi munka alapja a projektek létrejöttének támogatásában szaktanácsadásban a megszokott közösségi tervezési metódus. Mindazok, akik részt vettek a korábbi LEADER folyamatokban érintettek, de elsősorban a Sárvíz KHT jelenleg is AVOP LEADER-rel foglalkozó munkatársai végzik a szakmai koordinációt. A civil szektort a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület korábbi holland együttműködésben részt vett tagjai támogatják. A korábban együttműködő Tervezést Koordináló Csoport szükség szerinti gyakorisággal tovább működik, nyomon követi a Terv végrehajtásának alakulását. A projektek adminisztratív kezelését az akciócsoport Egyesületének munkaszervezete végzi, a támogatási döntéshozatal az elnökség feladata, amelyet egy független szakértői csoport által történő véleményezés után hoz meg, erről rendszeresen tájékoztatnia kell az akciócsoportot. A monitoring jelentések előkészítéséért is a munkaszervezet felel majd. A tervezési folyamat lezárását még sok munka választja el a sikeres projektek elkészültéig, megvalósításáig. Kisebb települési illetve más horizontális szakmai együttműködési csoportokban zajlik a projekt tervek készítése, pontosítása. A közel 100 tagú akciócsoport az egyesületi formát választotta jogi személyiségi formáként. Az egyesület képviselete (elnök, két alelnök), vezetősége (9 tagú elnökség), így döntéshozatala két közgyűlés között demokratikus konszenzuson alapul. A Sárvíz LEADER térség jelenleg még nem tökéletesen integrált egész, 3 kisebb térségi együttműködésen alapul. A képviselők 1-1 tagját, az elnökség 3-3 tagját adják az egyes mikro- térségek, szigorúan az önkormányzati-vállalkozói-civil együttműködési formula alapján. Így minden földrajzi illetve szektoriális kapcsolat érdekképviselete, beleszólási lehetősége megvalósul. Az elnökség dönt két közgyűlés között a felmerülő ügyekben. Az Egyesület titkára a LEADER munkaszervezet vezetője, az elnökség dönt kinevezéséről. Pozíciója így szakmai, végrehajtó jellegű. A későbbi munka alapja a projektek létrejöttének támogatásában szaktanácsadásban a megszokott közösségi tervezési metódus. Mindazok, akik részt vettek a korábbi LEADER folyamatokban érintettek, de elsősorban a Sárvíz KHT jelenleg is AVOP LEADER-rel foglalkozó munkatársai végzik a szakmai koordinációt. A civil szektort a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület korábbi holland együttműködésben részt vett tagjai támogatják. A korábban együttműködő Tervezést Koordináló Csoport szükség szerinti gyakorisággal tovább működik, nyomon követi a Terv végrehajtásának alakulását. A projektek adminisztratív kezelését az akciócsoport Egyesületének munkaszervezete végzi, a támogatási döntéshozatal az elnökség feladata, amelyet egy független szakértői csoport által történő véleményezés után hoz meg, erről rendszeresen tájékoztatnia kell az akciócsoportot. A monitoring jelentések előkészítéséért is a munkaszervezet felel majd. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."

Hasonló előadás


Google Hirdetések