Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. A gazdasági és közösségi élet fejlesztése a Tisza-tó Térségében

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tisza-tó Térsége LE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 18 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Tisza-tó Térsége LE területe 15 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 48,696 fő, a városokban élő lakosok száma 25,886 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 48, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Tiszafüred 12,523 fő 8,600 fő 5,953 fő 4,763 fő Kunhegyes Kunmadaras Abádszalók Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 8 Fejlesztési intézkedések száma 29 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 31 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 Tisza-tó Térsége LE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,061,452 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Tisza-tó Térsége LE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪5▪5▪810,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪15▪2,061,452 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪1▪1▪95,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪375,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪6▪6▪335,092 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪1▪1▪80,000 ▪Leader képzés▪4▪4▪252,000 ▪Leader rendezvény▪7▪7▪552,500 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪230,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪115,500 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Tisza-tó Térsége LE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪-Vonalas infrastruktúra fejletlensége ▪-Munkahelyek hiánya ▪-Magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya ▪-Ifjúsági civil szervezetek hiánya ▪-Szubszidiaritás hiányosságai ▪-Jellemző társadalmi apátia ▪-Helyi érdekek és pályázati kiírások összehangolatlansága ▪-A társadalmilag periferizálódó, demográfiai offenzív cigány résztársadalom ▪-Települési népességmegtartó képesség gyengesége (képzett fiatalok nagyfokú elv.) ▪-Provincializmus ▪-Képzettségi hiányosságok ▪-Veszélyeztetett családok, idősek, fiatalok ▪-A többgenerációs munkanélküli családok ▪-Kistérségi civil együttműködések ▪-Működő és magántőke bevonása ▪-Hálózatosodás ▪-Más térségek tapasztalatainak megismerése ▪-Szakképzési szerkezet átalakulása ▪-Közigazgatási szerkezet korszerűsödése ▪-Informáltság javulása ▪-Térségi kulturális-művészeti potenciálok ▪-Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási feltételek javulása ▪-EU és hazai források feltárása ▪-Az agrártermelési struktúra átalakulása ▪-Természeti értékekre alapozott fejlesztések ▪-Termál- és gyógyvíz kincs hasznosítása ▪-Gazdaság diverzifikációja ▪-Helyi termékvertikum kialakítása ▪-Termelési kapcsolatok erősítése ▪-Teljes termékpályás beruházások

7 6 Fő célunk az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló, fenntartható gazdaságfejlesztés. A Tisza-tó Térsége természeti és társadalmi értékeire, település hálózati sajátosságaira építve a kistérségi versenyképesség erősítése, valamint a térségen belüli területi különbségek csökkentése. A versengés és rivalizálás helyett előtérbe kerül a kooperáció, partnerség mind a vállalkozások, mind a köz-, civil- és vállalkozói szféra között. A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez. Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon. Fő célunk az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló, fenntartható gazdaságfejlesztés. A Tisza-tó Térsége természeti és társadalmi értékeire, település hálózati sajátosságaira építve a kistérségi versenyképesség erősítése, valamint a térségen belüli területi különbségek csökkentése. A versengés és rivalizálás helyett előtérbe kerül a kooperáció, partnerség mind a vállalkozások, mind a köz-, civil- és vállalkozói szféra között. A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez. Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tisza-tó Térsége LE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Tisza-tó Helyi Vidékfejlesztési Közösség térségének fejlesztési stratégiájának középpontjában az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. Ennek megfelelően az alapvető cél az érintett 15 településen, azaz Abádszalókon, Berekfürdőn, Kunhegyesen, Kunmadarason, Nagyivánon, Tiszaburán, Tiszaderzsen, Tiszafüreden, Tiszegyendán, Tiszaigaron, Tiszaörsön, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön és Tomajmonostorán a belső eredetű települési potenciálra alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése oly módon, hogy a fejlődés a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével növelje a kistérség versenyképességét és tegye lehetővé a területi különbségek felszámolását. A folyamat eredményeként a versengő, egymás hatását korlátozó látásmód helyett előtérbe kerül a kooperáció, a partnerség mind a vállalkozások, mind a köz- és a civil szféra között. A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez. Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető, jövedelmező és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon. Olyan fejlődési folyamatokat kell megalapozni és szolgálni, melyek révén megőrizhető a térség, a települések és településrészek funkcionális gazdagsága, a lakó-, üdülő-, intézményi-, munkahelyi funkciók egysége. El kell kerülni a további mono-funkcionális területek kialakulását (pl. a településektől elszakadó új üdülőterületeket). A Tisza-tó Helyi Vidékfejlesztési Közösség térségének fejlesztési stratégiájának középpontjában az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll. Ennek megfelelően az alapvető cél az érintett 15 településen, azaz Abádszalókon, Berekfürdőn, Kunhegyesen, Kunmadarason, Nagyivánon, Tiszaburán, Tiszaderzsen, Tiszafüreden, Tiszegyendán, Tiszaigaron, Tiszaörsön, Tiszaroffon, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön és Tomajmonostorán a belső eredetű települési potenciálra alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése oly módon, hogy a fejlődés a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével növelje a kistérség versenyképességét és tegye lehetővé a területi különbségek felszámolását. A folyamat eredményeként a versengő, egymás hatását korlátozó látásmód helyett előtérbe kerül a kooperáció, a partnerség mind a vállalkozások, mind a köz- és a civil szféra között. A gazdaság diverzifikációjával, a helyi termékvertikum kialakításával hatékonyabbá és jövedelmezőbbé válik a térség termelése, mely lehetőségek elősegítik a helyi adottságokhoz igazodó, jövedelmező termelési szerkezet kialakulását. A természeti értékek, épített környezet megőrzése mellett a térségi hagyományok ápolása, terjesztése segíti elő a helyi közösségek fejlődését, együttműködését, valamint az értékek fennmaradását, ezzel hozzájárulva a helyi identitástudat erősítéséhez. Mindezek megvalósítása eredményeként elvárható, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető, jövedelmező és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon fenntarthatóvá és versenyképessé váljon. Olyan fejlődési folyamatokat kell megalapozni és szolgálni, melyek révén megőrizhető a térség, a települések és településrészek funkcionális gazdagsága, a lakó-, üdülő-, intézményi-, munkahelyi funkciók egysége. El kell kerülni a további mono-funkcionális területek kialakulását (pl. a településektől elszakadó új üdülőterületeket). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10 9 A térség m tengerszint feletti magasságú síkság. A felszínen némi változatosságot a löszös homokkal fedett buckák jelentenek. A kistérségben ezen túlmenően találhatók morotvák is, melyek a Tisza mederváltozásának emlékei. A vidék érdekesebb felszíni képződményei még a sokfelé előforduló kunhalmok is. Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, vízhiányos terület. A talajvíz kémiai típusa Na-hidrogénkarbonátos, gyakran Ca-Mg-hidrogénkarbonátos foltokkal keverve. A térség jelentős termál- és gyógyvízkincsét jelenleg csak Berekfürdő, Kunhegyes, Tiszafüred és Tiszaörs hasznosítja, bár több település is rendelkezik fúrt termálkúttal. Természeti értékeit tekintve gazdag és változatos a kistérség. A terület része a Hortobágyi NP-nak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága 17– ha. A térség kiemelt turisztikai értékei a Tisza-tó és a Tisza folyó. A Tisza-tó fő jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és a régi hullámtereit egyesítő átfolyásos rendszerű síkvidéki víztározó. A térséget a nagyobb arányú ipartelepítés elkerülte, így annak környezetkárosító hatásával sem kell számolni. A tó vízminőségét nagymértékben meghatározza a folyó vízminősége. A Tisza belépésekor a tóba jelentősen csökken a vízmozgás sebessége, ami feliszaposodáshoz vezet. A Tisza gazdag P- és N tartalma nagy terhelés a tározónak, növeli az eutrofizálódás mértékét. Gondot okoz az algásodás, a hínárosodás és a sulyomterjedés. Az épített emlékek feltárására, megvédésére irányuló elképzelések a térségben aránylag kis számú műemléki vagy műemlék jellegű védettséggel bíró örökségre, épületre támaszkodhat. A tiszafüredi kistérség településein és a két csatlakozó helységben mintegy 30 műemléki védelmet élvező építmény található, ebből a szempontból meglehetősen szegény vidéken járunk. Ez a történelmi előzmények ismeretében nem véltetlen, hisz a török háborúk idején szinte mindegyik település többször is elpusztult vagy hosszabb-rövidebb időre elnéptelenedett szakrális jellegű építmény mellett 5 jelentősebb kúria, 2 csárda, egy-egy szélmalom, sóház és néhány népi lakóház tartozik a szigorúan védett örökség csoportjába. A térség m tengerszint feletti magasságú síkság. A felszínen némi változatosságot a löszös homokkal fedett buckák jelentenek. A kistérségben ezen túlmenően találhatók morotvák is, melyek a Tisza mederváltozásának emlékei. A vidék érdekesebb felszíni képződményei még a sokfelé előforduló kunhalmok is. Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, vízhiányos terület. A talajvíz kémiai típusa Na-hidrogénkarbonátos, gyakran Ca-Mg-hidrogénkarbonátos foltokkal keverve. A térség jelentős termál- és gyógyvízkincsét jelenleg csak Berekfürdő, Kunhegyes, Tiszafüred és Tiszaörs hasznosítja, bár több település is rendelkezik fúrt termálkúttal. Természeti értékeit tekintve gazdag és változatos a kistérség. A terület része a Hortobágyi NP-nak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága 17– ha. A térség kiemelt turisztikai értékei a Tisza-tó és a Tisza folyó. A Tisza-tó fő jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és a régi hullámtereit egyesítő átfolyásos rendszerű síkvidéki víztározó. A térséget a nagyobb arányú ipartelepítés elkerülte, így annak környezetkárosító hatásával sem kell számolni. A tó vízminőségét nagymértékben meghatározza a folyó vízminősége. A Tisza belépésekor a tóba jelentősen csökken a vízmozgás sebessége, ami feliszaposodáshoz vezet. A Tisza gazdag P- és N tartalma nagy terhelés a tározónak, növeli az eutrofizálódás mértékét. Gondot okoz az algásodás, a hínárosodás és a sulyomterjedés. Az épített emlékek feltárására, megvédésére irányuló elképzelések a térségben aránylag kis számú műemléki vagy műemlék jellegű védettséggel bíró örökségre, épületre támaszkodhat. A tiszafüredi kistérség településein és a két csatlakozó helységben mintegy 30 műemléki védelmet élvező építmény található, ebből a szempontból meglehetősen szegény vidéken járunk. Ez a történelmi előzmények ismeretében nem véltetlen, hisz a török háborúk idején szinte mindegyik település többször is elpusztult vagy hosszabb-rövidebb időre elnéptelenedett szakrális jellegű építmény mellett 5 jelentősebb kúria, 2 csárda, egy-egy szélmalom, sóház és néhány népi lakóház tartozik a szigorúan védett örökség csoportjába. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 További kastélyok, kúriák és egyéb, helyi védelemre méltó építmények várnak még felújításra. Az épített örökség részét képezik még azok az alkotások, melyek 1896-tól jelentek meg a települések közterein. A legutóbbi másfél-két évtizedben ezek száma örvendetesen gyarapodott. A kistérség településeinek régi temetőiben több neves személyiség nyugszik. Az egyes települések történetében meghatározó szerepet játszó nemesi- földbirtokos famíliák, történelmi személyiségek, egykor köztiszteletnek örvendő helyi szereplők emlékének ápolása egyre inkább előtérbe kerül. A helyi identitás szempontjából ez igen fontossá válik. Mindez intézménynévadásban, állampolgári kezdeményezésekben is megnyilvánul. A helyi értékek védelmének jelentőségére vall, hogy az utóbbi időben több izraelita sírkert is védelem alá került. További kastélyok, kúriák és egyéb, helyi védelemre méltó építmények várnak még felújításra. Az épített örökség részét képezik még azok az alkotások, melyek 1896-tól jelentek meg a települések közterein. A legutóbbi másfél-két évtizedben ezek száma örvendetesen gyarapodott. A kistérség településeinek régi temetőiben több neves személyiség nyugszik. Az egyes települések történetében meghatározó szerepet játszó nemesi- földbirtokos famíliák, történelmi személyiségek, egykor köztiszteletnek örvendő helyi szereplők emlékének ápolása egyre inkább előtérbe kerül. A helyi identitás szempontjából ez igen fontossá válik. Mindez intézménynévadásban, állampolgári kezdeményezésekben is megnyilvánul. A helyi értékek védelmének jelentőségére vall, hogy az utóbbi időben több izraelita sírkert is védelem alá került. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 A Tiszafüredi kistérség 13 települése, így maga a teljes kistérség a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat és a 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet szerint a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. A kistérség az Észak-Alföldi régióban a belső periférián helyezkedik el, melynek okai az infrastrukturális hiányosságok (pl. utak rossz állapota), a szakképzett munkaerő, munkahelyek hiánya, kevés a vállalkozások és a betelepülő gazdasági társaságok száma. A kistérség valamennyi településére jellemző, hogy természeti kincsekben és látnivalókban gazdag, mint például a termálvíz, amelyet a legtöbb település nem használ ki (lefojtott kutak). Tiszafüred: Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Közép-Tiszavidéknek nevezett középtáj centrumában, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík, a Hortobágy, a Heves- és Borsodi-ártér határában fekszik. Kunhegyes: a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi peremén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík déli részén található. Abádszalók: a település a megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Tisza-tó legnagyobb öble mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík peremén helyezkedik el. Nagyiván: a falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj- a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék- egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík és a Hortobágy peremén fekszik Tiszabura: a község a megyehatárhoz közel a Tisza bal partján fekszik. A kistérség egyetlen települése, ahol a roma kisebbség a legnagyobb számban él. Tiszaderzs: a község a megye északi részén a Tisza-tó partján található, a természeti adottságai turisztikai szempontból kiválóak, viszont kihasználatlanok. Tiszagyenda: a falu Kunhegyes vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Tiszaigar: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. A Tiszafüredi kistérség 13 települése, így maga a teljes kistérség a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat és a 311/2007. (XI.17.) Korm. Rendelet szerint a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. A kistérség az Észak-Alföldi régióban a belső periférián helyezkedik el, melynek okai az infrastrukturális hiányosságok (pl. utak rossz állapota), a szakképzett munkaerő, munkahelyek hiánya, kevés a vállalkozások és a betelepülő gazdasági társaságok száma. A kistérség valamennyi településére jellemző, hogy természeti kincsekben és látnivalókban gazdag, mint például a termálvíz, amelyet a legtöbb település nem használ ki (lefojtott kutak). Tiszafüred: Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb pontján, a Közép-Tiszavidéknek nevezett középtáj centrumában, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík, a Hortobágy, a Heves- és Borsodi-ártér határában fekszik. Kunhegyes: a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság északi peremén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík déli részén található. Abádszalók: a település a megye északkeleti részén, a Tisza bal partján, a Tisza-tó legnagyobb öble mellett, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík peremén helyezkedik el. Nagyiván: a falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj- a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék- egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík és a Hortobágy peremén fekszik Tiszabura: a község a megyehatárhoz közel a Tisza bal partján fekszik. A kistérség egyetlen települése, ahol a roma kisebbség a legnagyobb számban él. Tiszaderzs: a község a megye északi részén a Tisza-tó partján található, a természeti adottságai turisztikai szempontból kiválóak, viszont kihasználatlanok. Tiszagyenda: a falu Kunhegyes vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Tiszaigar: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 12 Tiszaörs: a falu a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves vármegye határán, nem messze Hortobágytól, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík keleti részén található Tiszaroff: a megye északi részén, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík nyugati peremén, a Tisza mai folyása mellett fekszik. A település határának nyugati fele már a Heves-ártér területére esik. Tiszaszentimre: a megye északi részén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík közepén, az egykori történelmi Nagykunság határához közel fekszik. Tiszaszőlős: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik (történelmileg a város része is volt) és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Tomajmonostora: a megye északi részén fekszik. Az aktív keresők között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya magas. Tiszaörs: a falu a megye keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves vármegye határán, nem messze Hortobágytól, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík keleti részén található Tiszaroff: a megye északi részén, a Tiszafüred- Kunhegyesi sík nyugati peremén, a Tisza mai folyása mellett fekszik. A település határának nyugati fele már a Heves-ártér területére esik. Tiszaszentimre: a megye északi részén, a Tiszafüred - Kunhegyesi sík közepén, az egykori történelmi Nagykunság határához közel fekszik. Tiszaszőlős: a falu a megye északi részén, Tiszafüred vonzáskörzetéhez tartozik (történelmileg a város része is volt) és szorosan kapcsolódik hozzá mind gazdasági, mind humán infrastruktúra és erőforrás szempontjából is. Tomajmonostora: a megye északi részén fekszik. Az aktív keresők között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya magas. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 7% 29% 12% 5% 14% 9% 0% 13% 3%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 14% 24% 12% 4% 6% 4% 3% 26% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.4%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.4% ▪Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont

19 18 A munkanélküliség alakulása szempontjából a térség megyén belül a hátrányos helyzetű térségek közzé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya magasan meghaladja mind az országos, mind pedig a megyei átlagot. A foglalkoztatás a legalább 5 főt foglalkoztató térségi székhelyű vállalkozásoknál, továbbá létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, a nonprofit szervezeteknél, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátás-idegenforgalom területén jellemző. A kistérségbe tartozó kis és középvállalkozókat tőkeszegénység jellemzi. Ezek a vállalkozások mind számukat, mind gazdasági fejlettségi szintjüket tekintve elmaradnak a hazai átlagtól. A kistérség humán erőforrás bázisa erősségként is értékelhető. Rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő, a képzettségi színvonal is rövid időn belül - munkaerő-piaci képzéseknek köszönhetően - a munkaerő-piaci elvárásokhoz alakítható. A középfokú végzettséggel rendelkezők között - a mezőgazdasági múlt miatt - sokan rendelkeznek szakirányú végzettséggel. A magasan kvalifikált – főleg fiatal – szakemberek jelentős része elhagyja ugyan a kistérséget a tanulmányai befejezése után, azonban megfelelő munkahely és elismertség esetén megtarthatók a lakóhelyükön. A roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan is a legmagasabbak közé tartozik. A születéskor várható élettartam a térségben alacsonyabb az országos átlagnál. Magas az eltartottak aránya, ami a településekre jelentős szociális terheket ró. A jövedelmi színvonal országos átlag alatt van. Térségi különbségek a munkaerőpiac alakulásában A munkaerőpiac kínálati oldala ŘNemenkénti összetétel alakulásánál: az utóbbi két év tendenciájaként megfigyelhető, hogy a nők aránya jelentősen csökkent (48,8%) az előző évekhez viszonyítva (előzőekben meghaladta az 50%-ot). A munkanélküliség alakulása szempontjából a térség megyén belül a hátrányos helyzetű térségek közzé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya magasan meghaladja mind az országos, mind pedig a megyei átlagot. A foglalkoztatás a legalább 5 főt foglalkoztató térségi székhelyű vállalkozásoknál, továbbá létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél, a nonprofit szervezeteknél, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátás-idegenforgalom területén jellemző. A kistérségbe tartozó kis és középvállalkozókat tőkeszegénység jellemzi. Ezek a vállalkozások mind számukat, mind gazdasági fejlettségi szintjüket tekintve elmaradnak a hazai átlagtól. A kistérség humán erőforrás bázisa erősségként is értékelhető. Rendelkezésre áll nagyszámú szabad munkaerő, a képzettségi színvonal is rövid időn belül - munkaerő-piaci képzéseknek köszönhetően - a munkaerő-piaci elvárásokhoz alakítható. A középfokú végzettséggel rendelkezők között - a mezőgazdasági múlt miatt - sokan rendelkeznek szakirányú végzettséggel. A magasan kvalifikált – főleg fiatal – szakemberek jelentős része elhagyja ugyan a kistérséget a tanulmányai befejezése után, azonban megfelelő munkahely és elismertség esetén megtarthatók a lakóhelyükön. A roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan is a legmagasabbak közé tartozik. A születéskor várható élettartam a térségben alacsonyabb az országos átlagnál. Magas az eltartottak aránya, ami a településekre jelentős szociális terheket ró. A jövedelmi színvonal országos átlag alatt van. Térségi különbségek a munkaerőpiac alakulásában A munkaerőpiac kínálati oldala ŘNemenkénti összetétel alakulásánál: az utóbbi két év tendenciájaként megfigyelhető, hogy a nők aránya jelentősen csökkent (48,8%) az előző évekhez viszonyítva (előzőekben meghaladta az 50%-ot). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 ŘEllátás szerinti összetétel: 55,9% rendszeres szociális segélyben, 8,4% álláskeresési támogatásban részesül, ellátásban nem részesül 28,3%, valamint pályakezdő 7,4%. ŘIskolai végzettség szerinti összetétel alakulása: 8. általános és az alatti 57,7%, szakmunkás végzettségű 30,0%, középiskolai (gimnázium, szakközép) végzettségű 11,5%, felsőfokú (főiskola, egyetem) 0,8%. Minden évben jelentős azoknak a száma, akik munkaerő-piaci képzés keretében többségében keresletre épülő szakmai képzésben vesznek részt. ŘPályakezdő munkanélküli fiatalok száma ( fő) év végére csökkent az előzős évekhez viszonyítva, összetételére jellemző azonban, hogy mintegy 50%-a alacsony iskolai végzettségű. Munkaerőpiac keresleti oldalának alakulása A munkaerőpiacra jellemző, hogy eltűntek a több száz főt foglalkoztató nagyüzemek. Meghatározóak a mikro- és kisvállalkozások. A meglévő vállalkozások működése stabil. Továbbra is jellemző a munkaerő-kereslet alakulására a szezonalitás (mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus). A kistérség településein a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok. A térségben jelentős kiskereskedelmi hálózat (COOP, REÁL) is működik a családi vállalkozások mellett. ŘEllátás szerinti összetétel: 55,9% rendszeres szociális segélyben, 8,4% álláskeresési támogatásban részesül, ellátásban nem részesül 28,3%, valamint pályakezdő 7,4%. ŘIskolai végzettség szerinti összetétel alakulása: 8. általános és az alatti 57,7%, szakmunkás végzettségű 30,0%, középiskolai (gimnázium, szakközép) végzettségű 11,5%, felsőfokú (főiskola, egyetem) 0,8%. Minden évben jelentős azoknak a száma, akik munkaerő-piaci képzés keretében többségében keresletre épülő szakmai képzésben vesznek részt. ŘPályakezdő munkanélküli fiatalok száma ( fő) év végére csökkent az előzős évekhez viszonyítva, összetételére jellemző azonban, hogy mintegy 50%-a alacsony iskolai végzettségű. Munkaerőpiac keresleti oldalának alakulása A munkaerőpiacra jellemző, hogy eltűntek a több száz főt foglalkoztató nagyüzemek. Meghatározóak a mikro- és kisvállalkozások. A meglévő vállalkozások működése stabil. Továbbra is jellemző a munkaerő-kereslet alakulására a szezonalitás (mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus). A kistérség településein a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok. A térségben jelentős kiskereskedelmi hálózat (COOP, REÁL) is működik a családi vállalkozások mellett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Tiszafüred székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 5 db 1,727 fő 15% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪575 ▪195 ▪166 ▪130 ▪126 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Tiszafüred ▪Kunhegyes ▪Tiszafüred ▪Kunhegyes Főtevékenység ▪7511 Általános közigazgatás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪2710 Vas, acél, vasötvözet- alapanyag gyártása Név ▪Tiszafüred Város Önkormányzata ▪Középtiszai Mg. Zrt. ▪Kuntej Rt. ▪Nagykun-Hús Kft. ▪Hydrogép Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Közszféra ▪Építőipar ▪126 ▪120 ▪104 ▪95 ▪90 ▪Kunhegyes ▪Tiszafüred ▪2871 Vas, acél tárolóeszköz gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪8531 Szociális ellátás elhelyezéssel ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Gönczi és Fia Kft. Név ▪Füredgép Kft. ▪Szivárvány Református Gyermekotthon és Támogató Szolgálat ▪Józsa Kft. ▪Kunság Népe Zrt

24 23 A térségben regisztrált vállalkozások száma mindössze 9,0 %-a (2842) a megyebeli vállalkozások számának. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re általában mindössze 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) és az országos (9 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. A vállalkozási aktivitás mutatója (48 működő vállalkozás/1000 lakos) a tiszafüredi térségben mind a megyei (61), mind pedig a régiós átlagtól (59) elmarad. A lakosság vállalkozási aktivitása - összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal - tehát gyenge. Ez településenként számottevőnek mondható eltéréseket takar (Tiszafüred: 62, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaörs: 50-51, Tiszabura: 19, Tomajmonostora: 18). A térségben a vállalkozások 27 százaléka (527) társas vállalkozásként (korlátolt felelősségű vállalkozásként, betéti társasági, részvénytársasági formákban) működött. Nemzetgazdasági megoszlásukat tekintve 14 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, 23 százalékot tesz ki az ipar és építőipar együttes hányada, ugyanilyen arányt képvisel a kereskedelem és kimagaslóan magas a szálláshely-szolgáltatás részesedése, amely 9 százalékot meghaladó. Az arányokat a megye más kistérségeihez, illetve az országos átlaghoz hasonlítva, a mezőgazdaság jelentősége mellett a Tisza-tóhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatok szerepe emelhető ki. Létszám-kategóriák szerint Tiszafüreden és körzetében a társas vállalkozások 87 százaléka 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat, 57 az ennél több, de 50 fő alatti létszámot alkalmazó és 13 sorolható a közepes méretű vállalkozások közé. A vállalkozások közel háromnegyedét, 1420-at egyéni vállalkozásként működtették. Főtevékenységük alapján 28 százalékuk a kereskedelemben dolgozik, 17 százalékuk az ingatlanügyletekkel és a gazdasági szolgáltatásban, háromtizedük a nem említett egyéb szolgáltatási ágakban. A megyei és országos átlagnál nagyobb hányaduk található a mezőgazdaságban (9 százalék). A térségben regisztrált vállalkozások száma mindössze 9,0 %-a (2842) a megyebeli vállalkozások számának. A vállalkozási aktivitás a térségben meglehetősen alacsony, egy km2-re általában mindössze 2 vállalkozás számítható, amely a megyei (5 vállalkozás/km2) és az országos (9 vállalkozás/km2) átlagnál jóval szerényebb. A vállalkozási aktivitás mutatója (48 működő vállalkozás/1000 lakos) a tiszafüredi térségben mind a megyei (61), mind pedig a régiós átlagtól (59) elmarad. A lakosság vállalkozási aktivitása - összefüggésben a jövedelmi viszonyokkal - tehát gyenge. Ez településenként számottevőnek mondható eltéréseket takar (Tiszafüred: 62, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaörs: 50-51, Tiszabura: 19, Tomajmonostora: 18). A térségben a vállalkozások 27 százaléka (527) társas vállalkozásként (korlátolt felelősségű vállalkozásként, betéti társasági, részvénytársasági formákban) működött. Nemzetgazdasági megoszlásukat tekintve 14 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, 23 százalékot tesz ki az ipar és építőipar együttes hányada, ugyanilyen arányt képvisel a kereskedelem és kimagaslóan magas a szálláshely-szolgáltatás részesedése, amely 9 százalékot meghaladó. Az arányokat a megye más kistérségeihez, illetve az országos átlaghoz hasonlítva, a mezőgazdaság jelentősége mellett a Tisza-tóhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatok szerepe emelhető ki. Létszám-kategóriák szerint Tiszafüreden és körzetében a társas vállalkozások 87 százaléka 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztat, 57 az ennél több, de 50 fő alatti létszámot alkalmazó és 13 sorolható a közepes méretű vállalkozások közé. A vállalkozások közel háromnegyedét, 1420-at egyéni vállalkozásként működtették. Főtevékenységük alapján 28 százalékuk a kereskedelemben dolgozik, 17 százalékuk az ingatlanügyletekkel és a gazdasági szolgáltatásban, háromtizedük a nem említett egyéb szolgáltatási ágakban. A megyei és országos átlagnál nagyobb hányaduk található a mezőgazdaságban (9 százalék). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység16 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység22 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység42 Oktatással kapcsolatos tevékenység46 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 17 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 11 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 13 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 között 217 nonprofit szervezetet jegyeztettek be az akciócsoport területén. A térség három városa öntevékeny polgárai kezdeményezték a bejegyzések 58 %-át. A városok és vidékük közötti, település- hierarchiából fakadó különbség a térségben a helyi társadalom önszerveződésében nem jelentős. Ez is jelzi térségünk rurális jellegét. Az eltelt másfél évtized során a bejegyzettek 33 %-a megszűnt vagy szünetelteti működését, ami magas, a hazai hátrányos helyzetű térségekre jellemző arány. Különösen kedvezőtlen, hogy a megszűnés a társas nonprofit szervezetek körében nagyobb arányú (43 %). A mintegy 140, ma is működő nonprofit szervezet közül sok az esélyegyenlőség elősegítése és a környezeti fenntarthatóság szempontjából hasznos munkát végezhet. A célvagyont működtető alapítványok kevés alaptőkével indultak, de az oktatás-képzés, a kultúra és közművelődés, a szociális ellátás és a településfejlesztés terén forrásteremtést és társadalmi aktivitást fejtenek ki. Tiszafüreden, Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán és Tiszaroffon több olyan kulturális célú alapítvány is van, amely a hagyományápolás, a művelődés, a közművelődés révén megvalósuló közösségszervezés fontos elősegítője. Ezek, az értékek feltárása, őrzése és továbbadása terén lehetnek partnerek a vidékfejlesztési tevékenységben. A kistérség egészének vagy részének fejlesztését célul tűző, célvagyont működtető szervezetek a legátfogóbb módon tudnák elősegíteni a vidékfejlesztési célkitűzéseket. Kunhegyesen és Tiszafüreden működik ilyen jellegű alapítvány. A legnépesebb szervezetszámot a sporthorgász, a postagalambsport egyesületek, és a vadásztársaságok képviselik. A falusi turizmus, a hagyományőrzés és a lovassport támogatására, fejlesztésére Kunhegyesen, Kunmadarason és Abádszalókon jöttek létre egyesületek. Az elmúlt 16 esztendőben a településeken 13 gazdakör, illetve agrárérdekekhez kötődő önszerveződő csoport is létrejött, ám közülük több megszűnt. Fontos szereplői lehetnek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a polgárőrök egyesületei. Csak néhány és rövidéletű város- és faluvédő, környezetvédő, településbarát-településfejlesztési célú szervezet található a térségben (Tiszafüred, Berekfürdő, Kunhegyes) között 217 nonprofit szervezetet jegyeztettek be az akciócsoport területén. A térség három városa öntevékeny polgárai kezdeményezték a bejegyzések 58 %-át. A városok és vidékük közötti, település- hierarchiából fakadó különbség a térségben a helyi társadalom önszerveződésében nem jelentős. Ez is jelzi térségünk rurális jellegét. Az eltelt másfél évtized során a bejegyzettek 33 %-a megszűnt vagy szünetelteti működését, ami magas, a hazai hátrányos helyzetű térségekre jellemző arány. Különösen kedvezőtlen, hogy a megszűnés a társas nonprofit szervezetek körében nagyobb arányú (43 %). A mintegy 140, ma is működő nonprofit szervezet közül sok az esélyegyenlőség elősegítése és a környezeti fenntarthatóság szempontjából hasznos munkát végezhet. A célvagyont működtető alapítványok kevés alaptőkével indultak, de az oktatás-képzés, a kultúra és közművelődés, a szociális ellátás és a településfejlesztés terén forrásteremtést és társadalmi aktivitást fejtenek ki. Tiszafüreden, Kunhegyesen, Abádszalókon, Tiszaburán és Tiszaroffon több olyan kulturális célú alapítvány is van, amely a hagyományápolás, a művelődés, a közművelődés révén megvalósuló közösségszervezés fontos elősegítője. Ezek, az értékek feltárása, őrzése és továbbadása terén lehetnek partnerek a vidékfejlesztési tevékenységben. A kistérség egészének vagy részének fejlesztését célul tűző, célvagyont működtető szervezetek a legátfogóbb módon tudnák elősegíteni a vidékfejlesztési célkitűzéseket. Kunhegyesen és Tiszafüreden működik ilyen jellegű alapítvány. A legnépesebb szervezetszámot a sporthorgász, a postagalambsport egyesületek, és a vadásztársaságok képviselik. A falusi turizmus, a hagyományőrzés és a lovassport támogatására, fejlesztésére Kunhegyesen, Kunmadarason és Abádszalókon jöttek létre egyesületek. Az elmúlt 16 esztendőben a településeken 13 gazdakör, illetve agrárérdekekhez kötődő önszerveződő csoport is létrejött, ám közülük több megszűnt. Fontos szereplői lehetnek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a polgárőrök egyesületei. Csak néhány és rövidéletű város- és faluvédő, környezetvédő, településbarát-településfejlesztési célú szervezet található a térségben (Tiszafüred, Berekfürdő, Kunhegyes). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 A nagycsaládosoknak Kunhegyesen és Tiszafüreden alakult egyesületük, a mozgássérültek ugyanitt alapítottak egyesületet vagy csoportot Esélyegyenlőség előmozdítása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrálódásának segítésében Abádszalókon, Kunhegyesen, Kunmadarason és Újszentgyörgyön jegyeztettek be alapítványi szereplőket. A cigányság önszerveződése is nagy fontosságú. Elsősorban Tiszaburán, Tiszaroffon és Kunmadarason jöttek létre olyan szervezetek, amelyek az érdekvédelem mellett kulturális célkitűzések megvalósításán is dolgoznak. Összességében: társas nonprofit szervezetek közül mintegy 40-45, az alapítványok közül mintegy 20 olyan szervezettel számolhatunk, amely a helyi vidékfejlesztésben és közösségépítésben fontos tényező lehet. Ezek fele rendelkezik olyan feltételekkel, amely lehetővé teszi a tényleges bekapcsolódást. A nagycsaládosoknak Kunhegyesen és Tiszafüreden alakult egyesületük, a mozgássérültek ugyanitt alapítottak egyesületet vagy csoportot Esélyegyenlőség előmozdítása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrálódásának segítésében Abádszalókon, Kunhegyesen, Kunmadarason és Újszentgyörgyön jegyeztettek be alapítványi szereplőket. A cigányság önszerveződése is nagy fontosságú. Elsősorban Tiszaburán, Tiszaroffon és Kunmadarason jöttek létre olyan szervezetek, amelyek az érdekvédelem mellett kulturális célkitűzések megvalósításán is dolgoznak. Összességében: társas nonprofit szervezetek közül mintegy 40-45, az alapítványok közül mintegy 20 olyan szervezettel számolhatunk, amely a helyi vidékfejlesztésben és közösségépítésben fontos tényező lehet. Ezek fele rendelkezik olyan feltételekkel, amely lehetővé teszi a tényleges bekapcsolódást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,273 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,273 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 49,96949,60049,37749,11448,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 20% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 14% 30% 7% 4% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A Tiszafüredi kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A települések népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol. A települések lakónépességének száma fő. Ennek a népességnek a negyede a térség központjában, Tiszafüreden él. A megye többi kistérségéhez viszonyítva a tiszafüredi számít a legritkábban lakott kistérségnek 48 fő/km2-es népsűrűségével. Ezen belül a mutató a térség központjában, Tiszafüreden a legmagasabb (71 fő/km2). A teljes térségre vonatkozó népsűrűségi mutató nem egészen kétharmada a megyei átlagnak végére a térség községei közül Tiszaburán jutott egy km2-re a legtöbb lakos (61 fő/km2), a legkevesebb pedig Tiszaigaron (25 fő/km2). A második legnépesebb településen, Kunhegyesen 54 fő lakik egy km2-en. A térségen belül legkevesebben Tomajmonostorát lakják, azonban a település kis területe miatt a népsűrűségi mutató eléri az 52 fő/km2-t. A január 31-i, illetve év végi lakónépesség-számot összehasonlítva megállapítható, hogy az eltelt időszakban területünkön jelentős, 3,2 %-os népességfogyás következett be, mely meghaladja a megye egészére számított (2,9 %) értéket. Ez évente átlagosan mintegy 250 fős csökkenésnek felelt meg. Összehasonlítva a megye többi kistérségével az állapítható meg, hogy az említett népességvesztés mind számát, mind arányát nézve az egyik legmagasabb a megye hasonló térségei között. Az utóbbi fél évtizedben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a térségben is, melynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A halálozások száma a 2002-es esztendőben igen jelentős emelkedést mutatott, és 1000 lakosra vetítve közel 2 fővel haladta meg az előző évit. A népességfogyás alakulásában a vizsgált időszak elején a természetes fogyásból eredő népességvesztés játszott nagyobb szerepet, a vándorlási veszteségek növekedése azonban oda vezetett, hogy a 2002-es esztendőtől a vándorlási különbözet negatívuma, illetve az ebből származó népességvesztés már kis mértékben meghaladta a természetes fogyás mértékét. A Tiszafüredi kistérség településeinek demográfiai jellemzőit egyrészt a megyére is jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A települések népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság miatti népességfogyás, amit még a kistérséget érintő negatív vándorlási különbözet is kedvezőtlen irányba befolyásol. A települések lakónépességének száma fő. Ennek a népességnek a negyede a térség központjában, Tiszafüreden él. A megye többi kistérségéhez viszonyítva a tiszafüredi számít a legritkábban lakott kistérségnek 48 fő/km2-es népsűrűségével. Ezen belül a mutató a térség központjában, Tiszafüreden a legmagasabb (71 fő/km2). A teljes térségre vonatkozó népsűrűségi mutató nem egészen kétharmada a megyei átlagnak végére a térség községei közül Tiszaburán jutott egy km2-re a legtöbb lakos (61 fő/km2), a legkevesebb pedig Tiszaigaron (25 fő/km2). A második legnépesebb településen, Kunhegyesen 54 fő lakik egy km2-en. A térségen belül legkevesebben Tomajmonostorát lakják, azonban a település kis területe miatt a népsűrűségi mutató eléri az 52 fő/km2-t. A január 31-i, illetve év végi lakónépesség-számot összehasonlítva megállapítható, hogy az eltelt időszakban területünkön jelentős, 3,2 %-os népességfogyás következett be, mely meghaladja a megye egészére számított (2,9 %) értéket. Ez évente átlagosan mintegy 250 fős csökkenésnek felelt meg. Összehasonlítva a megye többi kistérségével az állapítható meg, hogy az említett népességvesztés mind számát, mind arányát nézve az egyik legmagasabb a megye hasonló térségei között. Az utóbbi fél évtizedben a megyében a halálozások száma rendre meghaladta a születések számát, és ez volt jellemző a térségben is, melynek eredményeként természetes népességfogyás figyelhető meg. A halálozások száma a 2002-es esztendőben igen jelentős emelkedést mutatott, és 1000 lakosra vetítve közel 2 fővel haladta meg az előző évit. A népességfogyás alakulásában a vizsgált időszak elején a természetes fogyásból eredő népességvesztés játszott nagyobb szerepet, a vándorlási veszteségek növekedése azonban oda vezetett, hogy a 2002-es esztendőtől a vándorlási különbözet negatívuma, illetve az ebből származó népességvesztés már kis mértékben meghaladta a természetes fogyás mértékét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 31 A kistérségbe költözők és az onnan elvándorlók köre jelentős nagyságú népességcsoportot érintett között mintegy 8400 beköltözés és 9000 elköltözés történt és ezzel öt év alatt 620, évi átlagban 120 fővel csökkent a kistérség lakossága, tehát a vizsgált öt év alatt összesen 17 ezer fő változtatott a jelzett értelemben lakóhelyet. Ez a népességmozgás elegendően nagy ahhoz, hogy – a természetes népmozgalmi folyamatokkal együtt – befolyásolja a lakosság demográfiai és egyéb jellemzők szerinti összetételét, valamint közvetve a születések és halálozások alakulását is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 7% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Felnőtt átképzési központ ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 Az infrastrukturális mutatók igen kedvezőtlen képet festenek. Az ivóvizet helyi mélyfúrású kutakból nyerik. Fejlesztésre szorul még a víz gáztalanítása, vastalanítása. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,2%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba csupán 3 település van bekötve: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred, s ez együttesen a lakások 15,4%-át érinti. A vezetékes gázhálózat kiépült, a bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány százalékában 57,9%. A vezetékes telefon fővonalak kiépültek. A villamos energia terén 100 százalékos ellátottságról beszélhetünk. A kistérség három megyével (Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplém) szomszédos, bár ez utóbbi megyéhez nincs biztosítva a közvetlen közlekedési kapcsolata. Az M3-as autópálya nehezen érhető el a közép-tiszavidéki településekről. A kistérséget, mind északnyugat-délkelet (33. számú), mind délnyugat- északkelet (34. számú) irányba főutak metszik, a Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen, a Tiszafüred-Karcag, valamint a Kisújszállás-Kál-Kápolna vasútvonal érinti. A belterületi burkolt utak aránya 61%, melyek települési eloszlása igen kedvezőtlen. Gondot okoz egyrészt az összeköttetés hiánya, másrészt a meglévő utak állapota. A lakosság távolsági közlekedése autóbuszokkal megoldott, amelyet jól szervezettnek, megfelelő járatsűrűségűnek tartanak. Ez alól kivétel Tomajmonostora, ahol alacsony a buszjáratok sűrűsége és nincs összehangolva a MÁV járataival. Több település tervezi buszpályaudvar illetve buszmegálló építését. A fő csatlakozási pontok, ahol átszállási lehetőség van vonatra, illetve további buszokra, Tiszafüred és Kunhegyes. Ez utóbbi szárnyvonalak fenntartása az egész kistérség érdeke. A Tiszán való átkelés Kiskörén (közös közúti- vasúti üzem), valamint a Jászság és a Nagykunság között nem kielégítő, hiányzik egy Tisza-híd, illetve számos helyi hálózati elem fejlesztése indokolt, a burkolt kerékpárút kiépítése is csak részleges. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közlekedésfejlesztési koncepció szerint a középtávú ( ) feladatok az alábbiak: -Gyöngyös-Heves-Abádszalók-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas vonal főúttá fejlesztése (magába foglalva a pusztataskonyi Tisza-hidat), -Tápiógyörgye - Jászladány - Besnyszög - Kőtelek - Tiszabő - Kunhegyes főútvonal kialakítása I. Az infrastrukturális mutatók igen kedvezőtlen képet festenek. Az ivóvizet helyi mélyfúrású kutakból nyerik. Fejlesztésre szorul még a víz gáztalanítása, vastalanítása. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,2%. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba csupán 3 település van bekötve: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszafüred, s ez együttesen a lakások 15,4%-át érinti. A vezetékes gázhálózat kiépült, a bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány százalékában 57,9%. A vezetékes telefon fővonalak kiépültek. A villamos energia terén 100 százalékos ellátottságról beszélhetünk. A kistérség három megyével (Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplém) szomszédos, bár ez utóbbi megyéhez nincs biztosítva a közvetlen közlekedési kapcsolata. Az M3-as autópálya nehezen érhető el a közép-tiszavidéki településekről. A kistérséget, mind északnyugat-délkelet (33. számú), mind délnyugat- északkelet (34. számú) irányba főutak metszik, a Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen, a Tiszafüred-Karcag, valamint a Kisújszállás-Kál-Kápolna vasútvonal érinti. A belterületi burkolt utak aránya 61%, melyek települési eloszlása igen kedvezőtlen. Gondot okoz egyrészt az összeköttetés hiánya, másrészt a meglévő utak állapota. A lakosság távolsági közlekedése autóbuszokkal megoldott, amelyet jól szervezettnek, megfelelő járatsűrűségűnek tartanak. Ez alól kivétel Tomajmonostora, ahol alacsony a buszjáratok sűrűsége és nincs összehangolva a MÁV járataival. Több település tervezi buszpályaudvar illetve buszmegálló építését. A fő csatlakozási pontok, ahol átszállási lehetőség van vonatra, illetve további buszokra, Tiszafüred és Kunhegyes. Ez utóbbi szárnyvonalak fenntartása az egész kistérség érdeke. A Tiszán való átkelés Kiskörén (közös közúti- vasúti üzem), valamint a Jászság és a Nagykunság között nem kielégítő, hiányzik egy Tisza-híd, illetve számos helyi hálózati elem fejlesztése indokolt, a burkolt kerékpárút kiépítése is csak részleges. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közlekedésfejlesztési koncepció szerint a középtávú ( ) feladatok az alábbiak: -Gyöngyös-Heves-Abádszalók-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas vonal főúttá fejlesztése (magába foglalva a pusztataskonyi Tisza-hidat), -Tápiógyörgye - Jászladány - Besnyszög - Kőtelek - Tiszabő - Kunhegyes főútvonal kialakítása I. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 ütem, -Karcag - Kunmadaras összekötő út főúttá fejlesztése, -Tiszaörs - Tiszaszentimre összekötő út megépítése, -Kunhegyes - Karcag összekötő út megépítése. ütem, -Karcag - Kunmadaras összekötő út főúttá fejlesztése, -Tiszaörs - Tiszaszentimre összekötő út megépítése, -Kunhegyes - Karcag összekötő út megépítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %387% %328%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪4,763 ▪Község▪1,114 ▪Város▪8,600 ▪Nagyközség▪5,953 ▪Község▪1,278 ▪Község▪2,924 ▪Község▪1,317 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Abádszalók Berekfürdő Kunhegyes Kunmadaras Nagyiván Tiszabura Tiszaderzs Munkanél- küliség (%) ▪15.08% ▪6.19% ▪9.54% ▪17.54% ▪12.26% ▪28.43% ▪18.99% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪46,599 ▪428,795 ▪380,655 ▪264,587 ▪328,017 ▪174,451 ▪338,520 Magas** kat. (db/fő) ▪0.254 ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪8.021 ▪ ▪0.103 ▪0.000 ▪0.325

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪12,523 ▪Község▪1,131 ▪Község▪915 ▪Község▪1,435 ▪Község▪1,899 ▪Község▪2,389 ▪Község▪1,690 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszaörs Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszőlős Munkanél- küliség (%) ▪8.59% ▪14.93% ▪12.10% ▪12.19% ▪18.54% ▪12.49% ▪15.93% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪490,740 ▪255,517 ▪309,131 ▪338,520 ▪280,710 ▪319,411 ▪310,148 Magas** kat. (db/fő) ▪0.520 ▪0.000 ▪0.438 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.950 ▪0.109 ▪0.329 ▪0.157 ▪0.018 ▪0.049 ▪0.088

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪765 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tomajmonostora Munkanél- küliség (%) ▪12.58% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪283,371 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abádszalók ▪„Munkanélküliség.” ▪Berekfürdő ▪„A településen található utak állapota: jelenleg sok út szorul aszfaltozásra, ahhol eddig csak útalap van. Vannak olyan utak, ahol még útalap sincs. Ez a probléma jelenleg turisztikai romboló hatású. A község fedett medencéje rettenetesen elavult, gyakorlatilag nincs. Rgy jó minőségú fedett fürdő megléte nagy előrelépést jelentene a település árbevételében.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus.” ▪„A turizmus fejlesztése. Fürdő fejlesztése. Települési közutak fejlesztése. Kulturális élet fejlesztése.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kunhegyes ▪„Magas munkanélküliség. Tőkeerős vállalkozások hiánya. Közlekedési összeköttetések rossz állapota.” ▪Kunmadaras ▪„Kevés a tőkeerős vállalkozás. Gazdasági és szociális hátrányban szenved a település, a kisebbség aránya jelentős. A munkanélküli lakosság képzetlen, sokan 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Rossz a közbiztonság. A kisebbség jelentős aránya miatt irreális és eltúlzott a törvényi szabályozással szociális kiadásokra és a hátrányos helyzet miatt oktatási intézményekre” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálturizmus. Mezőgazdasági adottságok jobb kihasználása. Szellemi tőke aktivizálása. Innovációs készség.” ▪„A repülőtér 768 ha-os területének fejlesztésbe vonása, melynek alapjai megtörténtek azzal, hogy a geodéziai kimérések elkészültek és megvalósult a felépítmények földhivatali átvezetése. Ez alapozza meg a részletes szabályozási terv elkészítését. A legfontosabb lehetőség az ipar telepítése és munkahely teremtésre is a repülőtéren kialakítandó ipari területnek alkalmas rész ipari par”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyiván ▪„Munkanélküliség.” ▪Tiszabura ▪„Munkanélküliség, szociális feszültségek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság fejlesztése.” ▪„Turisztikai lehetőségek, Tisza-part, horgász-tó, csónakázó-tó, munkaerő túlkínálat.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaderzs ▪„Közbiztonság, munkanélküliség, szegénység, járdák és szilárd burkolatú utak hiánya.” ▪Tiszafüred ▪„Munkanélküliség. Közút hálózat rossz állapota. Piacképes szakképzettséggel nem rendelkezők magas aránya. A munka világából évek óta tartósan kiszorultak magas aránya. Működő-, befektetői tőke hiánya. Szezonális és időjárásfüggő turizmus. Kevés a minőségi kereskedelmi szállás férőhely.Tisza-tó medre fokozatosan feltöltődik, eliszaposodik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, horgász-, vadász-, családi turizmus.” ▪„Tisza-tó léte. Turizmus fejlesztése. Helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése. Mezőgazdasági termények feldolgozottsági szintjének növelése. Biotermelés. Alternatív energiatermelés fejlesztése.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszagyenda ▪„Munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, elavultsága.” ▪Tiszaigar ▪„Munkanélküliség, az abból adódó pénzhiány fő alatti lakosság, nagy arányú migráció. Saját intézmény hiánya, azok társulási formában való működtetése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai és munkahely teremtő beruházások. Infrastruktúra hálózat fejlesztés.” ▪„Turizmus fejlesztése. A fajgazdag arborétum adta lehetőségek kihasználása. Szürkemarha géncentrum fejlesztése. A Hortobágy közelségének kihasználása a település forrásainak kiegészítésére.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaörs ▪„kismértékű foglalkoztatás. Nagy mértékű forráshiány. Túlméretezett önkormányzati intézményrendszer. Csekély mértékű jövetelemtermelő képesség. Népesség elöregedése.Tőkehiányos vállalkozások.” ▪Tiszaroff ▪„A munkahelyek száma kevés, magas a munkanélküliség. A főközlekedési útvonalaktól távol esik a település, ezért az ipar fejletlen. A mezőgazdasági területek gyenge minőségűek. A munkaképes korúak és a fiatalok nagy rész elvándorol a településről.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Európai szintű települési arculat. Falusi turizmus fejlődése.” ▪„A település természeti adottságai nagyon jók. Elsősorban a Tisza, Holt-Tisza, Gói-tó, de a Tisza-tó közelsége is kedvez a vízisportok, horgászat kedvelőinek. Fejlődési lehetőséget az ökoturizmus fejlesztése adhat.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaszentimr e ▪„Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám, vállakozások hiánya- ebből eredően minimális adóbevétel, a nagy intézményhálózatot nehéz fenntartani, a községet megközelítő közutak rossz minőségűek.” ▪Tiszaszőlős ▪„A belterületi utak mintegy 70%-ának kiépítetlensége. A Tisza-tó partján egyedül a településnek nincs a Tiszához kivezető kiépített útja. Korszerűtlern és rossz állagú a rendelő ás óvoda épülete. Nincsenek kialakított parkok. Nincs játszótér. Az autóbusz várók felújításra szorulnak. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat ki kell telepíteni a falu szélén kijelölt ipari területre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálvíz (kút) van. Vadászat.” ▪„Életkörülmények javulása.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tomajmonost ora ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdaság fejlesztése.”

50 49 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

51 50 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 8 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 29 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Turizmus fejlesztése” ▪„Helyi gazdaság fejlesztése” ▪„Helyi természeti és környezeti értékek megóvása” ▪„Emberi erőforrás fejlesztése” ▪„Helyi kulturális értékek megőrzése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása” ▪„A civil társadalom fejlődésének elősegítése” ▪„Tapasztalatcsere, együttműködés” 50 4 db 7 db 4 db 2 db 3 db 2,061,326 1,100, , , ,843 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 4 db 3 db 240, , ,000

52 51 ▪Turisztikai hálózatépítés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása ▪Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés ▪Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 95,000 75, ,874 1,554,452

53 52 ▪Környezettudatos technológiák támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Termelési kapcsolatok erősítése ▪Meglévő és új gazdálkodó szervezetek foglalkoztatást elősegítő beruházásainak támogatása ▪Koordinált marketing támogatása ▪A mezőgazdaságot kiegészítő, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek fejlesztése ▪Teljes termékpályás beruházások ösztönzése ▪Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Allokált forrás (EUR) 60,000 40, , , , , ,000

54 53 ▪Köztisztasági akciók szervezése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Köztisztaság feltételeit javító infrastruktúra fejlesztése ▪Természetközeli gazdálkodási formák kialakításának elősegítése ▪Történeti értékek konzerválása Fő fejlesztési prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Allokált forrás (EUR) 65, , ,000

55 54 ▪Életminőség fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 63, ,000

56 55 ▪Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hagyományőrző csoportok tevékenységének elősegítése ▪Identitástudat fejlesztése helyi hagyományok és értékek gyűjtésével, feldolgozásával Fő fejlesztési prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése Allokált forrás (EUR) 98, , ,000

57 56 ▪Egységes tájékoztató rendszer Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kistérségi kommunikációs - és információs központ kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása Allokált forrás (EUR) 40, ,000

58 57 ▪Közösségfejlesztés, a civil szervezetek létrejöttének ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Civil szervezetek nonprofit közösségi-, vállalkozási-, szolgáltatási-, foglalkoztatási funkciókra való felkészülésének támogatása ▪Partnerségi együttműködések, hálózatba szerveződések ösztönzése ▪Helyi közösségi terek fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A civil társadalom fejlődésének elősegítése Allokált forrás (EUR) 215,

59 58 ▪Együttműködés és tapasztalatcsere külföldi LEADER akciócsoportokkal Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/8 A legtöbb forrás – 98,843 EUR – a(z) Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Együttműködés és tapasztalatcsere hazai LEADER akciócsoportokkal ▪Részvétel A Tisza, mint kulturális és turisztikai folyosó című projektben Fő fejlesztési prioritás: Tapasztalatcsere, együttműködés Allokált forrás (EUR) 77,500 38,000 19,500

60 59 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

61 60 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 7% 29% 12% 5% 14% 9% 0% 13% 3% 18% 32% 16% 5% 8% 5% 4% 0% 10% 1% 22% 44% 0% 11% 0% 13% 6% 0% 58% 0% 6% 16% 0% 11% 0% 44% 0% 11% 22% 0%

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Támogatni kell azokat a terméket előállító vállalkozásokat, amelyek termékeik feldolgozottsági szintjeinek emelése érdekében végeznek beruházásokat, eszköz- illetve technológia beszerzéseket.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben növekedik a hozzáadott értékkel rendelkező termékek száma. Biztosabb és magasabb jövedelmezőséget érhetnek el a termelők, melyek lehetőséget biztosítanak számukra a további fejlesztésekre is.”

63 2 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Támogatni szükséges a menetrendszerinti sétahajók, víziközlekedés kialakítását, a megfelelő kikötőhálózat kiépítését.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2013-ig kijelölésre és kitáblázásra kerülnek a hajózási és egyéb vízijármű útvonalak. A fogadásukra alkalmas kikötők, fogadóközpontok jönnek létre. 2-3 séta- és kirándulóhajó áll forgalomba. Menetrendszerinti hajóforgalom alakul ki.”

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Újra pozicionálásuk, felújításuk támogatása szükséges. A felgyülemlett tapasztalat, a több évtizedes ismertség vissza csalogathatja az elpártolt vendégeket, valamint az új, jó minőségű vendégfogadóhely újabb vendégeket vonzhat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A kereskedelmi szálláshelyek minősége nő, jobb lesz a vendégéjszaka kihasználtságuk, ami bevételek növekedését is eredményezi.”

65 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A rádiónak új, a feladatnak tökéletesen megfelelő stúdióra van szüksége, ahol kompromisszumok nélkül, kimagasló szakmai és technikai színvonalon készülhetnek a rádiós műsorok. A lap és a honlap üzemeltetésének építészeti feltételei termtődnek meg, amennyiben az a rádióval és a televízióval egy építészeti egységben foglal helyet. A portál a szöveg mellett hang-és képfájlokat, online rádiót és televíziót is tartalmaz. Az 1-es műtermet egyúttal moziként és stúdiószínházként is működtetné a kommunikációs központ. Elképzeléseink szerint fő befogadására alkalmas nézőtérrel és mintegy m2-es színpaddal, vetítővászonnal rendelkező klimatizált, hangszigetelt terem, mely nézők előtti televíziós felvételek készítésére és is alkalmas.” ▪„Amennyiben a Tisza-tavi Kommunikációs Központ megvalósulhat, egy olyan létesítmény kerül a régióba, amely térségi feladatokat lát el, s amellyel növelheti a kistérség és az itt élők hírnevét is. A Parti Rádió Kht-nél lenne megtalálható az egy munkahelyen lévő legtöbb kommunikációs munkatárs és újságíró, valamint a cég az információfeldolgozás technológiájának is egyedüliként lenne birtokában. Ezáltal a cég maximálisan alkalmassá válna, hogy a helyi közösségek szószólója, tájékoztatási központja legyen, mely az országos sajtóba is el juttat.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Az innovatív illetve szakmunkát igénylő gazdasági ágak fejlesztésének / alapításának ösztönzése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szaktudást igénylő gazdasági ágak telepednek meg a térségben. 5 év alatt 5%-kal nő a nem szezonális munkahelyek száma, melynek köszönhetően lassul a lakosság elvándorlása.”

67 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Magángyűjtemények és kézműves termékek bemutathatóvá tétele beruházás jellegű támogatásokkal” ▪„Az intézkedés hozzájárul a helyi értékmegőrzéshez, javítja a településeken élők önbecsülését, identitás tudatát.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Újszerű, innovatív, a Tisza-tó térsége arculatát és speciális kínálatát tükröző, ahhoz névben is kötődő termékek előállítás.Márka név létrehozása.Helyi értékesítési hálózat kialakítása, marketing és információs eszközök készítésének támogatása, lehetőleg a számítástechnika adta lehetőségek kihasználásával, mellyel a fiatal korosztály mellett az értelmiségiek szélesebb rétege is megcélozható. Mindezek elhelyezése turisztikai portálokon, terjesztése mobiltelefon hálózatokon keresztül.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kettős cél valósul meg. Nő a térség ismertsége, formálódik egyedi arculata, illetve olyan igényes, egyedi termékek jönnek létre, melyek fogyasztási cikként, ajándékként is értékesíthetők.” Szektor

69 ▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„Az azonos vagy egymásra épülő szektorok számára konferenciák, klubok szervezése, ahol a szektorukat érintő aktuális információkról, egymás tevékenységéről hasznos információkhoz juthatnak.” ▪„A térség gazdálkodó szervezetei egymást, s egymás tevékenységét megismerve komoly kapcsolati tőkéhez juthatnak, amelyek a későbbiekben gazdasági együttműködéseket, közös fejlesztéseket, hatékonyabb érdekérvényesítést generálhatnak. Mindezek eredményeképp új beruházások, munkahelyek létesülhetnek a térségben.” 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Külföldi tanulmányutak szervezése és megvalósítása más térségekbe civil szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok bevonásával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A külső ingerek, s a máshol működő projektek hatására a Tisza-tó térségben is projektötletek generálódhatnak, felélénkítve ezzel a gazdasági és a közösségi életet. Az tanulmányutak megvalósítása már a tervezési ciklus elején megindulhat, melynek eredményei az elkövetkező három évben realizálódhatnak.”

71 ▪„” 10 ▪„” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

72 71 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A térségben – egyrészt a vízpartokon, másrészt a településekre bevezető közutak mentén – szükséges a keletkezett hulladékok eltávolítása civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság bevonásával köztisztasági akciók keretében. Szükséges az ide érkező turisták és a lakosság szemléletformálása a megfelelő hulladékkezelés tekintetében. Komplex projekt: 2442 és 3122-vel.” Megoldási javaslat ▪„A köztisztasági akciók eredményeként a térségbe érkező hulladékok jelentős része eltávolításra kerül. A szemléletformálás hatására csökken a nem megfelelően elhelyezett és eldobált hulladék mennyisége. Mindezek eredményeként a térség köztisztasági állapota javul, megnövelve ezzel a térség turisztikai vonzerejét, turistamegtartó képességét. ▪Mindezek elérése folyamatosan történik. A köztisztasági akciók évente több alkalommal történő szervezésével viszonylag gyors eredmények érhetők el, de ezek csak tüneti kezelések, hiszen hosszú távú eredménye” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Civil szervezetek és egyéb térségi nonprofit szervezetek és intézmények vezetői, tagjainak, munkatársainak menedzsmentel kapcsolatos rendezvények, rendezvénysorozatok szervezése, amelynek keretében megszerzik a forrásszerzéshez, pályázatkészítéshez és menedzseléshez, projekt-tervezéshez és irányításhoz, marketinghez, önkéntes irányításhoz szükséges legfontosabb kompetenciákat ismereteket.” Megoldási javaslat ▪„A térségi nonprofit szervezetek vezetői és tagja megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek, eléggé felkészültek lesznek ahhoz, hogy programokat, projekteket sikeresen menedzseljenek. Több sikeres program és projekt lesz a térségben, fellendül a civil élet, számos kedvező hatással.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A térségben élő, alkotó, művészek, csoportok művészeti értékkel bíró alkotásaik (fő hangsúlyt fektetve a saját szellemi termékekre) bemutatásának elősegítése bemutatótermek kialakításával, felújításával.” Megoldási javaslat ▪„2013-ig olyan művészeti produktumok jönnek létre, amelyek színesítik a térség arculatát, programkínálatát, s mely által nagyobb turisztikai érdeklődés keletkezik. A hagyományok nem vesznek el, s olyan hagyományok alakulhatnak ki, melyek a térség számára emblematikus jelképekké is válhatnak, növelve ezzel a lakosság és az ide látogató turisták jó közérzetét.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Képzési és ismeret-átadó programok készítése a következő témákban: helyi természet és környezet - a Tisza-tó világa, helyi kulturális hagyományok, helyi népművészeti hagyományok (gyakorlattal egybekötve, helytörténeti tudnivalók (idegenvezetéssel), híres helyeket – bemutató többnyelvű elektronikus hanganyagainak elkészítése. Az ismereteket átadó képzők képzése. Próbaképzések lebonyolítása.” Megoldási javaslat ▪„Diák és felnőtt turisták, helyi érdeklődők hiteles tájékoztatása képzett oktatókkal. Hasznos szabadidős programok számának növelése, a turisztikai vonzerő és helyi identitástudat erősítése. Kiegészítő jövedelem pedagógusoknak, civil szervezeteknek és a hagyományok ápolásával foglalkozóknak. Az ismeretek dokumentált formában történő összegyűjtése és megőrzése az utókor számára.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A probléma megoldásához a megfelelő gépek, berendezések beszerzésének támogatása szükséges. Komplex projekt a 2448 és 3122-vel.” Megoldási javaslat ▪„A megvalósulás eredményeképpen tisztább közterületek, kulturáltabb környezet alakul ki, növekedhet a térség turistamegtartó-képessége.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A települések egyéni sajátosságait megőrizve olyan egységes tájékozató rendszer (térképek, információk, a térségről a településekről, egyéb felhívások stb.) kialakítása és fenntartása, melyekkel tudatosítható a lakosságban és az ide érkező turistákban, hol, melyik térségben járnak. A megvalósítás az önkormányzatok bevonásával történik, a többcélú társulások pályázatán keresztül. ▪Komplex javaslat: 2448 és 2442” Megoldási javaslat ▪„Kialakul a térséget jellemző egységes tájékoztató rendszer, nő az összetartozás, a térség egységesebb képet mutat, a települési sajátosságok megőrzésével. Összefüggésben a tisztasággal kapcsolatos megoldási javaslatokkal (2448, 2442) eredménye a tervezési ciklus első felében relizálódik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A népi hagyományokat művelők felkutatása, számbavétele, a közöttük lévő kapcsolatok megerősítése, erőik megtöbbszörözése (hálózatosodás, érdekképviseletek kialakítása stb.), tevékenységük bemutathatóságának javítása, tudásuk átadásának elősegítése a fiatalabb nemzedékek és az érdeklődő turisták, lakosság számára.” Megoldási javaslat ▪„Megerősödve önálló turisztikai attrakciót jelentenek, tudásuk átadásával kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jut a térség lakossága, erősítik a térséget hagyományainak megőrzésében, a lakosság számára újabb összekötő kapcsokat jelentenek, közösségformáló hatást fejtenek ki. Termékeik révén elvihetik a térség hírnevét az ország, s a világ más térségeibe, egyfajta marketing tevékenységet is betöltve ezzel.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A berekfürdői Termál- és Strandfürdő területén, a megőrzött és a településen fellelhető kulturális és ipari emlékek számára Fürdőmúzeum létesítése. ▪Az egykori termálvíz-csatorna egy részének, mint ipari emléknek helyreállítása, környezetének rendezése, parkosítása.” Megoldási javaslat ▪„A tervezett Fürdőmúzeum amellett, hogy méltó emléket állítana a fürdő és a település elmúlt 81 évének, a település egyik vonzó turisztikai attrakciójaként funkcionálna, mely által a Termál-és Strandfürdő látogatottsága is növekedne.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/46 Kód: ÉA-40-GF-A-11 Sorszám: 2387 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben jelenleg rendelkezésre álló szálláskapacitás több mint 50%-át a falusi / fizető vendéglátó szálláshelyek adják (kb. 500 szolgáltató). Ezen szálláshelyek 80%-a családi házakban van kialakítva, és több mint éve működnek, a jelenlegi vendég igényeket nem tudják kielégíteni. Jelen állapotukban nagy részük csak szállást kínál, kapcsolódó szolgáltatása nincs, célpiaci szegmentációra nem alkalmasak. Helyzet/ adottság ▪Amennyiben nem fejlesztenek, romlik a piaci helyzetük, csökken a kereslet, így egyre olcsóbban kell adni a szolgáltatásukat, csökken a bevétel, nem marad forrás állagmegőrzésre sem, nem hogy fejlesztésre. A szolgáltatás iránti igény megszünik, ezzel a kiegészítő jövedelemforrás is elapad. Célirányos fejlesztéssel a tevékenység a hozzáadott értékek alapján javul, a szolgáltatók önbecsülése nő, bevételeik növekednek. Probléma/ lehetőség ▪A természeti környezet és a vidéki életmód megismerése a modern turizmus egyik formája. A falusi turizmus kapacitásának és a hozzá kapcsolódó programoknak célirányos fejlesztése szükséges. Támogatni kell a falusi turizmushoz/fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítását, már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, szolgáltatásainak fejlesztését. Megoldási javaslat ▪2013-ig minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshelyek jönnek létre, ill. szálláshelyfejlesztések történnek, melyek által nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, és ezáltal az életminőség javítására. A települések szempontjából várható a turisztikai vonzerő fejlődése és ezáltal a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása, egyéb szolgáltatásaik megteremtése várhatóan magával hozza a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/46 Kód: ÉA-40-GF-A-11 Sorszám: 2387 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/46 Kód: ÉA-40-GF-A-18 Sorszám: 2413 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben kevés a kereskedelmi szálláshelyek aránya, kapacitásuk korlátozott, minőségi színvonaluk kifogásolható. Holott ezek azok a vendégfogadó helyek amelyek, a statisztikában megjelennek, alkalmasak csoportok fogadására, rendezvény színhelyként, és fogadóközpontként is funkcionálnak. Helyzet/ adottság ▪A térség területén ma megtalálható kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt évben épültek, elhasználódtak, lelakottak, berendezésük elavult, felújításuk, energiatakarékos működtetésre történő átállításuk valós igény. Ide sorolhatóak a kempingek, panziók, mini szállodák. Ezekre a szolgáltatókra a későbbiekben is szükség lesz, a piacon bevezetettek, de az új versenyben fejlesztés hiányában nem állják meg helyüket. Probléma/ lehetőség ▪Újra pozicionálásuk, felújításuk támogatása szükséges. A felgyülemlett tapasztalat, a több évtizedes ismertség vissza csalogathatja az elpártolt vendégeket, valamint az új, jó minőségű vendégfogadóhely újabb vendégeket vonzhat. Megoldási javaslat ▪A kereskedelmi szálláshelyek minősége nő, jobb lesz a vendégéjszaka kihasználtságuk, ami bevételek növekedését is eredményezi. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/46 Kód: ÉA-40-GF-A-18 Sorszám: 2413 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/46 Kód: ÉA-40-GF-A-19 Sorszám: 2418 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A vízi és vízparti turizmus a kistérség közvetlen vízparti településein egyike a legfontosabb turisztikai ágazatoknak, s vannak települések ahol egyértelműen az első helyen van. Ezen belül a vízi közlekedési eszközök használatára egyértelműen a spontán jelleg, alacsony szervezettség a jellemző. Az egyéb szolgáltatók és a turisták számára is a szervezettség/tervezhetőség és a kiszámíthatóság irányába történő elmozdulást kívánatos. Helyzet/ adottság ▪Az eszköz specifikus útvonalak, kikötők nem állnak rendelkezésre. Programcsomaghoz kapcsolható garantált programok hiánya, séta- és kirándulóhajó-forgalom hiánya gyengíti a térség vendégvonzó és megtartó képességét. Szinte anakronisztikus a helyzet: egy folyó által átszelt vizes területen nincs szervezett hajóforgalom, amely iránt viszont óriási lenne a kereslet. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a menetrendszerinti sétahajók, víziközlekedés kialakítását, a megfelelő kikötőhálózat kiépítését. Megoldási javaslat ▪2013-ig kijelölésre és kitáblázásra kerülnek a hajózási és egyéb vízijármű útvonalak. A fogadásukra alkalmas kikötők, fogadóközpontok jönnek létre. 2-3 séta- és kirándulóhajó áll forgalomba. Menetrendszerinti hajóforgalom alakul ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/46 Kód: ÉA-40-GF-A-19 Sorszám: 2418 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaroff, Tiszaszőlős ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/46 Kód: ÉA-40-GF-A-15 Sorszám: 2399 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben fellelhető kereskedelmi szálláshelyek (kb férőhely) évvel ezelőtt épültek, lelakottak, fejlesztésük elengedhetetlen. Jó adottságokkal rendelkeznek, bevezetettek a picon, csak a szolgáltatási versenyben nem állják már meg a helyüket. A kereskedelmi szálláshelyek többségét a kempingek adják. Helyzet/ adottság ▪A kereskedelmi szálláshelyek többsége alacsony színvonalú. Fejlesztésük szükséges, mert teljesen tönkre fognak menni, pótlásuk szinte lehetetlen, a turista fogadás egyik alapfeltétele fog hiányozni. Probléma/ lehetőség ▪Ezen meglévő szálláshelyek felújítása, minőségének fejlesztése támogatandó feladat. Feltétel: az energia takarékos rendszerek kiépítése, környezet és természetbarát technológiák bevezetése. Vandál-biztos berendezések alkalmazása. Megoldási javaslat ▪5-10 meglévő szálláshely fejlesztése valósul meg. Ezzel nő a térség turistafogadási feltételrendszere, és vendégmegtartó képessége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/46 Kód: ÉA-40-GF-A-15 Sorszám: 2399 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/46 Kód: ÉA-40-GF-A-08 Sorszám: 2379 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A turizmus ágazat egyik legfontosabb része a gasztronómia, vendéglátás. A turista szinte kivétel nélkül igénybe vesz valamilyen vendéglátó szolgáltatást. Az elmúlt 30 év kevés volt ahhoz, hogy a területen kellő számban létrejöjjenek a helyi, különböző típusú vendéglátó egységek, melyek korszerű technológiával, vendégcsalogató környezettel, önálló arculattal és a helyi lehetőségekre (hal, vad, birka, stb.) épülő ételválasztékkal várnák a vendégeket. Helyzet/ adottság ▪A korábbi szövetkezeti és állami vendéglátó vállakozásokat követően, tőkeszegény vállakozási környezetben, helyi fizetőképes kereslet hiányában, még a szezonálisan megjelenő turistaforgalomból megtermelt bevételből sem tudott/tud megújulni ez a rendkívül fontos szektor. A vendéglátóipar önmagában csekély vonzerőt képes felmutani, de fejlesztésének elmaradása befolyással van a térség vendégmegtartó képességére. Probléma/ lehetőség ▪Támogani szükséges a vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolgáltató egységeket üzemeltető vállalkozásokat új, korszerű technológiák bevezetésével, eszközök, berendezések beszerzésével. Megoldási javaslat ▪Minőségében javuló vendégfogadó és vendéglátó szolgáltatások. A térségre jellemző és a helyhez köthető gasztroválaszték kialakulása. "A termelőtől a vendég asztaláig megvalósuló termelés"! Belső export! A turistamegtartó-képesség növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/46 Kód: ÉA-40-GF-A-08 Sorszám: 2379 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/46 Kód: ÉA-40-GF-A-07 Sorszám: 2376 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Napjainkban egyre nagyobb kereslet mutatkozik a természetközeli, olcsó, tematikus, és aktív turizmussal foglalkozó táborhelyek, szálláshelyek iránt, ahol a résztvevők hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. A térségben több, a célcsoport számára évvel ezelőtt kialakított camping, turistaház, ifjusági tábor, erdei iskola működik. Helyzet/ adottság ▪A jelenleg még meglévő ilyen típusú fogadóhelyek 80%-a felújításra, fejlesztésre szorul. Igény mutatkozik néhány új, ilyen jellegű szálláshely (ifjúsági táborhely, kemping, turistaház) kialakítására. A kistérségbe érkező és specifikus kínálatot igénylő célcsoportnak általában speciális igényei fogalmazódnak meg a szálláshellyel/fogadóbázissal kapcsolatosan. Az ő kiszolgálásuk növelheti a térség vonzerejét. Probléma/ lehetőség ▪A már működő egységek bővítése, fejlesztése, és szolgáltatásainak javítása, új szolgáltatások bevezetése elengedhetetlen. Valamint új, telepített sátor - élménytábor, kemping és turista központként is működő bázis kialakítása szükséges. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turista szezon meghosszíbbításában, és a térség periférikus területeink a turizmusba való bekapcsolásában. Nő a vendég elégedettség a térségben. Létrejön 2 új fogadóbázis, és magasabb szinvonalú szolgáltatások valósulnak meg 5 meglévő szálláshelyen. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/46 Kód: ÉA-40-GF-A-07 Sorszám: 2376 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/46 Kód: ÉA-40-GF-A-16 Sorszám: 2406 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A vadász turizmus a térség egyik jellemző, kisszámú, de jellemzően magas költési szinvonallal járó célcsoportot vonzó turisztikai tevékenysége. Nagyon fontos, hogy a célcsoport nagy része külföldről érkezik. További fejlesztések elmaradása a vadász vendégek teljes elvesztését eredményezheti. Nagy múltú, tradicionális tevékenységről van szó, bejáratott és visszatérő vendégkörrel. Helyzet/ adottság ▪A még a es években kialakított klasszikus vadászházak már nem felelnek meg az igényes, fizetőképes, nyugat-európai országokból érkező vadász vendégek számára. Igénylik az összkomfortos (sokszor osztályon felüli) kiszolgálást, és egyéb szabadidőeltöltési lehetőségeket. A vadászat lehetőséget teremt a rossz minőségű mezőgazdasági területek hasznosítására, belföldi export tevékenység kiaknázására. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell vadászati és a zöld turizmus fogadóhelyi szolgáltatások fejlesztését, vadászházak felújítását, korszerűsítését, szolgáltatásbővítését, infrastruktúra fejlesztését, valamint a fogadóhelyi szolgáltatás fejlesztését. Megoldási javaslat ▪2013-ig növekszik a vadászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. 5-6 vadászathoz kapcsolódó fogadóhelyi szolgáltatásnál történik fejlesztés. Nő a turisztikai vonzerő, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken ez bevétel növekedést eredményez. Hozzájárul a képzett, idegen nyelvet beszélő munkaerő megtartásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/46 Kód: ÉA-40-GF-A-16 Sorszám: 2406 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/46 Kód: ÉA-40-GF-A-17 Sorszám: 2411 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Jelenleg a térségre nem jellemző az egységes vendégfogadási feltételrendszer. Ez értendő a település szolgáltatásaira, specifikus igények kielégítésére (közterületi wc + zuhany, alkalmi étkezőhely, pihenőhely stb.) Helyzet/ adottság ▪A településekre érkező vendégeket nem fogadja energiatakarékos, igényes, ápolt és tisztán tartott pihenőhely. Holott ezek megléte nagyban befolyásolja a vendégek komfortérzetét, a vonzerő képességet, és vendég megtartó képességet. Probléma/ lehetőség ▪Közterületeken vagy turisztikai szempontból frekventált objektum közelében pihenőhelyek kialakítása és működtetése. Megoldási javaslat ▪Javul a térségbe érkező turisták elégedettsége, vendégmegtartó képessége, többlet vendégforgalmat generál. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/46 Kód: ÉA-40-GF-A-17 Sorszám: 2411 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/46 Kód: ÉA-40-GF-A-20 Sorszám: 3556 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség területén több gyógy-, illetve termálvízzel rendelkező település található, melyek nem rendelkeznek megfelelő szálláshely kapacitással, s a meglévők minősége sem felel meg a mai kor követelményeinek, tekintve, hogy évvel ezelőtt lettek kialakítva, s ez idő alatt elavultak. Helyzet/ adottság ▪A térségben előforduló gyógy- és termálvizek kellemes és egészséges időtöltést biztosíthatnak a turistáknak, azonban a szálláshelyek nem megfelelő minősége miatt a térséget a turisták elhagyják, s ha a fejlesztések nem valósulnak meg el is fogják kerülni. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő szálláshelyek minőségének emelése, illetve újak kialakítása a mai kor követelményeinek megfelelően. Megoldási javaslat ▪A turisták itt maradnak, elégedettebbek lesznek, visszatérnek, s elviszik a térség jóhírét. Ezáltal a térség bevételei növekednek, az egyéb szolgáltatásokat kínálók is megerősödnek, a nagyobb turistaforgalom új munkahelyeket generálhat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret94452 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága94452 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/46 Kód: ÉA-40-GF-A-20 Sorszám: 3556 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Berekfürdő ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/46 Kód: ÉA-40-GF-A-06 Sorszám: 2374 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A kistérség nagy részének ökoturisztikai infrastruktúrája most van kialakulóban. Még csak nyomokban találhatók meg azok a fontos infrastrukturális és egyben a természet fenntartható bemutatását szolgáló tárgyak - műtárgyak, ösvények, utak, kilátók, tornyok -, amelyek a turisták számára készülnének és hálózatba kapcsolva önálló vonzerőt képviselnek. Helyzet/ adottság ▪Az ökoturizmus fejlesztésének alapját képező infrastruktúra hiányos, még csak kezdetleges formában áll rendelkezésre. Csak kis számú látogató kiszolgálására alkalmas. Az ökoturisztikai beruházások részeként meg kell teremteni azt a környezetbe illő turisztikai infrastrukturát, melynek segítségével környezetbarát módon mutathatóak be a természeti értékek. A természeti értékeket hiánytalanul bemutató hálózatra van szükség. Probléma/ lehetőség ▪Egységes kinézetű, az adott élőhelyhez illeszkedő épített infrastruktura építése. Differenciált bemutatáshoz szükséges háttér kiépítése. Vizes és egyéb élőhelyeket bemutató tanösvények, utak kialakítása, speciális építmények elhelyezése. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turisztikai szezon meghosszabbításában és a térség perifériás településeinek a turizmusba való integrálásában. Az ökoturizmus kínálati differenciálása, térbeli szétterítése csökkenti a természeti rendszerekre gyakorolt káros hatásokat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/46 Kód: ÉA-40-GF-A-06 Sorszám: 2374 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/46 Kód: ÉA-40-GF-A-14 Sorszám: 2394 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A természetközeli turizmus egyik népszerű, - hobby, szenvedély, egy életen át elkísér, - formája a horgász turizmus. A Tisza-tavat - régi nevén Tisza-II víztározó - a horgászok fedezték fel legelsőként, és indították el a térséget a turizmus irányába. Ma ez a turisztikai szegmens a leghányatottabb és mostohább a kistérségben. Nem kielégítő a horgászati infrastruktúra. A horgász specifikus igényeket nem tudják kiszolgálni. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek, csak elenyésző számban kiépített, rendezett, felszerelt (stégek, szemetes, tájékoztató tábla) horgászhelyek. A horgászok fogadására alkalmas bázisok (parkolók, napijegy - gáthajtási engedélyt árusító automaták, haltisztító helyek, hűtési-mélyhűtési lehetőség, stb.). Erősíteni szükséges a négy évszakos horgászási feltételek megteremtését (lékhorgászat, horgász tavak fogadási feltételei, vízen (csónakból) t Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a partmenti horgászhelyek horgász - komfortos kiépítését, horgász specifikus infrastruktúra (bázisok) kialakítását, horgász csónakok (elektromos motorral/evezővel) beszerzését. Fejleszteni kell a horgász turizmus infrastruktúráját: kikötők és stégek építése, folyóvízzel rendelkező halpucoló helyek kialakítása, zárt szeméttároló konténerek telepítése. Alternatív horgász lehetőségek fejlesztése. Megoldási javaslat ▪2013-ig növekszik a horgászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. Várhatóan 30 új horgászhely jön létre, és 3-5 horgász fogadóbázis létrejötte prognosztizálható. Turisztikai vonzerő növekedése, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken bevétel növekedést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/46 Kód: ÉA-40-GF-A-14 Sorszám: 2394 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/46 Kód: ÉA-40-GF-A-10 Sorszám: 2382 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben több termálfürdő működik, azonban kevés a termálvízre épülő gyógy- és wellness szolgáltatás. Több szakember foglalkozik gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, alternatív gyógyászattal. Helyzet/ adottság ▪Hiányzik az általános orvoslást kiegészítő, a prevenciót és egészségmegőrzést támogató, gyógy- és wellness szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra, mely elősegíti az egészségturizmus fejlődését a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Az általános orvoslást kiegészítő gyógy- és wellness szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítása, eszközbeszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térségben fejlődik az egészségturizmus. Nő a vendégéjszakák száma elsősorban a holtszezonban. Javul a gyógy- és wellness szolgáltatások infrastrukturális háttere és eszköz ellátottsága. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/46 Kód: ÉA-40-GF-A-10 Sorszám: 2382 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/46 Kód: ÉA-40-GF-A-09 Sorszám: 2381 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben nincs minősített lovas udvar. A működő lovastanyák, illetve lovas szolgáltatók felszereltsége nem megfelelő. Marketing tevékenységük gyakorlatilag nincs. A vízhez kötődő turizmus számára kiegészítő programlehetőséget nyújtanak, azonban a klasszikus lovasturizmus célközönsége számára nem jelentenek vonzerőt. Helyzet/ adottság ▪Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turizmus iránt, melynek egyik legnépszerűbb ága a lovas turizmus. A térségben nincs minősített lovas udvar, illetve a lovaglási lehetőséget nyújtó szolgáltatók eszközei nem a kor elvárásának megfelelőek. A lovas turizmus műveléséhez több településen is adott a vállakózói kedv, illetve a megfelelő lóállomány, de nem megfelelő az eszköztár. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos eszköz, és infrastruktúrafejlesztéseket, támogatni kell továbbá a lovas túraútvonalak kialakítását, valamint a lovas túra állomások minősítési feltételeinek megvalósítását. Megoldási javaslat ▪2013-ig várhatóan 2-3 lovas túraútvonal kerül kialakításra, illetve 2-3 lovasudvar kialakítása, fejlesztése, minősítése történik meg. Növekszik a lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége, száma. Turisztikai vonzerő növekszik, a szezonhosszabbítást elősegíti, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken bevétel növekedést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/46 Kód: ÉA-40-GF-A-09 Sorszám: 2381 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-06 Sorszám: 7105 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Szezonalitástól és időjárástól független turisztikai attrakció és termékfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪Berekfürdő a Tisza-tavi turisztikai régió egyik leglátogatottabb települése. Évente több, mint vendégéjszakát jegyezhet a község. A híres gyógyvíz kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosít az ide érkező turistáknak. Helyzet/ adottság ▪A jelenlegi gazdasági válság a turizmusban is érzékelteti a hatását. Ennek hatására az idei évre máris kevesebb vendéget prognosztizáltak, így a fürdővárosok közötti vendégekért folytatott „harc” kiéleződik. Évről-évre igyekszünk településünket szépíteni, programjainkat úgy bővíteni, hogy a településünkre érkező minden vendég megtalálja a számára megfelelő, vonzó programot és a következő évben újra eljöjjön hozzánk. Ezt csakis újabb turisztikai attrakciókkal, folyamatos fejlesztésekkel érhető el Probléma/ lehetőség ▪A berekfürdői Termál- és Strandfürdő területén, egy Kelet-Európában egyedülálló Napórapark létrehozása. Megoldási javaslat ▪A tervezett Napórapark a település egyik vonzó turisztikai attrakciójaként funkcionálna, mely évről- évre újabb napórákkal bővülne, így a térségbe, községünkbe érkező turisták száma, ezáltal a Termál-és Strandfürdő látogatottsága is növekedne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4874 EUR▪Önkormányzatok100% 6092 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4874 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4874 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-06 Sorszám: 7105 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Berekfürdő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/46 Kód: ÉA-40-GF-A-21 Sorszám: 6623 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai hálózatépítés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben sok elszórt, önállóan nehezen eladható és fejleszthető szolgáltatás található. Helyzet/ adottság ▪Mindezen szolgáltatások a piacon nem tudnak érvényre jutni, jövedelemtermelésük csekély, így fennmaradásuk veszélyeztetett. Összefogva, hálózatokba, tematikus útvonalakra fölfűzve versenyképesek lennének. Probléma/ lehetőség ▪A térségben elszórtan található szolgáltatók, programgazdák hálózatba szerveződésének támogatása annak érdekében, hogy közös turisztikai attrakcióvá fejlődjenek. Megoldási javaslat ▪Tematikus túraútvonalak kialakulása, szolgáltatói együttműködések jönnek létre. A szolgáltatók megerősödnek és fejleszteni tudják szolgáltatásaikat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/46 Kód: ÉA-40-GF-A-21 Sorszám: 6623 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/46 Kód: ÉA-40-GF-B-01 Sorszám: 2401 Prioritás: Turizmus fejlesztése Intézkedés: Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A jelenlegi vendég nyilvántartó rendszerek nem teljeskörűen biztosítják a térségben megszálló vendégek regisztrálását. A rendszerek sokba kerülnek, egyedi szolgáltatók számára drágák is. Helyzet/ adottság ▪A vendég nyilvántartás hiányosságai miatt nem igazolható a térség vendégforgalma, gazdaságban betöltött szerepe, jövedelemtermelő képessége. Nagy a látencia aránya, és az idegenforgalmi adóbevétel elmaradása. Probléma/ lehetőség ▪Hálózatba kapcsolt kiajánló, szállás/szolgáltatás foglaló-, és közvetítő rendszerek bevezetése, csatlakozási végpontok kiépítésével, regisztrálhatóvá tenni a tényleges vendégérdeklődéseket, és a térségben való eltöltött vendégéjszakákat. Megoldási javaslat ▪Egzakt módon követhető vendég és vendégéjszaka szám regisztrálás. Tendenciák, célcsoport és célpiaci kutatások, következtetések leolvasása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek75%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/46 Kód: ÉA-40-GF-B-01 Sorszám: 2401 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/46 Kód: ÉA-40-GF-A-03 Sorszám: 3644 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Meglévő és új gazdálkodó szervezetek foglalkoztatást elősegítő beruházásainak támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben kevés a gazdálkodó szervezet. 99% mikro- vagy kisvállalkozás, 20% működése stabil, 60% stagnál, 20% működése instabil, súlyos anyagi és működési gondokkal küzdenek. Helyzet/ adottság ▪Az alacsony tőke- és tudásigényű iparágak hanyatlanak. A ma működő gazdasági szervezetek elsősorban az alacsony iskolai végzettségű betanított munkásokat alkalmazzák. Magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya. Probléma/ lehetőség ▪Az innovatív illetve szakmunkát igénylő gazdasági ágak fejlesztésének / alapításának ösztönzése. Megoldási javaslat ▪Szaktudást igénylő gazdasági ágak telepednek meg a térségben. 5 év alatt 5%-kal nő a nem szezonális munkahelyek száma, melynek köszönhetően lassul a lakosság elvándorlása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/46 Kód: ÉA-40-GF-A-03 Sorszám: 3644 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/46 Kód: ÉA-40-GF-A-01 Sorszám: 2974 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségre jellemző, hogy az előállított termékek feldolgozottsági szintje alacsony, jóformán a térség alapanyagot termel. Helyzet/ adottság ▪Az alapanyagtermelés miatt a helyi terméket előállítók kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlók miatt, illetve az így előállított alapanyagok jövedelmezősége nagyon ingadozó, s gyakran nagyon alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell azokat a terméket előállító vállalkozásokat, amelyek termékeik feldolgozottsági szintjeinek emelése érdekében végeznek beruházásokat, eszköz- illetve technológia beszerzéseket. Megoldási javaslat ▪A térségben növekedik a hozzáadott értékkel rendelkező termékek száma. Biztosabb és magasabb jövedelmezőséget érhetnek el a termelők, melyek lehetőséget biztosítanak számukra a további fejlesztésekre is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/46 Kód: ÉA-40-GF-A-01 Sorszám: 2974 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/46 Kód: ÉA-40-GF-A-02 Sorszám: 3430 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben a mezőgazdasági tájhasználat a jellemző. A termőföldek nem túl jó minőségűek, elsősorban, búza, árpa, kukorica, napraforgó, repce termesztése és külterjes állattenyésztés a jellemző. A terményeket, termékeket feldolgozás nélkül, közvetítők útján értékesítik. Az ipari termelés gyakorlatilag megszűnt a térségben. Helyzet/ adottság ▪A térségben keletkezett termékek feldolgozottsága alacsony, így a térségben tevékenykedők alacsony jövedelemhez jutnak. A tőke nem marad a térségben. Probléma/ lehetőség ▪AA termények feldolgozottsági szintjének növelése a kisipar, kézműipar és könnyűipar fejlesztésével. Új, helyi termékvertikum kialakulásának ösztönzése. Megoldási javaslat ▪A termények feldolgozottsági szintjének növelésével, helyi kisiparosoknál való feldolgozásával, új helyi termékek készítésével növelhető az érték és magasabb bevételek érhetők el. A gazdasági szervezetek fejlődnek, nő a munkahelyek száma. Új helyi termékek alakulnak ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/46 Kód: ÉA-40-GF-A-02 Sorszám: 3430 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/46 Kód: ÉA-40-GF-5-01 Sorszám: 2363 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Koordinált marketing támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Tisza-tó gazdaságának egyik legfontosabb ágazata a turizmus, mely a lakosság jelentős hányadának nyújt jövedelem-, illetve kiegészítő jövedelem forrást. A lakosság kb. 15%-a érintett a tevékenység által. A helyben keletkezett jövedelmek kb. 20%-a a turizmusból származik. Helyzet/ adottság ▪A Tisza-tó térsége jó turisztikai adottságai ellenére sem tudta felvenni a versenyt az ország hasonló adottságú, de nagy múltú desztinációival. A térség kiemelt üdülőövezetté nyilvánítása névlegesen megtörtént, forrást azonban nem rendeltek hozzá. Ez és az elmaradt fejlesztések jelentősen hátrányosabb helyzetbe hozták a desztinációt a turisztikai piacon. A meglévő szűkös forrásokat az infrastruktúra állagmegóvására kell fordítani, ezért a marketingre fordítható összegek évről évre csökkennek. Probléma/ lehetőség ▪Újszerű, innovatív, a Tisza-tó térsége arculatát és speciális kínálatát tükröző, ahhoz névben is kötődő termékek előállítás.Márka név létrehozása.Helyi értékesítési hálózat kialakítása, marketing és információs eszközök készítésének támogatása, lehetőleg a számítástechnika adta lehetőségek kihasználásával, mellyel a fiatal korosztály mellett az értelmiségiek szélesebb rétege is megcélozható. Mindezek elhelyezése turisztikai portálokon, terjesztése mobiltelefon hálózatokon keresztül. Megoldási javaslat ▪Kettős cél valósul meg. Nő a térség ismertsége, formálódik egyedi arculata, illetve olyan igényes, egyedi termékek jönnek létre, melyek fogyasztási cikként, ajándékként is értékesíthetők. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/46 Kód: ÉA-40-GF-5-01 Sorszám: 2363 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/46 Kód: ÉA-40-GF-A-13 Sorszám: 2392 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Teljes termékpályás beruházások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben több jelentős, népi kismesterséget folytató művész, mester él és alkot. Bár önálló turisztikai vonzerőt nem jelentenek, de tevékenységük iránt nagy a turisták érdeklődése, garantált programként lehet velük számolni, időjárástól és szezonalitástól független a működésük, többlet költést eredményeznek, és hozzájárulnak a hagyományok megőrzéséhez, helyi identitás erősítéséhez. Helyzet/ adottság ▪Sokkal több, - de bemutatkozási és bemutatásra alkalmas helyiség hiányában - háttérbe szoruló mesterünk és tevékenység van a térségben. Fel kell kutatni és számba kell venni őket, segíteni az elindulásban. Hiszen olyan termékeket, ajándéktárgyakat készítenek, melyek erősítik a térséget hagyományai őrzésében, helyhez kötöttek és hordozzák a helységek neveit, értékeit. Gazdasági hasznot hoznak, programlehetőségek. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni szükséges a tevékenységet művelőket beruházásaik elősegítésével. Elő kell segíteni számukra, hogy a piacon a Tisza-tóra jellemző arculattal, azt tükröző marketing tevékenységgel jelenjenek meg. Megoldási javaslat ▪Bemutatóhelyek, új műhelyek alakulnak. Mobil installációk megjelenése várható. Újabb jövedelemszerzési lehetőség nyílik meg részükre. Perifériás területek bevonása a turizmus vérkeringésébe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/46 Kód: ÉA-40-GF-A-13 Sorszám: 2392 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/46 Kód: ÉA-40-GF-A-05 Sorszám: 2365 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: A mezőgazdaságot kiegészítő, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪2007 óta külön kormányrendelet biztosítja a falusi- és agroturisztikai szolgáltatások kialakításának lehetőségét, abban az esetben is, ha ez a tevékenység nem szállásadással párosul. A Tisza-tó térségében a lakosság kb %-a érintett a turizmusban, azonban a szolgáltatások nagy rész a szállásadára korlátozódik. Helyzet/ adottság ▪Sajnos a kistérségben csak elvétve foglalkoznak a fent leírt tevékenységekkel. Holott sok helyi hagyományos tevékenységet lehetne ennek keretében bemutatni, terméket előállítani. Ezzekkel a tevékenységekkel kiegészítő jövedelemre tehetnek szert a szolgáltatók, megőrzik hagyományainkat, erősítik a helyi identitást, "helyhez" kötött terméket állítanak elő, nőhet az önfoglalkoztatás. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatások kialakítását mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek és termékek turisztikai céllal történő bemutatását, „örökségporták” kialakítását (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatása, kézműves bemutató műhelyek, iskolán kívüli foglalkoztatást biztosító gazdaságok/tevékenységek). Megoldási javaslat ▪2013-ig várhatóan db szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatás alakul ki (népművészeti és kézműves termékek előállítása, bemutatása, gazdálkodási módok bemutatása, hagyományok, tevékenységek bemutatása, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatás létrejötte, saját termék kínáltatása). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/46 Kód: ÉA-40-GF-A-05 Sorszám: 2365 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/46 Kód: ÉA-40-GF-A-04 Sorszám: 3990 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Környezettudatos technológiák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség környezeti értékekben gazdag. A térség vállalkozásai által használt alkalmazott technológiák, eszközök nem minden esetben felelnek meg a mai kor követelményeinek. Helyzet/ adottság ▪A helyzetből adódóan a környezeti értékek veszélyeztetve vannak a nem megfelelő technológiák miatt. Probléma/ lehetőség ▪A különböző szektorokban tevékenykedő gazdasági tevékenységet folytató szervezetek környezetkímélő technológiáinak bevezetése. Megoldási javaslat ▪A környezeti értékeket kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyeztető technológiák elterjedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek75%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/46 Kód: ÉA-40-GF-A-04 Sorszám: 3990 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/46 Kód: ÉA-40-GF-4-02 Sorszám: 3588 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Termelési kapcsolatok erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben tevékenykedő gazdálkodó szervezetek gyakran egymástól elszigetelten működnek, nem ismerik egymást, vagy egymás tevékenységét. Helyzet/ adottság ▪A helyzetből adódóan nem tudnak összehangoltan működni, érdekeiket érvényesíteni, s nem alakulnak ki közöttük olyan kapcsolatok, amelyek üzleti együttműködéseket generálhatnak. Probléma/ lehetőség ▪Az azonos vagy egymásra épülő szektorok számára konferenciák, klubok szervezése, ahol a szektorukat érintő aktuális információkról, egymás tevékenységéről hasznos információkhoz juthatnak. Megoldási javaslat ▪A térség gazdálkodó szervezetei egymást, s egymás tevékenységét megismerve komoly kapcsolati tőkéhez juthatnak, amelyek a későbbiekben gazdasági együttműködéseket, közös fejlesztéseket, hatékonyabb érdekérvényesítést generálhatnak. Mindezek eredményeképp új beruházások, munkahelyek létesülhetnek a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/46 Kód: ÉA-40-GF-4-02 Sorszám: 3588 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/46 Kód: ÉA-40-GF-2-01 Sorszám: 2804 Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Intézkedés: Természetközeli gazdálkodási formák kialakításának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségre jellemző apróvadállomány – főleg külföldről – sok turistát vonz, akik a vadászati turizmus révén jelentős bevételi forrást biztosítanak a térségi vadászatra jogosultaknak. Az apróvadállomány – különösen a fácán – létszámának alakulása életstratégiájukból, s az időjárási tényezőkből adódóan meglehetősen ingadozó. Helyzet/ adottság ▪A létszám ingadozása miatt egyes években a különböző apróvadfajok nagyon alacsony sűrűségben fordulnak elő, s a keresletet ez a sűrűség nem tudja kielégíteni, így a külföldi vadászok a bizonytalan kínálat miatt pénzüket más országokban költik el. Ha ezekben az években az állományt mégis hasznosítanák, akkor az a természetes állományok túlhasznosításához vezetne, s fenntarthatóságukat veszélyeztetné. Probléma/ lehetőség ▪A helyzet és probléma megoldásához szükséges a fácán állományának stabil szinten tartása. Ez a fácán mesterségesen szaporításával és tartásával, illetve a szükséges időszakokban történő kibocsátásával – a természetes állomány dúsításával – érhető el. Mindezek érdekében szükséges a fácánok tartását illetve kibocsátását szolgáló hálóval fedett udvarok kialakítása, felújítása. Megoldási javaslat ▪Az eredmények hatására a fácán állományok létszámának ingadozása kisebb mértékű lenne, s a fizetőképes keresletet biztosító – főleg külföldi – vadászok a térséget nem hagynák el, stabilabb, s biztosabb bevételi forrást jelentve ezzel a vadászatra jogosultaknak, s a térségben szálláshelyet kínáló szolgáltatóknak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/46 Kód: ÉA-40-GF-2-01 Sorszám: 2804 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/46 Kód: ÉA-40-GF-4-01 Sorszám: 2465 Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Intézkedés: Természetközeli gazdálkodási formák kialakításának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben jelentős az olyan területek aránya, melyeken intenzív mezőgazdasági termelést nem lehet végezni. A térségben korábban folytatott hagyományos mezőgazdasági formák rendelkezésre állnak. Helyzet/ adottság ▪Az intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területeken lehetőség van az olyan gazdálkodási formák felelevenítésére és végzésére, melyek a helyi hagyományos gazdálkodási formákon alapulnak, s ezzel jelentős turisztikai vonzerőt generálhatnak, emellett ritkaságuk és kuriózum jellegükből adódóan a piacon keresettek. Probléma/ lehetőség ▪A helyi, hagyományos gazdálkodási formákról, az így tartható állatfajok és fajták tartásának és tenyésztésének formáiról, az így termeszthető növények termesztésének módjairól rendezvények, konferenciák tartása, a "jó gyakorlatok" bemutatása. Megoldási javaslat ▪Olyan területek is hasznosítás alá vonhatóak lesznek, melyek az intenzív mezőgazdasági termelés számára nem voltak hasznosíthatók. Az őshonos magyar fajták fenntartása, létszámuk növekedése javulhatna, s mindezek lehetővé tennék bemutató létesítmények kialakítását, látogathatóvá tételét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret12000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/46 Kód: ÉA-40-GF-4-01 Sorszám: 2465 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-03 Sorszám: 7103 Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Intézkedés: Természetközeli gazdálkodási formák kialakításának elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Berekfürdő a Tisza-tavi turisztikai régió egyik leglátogatottabb települése. Évente több, mint vendégéjszakát jegyezhet a község. A híres gyógyvíz kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosít az ide érkező turistáknak. Helyzet/ adottság ▪A gyógyvíz egy része a berekfürdői Termál- és Strandfürdő melletti Belső-tóba kerül, mely horgásztóként is működik. Sajnos az elmúlt években a tó alján az iszapréteg megnövekedett, mely a vízréteg csökkenését eredményezte, ezáltal veszélyezteti a tó halállományát és a nyári szezonban a bomló iszap kellemetlen szagával zavarja a strandolókat. ▪Az idelátogató aktív turistáknak településünkön igen kevés programot tudunk ajánlani. A tavat kerékpár útvonal veszi körbe. Probléma/ lehetőség ▪A Belső-tavon egy, a tó vízfelületének megfelelő kapacitású levegőztető berendezés telepítése. ▪A kerékpár-túraútvonal nyomvonalán kettő darab madármegfigyelő torony létesítése. Megoldási javaslat ▪A tó vizének oxigénszintje a levegőztető berendezés hatására növekedne és ez iszapréteg csökkenését vonzaná maga után. A tóban élő halak életkörülményei nagyban javulnának, mely a horgászturizmus eredményességét növelné. A kellemetlen szag megszűnne, mely a turisták komfortérzetét javítaná. ▪A túraútvonal mellett elhelyezett madármegfigyelő tornyokból kiváló lehetőség adódna a környék védett növény-és állatvilágának megfigyelésére, egyben turisztikai attrakcióként is funkcionálna. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪eszközbeszerzés, restaurálás (63%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6375 EUR▪Önkormányzatok100% 7970 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága6375 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6375 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-03 Sorszám: 7103 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Berekfürdő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-22 Sorszám: 2486 Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Intézkedés: Történeti értékek konzerválása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség területén több olyan történeti emlék található, amelyek nincsenek megfelelő és látogatható állapotban. Helyzet/ adottság ▪A történeti értékek nem megfelelő állapota és látogathatósága miatt ezek állapota folyamatosan romlik, turisztikai vonzerőt nem képviselnek. További romlásukkal elveszti a térség történeti emlékeit, múltjának egy részét. Probléma/ lehetőség ▪A történeti értékű építmények konzerválása, állapotuk megőrzése, további romlásuk megakadályozása, felújításuk, látogathatóvá tételük. Megoldási javaslat ▪Az állapotmegőrzés, a további romlás megakadályozása, a látogathatóvá tétel további turisztikai attrakciókat jelentene a térségben, s ezzel csökkenthető lenne a térségre oly jellemző szezonalitás és időjárásfüggő turizmusból eredő hátrány. A várható eredmények a folyamatos megvalósítás eredményeként a tervezési ciklus végére jelentkezne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-22 Sorszám: 2486 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-04 Sorszám: 2442 Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Intézkedés: Köztisztaság feltételeit javító infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településeire jelentős mennyiségű turista érkezik, s ebből adódóan megnövekszik a településeken keletkező hulladékok mennyisége. Helyzet/ adottság ▪A településeken a közterületeken megnövekedett hulladékmennyiség eltakarításához már nem elegendő a kézi munkával történő eltakarítás, a szükséges eszközök, berendezések pedig hiányoznak. A koszos, kulturálatlan környezet ijesztő az ide látogató turisták és helyi lakosok számára. Probléma/ lehetőség ▪A probléma megoldásához a megfelelő gépek, berendezések beszerzésének támogatása szükséges. Komplex projekt a 2448 és 3122-vel. Megoldási javaslat ▪A megvalósulás eredményeképpen tisztább közterületek, kulturáltabb környezet alakul ki, növekedhet a térség turistamegtartó-képessége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-04 Sorszám: 2442 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/46 Kód: ÉA-40-SzF-4-07 Sorszám: 2448 Prioritás: Helyi természeti és környezeti értékek megóvása Intézkedés: Köztisztasági akciók szervezése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség É-ÉNy-i határán folyik a Tisza folyó és ott helyezkedik el a Tisza-tó is, melyek kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosítanak az ide érkező turistáknak. Helyzet/ adottság ▪A Tisza a térség feletti szakaszáról rengeteg szemetet, hulladékot szállít a térségbe, melyek a Tisza-tó jellegéből adódóan itt lerakodnak, s a vízpartokra kisodródnak. Probléma/ lehetőség ▪A térségben – egyrészt a vízpartokon, másrészt a településekre bevezető közutak mentén – szükséges a keletkezett hulladékok eltávolítása civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság bevonásával köztisztasági akciók keretében. Szükséges az ide érkező turisták és a lakosság szemléletformálása a megfelelő hulladékkezelés tekintetében. Komplex projekt: 2442 és 3122-vel. Megoldási javaslat ▪A köztisztasági akciók eredményeként a térségbe érkező hulladékok jelentős része eltávolításra kerül. A szemléletformálás hatására csökken a nem megfelelően elhelyezett és eldobált hulladék mennyisége. Mindezek eredményeként a térség köztisztasági állapota javul, megnövelve ezzel a térség turisztikai vonzerejét, turistamegtartó képességét. ▪Mindezek elérése folyamatosan történik. A köztisztasági akciók évente több alkalommal történő szervezésével viszonylag gyors eredmények érhetők el, de ezek csak tüneti kezelések, hiszen hosszú távú eredménye Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma60 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/46 Kód: ÉA-40-SzF-4-07 Sorszám: 2448 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-03 Sorszám: 7110 Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Intézkedés: Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség a leghátrányosabb kistérségek közé sorolt, amelynek egyik oka az alacsony gazdasági aktivitás. Számos szakember megfelelő szakismeret birtokában, de a vállalkozó kompetenciák hiánya miatt nem tud vagy nem kíván önálló vállalkozást alapítani. Helyzet/ adottság ▪A folyamatosan fejlődő turizmus, a környező fejlettebb régiók felvevőpiacai lehetőséget kínálnak arra, hogy kisvállalkozások bedolgozóként, alvállalkozóként kiszolgáló szolgáltatást nyújtsanak. Ehhez arra van szükség, hogy önállóan menedzselni tudják magukat, illetve kisebb vállalkozói csapatukat. A vállalkozói kompetenciák birtokában mobilizálható a térségben kihasználatlan szakismeret. Probléma/ lehetőség ▪Szakmával vagy egy vállalkozás viteléhez szükséges szakismerettel rendelkezők, illetve a vállalkozásukat éppen elkezdők képzése. Képzők, mentorok képzése. A Prioritásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó vállalkozó képzési programok szervezése. Komplex projekt 3395 és 3402-vel Megoldási javaslat ▪A vállalkozók számának növelése. A vállalkozások bajba jutásának megelőzése, sikeres vállalkozások számának növelése Munkanélküliség csökkentése. Képzett vállalkozói képzők. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-03 Sorszám: 7110 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-04 Sorszám: 7111 Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Intézkedés: Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség a leghátrányosabb kistérségek közé sorolt, amelynek egyik indikátora a hátrányos helyzetű családok magas aránya. E családokban élő gyermekeknek különösen nehéz az általános iskola befejezése, felkészülés a továbbtanulásra, szakmatanulásra. Újratermelődik az iskolázatlanság, e fiatalok nem kapnak esélyt. Helyzet/ adottság ▪A térség iskoláiban a hátrányos helyzetű gyermekek napközis jellegű egyéni képzésével, mentorálásával növelni lehet az általános iskolát sikeresen befejező gyermekek számát. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek akkor van esélyük felkészülni a középfokú képzésre és ott helytállni, ha a kötelező iskolai képzéshez kapcsolódó személyes ráképzésben mentorálásban részesülnek. Probléma/ lehetőség ▪A közoktatásban (nem szakképzésben és középiskolában) résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek napközis jellegű speciális képzése, mentorálása. E tanulók felkészítése a középfokú képzésre. Komplex projekt 3399 és 3402-vel Megoldási javaslat ▪A nyolc osztályt sikeresen befejezők magasabb aránya, a középfokú képzésben helytállók magasabb aránya, a hátrányos helyzetű tanulók esélynövelése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-04 Sorszám: 7111 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/46 Kód: ÉA-40-SzF-4-05 Sorszám: 3388 Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Intézkedés: Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben számos civil szervezet működik. A tagok és alkalmazottak száma több ezer fő. A tagok, alkalmazottak és önkéntes segítők jól ismerik a választott szakterületet, rendelkeznek a megfelelő szakismeretekkel, de kevésbé járatosak a menedzselési, „eladási”, forrásszerzési területen, ami akadályozza e szféra további térnyerését. Helyzet/ adottság ▪A térség civil szervezeteinek tagjai, nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel és technikákkal, amelyek szükségesek a sikeres forrásszerzéshez, pályázatíráshoz és lebonyolításhoz, programszervezéshez, önkéntes-toborzáshoz, szervezeti és szolgáltatásmarketinghez. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek és egyéb térségi nonprofit szervezetek és intézmények vezetői, tagjainak, munkatársainak menedzsmentel kapcsolatos rendezvények, rendezvénysorozatok szervezése, amelynek keretében megszerzik a forrásszerzéshez, pályázatkészítéshez és menedzseléshez, projekt-tervezéshez és irányításhoz, marketinghez, önkéntes irányításhoz szükséges legfontosabb kompetenciákat ismereteket. Megoldási javaslat ▪A térségi nonprofit szervezetek vezetői és tagja megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek, eléggé felkészültek lesznek ahhoz, hogy programokat, projekteket sikeresen menedzseljenek. Több sikeres program és projekt lesz a térségben, fellendül a civil élet, számos kedvező hatással. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/46 Kód: ÉA-40-SzF-4-05 Sorszám: 3388 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/46 Kód: ÉA-40-SzF-4-06 Sorszám: 3402 Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Intézkedés: Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség a leghátrányosabb kistérségek közé sorolt, amelynek egyik oka az alacsony gazdasági aktivitás. Számos szakember megfelelő szakismeret birtokában, de a vállalkozó kompetenciák hiánya miatt nem tud vagy nem kíván önálló vállalkozást alapítani, illetve vállalkozását nem képes megfelelően működtetni. Helyzet/ adottság ▪A folyamatosan fejlődő turizmus, a környező fejlettebb régiók felvevőpiacai lehetőséget kínálnak arra, hogy a kisebb vállalkozások bedolgozóként, alvállalkozóként kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak. Ehhez arra van szükség, hogy önállóan menedzselni tudják magukat, illetve kisebb vállalkozói csapatukat. Probléma/ lehetőség ▪Szakmával vagy egy vállalkozás viteléhez szükséges szakismerettel rendelkezők, illetve a vállalkozásukat éppen elkezdők számára rendezvények, rendezvénysorozatok szervezése. Képzők, mentorok ismereteinek fejlesztése rendezvények által. A Prioritásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó vállalkozói rendezvények szervezése. Megoldási javaslat ▪A vállalkozók számának növekedése. A vállalkozások bajba jutásának megelőzése, sikeres vállalkozások számának növekedése. Munkanélküliség csökkenése. A vállalkozói és menedzselési kompetenciák birtokában a mobilizálható a térségben kihasználatlan szakismeret. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága63000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/46 Kód: ÉA-40-SzF-4-06 Sorszám: 3402 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-01 Sorszám: 3384 Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Intézkedés: Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az idelátogató turisták és helybeli fiatalok számára kevés – helyi természetet és környezetet ismertető és kultúrát közvetítő, a hagyományokat és a helytörténeti tudnivalókat bemutató – program áll rendelkezésre. A turisták többnyire önállóan tájékozódnak több- kevesebb sikerrel. Helyzet/ adottság ▪A térség településein számos környezeti, helytörténeti ismeret, kulturális és népművészeti hagyomány, tudnivaló nincs strukturált, fogyasztható formában összegyűjtve. A szétszórt ismeretanyag strukturált, mini oktatóanyagokká történő összegyűjtése szükséges. Hiányzik az ismertek átadásra alkalmas képzett helyi „idegenvezető” gárda. Probléma/ lehetőség ▪Képzési és ismeret-átadó programok készítése a következő témákban: helyi természet és környezet - a Tisza-tó világa, helyi kulturális hagyományok, helyi népművészeti hagyományok (gyakorlattal egybekötve, helytörténeti tudnivalók (idegenvezetéssel), híres helyeket – bemutató többnyelvű elektronikus hanganyagainak elkészítése. Az ismereteket átadó képzők képzése. Próbaképzések lebonyolítása. Megoldási javaslat ▪Diák és felnőtt turisták, helyi érdeklődők hiteles tájékoztatása képzett oktatókkal. Hasznos szabadidős programok számának növelése, a turisztikai vonzerő és helyi identitástudat erősítése. Kiegészítő jövedelem pedagógusoknak, civil szervezeteknek és a hagyományok ápolásával foglalkozóknak. Az ismeretek dokumentált formában történő összegyűjtése és megőrzése az utókor számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-01 Sorszám: 3384 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-02 Sorszám: 3392 Prioritás: Emberi erőforrás fejlesztése Intézkedés: Életminőség fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség természeti, emberi-, egészségi-, szervezeti-, közösségi értékeink megőrzése a legfontosabb térség továbbfejlődésének megalapozása érdekében. A térség természeti, egészségügyi, humán környezetének védelme fejlesztésre szorul, amelynek egyik kulcsterülete az ismeretátadás a jövő generációjának és a felnőtt polgároknak. Helyzet/ adottság ▪A természeti, egészségügyi, humán környezeti állapotok romlását a térség lakosságának összefogásával meg lehet állítani. Ennek egyik módja a figyelemfelkeltő ismeretek és a követendő magatartásra vonatkozó ismeretek átadása, azaz a képzés, tájékoztatás. Probléma/ lehetőség ▪Tájékozató előadásokat, kampányokat, figyelemfelkeltő programokba épített ismeretátadást, direkt és indirekt képzéseket, vetélkedőket- versenyeket kell szervezni a szükséges ismeretek átadásra a környezeti szemléletformálásra, az egészségvédelemre, betegségmegelőzésre és a közösségfejlesztésre vonatkozóan. Megoldási javaslat ▪Tájékozott lakosság. Rendezett élhetőbb környezet. Javuló testi és lelki egészség. Fejlettebb, aktívabb közösségi élet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága63000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/46 Kód: ÉA-40-SzF-3-02 Sorszám: 3392 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-23 Sorszám: 2874 Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése Intézkedés: Hagyományőrző csoportok tevékenységének elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Közösség térségében több amatőr művész, hívatásos művész – művésztelep, illetve művészeti csoport működik. Helyzet/ adottság ▪Mivel a művészeti tevékenységet amatőr szinten űzik, illetve a profik által készített alkotások sem mindig az értékesítés szándékával készülnek, bevételük ebből egyáltalán nem, ill. minimális szinten származik, ezért probléma számukra az alkotásaik közönséghez való eljuttatása, megismertetése. Tevékenységük elősegítésével lehetőség nyílik a térség kulturális hagyományainak megőrzésére, újak teremtésére. Probléma/ lehetőség ▪A térségben élő, alkotó, művészek, csoportok művészeti értékkel bíró alkotásaik (fő hangsúlyt fektetve a saját szellemi termékekre) bemutatásának elősegítése bemutatótermek kialakításával, felújításával. Megoldási javaslat ▪2013-ig olyan művészeti produktumok jönnek létre, amelyek színesítik a térség arculatát, programkínálatát, s mely által nagyobb turisztikai érdeklődés keletkezik. A hagyományok nem vesznek el, s olyan hagyományok alakulhatnak ki, melyek a térség számára emblematikus jelképekké is válhatnak, növelve ezzel a lakosság és az ide látogató turisták jó közérzetét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/46 Kód: ÉA-40-SzF-A-23 Sorszám: 2874 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/46 Kód: ÉA-40-GF-A-12 Sorszám: 2390 Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése Intézkedés: Identitástudat fejlesztése helyi hagyományok és értékek gyűjtésével, feldolgozásával Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségre kevésbé jellemző a kimagasló értéket képviselő épített örökség. Viszont jelentős értéket képviselnek a tárgyi emlékek gyűjteményei és a helyi kézművesek termékei. Helyzet/ adottság ▪Egyes gyüjtemények a padlásokon porosodnak, van aki azt sem tudja, milyen értéket képvisel éve meglévő gyűjteménye. A kézműveseknek nem áll rendelkezésére az elkészült termékek bemutatását lehetővé tevő helyiség. Probléma/ lehetőség ▪Magángyűjtemények és kézműves termékek bemutathatóvá tétele beruházás jellegű támogatásokkal Megoldási javaslat ▪Az intézkedés hozzájárul a helyi értékmegőrzéshez, javítja a településeken élők önbecsülését, identitás tudatát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/46 Kód: ÉA-40-GF-A-12 Sorszám: 2390 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/46 Kód: ÉA-40-SzF-5-02 Sorszám: 2880 Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése Intézkedés: Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünk jelentős néphagyományokkal rendelkezik. A népi kismesterségek, az élő népművészet, turisztikai vonzerőként jelenik meg. Ilyenek a fazekasság, a vessző- és gyékényfonás, a bőrművesség. Jelentősek még a pásztor, vadász, halász, hajózó életformához kötődő hagyományok. Tevékenységük iránt nagy az érdeklődés, többletköltést eredményeznek és hozzájárulnak a hagyományok megőrzéséhez, az identitás erősítéséhez. Helyzet/ adottság ▪A térségben bemutatkozási és bemutatásra alkalmas helyiség hiányában a fenti tevékenységek sokszor háttérbe szorulnak, így nem tudnak megfelelően érvényesülni, termékeikkel a piacon, a térség rendezvényein megjelenni, ahol pedig külön attrakciót jelentenének. Ezek eredményeként az jelentkezik, hogy ezek a termékek, az elkészítésükhöz szükséges technológiák szépen lassan elvesznek, hisz egyre kevesebben foglalkoznak ilyen tevékenységgel. Probléma/ lehetőség ▪A népi hagyományokat művelők felkutatása, számbavétele, a közöttük lévő kapcsolatok megerősítése, erőik megtöbbszörözése (hálózatosodás, érdekképviseletek kialakítása stb.), tevékenységük bemutathatóságának javítása, tudásuk átadásának elősegítése a fiatalabb nemzedékek és az érdeklődő turisták, lakosság számára. Megoldási javaslat ▪Megerősödve önálló turisztikai attrakciót jelentenek, tudásuk átadásával kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jut a térség lakossága, erősítik a térséget hagyományainak megőrzésében, a lakosság számára újabb összekötő kapcsokat jelentenek, közösségformáló hatást fejtenek ki. Termékeik révén elvihetik a térség hírnevét az ország, s a világ más térségeibe, egyfajta marketing tevékenységet is betöltve ezzel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/46 Kód: ÉA-40-SzF-5-02 Sorszám: 2880 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-02 Sorszám: 7099 Prioritás: Helyi kulturális értékek megőrzése Intézkedés: Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Berekfürdő a Tisza-tavi turisztikai régió egyik leglátogatottabb települése, melyet a gyógyvíznek köszönhet. Évente több, mint vendégéjszakát jegyezhet a község. A híres gyógyvíz kiváló üdülési és rekreációs lehetőséget biztosít az ide érkező turistáknak. Helyzet/ adottság ▪Az 1928 januárjában Pávai Vajna Ferenc vezette fúrások nyomán felszínre tört termálvíznek köszönheti a településünk a létét. Sajnos a településen nincs olyan állandó kiállítás, mely méltóképpen bemutatná Pávai Vajna Ferenc munkásságát, a fürdő és a település eddigi 81 évét. Probléma/ lehetőség ▪A berekfürdői Termál- és Strandfürdő területén, a megőrzött és a településen fellelhető kulturális és ipari emlékek számára Fürdőmúzeum létesítése. ▪Az egykori termálvíz-csatorna egy részének, mint ipari emléknek helyreállítása, környezetének rendezése, parkosítása. Megoldási javaslat ▪A tervezett Fürdőmúzeum amellett, hogy méltó emléket állítana a fürdő és a település elmúlt 81 évének, a település egyik vonzó turisztikai attrakciójaként funkcionálna, mely által a Termál-és Strandfürdő látogatottsága is növekedne. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18843 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18843 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18843 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-02 Sorszám: 7099 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Berekfürdő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/46 Kód: ÉA-40-GF-1-01 Sorszám: 2977 Prioritás: Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása Intézkedés: Kistérségi kommunikációs - és információs központ kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Parti Rádió Kht. megvalósította a térség mindezidáig egyetlen helyi műsorszóró rádióját, melyet ma már két frekvencián üzemeltet közműsor-szolgáltatóként. Emellett létrehozta az első térségi időszaki kiadványt, a jelenleg kéthetenként megjelenő, de a tervek szerint hetilappá váló Héthatárt. Több internetes portált működtet (www.partiradio.hu, melyek alkalmassá tehetők arra, hogy a Tisza-tó környékének naprakész hírportáljai legyenek. Helyzet/ adottság ▪A rádió stúdiótechnikájának egy része elavult, az adást vezérlő keverőpult közel húsz éve készült, a stúdió épülete pedig családi háznak épült, ezért építészetileg csak jelentős kompromisszumokkal alkalmas stúdiófeladatok ellátására. A Parti Rádió – az új szabályozásoknak megfelelő digitális átállásra tekintettel – megérett a technológiai átalakításra, már létező, és tervezett funkciónövekedés kialakítására. Probléma/ lehetőség ▪A rádiónak új, a feladatnak tökéletesen megfelelő stúdióra van szüksége, ahol kompromisszumok nélkül, kimagasló szakmai és technikai színvonalon készülhetnek a rádiós műsorok. A lap és a honlap üzemeltetésének építészeti feltételei termtődnek meg, amennyiben az a rádióval és a televízióval egy építészeti egységben foglal helyet. A portál a szöveg mellett hang-és képfájlokat, online rádiót és televíziót is tartalmaz. Az 1-es műtermet egyúttal moziként és stúdiószínházként is működtetné a kommunikációs központ. Elképzeléseink szerint fő befogadására alkalmas nézőtérrel és mintegy m2-es színpaddal, vetítővászonnal rendelkező klimatizált, hangszigetelt terem, mely nézők előtti televíziós felvételek készítésére és is alkalmas. Megoldási javaslat ▪Amennyiben a Tisza-tavi Kommunikációs Központ megvalósulhat, egy olyan létesítmény kerül a régióba, amely térségi feladatokat lát el, s amellyel növelheti a kistérség és az itt élők hírnevét is. A Parti Rádió Kht-nél lenne megtalálható az egy munkahelyen lévő legtöbb kommunikációs munkatárs és újságíró, valamint a cég az információfeldolgozás technológiájának is egyedüliként lenne birtokában. Ezáltal a cég maximálisan alkalmassá válna, hogy a helyi közösségek szószólója, tájékoztatási központja legyen, mely az országos sajtóba is el juttat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/46 Kód: ÉA-40-GF-1-01 Sorszám: 2977 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-05 Sorszám: 3122 Prioritás: Összetartozést kifejező és a helyi sajátosságokat erősítő arculati elemek kialakítása Intézkedés: Egységes tájékoztató rendszer Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség nem egységes mind tájegységileg, mind pedig kulturálisan sem. A települések eltérő jellegéből adódóan a turisták vagy az átutazók nem tudják, nem érzik, hogy a Tisza-tó Térségéhez tartozó településen járnak. Helyzet/ adottság ▪Nem megfelelő a térségben az összetartozás érzése, nem érzik az itt élők, az itt tevékenykedő szervezetek, hogy ebbe a térségbe tartoznak, így nem megfelelő a térségben az együttműködés, az összefogás, s ebből eredően gazdasági hátrányba kerülünk azokkal a térségekkel szemben, amelyekben nagyobb az együttműködés, az összefogás. Probléma/ lehetőség ▪A települések egyéni sajátosságait megőrizve olyan egységes tájékozató rendszer (térképek, információk, a térségről a településekről, egyéb felhívások stb.) kialakítása és fenntartása, melyekkel tudatosítható a lakosságban és az ide érkező turistákban, hol, melyik térségben járnak. A megvalósítás az önkormányzatok bevonásával történik, a többcélú társulások pályázatán keresztül. ▪Komplex javaslat: 2448 és 2442 Megoldási javaslat ▪Kialakul a térséget jellemző egységes tájékoztató rendszer, nő az összetartozás, a térség egységesebb képet mutat, a települési sajátosságok megőrzésével. Összefüggésben a tisztasággal kapcsolatos megoldási javaslatokkal (2448, 2442) eredménye a tervezési ciklus első felében relizálódik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/46 Kód: ÉA-40-SzF-1-05 Sorszám: 3122 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/46 Kód: ÉA-40-GF-4-03 Sorszám: 3170 Prioritás: A civil társadalom fejlődésének elősegítése Intézkedés: Közösségfejlesztés, a civil szervezetek létrejöttének ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Tiszafüred kistérség gazdaságilag elmaradott, fokozott foglalkoztatási gondokkal küzdő, erőteljesen rurális jellegű kistáj. A megfogyatkozott „piacképes tudás” tovább fokozza a hátrányok halmozódását. A LEADER - közösség által érintett tizenöt (3 kisváros, 12 község) település helyi társadalma még a hazai viszonyok között is a legerőtlenebbek közé tartozik. Helyzet/ adottság ▪Probléma feltáró, érdek-artikuláló, önmenedzselő képességük gyenge, orientáló segítésre, (közösség-) fejlesztésre szorul. A kistérség fejlődési esélyeit az infrastrukturális feltételeinek hiátusain túl, az ott élők általános és szakmai képzettsége, az érzékelhető infokommunikációs vákuum, az információhoz, mint gazdasági erőforráshoz való hozzáférés és fogadókészség, a közös cselekvési, kooperációs, a partnerségi együttműködési készség hiányosságai jelentősen csökkentik. Probléma/ lehetőség ▪A már hosszabb ideje önfenntartóan működő, az emberi erőforrás-, közösség- és vidékfejlesztésben, a munkaerő piaci programok menedzselésében felkészült hozzáértéssel, multiplikálható „jó gyakorlatokkal” rendelkező cívil szervezetek szakmai irányításával, az önkormányzatok partnerségi támogatásával működő „Kistérségi Közösség- és Vidékfejlesztő Módszertani Központ” komplex keretben történő (beruházás, info-kommunikáció, képzés, rendezvények, módszertani szolgáltatások) létrehozása Megoldási javaslat ▪Gyarapodik a helyi társadalmak önszerveződési képessége, az itt élők általános, és állampolgári műveltsége, piacképesebbé válik szakmai képzettsége ▪Bővül az önálló működésre, közösségi- és atipikus foglalkoztatásra képes non-profit és civil szféra, a civil és non-profit szervezetek alapellátó szolgáltatások nyújtására válnak alkalmassá. A lakosság informáltságának, megélhetési képességeinek bővülése, közérzetének, ellátottságának javulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/46 Kód: ÉA-40-GF-4-03 Sorszám: 3170 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/46 Kód: ÉA-40-GF-6-02 Sorszám: 2500 Prioritás: Tapasztalatcsere, együttműködés Intézkedés: Együttműködés és tapasztalatcsere külföldi LEADER akciócsoportokkal Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben élő lakosság és szervezetek a térség adottságainak következtében nem rendelkeznek megfelelő belső megújulási potenciállal. A térség települései több országban is rendelkeznek testvérvárosi kapcsolatokkal, s rendelkezünk francia és lengyel Leader kapcsolatokkal is. Helyzet/ adottság ▪A térség szereplői innovatív megoldásokat önmaguktól nehezen találnak, s a térségre jellemző hátrányos helyzetnek köszönhetően a gazdaság, a közösségi élet nagyon alacsony szinten mozog. Szükséges lenne ebből az apátiához hasonlatos helyzetből való kilábaláshoz, hogy a térségben élők hasonló vagy a térségtől eltérő adottságú területeken lévő ötleteket, megoldásokat is megismerjenek. Probléma/ lehetőség ▪Külföldi tanulmányutak szervezése és megvalósítása más térségekbe civil szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok bevonásával. Megoldási javaslat ▪A külső ingerek, s a máshol működő projektek hatására a Tisza-tó térségben is projektötletek generálódhatnak, felélénkítve ezzel a gazdasági és a közösségi életet. Az tanulmányutak megvalósítása már a tervezési ciklus elején megindulhat, melynek eredményei az elkövetkező három évben realizálódhatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/46 Kód: ÉA-40-GF-6-02 Sorszám: 2500 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/46 Kód: ÉA-40-GF-6-01 Sorszám: 2495 Prioritás: Tapasztalatcsere, együttműködés Intézkedés: Együttműködés és tapasztalatcsere hazai LEADER akciócsoportokkal Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben élő lakosság és szervezetek a térség adottságainak következtében nem rendelkeznek megfelelő belső megújulási potenciállal. Helyzet/ adottság ▪A térség szereplői innovatív megoldásokat önmaguktól nehezen találnak, s a térségre jellemző hátrányos helyzetnek köszönhetően a gazdaság, a közösségi élet nagyon alacsony szinten mozog. Szükséges lenne ebből az apátiához hasonlatos helyzetből való kilábaláshoz, hogy a térségben élők hasonló vagy a térségtől eltérő adottságú területeken lévő ötleteket, megoldásokat is megismerjenek. Probléma/ lehetőség ▪Hazai tanulmányutak szervezése és megvalósítása más térségekbe civil szervezetek, szociális szövetkezetek, önkormányzatok bevonásával. Megoldási javaslat ▪A külső ingerek, s a máshol működő projektek hatására a Tisza-tó térségben is projektötletek generálódhatnak, felélénkítve ezzel a gazdasági és a közösségi életet. Az tanulmányutak megvalósítása már a tervezési ciklus elején megindulhat, melynek eredményei az elkövetkező három évben realizálódhatnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/46 Kód: ÉA-40-GF-6-01 Sorszám: 2495 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/46 Kód: ÉA-40-GF-4-04 Sorszám: 3449 Prioritás: Tapasztalatcsere, együttműködés Intézkedés: Részvétel A Tisza, mint kulturális és turisztikai folyosó című projektben Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Magyarországi Leader Központ 2007-ben indította el a Tisza-menti Leader Akciócsoportok közreműködésével „A Tisza, mint kulturális és turisztikai folyosó” c. projektet, melynek célja az akciócsoportok közti tapasztalatcsere, a jó megoldások átvétele, a turisztikai és kulturális hálózatépítés, együttműködés kialakítása volt. Helyzet/ adottság ▪A programban közreműködő akciócsoportok megfogalmazták azokat a projektötleteket, melyek elősegíthetik, hogy a vízitúrázók a Tisza felső folyásától a déli határig hasonló színvonalú infrastruktúrát és szolgáltatásokat vegyenek igénybe (pl. szálláshely, kikötő). Az összefogás elősegítheti új turisztikai termékek (pl. túraútvonalak) kialakítását. Probléma/ lehetőség ▪Tisza-menti akciócsoportok összefogásával megvalósuló konferenciák és rendezvények szervezése, a "jó gyakorlat" átadása a partnerség kialakítása és fejlesztése érdekében. Megoldási javaslat ▪Partnerségi kapcsolat alakul ki a Tisza-mentén tevékenykedő szolgáltatók és turisztikai szervezetek között. Javul az információáramlás. A szakmai összefogásnak, partnerkeresésnek és tőke koncentrációnak köszönhetően új projektek és beruházások indulnak. Javul a térség ismertsége és megítélése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19500 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/46 Kód: ÉA-40-GF-4-04 Sorszám: 3449 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

176 175 A stratégiában kialakított prioritásokkal teljes összhangban kerültek megállapításra az intézkedések. A stratégiaalkotás folyamán kialakult és elkészített megoldási javaslatok mindazt a célt szolgálják, hogy a térségben jellemző gazdasági és közösségi problémákra adjanak megoldást. A különböző prioritások, intézkedések, megoldási javaslatok egymással szervesen összefüggenek, egymás hatásait erősítik. A stratégia sikeres megvalósulása esetén javul a térségben a vállalkozások és foglalkoztatók helyzete, a fejlesztések és beruházások eredményeképp több munkahelyet tudnak teremteni. Ezzel szorosan összefügg, hogy az emberi erőforrás fejlesztés révén a munkavállalók alkalmasabbá válnak a munkavégzésre, ezáltal a foglalkoztató képzettebb, alkalmasabb munkaerőhöz juthatnak. A turisztikai fejlesztések, a helyi természeti, környezeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzése lévén a stratégia várható hatása lesz, hogy a térségbe érkező turisták száma növekedik és csökken a turizmus szezonalitástól és időjárástól való függősége. Ennek külön eredménye lehet, hogy a térségbe érkező turisták növelik a helyi üzletek, szolgáltatók bevételeit, ezáltal megerősítve őket. A megnövekedett turista létszám ezenkívül a lakosság számára kiegészítő bevételi forrásokat, kereseti lehetőséget biztosít. Az egységes tájékoztató rendszer és a különböző közösség jellegű fejlesztések eredményeként a térségben élő emberek, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok között kialakulhat a térségi összetartozás érzése, mely lehetőséget teremt arra, hogy beszerzéseikkel, vásárlásaikkal, támogatásaikkal a térségben működő szervezeteket és az itt élő lakosságot támogassák, melyek további fejlesztéseket generálhatnak. A civil szervezetek támogatásával a térségben eddig fejletlennek mondható szektor is eredményesebb működésre lesz képes, melynek köszönhetően a lakosság aktívabban részt vehet a közösségi életben, fejlődik az összetartozás érzése, mindezek által fejlődik a lakosság mentális közérzete. A hazai és külföldi LEADER szervezetekkel való kapcsolattartás révén a térség megismerheti más térségek, más közösségek életét, gazdálkodási formáit, közösségformáló tevékenységét, mely szintén további fejlesztésekre ad lehetőséget. A stratégiában kialakított prioritásokkal teljes összhangban kerültek megállapításra az intézkedések. A stratégiaalkotás folyamán kialakult és elkészített megoldási javaslatok mindazt a célt szolgálják, hogy a térségben jellemző gazdasági és közösségi problémákra adjanak megoldást. A különböző prioritások, intézkedések, megoldási javaslatok egymással szervesen összefüggenek, egymás hatásait erősítik. A stratégia sikeres megvalósulása esetén javul a térségben a vállalkozások és foglalkoztatók helyzete, a fejlesztések és beruházások eredményeképp több munkahelyet tudnak teremteni. Ezzel szorosan összefügg, hogy az emberi erőforrás fejlesztés révén a munkavállalók alkalmasabbá válnak a munkavégzésre, ezáltal a foglalkoztató képzettebb, alkalmasabb munkaerőhöz juthatnak. A turisztikai fejlesztések, a helyi természeti, környezeti és kulturális értékek, hagyományok megőrzése lévén a stratégia várható hatása lesz, hogy a térségbe érkező turisták száma növekedik és csökken a turizmus szezonalitástól és időjárástól való függősége. Ennek külön eredménye lehet, hogy a térségbe érkező turisták növelik a helyi üzletek, szolgáltatók bevételeit, ezáltal megerősítve őket. A megnövekedett turista létszám ezenkívül a lakosság számára kiegészítő bevételi forrásokat, kereseti lehetőséget biztosít. Az egységes tájékoztató rendszer és a különböző közösség jellegű fejlesztések eredményeként a térségben élő emberek, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok között kialakulhat a térségi összetartozás érzése, mely lehetőséget teremt arra, hogy beszerzéseikkel, vásárlásaikkal, támogatásaikkal a térségben működő szervezeteket és az itt élő lakosságot támogassák, melyek további fejlesztéseket generálhatnak. A civil szervezetek támogatásával a térségben eddig fejletlennek mondható szektor is eredményesebb működésre lesz képes, melynek köszönhetően a lakosság aktívabban részt vehet a közösségi életben, fejlődik az összetartozás érzése, mindezek által fejlődik a lakosság mentális közérzete. A hazai és külföldi LEADER szervezetekkel való kapcsolattartás révén a térség megismerheti más térségek, más közösségek életét, gazdálkodási formáit, közösségformáló tevékenységét, mely szintén további fejlesztésekre ad lehetőséget. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

177 176 Összességében megállapítható, hogy a stratégia megvalósítása során a térségben jellemző problémák megoldása elkezdődhet, s alapot teremtenek a későbbi fejlesztési tervek, stratégiák kialakításához, megvalósításhoz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

178 177 A társadalmi kohézió erősítése érdekében fontos számunkra a kirekesztéssel szembeni küzdelem, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, az együtt élő másságok között a kulturális konfliktusok szakszerű kezelése, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők életvezetési problémáinak segítése. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. A törvény értelmében a fogyatékos személyeknek joga van a számukra akadálymentes és biztonságos épített környezetre. A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Nagy többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. Hátrányos helyzetük összetett. Az alacsony képzettségük, a családjuk nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezzel összefüggésben elő kell segíteni a roma kisebbség integrációját, annak érdekében, hogy a helyi közösségek aktív részeseivé válhassanak. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének hosszú távú javításához oktatásszervezési, munkahely teremtési tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni. Egy korábbi országos szintű felmérésből kiderült, hogy a férfiak foglalkoztatása %-kal magasabb, mint a nőké. A férfiak jövedelme is magasabb – kb %-kal – a nőkénél. Szövetkezetünk gondot fordít a foglalkoztatás területén, arra, hogy kiküszöböljük mind a nők, mind a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetését. Azonos munkáért azonos bér, a gyermeket nevelő, illetve vállaló nőket ne érje hátrány! A középkorú és idősebb korosztályhoz tartozó- 50 év feletti, tapasztalatokkal és motivációval rendelkező munkavállalók jelentkezését is várjuk létrehozandó munkahelyeinken. Nagy gond térségünkben az a tendencia, hogy a magasan képzett fiatal munkaerő – mivel nem találja meg lakóhelyén számításait – elvándorol térségünkből. Az esélyegyenlőség és fenntarthatóság az alábbi prioritások szerint jelennek meg a Vidékfejlesztési Stratégiában: Emberi erőforrás fejlesztése a. A társadalmi kohézió erősítése érdekében fontos számunkra a kirekesztéssel szembeni küzdelem, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, az együtt élő másságok között a kulturális konfliktusok szakszerű kezelése, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők életvezetési problémáinak segítése. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. A törvény értelmében a fogyatékos személyeknek joga van a számukra akadálymentes és biztonságos épített környezetre. A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Nagy többségük bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a létminimum alatt él. Hátrányos helyzetük összetett. Az alacsony képzettségük, a családjuk nagysága, egészségi állapotuk, s a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezzel összefüggésben elő kell segíteni a roma kisebbség integrációját, annak érdekében, hogy a helyi közösségek aktív részeseivé válhassanak. A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének hosszú távú javításához oktatásszervezési, munkahely teremtési tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni. Egy korábbi országos szintű felmérésből kiderült, hogy a férfiak foglalkoztatása %-kal magasabb, mint a nőké. A férfiak jövedelme is magasabb – kb %-kal – a nőkénél. Szövetkezetünk gondot fordít a foglalkoztatás területén, arra, hogy kiküszöböljük mind a nők, mind a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetését. Azonos munkáért azonos bér, a gyermeket nevelő, illetve vállaló nőket ne érje hátrány! A középkorú és idősebb korosztályhoz tartozó- 50 év feletti, tapasztalatokkal és motivációval rendelkező munkavállalók jelentkezését is várjuk létrehozandó munkahelyeinken. Nagy gond térségünkben az a tendencia, hogy a magasan képzett fiatal munkaerő – mivel nem találja meg lakóhelyén számításait – elvándorol térségünkből. Az esélyegyenlőség és fenntarthatóság az alábbi prioritások szerint jelennek meg a Vidékfejlesztési Stratégiában: Emberi erőforrás fejlesztése a. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

179 178 Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Munkaerőpiacra történő visszajutás segítése Képzők képzése Vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás elősegítése, Nonprofit menedzser képzés b.Életminőség fejlesztése Környezetvédelem (szemléletformálás) Egészségvédelem – prevenció (tudatformálás) Közösségfejlesztés (partnerség, hálózatépítés) A fenntarthatóság érvényesülése: A stratégiában olyan fejlesztési elképzelések szerepelnek, amelyek nem haladják meg a természeti és társadalmi környezet eltartó képességét és terhelhetőségét, valamint nem okoznak visszafordíthatatlan károsodást a természeti környezetben. Mindenhol előnyben kívánja a Helyi Vidékfejlesztési Közösség részesíteni az anyag- és energiatakarékos, hulladékcsökkentő megoldásokat, az elérhető legjobb technológiák alkalmazását, valamint a projektek gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságát. Megélhetéssel összefüggő kompetenciák fejlesztése Munkaerőpiacra történő visszajutás segítése Képzők képzése Vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás elősegítése, Nonprofit menedzser képzés b.Életminőség fejlesztése Környezetvédelem (szemléletformálás) Egészségvédelem – prevenció (tudatformálás) Közösségfejlesztés (partnerség, hálózatépítés) A fenntarthatóság érvényesülése: A stratégiában olyan fejlesztési elképzelések szerepelnek, amelyek nem haladják meg a természeti és társadalmi környezet eltartó képességét és terhelhetőségét, valamint nem okoznak visszafordíthatatlan károsodást a természeti környezetben. Mindenhol előnyben kívánja a Helyi Vidékfejlesztési Közösség részesíteni az anyag- és energiatakarékos, hulladékcsökkentő megoldásokat, az elérhető legjobb technológiák alkalmazását, valamint a projektek gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

180 179 A térség korábbi fejlesztési tervei a karcagi és a tiszafüredi kistérség tervezési dokumentumaiból, a korábbi LEADER+ dokumentumból, a megyei és regionális stratégiából állnak össze májusában elkészült a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek. Kulcsprioritás: A kistérségi kohézió és a fejlesztési menedzsment erősítése I. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása II. prioritás: A kistérség turisztikai fejlesztése III. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése IV. prioritás: Műszaki infrastruktúra és környezetgazdálkodás fejlesztése V. prioritás: A mezőgazdaság életképességének javítása VI. prioritás: Szociális és egészségügyi hálózat problémáinak kistérségi szintű kezelése VII. prioritás: Információs társadalom fejlesztése 2005 novemberében elkészült a Tiszafüredi Kistérség Fejlesztési Tanács komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek. I. prioritás: Lépés- és léptékváltás a kistérség elérhetőségében II. prioritás: Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása III. prioritás: Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése IV. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése V. prioritás: Térségi egyenlőtlenségek mérséklése VI. prioritás: Élet- és vagyonbiztonságot erősítő fejlesztések A fent említett koncepciók képezték a térség rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, alapjául szolgáltak a megvalósuló projekteknek. Mindkét koncepció illeszkedik a megyei stratégiai programhoz ( ) és a regionális stratégiai programhoz ( ). Eredményeit mutatja mind az NFT I.-es ( ) (81db), mind a hazai forrású nyertes, megvalósult projektek száma. A kitűzött célok és projektek részleges, illetve teljes megvalósulása, esetlegesen elavulása miatt 2006 májusától a projektcsatorna keretében folyamatos frissítések, illetve új projektek kerültek összegyűjtésre, melyben megnőtt a vállalkozói és civil projektek száma. A térség korábbi fejlesztési tervei a karcagi és a tiszafüredi kistérség tervezési dokumentumaiból, a korábbi LEADER+ dokumentumból, a megyei és regionális stratégiából állnak össze májusában elkészült a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek. Kulcsprioritás: A kistérségi kohézió és a fejlesztési menedzsment erősítése I. prioritás: A gazdaság versenyképességének javítása II. prioritás: A kistérség turisztikai fejlesztése III. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése IV. prioritás: Műszaki infrastruktúra és környezetgazdálkodás fejlesztése V. prioritás: A mezőgazdaság életképességének javítása VI. prioritás: Szociális és egészségügyi hálózat problémáinak kistérségi szintű kezelése VII. prioritás: Információs társadalom fejlesztése 2005 novemberében elkészült a Tiszafüredi Kistérség Fejlesztési Tanács komplex területfejlesztési koncepciója, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek. I. prioritás: Lépés- és léptékváltás a kistérség elérhetőségében II. prioritás: Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása III. prioritás: Gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése IV. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése V. prioritás: Térségi egyenlőtlenségek mérséklése VI. prioritás: Élet- és vagyonbiztonságot erősítő fejlesztések A fent említett koncepciók képezték a térség rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, alapjául szolgáltak a megvalósuló projekteknek. Mindkét koncepció illeszkedik a megyei stratégiai programhoz ( ) és a regionális stratégiai programhoz ( ). Eredményeit mutatja mind az NFT I.-es ( ) (81db), mind a hazai forrású nyertes, megvalósult projektek száma. A kitűzött célok és projektek részleges, illetve teljes megvalósulása, esetlegesen elavulása miatt 2006 májusától a projektcsatorna keretében folyamatos frissítések, illetve új projektek kerültek összegyűjtésre, melyben megnőtt a vállalkozói és civil projektek száma. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

181 180 A frissítések által a koncepciók projektjei összhangba kerültek a tervezési időszakra vonatkozó mind megyei, mind regionális stratégiai programokkal. A projektcsatorna által elindult a térségben és megvalósul a folyamatos projektfejlesztés is. Az NFT I-es AVOP keretében kerültek kiírásra a LEADER+ pályázatok, melyre a térség 6 települése pályázhatott és 20 nyertes pályázat született. Jelen projektek megvalósulása a falusi turizmus infrastrukturális fejlesztésére irányultak, melyekkel a 6 település turisztikai potenciáljai színvonalasan erősödtek, illetve növekedtek. Így összességében a tervezési dokumentumok és a nyertes projektek a térségben elindították a szemléletváltást, a projektben való gondolkodás erősödését, valamint a folyamatos fejlesztések ösztönzését. Ezt mutatja a jelenlegi Tisza-tó Térsége előzetesen elismert HVK iránti köz-, vállalkozói- és civilszféra nagyszámú érdeklődése és részvétele a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében, és a majdani megvalósításában. A frissítések által a koncepciók projektjei összhangba kerültek a tervezési időszakra vonatkozó mind megyei, mind regionális stratégiai programokkal. A projektcsatorna által elindult a térségben és megvalósul a folyamatos projektfejlesztés is. Az NFT I-es AVOP keretében kerültek kiírásra a LEADER+ pályázatok, melyre a térség 6 települése pályázhatott és 20 nyertes pályázat született. Jelen projektek megvalósulása a falusi turizmus infrastrukturális fejlesztésére irányultak, melyekkel a 6 település turisztikai potenciáljai színvonalasan erősödtek, illetve növekedtek. Így összességében a tervezési dokumentumok és a nyertes projektek a térségben elindították a szemléletváltást, a projektben való gondolkodás erősödését, valamint a folyamatos fejlesztések ösztönzését. Ezt mutatja a jelenlegi Tisza-tó Térsége előzetesen elismert HVK iránti köz-, vállalkozói- és civilszféra nagyszámú érdeklődése és részvétele a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében, és a majdani megvalósításában. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

182 181 Stratégiánk célja, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon versenyképessé váljon. A LEADER+ Programban szerzett tapasztalatokból kiderült, hogy a stratégia csak széleskörű helyi összefogással valósítható meg. Programunk csak akkor lehet hatékony, ha konszenzusra épül, s a térség minden résztvevője számára fejlesztési lehetőséget kínál vagy valamilyen hatást gyakorol. A HVK tagjai által elfogadott fejlesztési prioritások csak úgy valósíthatók meg, ha a tagság együttműködik, összehangolja fejlesztéseit. A térség adottságai, hátrányos helyzete miatt a források lehívása csak akkor lehet eredményes, ha a program lebonyolítását projekt generálás és fejlesztés, tanácsadás előzi meg. Mindhárom érintett szférának vannak olyan tagjai, akik széleskörű pályázati tapasztalattal rendelkeznek. Elsősorban rájuk támaszkodva kívánjuk biztosítani a jövőbeni pályázók segítését. A térség sajátos fejlesztési szükségletekkel rendelkezik. A társadalom összetétele, a gazdaság jellege és állapota innovatív megoldások folyamatos keresését teszi szükségessé. Az innovatív projektek és megoldások keresése, generálása a Tagozatok együttműködésével, konzultációk, fórumok, konferenciák szervezésével biztosítható. Ezek keretében sor kerülhet téma- vagy tagozatorientált rendezvényekre, illetve plenáris ülésekre is. A térségben kevés a tőkeerős szervezet, vállalkozó. A stratégiában megfogalmazott prioritások és intézkedések jellegüknél fogva szükségessé teszik az ágazatközi megközelítést, a szférák összefogását, az eddig kialakult partnerségi kapcsolatok működtetését és a hálózatosodást a sikeres projektek lebonyolítása érdekében. A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen. Ennek érdekében fel kívánjuk venni a kapcsolatot hasonló adottságokkal rendelkező és hasonló problémákkal küzdő LEADER csoportokkal és HVK-kal, kihasználva a meglévő és működő kapcsolatokat. A Tisza-tó sajátos fejlesztési igényei szükségessé teszik a kapcsolatfelvételt és a közös fejlesztési megoldások keresését a Tisza-Tarna-Rima Menti Leader Helyi Közösséggel. Stratégiánk célja, hogy a térség a lakosság, a gazdasági élet szereplői és a turisták számára vonzó, hosszú távon biztonságosan fejleszthető és életképes legyen. Fejlődésével bekapcsolódjon a felzárkózás folyamatába, hosszú távon versenyképessé váljon. A LEADER+ Programban szerzett tapasztalatokból kiderült, hogy a stratégia csak széleskörű helyi összefogással valósítható meg. Programunk csak akkor lehet hatékony, ha konszenzusra épül, s a térség minden résztvevője számára fejlesztési lehetőséget kínál vagy valamilyen hatást gyakorol. A HVK tagjai által elfogadott fejlesztési prioritások csak úgy valósíthatók meg, ha a tagság együttműködik, összehangolja fejlesztéseit. A térség adottságai, hátrányos helyzete miatt a források lehívása csak akkor lehet eredményes, ha a program lebonyolítását projekt generálás és fejlesztés, tanácsadás előzi meg. Mindhárom érintett szférának vannak olyan tagjai, akik széleskörű pályázati tapasztalattal rendelkeznek. Elsősorban rájuk támaszkodva kívánjuk biztosítani a jövőbeni pályázók segítését. A térség sajátos fejlesztési szükségletekkel rendelkezik. A társadalom összetétele, a gazdaság jellege és állapota innovatív megoldások folyamatos keresését teszi szükségessé. Az innovatív projektek és megoldások keresése, generálása a Tagozatok együttműködésével, konzultációk, fórumok, konferenciák szervezésével biztosítható. Ezek keretében sor kerülhet téma- vagy tagozatorientált rendezvényekre, illetve plenáris ülésekre is. A térségben kevés a tőkeerős szervezet, vállalkozó. A stratégiában megfogalmazott prioritások és intézkedések jellegüknél fogva szükségessé teszik az ágazatközi megközelítést, a szférák összefogását, az eddig kialakult partnerségi kapcsolatok működtetését és a hálózatosodást a sikeres projektek lebonyolítása érdekében. A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen. Ennek érdekében fel kívánjuk venni a kapcsolatot hasonló adottságokkal rendelkező és hasonló problémákkal küzdő LEADER csoportokkal és HVK-kal, kihasználva a meglévő és működő kapcsolatokat. A Tisza-tó sajátos fejlesztési igényei szükségessé teszik a kapcsolatfelvételt és a közös fejlesztési megoldások keresését a Tisza-Tarna-Rima Menti Leader Helyi Közösséggel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

183 182 A Tisza-tó Térsége HVK együttműködési megállapodást kötött a francia Association du Pays du Grand Bergeracois szervezettel, mely több évre visszanyúló Leader tapasztalattal rendelkezik. Az együttműködés célja a tapasztalatok cseréje és közös megoldási módok keresése a vidékiességből fakadó problémákra. A megvalósuló fejlesztések által a térség nyitottá válik, fogékony az újra, az innovációra, épít a belső adottságokra, elfogadja az esélyegyenlőség, a fenntartható fejlődés és az élethosszig tartó tanulás eszméjét, biztosítja az információáramlást, képes a többletforrások felvételére, vonzására, számít a helyi diplomások tudására, hisz a közösség erejében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-tó Térsége LE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések