Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Fejlődéséért LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Fejlődéséért LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „ÖSSZEFOGÁS, PARTNERSÉG ÉS MEGÚJULÁS A NYÍRSÉGBEN”

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Nyírség Fejlődéséért LE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 8 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Nyírség Fejlődéséért LE területe 26 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,222 fő, a városokban élő lakosok száma 5,306 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 47,222 26 2 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Hodász 3,482 fő 3,318 fő 3,054 fő 3,037 fő Nyírbogát Nyírlugos Nyírbéltek Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 7 3 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 Nyírség Fejlődéséért LE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,406,252 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Nyírség Fejlődéséért LE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪1,074,219 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪1,406,252 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪1,347,656 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪685,920 ▪Leader közösségi fejlesztés▪5▪5▪761,717 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪1▪1▪246,484 ▪Leader képzés▪1▪1▪78,125 ▪Leader rendezvény▪8▪8▪410,153 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪137,101 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪155,867 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

5 Nyírség Fejlődéséért LE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Hiányos infrastruktúra: rossz minőségűek a települések belső útjai, kevés a kerékpárút, nem megfelelő a hulladékkezelés, gyenge az informatikai hálózat kiépítettsége. ▪Magas a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmi viszonyok. A képzett munkaerő elvándorol, a hátrányos helyzetű csoportok száma növekszik. ▪Alacsony a vállalkozói aktivitás, nincs számukra megfelelő szakmai és érdekvédelmi szolgáltatás. Alacsony a turisztikai ágazat jövedelemtermelő képessége, kevés a vendégéjszakák száma. ▪Kiépítetlen a térség szervező-információs háttere, nincs térségi marketing. ▪Alacsony szintű az összefogás, gyenge a települések közötti kooperáció ▪Határmenti fekvésből adódóan a határon túli gazdasági kapcsolatokat segítő programok köre bővül, a meglévő történelmi, kulturális és a turisztikai együttműködések tovább erősödnek, stabilabbá válik azok fejleszthetősége. Felértékelődtek az összefogásra épülő fejlesztések. ▪Az M3-as autópálya közelsége fokozza a gazdasági fejlődést, növeli a munkahelyteremtés lehetőségét. ▪Dinamikusan növekszik a természeti-, vallási- és termálturizmus térhódítása, fokozott az igény e kikapcsolódási formákra, a zarándoklatok egyfajta reneszánszukat élik. ▪Innovatív ötletekkel és megvalósítási szándékkal teli, aktív civil szervezetek jelenléte.

6 A térség belső természeti, gazdasági és társadalmi erőforrásainak fenntartható hasznosítása a turisztika vallási és természeti értékeinek kiemelt kezelésével, a nyírségi hagyományok továbbéltetésével, valamint a térségen belüli és kívüli, a határokon is átnyúló együttműködések elmélyítésével. Az itt élők számára élhetőbb, biztonságosabb környezet kialakítása, az életminőség javítása az esélyegyenlőség figyelembevételével, összehangolt aktív cselekvéssel. A minőségi élet az alábbi területek kiemelt fejlesztésével valósul meg: A térség versenyképességének javítása a vonzó településkép kialakításával, a meglévő vállalkozások fejlesztésével, újak létrehozásának ösztönzésével, illetve a munkaerőpiac helyi igényeihez igazodó emberi erőforrás fejlesztésével. A turisztika fejlesztése kiemelten a vallási-, az öko- és a termálturizmusra irányul, az azokra épülő gazdasági tevékenységek stabilizálásával, innovatív fejlesztésekkel, valamint a térség turisztikai adottságainak széleskörű megismertetésével. A fejlődés lényeges eleme a térségben élők belső összetartozásának erősítése, a meglévő kulturális és történelmi hagyományok ápolása, a természeti- és társadalmi értékek megbecsülésére, valamint az összefogás értékelésére irányuló gondolkodásmód kialakítása. A térség belső természeti, gazdasági és társadalmi erőforrásainak fenntartható hasznosítása a turisztika vallási és természeti értékeinek kiemelt kezelésével, a nyírségi hagyományok továbbéltetésével, valamint a térségen belüli és kívüli, a határokon is átnyúló együttműködések elmélyítésével. Az itt élők számára élhetőbb, biztonságosabb környezet kialakítása, az életminőség javítása az esélyegyenlőség figyelembevételével, összehangolt aktív cselekvéssel. A minőségi élet az alábbi területek kiemelt fejlesztésével valósul meg: A térség versenyképességének javítása a vonzó településkép kialakításával, a meglévő vállalkozások fejlesztésével, újak létrehozásának ösztönzésével, illetve a munkaerőpiac helyi igényeihez igazodó emberi erőforrás fejlesztésével. A turisztika fejlesztése kiemelten a vallási-, az öko- és a termálturizmusra irányul, az azokra épülő gazdasági tevékenységek stabilizálásával, innovatív fejlesztésekkel, valamint a térség turisztikai adottságainak széleskörű megismertetésével. A fejlődés lényeges eleme a térségben élők belső összetartozásának erősítése, a meglévő kulturális és történelmi hagyományok ápolása, a természeti- és társadalmi értékek megbecsülésére, valamint az összefogás értékelésére irányuló gondolkodásmód kialakítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Nyírség Fejlődéséért LE – A stratégia alapvető célja

8 „Legyen gondod rá, hogy bárki, aki felkeres, jobb és boldogabb legyen akkor, amikor elmegy.” Teréz anya A Közösség települései által lefedett terület a kedvező földrajzi elhelyezkedés, a három országhatár és az M3- as autópálya közelsége ellenére, az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik, de mégis éves szinten öt – hatszázezer látogatója van. E vonzás középpontjában a vallási turizmus áll, mivel Máriapócsra, a „Könnyező Szűz Máriához” több mint háromszáz éve, zarándokként érkeznek az idelátogatók vallásuk gyakorlása, hitük megerősítése céljából. Mindemellett növekszik azok száma is, akik mint turisztikai látványosságot választják úti célként a Nemzet Szentélyét. Ez a különleges adottság országos és nemzetközi szinten is egyedivé teszi a térséget, azonban még sincs megfelelő mértékben kihasználva ez a „kincs”. Az utóbbi évtizedekben a zarándokszokások megváltoztak, a látogatók térségben eltöltött ideje több napról pár órára mérséklődött, mivel nem találnak olyan kiegészítő tevékenységet, amelyek biztosítanák a látogatók számára a hosszabb idejű kikapcsolódást. Ez visszavetette a vallási turizmushoz kapcsolódó vállalkozások növekedését. Kiemelkedő értékkel bírnak a Nyírségben található természeti kincsek, melyek szintén kiaknázatlanok, azonban mégis óriási lehetőséget jelentenek az integrált fejlődésben. Az egyik „kincs” a Natura 2000 természetvédelmi területek megléte (Bátorligeti Őslápok, Csikós lápok, Júlia-liget), az evolúcióban egyedi állat (elevenen szülő gyík) és jégkorszakból fennmaradt növényvilág. A másik „kincs” a térség alatt húzódó bevizsgált gyógyvíz, amely a termál- és wellness turizmus kialakítását preferálja. A településeken a vonzerő-adottságok többsége önmagában egyedi vonzást nem képvisel. Az építészeti értékek, a templomok, kúriák, gazdasági és egyéb épületek állaga a rendszeres karbantartás és gondozás hiánya miatt folyamatosan romlik. A településközpontok is fokozatosan leépülnek az épített környezet alacsony színvonala miatt, a belső környezet minősége stagnál, vagy romlik. „Legyen gondod rá, hogy bárki, aki felkeres, jobb és boldogabb legyen akkor, amikor elmegy.” Teréz anya A Közösség települései által lefedett terület a kedvező földrajzi elhelyezkedés, a három országhatár és az M3- as autópálya közelsége ellenére, az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik, de mégis éves szinten öt – hatszázezer látogatója van. E vonzás középpontjában a vallási turizmus áll, mivel Máriapócsra, a „Könnyező Szűz Máriához” több mint háromszáz éve, zarándokként érkeznek az idelátogatók vallásuk gyakorlása, hitük megerősítése céljából. Mindemellett növekszik azok száma is, akik mint turisztikai látványosságot választják úti célként a Nemzet Szentélyét. Ez a különleges adottság országos és nemzetközi szinten is egyedivé teszi a térséget, azonban még sincs megfelelő mértékben kihasználva ez a „kincs”. Az utóbbi évtizedekben a zarándokszokások megváltoztak, a látogatók térségben eltöltött ideje több napról pár órára mérséklődött, mivel nem találnak olyan kiegészítő tevékenységet, amelyek biztosítanák a látogatók számára a hosszabb idejű kikapcsolódást. Ez visszavetette a vallási turizmushoz kapcsolódó vállalkozások növekedését. Kiemelkedő értékkel bírnak a Nyírségben található természeti kincsek, melyek szintén kiaknázatlanok, azonban mégis óriási lehetőséget jelentenek az integrált fejlődésben. Az egyik „kincs” a Natura 2000 természetvédelmi területek megléte (Bátorligeti Őslápok, Csikós lápok, Júlia-liget), az evolúcióban egyedi állat (elevenen szülő gyík) és jégkorszakból fennmaradt növényvilág. A másik „kincs” a térség alatt húzódó bevizsgált gyógyvíz, amely a termál- és wellness turizmus kialakítását preferálja. A településeken a vonzerő-adottságok többsége önmagában egyedi vonzást nem képvisel. Az építészeti értékek, a templomok, kúriák, gazdasági és egyéb épületek állaga a rendszeres karbantartás és gondozás hiánya miatt folyamatosan romlik. A településközpontok is fokozatosan leépülnek az épített környezet alacsony színvonala miatt, a belső környezet minősége stagnál, vagy romlik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 Kiegészítő vonzelemet jelentenek viszont a szabadidő aktív eltöltésére lehetőséget kínáló létesítmények, melyek típusát a települések lakóinak igényeihez igazították a helyi önkormányzatok, illetve a vállalkozók (szabadidő-és sportcentrumok, halastavak, vadászházak stb.). Fokozza a versenyképesség növelését az élő néphagyományok, a helyi és a térségi összefogáson alapuló, valamint határon átnyúló gasztronómiai, kulturális, turisztikai rendezvények megléte. A lakosság többsége dolgos, a községéért tenni akaró, vendégszerető, akikben az évszázadok során kialakult az idelátogatók fogadásának kultúrája. A meglévő vonzerő változatossága az itt élő emberekben is számtalan ötlet, konkrét projektjavaslat megfogalmazását indította el, amelyek az egyes adottság-elemek összekapcsolásának, a települési értékek innovatív módon való bemutatásának szükségességét vetítik előre. Kiegészítő vonzelemet jelentenek viszont a szabadidő aktív eltöltésére lehetőséget kínáló létesítmények, melyek típusát a települések lakóinak igényeihez igazították a helyi önkormányzatok, illetve a vállalkozók (szabadidő-és sportcentrumok, halastavak, vadászházak stb.). Fokozza a versenyképesség növelését az élő néphagyományok, a helyi és a térségi összefogáson alapuló, valamint határon átnyúló gasztronómiai, kulturális, turisztikai rendezvények megléte. A lakosság többsége dolgos, a községéért tenni akaró, vendégszerető, akikben az évszázadok során kialakult az idelátogatók fogadásának kultúrája. A meglévő vonzerő változatossága az itt élő emberekben is számtalan ötlet, konkrét projektjavaslat megfogalmazását indította el, amelyek az egyes adottság-elemek összekapcsolásának, a települési értékek innovatív módon való bemutatásának szükségességét vetítik előre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A Nyírség vízhálózatát többnyire mesterségesen létrehozott „nyírvíz-csatornák" alkotják. Természetes felszíni vízfolyás, illetve víztározó elenyészve van a térségben. A kommunális szennyvíz szikkasztása a talajvíz folyamatos szennyezését eredményezi, így a felszín közeli vízrétegek vizei az egész térségben elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Továbbá gondot jelent a települések külterületén található mezőgazdálkodási területek belvizeinek elvezetése is. A földfelszín alatt minősített gyógy- és termálvíz van, melynek megléte jelenleg még nincs kihasználva, de Máriapócson működő termálkút található, melynek vízét használják a helyi és környékbeli lakosság. A termálvíz, mint természeti érték lehetőséget biztosít egyrészt az újszerű energiahordozók felhasználására (hőcserélők, geotermikus erőművek), másrészt a termál turizmus kiépítésére. A Nyírség természetes élővilága mészmentes, enyhén savanyú homoktalajon fejlődött ki, a homok az uralkodó talajtípus. A szélerózió (defláció) a megye területének egyhatodán veszélyezteti a termőtalajt, ami érinti a térséget is. A Nyírség homokvidékén a buckaközökben a körülményektől függően lápok, láprétek, láp- és ligeterdők található. A kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területek a Hortobágyi Nemzeti Park része, amely az ökoturizmus kialakításának és fejlesztésének lehetőségét hordozza magában. E területek: Ömbölyi-erdő, Fényi-erdő, Bátorligeti Nagy-legelő, nyírpilisi Újtanyai-lápok, nyírbélteki Bika-rét, nyírgyulaji Kis-rét, nyírlugosi Gúti-erdőrész, Nyírmihálydi-legelő, piricsei Júlia-liget, pócspetrii Csikós-lápok, Teremi-erdő, Nyírség-peremi-égerségek. A környezetterhelés alacsonynak mondható, köszönhető ez a térség viszonylagos fejletlenségének, az alacsony fokú iparosodottságnak, a zsúfolt főutaktól való mentességnek. A Nyírség vízhálózatát többnyire mesterségesen létrehozott „nyírvíz-csatornák" alkotják. Természetes felszíni vízfolyás, illetve víztározó elenyészve van a térségben. A kommunális szennyvíz szikkasztása a talajvíz folyamatos szennyezését eredményezi, így a felszín közeli vízrétegek vizei az egész térségben elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Továbbá gondot jelent a települések külterületén található mezőgazdálkodási területek belvizeinek elvezetése is. A földfelszín alatt minősített gyógy- és termálvíz van, melynek megléte jelenleg még nincs kihasználva, de Máriapócson működő termálkút található, melynek vízét használják a helyi és környékbeli lakosság. A termálvíz, mint természeti érték lehetőséget biztosít egyrészt az újszerű energiahordozók felhasználására (hőcserélők, geotermikus erőművek), másrészt a termál turizmus kiépítésére. A Nyírség természetes élővilága mészmentes, enyhén savanyú homoktalajon fejlődött ki, a homok az uralkodó talajtípus. A szélerózió (defláció) a megye területének egyhatodán veszélyezteti a termőtalajt, ami érinti a térséget is. A Nyírség homokvidékén a buckaközökben a körülményektől függően lápok, láprétek, láp- és ligeterdők található. A kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területek a Hortobágyi Nemzeti Park része, amely az ökoturizmus kialakításának és fejlesztésének lehetőségét hordozza magában. E területek: Ömbölyi-erdő, Fényi-erdő, Bátorligeti Nagy-legelő, nyírpilisi Újtanyai-lápok, nyírbélteki Bika-rét, nyírgyulaji Kis-rét, nyírlugosi Gúti-erdőrész, Nyírmihálydi-legelő, piricsei Júlia-liget, pócspetrii Csikós-lápok, Teremi-erdő, Nyírség-peremi-égerségek. A környezetterhelés alacsonynak mondható, köszönhető ez a térség viszonylagos fejletlenségének, az alacsony fokú iparosodottságnak, a zsúfolt főutaktól való mentességnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 Nincs jelentős szennyezőanyag kibocsátó telep, valamint az alacsony népsűrűség is kevesebb terhelést jelent. A közúti közlekedés következtében a térség területén áthaladó 471-es fő út mentén alakulhat ki magasabb szennyezőanyag kibocsátás. Az alacsony környezetterhelés, az érintetlen természeti környezet bejárhatósága indokolttá teszi a térség kerékpárút hálózatának kiépítését. A jelenlegi települési hulladéklerakó telepek potenciális szennyező-forrásnak tekinthetők, a kommunális infrastruktúrák nem megfelelő kiépítettsége a környezet szennyezését jelenti. A településeken csak a kommunális hulladék elszállítását biztosítja az önkormányzat, a veszélyes és egyéb hulladékokról a lakosság gondoskodik, így azok nem kerülnek szakszerű megsemmisítésre. A szelektív hulladékgyűjtés a térségben nem alakult ki. A Sz-Sz-B Megye Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Koncepciója tartalmazza a hulladék elhelyezésére és feldolgozására a megoldást. A térség természeti adottságát tekintve a napsütéses órák száma magas, ezen adottság lehetőséget teremt a napenergia kihasználására, különösen az energiaellátástól elszeparált területeken (pl.: természetvédelmi turisztikai központok, külterületi, erdei létesítmények). Nincs jelentős szennyezőanyag kibocsátó telep, valamint az alacsony népsűrűség is kevesebb terhelést jelent. A közúti közlekedés következtében a térség területén áthaladó 471-es fő út mentén alakulhat ki magasabb szennyezőanyag kibocsátás. Az alacsony környezetterhelés, az érintetlen természeti környezet bejárhatósága indokolttá teszi a térség kerékpárút hálózatának kiépítését. A jelenlegi települési hulladéklerakó telepek potenciális szennyező-forrásnak tekinthetők, a kommunális infrastruktúrák nem megfelelő kiépítettsége a környezet szennyezését jelenti. A településeken csak a kommunális hulladék elszállítását biztosítja az önkormányzat, a veszélyes és egyéb hulladékokról a lakosság gondoskodik, így azok nem kerülnek szakszerű megsemmisítésre. A szelektív hulladékgyűjtés a térségben nem alakult ki. A Sz-Sz-B Megye Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Koncepciója tartalmazza a hulladék elhelyezésére és feldolgozására a megoldást. A térség természeti adottságát tekintve a napsütéses órák száma magas, ezen adottság lehetőséget teremt a napenergia kihasználására, különösen az energiaellátástól elszeparált területeken (pl.: természetvédelmi turisztikai központok, külterületi, erdei létesítmények). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 Az adatlapok és az elmondottak tanulságai szerint átlagban a lakosság 17-23 %-a munkanélküli, ami az aktívkorú munkaképes lakosság több mint 50 %-a. A helyzetelemzés szerint a helyi vállalkozások néhány kivételtől eltekintve mikro-vállalkozások, a foglalkoztatottak száma pedig alig éri el legjobb esetben az öt főt. A vállalkozások tőkeszegények, a nagy foglalkoztatók viszont a térségi központokban munkaerőhiánnyal küszködnek. A munkaképes lakosság képzetlen, vagy olyan képesítéssel rendelkezik, amely jelenleg nem piacképes. A helyzetelemzés során világosan látszik, hogy azok a települések, ahol kis számban, vagy nincs roma kisebbség, folyamatos lélekszámcsökkenéssel és elöregedéssel küzdenek. Ezzel ellentétben ahol nagyszámú a roma kisebbség, növekszik a település lélekszáma. Azonban minden településre igaz, hogy kitermelődött értelmisége elvándorol lakhelyéről. Az ok egyértelmű: képességei és lehetőségei nincsenek párhuzamban. Infrastruktúrális szempontból a belterületi utak 95%-a aszfaltozott, vezetékes ivóvíz és elektromos hálózat ellátottság közel 100%-os,. Szennyvízcsatorna rendszer kiépítettsége a térségben 20%-os. Szélessávú internet a települések 73%-án elérhető, de kiépített hálózat csak a települések 30%-án érhető el a teljes lakosság számára. Az adatlapok és az elmondottak tanulságai szerint átlagban a lakosság 17-23 %-a munkanélküli, ami az aktívkorú munkaképes lakosság több mint 50 %-a. A helyzetelemzés szerint a helyi vállalkozások néhány kivételtől eltekintve mikro-vállalkozások, a foglalkoztatottak száma pedig alig éri el legjobb esetben az öt főt. A vállalkozások tőkeszegények, a nagy foglalkoztatók viszont a térségi központokban munkaerőhiánnyal küszködnek. A munkaképes lakosság képzetlen, vagy olyan képesítéssel rendelkezik, amely jelenleg nem piacképes. A helyzetelemzés során világosan látszik, hogy azok a települések, ahol kis számban, vagy nincs roma kisebbség, folyamatos lélekszámcsökkenéssel és elöregedéssel küzdenek. Ezzel ellentétben ahol nagyszámú a roma kisebbség, növekszik a település lélekszáma. Azonban minden településre igaz, hogy kitermelődött értelmisége elvándorol lakhelyéről. Az ok egyértelmű: képességei és lehetőségei nincsenek párhuzamban. Infrastruktúrális szempontból a belterületi utak 95%-a aszfaltozott, vezetékes ivóvíz és elektromos hálózat ellátottság közel 100%-os,. Szennyvízcsatorna rendszer kiépítettsége a térségben 20%-os. Szélessávú internet a települések 73%-án elérhető, de kiépített hálózat csak a települések 30%-án érhető el a teljes lakosság számára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 14% 7% 29% 8% 9% 7% 0% 15% 3%

16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 10% 27% 11% 2% 7% 3% 2% 33% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 18.9%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 18.9% ▪Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont

18 A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése kedvezőtlenül hatott a térség foglalkoztatási helyzetére. A felszabaduló munkaerő egy része elvándorolt a térségből, ingázik, vagy rövidebb-hosszabb megszakításokkal munkanélküli. A településekre jellemző a munkanélküliek magas aránya, a foglalkoztatottak nagy része vagy az önkormányzatoknál, illetve azok intézményekben (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) dolgozik, vagy a helyi szolgáltató szektorban, kereskedelmi egységekben. A munkanélküliek összetételét iskolai végzettségek alapján vizsgálva legnagyobb részét a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások teszik ki. A helyi vállalkozások jelentős része tőkeszegény mikro-vállalkozás, az általuk foglalkoztatottak száma pedig alig éri el legjobb esetben az öt főt. A munkaképes lakosság képzetlen, vagy nem rendelkezik piacképes képesítéssel. Újra előtérbe kerül az országos átlaghoz viszonyított roma kisebbség különösen magas számú aránya. A magas munkanélküliséggel rendelkező térségben a foglalkoztatásból kiszorult népesség szociális segélyezése és közfoglalkoztatása meghaladja a helyi önkormányzatok erőforrásait, és jelentősen hozzájárul a helyi társadalom és gazdaság elmaradásához. A helyzetelemzéshez kapcsolódó mikrotérségi fórumokon tapasztaltak szerint ez a helyzet igen éles ellentéteket szül. Minden fórumon alap téma volt a segélyrendszer azonnali és radikális megváltoztatásának szükségessége. A bérek, jövedelmek alakulása befolyásolja a lakosság életszínvonalát, a fizetőképes keresletét. Az alacsony bérszínvonal az egyik fő oka a népesség elvándorlásának, főleg a magasabban képzettek körében. A lakosság jövedelmi viszonyáról legjobban a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem ad képet. Ezt vizsgálva a közösség települései között jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Kiugróan alacsony az adózók aránya azokon a településeken, ahol magas a munkanélküliség, és a roma népesség is meghatározóan jelen van. A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése kedvezőtlenül hatott a térség foglalkoztatási helyzetére. A felszabaduló munkaerő egy része elvándorolt a térségből, ingázik, vagy rövidebb-hosszabb megszakításokkal munkanélküli. A településekre jellemző a munkanélküliek magas aránya, a foglalkoztatottak nagy része vagy az önkormányzatoknál, illetve azok intézményekben (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) dolgozik, vagy a helyi szolgáltató szektorban, kereskedelmi egységekben. A munkanélküliek összetételét iskolai végzettségek alapján vizsgálva legnagyobb részét a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a szakmunkások teszik ki. A helyi vállalkozások jelentős része tőkeszegény mikro-vállalkozás, az általuk foglalkoztatottak száma pedig alig éri el legjobb esetben az öt főt. A munkaképes lakosság képzetlen, vagy nem rendelkezik piacképes képesítéssel. Újra előtérbe kerül az országos átlaghoz viszonyított roma kisebbség különösen magas számú aránya. A magas munkanélküliséggel rendelkező térségben a foglalkoztatásból kiszorult népesség szociális segélyezése és közfoglalkoztatása meghaladja a helyi önkormányzatok erőforrásait, és jelentősen hozzájárul a helyi társadalom és gazdaság elmaradásához. A helyzetelemzéshez kapcsolódó mikrotérségi fórumokon tapasztaltak szerint ez a helyzet igen éles ellentéteket szül. Minden fórumon alap téma volt a segélyrendszer azonnali és radikális megváltoztatásának szükségessége. A bérek, jövedelmek alakulása befolyásolja a lakosság életszínvonalát, a fizetőképes keresletét. Az alacsony bérszínvonal az egyik fő oka a népesség elvándorlásának, főleg a magasabban képzettek körében. A lakosság jövedelmi viszonyáról legjobban a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem ad képet. Ezt vizsgálva a közösség települései között jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Kiugróan alacsony az adózók aránya azokon a településeken, ahol magas a munkanélküliség, és a roma népesség is meghatározóan jelen van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 Bár a Leader nem foglalkoztató program, de alkalmas a roma közösségek felzárkóztatására, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, így növelhető a roma lakosság foglalkoztatási rátája, esélyei a közmunka világából a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre. Nyírbátornak, mint térségközpontnak erőteljes gazdasági szerepe van a térségi szinten magas létszámot foglalkoztató vállalkozásaival (MSK, COLOPLAST, növényolajgyár, cipőgyár, tekercselőgyár, Petis-Művek stb). Ezek az üzemek vagy nem tudják megfelelő képzettségű erőforrással feltölteni a szükségletüket, vagy alulfinanszírozottak és minimális a megkereshető reálbér, így nem kapnak megfelelőszámú munkaerőt, vagy megszüntetik az üzemrészeiket, így létszámleépítésekre kerül sor. A dolgozók óriási bizonytalanságban élik hétköznapjaikat. A térségben magas számú a könnyűipari szabad kapacitás (cipőfelsőrész készítő, szabó-varró, műszergyártó), de nincs ezzel párhuzamosan olyan vállalkozás a térségbe, ami felszívja ezt a munkaerőt. Bár a Leader nem foglalkoztató program, de alkalmas a roma közösségek felzárkóztatására, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, így növelhető a roma lakosság foglalkoztatási rátája, esélyei a közmunka világából a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre. Nyírbátornak, mint térségközpontnak erőteljes gazdasági szerepe van a térségi szinten magas létszámot foglalkoztató vállalkozásaival (MSK, COLOPLAST, növényolajgyár, cipőgyár, tekercselőgyár, Petis-Művek stb). Ezek az üzemek vagy nem tudják megfelelő képzettségű erőforrással feltölteni a szükségletüket, vagy alulfinanszírozottak és minimális a megkereshető reálbér, így nem kapnak megfelelőszámú munkaerőt, vagy megszüntetik az üzemrészeiket, így létszámleépítésekre kerül sor. A dolgozók óriási bizonytalanságban élik hétköznapjaikat. A térségben magas számú a könnyűipari szabad kapacitás (cipőfelsőrész készítő, szabó-varró, műszergyártó), de nincs ezzel párhuzamosan olyan vállalkozás a térségbe, ami felszívja ezt a munkaerőt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Máriapócs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8 db 2 db 748 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪300 ▪115 ▪89 ▪75 ▪44 Árbevétel (ezer Ft) ▪28,000,0 00 ▪635,357 Működés helye a térségben ▪Nyírgelse ▪Nyírmeggyes ▪Máriapócs ▪Encsencs ▪Bátorliget Főtevékenység ▪1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás ▪1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása ▪1120 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás Név ▪Viziszárnyas Kft ▪Parmen Rt. ▪Gloster Kft. ▪Pro-team Kft. ▪Szamos Kft 1 2 3 4 5

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪35 ▪30 ▪22 ▪20 ▪18 ▪118,259 ▪19,520 ▪Pócspetri ▪Nyírmeggyes ▪Piricse ▪Tiborszállás ▪Máriapócs ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪3663 Egyéb, máshova nem sorolt feldolgozóipar ▪2010 Fűrészárugyártás ▪0130 Vegyes gazdálkodás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Petri MG. Szolgáltató Szövetkezet Név ▪Repart Kft. ▪KEB Fabriker Bt. ▪Kegye-Farm Kft. ▪Nyírsütő Kft. 6 7 8 9 10

23 A térségben az ezer főre jutó vállalkozások száma a megyei átlag felét éri csak el, ami önmagában is problémát jelent, ráadásul a működő vállalkozások versenyképessége is gyenge. A vállalkozások több mint háromnegyede egyéni vállalkozóként működik, melyek nem képesek felszívni a szabad a munkaerő-kapacitást töredékét sem. A vállalkozások jelentős része a szolgáltatásban, különös tekintettel a vendéglátóipar, a kereskedelem és a fuvarozás területén, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedik, ellátási területük településszintű. A vállalkozói aktivitás valamennyi településen rendkívül alacsony, ugyanakkor mikro-térségi fórumokon sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódott meg, de hiányzik a vállalkozások elindításához, illetve a tevékenységi körök bővítéséhez, a minőségi szolgáltatások biztosításához szükséges anyagi forrás. Problémát jelent, hogy magas a kevés főt foglalkoztató, tőkeszegény, működési problémákkal küzdő úgynevezett. „kényszervállalkozások” száma, amelyek nem tudnak érdemben bekapcsolódni a regionális gazdaságba, gazdasági teljesítményük növelésének, pedig korlátozottak a lehetőségei. Összességében elmondható, hogy alacsony a vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás is. Magas a mezőgazdasági vállalkozók, az őstermelők száma, ennek ellenére mégis veszni látszik a területre jellemző növénykultúrák hagyománya (almatermesztés, meggy, dohány) Hiányzik feldolgozóipar, a helyi jellegzetességű termékek pedig a jogi szabályozás következtében nem jelennek meg a helyi kereskedelemben (házi szilva-, almapálinka, meggybor stb.). A fafeldolgozó iparra épülő vállalkozások fejlődési lehetőségei azonban kimagaslóak, mivel nagyarányú erdősültség jellemzi a térséget. Az állattenyésztés is megcsappant (sertés, juh, szarvasmarha), mert az állattartás nem kellően támogatott a mezőgazdaság körében. A térségben az ezer főre jutó vállalkozások száma a megyei átlag felét éri csak el, ami önmagában is problémát jelent, ráadásul a működő vállalkozások versenyképessége is gyenge. A vállalkozások több mint háromnegyede egyéni vállalkozóként működik, melyek nem képesek felszívni a szabad a munkaerő-kapacitást töredékét sem. A vállalkozások jelentős része a szolgáltatásban, különös tekintettel a vendéglátóipar, a kereskedelem és a fuvarozás területén, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedik, ellátási területük településszintű. A vállalkozói aktivitás valamennyi településen rendkívül alacsony, ugyanakkor mikro-térségi fórumokon sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódott meg, de hiányzik a vállalkozások elindításához, illetve a tevékenységi körök bővítéséhez, a minőségi szolgáltatások biztosításához szükséges anyagi forrás. Problémát jelent, hogy magas a kevés főt foglalkoztató, tőkeszegény, működési problémákkal küzdő úgynevezett. „kényszervállalkozások” száma, amelyek nem tudnak érdemben bekapcsolódni a regionális gazdaságba, gazdasági teljesítményük növelésének, pedig korlátozottak a lehetőségei. Összességében elmondható, hogy alacsony a vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás is. Magas a mezőgazdasági vállalkozók, az őstermelők száma, ennek ellenére mégis veszni látszik a területre jellemző növénykultúrák hagyománya (almatermesztés, meggy, dohány) Hiányzik feldolgozóipar, a helyi jellegzetességű termékek pedig a jogi szabályozás következtében nem jelennek meg a helyi kereskedelemben (házi szilva-, almapálinka, meggybor stb.). A fafeldolgozó iparra épülő vállalkozások fejlődési lehetőségei azonban kimagaslóak, mivel nagyarányú erdősültség jellemzi a térséget. Az állattenyésztés is megcsappant (sertés, juh, szarvasmarha), mert az állattartás nem kellően támogatott a mezőgazdaság körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 8-10 évvel ezelőtt országos program támogatta a szarvasmarha kivágást így az állatállomány töredékére csökkent azokon a településeken, ahol az egyik fő megélhetési formát jelentette (Nyírbéltek, Penészlek). Penészleken tejfeldolgozó üzem épült néhány éve erre az ágazatra, de ma az üzem a térségen kívülről „importálja” a szükséges alapanyagot, holott a termelői adottságok és a mezőgazdasági kultúra lehetőséget adna a szarvasmarha tartásra. A térség vállalkozóinak legjellemzőbb nehézségei, problémái: forrásszerzési nehézsége: hitelek megszerzése, pályázati lehetőségek kihasználása; korszerűtlen technikai háttér; a vállalkozásszervezési kultúrában mutatkozó hiányosságok; széttagolt, elkülönült vállalkozási struktúra, a kelleténél gyengébb összefogás; az informatika alkalmazásának, elterjedtségének alacsony színvonala; a külső tanácsadási szolgáltatások iránti bizalmatlanság; túlzott és növekvő bürokrácia, az adminisztratív követelmények miatt jelentkező terhek; a hiányzó szakmai utánpótlás, a szakképzés rájuk háruló nagyobb terhe; a jogszabályoknak való megfelelés problémái, költségkihatásai. 8-10 évvel ezelőtt országos program támogatta a szarvasmarha kivágást így az állatállomány töredékére csökkent azokon a településeken, ahol az egyik fő megélhetési formát jelentette (Nyírbéltek, Penészlek). Penészleken tejfeldolgozó üzem épült néhány éve erre az ágazatra, de ma az üzem a térségen kívülről „importálja” a szükséges alapanyagot, holott a termelői adottságok és a mezőgazdasági kultúra lehetőséget adna a szarvasmarha tartásra. A térség vállalkozóinak legjellemzőbb nehézségei, problémái: forrásszerzési nehézsége: hitelek megszerzése, pályázati lehetőségek kihasználása; korszerűtlen technikai háttér; a vállalkozásszervezési kultúrában mutatkozó hiányosságok; széttagolt, elkülönült vállalkozási struktúra, a kelleténél gyengébb összefogás; az informatika alkalmazásának, elterjedtségének alacsony színvonala; a külső tanácsadási szolgáltatások iránti bizalmatlanság; túlzott és növekvő bürokrácia, az adminisztratív követelmények miatt jelentkező terhek; a hiányzó szakmai utánpótlás, a szakképzés rájuk háruló nagyobb terhe; a jogszabályoknak való megfelelés problémái, költségkihatásai. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység7 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység16 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység27 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 12 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 1 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 10 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 A szocializmusban főként a sporttevékenységek szervezése merítette ki a civil szerveződés lehetőségeit, így szinte minden településen jelen vannak ma is az önkormányzatok által fenntartott sportegyesületek. A rendszerváltást követően elsősorban polgárőrség, sport, ifjúsági- és nyugdíjas egyesületek jöttek létre, de alacsony számban megtalálhatók művelődéssel, oktatással, szociális területtel, település és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek is. A non-profit szervezetek közösség teremtő szerepe jelentős, de kevés civil szervezet tud életben maradni önkormányzati támogatás nélkül, kevesen rendelkeznek foglalkoztatási és forrásteremtő képességgel. A térség civil szervezeteinek tevékenységét az alábbiak akadályozzák, hátráltatják: gazdálkodási, gazdasági problémák; infrastrukturális állapotuk, eszközfelszereltségük alacsony szintje; az információáramlás alacsony szintje; szakmai fejlődési lehetőségek hiánya; a szervezetek önmenedzselési képességének alacsony szintje; fizetett alkalmazottak (akár részmunkaidős) hiánya; A szervezetek egymáshoz való viszonya alacsony szintű, alig, vagy egyáltalán nem ismerik egymást. Kivéve a rendszeres bajnokságokon résztvevő sportegyesületeket, akiket a futball hoz össze hétről hétre, illetve néhány nyugdíjas egyesületet, akik egymás között ápolják kapcsolataikat. A polgárőr egyesületek évente egyszer szabadtéri polgárőr-napot szerveznek Nyírbátorban, ekkor találkozhatnak a települések polgárőrei. Ezek a találkozások alapjai lehetnek az együttműködésnek, de ki kell fejleszteni a térség többi civil szervezetére ezt az ismeretséget. A szocializmusban főként a sporttevékenységek szervezése merítette ki a civil szerveződés lehetőségeit, így szinte minden településen jelen vannak ma is az önkormányzatok által fenntartott sportegyesületek. A rendszerváltást követően elsősorban polgárőrség, sport, ifjúsági- és nyugdíjas egyesületek jöttek létre, de alacsony számban megtalálhatók művelődéssel, oktatással, szociális területtel, település és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek is. A non-profit szervezetek közösség teremtő szerepe jelentős, de kevés civil szervezet tud életben maradni önkormányzati támogatás nélkül, kevesen rendelkeznek foglalkoztatási és forrásteremtő képességgel. A térség civil szervezeteinek tevékenységét az alábbiak akadályozzák, hátráltatják: gazdálkodási, gazdasági problémák; infrastrukturális állapotuk, eszközfelszereltségük alacsony szintje; az információáramlás alacsony szintje; szakmai fejlődési lehetőségek hiánya; a szervezetek önmenedzselési képességének alacsony szintje; fizetett alkalmazottak (akár részmunkaidős) hiánya; A szervezetek egymáshoz való viszonya alacsony szintű, alig, vagy egyáltalán nem ismerik egymást. Kivéve a rendszeres bajnokságokon résztvevő sportegyesületeket, akiket a futball hoz össze hétről hétre, illetve néhány nyugdíjas egyesületet, akik egymás között ápolják kapcsolataikat. A polgárőr egyesületek évente egyszer szabadtéri polgárőr-napot szerveznek Nyírbátorban, ekkor találkozhatnak a települések polgárőrei. Ezek a találkozások alapjai lehetnek az együttműködésnek, de ki kell fejleszteni a térség többi civil szervezetére ezt az ismeretséget. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 A térség integrált fejlesztése érdekében komoly szerepe van a szektoron belüli kooperációnak is, és az önkormányzatok, a vállalkozók, a civilszervezetek és az egyházak közös érdekek felismerésén alapuló összefogásának, ami javítja a térségen belüli belső kohéziót. A civilek szervezetek gazdasági helyzetük növelése érdekében kihasználható pályázati aktivitása sajnálatos módon nagyon alacsony, ugyanúgy, mint az adó 1%-ának kihasználási lehetősége is. Nem megfelelő a tájékozottságuk, hiányos az információáramlás, nincs megfelelő humánerő-kapacitás e tevékenységek elvégzésére. Azért működnek kimagasló teljesítményű szervezetek is. A Pócspetri Iránytű Gazdaságfejlesztő Klub az elmúlt tíz évben, számtalan helyi és térségi programot dolgozott ki, bonyolított le, s vett részt országos és nemzetközi projektben. Sőt, már most a romániai határ-menti településeken alakuló Leader akciócsoportokkal, a helyben szerzett Leader tapasztalatok, módszerek átadásának, terjesztésének az intézményesítésén is dolgozik. Az Ifjúsági Centrum Encsencs Egyesület hat éve saját magukat tartja fent, önkormányzati támogatás nélkül, lendületesen fejlődve. Eddigi helyi szintű tevékenységükkel, a fiatal tagok példaértékű aktivitásával regionális és nemzetközi szakmai csoportok figyelmét is felhívták. Az egyesület ma már a térségi szintű aktivitást, az ifjúság térségi összefogását célozta meg. A térség integrált fejlesztése érdekében komoly szerepe van a szektoron belüli kooperációnak is, és az önkormányzatok, a vállalkozók, a civilszervezetek és az egyházak közös érdekek felismerésén alapuló összefogásának, ami javítja a térségen belüli belső kohéziót. A civilek szervezetek gazdasági helyzetük növelése érdekében kihasználható pályázati aktivitása sajnálatos módon nagyon alacsony, ugyanúgy, mint az adó 1%-ának kihasználási lehetősége is. Nem megfelelő a tájékozottságuk, hiányos az információáramlás, nincs megfelelő humánerő-kapacitás e tevékenységek elvégzésére. Azért működnek kimagasló teljesítményű szervezetek is. A Pócspetri Iránytű Gazdaságfejlesztő Klub az elmúlt tíz évben, számtalan helyi és térségi programot dolgozott ki, bonyolított le, s vett részt országos és nemzetközi projektben. Sőt, már most a romániai határ-menti településeken alakuló Leader akciócsoportokkal, a helyben szerzett Leader tapasztalatok, módszerek átadásának, terjesztésének az intézményesítésén is dolgozik. Az Ifjúsági Centrum Encsencs Egyesület hat éve saját magukat tartja fent, önkormányzati támogatás nélkül, lendületesen fejlődve. Eddigi helyi szintű tevékenységükkel, a fiatal tagok példaértékű aktivitásával regionális és nemzetközi szakmai csoportok figyelmét is felhívták. Az egyesület ma már a térségi szintű aktivitást, az ifjúság térségi összefogását célozta meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 90 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 90 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 47,31247,09647,15847,30047,222 -21662 142-78

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 4% 62% 17% 13% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 4% 15% 5% 0% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 16% 32% 5% 3% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

31 A közösséget alkotó települések lakosság száma 47 222 fő, ami a megye népességének 8.05 %-a. A legnépesebb települése Hodász, 3 482 fővel, a legalacsonyabb népességszámú pedig Ömböly, 460 fővel. A térség a népsűrűségét tekintve (56 fő/km2) a ritkábban lakott területek közé tartozik. A legmagasabb népsűrűségű település Nyírcsászári (95 fő/km2 ), a legalacsonyabb Terem község (14 fő/km2). A közösség területén a népességszámban drasztikus fogyás következett be a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, majd megfordult a tendencia és a lakosságszám növekedésnek indult. Ezt a népességszám alakulást a természetes szaporodás és a vándorlási folyamatok eredményei határozzák meg. A demográfiai adatokat a megyei térségek szintjén vizsgálva megállapítható, hogy e térségben a legnagyobb a fiatalkorúak aránya, ami a cigányság népesedésével hozható összefüggésbe. Azok a települések, ahol kis számban, vagy nincs roma kisebbség, folyamatos lélekszámcsökkenéssel és elöregedéssel küzdenek. Ezzel ellentétben, ahol nagyszámú a roma kisebbség, növekszik a település lélekszáma a rohamos szaporodás miatt. A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Szinte minden településre jellemző, hogy kitermelődött értelmisége elvándorol lakhelyéről. Az elvándorlók jelentős részét a képzettebb, munkaképes fiatalok teszik ki, akik munkalehetőség és egy komfortosabb élet reményében nagyobb városokban próbálnak elhelyezkedni. Az elvándorlás már a középiskolás korban elkezdődik és a megmaradó népesség körében egyre kevesebb a képzett, fiatal munkaerő, és újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. A korösszetételt vizsgálva pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 62 %-a aktív korú, 15-59 éves kor közé esik. Az időskorúak (59 évesnél idősebbek) aránya az állandó népességhez képest pedig 17 %, ami az országos átlag (21%) alatt marad. A településekre levetítve megállapítható, hogy Bátorliget, Ömböly, Penészlek és Terem lakossága erősen elöregedett. Ahol viszont az idősek aránya a gyermekkorúakhoz viszonyítva alacsony, ott a roma lakosság nagyobb arányban él. A közösséget alkotó települések lakosság száma 47 222 fő, ami a megye népességének 8.05 %-a. A legnépesebb települése Hodász, 3 482 fővel, a legalacsonyabb népességszámú pedig Ömböly, 460 fővel. A térség a népsűrűségét tekintve (56 fő/km2) a ritkábban lakott területek közé tartozik. A legmagasabb népsűrűségű település Nyírcsászári (95 fő/km2 ), a legalacsonyabb Terem község (14 fő/km2). A közösség területén a népességszámban drasztikus fogyás következett be a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, majd megfordult a tendencia és a lakosságszám növekedésnek indult. Ezt a népességszám alakulást a természetes szaporodás és a vándorlási folyamatok eredményei határozzák meg. A demográfiai adatokat a megyei térségek szintjén vizsgálva megállapítható, hogy e térségben a legnagyobb a fiatalkorúak aránya, ami a cigányság népesedésével hozható összefüggésbe. Azok a települések, ahol kis számban, vagy nincs roma kisebbség, folyamatos lélekszámcsökkenéssel és elöregedéssel küzdenek. Ezzel ellentétben, ahol nagyszámú a roma kisebbség, növekszik a település lélekszáma a rohamos szaporodás miatt. A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Szinte minden településre jellemző, hogy kitermelődött értelmisége elvándorol lakhelyéről. Az elvándorlók jelentős részét a képzettebb, munkaképes fiatalok teszik ki, akik munkalehetőség és egy komfortosabb élet reményében nagyobb városokban próbálnak elhelyezkedni. Az elvándorlás már a középiskolás korban elkezdődik és a megmaradó népesség körében egyre kevesebb a képzett, fiatal munkaerő, és újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. A korösszetételt vizsgálva pozitív lehetőségeket rejt magában, hogy az állandó népesség 62 %-a aktív korú, 15-59 éves kor közé esik. Az időskorúak (59 évesnél idősebbek) aránya az állandó népességhez képest pedig 17 %, ami az országos átlag (21%) alatt marad. A településekre levetítve megállapítható, hogy Bátorliget, Ömböly, Penészlek és Terem lakossága erősen elöregedett. Ahol viszont az idősek aránya a gyermekkorúakhoz viszonyítva alacsony, ott a roma lakosság nagyobb arányban él. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 Ezeken a településeken jelenleg egy népesség-cserélődési folyamat zajlik, amely különböző társadalmi problémákat vetít előre. Jelenleg lép felnőtt-, és szülőkorba az a fiatal, roma nemzedék amelynek tagjai soha nem látták a szüleiket rendszeres munkát végezni. Így ezeknek a fiataloknak nem csak alulképzettségük ad okot a tartós munkanélküliségre, illetve alkalmi, napszámos munkákra, hanem mert ehhez a nem rendszeres munkavégzéshez, gyűjtögetéshez, esetleg segélyekből történő megélhetéshez szocializálódtak. Mivel egyetlen megbízható adatgyűjtés sincs a roma népesség létszámáról és arányáról, összességében megállapítható, hogy a roma lakosság legalább kétszeresét érzékelik a települések vezetői, mint amennyit a 2001-es Népszámlálási adatok tükröznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 7 3 0 26 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 27% 12% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park ▪Biztosítási iroda Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Állati hulladék tároló ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 A közlekedést tekintve a térség elérhetősége javult az M3-as autópálya közelségével, ami kedvezően hat a gazdasági fejlődésére is. Az egyetlen főútvonal a 471-es számú kétsávos út, amely délnyugat-északkelet irányban kettémetszi a térséget, innen pedig négy irányban futnak sugarasan a változó minőségű helyközi utak. A sugarakat körkörösen összekapcsoló vonalak híján a térségben több zsáktelepülés is található (Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly). A térségen egyetlen vasúti fővonal fut át Debrecen felől halad Mátészalka, Záhony felé. A vasúttal nem rendelkező településeken a Szabolcs- és a Hajdú Volán autóbuszai egészítik ki a tömegközlekedést. A tömegközlekedési infrastruktúra állapotára jellemző, hogy mind a közúti, mind a vasúti tömegközlekedést kiszolgáló építmények (buszmegállók, várótermek, buszöblök) fejlesztésre szorulnak. A kerékpáros közlekedés, mint a legkisebb környezeti terheléssel járó közlekedési mód támogatása szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Környezetvédelmi Programjában (2003.) is. A térségben Nyírcsászáriban, Nyírlugoson és Máriapócson található 2km, 0,5km, illetve 0,9km hosszú belterületi kerékpárút, Máriapócsot Pócspetrivel összekötő út hossza 2,3km. Az 1990-es években megye szerte jelentős kommunális infrastruktúra-fejlesztések történtek. Vezetékes gázellátással a térség valamennyi települése rendelkezik. Megoldott a vezetékes ivóvízzel való ellátás is, a lakások 70-80%-a be van kötve a vízhálózatba, a településeken összesen 304,6km kiépített vízvezeték található. 1990. és 2002. közötti időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiugróan magas volt a szennyvízcsatorna hálózat növekedési üteme (a megyei-366,0%, az országos 227,6%), ennek ellenére a térségben csak Máriapócson, Nyírlugoson, Nyírmihálydiban, Pócspetriben és Kántorjánosiban található kiépített csatornarendszer. A többi településen történő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése agglomerációnként eltérő ütemezésben fog megtörténni a következő időszakban. Biológiai szennyvíztisztító telep található Máriapócs és Pócspetri között, Nyírlugoson, valamint Nyírbátorban. A térségben megoldott a kommunális hulladékgyűjtés, annak heti rendszerességgel megtörténik az elszállítása települések helyi hulladéklerakóiba. A közlekedést tekintve a térség elérhetősége javult az M3-as autópálya közelségével, ami kedvezően hat a gazdasági fejlődésére is. Az egyetlen főútvonal a 471-es számú kétsávos út, amely délnyugat-északkelet irányban kettémetszi a térséget, innen pedig négy irányban futnak sugarasan a változó minőségű helyközi utak. A sugarakat körkörösen összekapcsoló vonalak híján a térségben több zsáktelepülés is található (Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly). A térségen egyetlen vasúti fővonal fut át Debrecen felől halad Mátészalka, Záhony felé. A vasúttal nem rendelkező településeken a Szabolcs- és a Hajdú Volán autóbuszai egészítik ki a tömegközlekedést. A tömegközlekedési infrastruktúra állapotára jellemző, hogy mind a közúti, mind a vasúti tömegközlekedést kiszolgáló építmények (buszmegállók, várótermek, buszöblök) fejlesztésre szorulnak. A kerékpáros közlekedés, mint a legkisebb környezeti terheléssel járó közlekedési mód támogatása szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Környezetvédelmi Programjában (2003.) is. A térségben Nyírcsászáriban, Nyírlugoson és Máriapócson található 2km, 0,5km, illetve 0,9km hosszú belterületi kerékpárút, Máriapócsot Pócspetrivel összekötő út hossza 2,3km. Az 1990-es években megye szerte jelentős kommunális infrastruktúra-fejlesztések történtek. Vezetékes gázellátással a térség valamennyi települése rendelkezik. Megoldott a vezetékes ivóvízzel való ellátás is, a lakások 70-80%-a be van kötve a vízhálózatba, a településeken összesen 304,6km kiépített vízvezeték található. 1990. és 2002. közötti időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiugróan magas volt a szennyvízcsatorna hálózat növekedési üteme (a megyei-366,0%, az országos 227,6%), ennek ellenére a térségben csak Máriapócson, Nyírlugoson, Nyírmihálydiban, Pócspetriben és Kántorjánosiban található kiépített csatornarendszer. A többi településen történő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése agglomerációnként eltérő ütemezésben fog megtörténni a következő időszakban. Biológiai szennyvíztisztító telep található Máriapócs és Pócspetri között, Nyírlugoson, valamint Nyírbátorban. A térségben megoldott a kommunális hulladékgyűjtés, annak heti rendszerességgel megtörténik az elszállítása települések helyi hulladéklerakóiba. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 A térség adottságait tekintve, a napsütéses órák magas száma, a nagyarányú erdősültség, a termálvíz jelenléte az alternatív energiahasznosítás lehetőségeit hordozza magában. A megújuló energiaforrások felhasználásának kialakítása (geotermikus- és napenergia felhasználása, pellettel és faaprítékkal történő fűtési rendszerek kialakítása) környezetkímélő és gazdaságos fenntartást biztosíthat az önkormányzati intézmények, civil szervezetek és vállalkozások által használt épületekben történő feladatellátásra. Az info-kommunikációs technika kiépítettségi szintje alacsony, a közösség lefedettségi területének alig 20 %- án van lehetőség szélessávú internet elérésére. Hiányoznak az erre épülő szolgáltatások (térfigyelő rendszerek, szociális jelzőrendszer, tv adás stb.). A kommunikációban még mindig a telefon és a fax a legfőbb eszköz. A térség adottságait tekintve, a napsütéses órák magas száma, a nagyarányú erdősültség, a termálvíz jelenléte az alternatív energiahasznosítás lehetőségeit hordozza magában. A megújuló energiaforrások felhasználásának kialakítása (geotermikus- és napenergia felhasználása, pellettel és faaprítékkal történő fűtési rendszerek kialakítása) környezetkímélő és gazdaságos fenntartást biztosíthat az önkormányzati intézmények, civil szervezetek és vállalkozások által használt épületekben történő feladatellátásra. Az info-kommunikációs technika kiépítettségi szintje alacsony, a közösség lefedettségi területének alig 20 %- án van lehetőség szélessávú internet elérésére. Hiányoznak az erre épülő szolgáltatások (térfigyelő rendszerek, szociális jelzőrendszer, tv adás stb.). A kommunikációban még mindig a telefon és a fax a legfőbb eszköz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.00 0.020.04 11%7% 0.120.09 1.810.68 7%13%

39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪725 ▪Község▪2,042 ▪Nagyközség▪3,482 ▪Község▪2,207 ▪Község▪1,794 ▪Város▪2,252 ▪Község▪2,361 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bátorliget Encsencs Hodász Kántorjánosi Kisléta Máriapócs Mérk Munkanél- küliség (%) ▪16.56% ▪22.09% ▪22.55% ▪30.68% ▪11.45% ▪15.18% ▪16.76% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪277,511 ▪195,122 ▪189,796 ▪145,550 ▪283,199 ▪311,711 ▪235,472 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.170 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪2.469 ▪0.000 ▪1.000 ▪0.000

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪3,037 ▪Nagyközség▪3,318 ▪Község▪1,297 ▪Község▪677 ▪Község▪1,237 ▪Község▪2,123 ▪Község▪1,928 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírkáta Munkanél- küliség (%) ▪20.32% ▪16.39% ▪14.86% ▪22.67% ▪15.06% ▪15.68% ▪25.04% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪279,296 ▪274,910 ▪335,523 ▪198,489 ▪271,085 ▪250,231 ▪185,783 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.306 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪3,054 ▪Község▪2,787 ▪Község▪2,036 ▪Község▪857 ▪Község▪2,041 ▪Község▪460 ▪Község▪1,050 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nyírlugos Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Munkanél- küliség (%) ▪14.98% ▪13.73% ▪9.61% ▪40.95% ▪21.61% ▪17.18% ▪15.72% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪266,186 ▪352,728 ▪192,199 ▪86,794 ▪266,362 ▪209,665 ▪260,689 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,906 ▪Község▪1,766 ▪Község▪701 ▪Község▪1,090 ▪Község▪994 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Piricse Pócspetri Terem Tiborszállás Vállaj Munkanél- küliség (%) ▪23.26% ▪13.24% ▪18.74% ▪20.81% ▪15.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪189,219 ▪309,520 ▪300,492 ▪286,408 ▪366,357 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.054 ▪0.000

43 Települések egy mondatos jellemzése 1/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bátorliget ▪„Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is jelentősen elmaradott, súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő település. A legnagyobb problémát az elöregedés jelenti, a lakosság 25.1%-a 60 év feletti. A Natura 2000 természetvédelmi terület települést érintő része nem megfelelően van kihasználva, hiányzik a marketing.” ▪Encsencs ▪„Munkanélküliség, alacsony jövedelmi viszonyok, alacsony iskolai végzettség, közbiztonság hiányosságai, hátrányos helyzetű lakosság növekedése, gyenge versenyképességű vállalkozások, gyengülő belső kohézió, életszínvonal növekedéséhez kapcsolódó szolgáltatások hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése, a Bátorligeti ősláphoz, a jégkorszaki maradvány rendkívüli természeti értékéhez kapcsolódóan, melynek fejlesztése gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is jelentős. Képzett fiatalok akiknek letelepedését segítése, ami csökkenti az elvándorlást és az elöregedési folyamatot.” ▪„Aktív civil szervezetek innovatív ötletei, határmenti fekvésből adódó előnyök, vadászturizmus megléte és fejleszthetősége, nagy arányú erdősültségből adódó mezőgazdasági potenciál, nagy létszámú aktív korú munkanélküli lakosság”

44 Települések egy mondatos jellemzése 2/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hodász ▪„Szennyvíz elvezetése nem megoldott. Hulladélerakó megszüntetése. Művelődési központ és Teleház nincs. Településkép kialakítása nem megoldott. Utak és csapadékvíz elvezetés elmaradott. Egészségügyi épületek leromlott állapotban vannak. Kerékpárút-hálózat hiányzik. Alacsony képzettségű lakosság. Magas munkanélküliségi ráta.” ▪Kántorjánosi ▪„Alacsony képzettségű munkaerő. Munkahelyek hiánya. Jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű családok aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Meglévő földterületek minél magasabb szintű kihasználása. Turisztikai attrakciók fejlesztése. Nagy számú munkaképes lakosság. Aktív civil szervezetek jelenléte.” ▪„Nagy számú emberi erőforrás, mely fejlesztésre szorul. Civil szervezetek erősítése. Aktív egyesületi élet. Vállalkozások letelepedésének számára megfelelő terület. Infrastruktúra megléte (úthálózat, víz, szennyvíz, internet, kábel TV).”

45 Települések egy mondatos jellemzése 3/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisléta ▪„Nagy számú munkanélküliség. Alacsony képzettségi szint. Halmozottan hátrányos helyzetű családok magas aránya.” ▪Máriapócs ▪„Alacsony iskolai végzettségűek részére képzés biztosításával munkalehetőség megteremtése, Kossuth tér felújítása, Monostor köz megnyitása-kiépítése, középületek felújítása, belterületi csapadékvíz elvezetés kiépítése. Általános és alapfokú művészeti iskola étterem és konyha kiépítése. Idősek otthona bővítése. Dózsa György szilárd burkolattal történő ellátása. Utak felújítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A két főútvonalhoz való közelség. Nagy számú aktív munkaerő. A mezőgazdaság számára jó természeti adottságok. Aktív egyesületi élet.” ▪„Gyógyfürdő és üdülőövezet kiépítése. A város turisztikai fejlesztése. Általános iskola rekonstrukciója. Új tornacsarnok építése.”

46 Települések egy mondatos jellemzése 4/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mérk ▪„Alacsony foglalkoztatási szint. Emberi erőforrás képzetlensége. Halmozottan hátrányos helyzetű családok magas aránya.” ▪Nyírbéltek ▪„Magas a munkanélküliek, alkalmi munkákból élők száma, nagyon szűk az adófizetők köre. Alacsony jövedelmi viszonyok, a lakosság alacsony iskolai végzettségű, magas az elvándorlás (népességcserélődés, hátrányos helyzetű csoportok részaránya növekszik, a rendelkezésre álló munkareők nem megfelelő képesítéssel rendelkeznek, rossz minőségűek a termőföldek, alacsony vállalkozói aktivitás” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A román határ közelsége. Jó minőségű termőföld.” ▪„Fiatalkorú lakosság kiemelkedően magas aránya, erdővel borított területek aránya az utóbbi években dinamikusan emelkedett. Barna és zöld mezős beruházásokra alkalmas ingatlanok rendelkezésre állnak. Sokszínű idegenforgalmi adottságok, kulturális rendezvények szervezése, internethozzáférés biztosított, az ADSL telekommunkikációs rendszer kialakított a településen, civil szervezetek”

47 Települések egy mondatos jellemzése 5/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírbogát ▪„Szennyvízberuházás hiánya. Ivóvíz minőség javítása (hálózat csere). Belterület szilárd burkolatú utak felújítása. 1 db út szilárd burkolattal történő ellátása. Iskola felújítása. Közétkeztetés javításához új konyha építése.” ▪Nyírcsászári ▪„Magas a munkanélküliség és képzetlen a munkaerő. A vállalkozások tőkeszegények, s ellátási területük szinte a településre korlátozódik. A 471. számú főút valamint vasútállomás kínálta lehetőségek nem érvényesülnek. Az önkormányzat az intézmények fenntartására fordíja szinte minden forrását, így a közművek leromlott állapotban vannak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település jó mezőgazdasági termőterületekkel rendelkezik. Vállalkozások száma magas, vasútvonallal ipari vágánnyal rendelkezik. Nagy forgalmú (471.sz.) főútvonal mentén helyezkedik el a település.” ▪„Aktív egyesületi tevékenység. Országos főút áthaladási szakaszán lévő település, melynek gazdasági jelentősége lehet. A Pió Atya temploma, turisztikai látványosság. A "Tragacsderbi" rendezvény hatást gyakorol a környező településekre és a médiákon keresztül országos hírű.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 6/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírderzs ▪„A szolgáltatások minősége alacsony színvonalú, elmarad az elvárttól. Művelődésre csekély lehetőség nyílik. Sok a képzetlen munkanélküli. A településen élők kevés lehetőséget látnak saját maguk fejlesztésére, érdektelenné válnak a jövőt illetően. A vállalkozások aktivitása csekély, az emberek inkább munkahelyen dolgoznának szivesen.” ▪Nyírgelse ▪„Alacsony képzettség. Kevés munkahely. Alacsony vállalkozói aktivitás. Infrastrukturális problémák önkormányzati és egyéb téren is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen közel 500 ha jó minőségű szántó van. Amely lehetőséget biztosítana az ott élőknek munkahelyek teremtése szempontjából. A településen 150 ha erdő található, melyből 20 ha az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat fafeldolgozó üzemet kíván létrehozni munkahelyteremtés céljából. Környezetbarát megoldások: faapríték, szalmabrikett.” ▪„Nagy számú aktív munkaképességű lakos. Civil szervezetek jelenléte. Emberi erőforrás fejleszthetősége. 471. számú főút közelségének lehetőségei.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 7/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírgyulaj ▪„Igen magas számú szakképzetlen, munkanélküli réteg, mely egyáltalán nem akar a munkaerő piacra visszatérni. Fokozódnak az illegális jövedelemszerzési jelenségek, egyre több bűnözésből adódó probléma jelenik meg, romlik a közbiztonság. ▪A leromlott állapotú közösségi helyek az alacsony színvonalú eszközellátotsággal nem tudják biztosítani a szférák közötti kapcsolattartást.” ▪Nyírkáta ▪„Szennyvíz kezelés megoldása. Szeméttelep lezárása és rekultiválása. Minnél több munkanélküli visszaintegrálása a dolgozók közösségébe.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az M3-as autópálya csomópontjának kiépítése, esetleges foglalkoztatók betelepülése, munkahelyek számának növelése. Megfelelő színvonalú oktatás, nevelés. ▪A falufejlesztéssel, településrehabilitációval, piactér kialakításával, játszótér építésével komfortosabb életszínvonal biztosítható a lakosság számára.” ▪„Turizmus fejlesztése, vadászat és vallási turizmus szem előtt tartásával. Mezőgazdaság az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás fejlesztése.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 8/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírlugos ▪„Nagy számú munkanélküliség. Halmozottan hátrányos helyzetű családok magas aránya. Alacsony vállalkozói aktivitás. Környezetvédelmi gondolkodásmód hiánya.” ▪Nyírmeggyes ▪„Magas a munkanélküliek száma. A helyi vállalkozások tőkeszegények.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Megyehatáron történő elhelyezkedés. Városiasság adta lehetőségek. Civil szervezetek aktivitása. Fejlett infrastruktúra.” ▪„A település közelsége Mátészalkához. A településen áthaladó 471-es főút. Aktív civil szervezetek.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 9/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírmihálydi ▪„Oktatási intézmény férőhelyének száma kevés. Több helyen folyik a tanítás. Idősek otthona férőhelyek számának problémája. Közutak rossz állapota. Halmozottan hátrányos helyzetű családok aránya magas.” ▪Nyírpilis ▪„Alacsony képzettségű munkaerő, magas munkanélküliségi arány, munkahelyek hiánya. Halmozottan hátrányos helyzetű családok magas száma. ▪A településen csökken az ott élők közötti összefogás, nincs meg a kiépített infrastruktúra a közös szabadidő és sportprogramok lebonyolításához.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„471. számú főút áthalad a településen. Civil szervezetek aktívak. Nagy számú aktív munkakorú lakosság.” ▪„Nyírbátorhoz közelsége. Humán erőforrás fejleszthetőségének lehetősége. ▪A település közösségének összekovácsolását segítené egy sport- és szabadidőcentrum kiépítése: sport- és atlétikapálya, közösségi játszótér és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházások, öltöő és kiszolgálóhelyiségek építése.”

52 Települések egy mondatos jellemzése 10/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírvasvári ▪„Alacsony foglalkoztatottság (jelentős munkanélküliség). Telelpülési vonzerő hiánya (főleg természeti).” ▪Ömböly ▪„A munkanélküliek aránya az országos átlaghoz képest nagyon magas. Zsáktelepülés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A civil szféra jelentős aktivitása. Nyírbátor város közelsége. Történelmi és kulturális hagyományok.” ▪„Ömböly település szomszédos Romániával, így mindenképpen szükséges egy határátkelőhely létesítése. Vadászturizmus kialakítása. Önkormányzati területek gazdaságfejlesztési kiaknázása.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 11/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Penészlek ▪„Az infrastruktúra nagyon fejletlen. Alacsony képzettség. Munkahelyek hiánya.” ▪Piricse ▪„Kevés munkahely. Szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya. Pénzügyi lehetőségek korlátozott volta.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti környezet kihasználása. Közösségek kialakítása és fejlesztése. Az önkormányzati infrastruktúra tovább fejlesztése. Meglévő turisztikai attrakciók (horgásztó).” ▪„Pályázati lehetőségek kihasználása. Munkahelyteremtés, emberi erőforrás fejlesztés.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 12/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pócspetri ▪„Magas munkanélküliség. Kevés foglalkoztató vállalkozás. A munkaerő képzetlen. Az önkormányzat forráshiányos.” ▪Terem ▪„Lakosság elöregedési folyamatának felgyorsulása, illetve a népesség csökkenése. Alacsony számú a munkalehetőség, a foglalkoztatottság,így nem maradnak a településen a képzett fiatalok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település Máriapócshoz és az M3-as autópályához való közelsége. Életképes és aktív civil szervezetek jelenléte. Nagy számú képzetlen, de munkaképes munkaerő.” ▪„A községet 1800 ha-os erdő veszi körül, ami biztosítaná az anyagot egy fűrészüzem létrehozásához, így új munkahelyteremtő beruházás valósulhat meg. ▪Kulturális fejlesztéssel fokozható lehet a lakosság összetartó ereje. Infrastrukturális fejlesztésekkel a itt élők életszínvonala javulna.”

55 Települések egy mondatos jellemzése 13/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiborszállás ▪„Infrastruktúra alacsony szintű kiépítettsége. A fejlesztésekre kevés tőke áll rendelkezésre. Képzetlen munkaerő. Munkanélküliség.” ▪Vállaj ▪„Alacsony képzettségű rétegek. Munkahelyek hiánya. Civil szervezetek gyenge aktivitása. Főbb centrumoktól való távolság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus. Viszonylag kedvező ingatlanár. Olcsó és jelentős munkaerő. Tranzitforgalom, logisztika, közúti, vasúti határátkelőhely érintettsége. Ecsediláp rehabilitációja. Sárvár feltárása.” ▪„Határközelség kihasználása. Turisztikai attrakciók fejlesztése. Emberi erőforrás képzés, munkahelyteremtés. Jelentős vallási turizmus.”

57 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„"A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés” ▪„"Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés.” ▪„"Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kialakítása.” ▪„"Hogy unokáink is láthassák" - Kulturális örökség megőrzése, fejlesztése.” ▪„"Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok elmélyítése.” Fő fejlesztési prioritás ▪„"Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése.” 57 4 db 3 db 4 db 2,011,719 1,398,828 1,347,656 764,045 449,215 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 4 db332,031

58 ▪Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 976,563 EUR – a(z) Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Integrált turisztikai térségfejlesztés és tematikus, határon is átnyúló fejlesztések. ▪Turisztikai közösségi létesítmények és egyéb turisztikai fejlesztések. ▪Térségi marketing, és turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása. Fő fejlesztési prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Allokált forrás (EUR) 976,563 488,280 429,688 117,188

59 ▪Mikrovállalkozások fejlesztése, létrehozása, vállakozások versenyképességének növelése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 976,563 EUR – a(z) Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Munkaerő-kínálat minőségi javítása. ▪Szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése. ▪Fafeldolgozás, faipar fejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Allokált forrás (EUR) 878,906 78,125 441,797 0

60 ▪Falumegújítás, településközpontok, épített környezet fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 976,563 EUR – a(z) Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közlekedést segítő települési infrastruktúra fejlesztése. ▪Biztonságos környezet feltételeinek megteremtése, javítása. ▪Sport-, szabadidő-, kulturális- és egyéb szolgáltatások, infrastruktúra és eszközfejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: "Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kialakítása. Allokált forrás (EUR) 1,347,656 0 0 0

61 ▪Kulturális hagyományok bemutatásához, ősi mesterségek felelevenítéséhez szükséges eszközfejlesztés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 976,563 EUR – a(z) Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Az épített kulturális örökség megőrzése. ▪Kegyeleti helyek méltó helyreállítása. Fő fejlesztési prioritás: "Hogy unokáink is láthassák" - Kulturális örökség megőrzése, fejlesztése. Allokált forrás (EUR) 78,125 451,545 234,375

62 ▪A hátrányos helyzetű közösségek társadalmi integrációjának elősegítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 976,563 EUR – a(z) Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Határon átívelő kapcsolatok kialakítása, erősítése. ▪Térségi identitástudat növelése, a belső kohézió erősítése. ▪Közösségi programok a térségben élők életminőségének javítása érdekében. Fő fejlesztési prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok elmélyítése. Allokált forrás (EUR) 19,531 155,867 137,100 136,717

63 ▪Környezettudatos gondolkodás kialakítása és megtartása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 976,563 EUR – a(z) Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A biológiai sokféleség és a természeti környezet megőrzése. ▪Környezetbarát energetikai fejlesztések, megújuló energiaforrások hasznosítása. ▪Egészséges, tiszta település kialakítása – hulladékkezelés. Fő fejlesztési prioritás: "Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése. Allokált forrás (EUR) 58,593 273,438 0 0

64 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

65 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 14% 7% 29% 8% 9% 7% 0% 15% 3% 15% 40% 16% 3% 10% 5% 2% 0% 7% 1% 20% 80% 0% 6% 0% 19% 0% 19% 50% 0% 20% 0% 20% 0% 60% 0%

66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Mikro-vállalkozások létrehozása, fejlesztése. A térségben új, illetve működő mikro- vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása. Induló jelenlegi vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzése, gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, épületgépészet, korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, valamint ▪minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése.Ugyanez a javaslat megjelenik a fafeldolgozással, és az egyéb szolgáltatásokat (1709, 1727 HPME) végző mikro-vállalkozók támogatásánál is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2013-ra 10 új vállalkozás jön létre, a támogatott mikro-vállalkozások száma pedig 35. Az új vállalkozások létrehozásával és a meglévők fejlesztésével növekszik a munkahelyek száma, ezáltal csökken a térségben a munkanélküliség. ▪Fejlődik a vállalkozói aktivitás, az innovációs képesség, nő a versenyképesség. ▪A fenntarthatóság elvei mentén végrehajtott beruházások ösztönzőleg hatnak az gazdasági szerkezet fejlesztésére, a fejlődésre, a vidéki életminőség javítására.”

2 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A agro- és falusi turizmus keretében négy napraforgós minősítésű, legalább 6 férőhelyes, a saját használatú helyiségektől elkülönített összkomfortos magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, kialakítása. Építés, épületfelújítás, korszerűsítés; az ingatlanhoz (épülethez, telekhez) kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések; a szálláshelyek berendezési tárgyainak és rekreációs fejlesztések kiépítéséhez kapcsolódó beszerzések. Elsősorban a tervezett tematikus utakat (3998; 3794; 3789 HPME) érintő településeken, ahol az ágyszám nem elégíti ki a igényeket.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A program végére kb. 30%-kal növekszik a minőségi szállásszolgáltatások száma. A fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatásával a térségben is mintaadó módon megjelennek a szálláslehetőségek ezen típusai, formái. ▪A szabadidő aktív eltöltését segítő, családbarát szolgáltatások kiépülnek. ▪A tájékoztató táblák, anyagok, brosúrák, elkészülnek.”

68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A fafeldolgozásra szakosodott kisvállalkozások, fűrészüzemek technológiai és infrastrukturális hátterének fejlesztése. A szabályoknak, balesetvédelmi előírásoknak megfelelő feltételek megteremtése. Műhelycsarnok, raktárhelyiségek, szilárdburkolatú felületek bővítése, kialakítása, üzemi mérleg, feldolgozáshoz szükséges ipari gépek berendezések, és vagyonvédelmi berendezések beszerzése stb. ▪A gyártott termékek palettájának szélesítése (pl.: fabútorok, fából készült játszótéri és egyéb térelemek stb.).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztés megvalósulásával a munkahelyek száma növekszik, csökken a munkanélküliség. ▪A megfelelő infrastruktúra kialakításával versenyképesebbeké válnak a faipari kisvállalkozások. Jól felszerelt, az előírásoknak megfelelő technológiai berendezésekkel, korszerű gépekkel működő üzemrészekben csökken a balesetek száma, növekszik a dolgozók munkahelyi komfortérzete. A feldolgozásra kerülő fafajták sokszínűségének megjelenítésével és a gyártott termékpaletta bővítésével növekszik a vállalkozások faáruból származó bevétele.”

▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A versenyképes vállalkozói ötletek megvalósulását és a meglévő vállalkozások humánerő minőségének fejlődését elősegítő, vezetési, marketing és adminisztratív ismeretek átadását célzó szaktanácsadások támogatása. ▪Települési és mikro-térségi vállalkozó fórumok létrehozása, rendszeres működtetése. ▪Információs hálózat kialakításának, elektronikus tájékoztató portál létrehozásának támogatása a térség vállalkozásainak fejlesztésére, a vállalkozások közötti kapcsolattartásra.” ▪„A meglévő és az újonnan alakuló vállalkozások olyan információ birtokába kerülnek, melyeknek segítségével hatékonyabbá válik a működésük, növekszik a versenyképességük. ▪Megismerik egymás tevékenységét a gazdasági szereplők, erősödik a kapcsolattartás, növekszik érdekérvényesítésük.” 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Komplex projekt keretében (3998; 3794; 3793 HPME) az akácfa, mint jellegzetes nyírségi termék bemutatása a telepítéstől, a feldolgozásig. A tematikus út, mint turisztikai termék, az akácfához kapcsolódó meglévő „attrakciók” mesterséges összekapcsolásával jön létre, és nem feldolgozásról, mezőgazdasági tevékenységről, illetve rendezvények szervezéséről szól. Az úthoz tartozó összes helyszínen: a tevékenység jellegének megfelelő bemutatást segítő és szolgáló eszközök, terek (vitrin, tabló, projektor, bemutatóhely) kialakítása; útjelző táblák, és az út értékeiről, attrakcióiról részletes tájékoztatást szolgáló információs táblák elhelyezése; valamint az egész utat, tevékenységeket bemutató interaktív kiállítási és egyéb információs anyagok, szakmai kiadványok készítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az Út szereplőinél (Nyírbátor Nyírerdő Rt., Piricse Holland Alma Kft. csemetés-kert, Nyírbéltek önkormányzati erdőültetvény, Encsencs pelletáló, Nyírlugos biomassza üzem, Kisléta méhészet, Nyírmihálydi, Nyírgelse, Nyírbogát, Pócspetri faipari kisüzemek és Nyírbátor KING APIS Méhészeti Kft.) és a turisztikai információs élményparkban a "Nyírség aranya" bemutatásra kerül. ▪A turisztikai piac új szegmensét megcélzó úttal növekszik a térségbe érkező turisták, a mezőgazdasági fa termelés és feldolgozás után érdeklődő szakmai közösségek száma.”

▪„” 6 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

▪„” 8 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

10 ▪„” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Kopmlex projekt keretében (3998; 3789; 3793; 3980; 3982; HPME) Mária Út, a Máriacell - Máriapócs - Csíksomlyó közép európai zarándokútvonal térségi és a rácsatlakozó LEADERES települési szakaszoknak a kiépítése. Földutakon gyalogosan, kerékpárral és lóháton (Pócspetri – Máriapócs - Nyírbogát – Piricse – Bátorliget – Ömböly); a gépjárművel is járható, (Máriapócs – Nyírgyulaj – Nyírderzs- Ópályi – Kántorjánosi - Nyírcsászári – Nyírvasvári – Terem – Vállaj) rácsatlakozóként pedig (Nyírmeggyes, Nyírkáta, Nyírbéltek, Nyírgelse, Tiborszállás) útvonalon: útvonal azonosító, útirányjelző táblák, útjelző tereptárgyak, az útról, a turisztikai vonzerőről, pecsételő helyről, ivóvíz, bolt, WC (stb.) információs táblák kihelyezése, pihenőhelyek kialakítása, zarándokkalauz, útvonaltervezés térinformatikai adatbázis és bemutató anyagok készítése.” Megoldási javaslat ▪„Létrejön egy európai zarándokútvonal térségi szakasza.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A térségben lévő, turisztikai vonzerővel bíró horgász, és szabadidőparkok, vadászházak, kerékpárkölcsönzők, tenisz-pályák, fejlesztése, létrehozása. ▪A szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a települések természeti erőforrásaira, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése. ▪Alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai; a vadászati turizmushoz; erdei turizmushoz és természetjáráshoz; horgászathoz; és kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztésekkel minden településen a helyi lakosság igényeihez igazodóan, korszerű infrastruktúrával ellátott, szabadidős-, sport- és hobbitevékenységekhez kapcsolódó területek kerülnek felújításra, újak pedig kialakításra. ▪Növekszik a térségbe érkező turisták száma, illetve a célcsoportok által a szabadidőparkokban, a vadászházakban, horgász és sportcentrumokban eltöltött órák száma. ▪A beruházások fokozzák a társadalmi fenntarthatóságot, biztosítva a természeti értékek maximális védelmét.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Elsősorban a helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából, új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére: az önkormányzatok által kijelölt területek körbekerítése; árusító standok, pihenőpadok, információs táblák elhelyezése; szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvíz- elvezetés, energia- és vízellátás; valamint a szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítása, fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„Növekszik a helyi lakosság igényeihez igazított, komfortosan működő piacok száma. ▪2011-ben a térség minden települése (ahol a lakossági igény indokolja) rendelkezik piactérrel, ahol biztonságos és esztétikus helye lesz az értékesítésnek. ▪Elsősorban a helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javulásával növekszik a termelők árbevétele.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Az épített kulturális örökségek megőrzése céljából a legkritikusabb állapotban lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felújítása. Az építmények rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az épület belső, (megújuló erőforrásokat, környezetbarát technológiákat alkalmazva) felújítása, valamint az épletekhez kapcsolódó zöld felületek, gyalogutak, parkolók létrehozása, felújítása. ” Megoldási javaslat ▪„A különböző védettségi szintű objektumoknak a helyreállításával és korszerűsítésével, megmenekülnek az épületek a fokozott leépüléstől. ▪A fejlesztés szebbé teszi a lakókörnyezetet, hozzájárul a településkép és a környezet állapotának javításához, ezáltal nő a települések vonzereje is. ▪A tájékoztató táblák információt közölnek, a kiadványok, pedig bemutatva a jelenlegi és a majdani elért állapotot, hozzájárulnak a LEADER népszerűsítéséhez is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közterületek állapotának javítása érdekében, védelem alatt nem álló közparkok fejlesztése, fás szárú, lágyszárú növények beszerzése és telepítése, a parkosítás öntözőrendszerének kiépítése; pihenőhelyek, sétaút kialakítása; a turisztikai tematikus (3998; 3794; 3789 HPME- kben tervezett történelmi/kulturális/gasztronómiai/agro, és vallási) útvonalak mentén fekvő zöld felületek, használati, pad, asztal, hulladékgyűjtő- és tároló, esőbeálló (stb); látvány térelemek kialakítása, a meglévők fejlesztése, valamint információs és üdvözlő táblák beszerzése.” Megoldási javaslat ▪„A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósulásával szép és élhetőbb környezetet, otthonosabb és harmonikusabb településképet teremtenek. ▪Nő a települések zöld területeinek négyzetméter száma. ▪Az információs táblák, közterületi térképek kihelyezése segíti az odaérkezőket a településen belüli tájékozódásban, eligazodásban.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A „városi életminőség a falun” cél elérése érdekében az épített környezet fejlesztése, a települések központját alkotó vagy közvetlenül övező, a településeken áthaladó szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő, védelem alatt nem álló épületek és a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető tematikus útvonalak mentén (3998; 3794; 3789 HPME) fekvő, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása. Kültéri játszóterek kialakítása, a meglévők előírás szerinti korszerűsítése. Környezeti állapot és falukép javítását szolgáló kisléptékű infrastrukturális beruházás keretében az épített és természeti környezet védelme és a bűnmegelőzés érdekében szükségszerű térfigyelő kamerarendszerek felállítása a települések kiemelten veszélyeztetett terein, és építményeinél, valamint az idegenforgalom szempontjából jelentős helyeken. ▪A polgárőr egyesületeken belüli, és azok közötti kommunikáció feltételrendszerének fejlesztése, a térség polgárőreinek egységes megjelenése, figyelemfelkeltő és jelzőeszközök beszerzése.” Megoldási javaslat ▪„Az érintett épületek felújításra, a játszótéri eszközök és használati térelemek beszerzésre kerülnek. Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét, valamint tőkebefektető és turisztikai vonzerővel is felruházza a térség falvait. ▪2011-re megtörténik a térfigyelő kamerarendszerek kiépítése és szakszerű használata, így csökken a rongálások és az épített környezeti pusztítások mértéke. A térség polgárőreinek egységes megjelenése, és az egymás közötti kommunikációs eszközök rendszerbe állítása fokozza az együttműködést, a hatékonyságot.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Elsősorban térséggel közvetlenül határos területek természetföldrajzi, etnikai egymásrautaltságában rejlő lehetőségek kihasználása, a meglévő testvér-települési kapcsolatok ápolása, a tapasztalatcserék és példaértékű tevékenységek támogatásán keresztül. ▪Továbbá teret biztosítani a különböző rendezvények, látóutak, fórumok, kiállítások és kiadványok útján, a tervezett tematikus, határokon átnyúló fejlesztéseknek (3998. HPME-t), figyelembe véve a tartós partnerkapcsolatokat célzó új kezdeményezéseket.” Megoldási javaslat ▪„15 db stabilan működő testvér települési kapcsolat alakul ki 2013- ra.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Partnerség, együttműködés, kooperáció fejlesztése a kultúra eszközeinek, a térségi fesztiválok szervezésének támogatásával. Meglévő fesztiválok fejlesztése, újak szervezése, melyek több műfajt felölelő, a helyszín hagyományaihoz igazodó, kulturális értéket képviselő programokkal járulnak hozzá a pozitív Nyírség-kép kialakításához. Előnyben részesülnek a mikrotérségi, 3-5 település összefogásával megvalósuló rendezvények és a több napos programok.” Megoldási javaslat ▪„Évente 6-8 színvonalas mikrotérségi fesztivál valósul meg, amelyek fokozzák a térség látogatottságát.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Legalább helyi védelem alatt álló kegyeleti helyek méltó helyreállítása. Olyan kegyeleti célokat szolgáló lezárt vagy működő, temető/köztemető, amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. ▪A temetőn kívüli temetkezési emlékhely és környezetük rendbetétele, szükség esetén bekerítése, parkolók kialakítása, valamint a tervezett turisztikai útvonalak (3998; 3794 HPME) mentén a kegyeleti, memoriális vagy hálaadási indíttatásból állított helyi védelem alatt álló keresztek felújítása, és ezzel összefüggésben tájékoztató kiadványok készítése.” Megoldási javaslat ▪„A lezárt vagy működő, temető, köztemető és egyéb kegyeleti helyek megszépülnek és megújulnak, a bekerítéssel növekszik védelmük. Méltó módon történik a megemlékezés azokról az elődökről, akik tetteikkel vagy egyszerűen életükkel a közjavát szolgálták. Ezzel példát mutatva a sírhelyek gondozóinak is. A megvalósított fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztató kiadványok, hozzájárulnak a LEADER népszerűsítéséhez, a helyi identitás fejlesztése pedig a társadalmi fenntarthatósághoz.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/42 Kód: ÉA-58-GF-A-02 Sorszám: 3799 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Jelentős számú gyermek és ifjúsági egyesület, alapítvány működik a településeken, melyeknek kapcsolatai más hazai és nemzetközi szervezetekkel folyamatosan növekszik. E kapcsolatokból kifolyólag növekszik egymás látogatása, a térségbe érkező csoportok száma, ami növeli a különböző szabadidő- és sportprogramok számát is. Hiányoznak, illetve fejlesztésre szorulnak az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek. Helyzet/ adottság ▪A térségben élő fiatalok száma magas és kevés olyan lehetőség van számukra a kikapcsolódáshoz, ami igazodik az ő generációs igényeikhez, biztosítja a szabadidő aktív eltöltését. Az ideérkező csoportoknak nincs biztosítva a megfelelő színvonalú szálláshely, így nem maradnak a térségben. ▪Hiányoznak, vagy nem megfelelőek a kapcsolódó szolgáltatások, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küzdenek. Probléma/ lehetőség ▪A térségben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, legalább 30 férőhelyes, minimum „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor, és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése. Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra bel- és/vagy kültéri rekreációs fejlesztések megvalósítása (pl: belső út, parkoló, kerítés; megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések; sporttér; állatsimogató és bemutató hely kiépítése stb). Megoldási javaslat ▪A térségben új, ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek létesülnek, a meglévők megújulnak. Az ifjúsági korosztály újabb piaci szegmensként jelenik meg a térségi turisztikai piacon. ▪Valamint a fejlesztések a térségben élők életminőségének javítása érdekében tervezett programok (1718; 1713; 1723 HPME) helyszíneiként hozzájárulnak a térség természeti és kulturális értékek megismertetéséhez (1720 HPME). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret195313 EUR▪Önkormányzatok100% 585938 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága585938 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/42 Kód: ÉA-58-GF-A-02 Sorszám: 3799 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/42 Kód: ÉA-58-GF-A-01 Sorszám: 3798 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Minőségi szálláshelyek és szolgáltatások kialakítása, javítása. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség számos kiemelkedő értékű természeti, építészeti értékkel, kulturális, történelmi örökséggel és hagyománnyal, országos és nemzetközi hírű rendezvénnyel rendelkezik. Máriapócs, a „Nemzet Szentélye”, világszerte ismert zarándokhely, a Könnyező Máriához évente többszázezren érkeznek. ▪Ennek megfelelően a térségben viszonylag sokszínű a szálláskínálat (pl. zarándokház, ökocentrum vendégházak, panziók, kúriák). Ugyanakkor hiányoznak az agro- és falusi turizmusra specializálódott minősített magán szállásférőhelyek. Helyzet/ adottság ▪A vallási turizmus keretében érkezők magas száma adott, ennek ellenére mégis alacsonyak a vendégéjszakai adatok. ▪Probléma, hogy alacsony a turisztikai ágazat jövedelemtermelő képessége, a fajlagos költés, kevés a vendégéjszakák száma, kicsi a kapacitáskihasználtság, így a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. Hiányoznak és/vagy nem megfelelőek a kapcsolódó szolgáltatások. Probléma/ lehetőség ▪A agro- és falusi turizmus keretében négy napraforgós minősítésű, legalább 6 férőhelyes, a saját használatú helyiségektől elkülönített összkomfortos magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, kialakítása. Építés, épületfelújítás, korszerűsítés; az ingatlanhoz (épülethez, telekhez) kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések; a szálláshelyek berendezési tárgyainak és rekreációs fejlesztések kiépítéséhez kapcsolódó beszerzések. Elsősorban a tervezett tematikus utakat (3998; 3794; 3789 HPME) érintő településeken, ahol az ágyszám nem elégíti ki a igényeket. Megoldási javaslat ▪A program végére kb. 30%-kal növekszik a minőségi szállásszolgáltatások száma. A fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatásával a térségben is mintaadó módon megjelennek a szálláslehetőségek ezen típusai, formái. ▪A szabadidő aktív eltöltését segítő, családbarát szolgáltatások kiépülnek. ▪A tájékoztató táblák, anyagok, brosúrák, elkészülnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-03 Sorszám: 3998 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Integrált turisztikai térségfejlesztés és tematikus, határon is átnyúló fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A nyírségi térség számos kiemelkedő értékű természeti, építészeti értékkel, kulturális, történelmi örökséggel és hagyománnyal, országos és nemzetközi hírű rendezvénnyel rendelkezik. A térségnek kedvező a földrajzi elhelyezkedése, a három országhatár közelsége, a négy ország (Szlovákia, Ukrajna, Románia és hazánk) szomszédos területeinek közös történelmi múltja, a vállaji romániai határátkelő, valamint a meglévő határokon átnyúló kapcsolatok, a turizmus szempomtjából is kiváló adottság. Helyzet/ adottság ▪Az érintett településeken a vonzerőadottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, folyamatos keresletet és bevételt nem eredményez. Ugyanakkor világszerte nő a tematikus utak, a kulturális értékek, gasztronómiai programok iránti kereslet. ▪A térségi turisztikai fogadóterületen átnyúló tematikusút fejlesztése, nemzetközi együttműködés keretében kiváló lehetőség a turizmusélénkítésre. Probléma/ lehetőség ▪A „Négy ország egy Nemzet” gondolat jegyében a különféle turisztikai vonzerők és meglévő attrakciók élményláncszerű összefűzésével létre jövő, a Nyírség értékeit, ízeit, történelmét, kultúráját és gasztronómiáját bemutató útvonal kialakítása komplex projekt keretében (3794; 3789; 3793; 3980; 3982 HPME). A kapcsolódó településeken az út értékeiről és attrakcióiról részletes tájékoztatást nyújtó információs táblák kerülnek elhelyezésre; valamint az egész utat bemutató interaktív kiállítási és egyéb információs anyagok készülnek. Megoldási javaslat ▪Létrejön 1 db „Nyírség értékei” tematikus útvonal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19531 EUR▪Önkormányzatok0% 195312 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága195312 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-03 Sorszám: 3998 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-01 Sorszám: 3793 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Integrált turisztikai térségfejlesztés és tematikus, határon is átnyúló fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Máriapócs, a „Nemzet Szentélye”, az „Európai Máriás háló” tagja, világszerte ismert zarándokhely. A Könnyező Máriához immár több mint háromszáz éve, évente többszázezren érkeznek. ▪A többség zarándokként jön, a vallás gyakorlása, hite megerősítése céljából, de növekszik azon utazók száma, akik turisztikai látványosságként választják úti célként e szent helyet. ▪A lakosság vendégszerető, az évszázadok során kialakult az idelátogatók fogadásának kultúrája, ennek ellenére a turizmusból a térségben élőknek –ma már egyáltalán nem, vagy alig származik bevétele. Helyzet/ adottság ▪A kedvező, sokszínű adottságokról, a Nyírség értékeiről, a vallási turizmus keretében ide érkezők többségének szinte semmilyen információja nincs. Ezért hiába jönnek nagyszámban a turisták, arányában kevés időt töltenek itt, így a turizmus jövedelemteremtő képessége is alacsony szintű marad. ▪Egy park kialakítása lehetőség a látogatók érdeklődősének a felkeltésére, arra ösztönözve, hogy a meglévő értékeinket személyesen megtapasztalják. Probléma/ lehetőség ▪Komplex projekt keretében Kulturális Turisztikai Információs élménypark létrehozása Máriapócson (3998; 3794; 3789; 3980; 3982 HPME). Egy egész napos program-lehetőséget biztosító, a zarándokok, a vallási, és egyéb turizmus keretében érkezők számára vonzó, élményt és információt nyújtó turisztikai attrakció megvalósítása. A Nyírség értékeinek, a tematikus utaknak, a térségben élő/élt hírességek, alkotók (1176 HPME), a nyírségi hagyományőrző tevékenységek, valamint a roma és ruszin kisebbségek kultúrájának (1711 HPME) innovatív termékekkel, kreatívan történő bemutatása kiállító teremben, nyitott színekben és szabadtéren. Megoldási javaslat ▪Máriapócson létrejön 1 db Kulturális Turisztikai Információs élménypark. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret136718 EUR▪Önkormányzatok0% 136718 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága136718 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-01 Sorszám: 3793 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Máriapócs ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-02 Sorszám: 3794 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Integrált turisztikai térségfejlesztés és tematikus, határon is átnyúló fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A közösség településére, a világhírű búcsújáróhelyre, a Nemzet Szentélyére, Máriapócsra, a Kegytemplomára és a Könnyező Szűz Mária Ikonjára alapozva öt magyarországi turisztikai régiót érintő, a Nyírséget átszelő (Mariazelltől Máriapócson át Csíksomlyóig tartó), 1400 km- es közép-európai zarándokútvonal fejlesztésére vonatkozó tervek elkészültek. Helyzet/ adottság ▪A vallási turizmus világszerte dinamikusan növekszik, a zarándoklatok, pedig egyfajta reneszánszukat élik. ▪Ausztriát, hazánkat és Romániát összekötő zarándokút kiépítése lehetőséget biztosít a térségi települések látványosságainak, rendezvényeinek bemutatására, hozzájárulnak a helyi örökség megőrzéséhez, erősítik a helyi identitástudatot, kevésbé ismert vonzerőket is bekapcsolnak, és kedveznek a helyi gazdaságnak. Probléma/ lehetőség ▪Kopmlex projekt keretében (3998; 3789; 3793; 3980; 3982; HPME) Mária Út, a Máriacell - Máriapócs - Csíksomlyó közép európai zarándokútvonal térségi és a rácsatlakozó LEADERES települési szakaszoknak a kiépítése. Földutakon gyalogosan, kerékpárral és lóháton (Pócspetri – Máriapócs - Nyírbogát – Piricse – Bátorliget – Ömböly); a gépjárművel is járható, (Máriapócs – Nyírgyulaj – Nyírderzs- Ópályi – Kántorjánosi - Nyírcsászári – Nyírvasvári – Terem – Vállaj) rácsatlakozóként pedig (Nyírmeggyes, Nyírkáta, Nyírbéltek, Nyírgelse, Tiborszállás) útvonalon: útvonal azonosító, útirányjelző táblák, útjelző tereptárgyak, az útról, a turisztikai vonzerőről, pecsételő helyről, ivóvíz, bolt, WC (stb.) információs táblák kihelyezése, pihenőhelyek kialakítása, zarándokkalauz, útvonaltervezés térinformatikai adatbázis és bemutató anyagok készítése. Megoldási javaslat ▪Létrejön egy európai zarándokútvonal térségi szakasza. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19531 EUR▪Önkormányzatok100% 97656 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97656 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma26 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-02 Sorszám: 3794 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/42 Kód: ÉA-58-GF-A-06 Sorszám: 3789 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Integrált turisztikai térségfejlesztés és tematikus, határon is átnyúló fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A megye erdőterületének mintegy negyede található a térségben (35%-os erdősültség). A települések közül a legmagasabb arányú erdővel borított területtel Ömböly (70%), Nyírgelse (62%), Nyírlugos (56%), Nyírbéltek (47%), valamint Terem és Encsencs (41%) rendelkezik. ▪Uralkodó fafaj az akác (53 %), amely egyedülálló az európai fafajok között. Kiemelkedő tartóssága, kemény, nehéz és tartós fája miatt különösen környezetbarát anyagnak tekinthető. Az elfoglalt területe és széles felhasználási köre miatt joggal nevezik a Nyírség aranyának. Helyzet/ adottság ▪Akácvirágzáskor a Nyírség a méhészek paradicsoma. ▪Az akác felhasználási területe (kerti és játszótéri berendezések, gátak, bányafa, vezetékoszlop, szőlőkaró, gazdasági szerszámfa, épületfa és a legkiválóbb tűzifa) széleskörű. ▪A térségben a fafajtához köthető bemutatásra alkalmas szereplők (csemetés-kertek, erdészetek, fafeldolgozó üzemek, méhészek, méz, biomassza, pellet előállító üzemek) adottak. Probléma/ lehetőség ▪Komplex projekt keretében (3998; 3794; 3793 HPME) az akácfa, mint jellegzetes nyírségi termék bemutatása a telepítéstől, a feldolgozásig. A tematikus út, mint turisztikai termék, az akácfához kapcsolódó meglévő „attrakciók” mesterséges összekapcsolásával jön létre, és nem feldolgozásról, mezőgazdasági tevékenységről, illetve rendezvények szervezéséről szól. Az úthoz tartozó összes helyszínen: a tevékenység jellegének megfelelő bemutatást segítő és szolgáló eszközök, terek (vitrin, tabló, projektor, bemutatóhely) kialakítása; útjelző táblák, és az út értékeiről, attrakcióiról részletes tájékoztatást szolgáló információs táblák elhelyezése; valamint az egész utat, tevékenységeket bemutató interaktív kiállítási és egyéb információs anyagok, szakmai kiadványok készítése. Megoldási javaslat ▪Az Út szereplőinél (Nyírbátor Nyírerdő Rt., Piricse Holland Alma Kft. csemetés-kert, Nyírbéltek önkormányzati erdőültetvény, Encsencs pelletáló, Nyírlugos biomassza üzem, Kisléta méhészet, Nyírmihálydi, Nyírgelse, Nyírbogát, Pócspetri faipari kisüzemek és Nyírbátor KING APIS Méhészeti Kft.) és a turisztikai információs élményparkban a "Nyírség aranya" bemutatásra kerül. ▪A turisztikai piac új szegmensét megcélzó úttal növekszik a térségbe érkező turisták, a mezőgazdasági fa termelés és feldolgozás után érdeklődő szakmai közösségek száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret195313 EUR▪Önkormányzatok100% 58594 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58594 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/42 Kód: ÉA-58-GF-A-06 Sorszám: 3789 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Pócspetri ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-08 Sorszám: 4090 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Turisztikai közösségi létesítmények és egyéb turisztikai fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségnek - a kiemelkedő értékű természeti, építészeti értékei, kulturális, történelmi öröksége és hagyományai, országos és nemzetközi hírű rendezvényei mellett -, viszonylag gazdag a vad és halállománya, jól szervezettek a vadásztársaságok, a horgász egyesületek, erősek a lovas hagyományok. Helyzet/ adottság ▪A turizmus világon az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, ami a térségben is dinamikus fejlődés előtt áll. ▪Az egészséges életmód térnyerése, (vadász, -horgász, -kerékpáros turizmus) az egészségmegőrző, regeneráló szolgáltatások iránti igény és kereslet növekszik. ▪Az elmaradott, kevésbé fejlesztett területek (vadászházak, horgásztavak) viszont nem szolgálják ki a meg növekedett igényeket. Probléma/ lehetőség ▪A térségben lévő, turisztikai vonzerővel bíró horgász, és szabadidőparkok, vadászházak, kerékpárkölcsönzők, tenisz-pályák, fejlesztése, létrehozása. ▪A szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a települések természeti erőforrásaira, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése. ▪Alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai; a vadászati turizmushoz; erdei turizmushoz és természetjáráshoz; horgászathoz; és kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. Megoldási javaslat ▪A fejlesztésekkel minden településen a helyi lakosság igényeihez igazodóan, korszerű infrastruktúrával ellátott, szabadidős-, sport- és hobbitevékenységekhez kapcsolódó területek kerülnek felújításra, újak pedig kialakításra. ▪Növekszik a térségbe érkező turisták száma, illetve a célcsoportok által a szabadidőparkokban, a vadászházakban, horgász és sportcentrumokban eltöltött órák száma. ▪A beruházások fokozzák a társadalmi fenntarthatóságot, biztosítva a természeti értékek maximális védelmét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret195313 EUR▪Önkormányzatok100% 371095 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága371095 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-08 Sorszám: 4090 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-04 Sorszám: 7058 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Turisztikai közösségi létesítmények és egyéb turisztikai fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Vasvári Pál a az 1848 márciusi forradalom egyik vezére, Nyírvasváriban töltötte életének egy szakaszát és nevét és Nyírvasvári iránti tiszteletből változtatta Fejér Pálról Vasvári Pálra. Nyírvasvári temetőjében nyugszik Fejér Pálné Méhay Erzsébet, a nagy hazafi édesanyja, akinek emlékére 2008-ban a településen működő Vasváriak Vasváriért Közéleti Egyesület kopjafát állított. A Nyírségben nincs Vasvári Pálhoz mérhető történelmi jelentőséggel bíró személyiségnek emlékhelye. A településen jelentős forgalmú közút vezet keresztül, amelyen jelentős a túrizmus kapcsolódó kerékpáros forgalom is. Helyzet/ adottság ▪Nincs a településen olyan kiállítóhely, amely bemutatná a nagy hazafi életútját, Nyírvasvárival és a Nyírséggel való kapcsolatát, szerepét, jelentőségét a magyar és az egyetemes történelemben. Probléma/ lehetőség ▪Olyan történelmi emlékhely kialakítása, amely méltó módon mutatja be Vasvári Pál életét, szerepét az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. Ezzel együtt megteremtődne a lehetősége annak is, hogy kiállításra kerüljenek azok a helytörténeti tárgyak, amelyeket évtizedekkel ezelőtt gyűjtöttek össze a településen. Egy nyugdíjas pedagógus a létrejövő „múzeumnak” kívánja adományozni több száz darabból álló értékes óra és érme gyűjteményét. A fentiekből olyan kollekció alakul ki, amely azon túl, hogy méltó emléket állít az egyik legnagyobb magyar hazafinak, megfelelő turisztikai attrakciót jelent és sok látogatót vonz, az országhatár és a bátorligeti ősláp közelsége miatt egyébként is forgalmas útvonalon. Megoldási javaslat ▪Létrejön 1 db történelmi emlék- és kiállítóhely, amely jelentősen növeli a település és a térség turisztikai vonzerejét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret58593 EUR▪Önkormányzatok0% 58593 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58593 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret19531 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-04 Sorszám: 7058 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírvasvári ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/42 Kód: ÉA-58-GF-B-05 Sorszám: 3787 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Turisztikai közösségi létesítmények és egyéb turisztikai fejlesztések. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kormány által kiemelt projekt a „Hit és egészség- Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért”. ▪Cél: a vallási-, kulturális és egészségturizmus összekapcsolása Nyírbátor és Máriapócs térségében. ▪Nyírbátorban a strand-gyógyfürdőt és tanuszodát tartalmazó fürdőkomplexum kialakítása elkezdődött. ▪Máriapócson tíz éve létezik egy fürdőváros koncepció, elkészültek a kivitelezési tervdokumentációk, kutat fúratott az önkormányzat, melyből 51 fokos gyógyvízzé minősített termálvíz folyik felhasználatlanul évek óta a Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy Máriapócs városa nem tudta biztosítani az önerőt, így elmaradt a Pócsi fürdő megvalósulása. Az egyházzal, a társtulajdonossal pedig, a közös akarat hiánya nehezíti más befektetők érkezését. ▪A tervezett LEADER fejlesztések mellett, a kiemelt kormányprogram újabb és nagy lehetőséget teremt, hogy a vallási turizmus keretében és/vagy a gyógyfürdő használata miatt fellendüljön a térség turizmusa. Probléma/ lehetőség ▪A Nyírbátorban megvalósuló strand-gyógyfürdőt és tanuszodát tartalmazó fürdőkomplexum mellett Máriapócson a „Nemzet Szentélyében” a bevizsgált gyógyvízre alapozott termálfürdő fejlesztés. A város tervei között szereplő a nyírbátori fejlesztéseket kiegészítő, azt erősítő, kizárólag a hely szellemiségéhez igazodó gyógyfürdő kiépítése. A meglévő természeti kincsre, a 2004-től bevizsgált gyógyvízre és hit erejére alapozott a gyógy-, termálturizmus a térség egy további vonzerejét képezhetik a vallás és történelmi turizmus mellett. A gyógyfürdők fejlesztése szerepel mind a régió, a megye és a kistérség elképzelései között, s az érintett település folyamatosan keresi a forrásokat, a befektetőket a megvalósítási munkálatok finanszírozásához. Megoldási javaslat ▪Összességében a termálturizmus fejlesztése hozzájárulhat egyrészt a helyi lakosság életminőségének javításához, másrészt pedig egy komplex térségi turisztikai programcsomag részeként hozzájárulhat a térségben az idegenforgalom fellendítéséhez, ami jentősen fokozza a turizmus jövedelemtermelő képességét. ▪ ▪A termálfürdők szolgáltatásainak fejlesztése további vendégeket vonzhat a térségbe, figyelembe véve a gyógyászati és a wellness szolgáltatások iránti igények folyamatos növekedését az utóbbi években. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál e

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 9/42 Kód: ÉA-58-GF-B-05 Sorszám: 3787 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Máriapócs ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/42 Kód: ÉA-58-GF-5-01 Sorszám: 3980 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Térségi marketing, és turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térséget jelenleg a marketing alacsony szintű szervezettsége jellemzi, a tevékenység csupán kiadványok megjelenítésére és vásárokon való megjelenésre, valamint alkalmi és/vagy ismétlődő rendezvények szervezésére korlátozódik. A legjelentősebb turisztikai ágazatban a vallási turizmusban nagy számban érkezőkhöz sem jut el a kegyhelyen túlmutató helyi és térségi információ. ▪A promóció, a reklám hiányos, a látnivalók, a programok kiajánlása rossz, gyenge a világhálón való jelenlét, nincs térségi tudat, arculat és imázs. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy kevés helyen jellemző a célcsoportok szerinti termékfejlesztés, a pozícionálás és a márkázás. ▪A térségi turizmusában kulcsszerepet betöltő település, Máriapócs városának marketing tevékenysége is gyenge, nincs idegenforgalmi szakember, nincs az egyházzal összehangolt turisztikai koncepció. ▪A LEADER program lehetőség, a jelenleg kialakuló fázisban lévő térségi szemlélet kiterjesztésére, erősítésére. Probléma/ lehetőség ▪A „Nyírség és termékei” arculati elemek megtervezése, térségi információs anyagok, szakmai kiadványok létrehozása. Több nyelvű bemutatkozó videofilm elkészítése és ezek belföldi/külföldi terjesztése. Szuvenírek, reklámhordozók, többnyelvű turistatájékoztatási eszközök rendszerbeállítása.Térségi tudat, arculat és imázs felépítése, az egységes térségi marketing tevékenység kialakítása komplex projekt (3998; 3794; 3789; 3793 HPME) keretében, kapcsolódva az egységes Turisztikai Desztinációs Menedzsment informatika rendszeréhez. Megoldási javaslat ▪Létrejön a térségi tudat, arculat és imázs felépítésének, az egységes térségi marketing tevékenység kialakításának egy sokoldalú tárgyi eszköztára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (30%), Kiadvány készítés (60%), Marketing tevékenység (60%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19531 EUR▪Önkormányzatok100% 117188 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága117188 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1953 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/42 Kód: ÉA-58-GF-5-01 Sorszám: 3980 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪„Nyírség és termékei” : a tematikus utak és kapcsolódó szolgáltatások; szakmai kiadványok: brosúrák, katalógusok, újság, multimédiás CD-ROM, képtár; szuvenírek:(kreatív ajándék és reklámtárgyak előállítása); ▪Turistatájékoztatási eszközök: autómatrica, helyi képeslapok, bélyegek, információs pontok, terminálok.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/42 Kód: ÉA-58-GF-B-07 Sorszám: 3982 Prioritás: "A Nemzet Szentélye - Mária Út és a Nyírség értékei" - Turizmusfejlesztés Intézkedés: Térségi marketing, és turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Gyenge az együttműködési készség a turizmus szereplői között, (a helyi önkormányzatok, attrakciók, szolgáltatások tulajdonosai, üzemeltetői, civil szervezetek, vállalkozásokat támogató intézmények, turisztikai fejlesztő intézmények, szervezetek stb) és alacsony a helyi szervezőkapacitás. ▪Hiányzik a „turisztikai értéklánc”, az ezt működtető önálló, megfelelő kompetenciákkal és eszközökkel rendelkező szervezet, amely kapcsolatot teremt a turista és a fogadó terület között, és képes a szereplők koordinálására, a tevékenységek szintetizálására Helyzet/ adottság ▪Nincs koordináló, a turizmus fejlesztését és szervezését összehangolni hivatott érdekvédelmet is felvállaló, a térséget jól ismerő, a téma iránt elkötelezett helyi szervezet. ▪A létrejövő helyi turisztikai desztinációs menedzsment szervezet, -mint lehetőség- elősegíti a HVS megvalósítását, a fenntartható versenyképes turizmus megteremtését a térségben, a turizmus rendszerének átfogó kialakítása és működtetése révén. Probléma/ lehetőség ▪Komplex projekt keretében térségi szintű turisztikai desztinációs menedzsment-szervezet (TDM) fejlesztése (3998;3794; 3980 HPME). A szervezet működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, irodahelyiség kialakításához meglévő épület felújítása, átalakítása, irodai berendezések, gépek, informatikai eszközök beszerzése. Informatikai rendszer kialakítása, kapcsolódás az egységes TDM informatikai rendszerhez; szoftverfejlesztés, tartalom- és szolgáltatásfejlesztés (naprakész információk, részletes attrakció és szolgáltatáskeresés, on-line foglalási és kommunikációs lehetőség biztosítása). Valamint az együttműködések kialakítása, a szakmai program(ok) megvalósítása, és a komplex marketing tevékenység végzése. Megoldási javaslat ▪A létrejövő turisztikai desztináció menedzsment mind a turisták, mind a fogadó közösségek érdekeit szem előtt tartó és azokat szolgáló tevékenysége megvalósul, a Nyírségbe érkező turistáknak tökéletes élmény nyújtása, a fogadó LEADER közösségünk számára, pedig gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök nyújtása érdekében. ▪Sokszínű, egymást támogatni képes termékelemekből (tematikus utak, s élménypark, kapcsolódó szolgáltatások) álló és egységes minőségű termékkínálat alakul ki. ▪Új célcsoportok jelenek meg, növekszik a vendégelégedettség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál e

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 11/42 Kód: ÉA-58-GF-B-07 Sorszám: 3982 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/42 Kód: ÉA-58-GF-A-04 Sorszám: 3204 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztése, létrehozása, vállakozások versenyképességének növelése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben alacsony az ezer főre jutó vállalkozások száma, a vállalkozói aktivitás, és azok versenyképessége rendkívül alacsony. Legmagasabb az 1-9 fős mikro-vállalkozások aránya. Ugyanakkor a térségben sok innovatív vállalkozói ötlet (pl: közlekedési táblagyártó üzem létrehozása; baba – mama klub; mobil karbantartó szerviz stb) fogalmazódott meg a HVS készítéséhez kapcsolódó mikrotérségi fórumokon, a projektgyűjtések során, azonban a vállalkozások elindításához és/vagy a tevékenységi kör bővítéséhez szükséges forrás, támogatás hiányzik. Helyzet/ adottság ▪Az innovatív ötletek ellenére összességében alacsony a térségben a vállalkozói aktivitás. Kialakításukhoz és fejlesztésükhöz szükséges gazdasági háttér, a vállalkozásokat érintő jogszabályoknak való megfelelés nehézségei egyre erősödő problémaként jelentkezik. ▪Nagyszerű lehetőség, hogy a gazdasági szereplőként nem bejegyzett, természetes személyek (majdani ▪vállalkozók) is megfogalmazhatnak támogatási kérelmeket. Probléma/ lehetőség ▪Mikro-vállalkozások létrehozása, fejlesztése. A térségben új, illetve működő mikro-vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki- technológiai fejlesztésének támogatása. Induló jelenlegi vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközök beszerzése, gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épületfelújítás, épületgépészet, korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, valamint ▪minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése.Ugyanez a javaslat megjelenik a fafeldolgozással, és az egyéb szolgáltatásokat (1709, 1727 HPME) végző mikro-vállalkozók támogatásánál is. Megoldási javaslat ▪2013-ra 10 új vállalkozás jön létre, a támogatott mikro-vállalkozások száma pedig 35. Az új vállalkozások létrehozásával és a meglévők fejlesztésével növekszik a munkahelyek száma, ezáltal csökken a térségben a munkanélküliség. ▪Fejlődik a vállalkozói aktivitás, az innovációs képesség, nő a versenyképesség. ▪A fenntarthatóság elvei mentén végrehajtott beruházások ösztönzőleg hatnak az gazdasági szerkezet fejlesztésére, a fejlődésre, a vidéki életminőség javítására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/42 Kód: ÉA-58-GF-A-05 Sorszám: 3425 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztése, létrehozása, vállakozások versenyképességének növelése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben lévő mikro-vállalkozásokra egyre nagyobb terhet ró a növekvő és folyamatosan változó adminisztrációs, pénzügyi, jogi és egyéb tevékenységek lebonyolítása, melyhez nincs meg a megfelelő szakmai képzettségük és tudásuk. ▪Így az ezzel történő foglalkozás csökkenti a vállalkozások versenyképességét, s ezáltal az eredményességét, valamint csökkenti a saját profiljában történő fejlesztési lehetőségeket. Helyzet/ adottság ▪A információ és a szakmai támogatás hiánya hátráltatja a vállalkozó kedvet és az eredményességet, a meglévő mikro-vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni. Nagyobb fokú információáramlással, szervezettséggel, szakmai tanácsadással és fejlesztési lehetőségekről történő naprakész tájékoztatással hatékonyabb működés érhető el az aktív vállalkozások körében és növelhetővé válik a versenyképességet. Probléma/ lehetőség ▪A versenyképes vállalkozói ötletek megvalósulását és a meglévő vállalkozások humánerő minőségének fejlődését elősegítő, vezetési, marketing és adminisztratív ismeretek átadását célzó szaktanácsadások támogatása. ▪Települési és mikro-térségi vállalkozó fórumok létrehozása, rendszeres működtetése. ▪Információs hálózat kialakításának, elektronikus tájékoztató portál létrehozásának támogatása a térség vállalkozásainak fejlesztésére, a vállalkozások közötti kapcsolattartásra. Megoldási javaslat ▪A meglévő és az újonnan alakuló vállalkozások olyan információ birtokába kerülnek, melyeknek segítségével hatékonyabbá válik a működésük, növekszik a versenyképességük. ▪Megismerik egymás tevékenységét a gazdasági szereplők, erősödik a kapcsolattartás, növekszik érdekérvényesítésük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 341 Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 13/42 Kód: ÉA-58-GF-A-05 Sorszám: 3425 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/42 Kód: ÉA-58-GF-2-01 Sorszám: 3800 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben a vendéglátóhelyek számát ezer főre vetítve (4,57) jóval alatta marad mind az országos (5,27), mind a megyei (5,49) átlagnak. A kistérségek közül csak a Mátészalkai és a Nagykállói kistérségben alacsonyabb ez az arány. ▪Ráadásul az itt megtalálható vendéglátóegységek a helyben élők igényeit sem elégítik ki, a zöme pedig nincs felkészülve a turisták fogadására. Például a melegkonyhás egységek, az egyszerűbb étkezési lehetőséget biztosító szolgáltatók, még a fő turisztikai vonzerőkkel rendelkező településeken is hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪A idegenforgalom alakulását befolyásolja a turizmusra épülő, az azt kiszolgáló infrastruktúra mennyisége és minősége. ▪Annak ellenére, hogy a térségben a turisztikai attrakciók és a turisták száma magas, vendéglátóhelyekben nem bővelkedik, a meglévők pedig még a helyi igényeket sem elégítik ki. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő vendéglátóegységek infrastrukturális fejlesztésének, újak kialakításának támogatása, az érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épület felújítás, épületgépészet, korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztés, akadálymentesítés, valamint eszközök beszerzése. A kapcsolódó szolgáltatások bővítése, információs és marketing-tevékenység támogatása a magasabb minőségi feltételek javítása érdekében. A fejlesztések megvalósulása elsősorban a tervezett kulturális utak (3998; 3794 HPME) mentén történik. Megoldási javaslat ▪Kb. 20 db vendéglátó egység biztosít színvonalas szolgáltatást a térség lakói és az ideérkező turisták számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (80%), Építés, felújítás (80%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (3%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (7%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret78125 EUR▪Önkormányzatok65% 246484 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága246484 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/42 Kód: ÉA-58-GF-2-01 Sorszám: 3800 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/42 Kód: ÉA-58-GF-A-03 Sorszám: 1727 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A településeken nem alakultak ki az üzleti, gazdasági szférát erősítő szolgáltatások, illetve a meglévők nem fejlődtek a kor igényeihez igazodva. Kevésbé vannak jelen pl: a szépség- és a szórakoztató ipar, az egészségügyi és egyéb szolgáltatások. A falvakban leginkább működő vállalkozások nem bővítik tevékenységeiket (pl: kereskedők, vendéglátósok, fodrászat - manikűr, kozmetika, szolárium, stb). A vidéken élők körében viszont növekszik az igény, így akik anyagi helyzetük miatt megtehetik, a közeli városokban veszik igénybe ezeket a lehetősé Helyzet/ adottság ▪A helyi szolgáltatásokat ellátó vállalkozások tevékenységi köre beszűkült, eszközfelszereltségük alacsony színvonalú, korszerűtlen. ▪Az egyre növekvő lakossági igényt nem tudják kielégíteni, így egyre többen utaznak el lakhelyükről a minőségi szolgáltatások eléréséhez. Probléma, hogy csökken a vendég és vásárlókör, gyengül a vállalkozások versenyképessége, így gazdaságilag is hátrányba kerül a vidéki szolgáltatóipar Probléma/ lehetőség ▪A mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése keretében, üzleti szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése. ▪A piaci viszonyokhoz és a helyi igényekhez igazodó szolgáltatásokat biztosító mikro - vállalkozók gazdasági esélyeinek növelése. ▪Az induló jelenlegi vagy tervezett szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztő beruházások támogatása; eszközök, gépek, berendezések beszerzése; a tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épület-felújítás, épületgépészet, korszerűsítés. Megoldási javaslat ▪A meglévő vállalkozások bővítik tevékenységeiket, növekszik a helyi szolgáltatások száma és azok minősége, melyet a lakosság helyben vesz igénybe. A fogyasztókör számának növekedése gazdaságilag stabilabbá teszi a helyi mikro-vállalkozásokat, valamint a meg növekedett tevékenységek munkahelyteremtő lehetősége (pl: szépség- és vendéglátóipar) csökkenti a térség munkanélküliségi adatait. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/42 Kód: ÉA-58-GF-B-03 Sorszám: 1730 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Több településen a művelődési házak megszűnésével, vagy átalakulásával csökkentek, illetve teljesen megszüntek bizonyos közösségi szolgáltatási lehetőségek pl: közművelődési- és szabadidős programoknak, oktatásnak, képzésnek, informatikai közösségi és/vagy üzleti szolgáltatásoknak helyet biztosító terek, ami hátrányt jelent a városi élettel szemben. Ugyanakkor szerencsére több településen megtalálhatók a mintát adó Teleházak / eMagyarország Pontok. Helyzet/ adottság ▪A többfunkciós közösségi terek által biztosított szolgáltatásokra fokozatosan növekszik a lakossági igény, hiányukkal erősödik a lemaradás különösen a nők, a fiatalok és az idősebb munkavállalók körében. ▪Több településen adott a lehetőség a terek kialakítására az elhanyagolt épületek felújításával, korszerűsítésével, funkcióbővítésével Probléma/ lehetőség ▪Olyan integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása vagy már meglévő funkciójának bővítése, amelyben hozzáférhetővé válik a településeink életminőségét javító, közösségi, kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatás. A fejlesztés érinti az építmény külső és belső felújítását, átalakítását, korszerűsítését, infrastruktúra- fejlesztését, valamint a szükséges eszközök beszerzését, összehangoltan a LEADER Közösség stratégiai tervével. Megvalósítási szándékát több település is jelezte: Bátorliget, Encsencs, Nyírderzs, Nyírpilis, Kisléta, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírcsászári, Terem, Nyírbéltek. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként 2010-re 10 településen alakul ki a helyi lakosság igényeihez igazított szolgáltatásokat biztosító közösségi tér, ami költséghatékony működéssel, partnerközpontú mobil vagy elektronikus szolgáltatások széles választékával elősegíti a fenntartható fejlődést, növeli a minőségibb életet élők számát. ▪Növeli a vidék népességmegtartó erejét, a vidéki munkahelyteremtést, a vállalkozásfejlesztést. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/42 Kód: ÉA-58-GF-B-03 Sorszám: 1730 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/42 Kód: ÉA-58-SzF-3-01 Sorszám: 3188 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Munkaerő-kínálat minőségi javítása. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben magas a munkanélküliek száma, a településeken nincs olyan képzési lehetőség, amely a gyakorlatias, használható tudás megszerzésére irányul. Az ilyen jellegű képzések jobb esetben a térség-, de legtöbbször a megyeközpontokban találhatók, elérésük nehéz, a lakosság által nem felvállalható költségekkel jár. A fiatal és középkorú nőknél, a GYES-ről visszatérő anyáknál növekszi az igény a részmunkaidős, illetve a távmunka iránt. Helyzet/ adottság ▪A munkavállalás újfajta lehetősége a távmunka és az alternatív munkavégzés, melynek elterjedése folyamatban van. Az ehhez szükséges mennyiségű humánerő forrás rendelkezésre áll ugyan, de képzettségük nem megfelelő e feladatok ellátására. Lehetőséget jelent az integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, melyekben biztosítottá válik a távoktatás lehetősége. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság igényeihez és a helyi sajátosságokhoz igazodó képzési programok szervezése (Coménius Logó és Kreatív Kommunikáció; Hálóra Magyar; Lányok, asszonyok NetreFel; Tessedik Sámuel digitális középiskola távoktatásai, nonprofit ügyintézés, forrásszerzés, ifjúságot érintő témákra irányuló képzés stb.) elsősorban a közösségi terekben (Teleházak; eMagyarország-Pontok; Művelődési Házak, IKSZT) szervezve. ▪Speciálisan a tervezett fejlesztésekhez, a térség turizmusfejlődéséhez, a tematikus utakhoz kapcsolódóan a turisztikai akciók gyakorlati lebonyolítását szolgáló személyek képzése, ami más forrásból nem elérhető alternatív munkalehetőségeket helyez előtérbe (Turisztikai Desztinációs Menedzsment képzés, speciális "helyi/térségi idegenvezetői" képzés, stb.). Megoldási javaslat ▪Kb. 250 fő szerez tanúsítványt az elvégzett képzésről. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7813 EUR▪Önkormányzatok100% 78125 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78125 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1953 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/42 Kód: ÉA-58-SzF-3-01 Sorszám: 3188 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-07 Sorszám: 3206 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Munkaerő-kínálat minőségi javítása. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség társadalmi szervezetei a legkülönfélébb működési területeken látnak el feladatokat, aktivitásukat és tettrekészségüket azonban csökkenti a partnerségi motiváció, az adminisztrációs forrásszerzési lehetőségek, az erre irányuló módszertani ismeretek hiánya. Helyzet/ adottság ▪A térség felzárkóztatásának egyik sarkalatos pontja, hogy a meglévő civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok működését ne veszélyeztesse a humánerő forrásuk gyenge minősége. ▪A szakmai segítségnyújtás különböző formái remek lehetőség a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok „helyzetbe hozásának”. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok vezetőinek, munkatársainak képzése, térségi koordinációja kapacitásfejlesztési program segítségével. Ez az együttműködést, a partnerség erősítését, az adminisztrációs és forrásszerzési technikák elsajátítását és alkalmazását, valamint projekt fejlesztési szolgáltatások igénybevételének a lehetőségét helyezi előtérbe. ▪Önfoglalkoztatóvá válás támogatása a képzettségi szintre szabott vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztése révén, valamint inkubátorházak, vállalkozói-klubok, mentori szolgáltatások igénybevételével. Megoldási javaslat ▪2013-ra a civil szervezetek kb. 60%-nak növekszik a hatékonysága, feladataikat eredményesen tudják ellátni, fokozódik fejlődő- és teljesítőképességük. ▪A projekt multiplikáló hatású, mivel a szakismeretszerzés, a partnerség, a lehetőségek közös meglátása generálja a fejlődési lehetőségek kihasználását. ▪A program segíti a nők, illetve a tartósan inaktivitásban lévő emberek munkaerőpiacra való visszavezetését, lehetőséget ad a részmunkaidős foglalkoztatásnak. ▪A roma közösség esélyeit növeli a kisebbségi önkormányzatok szakmai fejlesztése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 18/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-07 Sorszám: 3206 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/42 Kód: ÉA-58-SzF-B-10 Sorszám: 3184 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Munkaerő-kínálat minőségi javítása. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A településeken igen magas szintű a munkanélküliségi ráta, a legtöbb településen 25 és 40% közötti. A munkanélküliek jelentős részét a roma lakosság képezi. Munkavállalási hátrányukat az alacsony képzettségi szint is fokozza, ami kihat a munkához való hozzáállásukra is. ▪A felnövekvő roma lakosság az iskolázatlanságból, a hátrányos helyzetű családi háttérből adódóan a segélyekből való megélhetést látja élete perspektívájának, ehhez szocializálódik. Helyzet/ adottság ▪Alacsony az aktív korúak iskolai végzettsége, közel 25%-uk nem fejezte be még az általános iskolai tanulmányait sem, és rendkívül alacsony a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya is. Az aluliskolázottság fokozza a munkához való hozzáállás csökkenését. ▪A roma lakosságban egyáltalán nem, vagy csak kevésbé alakulnak ki azok a belső személyiségjegyek, amelyek a munkához való hozzáállás alapvető részei. Probléma/ lehetőség ▪Az általános, elsősorban a hétköznapi élethez szükséges információszerzést előtérbe helyező, interaktív tanfolyamok az érintett társadalmi réteg, főleg a roma emberek életszemléletének alakítását célozza meg. ▪Képzési programok az alacsony képzettségű munkanélküliek és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja). Megoldási javaslat ▪Az érintett társadalmi réteg általános ismeretei bővülnek, növekszik lépéstartásuk a kor változásaival. ▪Szemléletük formálásával olyan belső egyéni és közösségi motiváció indul el, ami magában hordozza a roma lakosság felzárkóztatási lehetőségeinek csíráját is. ▪Csökken az alacsony végzettségűek száma, növekszik a romák elhelyezkedési esélye a projekt elindítását követő évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 19/42 Kód: ÉA-58-SzF-B-10 Sorszám: 3184 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/42 Kód: ÉA-58-GF-B-01 Sorszám: 1709 Prioritás: "Adj esélyt magadnak és másoknak!" - Humán erőforrás-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés. Intézkedés: Fafeldolgozás, faipar fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség a megye legerdősültebb területe, 35 %-át erdő borítja. A leggyakoribb fafajta az őshonos akác, de jelen van a nyár és a tölgy is. A fafeldolgozó-ipar parketta, raklap és tárolóláda gyártására, valamint tűzifa előállítására szakosodott. A fafeldolgozás fűrészüzemek működésével történik (Encsencs, Nyírbéltek, Nyírmihálydi, Nyírgelse, Pócspetri) melyek települési viszonylatban aránylag magas számban (15-20 fő) foglalkoztatják a helyi munkaerőt. A meglévő üzemeknek hiányos az eszköz- és géprendszere, valamint az infrastrukturális háttere. Helyzet/ adottság ▪A meglévő nyersanyag adottságok kiaknázatlan lehetőségeket hordoznak magukban, azonban mégis kevés az ágazati vállalkozások száma. ▪Az elavult gépek, a nem megfelelő technológiai berendezések hátráltatják a minőségi munkát, lassítják a termelést, növelik a balesetveszélyt. ▪A kiváló faminőség újabb termékek előállítására, azok nagyobb haszonnal történő értékesítésére ad lehetőséget. Probléma/ lehetőség ▪A fafeldolgozásra szakosodott kisvállalkozások, fűrészüzemek technológiai és infrastrukturális hátterének fejlesztése. A szabályoknak, balesetvédelmi előírásoknak megfelelő feltételek megteremtése. Műhelycsarnok, raktárhelyiségek, szilárdburkolatú felületek bővítése, kialakítása, üzemi mérleg, feldolgozáshoz szükséges ipari gépek berendezések, és vagyonvédelmi berendezések beszerzése stb. ▪A gyártott termékek palettájának szélesítése (pl.: fabútorok, fából készült játszótéri és egyéb térelemek stb.). Megoldási javaslat ▪A fejlesztés megvalósulásával a munkahelyek száma növekszik, csökken a munkanélküliség. ▪A megfelelő infrastruktúra kialakításával versenyképesebbeké válnak a faipari kisvállalkozások. Jól felszerelt, az előírásoknak megfelelő technológiai berendezésekkel, korszerű gépekkel működő üzemrészekben csökken a balesetek száma, növekszik a dolgozók munkahelyi komfortérzete. A feldolgozásra kerülő fafajták sokszínűségének megjelenítésével és a gyártott termékpaletta bővítésével növekszik a vállalkozások faáruból származó bevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/42 Kód: ÉA-58-GF-B-01 Sorszám: 1709 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-10 Sorszám: 1178 Prioritás: "Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kial... Intézkedés: Falumegújítás, településközpontok, épített környezet fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az önkormányzataink fokozott figyelmet szentelnek a települések rendezettségére. Ehhez biztosítják a kézi munkaerőt a közhasznú és közcélú foglalkoztatással. Azonban a komolyabb költségeket igénylő településkép állapotának javítása, pl: fásítás, park kialakítás, öntözőrendszer kiépítése; pihenőhelyek, sétaút és térburkolat kiépítése; látvány és térelemek, információs és üdvözlő táblák beszerzése (stb) gazdasági okokból már nem valósítható meg. Helyzet/ adottság ▪A gazdaság és társadalom jelentős változása más típusú településfejlesztést hív életre. Szükségszerű a közösség és a vendégek számára vonzó terek, központok kialakítása. Probléma, hogy az ideérkezők nem tudnak tájékozódni a közterületeken, mert hiányoznak a települési információs táblák. A közterületeken gazdasági hasznot már nem adó gyümölcsfák találhatók, amelyek közlekedési, beláthatósági gondot is okoznak. Probléma/ lehetőség ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közterületek állapotának javítása érdekében, védelem alatt nem álló közparkok fejlesztése, fás szárú, lágyszárú növények beszerzése és telepítése, a parkosítás öntözőrendszerének kiépítése; pihenőhelyek, sétaút kialakítása; a turisztikai tematikus (3998; 3794; 3789 HPME-kben tervezett történelmi/kulturális/gasztronómiai/agro, és vallási) útvonalak mentén fekvő zöld felületek, használati, pad, asztal, hulladékgyűjtő- és tároló, esőbeálló (stb); látvány térelemek kialakítása, a meglévők fejlesztése, valamint információs és üdvözlő táblák beszerzése. Megoldási javaslat ▪A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósulásával szép és élhetőbb környezetet, otthonosabb és harmonikusabb településképet teremtenek. ▪Nő a települések zöld területeinek négyzetméter száma. ▪Az információs táblák, közterületi térképek kihelyezése segíti az odaérkezőket a településen belüli tájékozódásban, eligazodásban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-09 Sorszám: 1177 Prioritás: "Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kial... Intézkedés: Falumegújítás, településközpontok, épített környezet fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az önkormányzatok gazdasági helyzetükhöz mérten jelentős összeget költenek a településkép javítására, ennek ellenére az épített és természeti környezetük leromlott állapotban van, amelyhez több ok is vezet. Egyrészt a források hiánya, másrészt a településeken időszakosan megjelenő vandalizmus, némely esetben a megélhetési eltulajdonítás, melynek a térségen áthaladva látható nyomai vannak. Veszélyben vannak a vas, réz, üveg, sőt a fa eszközök is. ▪Az értékek védelméről a térségben 2 településen jelen lévő rendőrőrs és 18 településen polgárőr szervezet gondoskodik. Helyzet/ adottság ▪A legtöbb településen probléma, hogy több rendezetlen, rongált közterület és funkcióját vesztő épület van, mely rontja az érintett települések turistavonzó képességét. A közterületek állapotának javítása, játszóterek kialakítása, a meglévők korszerűsítése lehetőség a vonzó környezet kialakítására. ▪A rongálások ellen helyi szinten csak a polgárőrség bír részben visszatartó erővel, de nem megfelelő a felszereltségük, hiányzik a megfigyeléshez szükséges modern technikai háttér. Probléma/ lehetőség ▪A „városi életminőség a falun” cél elérése érdekében az épített környezet fejlesztése, a települések központját alkotó vagy közvetlenül övező, a településeken áthaladó szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő, védelem alatt nem álló épületek és a helyi turisztikai látványossághoz közvetlenül vezető tematikus útvonalak mentén (3998; 3794; 3789 HPME) fekvő, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása. Kültéri játszóterek kialakítása, a meglévők előírás szerinti korszerűsítése. Környezeti állapot és falukép javítását szolgáló kisléptékű infrastrukturális beruházás keretében az épített és természeti környezet védelme és a bűnmegelőzés érdekében szükségszerű térfigyelő kamerarendszerek felállítása a települések kiemelten veszélyeztetett terein, és építményeinél, valamint az idegenforgalom szempontjából jelentős helyeken. ▪A polgárőr egyesületeken belüli, és azok közötti kommunikáció feltételrendszerének fejlesztése, a térség polgárőreinek egységes megjelenése, figyelemfelkeltő és jelzőeszközök beszerzése. Megoldási javaslat ▪Az érintett épületek felújításra, a játszótéri eszközök és használati térelemek beszerzésre kerülnek. Kialakul egy térségre jellemző esztétikus településkép, amely növeli az itt élő lakosok települési komfortérzetét, valamint tőkebefektető és turisztikai vonzerővel is felruházza a térség falvait. ▪2011-re megtörténik a térfigyelő kamerarendszerek kiépítése és szakszerű használata, így csökken a rongálások és az épített környezeti pusztítások mértéke. A térség polgárőreinek egységes megjelenése, és az egymás közötti kommunikációs eszközök rendszerbe állítása fokozza az együttműködést, a hatékonyságot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-11 Sorszám: 1179 Prioritás: "Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kial... Intézkedés: Falumegújítás, településközpontok, épített környezet fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A rendszerváltás után gyorsan elterjedt a piacozás, a települések közterületein egyre nagyobb arányban tűntek és tűnnek fel a különböző helyben termelt mezőgazdasági termékeket és egyéb árucikket értékesítő eladók. Az önkormányzatok nem voltak, és nincsenek felkészülve megfelelően a piaci helyek kialakításához. Csak egy kijelölt, még az alap infrastruktúrával sem rendelkező területet tudnak biztosítani az értékesítéshez. Az eladók szegényes felszereltsége miatt az értékesítés gyakran a földre lerakott áruval történik. Helyzet/ adottság ▪A növekvő lakossági igény a piacon történő vásárlás iránt indokolttá teszi az áruértékesítés fejlesztését. ▪A kialakult helyi piacokon az értékesítési technológia higiéniai hiányosságokat hagy maga után. ▪Az új piacok létrehozása, a meglévők fejlesztése, az előírásoknak történő megfeleltetése a helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítési területén is újabb megélhetéshez hozzájáruló lehetőséget teremtene. Probléma/ lehetőség ▪Elsősorban a helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából, új piacok létrehozására, meglévők fejlesztésére, bővítésére, az előírásoknak történő megfeleltetésére: az önkormányzatok által kijelölt területek körbekerítése; árusító standok, pihenőpadok, információs táblák elhelyezése; szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvíz- elvezetés, energia- és vízellátás; valamint a szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítása, fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Növekszik a helyi lakosság igényeihez igazított, komfortosan működő piacok száma. ▪2011-ben a térség minden települése (ahol a lakossági igény indokolja) rendelkezik piactérrel, ahol biztonságos és esztétikus helye lesz az értékesítésnek. ▪Elsősorban a helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javulásával növekszik a termelők árbevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret195313 EUR▪Önkormányzatok100% 156250 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága156250 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-11 Sorszám: 1179 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/42 Kód: ÉA-58-SzF-B-08 Sorszám: 3163 Prioritás: "Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kial... Intézkedés: Közlekedést segítő települési infrastruktúra fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség településein a 471-es főút halad keresztül, mely érinti Nyírmihálydit, Nyírgelsét, Nyírbogátot, Nyírcsászárit, Nyírmeggyest és Hodászt. Hodász kivételével az összes többi település belterületi szakaszán halad át. Az út forgalma az M3-as autópálya kiépülésével jelentősen megnőtt, amit a forgalomszámlálási adatok is alátámasztanak: a főútra bekötő belterületi útszakaszok pl. 4915j duplájára emelkedett: 590 jármű/nap és a 4917j/61 jármű/nap. Máriapócson a „zarándokok útján” pedig a búcsúk napján növekedik meg a gépjármű forgalom. Helyzet/ adottság ▪Máriapócson az évente 17 alkalommal a búcsúk napján, a meg növekedett forgalom következtében pedig a településeken áthaladó 471-es főút jelent rendkívüli veszélyforrást, hiszen a járművek számának növekedésével emelkedik a balesetveszély és a balesetek száma. Probléma/ lehetőség ▪A településeken áthaladó 471-es főút belterületi szakaszain, Máriapócson a „zarándokok útján”, valamint más települések hosszú, egyenes, sebességtúllépésre csábító, belterületi szakaszain, forgalomcsillapítási beruházások támogatása. Részben a meglévő eszközök felújításával, másrészt újak kiépítésével (gyalogátkelőhely, fekvőrendőr), valamint újszerű forgalomcsillapítási eszközök felszerelésével (elektronikus sebességjelző berendezések), melyek a teljes útszakasz belterületi szakaszain egységesen több ponton jelennek meg. Megoldási javaslat ▪Az érintett településen jól láthatóvá válnak a felfestett gyalogátkelőhelyek, csökkentik a sebességet a fekvőrendőrök, elhelyezésre kerülnek a forgalom lassító eszközök. ▪A beruházás befejezését követő első és második évben ezen útszakaszokon a balesetek száma 30%-kal csökken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/42 Kód: ÉA-58-SzF-B-09 Sorszám: 3987 Prioritás: "Városi életminőség falun" - A nyírségi vidéki élet javítása, vonzó térségi környezet kial... Intézkedés: Közlekedést segítő települési infrastruktúra fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A kistérségben Nyírcsászáriban, Nyírlugoson és Máriapócson található 2; 0,5 illetve 0,9 kilométer hosszú belterületi kerékpárút, Máriapócsot pedig összeköti Pócspetri településsel egy 2,3 km hosszú kerékpárút. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy a dinamikusan fejlődő, kulturális, oktatási és gazdasági szempontból is térségi központi szerepet betöltő Nyírbátort csak nagy forgalmú közutakon lehet megközelíteni. ▪A tömegközlekedési eszközök csak korlátozottan (nincs vasút, ritka búszjáratok) vehetők igénybe. ▪A települések közötti kerékpárutak kiépítése alternatív megoldást jelentene, különösen az 5-10 km-en belüli környező települések esetében. Probléma/ lehetőség ▪A kerékpáros közlekedés környezeti szempontból nagyon kedvező, ugyanakkor rendkívül olcsó közlekedési mód, ezért a LEADER közösség a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában szerepet szán a kerékpárutak fejlesztésének hangsúlyozására, ha a megvalósításhoz nem is tud a lehetőségek korlátozott volta miatt forrást rendelni. ▪Megoldási javaslat, a kerékpározásra alkalmas, összefüggő hálózat létrehozása, helyi, helyközi, hivatásforgalmi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése, a térség kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a nemzetközi és az országos kerékpárút- hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése, környezetileg fenntartható módon. Megoldási javaslat ▪2013-ra kerékpárút-hálózat köti össze a szomszédos településeket, melyek elvezetne a térség legfontosabb turisztikai nevezetességeihez is. ▪A kerékpárút egyfelől a helyi lakosok munkába és iskolába járásának teremt biztonságos és környezetkímélő lehetőséget, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a kistérség természeti, kulturális örökségei fenntartható módon bemutathatóak, megismerhetőek legyenek. ▪A kerékpárutak kiépítése és fejlesztése csökkenti az utakon történő balesetek számát is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-12 Sorszám: 1180 Prioritás: "Hogy unokáink is láthassák" - Kulturális örökség megőrzése, fejlesztése. Intézkedés: Az épített kulturális örökség megőrzése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben több országos és helyi védettséggel rendelkező templom, kúria, lakóház és gazdasági épület található. Volt több is, csak mivel a védelmük nem volt időben megszervezve, egy részük a szakmai hozzá nem értés miatt lebontásra került, a másik részük pedig a rendszeres karbantartás és gondozás hiánya miatt pusztult el. A védett épületek nagyobb részben olyan tulajdonosok, vagy kezelők működtetésében vannak, akik saját forrásaikból csak a jelentkező problémák tüneti kezeléseit tudják elvégezni. Helyzet/ adottság ▪Különösképpen a problémás állagú, a térség műemlékei között kiemelt szerepet betöltő épületek, történelmi emlékek (pl. a hodászi Kisnémeti kúria; az encsencsi-, a nyírkátai-, a nyírbogáti református templom; a nyírgyulaji református és görög-, valamint a nyírcsászári-, nyírgelsei görög és a nyírvasvári-, a pócspetri római katolikus templom,) fokozott figyelmet és különös védelmet érdemelnek. Probléma/ lehetőség ▪Az épített kulturális örökségek megőrzése céljából a legkritikusabb állapotban lévő helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felújítása. Az építmények rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az épület belső, (megújuló erőforrásokat, környezetbarát technológiákat alkalmazva) felújítása, valamint az épletekhez kapcsolódó zöld felületek, gyalogutak, parkolók létrehozása, felújítása. Megoldási javaslat ▪A különböző védettségi szintű objektumoknak a helyreállításával és korszerűsítésével, megmenekülnek az épületek a fokozott leépüléstől. ▪A fejlesztés szebbé teszi a lakókörnyezetet, hozzájárul a településkép és a környezet állapotának javításához, ezáltal nő a települések vonzereje is. ▪A tájékoztató táblák információt közölnek, a kiadványok, pedig bemutatva a jelenlegi és a majdani elért állapotot, hozzájárulnak a LEADER népszerűsítéséhez is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret195313 EUR▪Önkormányzatok100% 451545 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága451545 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3906 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-12 Sorszám: 1180 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Encsencs, Hodász, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírvasvári, Pócspetri ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/42 Kód: ÉA-58-SzF-A-13 Sorszám: 1181 Prioritás: "Hogy unokáink is láthassák" - Kulturális örökség megőrzése, fejlesztése. Intézkedés: Kegyeleti helyek méltó helyreállítása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség minden településén található lezárt vagy működő temető, amelyek önkormányzati és/vagy egyházi tulajdonban vannak. Az önkormányzatok 80%-a a temetők üzemeltetését kiadta temetkezési vállalkozóknak. Az üzemeltetők szerződésükben rendszerint csak a karbantartást vállalták. Több településen (pl. Nyírcsászári) a 16-17. században a templom mögött is temetkeztek a település papjai. A falvakban és határukban kegyeleti, memoriális vagy hálaadási indíttatásból állított keresztek találhatók. Helyzet/ adottság ▪A temető üzemeltetők csak karbantartják, de nem parkosítják a temető köztereit, a kerítések elhanyagolt, leromlott állapotban vannak. ▪A temetőn belüli, nem magántulajdonban lévő sírhelyek (pl. hősi halottak sírjai) gondozatlanok. ▪A parkolási lehetőségek korlátozottak, így a temetőlátogatási rend kialakítására nincs lehetőség. ▪A településeken és a bevezető útak mellett található keresztek gazdátlanok. Probléma/ lehetőség ▪Legalább helyi védelem alatt álló kegyeleti helyek méltó helyreállítása. Olyan kegyeleti célokat szolgáló lezárt vagy működő, temető/köztemető, amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. ▪A temetőn kívüli temetkezési emlékhely és környezetük rendbetétele, szükség esetén bekerítése, parkolók kialakítása, valamint a tervezett turisztikai útvonalak (3998; 3794 HPME) mentén a kegyeleti, memoriális vagy hálaadási indíttatásból állított helyi védelem alatt álló keresztek felújítása, és ezzel összefüggésben tájékoztató kiadványok készítése. Megoldási javaslat ▪A lezárt vagy működő, temető, köztemető és egyéb kegyeleti helyek megszépülnek és megújulnak, a bekerítéssel növekszik védelmük. Méltó módon történik a megemlékezés azokról az elődökről, akik tetteikkel vagy egyszerűen életükkel a közjavát szolgálták. Ezzel példát mutatva a sírhelyek gondozóinak is. A megvalósított fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztató kiadványok, hozzájárulnak a LEADER népszerűsítéséhez, a helyi identitás fejlesztése pedig a társadalmi fenntarthatósághoz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-02 Sorszám: 1711 Prioritás: "Hogy unokáink is láthassák" - Kulturális örökség megőrzése, fejlesztése. Intézkedés: Kulturális hagyományok bemutatásához, ősi mesterségek felelevenítéséhez szükséges eszközfe... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok jelentős társadalmi erőt képviselnek a térségben, forráshiánnyal küszködve, de végzik vállalt tevékenységüket. Jelentős arányt képviselnek a kulturális tevékenységi körrel (gyermek-, asszony-, kamarakórus, népdalkör, vadász dalárda, néptánccsoportok stb) rendelkező szervezetek, és népi tevékenységek (csipkeverés, fafaragás, fazekasság, gobelin stb), melyek egy része továbbviszi a térség hagyományait, szokásait, mások pedig haladó szellemiséggel, és eszmeiséggel szerveznek kulturális programokat. Helyzet/ adottság ▪Lehetőség a szervezetek, alkotók megléte, akik híven ápolják a nyírségi hagyományokat, azokat felelevenítve adják át a következő nemzedéknek. Fontos az itt élők számára a nagyszülők örökségének és a más hagyománnyal rendelkező nemzetiségek, kisebbségek szokásainak megőrzése. Probléma/ lehetőség ▪Kulturális hagyományok, népszokások ápolásához, bemutatásához, az ősi mesterségek felelevenítéséhez szükséges fejlesztés a tevékenység gyakorlói számára. ▪ A tervezett Kulturális – Turisztikai élményparkban (3790 HPME) a tevékenységek, az ősi mesterségek alkalomszerű gyakorlásának és a hagyományőrző tevékenységet végzők bemutatkozásának, bemutatásának a biztosítása, valamint a cigány és ruszin kisebbség vándorlásait, történelmi múltját, kultúrkincseit, életképeit bemutató kreatív kiállítás létrehozása. Megoldási javaslat ▪Kb. 25 db népi mesterséget űző és népművészettel foglalkozó alkotó végezheti magasabb színvonalon a munkáját, és ismertetheti meg azt az érdeklődőkkel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7813 EUR▪Önkormányzatok100% 78125 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78125 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1179 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-02 Sorszám: 1711 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Megjegyzés: Kiemelten támogatottak a népi mesterségeket, népművészeti alkotásokat bemutató tevékenységek.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/42 Kód: ÉA-58-SzF-6-02 Sorszám: 1710 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Határon átívelő kapcsolatok kialakítása, erősítése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A három országhatár közelsége kiváló adottság. Egyes önkormányzatok testvér-települési kapcsolatokat ápolnak a németországi Eggstatt, az olaszországi Maserada, az ukrajnai Szolyva, a szlovákiai Dobóruszka, valamint a romániai Erdőd, Érmihályfalva, Kálmánd, Krasznabéltek, Mezőterem, Mezőpetri, Piskolt és Szaniszló településekkel. Az Iránytű Gazdaságfejlesztő Klubnak pedig folyamatos az együttműködése az Érmelléki Települések Szövetségével. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy a települések, csak a kapcsolatépítés szükségességének felismeréséig, mintsem a tényleges együttműködés kellő elmélyítéséig jutottak el. Ez a határon átnyúló együttműködés mennyiségében, jellegében, tartalmi mélységében is megmutatkozik, alacsony a gazdasági, a kereskedelmi, az oktatási együttműködések aránya, inkább a testvér-települési, kulturális, sport és egyéb kapcsolatok dominálnak. Probléma/ lehetőség ▪Elsősorban térséggel közvetlenül határos területek természetföldrajzi, etnikai egymásrautaltságában rejlő lehetőségek kihasználása, a meglévő testvér-települési kapcsolatok ápolása, a tapasztalatcserék és példaértékű tevékenységek támogatásán keresztül. ▪Továbbá teret biztosítani a különböző rendezvények, látóutak, fórumok, kiállítások és kiadványok útján, a tervezett tematikus, határokon átnyúló fejlesztéseknek (3998. HPME-t), figyelembe véve a tartós partnerkapcsolatokat célzó új kezdeményezéseket. Megoldási javaslat ▪15 db stabilan működő testvér települési kapcsolat alakul ki 2013-ra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (80%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3906 EUR▪Önkormányzatok100% 97274 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97274 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1953 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/42 Kód: ÉA-58-SzF-6-02 Sorszám: 1710 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/42 Kód: ÉA-58-GF-6-01 Sorszám: 3191 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Határon átívelő kapcsolatok kialakítása, erősítése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A LEADER nemzetközi együttműködés kialakítása, erősítése szempontjából, előnyös a térségünk helyzete a három országhatár (Románia, Szlovákia, és Ukrajna) közelsége, valamint a meglévő határokon átnyúló civilszervezeti, önkormányzati testvér-települési kapcsolatok tekintetében. ▪A korábbi LEADER+ -ban résztvevő önkormányzatoknál (Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Hodász, Máriapócs, Pócspetri, Kisléta,) felhalmozott tapasztalat pedig a LEADER térségi együttműködések kialakítása, illetve erősítése szempontjából is kiváló adottság. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzati tapasztalatok és kapcsolatok mellett, az elmúlt tíz évben, a különféle nemzetközi programokat sikeresen lebonyolító civil szervezetnek, az Iránytű Gazdaságfejlesztő Klubnak pedig a LEADER tapasztalatok átadásával kapcsolatban megkötött együttműködési megállapodása van a romániai Érmelléki Települések Szövetségével, amely kiváló alapot nyújt a nemzetközi eredményes kapcsolatokhoz. Probléma/ lehetőség ▪A LEADER térségi és nemzetközi együttműködések kialakítása, erősítése. A LEADER módszertan teljes körű megismerése, a hazai és uniós jó gyakorlati tapasztalatok azonosítása, elemzése, a „Nyírségi LEADER-es Jó Megoldások Tárának" létrehozása és terjesztése. Tapasztalat- és tudáscsere megszervezése (elsősorban Romániában, és Szlovákiában), szakmai, tematikus rendezvények, konferenciák és táborok szervezése, valamint a közvetlen szomszédos térségek segítése érdekében a vidékfejlesztési sikerekkel kapcsolatos tapasztalatok, információk átadása egy „mini LEADER Eurorégió” kialakítása érdekében. Megoldási javaslat ▪Szakmai programok segítségével létrejön 1 db „Nyírségi LEADER-es Jó Megoldások Tára”, ami segíti a Leader tapasztalatok nemzetközi átadását, terjesztését. Létrejön a „mini LEADER Eurorégió” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (30%), Kiadvány készítés (80%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (40%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19531 EUR▪Önkormányzatok100% 58593 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58593 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1953 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/42 Kód: ÉA-58-GF-6-01 Sorszám: 3191 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪„Mini LEADER Eurorégió”: A környező országokkal történő LEADER-es kapcsolatalakítás.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-04 Sorszám: 1724 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Térségi identitástudat növelése, a belső kohézió erősítése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben élő helyi szereplők, (az állami-, gazdasági- és civil szféra), a generációk (idősek-fiatalok), valamint a társadalmi rétegek (magyar-roma) közötti kapcsolatok mélysége, szervezettsége, az összetartozás, az együttműködés alacsonyszintű. Helyzet/ adottság ▪Veszélyezteti a partnerség alapú fejlesztések megvalósítását az alacsony szintű a térségi összetartás. ▪A térség bizonyos településein vannak jól szervezett, mikro-térségeket összekötő fesztiválok, melyek az együttműködésre épülnek (Szomszédolás; Bogáti Forgatag; Tragacs–Derby; Meggy-, Strudli- és egyéb fesztiválok). E fesztiválok sikerére építve növelhető a térségi összefogás hasznossága és értéke. Probléma/ lehetőség ▪Partnerség, együttműködés, kooperáció fejlesztése a kultúra eszközeinek, a térségi fesztiválok szervezésének támogatásával. Meglévő fesztiválok fejlesztése, újak szervezése, melyek több műfajt felölelő, a helyszín hagyományaihoz igazodó, kulturális értéket képviselő programokkal járulnak hozzá a pozitív Nyírség-kép kialakításához. Előnyben részesülnek a mikrotérségi, 3-5 település összefogásával megvalósuló rendezvények és a több napos programok. Megoldási javaslat ▪Évente 6-8 színvonalas mikrotérségi fesztivál valósul meg, amelyek fokozzák a térség látogatottságát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7813 EUR▪Önkormányzatok100% 97656 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97656 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1953 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-04 Sorszám: 1724 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/42 Kód: ÉA-58-SzF-5-02 Sorszám: 6510 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Térségi identitástudat növelése, a belső kohézió erősítése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségből magas számban vándorolnak el a magasabb, közép-, illetve felső fokú képzettségű szinttel rendelkező fiatalok és középkorúak, akik bár érzik a szülőföldhöz való kötődést, de a társadalmi és gazdasági helyzet labilitása miatt ez a belső érzés kevés ahhoz, hogy identitástudatuk a jövőt tekintve is erős maradjon, és a térségben képzeljék el jövőjüket. Ugyanakkor a térség számtalan példaértékű bemutatásra alkalmas személlyel rendelkezik. Helyzet/ adottság ▪Az értelmiségi réteg elvándorlása további társadalmi hátrányokkal sújtja a térséget, ami kihat a gazdaság visszafejlődésére is. Az elvándorlók előtt nincs múlt és jelenbeli pozitív példa, kevés az ismeret a térségben élő, illetve élt személyiségekről, hírességekről, az amatőr és jegyzett művészekről, a hétköznapok során, a mindennapi munkában is jelentőset alkotókról. Probléma/ lehetőség ▪Példaértékű tevékenységeket végző aktív egyének, csoportok, „hétköznapi hősök”, a térség alkotói, művészei, az élő/élt hírességek, történelmi személyiségek, sportolók, színészek (stb.) összegyűjtése. Azok alkotásainak, életutjainak, rendszerezése, kiadványok készítése. Megoldási javaslat ▪Létrejön egy kiadvány a térség alkotóinak, az élő/élt hírességek, valamint az aktív, sikeres embereinek, csoportjainak bemutatására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (20%), Kiadvány készítés (100%), Marketing tevékenység (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19913 EUR▪Önkormányzatok0% 19913 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19913 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1953 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/42 Kód: ÉA-58-SzF-5-02 Sorszám: 6510 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-01 Sorszám: 1176 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Térségi identitástudat növelése, a belső kohézió erősítése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségből magas számban vándorolnak el a magasabb, közép-, illetve felső fokú képzettségű szinttel rendelkező fiatalok és középkorúak, akik bár érzik a szülőföldhöz való kötődést, de a társadalmi és gazdasági helyzet labilitása miatt ez a belső érzés kevés ahhoz, hogy identitástudatuk a jövőt tekintve is erős maradjon és a térségben képzeljék el jövőjüket. Helyzet/ adottság ▪Az értelmiségi réteg elvándorlása további társadalmi hátrányokkal sújtja a térséget, ami kihat a gazdaság visszafejlődésére is. ▪Az elvándorlók előtt nincs múlt és jelenbeli pozitív példa, kevés az ismeret a térségben élő, illetve élt személyiségekről, hírességekről, az amatőr és jegyzett művészekről, a hétköznapok során, a mindennapi munkában is jelentőset alkotókról. Probléma/ lehetőség ▪Példaértékű tevékenységeket végző aktív egyének, csoportok, „hétköznapi hősök”, a térség alkotói, művészei, az élő/élt hírességek, történelmi személyiségek, sportolók, színészek (stb.) tevékenységeinek, munkáinak, elismerése oklevelekkel, emlékérmekkel, a Nyírségért LEADER díj létrehozásával. Vándorkiállítások szervezése és a turisztikai információs élményparkban (3790 HPME) való megismertetése. Megoldási javaslat ▪Létrejön a „Nyírségért LEADER díj”, átadásra kerülnek a közösségi tevékenységek elismerésére létrehozott díjak, megvalósul a 26 települést érintő vándorkiállítás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-03 Sorszám: 1713 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Közösségi programok a térségben élők életminőségének javítása érdekében. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Fokozott az igény a gyermek- és ifjúsági programokra, ezért a térségben aktívan működő gyermekszervezetek, alapítványok, ifjúsági egyesületek rendszeresen szerveznek különböző vetélkedőket, sport és szabadidős programokat, maguk és települési közösségeik részére. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy egyre csökken a felnövekvő generációt érintő közösségi programok száma és minősége, mivel a bonyolító szervezetek szűkös anyagi forrással, szinte csak szerény önkormányzati támogatással rendelkeznek. A hátrányos helyzetű családok gyerekei ritkán, vagy egyáltalán nem jutnak olyan közösségi élményhez, melyet egy szervezett kirándulás, táborozás adhat nekik. Probléma/ lehetőség ▪A felnövekvő generációt, kifejezetten a gyermek (14 éves korig) és az ifjúsági (14-26 év) korosztályt célzó, a helyi, térségi értékek (a tervezett LEADER fejlesztések 3998; 3794; 1720 HPME) megismerésére irányuló egy, illetve több napos, egyszeri, vagy rendszeresen ismétlődő túrák, kirándulások, rendezvények megvalósíthatóságának biztosítása, azok színvonalának és eredményességének növelése. Művészeti, gyermek- és ifjúsági, valamint speciális fejlesztő- és ismeretszerző táborok, testvériskolai kapcsolatok erősítését célzó, jeles- és ünnepnapokhoz kapcsolódó programok megvalósításának támogatása. Működési költség nem támogatható. Megoldási javaslat ▪Megvalósul kb. 50 db gyermek és ifjúsági program. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (90%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-07 Sorszám: 1723 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Közösségi programok a térségben élők életminőségének javítása érdekében. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A települések önkormányzatai évi rendszerességgel rendeznek falunapokat a költségvetésükből elkülönített forrásból finanszírozva. A gazdasági helyzet romlása miatt ezek a rendezvények lassan átalakulnak, vagy teljesen eltűnnek a falusi programok palettájáról. Ugyanakkor a civil szervezetek tele vannak ötletekkel, szabadidős, és sportesemények szervezésével kapcsolatban, viszont, egyre ritkábban (általában pályázati támogatásból) van lehetőségük tervezett programjaikat megvalósítani. Helyzet/ adottság ▪Erősödik a társadalmi igény a szabadidős és sport programok iránt, de csökken azok települési, illetve a mikrotérségi szinten történő megvalósulása. A magas számú sport-, nyugdíjas- és egyéb egyesületek aktivitását egyre inkább csökkenti, hogy szervezendő programjaikhoz egyre kevesebb önkormányzati, vállalkozói támogatást tudnak hozzárendelni. Probléma/ lehetőség ▪A térség teljes lakosságát célzó, településeken belüli, illetve települések közötti, kifejezetten szabadidő- és sport programok támogatása. Pl.: falunapok, majálisok, ünnepnapokhoz kötődő rendezvények, sportversenyek, bajnokságok és a 3998; 3794; 1720 sz. HPME-kel megvalósuló utakra szervezett kirándulások, túrák stb. Kivételt képeznek a fesztiválok. A támogatásban előnyt élveznek a partnerséget és az együttműködést erősítő, a térség szereplői (önkormányzatok, civilek és vállalkozások) összefogással megvalósuló események. Megoldási javaslat ▪Kb. 70 db színvonalas közösségi rendezvény valósul meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-06 Sorszám: 3196 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: Közösségi programok a térségben élők életminőségének javítása érdekében. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A lakosság jelentős része nem engedheti meg magának, hogy kulturális- és művelődési programokra elutazzon, így ez szinte teljesen kimarad az életükből. Minden év augusztusában a térség központjában, Nyírbátorban megrendezésre kerül a nemzetközi hírű Nyírbátori Zenei Napok. Néhány éve a térség néhány települése előtt is megnyílt a lehetőség, hogy bekapcsolódhassanak e komolyzenei rendezvénybe (Nyírmihálydi, Nyírbogát, Nyírbéltek, Encsencs, Máriapócs). Egyre több településen adott a műfajhoz szükséges térrel és akusztikával rendelkező épületek (templomok, közösségi terek) köre. Helyzet/ adottság ▪A zenei napokon kihelyezett részprogramjainak lebonyolítására csak úgy csatlakozhatnak az önkormányzatok, ha sajáterőként vállalják a rendezvény költségeit, s ez több településnek anyagi nehézséget okoz. Ugyanakkor a lakossági igény fokozott a komolyzenei és egyéb művészelőadói műfaj iránt, s ez egyfajta lehetőség az életminőség javítására a kultúra és a művelődés eszközeivel. Probléma/ lehetőség ▪A Nyírbátori Zenei Napok keretén belül megrendezésre kerülő komolyzenei előadások, a településekre kihelyezett részprogramok megvalósulásának biztosítása, valamint a térségben élő és működő művészek és művészcsoportok előadóestjeinek szervezése, lebonyolítása. Megoldási javaslat ▪Évente 8-10 db komolyzenei és egyéb előadóművészi program kerül a településeken megrendezésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1172 EUR▪Önkormányzatok100% 19531 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19531 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret391 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-06 Sorszám: 3196 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪„Nyírbátori Zenei Napok” : minden év augusztusában Nyírbátori központtal megrendezésre kerülő több napos komolyzenei művészeti előadássorozat.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-05 Sorszám: 1725 Prioritás: "Egyedül nem megy..." - Határokon átívelő, településen belüli és azok közötti kapcsolatok... Intézkedés: A hátrányos helyzetű közösségek társadalmi integrációjának elősegítése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben magas a roma lakosság száma, de értékes kultúrájuk veszendőben van. A roma emberek zenéje, tánca, meséi, különleges művészetei, saját, egyedi mesterségei, nem kap olyan figyelmet a társadalomtól, amelyre maga a roma nemzettség is büszke lehet. ▪Az idős roma emberek csak a családon belül adják át életük, szokásaik egy-egy darabját, így a valós roma értékeket nincs, aki átszármaztassa saját nemzedékük és a többségi társadalom számára. ▪A térségben élő romák nem kapnak lehetőséget értékeik bemutatására, szervezőkészségük megmutatására. Helyzet/ adottság ▪Problémaként jelentkezik ezen értékek kihalása, de lehetőség, hogy a sajátos kultúra felelevenítésével, bemutatásával egyfajta értéket találhat a romákban a többségi társadalom. ▪Az önkormányzati, a cigány kisebbségi önkormányzati és a civil összefogással megvalósuló programok tovább erősíthetik a térség roma lakosságának elfogadását, ami magában hordozza a társadalmi kohézió erősítésének lehetőségét is. Probléma/ lehetőség ▪A magas roma lakosságszámmal rendelkező településeken a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és más civil szervezetek összefogásával romanapok, romaművészeti rendezvények, kiállítások és más különböző rendezvények megvalósulásának támogatása. Kifejezetten a roma kultúrának, a romaság társadalmi szokásainak és hagyományainak, a roma közösség értékeinek a helyi társadalommal történő megismertetése céljából. Megoldási javaslat ▪30 db rendezvény valósul meg, amelyek a roma társadalom értékeit mutatja be a helyi társadalomnak, erősítve ezzel a többségi és a kisebbségi társadalom közötti kohéziót. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-05 Sorszám: 1720 Prioritás: "Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése. Intézkedés: A biológiai sokféleség és a természeti környezet megőrzése. Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Magas a természetet kedvelő fiatalok száma és kevés olyan térségi lehetőség van, ami igazodik az ő generációs igényeikhez, biztosítja a természetkedvelők számára a szabadidő aktív eltöltését. Jelen van több aktív, innovatív ötletekkel teli, természetkedvelő ifjúsági egyesület, akiknek fokozott a tenni akarása a térség fiataljainak összefogására. A Nyírségben 1953 óta országos jelentőségű és Európa hírű természetvédelmi területek találhatók, a Bátorligeti Ősláp, a Fényi-erdő, a piricsei Júlia-liget. Helyzet/ adottság ▪A kiemelkedő természeti értékű Natura 2000 területeit,az Ecsedi-lápot, az egyedülálló tájat, a különleges állat- és növényvilágot a térségben élők is alig ismerik, kevés információ jut el a lakossághoz. Ráadásul az adottságokra épülő ökoturizmusban rejlő lehetőségek sincsenek megfelelően kihasználva. Növekszik a környezetvédelmi végzettségű képzett fiatalok száma, akik munkanélküliekké válnak vagy elvándorolnak a térségből. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezet működtetésével a Nyírség természeti értékeinek, területeinek bemutatására is alkalmas, többfunkciós Ökoturisztikai Ifjúsági Központ létrehozása. A központ a hagyományos természet megfigyelő állomások és tanösvény létrehozása mellett innovatív elemekkel, kalandpark, parkerdő kialakításával biztosítja a fiatalok aktív, természetkedvelő szabadidő eltöltését. Megoldási javaslat ▪2011-re létrejön 2 db Ökoturisztikai Ifjúsági Központ, melynek működtetését civil szervezet non-profit alapon biztosítja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret136719 EUR▪Önkormányzatok0% 273438 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága273438 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret136719 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/42 Kód: ÉA-58-SzF-1-05 Sorszám: 1720 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Encsencs, Tiborszállás ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Hagyományos természet megfigyelő állomás: madár-, vad- és láp megfigyelés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-08 Sorszám: 1718 Prioritás: "Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése. Intézkedés: Környezettudatos gondolkodás kialakítása és megtartása. Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség egyik erőssége a környezet tisztasága, mivel nem jellemző a légszennyeződést kibocsátó üzemek megléte, alacsony a közlekedési forgalom, a zajterheltség. A települések közötti külterületekre a természeti érintetlenség jellemző, melyeknek értéke megbecsülendő. Mégis az tapasztalható, hogy az itt élők nem figyelnek a környezet védelmére, szennyezik, károsítják azt a hétköznapi életvitelükkel. A lakosság jelentős része nem ismeri és nincs tisztában a nyírség természeti értékeivel. Helyzet/ adottság ▪Már a családi gyereknevelés során hiányzik a környezettudatos nevelés, így szükségessé vált már a gyerekeket megismertetni a környezetszennyezés következményeivel, az energiatakarékosság szükségességével, a klímaváltozás negatív hatásaival, a környezettudatos fogyasztással stb. ▪A szemlélet fejlesztésében jelentős szerepe van az intézmények és a civil szervezetek által szervezett környezetvédelmi programoknak. Probléma/ lehetőség ▪A környezettudatos gondolkodás alakítását megcélozva természet és környezetvédelmi programok támogatása. ▪A szemléletformálás térségi szintű tájékoztató kiadványok, fotópályázatok, előadások, vetélkedők, közösségi programok, és fórumok segítségével történik. Komplex projektet képeznek az önkormányzatok, intézmények, civilek összefogásával és a 1720 HPME- fejlesztéssel létrejövő Ökoturisztikai Ifjúsági Központ koordinálásával létrejövő projektek. Megoldási javaslat ▪A településenként éves szinten 1-2 program hívja fel a figyelmet a környezetvédelemre. Megjelennek a környezettudatos gondolkodást preferáló kiadványok, figyelemfelhívó plakátok. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1173 EUR▪Önkormányzatok100% 58593 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58593 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret782 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma75 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/42 Kód: ÉA-58-SzF-4-08 Sorszám: 1718 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/42 Kód: ÉA-58-GF-B-02 Sorszám: 3194 Prioritás: "Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése. Intézkedés: Környezetbarát energetikai fejlesztések, megújuló energiaforrások hasznosítása. Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben magas a napsütéses órák száma, ami indokolttá teszi a napenergia hasznosítását. Az önkormányzati intézmények fűtéstechnológiai rendszerei elavultak, előfordul még a fatüzelésű cserépkályha is. A használati melegvizet költséges villanybojlerrel nyerik. A lakosság energetikai gondolkodás módjára ugyanez a jellemző. Úgy is mondhatnánk „az ország legszegényebb részén a legpazarlóbban élünk. A költségtakarékos beruházásokhoz sem a civilszervezetek, sem pedig az önkormányzatok nem rendelkeznek anyagi erőforrásokkal. Helyzet/ adottság ▪A folyamatosan növekvő energia árak veszélyeztetik az intézmények működését. ▪A Leader fejlesztésekben tervezett létesítmények, erdei szabadidős objektumok energiabiztosításának, az áramellátás kiépítésének magasak a költségei. ▪Az ÁNTSZ előírja az oktatási intézményekben a melegvíz használatát. Több olyan iskola és óvoda is van, ahol kizárólag hideg vizes öblítésre van csak lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Az önkormányzatok és civilszervezetek által fenntartott illetve üzemeltetett intézményeknél, létesítményeknél, valamint a HVS-ben tervezett LEADER fejlesztéseknél (3799; 1720 HPME) hagyományos energiahordozók teljes, és/vagy részbeni kiváltása napkollektorok használatával, ami az alternatív energiahasznosítás mellett környezetkímélő is. ▪Továbbá a föld mélye energiájának hasznosítása hőszivattyúk segítségével illetve a melegvízellátás és fűtés rásegítés a napkollektor és a hőszivattyú kombinációjával. Megoldási javaslat ▪A fenntarthatósági szempontok teljes körű figyelembevételével létrehozott megújuló energiahordozók használatával és esetleges kombinációjával 10 – 50 % -ig terjedő megtakarítás eredményezhető, mely a jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzatok és a civil szervezetek szempontjából is elengedhetetlen. ▪Továbbá elősegíti a tervezett LEADER fejlesztések (I.1.5.; I.3.2.; 1720 HPME) megvalósítását, és hozzájárul a hosszú távú fenntarthatóság biztosításához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/42 Kód: ÉA-58-GF-B-02 Sorszám: 3194 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bátorliget, Encsencs, Hodász, Kántorjánosi, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmeggyes, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Tiborszállás, Vállaj ▪Nem ÚMVP

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/42 Kód: ÉA-58-GF-B-04 Sorszám: 3452 Prioritás: "Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése. Intézkedés: Egészséges, tiszta település kialakítása – hulladékkezelés. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A települések közterületein, a gyalogos forgalom által megnövekedett útszakaszokon, az intézmények, intézetek (óvoda, iskola, posta stb.) és üzletek környékén, nincs megfelelő számú szemétgyűjtő edény. Az önkormányzatok komoly erőfeszítéssel, a közmunkaprogramban foglalkoztatottakkal takaríttatja napi rendszerességgel a települések utcáit. ▪A szelektív hulladékgyűjtés csak a kistérség központjában, Nyírbátorban történik gyűjtőszigetek kialakításával, de ez jelenleg a közösség egyetlen településén sem biztosított. Helyzet/ adottság ▪Az utcai, gyalogosan közlekedő járó-kelők által keletkezett hulladék az utcai szemétgyűjtők hiánya miatt gyakran szennyezi a települések utcáit, köztereit, a települések elszemetesednek. A közhasznú foglalkoztatottak munkaidejének jelentős részét a szemétszedés tölti ki, ami más hasznos munkafolyamatoktól veszi el az időt. ▪Nem fejlődik a lakosság környezettudatos gondolkodása. Probléma/ lehetőség ▪A településeken lélekszám arányosan, egységes arculatú a Nyírség fájából, az akácból készített köztéri/utcai hulladékgyűjtő edények, „szemetesek” kerülnek elhelyezésre. Településenként több szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása gyűjtőkonténerek kihelyezésével és rendszeres ürítésével. Megoldási javaslat ▪A program befejezésére, 2013-ra minden település mozgalmasabb közterületén hulladékgyűjtő edények, valamint szelektívgyűjtő konténerek kerülnek elhelyezésre, így erőteljesen csökken, illetve megszűnik az utcai szemetelés. ▪A közhasznú foglalkoztatottak más munkafolyamatok elvégzésével válnak a települések hasznára. ▪A program növeli a környezeti fentarthatóságot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/42 Kód: ÉA-58-GF-B-06 Sorszám: 3931 Prioritás: "Öko-san - okosan" - Környezetvédelem és természetvédelem fejlesztése. Intézkedés: Egészséges, tiszta település kialakítása – hulladékkezelés. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kommunális infrastruktúrák nem megfelelő kiépítettsége a környezet szennyezése mellett egyrészt veszélyezteti a lakosság egészségi állapotát, másrészt csökkenti az életminőséget. ▪A településeken csak a kommunális hulladék elszállítását biztosítja az önkormányzat, a veszélyes és egyéb hulladékokról a lakosság gondoskodik, így azok gyakran kerülnek illegális lerakóhelyekre, illetve nem szakszerű megsemmisítésre. Helyzet/ adottság ▪A településeken keletkező kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása csak részben, a veszélyes hulladékoké pedig egyáltalán nem megoldott. A lakosok közvetlen lakókörnyezetében, az udvarokon felhalmozódnak ezek a hulladékok, a porták egyre szemétesebbé válnak. A lakosság környezettudatos gondolkodása negatív irányba halad. Probléma/ lehetőség ▪A településeken keletkező kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása csak részben, a veszélyes hulladékoké pedig egyáltalán nem megoldott. A lakosok közvetlen lakókörnyezetében, az udvarokon felhalmozódnak ezek a hulladékok, a porták egyre szemétesebbé válnak. A lakosság környezettudatos gondolkodása negatív irányba halad. Megoldási javaslat ▪Évente két alkalommal minden településen megszervezésre kerül a veszélyes és egyéb hulladékok elszállítása, a települések lomtalanítása. Évente egy alkalommal a „Tiszta udvar, tiszta utca!” mozgalom eredménye kerül kihirdetésre, ez ösztönzi a lakosságot az egyéni porták tisztántartására, valamint kollektíven az utcák rendbe tartására. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

172 A prioritások és intézkedések összeállításánál három terület kiemelése vált fontossá: A meglévő értékekre és adottságokra építve elsősorban a vallási- és a természeti-, valamint egyéb turisztikai ágazatok fejlesztése. A szlovák, ukrán és a román határ közelségének előnyös kihasználása. A térségen belül egymás megismerése, a közös építkezés, az együttműködés erősítése. A megfogalmazott HPME-k egymásra épülve erősítik hatásukat, kihatva a gazdasági fejlődésre és a térségben élők életszínvonalának emelésére. Az első prioritás a Nyírség értékeit célzó turizmusfejlesztés, melyben különböző tematikus utak kötik össze a térség településeit, elősegítik azok bekapcsolódását a turisztikába. Tematikus útként jelennek meg a négy országot összekötő történelmi-kulturális-gasztronómiai út (3998), a „Mária Út”, mint vallási zarándok út (3794), a nyírség jellegzetességeire, termékeire alapozott mezőgazdasági szakmai "Akácos Út"(3789). A turisztikai programcsomagok, az innovatív szolgáltatások kiegészítéséhez szükség van a településeken meglévő létesítmények infrastrukturális és beruházás jellegű fejlesztéseire. Ez részben a turisztikai vonzerővel bíró szabadidőparkok, horgász, illetve vadászházak fejlesztését (4090), a szállás és vendéglátóhelyek minőségi feltételeinek kialakítását és javítását (3798; 3799; 3800), valamint az egységes térségi arculat kialakítását szolgáló marketingtevékenységet (3980) jelenti. A II. prioritás „Adj esélyt magadnak és másoknak” mottóval a humánerőforrás, gazdaság és vállalkozásfejlesztésre irányul. A mikro-vállalkozások létrehozása és a meglévők infrastruktúra és eszközfejlesztése (3204; 1709) a szolgáltatások fejlesztése(1727) mellett a vállalkozások versenyképességének növelését fokozza az a szakmai segítségnyújtás (3425), erősítve ezzel a vállalkozószférát. A tervezett fejlesztések fenntarthatóságának alapja a megfelelő képzettségű humánerő megléte. Mivel a térségben kiemelkedően magas az aluliskolázottak száma külön HPME-t kapott az alapszintű, általános képzettséget biztosító oktatás (3184), a célirányos, speciális képzés (3188) és a civileket, kisebbséget segítő szakmai felkészítés (3206). A prioritások és intézkedések összeállításánál három terület kiemelése vált fontossá: A meglévő értékekre és adottságokra építve elsősorban a vallási- és a természeti-, valamint egyéb turisztikai ágazatok fejlesztése. A szlovák, ukrán és a román határ közelségének előnyös kihasználása. A térségen belül egymás megismerése, a közös építkezés, az együttműködés erősítése. A megfogalmazott HPME-k egymásra épülve erősítik hatásukat, kihatva a gazdasági fejlődésre és a térségben élők életszínvonalának emelésére. Az első prioritás a Nyírség értékeit célzó turizmusfejlesztés, melyben különböző tematikus utak kötik össze a térség településeit, elősegítik azok bekapcsolódását a turisztikába. Tematikus útként jelennek meg a négy országot összekötő történelmi-kulturális-gasztronómiai út (3998), a „Mária Út”, mint vallási zarándok út (3794), a nyírség jellegzetességeire, termékeire alapozott mezőgazdasági szakmai "Akácos Út"(3789). A turisztikai programcsomagok, az innovatív szolgáltatások kiegészítéséhez szükség van a településeken meglévő létesítmények infrastrukturális és beruházás jellegű fejlesztéseire. Ez részben a turisztikai vonzerővel bíró szabadidőparkok, horgász, illetve vadászházak fejlesztését (4090), a szállás és vendéglátóhelyek minőségi feltételeinek kialakítását és javítását (3798; 3799; 3800), valamint az egységes térségi arculat kialakítását szolgáló marketingtevékenységet (3980) jelenti. A II. prioritás „Adj esélyt magadnak és másoknak” mottóval a humánerőforrás, gazdaság és vállalkozásfejlesztésre irányul. A mikro-vállalkozások létrehozása és a meglévők infrastruktúra és eszközfejlesztése (3204; 1709) a szolgáltatások fejlesztése(1727) mellett a vállalkozások versenyképességének növelését fokozza az a szakmai segítségnyújtás (3425), erősítve ezzel a vállalkozószférát. A tervezett fejlesztések fenntarthatóságának alapja a megfelelő képzettségű humánerő megléte. Mivel a térségben kiemelkedően magas az aluliskolázottak száma külön HPME-t kapott az alapszintű, általános képzettséget biztosító oktatás (3184), a célirányos, speciális képzés (3188) és a civileket, kisebbséget segítő szakmai felkészítés (3206). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

173 A vállalkozó szféra fejlődése újraindítja, illetve fokozza a gazdaság fejlődését, csökken a munkanélküliek száma. A civil szervezetek megerősödnek a közös tevékenységek eredményeként, az itt élők identitástudata növekszik, a térség felkészültté válik egy újabb, nagyobb léptékű fejlesztésre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

174 „Öko-san – Okosan” prioritás részben a turisztikához kötődő elemekre, az ökocentrumok fejlesztésére, a tájvédelmi területeket összekötő túraútvonallal, tanösvénnyel (1720) részben a lakosság aktivitására, a környezettudatos gondolkodás alakítására épülve (1718; 3931) éri el a környezetre való odafigyelést. „Hogy unokáink is láthassák” A különböző tematikus útvonalak a térség településein haladnak át, érintve azok épített, kulturális és természeti örökségét, így felújításra és korszerűsítésre kerül több templom, és különböző védettségű objektum (1180; 1181). Az „Egyedül nem megy” külön prioritásként kezeli a térségre ma jellemző alacsonyszintű összetartozást, melyben az együttműködés hangsúlyozása, a belső kohézió erősítése kap kiemelt szerepet a kultúra és művelődés eszközeivel (1724; 3196; 1176), a romák értékeinek megismertetésével (1725), a felnövekvő generáció esélyeinek növelésével (1713), közösségi programok szervezésével (1723).E prioritásban újra megjelenik a határon átívelő kapcsolatok fontossága (1710; 3191), ami a meglévő testvértelepülési kapcsolatok ápolásával, újak kialakításával, a LEADER programhoz kapcsolódó tapasztalatszerző látóutak szervezésével segítik az együttműködést. A stratégia megvalósulása esetén 10 év múlva a térség egy vallási és természeti turisztikai központtá válik, melyet egy remekül összeállított marketingtevékenység támaszt alá, ami hosszútávon biztosítja a nyírség „eladhatóságát”. A térség szerencsés helyzetben van, mert az egyik legfontosabb adottsága, a máriapócsi „Könnyező Mária” zarándokhely folyamatosan biztosítja az ideérkező többszázezer turistát, akik a csatolt, összehangolt programlehetőségekből választva több napot is eltöltenek a térségben aktív pihenéssel. A tematikus utak tervezett hossza kibővül, nemzetközi szinten is elismerté válik. A települések megújulva, egységes arculattal, korszerű létesítményekkel, igény szerinti szolgáltatásokkal, környezetkímélő és gazdaságos technikai háttérrel felszerelve biztosítják az itt élőknek a mindennapi élethez szükséges komfortérzetet. „Öko-san – Okosan” prioritás részben a turisztikához kötődő elemekre, az ökocentrumok fejlesztésére, a tájvédelmi területeket összekötő túraútvonallal, tanösvénnyel (1720) részben a lakosság aktivitására, a környezettudatos gondolkodás alakítására épülve (1718; 3931) éri el a környezetre való odafigyelést. „Hogy unokáink is láthassák” A különböző tematikus útvonalak a térség településein haladnak át, érintve azok épített, kulturális és természeti örökségét, így felújításra és korszerűsítésre kerül több templom, és különböző védettségű objektum (1180; 1181). Az „Egyedül nem megy” külön prioritásként kezeli a térségre ma jellemző alacsonyszintű összetartozást, melyben az együttműködés hangsúlyozása, a belső kohézió erősítése kap kiemelt szerepet a kultúra és művelődés eszközeivel (1724; 3196; 1176), a romák értékeinek megismertetésével (1725), a felnövekvő generáció esélyeinek növelésével (1713), közösségi programok szervezésével (1723).E prioritásban újra megjelenik a határon átívelő kapcsolatok fontossága (1710; 3191), ami a meglévő testvértelepülési kapcsolatok ápolásával, újak kialakításával, a LEADER programhoz kapcsolódó tapasztalatszerző látóutak szervezésével segítik az együttműködést. A stratégia megvalósulása esetén 10 év múlva a térség egy vallási és természeti turisztikai központtá válik, melyet egy remekül összeállított marketingtevékenység támaszt alá, ami hosszútávon biztosítja a nyírség „eladhatóságát”. A térség szerencsés helyzetben van, mert az egyik legfontosabb adottsága, a máriapócsi „Könnyező Mária” zarándokhely folyamatosan biztosítja az ideérkező többszázezer turistát, akik a csatolt, összehangolt programlehetőségekből választva több napot is eltöltenek a térségben aktív pihenéssel. A tematikus utak tervezett hossza kibővül, nemzetközi szinten is elismerté válik. A települések megújulva, egységes arculattal, korszerű létesítményekkel, igény szerinti szolgáltatásokkal, környezetkímélő és gazdaságos technikai háttérrel felszerelve biztosítják az itt élőknek a mindennapi élethez szükséges komfortérzetet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

175 A társadalmi fenntarthatóság alapját a térségi összefogás jelenti. Az öntevékeny civil és kisebbségi csoportok, egyházi felekezetek működési feltételeinek javításával, a szolgáltató funkciók erősítésével, a közösségi színterek bővítésével több program szervezése válik lehetővé. A programok egymásra épülése szükségessé teszi a térségi és határon túli együttműködést, így az összefogás erősödése biztosítja a közösségi programok hosszú távú eredményességét. A sikerek elérése több aktivistát vonz a szervezetekhez, az összefogás ereje ösztönzi a civil társadalom önszerveződését és fejlődését. A stratégia kiemelten kezeli a térségben élő nők, romák, illetve a gyerekek és a fiatalok problémáit. Az összeállítás során több alkalommal is bevonásra kerültek a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, ami elsősorban a roma közösségeket és a gyermek/ifjúsági szervezeteket jelentette. A roma társadalom képviselői és tagjai külön figyelmet kaptak, véleményeiket, elképzeléseiket megnövekedett súlyponttal kezelte a Helyi Közösség. A helyzetelemzési szakaszban több mikrotérségi fórum került szervezésre azokon a településeken, ahol jellemzően magas a roma lakosságszám, és külön fórumon vehettek részt a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok képviselői. A Stratégia elkészítése alatt öt munkacsoport alakult ki, melyből egyik, az „Egyházi és esélyegyenlőségi” tematikus munkacsoport, amely külön foglalkozott az esélyegyenlőség kérdéseivel. Ennek tagjaiként vettek részt a tervezés kezdeti szakaszában a roma kisebbség képviselői, de a hosszúra nyúlt tervezési folyamat végére kitartásuk elfogyott és (a többi munkacsoport tagjaival együtt) lemorzsolódtak. A stratégia megvalósítási szakaszában célirányos kommunikációval történik majd e csoportok újraaktiválása, szervezett romafórumok, személyes beszélgetések keretében. A környezeti fenntarthatóság közös érdeke az itt élőknek. Ez körvonalazódik abban, hogy a piaci szemlélet összekapcsolódik a potenciális természeti értékek tudatos kiaknázásával, garantálva a természeti- és épített környezet tudatos és folyamatos fejlesztését. A tervezett fejlesztési projektek gazdasági megtérülésének ideje kb. A társadalmi fenntarthatóság alapját a térségi összefogás jelenti. Az öntevékeny civil és kisebbségi csoportok, egyházi felekezetek működési feltételeinek javításával, a szolgáltató funkciók erősítésével, a közösségi színterek bővítésével több program szervezése válik lehetővé. A programok egymásra épülése szükségessé teszi a térségi és határon túli együttműködést, így az összefogás erősödése biztosítja a közösségi programok hosszú távú eredményességét. A sikerek elérése több aktivistát vonz a szervezetekhez, az összefogás ereje ösztönzi a civil társadalom önszerveződését és fejlődését. A stratégia kiemelten kezeli a térségben élő nők, romák, illetve a gyerekek és a fiatalok problémáit. Az összeállítás során több alkalommal is bevonásra kerültek a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, ami elsősorban a roma közösségeket és a gyermek/ifjúsági szervezeteket jelentette. A roma társadalom képviselői és tagjai külön figyelmet kaptak, véleményeiket, elképzeléseiket megnövekedett súlyponttal kezelte a Helyi Közösség. A helyzetelemzési szakaszban több mikrotérségi fórum került szervezésre azokon a településeken, ahol jellemzően magas a roma lakosságszám, és külön fórumon vehettek részt a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok képviselői. A Stratégia elkészítése alatt öt munkacsoport alakult ki, melyből egyik, az „Egyházi és esélyegyenlőségi” tematikus munkacsoport, amely külön foglalkozott az esélyegyenlőség kérdéseivel. Ennek tagjaiként vettek részt a tervezés kezdeti szakaszában a roma kisebbség képviselői, de a hosszúra nyúlt tervezési folyamat végére kitartásuk elfogyott és (a többi munkacsoport tagjaival együtt) lemorzsolódtak. A stratégia megvalósítási szakaszában célirányos kommunikációval történik majd e csoportok újraaktiválása, szervezett romafórumok, személyes beszélgetések keretében. A környezeti fenntarthatóság közös érdeke az itt élőknek. Ez körvonalazódik abban, hogy a piaci szemlélet összekapcsolódik a potenciális természeti értékek tudatos kiaknázásával, garantálva a természeti- és épített környezet tudatos és folyamatos fejlesztését. A tervezett fejlesztési projektek gazdasági megtérülésének ideje kb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

176 3 - 7 év, mivel a turizmusban legalább ennyi idő szükséges egy-egy rekreációs terület új „termékként” való megjelenítésére, köztudatba való beépítésére és felfuttatására. A környezeti és építészeti értékek bemutatása egyfajta garancia a védelmükre és fenntarthatóságuknak biztosítására. A különböző tematikus utakra alapozott új program- és szolgáltatáscsomagok, a közös programműködtetés, egymást erősítő, mérhető gazdasági eredményeket produkál. Ezt a gazdasági fenntarthatóságot legfőképpen a turisztikai kínálat növelése biztosítja azzal, hogy a több napos szervezett programokkal emelkedik a látogatók által a térségben eltöltött idő, ami növeli a helyi vállalkozások bevételét. A tematikus utakhoz, az ökoturisztikai központhoz kapcsolódó új szolgáltatások a térségben lévők számára alternatív, kiegészítő jövedelmek megszerzésének alapját képezik, javítva ezzel a családok és közösségek életkörülményeit. 3 - 7 év, mivel a turizmusban legalább ennyi idő szükséges egy-egy rekreációs terület új „termékként” való megjelenítésére, köztudatba való beépítésére és felfuttatására. A környezeti és építészeti értékek bemutatása egyfajta garancia a védelmükre és fenntarthatóságuknak biztosítására. A különböző tematikus utakra alapozott új program- és szolgáltatáscsomagok, a közös programműködtetés, egymást erősítő, mérhető gazdasági eredményeket produkál. Ezt a gazdasági fenntarthatóságot legfőképpen a turisztikai kínálat növelése biztosítja azzal, hogy a több napos szervezett programokkal emelkedik a látogatók által a térségben eltöltött idő, ami növeli a helyi vállalkozások bevételét. A tematikus utakhoz, az ökoturisztikai központhoz kapcsolódó új szolgáltatások a térségben lévők számára alternatív, kiegészítő jövedelmek megszerzésének alapját képezik, javítva ezzel a családok és közösségek életkörülményeit. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

177 Nyírség Fejlődéséért Helyi Közösség által lefedett területen 2005-ben, 7 település összefogásával alakult meg a Dél-Kelet Nyírség Akciócsoport a LEADER+ program keretében. A közösség jó példája a vállalkozók, civilek és önkormányzatok összefogásának. Talán ez jelentette – a pályázati forrásokon kívül – a legnagyobb eredményt, hogy a közös cél érdekében kialakult a szférák közötti együttműködés, amit bizonyít a számos partnerségben megvalósuló projekt. Ezek a következő programok: településkép javítása virágosítással, fásítással; egységes útjelző táblák, internet-terminálok, ünnepi díszvilágítások elhelyezése. A projektek egyik legfontosabb célja az esélyegyenlőség javítása volt, ami a nők munkahelyteremtésre irányuló képzésekben, és az időskorúak egészségének megőrzésében mutatkozott meg. A LEADER+ forrásából megvalósításra került egy nyári művészeti tábor olyan hátrányos helyzetű gyerekeknek, akiknek e forrás nélkül esélyük sem lett volna részt venni egy ilyen táborban. A projektek megvalósulásának sikere mellett azonban több probléma is adódott a folyamatban, ami ma is negatív gondolatokat jelent a térségi szereplők egy részében. A tervezett és már elindított projektekhez óriási időbeli csúszással kapcsolódtak a támogatási szerződések. Különösen nagy problémát jelent ez, az időhöz kötött projektek megvalósítása esetében. A projektekben résztvevő egyesületek nagy aktivitással kezdték el a tervezett programjaikat, amely immár 3 év távlatában teljesen leapadt. Az ok elsősorban az, hogy a térségi civil szervezetek nem rendelkeznek a programokhoz szükséges anyagi forrással, önmagukban általában hitelképtelenek, így az utófinanszírozási rendszer komoly nehézségeket jelent a számukra. Ez indokolttá tesz a civilekben egy olyan tudatos, előrelátóan tervezett, forrásszerzésre és takarékos gazdálkodásra irányuló gondolkodásmódot, melyet a mindennapi tevékenységeikkel, a jövőbeli fejlődésük érdekében szükséges meghozni. A vállalkozói szféra, mely legfőképp egyéni- és mikrovállalkozásokat jelent, a LEADER+ program tekintetében hitevesztetté vált, hiszen közel egy évig, a pályázat elbírálást követően nem történtek érdemi változások a hatóságok részéről. Átgondolandó ezen pályázati eljárások észszerű felgyorsítása és az elszámolások rugalmassá tétele. Nyírség Fejlődéséért Helyi Közösség által lefedett területen 2005-ben, 7 település összefogásával alakult meg a Dél-Kelet Nyírség Akciócsoport a LEADER+ program keretében. A közösség jó példája a vállalkozók, civilek és önkormányzatok összefogásának. Talán ez jelentette – a pályázati forrásokon kívül – a legnagyobb eredményt, hogy a közös cél érdekében kialakult a szférák közötti együttműködés, amit bizonyít a számos partnerségben megvalósuló projekt. Ezek a következő programok: településkép javítása virágosítással, fásítással; egységes útjelző táblák, internet-terminálok, ünnepi díszvilágítások elhelyezése. A projektek egyik legfontosabb célja az esélyegyenlőség javítása volt, ami a nők munkahelyteremtésre irányuló képzésekben, és az időskorúak egészségének megőrzésében mutatkozott meg. A LEADER+ forrásából megvalósításra került egy nyári művészeti tábor olyan hátrányos helyzetű gyerekeknek, akiknek e forrás nélkül esélyük sem lett volna részt venni egy ilyen táborban. A projektek megvalósulásának sikere mellett azonban több probléma is adódott a folyamatban, ami ma is negatív gondolatokat jelent a térségi szereplők egy részében. A tervezett és már elindított projektekhez óriási időbeli csúszással kapcsolódtak a támogatási szerződések. Különösen nagy problémát jelent ez, az időhöz kötött projektek megvalósítása esetében. A projektekben résztvevő egyesületek nagy aktivitással kezdték el a tervezett programjaikat, amely immár 3 év távlatában teljesen leapadt. Az ok elsősorban az, hogy a térségi civil szervezetek nem rendelkeznek a programokhoz szükséges anyagi forrással, önmagukban általában hitelképtelenek, így az utófinanszírozási rendszer komoly nehézségeket jelent a számukra. Ez indokolttá tesz a civilekben egy olyan tudatos, előrelátóan tervezett, forrásszerzésre és takarékos gazdálkodásra irányuló gondolkodásmódot, melyet a mindennapi tevékenységeikkel, a jövőbeli fejlődésük érdekében szükséges meghozni. A vállalkozói szféra, mely legfőképp egyéni- és mikrovállalkozásokat jelent, a LEADER+ program tekintetében hitevesztetté vált, hiszen közel egy évig, a pályázat elbírálást követően nem történtek érdemi változások a hatóságok részéről. Átgondolandó ezen pályázati eljárások észszerű felgyorsítása és az elszámolások rugalmassá tétele. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

178 A LEADER+ program felhívta arra is a figyelmet, hogy a vidék civiljei és vállalkozói nem rendelkeznek pályázati tapasztalatokkal, így komoly figyelmet kell szentelni az új LEADER programban a megfelelő segítségnyújtásra az egész pályázati folyamaton keresztül (pályázatkészítés, megvalósítás, elszámolás…). A megvalósult programok látható fejlődést indukálnak, megváltoztatják az emberek eddigi gondolkodásmódját és a pályázatokról, pályáztatásról alkotott képét. A nehézségek ellenére elmondható, hogy a LEADER+ program olyan magot vetett, melyből a következőben termést lehet aratni. A LEADER+ program felhívta arra is a figyelmet, hogy a vidék civiljei és vállalkozói nem rendelkeznek pályázati tapasztalatokkal, így komoly figyelmet kell szentelni az új LEADER programban a megfelelő segítségnyújtásra az egész pályázati folyamaton keresztül (pályázatkészítés, megvalósítás, elszámolás…). A megvalósult programok látható fejlődést indukálnak, megváltoztatják az emberek eddigi gondolkodásmódját és a pályázatokról, pályáztatásról alkotott képét. A nehézségek ellenére elmondható, hogy a LEADER+ program olyan magot vetett, melyből a következőben termést lehet aratni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

179 A stratégiai alkotási folyamat lezárta után Nyírség Fejlődéséért LEADER Egyesületként folytatja tovább a Közösség a tevékenységét. Az egyesületben civil és a vállalkozói szféra több mint 70 %-ban vesz részt, ami tükröződik szervezeti felépítésében is (elnökség, későbbi döntőbizottság). A terület alapú megközelítést jellemzi, hogy a tervezett fejlesztéseket azok a szereplők hajtják végre, akik magukénak érzik a térséget, erős bennük a fejlődni vágyás és a fennmaradás motivációja, ami egyben a térségi identitástudatot is erősíti. Az alulról jövő kezdeményezések fontossága a tervezési folyamatban is hangsúlyos volt, ami a helyi lakosság, a gazdasági-, civil- és közszféra aktív részvételével zajlott a szereplők közvetlen bekapcsolásával (személyes beszélgetések, kérdőívek, projektötletek gyűjtése stb.) és a megvalósítás folyamatában is az marad. Az integrált fejlesztések az alulról jövő kezdeményezésekből fakadnak, azok életképességének zálogai, ami a szereplők összefogására épít. Ez leginkább a turizmusban jelenik meg, ahol a közösség turisztikai útvonalak létrehozását támogatja (Mária-út, a határon átívelő történelmi út, akácút), melyek potenciás alapjai a település és gazdaságfejlesztésnek. Ez nyilvánvalóan olyan projekteket gerjeszt, amely a LEADER programon túl „gyújtózsinórként” hatnak a közösség későbbi fejlődésére. A stratégia innovatív pontjai elsősorban a tematikus utak, melyek generálják a további kapcsolódó területek fejlődését (gazdaság, faluszépítés, épített környezet, életminőség stb.). Az utak az integrált fejlesztés alapját képezik, de katalizátor hatásúak és kitörési lehetőséget jelentenek a térségnek. A sikeres projektek megvalósításának alapja a partnerség, ami egészen a települési szinttől a nemzetközi szintig jelenik meg a stratégiában. A HPME-k biztosítják a szomszédos, regionális és nemzetközi kapcsolatok kialakítását és a meglévők erősödését, ami az alapját képezi a hálózatépítésnek. A határokon is átívelő rendkívül fontosak, hiszen már megtörtént a kapcsolatfelvétel román és szlovák közösségekkel, akik számítanak a tapasztalatokra és kapcsolatokra a további sikeres együttműködés és fejlődés reményében. A stratégiai alkotási folyamat lezárta után Nyírség Fejlődéséért LEADER Egyesületként folytatja tovább a Közösség a tevékenységét. Az egyesületben civil és a vállalkozói szféra több mint 70 %-ban vesz részt, ami tükröződik szervezeti felépítésében is (elnökség, későbbi döntőbizottság). A terület alapú megközelítést jellemzi, hogy a tervezett fejlesztéseket azok a szereplők hajtják végre, akik magukénak érzik a térséget, erős bennük a fejlődni vágyás és a fennmaradás motivációja, ami egyben a térségi identitástudatot is erősíti. Az alulról jövő kezdeményezések fontossága a tervezési folyamatban is hangsúlyos volt, ami a helyi lakosság, a gazdasági-, civil- és közszféra aktív részvételével zajlott a szereplők közvetlen bekapcsolásával (személyes beszélgetések, kérdőívek, projektötletek gyűjtése stb.) és a megvalósítás folyamatában is az marad. Az integrált fejlesztések az alulról jövő kezdeményezésekből fakadnak, azok életképességének zálogai, ami a szereplők összefogására épít. Ez leginkább a turizmusban jelenik meg, ahol a közösség turisztikai útvonalak létrehozását támogatja (Mária-út, a határon átívelő történelmi út, akácút), melyek potenciás alapjai a település és gazdaságfejlesztésnek. Ez nyilvánvalóan olyan projekteket gerjeszt, amely a LEADER programon túl „gyújtózsinórként” hatnak a közösség későbbi fejlődésére. A stratégia innovatív pontjai elsősorban a tematikus utak, melyek generálják a további kapcsolódó területek fejlődését (gazdaság, faluszépítés, épített környezet, életminőség stb.). Az utak az integrált fejlesztés alapját képezik, de katalizátor hatásúak és kitörési lehetőséget jelentenek a térségnek. A sikeres projektek megvalósításának alapja a partnerség, ami egészen a települési szinttől a nemzetközi szintig jelenik meg a stratégiában. A HPME-k biztosítják a szomszédos, regionális és nemzetközi kapcsolatok kialakítását és a meglévők erősödését, ami az alapját képezi a hálózatépítésnek. A határokon is átívelő rendkívül fontosak, hiszen már megtörtént a kapcsolatfelvétel román és szlovák közösségekkel, akik számítanak a tapasztalatokra és kapcsolatokra a további sikeres együttműködés és fejlődés reményében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

180 Fontos a jól működő és folyamatos kommunikáció a szereplők között. Az egymás közti információcsere erősíti a bizalmat, hosszú távon erősíti a társadalmi szereplők közti kohéziót. A programhoz szükséges szaktanácsadást, a projektgenerálás eszközrendszerét és személyi kapacitását a felálló munkaszervezet biztosítja. Az elkészített kommunikációs terv végrehajtása garantálja a széleskörű tájékoztatást (nyilvános fórumok, kiadványok, internetes hozzáférés, weblap, saját újság). Az adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv biztosítja a program lebonyolításának adminisztrációs és eljárásrendi kereteit (ügyviteli rend, iratkezelési eljárásrend, munkaköri leírások, SZMSZ). A pénzügyi terv pedig a program költségeit és a felhasználás időbeli ütemezését. Fontos a jól működő és folyamatos kommunikáció a szereplők között. Az egymás közti információcsere erősíti a bizalmat, hosszú távon erősíti a társadalmi szereplők közti kohéziót. A programhoz szükséges szaktanácsadást, a projektgenerálás eszközrendszerét és személyi kapacitását a felálló munkaszervezet biztosítja. Az elkészített kommunikációs terv végrehajtása garantálja a széleskörű tájékoztatást (nyilvános fórumok, kiadványok, internetes hozzáférés, weblap, saját újság). Az adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv biztosítja a program lebonyolításának adminisztrációs és eljárásrendi kereteit (ügyviteli rend, iratkezelési eljárásrend, munkaköri leírások, SZMSZ). A pénzügyi terv pedig a program költségeit és a felhasználás időbeli ütemezését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Fejlődéséért LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Fejlődéséért LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Fejlődéséért LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Fejlődéséért LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés