Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „Kistérség-település-ember-gondolat”+LEADER

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 13 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 46%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 22 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület területe 4 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 58,966 fő, a városokban élő lakosok száma 55,220 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 58, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Hódmezővásárhely 47,735 fő 7,485 fő 2,466 fő 1,280 fő Mindszent Székkutas Mártély Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 22 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 13 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,198,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪881,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪7▪7▪1,198,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪1,136,494 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪369,520 ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪1▪1▪125,920 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪2▪2▪118,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett területen, amely megegyezik a Hódmezővásárhelyi kistérség területével, a legfontosabb probléma a térség gazdaságának alacsony teljesítőképessége, amely szoros összefüggésben van a foglalkoztatási és az értékteremtési képességével. A térség erőforrásai (természeti, kultúrális, humán) nem kellő mértékben integrálódnak a helyi gazdaságba, így az ezekben rejlő fejlődési potenciál kihasználatlan. ▪A helyi természeti, kulturális és humán erőforrásokra épülő turizmusfejlesztés. A táj adottságainak megfelelő a kerékpárturizmus, a Tisza közelségére épülő vízturizmust tesz lehetővé, Mártély turisztikai ékszerdobozzá válhat minőségi szálláshelyek, és programok kialakításával. A vállalkozások működési feltételeinek javításával a helyi gazdasági potenciál növekedése (vállalkozások számának növekedése, foglalkoztatottság növekedése, jövedelmezőség emelkedése) mely alapvetően meghatározza a kistérség versenyképességét és az ott élők életszínvonalát. Fejleszteni kell a bio termesztését, és egy erre épülő feldolgozóipart.

7 6 A HVS alapvető célja – összhangban a térség problémáival – a térség népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Mindez elképzelhetetlen az életszínvonal növelése és az életminőség jobbítása nélkül. Éppen ezért határozott célként aposztrofálható az életképes társadalmi-gazdasági elemek és struktúrák belső erőforrásokra alapozott kialakítása és fejlesztése. A stratégia gerince, kiemelt területe a gazdaság eltartóképességének és versenyképességének a fokozása, elsősorban a vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható, szektorsemleges fejlesztésével. A gazdaságfejlesztés mellett a HVS célja az életminőséghez kapcsolódó különböző területek, tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése, melyek a térség „élhetőségének” fontos elemei. Ennek keretében fontos szerepet kapnak a települési önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, melyek tevékenységük révén hozzájárulnak az ún. nem importálható, helyben keletkező és igénybe vehető közjavak előállításához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Tanyás kistérség, a kistérség népességének 6,8%-a, mintegy 4100 fő él tanyán, településenként a tanyai lakosság számát és arányát tekintve azonban jelentős különbségek vannak. Számukat tekintve a legmagasabb tanyai lakossággal Hódmezővásárhely rendelkezik, arányukat tekintve azonban Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át, Mártélyon 20,8%-át, Mindszenten 1,7%-át, Hódmezővásárhelyen 6%-át adják. A térséget helyi és országos jelentőségű védett természeti területek és értékek jellemzik. Világviszonylatban is jegyzett védett területek (Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Kardoskúti Fehér-tó), illetve kiterjedt NATURA 2000 hálózatba tartozó területek, gazdag élővilág, kimagasló táj-és tájképi értékek találhatóak meg. Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi a térséget, úgymint fazekasság, öntevékeny művészeti csoportok, olvasókörök, dalárdák, mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés és – gyűjtés. Aktív a civil társadalom, magas szintű a települési identitás, hagyományosan jelentős lokálpatriotizmus, melyek fontos építőkövei a társadalom- és gazdaságfejlődés szempontjából egyaránt jelentős nem anyagi erőforrásnak, a térség társadalmi tőkéjének. A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). A kistérség területének mezőgazdasági termelésre való alkalmasságát, komplex módon fejezi ki az agráralkalmassági mutató. Az mutató alapján a kistérség területének 78%-a a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, jóval felülmúlva ezzel a megye (50,3%) és az ország (33,45%) hasonló kategóriába tartozó területeinek arányát. Mindezek alapján a Hódmezővásárhelyi kistérség kiváló természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomassza-termelés (mező- és erdőgazdálkodás) szempontjából kimagaslóan kedvező feltételeket jelentenek. A működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitűnik, hogy a mezőgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya (kistérség 7,6%; orsz. Tanyás kistérség, a kistérség népességének 6,8%-a, mintegy 4100 fő él tanyán, településenként a tanyai lakosság számát és arányát tekintve azonban jelentős különbségek vannak. Számukat tekintve a legmagasabb tanyai lakossággal Hódmezővásárhely rendelkezik, arányukat tekintve azonban Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át, Mártélyon 20,8%-át, Mindszenten 1,7%-át, Hódmezővásárhelyen 6%-át adják. A térséget helyi és országos jelentőségű védett természeti területek és értékek jellemzik. Világviszonylatban is jegyzett védett területek (Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Kardoskúti Fehér-tó), illetve kiterjedt NATURA 2000 hálózatba tartozó területek, gazdag élővilág, kimagasló táj-és tájképi értékek találhatóak meg. Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi a térséget, úgymint fazekasság, öntevékeny művészeti csoportok, olvasókörök, dalárdák, mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés és – gyűjtés. Aktív a civil társadalom, magas szintű a települési identitás, hagyományosan jelentős lokálpatriotizmus, melyek fontos építőkövei a társadalom- és gazdaságfejlődés szempontjából egyaránt jelentős nem anyagi erőforrásnak, a térség társadalmi tőkéjének. A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). A kistérség területének mezőgazdasági termelésre való alkalmasságát, komplex módon fejezi ki az agráralkalmassági mutató. Az mutató alapján a kistérség területének 78%-a a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, jóval felülmúlva ezzel a megye (50,3%) és az ország (33,45%) hasonló kategóriába tartozó területeinek arányát. Mindezek alapján a Hódmezővásárhelyi kistérség kiváló természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomassza-termelés (mező- és erdőgazdálkodás) szempontjából kimagaslóan kedvező feltételeket jelentenek. A működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitűnik, hogy a mezőgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya (kistérség 7,6%; orsz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 5,2%), azonban ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól (8,0%). Jelentősen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedő ipari vállalkozások aránya. A külföldi tőke jelen van a kistérségben, bár a befektetések egy lakosra jutó értéke elmarad mind az országos, mind a megyei adattól. Az ágazatonkénti befektetések értékelésénél kitűnik, hogy a külföldi tőke jelentős hányadát az iparban fektették be. A gazdaságfejlesztés terén Hódmezővásárhelynek sajátos szerepe van a kistérségben, a kistérség fejlődésének előmozdításában, hiszen a vidéki területek fejlesztése, fejlődése nem képzelhető el a városok fejlődése nélkül, mivel a kistérség települései összefüggő rendszert alkotnak, melyben a térszervező erővel bíró település a környéke fejlődésének is motorja. 5,2%), azonban ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól (8,0%). Jelentősen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedő ipari vállalkozások aránya. A külföldi tőke jelen van a kistérségben, bár a befektetések egy lakosra jutó értéke elmarad mind az országos, mind a megyei adattól. Az ágazatonkénti befektetések értékelésénél kitűnik, hogy a külföldi tőke jelentős hányadát az iparban fektették be. A gazdaságfejlesztés terén Hódmezővásárhelynek sajátos szerepe van a kistérségben, a kistérség fejlődésének előmozdításában, hiszen a vidéki területek fejlesztése, fejlődése nem képzelhető el a városok fejlődése nélkül, mivel a kistérség települései összefüggő rendszert alkotnak, melyben a térszervező erővel bíró település a környéke fejlődésének is motorja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. Jellemző a gerinctelen állatok nagy diverzitása, gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), vadászható nagyvadként megjelenik az őz, és a vaddisznó ben a Tisza folyó mentén 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet (Ramsari terület) megnevezéssel. Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kardoskúti Fehér-tó. A térség helyben képződő vízkészlettel nem rendelkezik, így a felszíni vízkészletet a Tisza folyó szabad készlete jelenti. Az ivóvíz igény kielégítésére jó minőségű felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítással közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízműtelepeken csak fertőtlenítés történik. A kistérség még kiaknázatlan természeti erőforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A napenergia- felhasználást tekintve a kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. A terület legismertebb megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. A kistérséget a nagytáblás szántóművelés jellemzi. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Hiányoznak az erdő és gyepsávok. Nagyobb összefüggő gyepterületek csak a kistérség peremvidékein vannak. A mezőgazdaság táblásítása, és a melioráció következményeként megszűntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása szükséges. A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek. Az agráralkalmasság mutatói alapján a kistérség termőföldjének 78%-a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik. A művelt területek talajadottsága tekintetében a kistérséget túlnyomó részben (67,7%) mezőségi talaj alkotja, a szikes talajok aránya 18%, a réti talajoké pedig14%. A kistérségben a települési szilárd hulladék mennyisége növekszik. Korábban mind a négy településen működött műszaki védelem nélküli szeméttelep. A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. Jellemző a gerinctelen állatok nagy diverzitása, gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), vadászható nagyvadként megjelenik az őz, és a vaddisznó ben a Tisza folyó mentén 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet (Ramsari terület) megnevezéssel. Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kardoskúti Fehér-tó. A térség helyben képződő vízkészlettel nem rendelkezik, így a felszíni vízkészletet a Tisza folyó szabad készlete jelenti. Az ivóvíz igény kielégítésére jó minőségű felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítással közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízműtelepeken csak fertőtlenítés történik. A kistérség még kiaknázatlan természeti erőforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A napenergia- felhasználást tekintve a kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. A terület legismertebb megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. A kistérséget a nagytáblás szántóművelés jellemzi. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Hiányoznak az erdő és gyepsávok. Nagyobb összefüggő gyepterületek csak a kistérség peremvidékein vannak. A mezőgazdaság táblásítása, és a melioráció következményeként megszűntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása szükséges. A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek. Az agráralkalmasság mutatói alapján a kistérség termőföldjének 78%-a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik. A művelt területek talajadottsága tekintetében a kistérséget túlnyomó részben (67,7%) mezőségi talaj alkotja, a szikes talajok aránya 18%, a réti talajoké pedig14%. A kistérségben a települési szilárd hulladék mennyisége növekszik. Korábban mind a négy településen működött műszaki védelem nélküli szeméttelep. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Jelenleg a kommunális hulladékok Hódmezővásárhelyi regionális hulladéklerakóba kerülnek ártalmatlanításra. Székkutasról a szilárd kommunális hulladékot az Orosházi Városüz. és Szolg.Rt. szállítja el. Légszennyező anyagokat bocsátanak ki az ipari üzemek, a szolgáltató tevékenységet végzők, a lakosság és egyre nagyobb arányban a közlekedés. Hódmezővásárhely kistérsége közigazgatási területe „a védett I.” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik, kivéve a természetvédelmi területeket, melyek „kiemelten védett” –ek. A zajforrások közül a közúti közlekedés az, amely a legnagyobb mértékben és legnagyobb területet terhel. A kistérségben mezőgazdaságilag jól hasznosítható termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke 28,12 AK, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya országos szinten is igen magas. A kiváló minőségű termőterületen a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés meghatározó. A termesztési feltételek az intenzív szántóművelésnek kedvez. Az egyéb művelési ágak részaránya alacsony. Jelenleg a kommunális hulladékok Hódmezővásárhelyi regionális hulladéklerakóba kerülnek ártalmatlanításra. Székkutasról a szilárd kommunális hulladékot az Orosházi Városüz. és Szolg.Rt. szállítja el. Légszennyező anyagokat bocsátanak ki az ipari üzemek, a szolgáltató tevékenységet végzők, a lakosság és egyre nagyobb arányban a közlekedés. Hódmezővásárhely kistérsége közigazgatási területe „a védett I.” levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik, kivéve a természetvédelmi területeket, melyek „kiemelten védett” –ek. A zajforrások közül a közúti közlekedés az, amely a legnagyobb mértékben és legnagyobb területet terhel. A kistérségben mezőgazdaságilag jól hasznosítható termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke 28,12 AK, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya országos szinten is igen magas. A kiváló minőségű termőterületen a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés meghatározó. A termesztési feltételek az intenzív szántóművelésnek kedvez. Az egyéb művelési ágak részaránya alacsony. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Székkutas Község Hódmezővásárhely és Orosháza között a 47-es út mentén fekszik. A településen élők száma jelenleg 2466 fő, és sajnos folyamatosan csökken, melynek mértékét mi sem jellemzi jobban annál, hogy Székkutas népessége 1970 óta csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb. A népesség elöregedő, a 60 évnél idősebb lakosok arány meghaladja a 25%-ot. Székkutason jelentős a tanyai lakosság aránya, a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át képezik. A települést alacsony foglalkoztatási arány (52,6%) és alacsony aktivitási ráta (56,8%) jellemzi. A munkanélküliségi ráta 4,9%, de sajnos évről-évre nő. Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdaságból élő népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). A település infrastruktúrájáról elmondható, hogy a gáz- és villamoshálózat teljes mértékben kiépített, azonban a külterületi tanyás ingatlanok magas aránya miatt a vízhálózat kiépítettségének arány csupán 65%. A településen található kerékpárút, internet is elérhető, az önkormányzat teleházat üzemeltet. Szennyvíztisztító telep nincs helyben kialakítva, a csatornázottság mértéke is minimális. Székkutas Község Hódmezővásárhely és Orosháza között a 47-es út mentén fekszik. A településen élők száma jelenleg 2466 fő, és sajnos folyamatosan csökken, melynek mértékét mi sem jellemzi jobban annál, hogy Székkutas népessége 1970 óta csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb. A népesség elöregedő, a 60 évnél idősebb lakosok arány meghaladja a 25%-ot. Székkutason jelentős a tanyai lakosság aránya, a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át képezik. A települést alacsony foglalkoztatási arány (52,6%) és alacsony aktivitási ráta (56,8%) jellemzi. A munkanélküliségi ráta 4,9%, de sajnos évről-évre nő. Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdaságból élő népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). A település infrastruktúrájáról elmondható, hogy a gáz- és villamoshálózat teljes mértékben kiépített, azonban a külterületi tanyás ingatlanok magas aránya miatt a vízhálózat kiépítettségének arány csupán 65%. A településen található kerékpárút, internet is elérhető, az önkormányzat teleházat üzemeltet. Szennyvíztisztító telep nincs helyben kialakítva, a csatornázottság mértéke is minimális. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 4% 13% 26% 5% 4% 20% 10% 0% 13% 4%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 11% 31% 12% 3% 4% 8% 3% 20% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.8%, ami 0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.8% ▪Változás 2003-hoz képest 0.5 százalékpont

19 18 A 2001-es Népszámlálás adatainak megfelelően a foglalkoztatottság kistérségi átlaga 52%, mely elmaradt még az európai mércével mérve is alacsonynak számító hazai átlagértéktől (52,7%). A települések közül szembetűnő Mindszent alacsony foglalkoztatási aránya, mely a kistérségi átlagtól is mintegy 6-7 százalékponttal kisebb. Hódmezővásárhely: 53%, Mártély: 50,9%, Mindszent: 45,3, Székkutas: 52,6%. A munkavállalási korú gazdaságilag inaktív népesség kistérségi értéke 42,3%. Tehát ez az a hányada a munkaképes korú népességnek, amelyik nem rendelkezik bejelentett munkahellyel, illetőleg munkanélküliként sincs regisztrálva a munkaügyi központban. Ezzel együtt elképzelhetetlen, hogy ne végeznének munkát, pl. őstermelőként vagy segítő családtagként, vagy ne dolgoznának feketén. A foglalkoztatottsági (52%) és az aktivitási ráta (57,7%) viszonylagos kis eltérése is alátámasztja, hogy a hivatalosan nem dolgozó népességnek csak kis százaléka – kistérségi szinten 5,7% – regisztráltatta magát munkanélküliként. A kistérség településeinek aktivitási rátája: Hódmezővásárhely: 58,5%, Mártély: 56,9%, Mindszent: 53, Székkutas: 56,8%; A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya utal a helyi gazdaság fejlettségi állapotára. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakból: Hódmezővásárhely: 89,9%, Mártély: 41,5%, Mindszent: 54,2%, Székkutas: 67,6%, Kistérség: 84,4%. Az adatokból kitűnik, hogy a legpotensebb helyi gazdasággal a centrumtelepülés, Hódmezővásárhely rendelkezik, hiszen a foglalkoztatottak csaknem 90%-a a településen talál munkát. Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb adottságokkal Mártély rendelkezik. Meglepő ugyanakkor Mindszent alacsony helyben-foglalkoztatási képessége, hiszen a foglalkoztatottak alig több mint 50%-ának tud munkát biztosítani a település. A településeken a helyben lakókon kívül más településekről bejárók is dolgoznak, arányuk az egyes településeken Hódmezővásárhely: 15,5%, Mártély: 24,1%, Mindszent: 7,2%, Székkutas: 12,2%, Kistérség: 15%. Mindszenten a bejáró foglalkoztatottak aránya mindössze 7,2%. Tehát nemcsak a helyben lakók nem találnak munkalehetőséget, de más települések lakosai sem. Mártély azzal együtt, hogy a legkisebb arányban képes munkahelyet biztosítani a helyben lakóknak, a legnagyobb arányban kínál munkalehetőséget más településeken lakó munkavállalóknak. A 2001-es Népszámlálás adatainak megfelelően a foglalkoztatottság kistérségi átlaga 52%, mely elmaradt még az európai mércével mérve is alacsonynak számító hazai átlagértéktől (52,7%). A települések közül szembetűnő Mindszent alacsony foglalkoztatási aránya, mely a kistérségi átlagtól is mintegy 6-7 százalékponttal kisebb. Hódmezővásárhely: 53%, Mártély: 50,9%, Mindszent: 45,3, Székkutas: 52,6%. A munkavállalási korú gazdaságilag inaktív népesség kistérségi értéke 42,3%. Tehát ez az a hányada a munkaképes korú népességnek, amelyik nem rendelkezik bejelentett munkahellyel, illetőleg munkanélküliként sincs regisztrálva a munkaügyi központban. Ezzel együtt elképzelhetetlen, hogy ne végeznének munkát, pl. őstermelőként vagy segítő családtagként, vagy ne dolgoznának feketén. A foglalkoztatottsági (52%) és az aktivitási ráta (57,7%) viszonylagos kis eltérése is alátámasztja, hogy a hivatalosan nem dolgozó népességnek csak kis százaléka – kistérségi szinten 5,7% – regisztráltatta magát munkanélküliként. A kistérség településeinek aktivitási rátája: Hódmezővásárhely: 58,5%, Mártély: 56,9%, Mindszent: 53, Székkutas: 56,8%; A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya utal a helyi gazdaság fejlettségi állapotára. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakból: Hódmezővásárhely: 89,9%, Mártély: 41,5%, Mindszent: 54,2%, Székkutas: 67,6%, Kistérség: 84,4%. Az adatokból kitűnik, hogy a legpotensebb helyi gazdasággal a centrumtelepülés, Hódmezővásárhely rendelkezik, hiszen a foglalkoztatottak csaknem 90%-a a településen talál munkát. Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb adottságokkal Mártély rendelkezik. Meglepő ugyanakkor Mindszent alacsony helyben-foglalkoztatási képessége, hiszen a foglalkoztatottak alig több mint 50%-ának tud munkát biztosítani a település. A településeken a helyben lakókon kívül más településekről bejárók is dolgoznak, arányuk az egyes településeken Hódmezővásárhely: 15,5%, Mártély: 24,1%, Mindszent: 7,2%, Székkutas: 12,2%, Kistérség: 15%. Mindszenten a bejáró foglalkoztatottak aránya mindössze 7,2%. Tehát nemcsak a helyben lakók nem találnak munkalehetőséget, de más települések lakosai sem. Mártély azzal együtt, hogy a legkisebb arányban képes munkahelyet biztosítani a helyben lakóknak, a legnagyobb arányban kínál munkalehetőséget más településeken lakó munkavállalóknak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 Mindez felveti a munkaerő kereslet és kínálat strukturális eltérésének lehetőségét. A más településre dolgozni eljárók nemek szerinti vizsgálata érdekes eredményt hozott. Az adatok tanúsága szerint a férfiak sokkal mobilisabbak a nőknél, hiszen a más településre dolgozni eljárók 60-70%-a férfi. Ebből adódóan a munka hozzáférhetősége nők esetében korlátozott, hiszen nem valószínű, hogy annyival több nő dolgozna helyben, mint amennyivel több férfi más településre eljár dolgozni. A munkaerő mobilitását pedig alapvetően befolyásolja a szakképzettség és a földrajzi távolság illetve, hogy a közeli települések valamelyikén van-e munkalehetőség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Hódmezővásárhely székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 10 db 2,941 fő 14% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪923 ▪439 ▪365 ▪316 ▪255 Árbevétel (ezer Ft) ▪8,113,75 0 Működés helye a térségben ▪Hódmezővásárhe ly Főtevékenység ▪2622 Egészségügyi kerámia gyártása ▪2621 Háztartási kerámia gyártása ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪2626 Tűzálló kerámiatermék gyártása Név ▪Villeroy&Boch Kft. ▪Alföldi Porcelán Zrt. ▪Hód-Mezőgazda Zrt. ▪Márz Hungaria Kft. ▪Imerys Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Egyéb szolgáltatás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪250 ▪150 ▪145 ▪51 ▪47 ▪1,737,08 3 ▪Hódmezővásárhe ly ▪2661 Építési betontermék gyártása ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪9002 Hulladékgyűjtés, - kezelés ▪6420 Távközlés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪ASA Építőipari Kft. Név ▪TESCO GLOBÁL ▪A.S.A. Köztisztasági Kft. ▪INVITEL Zrt. ▪CSOMIÉP Kft,

24 23 A kistérség foglalkoztatási szerkezete az országos átlagtól a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magasabb arányában tér el. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a kistérségben a következő: 38 % ipar, 11 % mezőgazdaság, 51 % tercier és kvaterner szektor. Hódmezővásárhelyen számos ipari tevékenység hagyományosan nagy múltra tekint vissza, mint pl. a kerámiagyártás, melynek legjelentősebb reprezentánsa a Villeroy & Boch cég. A kistérség többi településére szintén az ipar, a tercier és a kvaterner szektor arányának növekedése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése jellemző. A csökkenés ellenére Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). A vállalkozási aktivitás alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős. Amellett, hogy a kistérségben két város van, a vállalkozási aktivitásban elsősorban a megye gazdaságában is meghatározó Hódmezővásárhely szerepe érvényesül. A kistérség vállalkozásainak 84 %-a Hódmezővásárhelyen koncentrálódik. Emellett viszonylag sok (359 db) vállalkozás működik Mindszenten is. Mindez jelentős különbséget eredményez a városok és községek között: a kistérség két községében a vállalkozások mindössze 5 %-a működik. Hódmezővásárhelyen 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás működik. Ezzel együtt a vállalkozói szektort döntő arányban a kis- és középvállalkozások képviselik. Ezt mutatja, hogy a működő vállalkozások között a jogi személyiség nélküli vállalkozások 86 %-ot, az egyéni vállalkozások pedig 70 %-ot képviselnek. Ugyanez rajzolódik ki a foglalkoztatási szerkezetből is: az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 31 %, a főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2 %, míg a főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 1 % a kistérségben. A mezőgazdaságban vállalkozók aránya meghaladja az országos szintet, több mint 6 %, s a máig jelentős a nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett, jelentős számú az – 5700 fő – őstermelő. A mezőgazdaság a községekben meghatározó ágazat (mezőgazdasági vállalkozások 14 %-a működik a két faluban). A kistérség foglalkoztatási szerkezete az országos átlagtól a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magasabb arányában tér el. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a kistérségben a következő: 38 % ipar, 11 % mezőgazdaság, 51 % tercier és kvaterner szektor. Hódmezővásárhelyen számos ipari tevékenység hagyományosan nagy múltra tekint vissza, mint pl. a kerámiagyártás, melynek legjelentősebb reprezentánsa a Villeroy & Boch cég. A kistérség többi településére szintén az ipar, a tercier és a kvaterner szektor arányának növekedése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése jellemző. A csökkenés ellenére Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). A vállalkozási aktivitás alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős. Amellett, hogy a kistérségben két város van, a vállalkozási aktivitásban elsősorban a megye gazdaságában is meghatározó Hódmezővásárhely szerepe érvényesül. A kistérség vállalkozásainak 84 %-a Hódmezővásárhelyen koncentrálódik. Emellett viszonylag sok (359 db) vállalkozás működik Mindszenten is. Mindez jelentős különbséget eredményez a városok és községek között: a kistérség két községében a vállalkozások mindössze 5 %-a működik. Hódmezővásárhelyen 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás működik. Ezzel együtt a vállalkozói szektort döntő arányban a kis- és középvállalkozások képviselik. Ezt mutatja, hogy a működő vállalkozások között a jogi személyiség nélküli vállalkozások 86 %-ot, az egyéni vállalkozások pedig 70 %-ot képviselnek. Ugyanez rajzolódik ki a foglalkoztatási szerkezetből is: az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 31 %, a főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2 %, míg a főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 1 % a kistérségben. A mezőgazdaságban vállalkozók aránya meghaladja az országos szintet, több mint 6 %, s a máig jelentős a nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett, jelentős számú az – 5700 fő – őstermelő. A mezőgazdaság a községekben meghatározó ágazat (mezőgazdasági vállalkozások 14 %-a működik a két faluban). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A vállalkozások száma alapján az ipar elmarad az országos szinttől (12 %), azonban a foglalkoztatottak aránya a szektorban mintegy 40 %. Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel kétötödét az ipar foglalkoztatja. Megyei viszonylatban a kistérség átlagon felül iparosodott, főként a feldolgozóipar tekintetében. Az ipar Hódmezővásárhelyre koncentrálódik, itt található az ipari vállalkozások 86 %-a. A kereskedelem és a szolgáltatások együttesen a gazdasági szerkezetben 82 %-ot képviselnek. A szolgáltatások között a turizmus emelkedik ki (24 %), amely a két városra összpontosul, Mártély jelentős idegenforgalmi szerepe mellett. A gazdasági szolgáltatások 4 %-ot képviselnek, a kereskedelem pedig térségi szinten 11 %-ot. Hódmezővásárhelyen 60 ha-os, kiépített infrastruktúrájú ipari park található. Jelenleg a parkban 26 vállalkozás működik, melyek mintegy 650 fő munkavállalót foglalkoztatnak. A vállalkozások száma alapján az ipar elmarad az országos szinttől (12 %), azonban a foglalkoztatottak aránya a szektorban mintegy 40 %. Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel kétötödét az ipar foglalkoztatja. Megyei viszonylatban a kistérség átlagon felül iparosodott, főként a feldolgozóipar tekintetében. Az ipar Hódmezővásárhelyre koncentrálódik, itt található az ipari vállalkozások 86 %-a. A kereskedelem és a szolgáltatások együttesen a gazdasági szerkezetben 82 %-ot képviselnek. A szolgáltatások között a turizmus emelkedik ki (24 %), amely a két városra összpontosul, Mártély jelentős idegenforgalmi szerepe mellett. A gazdasági szolgáltatások 4 %-ot képviselnek, a kereskedelem pedig térségi szinten 11 %-ot. Hódmezővásárhelyen 60 ha-os, kiépített infrastruktúrájú ipari park található. Jelenleg a parkban 26 vállalkozás működik, melyek mintegy 650 fő munkavállalót foglalkoztatnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység38 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység42 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység40 Oktatással kapcsolatos tevékenység56 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 36 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 4 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok3 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 20 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma (4,6, mely érték megegyezik az országos átlagértékkel) meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szféra fontos szereplői az öntevékeny művészeti csoportok, melyek kisebb-nagyobb mértékben és különböző műfajokban a kistérség minden településén működnek, többnyire önkormányzati (ÁMK, művelődési ház, iskola), illetve esetenként alapítványi vagy egyesületi fenntartásban. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.), valamint az érdekképviselet (Mozgáskorlátozottak, Polgárőrség, Gazdakörök, Fogyasztóvédelem, Városszépítés, stb.) területén jöttek létre. Jelenleg mindegyik településen egy-két tucat, Hódmezővásárhelyen közel kétszáz bejegyzett szervezet működik. A kulturális élet szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a nagy történelmi hagyományokkal bíró olvasóköröknek (számuk a térségben: 17), amelyek sok helyen – különösen a lakókörzetekben és a külterületen – a közösségi élet leghatékonyabb szervezői. Ezek működésük során olyan alapvető emberi szerveződésekre adnak lehetőséget melyek az elsődleges művelődési, társasági igényt elégítenek ki. A települések kül-, illetve testvértelepülési kapcsolatai meghatározóak a kistérség európai integrációs folyamatának segítésében. A humán erőforrást a közösségek szintjén vizsgálva fontos a társadalmi tőke hangsúlyozása. A társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, bizalomban, együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében. A kistérség civil aktivitása jó alapot teremt a társadalmi tőke „termeléséhez”, amely egyaránt jelent gazdasági folyamatokba bevonható új erőforrást, másrészt a társadalomépítésben fontos szerepet játszó tényezőt. Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma (4,6, mely érték megegyezik az országos átlagértékkel) meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szféra fontos szereplői az öntevékeny művészeti csoportok, melyek kisebb-nagyobb mértékben és különböző műfajokban a kistérség minden településén működnek, többnyire önkormányzati (ÁMK, művelődési ház, iskola), illetve esetenként alapítványi vagy egyesületi fenntartásban. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.), valamint az érdekképviselet (Mozgáskorlátozottak, Polgárőrség, Gazdakörök, Fogyasztóvédelem, Városszépítés, stb.) területén jöttek létre. Jelenleg mindegyik településen egy-két tucat, Hódmezővásárhelyen közel kétszáz bejegyzett szervezet működik. A kulturális élet szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a nagy történelmi hagyományokkal bíró olvasóköröknek (számuk a térségben: 17), amelyek sok helyen – különösen a lakókörzetekben és a külterületen – a közösségi élet leghatékonyabb szervezői. Ezek működésük során olyan alapvető emberi szerveződésekre adnak lehetőséget melyek az elsődleges művelődési, társasági igényt elégítenek ki. A települések kül-, illetve testvértelepülési kapcsolatai meghatározóak a kistérség európai integrációs folyamatának segítésében. A humán erőforrást a közösségek szintjén vizsgálva fontos a társadalmi tőke hangsúlyozása. A társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, bizalomban, együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében. A kistérség civil aktivitása jó alapot teremt a társadalmi tőke „termeléséhez”, amely egyaránt jelent gazdasági folyamatokba bevonható új erőforrást, másrészt a társadalomépítésben fontos szerepet játszó tényezőt. Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat. A Hódmezővásárhelyi kistérség civil társadalma stabil alapot jelent a közösségi programok megvalósításához, hiszen a fejlődés és fejlesztés jelentős bázisa az aktív, együttműködni kész helyi társadalom. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 992 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 992 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 59,95859,44859,13659,20058,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 22% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 8% 6% 2% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 28% 14% 8% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

32 és 2005 között a kistérség lakossága 4088 fővel csökkent, ami 6,5%-os népességcsökkenésnek felel meg. Hódmezővásárhely (-3613 fő, -7,1%), Székkutas (-205 fő, -8,5%) és Mindszent (-363 fő, -4,8%). Mártélyon a falu lakossága 93 fővel nőtt, ami 7,6%-os növekedést jelent 1990-hez képest. Az adatsorok alapján elmondható, hogy a kistérségben a halálozások száma és mértéke rendre felülmúlják a születések számát, ami a népesség természetes fogyását vetíti előre. A természetes fogyás legkedvezőtlenebb tendenciái Mindszentet érintik, ahol a természetes szaporodás évi egyenlege –6-8%. Az adatok alapján a vándorlási egyenleg alakulása nem mutat olyan negatív képet, mint a természetes népmozgalom. Az egyes évek értékeit átlagolva elmondható, hogy Mindszent és Mártély esetében a népvándorlás 15 éves egyenlege pozitív, míg a másik két településen (Hódmezőásárhely és Székkutas) negatív. Kistérségi szinten összességében a 15 éves vándorlási egyenleg negatív. Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenése nagyobbrészt (87,1%-ban) a természetes népességcsökkenésnek tulajdonítható és csak kisebb részt (12,9%-ban) az elvándorlásnak. A természetes népességfogyás kapcsán kedvezően értékelhető tendencia, hogy éves átlagban 0,84%-al csökken a halálozás mértéke. Kedvezőtlen viszont, hogy az élveszületések száma éves átlagban mintegy 2,1%-al kevesebb. E két tendencia eredőjeként a kistérség népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A népmozgalom másik összetevőjének vizsgálatából kiderül, hogy a kistérség vándorlási különbözete éves átlagban –0,52%. Az adatok jól mutatják, hogy a kistérség lakónépességének csökkenése már 1990 előtt elkezdődött 1970 és 1979 között ugyan kismértékben (0,4%-al), de csökkent, 1980 és 1989 között már erőteljesebben (6,5%-al) csökkent, míg 1990 és 2000 között 3,4%-ra mérséklődött. A népmozgalom együttes változásainak eredőjeként 1970 és 2001 között 6760 fővel, 10%-al csökkent a kistérség lakónépessége. Legnagyobb mértékű csökkenést Székkutas esetében regisztrálhatunk, ahol a népesség csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb, a legkisebbet pedig Hódmezővásárhelynél, ahol a csökkenés 7,8%-os volt és 2005 között a kistérség lakossága 4088 fővel csökkent, ami 6,5%-os népességcsökkenésnek felel meg. Hódmezővásárhely (-3613 fő, -7,1%), Székkutas (-205 fő, -8,5%) és Mindszent (-363 fő, -4,8%). Mártélyon a falu lakossága 93 fővel nőtt, ami 7,6%-os növekedést jelent 1990-hez képest. Az adatsorok alapján elmondható, hogy a kistérségben a halálozások száma és mértéke rendre felülmúlják a születések számát, ami a népesség természetes fogyását vetíti előre. A természetes fogyás legkedvezőtlenebb tendenciái Mindszentet érintik, ahol a természetes szaporodás évi egyenlege –6-8%. Az adatok alapján a vándorlási egyenleg alakulása nem mutat olyan negatív képet, mint a természetes népmozgalom. Az egyes évek értékeit átlagolva elmondható, hogy Mindszent és Mártély esetében a népvándorlás 15 éves egyenlege pozitív, míg a másik két településen (Hódmezőásárhely és Székkutas) negatív. Kistérségi szinten összességében a 15 éves vándorlási egyenleg negatív. Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenése nagyobbrészt (87,1%-ban) a természetes népességcsökkenésnek tulajdonítható és csak kisebb részt (12,9%-ban) az elvándorlásnak. A természetes népességfogyás kapcsán kedvezően értékelhető tendencia, hogy éves átlagban 0,84%-al csökken a halálozás mértéke. Kedvezőtlen viszont, hogy az élveszületések száma éves átlagban mintegy 2,1%-al kevesebb. E két tendencia eredőjeként a kistérség népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A népmozgalom másik összetevőjének vizsgálatából kiderül, hogy a kistérség vándorlási különbözete éves átlagban –0,52%. Az adatok jól mutatják, hogy a kistérség lakónépességének csökkenése már 1990 előtt elkezdődött 1970 és 1979 között ugyan kismértékben (0,4%-al), de csökkent, 1980 és 1989 között már erőteljesebben (6,5%-al) csökkent, míg 1990 és 2000 között 3,4%-ra mérséklődött. A népmozgalom együttes változásainak eredőjeként 1970 és 2001 között 6760 fővel, 10%-al csökkent a kistérség lakónépessége. Legnagyobb mértékű csökkenést Székkutas esetében regisztrálhatunk, ahol a népesség csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb, a legkisebbet pedig Hódmezővásárhelynél, ahol a csökkenés 7,8%-os volt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 A kistérség lakónépességének életkor szerinti megoszlásának vizsgálata rávilágít arra, hogy csökken a fiatalkorúak és nő az időskorúak népességen belüli aránya és 2005 között a következő változások történtek: 0-5 évesek aránya a népességből 15 év alatt 7,3%-ról 5,5%-ra; a 6-17 évesek aránya 17,2%-ról 13,3%-ra csökkent; a évesek aránya 55,5%-ról 59,7%-ra; míg ugyanezen időszak alatt a 60 év felettiek aránya 20%-ról 21,5%-ra nőtt. Az öregedési index kistérségi értéke 1990-ben 101,1% volt, tehát az időskorú népesség 1,1%-al haladta meg a fiatal népesség számát. Az index értéke 15 év alatt rendkívül kedvezőtlenül változott, hiszen 2005-ben 145,2%-os volt. Az adatok tanúsága szerint a demográfiai folyamatok leginkább Székkutast sújtották, itt a legnagyobb az elöregedés mértéke, ami 60,1 százalékponttal romlott 15 év alatt, míg Hódmezővásárhelyen:47,9, Mártélyon:32, Mindszenten:15,5-al. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 75% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Összes külterület energiaellátottsága ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A Hódmezővásárhelyi kistérség külső, nagytérségi elérését tekintve jelenleg meghatározzák a területtől nyugatra haladó 5.sz. Budapest–Szeged–Röszke elsőrendű főút és a 47. és 45. sz. főutak. Az M5 gyorsforgalmi út szintén segíti a gyorsabb elérést a Kiskunfélegyháza–Szeged-Röszke szakasz átadásával. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. A Tisza IV. osztályú vízi út, tonnás hajók közlekedését teszi lehetővé. Kikötő jelenleg Mindszentnél található. A kistérség főútjai a kistérség központon keresztül haladnak, így ez a kistérség településeiből jól megközelíthető. Azok a települések, amelyek nem a főúton fekszenek (Mártély és Mindszent) 9-16 km távolságra vannak onnan. A települések kistérségen belüli, egymás közti kapcsolatát mellékutak biztosítják, amelyek között kapcsolathiány egy-két kisebb jelentőségű helyen mutatkozik, főleg a Hódmezővásárhely központú útrendszer sugarakra merőleges elemeiben, tanyák között. Kerékpárút jelenleg Hódmezővásárhelyen, Székkutason, illetve Hódmezővásárhely és Mártély között található. A kistérségben lévő 172 km hosszú országos mellékút kopórétegének átlagos kora 28 év, burkolatszélessége általában megfelelő: 6m, állapota javítandó. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a belterületi önkormányzati utak burkoltsági aránya a vizsgált kistérség településein %-ot mutat. A Csongrád megyei kistérségek belterületi önkormányzati utak kiépítettségi sorrendjében a kistérség a negyedik. A telefonellátottság a hódmezővásárhelyi kistérségben a megyei kistérségek közül a második legjobb. A mobiltelefonok használata az utóbbi években visszaszorította a vezetékes telefon használatát. A számítástechnika elterjedése elsősorban a gazdasági és közigazgatási szférában gyorsult fel, de a személyi számítógépek szaporodása egyre inkább jellemző. A Hódmezővásárhelyi kistérség külső, nagytérségi elérését tekintve jelenleg meghatározzák a területtől nyugatra haladó 5.sz. Budapest–Szeged–Röszke elsőrendű főút és a 47. és 45. sz. főutak. Az M5 gyorsforgalmi út szintén segíti a gyorsabb elérést a Kiskunfélegyháza–Szeged-Röszke szakasz átadásával. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. A Tisza IV. osztályú vízi út, tonnás hajók közlekedését teszi lehetővé. Kikötő jelenleg Mindszentnél található. A kistérség főútjai a kistérség központon keresztül haladnak, így ez a kistérség településeiből jól megközelíthető. Azok a települések, amelyek nem a főúton fekszenek (Mártély és Mindszent) 9-16 km távolságra vannak onnan. A települések kistérségen belüli, egymás közti kapcsolatát mellékutak biztosítják, amelyek között kapcsolathiány egy-két kisebb jelentőségű helyen mutatkozik, főleg a Hódmezővásárhely központú útrendszer sugarakra merőleges elemeiben, tanyák között. Kerékpárút jelenleg Hódmezővásárhelyen, Székkutason, illetve Hódmezővásárhely és Mártély között található. A kistérségben lévő 172 km hosszú országos mellékút kopórétegének átlagos kora 28 év, burkolatszélessége általában megfelelő: 6m, állapota javítandó. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a belterületi önkormányzati utak burkoltsági aránya a vizsgált kistérség településein %-ot mutat. A Csongrád megyei kistérségek belterületi önkormányzati utak kiépítettségi sorrendjében a kistérség a negyedik. A telefonellátottság a hódmezővásárhelyi kistérségben a megyei kistérségek közül a második legjobb. A mobiltelefonok használata az utóbbi években visszaszorította a vezetékes telefon használatát. A számítástechnika elterjedése elsősorban a gazdasági és közigazgatási szférában gyorsult fel, de a személyi számítógépek szaporodása egyre inkább jellemző. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 Internet minden településen elérhető. A kistérség minden településén üzemel Teleház. A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 92%-os, a települések közül egyedül Székkutason a külterületi tanyás ingatlanok vízhálózat hiánya miatt ez az arány csupán 65%. Az ivóvizet a települések saját vízműből nyerik, a külterületi objektumok, gazdaságok, tanyák ivóvízzel való ellátása egyedi kútról történik. A kistérség településein üzemel szennyvíz-elevezető rendszerrel, azonban Székkutas és Mindszent területén alacsony a kiépültség. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 60 %, a legmagasabb arány, Uniós átlagot meghaladó Hódmezővásárhelyen 85%. A kistérségben a lakások 70 %–a használ földgázt a fűtésre, a gázhálózat további fejlesztésre szorul. A vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya 80,2%, ami a megyei kistérségek között második legjobb érték. A belterületek áramellátottsága 100 %-os. A külterületi lakott helyek, tanyák ellátottsága azonban nem teljesen megoldott. A kistérség településein megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. Mártély, Mindszent és Hódmezővásárhely hulladékait a Hódmezővásárhelyen kialakított regionális hulladéklerakó fogadja. Internet minden településen elérhető. A kistérség minden településén üzemel Teleház. A kistérségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 92%-os, a települések közül egyedül Székkutason a külterületi tanyás ingatlanok vízhálózat hiánya miatt ez az arány csupán 65%. Az ivóvizet a települések saját vízműből nyerik, a külterületi objektumok, gazdaságok, tanyák ivóvízzel való ellátása egyedi kútról történik. A kistérség településein üzemel szennyvíz-elevezető rendszerrel, azonban Székkutas és Mindszent területén alacsony a kiépültség. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 60 %, a legmagasabb arány, Uniós átlagot meghaladó Hódmezővásárhelyen 85%. A kistérségben a lakások 70 %–a használ földgázt a fűtésre, a gázhálózat további fejlesztésre szorul. A vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya 80,2%, ami a megyei kistérségek között második legjobb érték. A belterületek áramellátottsága 100 %-os. A külterületi lakott helyek, tanyák ellátottsága azonban nem teljesen megoldott. A kistérség településein megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. Mártély, Mindszent és Hódmezővásárhely hulladékait a Hódmezővásárhelyen kialakított regionális hulladéklerakó fogadja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %51% %53%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/1 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪47,735 ▪Község▪1,280 ▪Város▪7,485 ▪Község▪2,466 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Hódmezővásárhely Mártély Mindszent Székkutas Munkanél- küliség (%) ▪10.70% ▪4.91% ▪6.50% ▪4.90% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪486,514 ▪439,465 ▪352,698 ▪394,978 Magas** kat. (db/fő) ▪0.374 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.385 ▪1.774 ▪0.087 ▪0.000

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 1/2 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hódmezővásá rhely ▪„Stagnáló gazdaság, hazai gazdasági környezet kedvezőtlen hatása, hektikus és kiszámíthatatlan szabályzási viszonyok.” ▪Mártély ▪„Helybeli munkalehetőségek hiánya, munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kultúrális hagyományok lehetősége. Turizmus fejlesztése, turisztikai attrakciók létrehozása, fejlesztése a mezőgazdasági és kultúrális hagyományokra, természeti adottságokra építve elsősorban öko-,agro-, és kultúrális turisztika fejlesztése.” ▪„A természeti és kultúrális adottságokra épülő turizmus fejlesztése.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 2/2 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mindszent ▪„Alacsony vállalkozói aktivitás és a helyi gazdaság struktúrális problémáiból kifolyólag alacsony a foglalkkoztatottság és értékteremtés, mely a lakónépesség csökkenését generálja.” ▪Székkutas ▪„Munkanélküliség és a tőkehiányos vállalkozások.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi természeti és kultúrális erőforrásokra épülő gazdaságfejlesztés.” ▪„Humánerőforrás, természeti adottságok, meglévő épületek, kultúrális alapok (Hugo Hartung német író regénye), falusi turizmusnak jó adottságai”

43 42 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

44 43 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 22 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése” ▪„Falufejlesztés és újítás” ▪„Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése” ▪„Vidéki örökség megőrzése” ▪„Életminőség javítása” Fő fejlesztési prioritás 43 4 db 5 db 6 db 2 db 5 db 1,257,000 1,136, , , ,920 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

45 44 ▪Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A települések és a térség ismertségét, hírnevét javító rendezvények szervezése ▪Közösségi szálláshelyek kialakítása, fejlesztése ▪Minőségi szálláshelyek kialakítása Fő fejlesztési prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Allokált forrás (EUR) 658,000 59, , ,000

46 45 ▪Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Településképet javító közösségi terek kialakítása, meglévők fejlesztése ▪Közösségi célokat szolgáló épületek felújítása, korszerűsítése ▪Szennyvíztisztító létesítésének és felújításának támogatása ▪Kerékpárutak hálózattá történő fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Falufejlesztés és újítás Allokált forrás (EUR) 66, , ,

47 46 ▪Feldolgozással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Építőiparral foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése ▪Szolgáltatással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése ▪Mikrovállalkozások humánerőforrásának fejlesztése ▪Mikrovállalkozások együttműködésének és piaci kapcsolatainak támogatása ▪Kereskedelemmel és javítással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése Fő fejlesztési prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Allokált forrás (EUR) 480,000 46, , ,

48 47 ▪Helyi természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, látogathatóvá tétele Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi hagyományok és kultúra megőrzése, fejlesztése, és bemutathatóvá tétele Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség megőrzése Allokált forrás (EUR) 249, ,000

49 48 ▪Civil szervezetek rendezvényeinek támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 66,494 EUR – a(z) Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egészségőrző, sport, és kultúrális szolgáltatások fejlesztése ▪Egészséget segítő szolgáltatások támogatása ▪Környezeti tudatosságot elősegítő programok szervezése és lebonyolítása ▪Szociális szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Életminőség javítása Allokált forrás (EUR) 59, ,

50 49 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

51 50 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 4% 13% 26% 5% 4% 20% 10% 0% 13% 4% 14% 38% 15% 4% 5% 10% 3% 0% 9% 1% 10% 60% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 8% 15% 0% 46% 15% 8% 0% 10% 20% 0% 50% 0% 10% 0%

52 51 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A falusi turizmus keretein belül minőségi szálláshelyek építése, és korszerűsítése a térségben, megfelelő szolgáltatásokkal és programokkal kiegészítve.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ezen intézkedés lehetőséget biztosít falusi turisztikai szolgáltatás fő- és kiegészítő tevékenységként végzésére. A mezőgazdaságból élőknek is lehetőségük terem kiegészítő jövedelemre szert tenni. Az elnéptelenedő tanyák hasznosításra kerülnek, csökken az elvándorlás, és várhatóan 20 %-kal nő a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Nő a falvak helybenfoglalkoztatási potenciálja, a tevékenyéség jellegéből adódóan, főleg a nők körében.”

53 2 52 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Az önkormányzatoknak vannak olyan létesítményei, amelyekben lehetséges korszerű szálláshelyek kialakítása. Pl. a Mártélyi kemping, de Székkutas és Hódmezővásárhely terveiben is szerepel ifjúsági szálláshely kialakíása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szervezett és fenntartható tömegturizmus fellendülése, és a itt töltött vedégéjszakák számának 20 %-os növekedése.”

54 53 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Szálláshelyhez között bemutatók, nyitott alkotóműhelyek létrehozása, meglévők korszerűsítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Nő a térségbe látogató turisták száma, könnyebben megismerkedhetnek a kézműves termékekkel, hagyományokkal, a festőművészek alkotásaival, növekszik a látványosságok száma, és a művészeknek is nagyobb bemutatkozási lehetőséget biztosít.”

55 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Kerékpártúra útvonalak tervezése, a turisták részére a helyi látványosságok, szálláshelyek, vendéglátóhelyek mentén. Gondos tervezéssel komplex turisztikai attrakció létrehozása. A kerékpárturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, kalandeszközök telepítése, vendéglátóhelyek fejlesztése, kerépárkölcsönzők működtetése.” ▪„A kerékpáros turizmust igénybevők száma folyamatosan növekedni fog(25 %), mivel az aktív turizmusra vágyók kielégíthetik mozgás- és szórakozás igényeiket. Elősegíti az egészséges életmód térhódítását.” 54 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

56 55 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A biogazdálodásra épülő Ökoturizmus beindítása, falusi vendégasztal szolgáltatása turisták részére. Bemutató és oktató mintagazdaságok létrehozása, ahol megismerhetik az idelátogatók a hagyományos gazdálkodási formákat, a tanyasi életet, az ott használt eszközöket. A hagyományos állattartásba nevelt álllatokra épülő állatsimogató kialakítása, valamint szintén ezekre épülő bioélelmiszer előállítása és értékesítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyre népszerűbbé válik térségünkben az egészséges életmód, a bioélelmiszer fogyasztása, mindemellett turisztikai vonzerővé válhat az ökogazdálkodás. Az ezzel foglalkozó családoknak alternatív jövedelemszerző forrást biztosít, így garantált a gazdálkodási forma népszerűsége.”

57 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„Fel kell éleszteni a kultuszt, fel kell venni a kapcsolatot a Hartung örökség képviselőivel. A kultuszhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, szálláshelyhez kötötten ki kel építeni, korszerűsíteni (gasztronómia, kézművesség, oktatás-ismeretterjesztés) kell. Ki kell használni az európai irodalomban egyetlen magyar, pozitívan beállított község adottságát.” ▪„Székkutas különleges státuszt szerezne megának a térségben, Jól felépített marketinggel komoly esélye lesz a turizmus fellendítésére.” 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

58 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A kereskedelmi, és javítási szektorban működő és új vállalkozások létrehozásának támogatása, amely hozzájárul ezen vállalkozások piaci pozíciójuk erősítéséhez.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatásnak köszönhetően új vállalkozások jönnek létre, új munkahelyek létesülnek. A meglévő vállalkozások gazdasági versenypozíciója javul, helyzete megerősödik.” Szektor

59 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 8 ▪„A tervezett fejlesztések megvalósulása érdekében javítani kell a feldolgozóipari vállalkozások fejlesztésekre fordítandó tőkeellátottságát.” ▪„A fejlesztések eredményeként feldolgozóipari vállalkozások jönnek létre, a meglévők bővülnek, korszerűsödnek, új munkahelyek jönnek létre, növekszi a térségi jövedelem.” 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

60 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Építőipar” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Fejlesztési források biztosításával megadni az építőipar háttérmunkájával foglalkozó mikrovállakozások (építészmérnöki és mérnöki tevékenység, projektvezetés, építési projekttel kapcsolatos szolgáltatás)részére a lehetőséget, hogy integrálódjanak a térség építőiparába.(Új mikrovállalkozások létrehozása, meglévők technológiai fejlesztése, új eljárások, módszerek bevezetése.)” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az intézkedés eredményeként javul a szektorban működő mikrovállalkozások teljesítménye, amely hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez is.”

61 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„Víziturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, az ökoturizmusra berendezkedő szállások, szolgáltatások, és érdekes, figyelemre érdemes turisztikai attrakciók kiépítése. Kapcsolódva a Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Programhoz.” ▪„Hasonlóan a Tisza északi szakaszához, sokkal többen választják majd (30%-os növekedés) a vízi turizmus valamelyik fajtáját, megteremtődik a lehetőség, hogy a térségben lévő turisztikai látványosságok vízi úton is megközelíthetővé váljanak.” 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

62 61 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

63 62 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, és látogathatóvá tétele a kultúrális értékek és természeti örökségek fennmaradása és bemutathatóvá tétele miatt fontos és indokolt.A természeti értékek fennmaradását és bemutathatóvá tételét célzó, és a épített örökség megőrzésére, felújítására és látogathatóvá tételére irányuló beruházások támogatása Mártélyon, Székkutason és Hódmezővásárhely külterületén.” Megoldási javaslat ▪„A megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a természeti értékek és az építet örökségek fennmaradnak és látogathatóvá válnak, hozzájárulva ezzel a hagyományörző élhetőbb vidék és turisztikai szempontból is vonzó településkép kialakulásához.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

64 63 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Néprajzi park kialakítása, kiállítási terület lehetőségével. Tanyasi környezet kialakítása, hagyományos kemencés főzőhely létesítése, amely a hagyományos, fenntartható életmódot is népszerűsíti. A helyi hagyományok megőrzését és bemutathatóvá tételét szolgáló területek látogathatóvá tétele, eszközök, és felszerelések beszerzésének biztosítása.” Megoldási javaslat ▪„A megvalósuló beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a helyi hagyományok és a helyi kultúra megőrzésre kerül, átadhatóvá válik, megismerhető lesz, hozzájárulva ezzel a hagyományörző élhetőbb vidék kialakulásához, és bekapcsolható a turisztikai progamokba.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

65 64 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A rendezvények marketingjének, összehangolásának javítása, erősítése. Valós adottságokra épülő új rendezvények szervezése és azok térségi szintű összehangolása. (Kerékpáros találkozók, székkutasi süteményfesztivál, Kamilla fesztivál, Mártélyi kavalkád, Kérész-fesztivál, stb..)” Megoldási javaslat ▪„Nő a térség turisztikai vonzereje, ismertsége, emelkedik az idelátogatók száma (20%), nő az itt élők életminősége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

66 65 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Civil szervezetek rendezvényeinek támogatása.” Megoldási javaslat ▪„Sokszínű rendezvények, virágzó civil légkör, aktív társadalmi élet, a lakosság jobb közérzete, javuló életminőség, és turisztikai vonzerő is erősödik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

67 66 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A szabadidős és rekreációs tevékenységeket nyújtó térségi szereplők (civilek, önkormányzatok, vállalkozások) szolgáltatási kínálatának bővítése (műfüves labdarugópálya, csónak-kikötők, mászófal, kerékpár kölcsönzők, extrém sportok, stb.) és a meglévő szolgáltatások színvonalának javítása.” Megoldási javaslat ▪„Javuló testi-lelki egészség, jobb közérzet, aktív kikapcsolódási lehetőség, értékes szórakozás.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A térség közösségi épületeinek felújítása, korszerűsítése, különös tekintettel a központi, és a turisztikailag fontos épületekre.” Megoldási javaslat ▪„Szebb és kellemesebb falukép, amely nemcsak a benne lakóknak, hanem az odalátogató vendégeknek is szebb környezetet és jobb élményt biztosít.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Szükség van a községek parkjainak, tereinek a rendbetételére, fedett, esztétikus buszvárók építésére, parkolóhelyek kialakítására (jelenleg a veszélyes útpadkán parkolnak).” Megoldási javaslat ▪„Szép és korszerű település- és falukép, amely jobb közérzetet biztosít a helybelieknek, megjelenésével vonzza az odalátogatókat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Korszerű, és nívós játszóterek építése, a régiek felújítása, a parkok, zöld felületek folyamatos karbantartása, virágosítás.” Megoldási javaslat ▪„Szép, és élhető falu a gyermekes családok számára is. Kevesebben kívánkoznak el egy szép községből, és a turistáknak is plusz szolgáltatást jelent. Mindez hozzájárul a település népességmegtartó képességének növeléséhez, vonzó településkép kialakításához.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Fel kell éleszteni a kultuszt, fel kell venni a kapcsolatot a Hartung örökség képviselőivel. A létesítményeket fel kell újítani, az író emlékére szobrot kell állítani. Ki kell használni az európai irodalomban egyetlen magyar, pozitívan beállított község adottságát.” Megoldási javaslat ▪„A székkutasi örökség megőrzésre kerül, ezzel különleges státuszt szerez magának a térségben. Jól felépített marketinggel komoly esélye lesz a turizmus fellendítésére.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Korszerű piaci infrastuktúra kiépítése.” Megoldási javaslat ▪„EU-s normáknak megfelelő értékesítési körülmények kialakulása, mely egyaránt jó az árusnak és a vásárlónak is. EU-komform piaci csatorna nyílik meg a helyben termelt termékek értékesítése előtt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma 10

73 72 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

74 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 73 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/28 Kód: DA-73-GF-A-07 Sorszám: 5205 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség három települése a Tiszához közel, vagy közvetlenül a Tisza parton helyezkedik el. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg kis mértékben, vagy egyáltalán nics kiépítve a vízi turizmushoz kötődő infrastruktúra ig terjedő időszakra a II. nemzeti fejlesztési tervben a kormányzat figyelembe veszi és támogatja majd a Tisza-völgy fejlesztésének különböző lehetőségei között a turizmust is. (Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója)Ehhez kapcsolódik a Vásárhelyi terv is. Probléma/ lehetőség ▪Víziturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, az ökoturizmusra berendezkedő szállások, szolgáltatások, és érdekes, figyelemre érdemes turisztikai attrakciók kiépítése. Kapcsolódva a Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Programhoz. Megoldási javaslat ▪Hasonlóan a Tisza északi szakaszához, sokkal többen választják majd (30%-os növekedés) a vízi turizmus valamelyik fajtáját, megteremtődik a lehetőség, hogy a térségben lévő turisztikai látványosságok vízi úton is megközelíthetővé váljanak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

75 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 74 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/28 Kód: DA-73-GF-A-07 Sorszám: 5205 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

76 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 75 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/28 Kód: DA-73-GF-A-09 Sorszám: 5207 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az Alföldnek ezen a részén kiváló minőségi földek találhatóak, és nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek (pl.: lótenyésztés, juhtenyésztés stb.), ennek ellenére csak néhány gazdálkodó folytat ökológiai gazdálkodást. Helyzet/ adottság ▪Nem eléggé népszerű az ökogazdálkodás, pedig a térség az ország, és európa jelentős biotermékeket előállító térségévé válhatna. A meglévő termelők áruit csak szűk körben ismerik, így jelenleg nincs megfelelő kereslet. Probléma/ lehetőség ▪A biogazdálodásra épülő Ökoturizmus beindítása, falusi vendégasztal szolgáltatása turisták részére. Bemutató és oktató mintagazdaságok létrehozása, ahol megismerhetik az idelátogatók a hagyományos gazdálkodási formákat, a tanyasi életet, az ott használt eszközöket. A hagyományos állattartásba nevelt álllatokra épülő állatsimogató kialakítása, valamint szintén ezekre épülő bioélelmiszer előállítása és értékesítése. Megoldási javaslat ▪Egyre népszerűbbé válik térségünkben az egészséges életmód, a bioélelmiszer fogyasztása, mindemellett turisztikai vonzerővé válhat az ökogazdálkodás. Az ezzel foglalkozó családoknak alternatív jövedelemszerző forrást biztosít, így garantált a gazdálkodási forma népszerűsége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

77 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 76 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret45000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/28 Kód: DA-73-GF-A-09 Sorszám: 5207 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

78 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 77 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/28 Kód: DA-73-GF-A-10 Sorszám: 5208 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Székkutast a német irodalomban Hugo Hartung híressé tette a Piroska regény kapcsán, a térségről pozitív kép alakult ki, főleg a német nyelvterületen. Helyzet/ adottság ▪A 80-as évek végén német turisták ezrével keresték fel Székkutast. Ma már a Piroska kultusz feledésbe merült, a hozzá kapcsolódó épületek, építmények elhanyagoltak. Probléma/ lehetőség ▪Fel kell éleszteni a kultuszt, fel kell venni a kapcsolatot a Hartung örökség képviselőivel. A kultuszhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, szálláshelyhez kötötten ki kel építeni, korszerűsíteni (gasztronómia, kézművesség, oktatás-ismeretterjesztés) kell. Ki kell használni az európai irodalomban egyetlen magyar, pozitívan beállított község adottságát. Megoldási javaslat ▪Székkutas különleges státuszt szerezne megának a térségben, Jól felépített marketinggel komoly esélye lesz a turizmus fellendítésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

79 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/28 Kód: DA-73-GF-A-10 Sorszám: 5208 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/28 Kód: DA-73-GF-A-06 Sorszám: 5204 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben nagy hagyománya van a kézművességnek. Főleg a fazekasság művelői vannak sokan, de megtalálhatóak egyéb kézműves szakmák is. Sok festőművész is alkot a térségben. Helyzet/ adottság ▪Elszigetelten, saját műhelyükben dolgoznak. Nem lehet munkájukat együtt látni, összehasonlítani, nics lehetőség, hogy munkájuk közben láthassuk őket. Probléma/ lehetőség ▪Szálláshelyhez között bemutatók, nyitott alkotóműhelyek létrehozása, meglévők korszerűsítése. Megoldási javaslat ▪Nő a térségbe látogató turisták száma, könnyebben megismerkedhetnek a kézműves termékekkel, hagyományokkal, a festőművészek alkotásaival, növekszik a látványosságok száma, és a művészeknek is nagyobb bemutatkozási lehetőséget biztosít. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/28 Kód: DA-73-GF-A-06 Sorszám: 5204 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/28 Kód: DA-73-GF-A-08 Sorszám: 5206 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Színvonalas szolgáltatások és programok kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség kifejezetten alkalmas a kerékpáros turizmus számára, mivel nagy kiterjedésű sík területek jellemzik, és Magyarországon itt a legnagyobb mértékű a kerékpáros közlekedés. Kiépített kerékpárút jelenleg Hódmezővásárhelyen, Székkutason, illetve Hmvhely és Mártély között található, de számos olyan út van még, amelyek kerékpáros turizmusra alkalmasak. Pl. töltés, mellékutak, földutak. Helyzet/ adottság ▪Nincsen még az egész kistérséget összekötő hálózat. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások még nem kellőképpen kialakítottak. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó útvonalak feltáratlanok, és a benne levő lehetőségek kiaknázatlanok. Probléma/ lehetőség ▪Kerékpártúra útvonalak tervezése, a turisták részére a helyi látványosságok, szálláshelyek, vendéglátóhelyek mentén. Gondos tervezéssel komplex turisztikai attrakció létrehozása. A kerékpárturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, kalandeszközök telepítése, vendéglátóhelyek fejlesztése, kerépárkölcsönzők működtetése. Megoldási javaslat ▪A kerékpáros turizmust igénybevők száma folyamatosan növekedni fog(25 %), mivel az aktív turizmusra vágyók kielégíthetik mozgás- és szórakozás igényeiket. Elősegíti az egészséges életmód térhódítását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága41000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/28 Kód: DA-73-GF-A-08 Sorszám: 5206 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/28 Kód: DA-73-GF-A-05 Sorszám: 5200 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Közösségi szálláshelyek kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség vonzerejének (Tisza közelsége, jelentős védett természeti területek, országos jelentőségű kultúrális, szakmai és sportrendezvények, nemzetközi kiállítás) köszönhetően évről-évre növekszik az igény a jó minőségű közösségi szálláshelyek (ifjúsági) iránt. Helyzet/ adottság ▪Nehéz egy viszonylag kis csopotot is megfelelő színvonalon elszállásolni, így igen alacsony az itt eltöltött vendégéjszakák száma. A jelenleg meglévő közösségi szállláshelyek sem kapacitásban, sem minőségben nem tudják az igényeket kielégíteni. Probléma/ lehetőség ▪Az önkormányzatoknak vannak olyan létesítményei, amelyekben lehetséges korszerű szálláshelyek kialakítása. Pl. a Mártélyi kemping, de Székkutas és Hódmezővásárhely terveiben is szerepel ifjúsági szálláshely kialakíása. Megoldási javaslat ▪A szervezett és fenntartható tömegturizmus fellendülése, és a itt töltött vedégéjszakák számának 20 %-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/28 Kód: DA-73-GF-A-05 Sorszám: 5200 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/28 Kód: DA-73-GF-A-04 Sorszám: 4678 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: Minőségi szálláshelyek kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Kifejezetten tanyákban bővelkedő kistérség. Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30 %-át, Mártélyon 20,8 %-át, Mindszenten 1,7 %-át, Hódmezővásárhelyen 6 %-át adják. Kiterjedt Natura 2000 területek, gazdag élővilág, kimagasló táj- és tájképi értékek jellemzik. Helyzet/ adottság ▪A falusi turizmus jelenleg még nagyon kezdetleges formában van jelen. A FATOSZ honlapján egyetlen egy szállás van csak regisztrálva a térségből. Nincsenek megfelelő, minőségi falusi turizmust lehetővé tevő szálláshelyek és szolgáltatások. Probléma/ lehetőség ▪A falusi turizmus keretein belül minőségi szálláshelyek építése, és korszerűsítése a térségben, megfelelő szolgáltatásokkal és programokkal kiegészítve. Megoldási javaslat ▪Ezen intézkedés lehetőséget biztosít falusi turisztikai szolgáltatás fő- és kiegészítő tevékenységként végzésére. A mezőgazdaságból élőknek is lehetőségük terem kiegészítő jövedelemre szert tenni. Az elnéptelenedő tanyák hasznosításra kerülnek, csökken az elvándorlás, és várhatóan 20 %-kal nő a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Nő a falvak helybenfoglalkoztatási potenciálja, a tevékenyéség jellegéből adódóan, főleg a nők körében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/28 Kód: DA-73-GF-A-04 Sorszám: 4678 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/28 Kód: DA-73-SzF-4-01 Sorszám: 5748 Prioritás: A térség turisztikai vonzerejének növelése és népszerűsítése Intézkedés: A települések és a térség ismertségét, hírnevét javító rendezvények szervezése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség természeti, kultúrális, gazdasági adottságai sokkal jobbak, mint amennyire jelenleg ismertek. A közösség által lefedett terület jelenleg is fontos rendezvények színhelye (Falunapok, Állatenyésztési napok, Szent-György napi Juhászverseny, Őszi tárlat, Vásárhelyi Promenád, Kerámia Szimpozium, stb..) Helyzet/ adottság ▪A térség rendezvényeinek jelenlegi ismertsége nem kielégítő, a meglévő rendezvények száma, és összehangoltsága sem megfelelő, ezért a természeti, kultúrális és gazdasági adottságok nem megfelően kihasználtak. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvények marketingjének, összehangolásának javítása, erősítése. Valós adottságokra épülő új rendezvények szervezése és azok térségi szintű összehangolása. (Kerékpáros találkozók, székkutasi süteményfesztivál, Kamilla fesztivál, Mártélyi kavalkád, Kérész-fesztivál, stb..) Megoldási javaslat ▪Nő a térség turisztikai vonzereje, ismertsége, emelkedik az idelátogatók száma (20%), nő az itt élők életminősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A rendezvény fellépőinek díja, Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága59000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/28 Kód: DA-73-SzF-4-01 Sorszám: 5748 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/28 Kód: DA-73-SzF-A-16 Sorszám: 5219 Prioritás: Falufejlesztés és újítás Intézkedés: Településképet javító közösségi terek kialakítása, meglévők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség településein jobbára csak a főtér rendezett, mai igényt kielégítő. Kevés a gondozott zöld felület. A kisebb településeken, valamin Hódmezővásárhely városrészein elhelyezkedő parkok, terek állapota nem kielégítő. Helyzet/ adottság ▪A térségnek komoly turisztikai elképzelései vannak, de a települések jelenlegi arculata nem vonzó. A térség településeinek külső megjelenésén sok a szépíteni való ahhoz, hogy a benne élők büszkék legyenek településükre, és az odalátogató turisták jóbban érezzék magukat. Probléma/ lehetőség ▪Szükség van a községek parkjainak, tereinek a rendbetételére, fedett, esztétikus buszvárók építésére, parkolóhelyek kialakítására (jelenleg a veszélyes útpadkán parkolnak). Megoldási javaslat ▪Szép és korszerű település- és falukép, amely jobb közérzetet biztosít a helybelieknek, megjelenésével vonzza az odalátogatókat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/28 Kód: DA-73-SzF-A-16 Sorszám: 5219 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/28 Kód: DA-73-SzF-A-17 Sorszám: 5331 Prioritás: Falufejlesztés és újítás Intézkedés: Településképet javító közösségi terek kialakítása, meglévők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A kisebb településeken (Székkutas, Mártély) nincs megfelelő színvonalú játszótér, pedig a települések nagy zöld felületekkel rendelkeznek, tágasak, gazdag növényzet található mindenütt, amely lehetőséget adna korszerű, kellemes környezetben lévő játszóterek kialakítására. Helyzet/ adottság ▪A településeken növekvő igény mutatkozik az EU-konform, gondozott, szép környezetben kialakított játszóterek iránt. A gyermekes családok ugyanis nem tudják igazán szép, funkcionális játszótereken biztonságban tudni gyermekeiket. Probléma/ lehetőség ▪Korszerű, és nívós játszóterek építése, a régiek felújítása, a parkok, zöld felületek folyamatos karbantartása, virágosítás. Megoldási javaslat ▪Szép, és élhető falu a gyermekes családok számára is. Kevesebben kívánkoznak el egy szép községből, és a turistáknak is plusz szolgáltatást jelent. Mindez hozzájárul a település népességmegtartó képességének növeléséhez, vonzó településkép kialakításához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/28 Kód: DA-73-SzF-A-17 Sorszám: 5331 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/28 Kód: DA-73-SzF-A-15 Sorszám: 5218 Prioritás: Falufejlesztés és újítás Intézkedés: Közösségi célokat szolgáló épületek felújítása, korszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A községek természeti adottságai nagyon jók ahhoz, hogy a benne élőknek, és az odalátogatóknak kellemes környezetet nyújtson, azonban az önkormányzati tulajdonú épületeknek sem a külseje, sem a belseje nem felel meg a kor elvárásainak. Az épitéskori stílus ma már csúnya és elavult. A berendezések öregek, sok esetben mára már használhatatlanok. Helyzet/ adottság ▪A leromlott állapotú önkormányzati ingatlanok kedvezőtlenül befolyásolják a településképet, ezért ez csökkenti az itt élők komfortérzetét, valamint negatívan hat az idelátogatók térségről alkotott véleményére. Ezen túlmenően hátrányosan befolyásolják az önkormányzatok tevékenységét, és az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Probléma/ lehetőség ▪A térség közösségi épületeinek felújítása, korszerűsítése, különös tekintettel a központi, és a turisztikailag fontos épületekre. Megoldási javaslat ▪Szebb és kellemesebb falukép, amely nemcsak a benne lakóknak, hanem az odalátogató vendégeknek is szebb környezetet és jobb élményt biztosít. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/28 Kód: DA-73-SzF-A-15 Sorszám: 5218 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/28 Kód: DA-73-SzF-A-18 Sorszám: 5375 Prioritás: Falufejlesztés és újítás Intézkedés: Helyben termelt termékek, helyben történő értékesítésének elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪Székkutason nagy hagyományai vannak a piaci értékesítésnek. Jelenleg parkolóban, valamint bolt előtt árusítanak, mivel nincs kialakítva erre a célra szolgáló terület. Helyzet/ adottság ▪A megfelelő piacér hiányában az árusok elfogalják a parkolót, és így összetűzésbe kerülnek a helyi lakosokkal. A piaci infrastruktúra alapfeltételei hiányában az árusok méltatlan körülmények között tevékenykednek. Probléma/ lehetőség ▪Korszerű piaci infrastuktúra kiépítése. Megoldási javaslat ▪EU-s normáknak megfelelő értékesítési körülmények kialakulása, mely egyaránt jó az árusnak és a vásárlónak is. EU-komform piaci csatorna nyílik meg a helyben termelt termékek értékesítése előtt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret66494 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága66494 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret66494 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/28 Kód: DA-73-SzF-A-18 Sorszám: 5375 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/28 Kód: Sorszám: 5770 Prioritás: Falufejlesztés és újítás Intézkedés: Kerékpárutak hálózattá történő fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség kifejezetten alkalmas a kerékpáros turizmus számára, mivel nagy kiterjedésű sík területek jellemzik, és Magyarországon itt a legnagyobb mértékű a kerékpáros közlekedés. Kiépített kerékpárút jelenleg Hódmezővásárhelyen, Székkutason, illetve Hmvhely és Mártély között található. Helyzet/ adottság ▪Mártély és Mindszent között nincs kiépítve kerékpárút, ezért ez a helyzet hivatásforgalom és kerékpárturizmus szempontjából kedvezőtlen. Probléma/ lehetőség ▪Mártély és Mindszent között kerékpárút kiépítése. Megoldási javaslat ▪A térségben javul a hivatásforgalom és a kerékpárturizmus helyzete. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 13/28 Kód: Sorszám: 5770 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/28 Kód: Sorszám: 5771 Prioritás: Falufejlesztés és újítás Intézkedés: Szennyvíztisztító létesítésének és felújításának támogatása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A kistérség települései közül Hódmezővásárhelyen (100%-os a kiépítettség), és Mártélyon került kialakításra szennyvízelvezető hálózat és hozzá kapcsolódó szennyvíztisztítómű. Helyzet/ adottság ▪Mindszenten és Székkutason nem üzemel szennyvíztisztítómű, Hmvhelyen pedig a meglévő korszerűsítésre szorul. Probléma/ lehetőség ▪Szennyvíztisztítók létesítése és felújítása Megoldási javaslat ▪A települések közműolló mutatói javulnak, ezáltal csökken a környezeti terhelés(talaj, felszín- és felszín alatti vizek védelme). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/28 Kód: Sorszám: 5771 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/28 Kód: DA-73-GF-A-01 Sorszám: 5747 Prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Intézkedés: Feldolgozással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a feldolgozóipar jelentős szerepet tölt be, az ipari szektoron belül húzóágazatnak tekintendő. Mintegy 500 vállalkozás működik ebben a szektorban. Helyzet/ adottság ▪A projektgyűjtés során számos fejlesztési elképzelés érkezett (fafeldolgozás, szeszgyártás,alternatív energiahordozók előállítása, stb), melyből kitűnik, hogy a fejlesztés egyetlen akadálya a tőkehiány. Probléma/ lehetőség ▪A tervezett fejlesztések megvalósulása érdekében javítani kell a feldolgozóipari vállalkozások fejlesztésekre fordítandó tőkeellátottságát. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként feldolgozóipari vállalkozások jönnek létre, a meglévők bővülnek, korszerűsödnek, új munkahelyek jönnek létre, növekszi a térségi jövedelem. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret12000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/28 Kód: DA-73-GF-A-01 Sorszám: 5747 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/28 Kód: DA-73-GF-A-11 Sorszám: 5691 Prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Intézkedés: Szolgáltatással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A szolgáltatóipar a térségben jelentős szerepet tölt be, mivel az összes településen hangsúlyosan jelen van. A szolgáltatóipar jellegénél fogva a tevékenységek széles spektrumát öleli fel, ennél fogva fontos szerepet játszik a fogalkoztatásban. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő technológia, és működési feltételek hiányában a szolgáltatók költségei magasak, helyzetük instabil, ezért versenyképességük mérsékelt. Probléma/ lehetőség ▪Technológiai fejlesztések támogatásával,új eszközök, berendezések, felszerelések beszerzésével, a szolgltatással kapcsolatos épületek építésével, felújításával, bővítésével a szolgáltatók tevékenységének köre, színvonala növelhető, helyzetük stabilizálható, versenyképességük fokozható. (Szépségipari, lakossági szolgáltatások, szociális- és egészségügyi szolgáltatások, gazdasági szolgáltatások, stb.) Megoldási javaslat ▪Szolgáltatóipar fellendülése, és megerősödése, ennek eredményeként új munkahelyek jönnek létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/28 Kód: DA-73-GF-A-11 Sorszám: 5691 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/28 Kód: DA-73-GF-A-03 Sorszám: 5210 Prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Intézkedés: Kereskedelemmel és javítással foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, kors... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség vezető szektorát képezik, a kereskedelemmel és javítással foglalkozó vállalkozások, melyek száma 1000 körüli (pl.: autószerelő, háztartási gépszerelő, kiskereskedő, stb.) Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány miatt a piac erősebb szereplőivel nem tudnak lépést tartani, felszereltségük és marketingtevékenységük hiányában a termékeikre csökken a kereslet, nem képesek hosszútávon versenyképesek maradni. Probléma/ lehetőség ▪A kereskedelmi, és javítási szektorban működő és új vállalkozások létrehozásának támogatása, amely hozzájárul ezen vállalkozások piaci pozíciójuk erősítéséhez. Megoldási javaslat ▪A támogatásnak köszönhetően új vállalkozások jönnek létre, új munkahelyek létesülnek. A meglévő vállalkozások gazdasági versenypozíciója javul, helyzete megerősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/28 Kód: DA-73-GF-A-03 Sorszám: 5210 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/28 Kód: DA-73-GF-A-02 Sorszám: 5746 Prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Intézkedés: Építőiparral foglalkozó mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A térségben több, mint 400 építőipari vállalkozás működik, ami jelentősnek tekinthető az összes vállalkozások arányában. A térségben a közeljövőben jelentős építőipari beruházások indulnak. Helyzet/ adottság ▪Az építőipari vállalkozások háttérmunkáját elősegítő (építészmérnöki, tervezői, projekttrevezési)vállalkozások száma alacsony, ezért a beruházások megkezdése sokszor tolódik, akadályozottá válik. Probléma/ lehetőség ▪Fejlesztési források biztosításával megadni az építőipar háttérmunkájával foglalkozó mikrovállakozások (építészmérnöki és mérnöki tevékenység, projektvezetés, építési projekttel kapcsolatos szolgáltatás)részére a lehetőséget, hogy integrálódjanak a térség építőiparába.(Új mikrovállalkozások létrehozása, meglévők technológiai fejlesztése, új eljárások, módszerek bevezetése.) Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeként javul a szektorban működő mikrovállalkozások teljesítménye, amely hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága46000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/28 Kód: DA-73-GF-A-02 Sorszám: 5746 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/28 Kód: Sorszám: 5695 Prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások humánerőforrásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség foglalkozási lehetőségei közül sok nem érhető el, mivel a dolgozni kívánók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással az állás betöltéséhez. Helyzet/ adottság ▪A településeken egyszerre van jelen magas munkanélküliség(5,7%) és munkaerőhiány. Kevés a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállaló. Különösen nagy probléma, hogy elvándorlás tapasztalható, valamint hogy rendkívül sok az ingázó munkavállaló. Probléma/ lehetőség ▪A kistérségi hiányszakmákban működő felnőttképzések, átképzések igénybevételének támogatása a (pl.: informatikus, építőipari, faipari, fémipari stb.) települések lakosait foglalkoztató mikrovállalkozások körében. Megoldási javaslat ▪A jelenleg szakképzett munkaerő hiányával küzdő helyi mikrovállalkozások megerősödése, ezzel párhuzamosan munkanélküliség csökkenése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 19/28 Kód: Sorszám: 5695 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/28 Kód: Sorszám: 5696 Prioritás: Mikrovállalkozások foglalkoztatás és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások együttműködésének és piaci kapcsolatainak támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Alacsony információáramlás tapasztalható a térség gazdasági szereplői közt, illetve nagyon alacsony a szervezetten együttműködő vállalkozások aránya. Helyzet/ adottság ▪A fenti helyzet kedvezőtlenül befolyásolja az egymástól elszigetelten, függetlenül működő vállalkozások versenyképességét, és a térségi fogalkoztatottságot. Probléma/ lehetőség ▪Megfelelő információs és együttműködési rendszer kialakítása a piac erre fogékony szereplőivel. Nagyobb fokú szervezettséggel hatékonyabb működés és információáramlás lenne elérhető az aktív vállalkozások körében és közösségi munkával növelhető lenne a versenyképesség, új piacokra való bejutás. Megoldási javaslat ▪Az összefogás eredményeképpen a benne résztvevő szereplők piacra jutási esélyei, illetve célpiacának mérete jelentősen megnő. Termékeik, szolgáltatásaik előállításának költségei csökkennek. Piaci pozíciójuk megerősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 20/28 Kód: Sorszám: 5696 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/28 Kód: DA-73-SzF-A-12 Sorszám: 2635 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése Intézkedés: Helyi természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, látogathatóvá tétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A közösség által lefedett területen nagy számban találhatóak olyan természeti értékek (pl.: Tisza menti növény és állatvilág, Mártélyi Holt- Tisza...), épített örökségek (templomok, vasútállomás, régi halászházak...)amelyek fennmaradása veszélyeztetett, állapota folyamatosan romló. Helyzet/ adottság ▪Amennyiben természeti és épített értékeink, örökségeink nem kerülnek megóvásra, akkor visszafordíthatatlanul elvesznek az utókor számára. "Unokáink sem fogják látni!" Probléma/ lehetőség ▪A természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, és látogathatóvá tétele a kultúrális értékek és természeti örökségek fennmaradása és bemutathatóvá tétele miatt fontos és indokolt.A természeti értékek fennmaradását és bemutathatóvá tételét célzó, és a épített örökség megőrzésére, felújítására és látogathatóvá tételére irányuló beruházások támogatása Mártélyon, Székkutason és Hódmezővásárhely külterületén. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a természeti értékek és az építet örökségek fennmaradnak és látogathatóvá válnak, hozzájárulva ezzel a hagyományörző élhetőbb vidék és turisztikai szempontból is vonzó településkép kialakulásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/28 Kód: DA-73-SzF-A-12 Sorszám: 2635 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/28 Kód: DA-73-SzF-A-13 Sorszám: 2642 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése Intézkedés: Helyi természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, látogathatóvá tétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Székkutast a német irodalomban Hugo Hartung híressé tette a Piroska regény kapcsán, a térségről pozitív kép alakult ki, főleg a német nyelvterületen. Helyzet/ adottság ▪A 80-as évek végén német turisták ezrével keresték fel Székkutast. Ma már a Piroska kultusz feledésbe merült, a hozzá kapcsolódó épületek, építmények elhanyagoltak. Probléma/ lehetőség ▪Fel kell éleszteni a kultuszt, fel kell venni a kapcsolatot a Hartung örökség képviselőivel. A létesítményeket fel kell újítani, az író emlékére szobrot kell állítani. Ki kell használni az európai irodalomban egyetlen magyar, pozitívan beállított község adottságát. Megoldási javaslat ▪A székkutasi örökség megőrzésre kerül, ezzel különleges státuszt szerez magának a térségben. Jól felépített marketinggel komoly esélye lesz a turizmus fellendítésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/28 Kód: DA-73-SzF-A-13 Sorszám: 2642 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/28 Kód: DA-73-SzF-A-14 Sorszám: 2645 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése Intézkedés: Helyi hagyományok és kultúra megőrzése, fejlesztése, és bemutathatóvá tétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településeit jelentős hagyományok (kézművesség, népi mesterségek, néptánc...), kultúrális aktivitás (nagy számú aktív civilszervezetek, művészeti találkozók, bemutatók, tárlatok...)jellemzik. Helyzet/ adottság ▪Felszereléseik elavultak, bemutatkozási lehetőségük kevés, kevés az olyan létesítmény, ahol bemutathatók lennének a vidék hagyományai. Probléma/ lehetőség ▪Néprajzi park kialakítása, kiállítási terület lehetőségével. Tanyasi környezet kialakítása, hagyományos kemencés főzőhely létesítése, amely a hagyományos, fenntartható életmódot is népszerűsíti. A helyi hagyományok megőrzését és bemutathatóvá tételét szolgáló területek látogathatóvá tétele, eszközök, és felszerelések beszerzésének biztosítása. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a helyi hagyományok és a helyi kultúra megőrzésre kerül, átadhatóvá válik, megismerhető lesz, hozzájárulva ezzel a hagyományörző élhetőbb vidék kialakulásához, és bekapcsolható a turisztikai progamokba. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/28 Kód: DA-73-SzF-A-14 Sorszám: 2645 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Székkutas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/28 Kód: DA-73-SzF-2-01 Sorszám: 4586 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Egészségőrző, sport, és kultúrális szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség adottságai szabadidős és rekreációs tevékenységekhez sok szempontból kedvezőek (gyógyvizek,természetvédelmi területek, Tisza, Holt-Tisza, kulturális programok, sportcsarnokok, sportpályák, kerékpárutak), és ehhez kapcsolódóan egyre nagyobb igény jelentkezik e területen. Helyzet/ adottság ▪Ezen szolgáltatások azonban hiányosak, vagy nem megfelelő színvonalon hozzáférhetőek, így az e területen hasznosítható erőforrások, adottságok kihasználatlanok. Probléma/ lehetőség ▪A szabadidős és rekreációs tevékenységeket nyújtó térségi szereplők (civilek, önkormányzatok, vállalkozások) szolgáltatási kínálatának bővítése (műfüves labdarugópálya, csónak-kikötők, mászófal, kerékpár kölcsönzők, extrém sportok, stb.) és a meglévő szolgáltatások színvonalának javítása. Megoldási javaslat ▪Javuló testi-lelki egészség, jobb közérzet, aktív kikapcsolódási lehetőség, értékes szórakozás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/28 Kód: DA-73-SzF-2-01 Sorszám: 4586 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/28 Kód: DA-73-SzF-4-02 Sorszám: 5751 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Civil szervezetek rendezvényeinek támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma (4,6, mely érték megegyezik az országos átlagértékkel) meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A kistérség civil aktivitása jó alapot teremt a társadalmi tőke „termeléséhez”, amely egyaránt jelent gazdasági folyamatokba bevonható új erőforrást, másrészt a társadalomépítésben fontos szerepet játszó tényezőt. Helyzet/ adottság ▪A térség civil szervezetei erősen forráshiányosak, ezért csak korlátozott számban tudnak olyan rendezvényeket (népdal,- és néptánc csoportok, irodalmi körök, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) szervezni, ahol saját tevékenységüket nészerűsítenék. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja tevékenységük hatékony végzését és funkciójuk ellátását. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek rendezvényeinek támogatása. Megoldási javaslat ▪Sokszínű rendezvények, virágzó civil légkör, aktív társadalmi élet, a lakosság jobb közérzete, javuló életminőség, és turisztikai vonzerő is erősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A rendezvény fellépőinek díja, Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága59000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/28 Kód: DA-73-SzF-4-02 Sorszám: 5751 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/28 Kód: Sorszám: 4594 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Szociális szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség településein sok időskorú (az elmúlt 15 évben a 60 év felettiek aránya 20%-ról 21,5%-ra nőtt), beteg és egyéb hátrányos helyzetű (roma lakosság, halmozottan sérültek relatív magas száma), szociális ellátásra szoruló ember él. Helyzet/ adottság ▪A kistérség kissebb településein (Székkutas, Mártély), valamint a tanyás térségekben élő érintett csoportok (egyedül élő időskorúak) számára az alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférés nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪Helyi igényeket alapul véve a szociális szolgáltatás fejlesztés. Megoldási javaslat ▪Javul a térség szociális ellátottsága, amely hozzájárul a magasabb életminőséghez, az itt élő emberek jobb közérzetéhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 4. prioritás - Humán-infrastruktúra fejlesztése

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 26/28 Kód: Sorszám: 4594 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/28 Kód: Sorszám: 4588 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Egészséget segítő szolgáltatások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A hazánkban általánosan jellemző rossz egészségi állapot a kistérséget is jellemzi. Helyzet/ adottság ▪Mindez kedvezőtlenül hat a humánerőforrások újra termelésére. Probléma/ lehetőség ▪Egészségtudatosságot növelő, egészségmegőrző, prevenciós tevékenységek kialakítása, ezeket szolgáló programok szervezése és végrehajtása a térségben. Megoldási javaslat ▪Nagyobb mértékben értékké válik az egészség, a prevenció kerül előtérbe a gyógykezeléssel szemben, amely hosszabb távon kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 27/28 Kód: Sorszám: 4588 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/28 Kód: Sorszám: 4589 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Környezeti tudatosságot elősegítő programok szervezése és lebonyolítása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A környezettudatosság, a környezettudatos gondolkodás általába véve nem része a térségben élők mindennapi életének. Helyzet/ adottság ▪Mindez kedvezőtlenül hat a térség ökológiai, társadalmi és gazdasági folyamataira, így több vonatkozásban is kedvezőtlenül érinti az életminőséget. Probléma/ lehetőség ▪A környezettudatos magatartást erősítő és a fenntartható fejlődést szolgáló tevékenységek és programok kialakítása, szervezése. Megoldási javaslat ▪A környezettudatosság javulásával csökken a környezet terhelése, javul a minősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 28/28 Kód: Sorszám: 4589 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

130 129 Stratégiai tervünk elkészítésénél valós fejlesztési elképzeléseket vettünk figyelembe, mivel szervezett projektgenerálás és -gyűjtés eredményeként közel 300 ötlet érkezett hozzánk, amelyben mindhárom helyi szereplő(önkormányzat, civil szervezet, vállalkozás) képviseltette magát. A stratégiai tervünk két alappillérre, a mikrovállalkozások fejlesztésére, és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére épül. Jellegéből adódóan a turisztikai tevékenységek ösztönzését közvetlenül és közvetve a falufejlesztés, a vidéki örökség megőrzése, és az életminőség javítása is erősíti. Az előzőekben említett prioritások, és a hozzárendelt intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések összességében a térségben élők életminőségének javulását eredményezik, hiszen a gazdaságfejlesztést szolgáló beavatkozások(mikrovállalkozások fejlesztése, turisztikai tevékenység ösztönzése) több munkahelyet, jobb kereseti lehetőségeket, magasabb életszínvonalat eredményez. A nem közvetlen gazdaságfejlesztést eredményező prioritások az élhetőbb vidék kialakulásához, a kultúrált településképhez, a hagyományok megőrzéséhez, a helyben igénybevehető, sokszínű szolgáltatások fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ezek a hatások egymásra épülve, egymást erősítve szolgálják a térség népesség megtartó képességének fokozását. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett fejlesztések minél hamarabb elkezdődjenek (2008. vége, eleje), hogy a megvalósulás folyamatossága biztosítva legyen, ezért már a pályázati kiírások megjelenése előtt szükségesnek látjuk a projektek megfelelő szintű előkészítését. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást és tanácsadást nyújtunk a térség szereplői számára. A megvalósítás folytonosságának fenntartása érdekében a közösség segítséget nyújt a nyertes pályázók részére. A mikrovállalkozások forráshoz jutásának közvetlen és közvetett hatásaként nő a térség foglalkoztatási potenciálja (Kb.50 fő), valamint a korábbi munkahelyek megőrzéséhez is hozzájárul. (kb.50 fő) A turisztika fejlesztésével új szereplők lépnek be a vállakozói szférába. A tevékenység jellegéből adódóan javul a közép- és idősebb korú nők fogalkoztatása, jól hasznosítható kreativitásuk, és élettapasztalatuk. Stratégiai tervünk elkészítésénél valós fejlesztési elképzeléseket vettünk figyelembe, mivel szervezett projektgenerálás és -gyűjtés eredményeként közel 300 ötlet érkezett hozzánk, amelyben mindhárom helyi szereplő(önkormányzat, civil szervezet, vállalkozás) képviseltette magát. A stratégiai tervünk két alappillérre, a mikrovállalkozások fejlesztésére, és a turisztikai tevékenységek ösztönzésére épül. Jellegéből adódóan a turisztikai tevékenységek ösztönzését közvetlenül és közvetve a falufejlesztés, a vidéki örökség megőrzése, és az életminőség javítása is erősíti. Az előzőekben említett prioritások, és a hozzárendelt intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések összességében a térségben élők életminőségének javulását eredményezik, hiszen a gazdaságfejlesztést szolgáló beavatkozások(mikrovállalkozások fejlesztése, turisztikai tevékenység ösztönzése) több munkahelyet, jobb kereseti lehetőségeket, magasabb életszínvonalat eredményez. A nem közvetlen gazdaságfejlesztést eredményező prioritások az élhetőbb vidék kialakulásához, a kultúrált településképhez, a hagyományok megőrzéséhez, a helyben igénybevehető, sokszínű szolgáltatások fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ezek a hatások egymásra épülve, egymást erősítve szolgálják a térség népesség megtartó képességének fokozását. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett fejlesztések minél hamarabb elkezdődjenek (2008. vége, eleje), hogy a megvalósulás folyamatossága biztosítva legyen, ezért már a pályázati kiírások megjelenése előtt szükségesnek látjuk a projektek megfelelő szintű előkészítését. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást és tanácsadást nyújtunk a térség szereplői számára. A megvalósítás folytonosságának fenntartása érdekében a közösség segítséget nyújt a nyertes pályázók részére. A mikrovállalkozások forráshoz jutásának közvetlen és közvetett hatásaként nő a térség foglalkoztatási potenciálja (Kb.50 fő), valamint a korábbi munkahelyek megőrzéséhez is hozzájárul. (kb.50 fő) A turisztika fejlesztésével új szereplők lépnek be a vállakozói szférába. A tevékenység jellegéből adódóan javul a közép- és idősebb korú nők fogalkoztatása, jól hasznosítható kreativitásuk, és élettapasztalatuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

131 130 (Falusi vendéglátók, falusi vendégasztal, stb.). A turizmus fejlődésével reményeink szerint évről-évre jelentős mértékben nő az itt eltöltött vendégéjszakák száma (20 %). A falumegújításnak és vidéki örökség megőrzésének köszönhetően jó állapotú épületek és rendezett közterületek jönnek létre, ami hozzájárul a vonzó településkép kialakulásához. Ez növeli a lakosság komfortérzetét, helybenmaradási kedvét, és az ide látogatók elégedettségét. Közvetve kihat a gazdaság fejlődésére is, mert a vállalkozók szívesebben fektetnek be rendezett településen. A széleskörű szolgáltatások létrejöttével, sokszínű rendezvényekkel, hagyományőrző programokkal az itt élő, és idelátogató emberek közérzete egyre javul. A kulturális örökség megóvása és továbbvitele megvalósul, ennek köszönhetően a múlt értékei tovább élnek. (Falusi vendéglátók, falusi vendégasztal, stb.). A turizmus fejlődésével reményeink szerint évről-évre jelentős mértékben nő az itt eltöltött vendégéjszakák száma (20 %). A falumegújításnak és vidéki örökség megőrzésének köszönhetően jó állapotú épületek és rendezett közterületek jönnek létre, ami hozzájárul a vonzó településkép kialakulásához. Ez növeli a lakosság komfortérzetét, helybenmaradási kedvét, és az ide látogatók elégedettségét. Közvetve kihat a gazdaság fejlődésére is, mert a vállalkozók szívesebben fektetnek be rendezett településen. A széleskörű szolgáltatások létrejöttével, sokszínű rendezvényekkel, hagyományőrző programokkal az itt élő, és idelátogató emberek közérzete egyre javul. A kulturális örökség megóvása és továbbvitele megvalósul, ennek köszönhetően a múlt értékei tovább élnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

132 131 A mikrovállalkozások számára biztosított fejlesztési források felosztásánál a térségben jelenlévő valamennyi szektort figyelembe vettük, részükre forrásokat allokáltunk. Szerencsés egybeesés, hogy a kistérség adottságai fokozottan alkalmasak a falusi turizmus elterjedésére, és a közelmúltban több településen is tanfolyamok zárultak le, ahol nagy számban, főleg nők vettek részt, különösen a közép- és idősebb korosztályból. A projektgyűjtés során is ebből a rétegből érkezett a legtöbb fejlesztési elképzelés, ami biztosítja, hogy a turisztikai fejlesztések során megvalósul a női esélyegyenlőség (20 új női munkavállaló). A falufejlesztés eredményeként megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökken a falvak városhoz viszonyított lemaradása. Már kisebb településeken is elérhetők lesznek speciális szolgáltatások. A kulturális-, sport- és egyéb rendezvények elérhetővé válnak a kisebb településeken is. A tőkehiányos civil szervezetek jelentős része a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fogja össze, és nyújt számukra szolgáltatásokat(nagycsaládosok egyesülete, a nők esélyegyenlőségéért létrehozott egyesületek, fogyatékkal élők egyesületei, nyugdíjas klubok, ifjúsági szervezetek, stb..). Ezen szervezetek most forráshoz juthatnak programjaikhoz, tevékenységükhöz, hozzájárulva ezzel az esélyegyenlőség széles társadalmi rétegeket érintő megvalósulásához. A vállalkozások megerősödésével hosszabb távon biztosítottá válik fennmaradásuk, fejlődésük, ezáltal a foglalkoztatottság és a jövedelmezőség. A fejlesztések eredményeként javul a társadalmi kohézió, erősödik a civil szerveződés, fokozódik a térség népesség megtartó képessége, nő az identitástudat. Jellemzővé válik a térségben az egészségtudatos magatartás, és az esélyegyenlőség megvalósulásával befogadóvá válik a térség társadalma. Valódi értékek kerülnek előtérbe. A programok eredményeként a természeti és épített örökség megóvásra kerül, fokozódik a környezettudatosság, a természeti értékek bemutathatóvá válnak. A megvalósulás során a természeti erőforrásokra épülő fejlesztések esetén fokozott figyelmet fordítunk az ésszerű, fenntartható hasznosításra. A mikrovállalkozások számára biztosított fejlesztési források felosztásánál a térségben jelenlévő valamennyi szektort figyelembe vettük, részükre forrásokat allokáltunk. Szerencsés egybeesés, hogy a kistérség adottságai fokozottan alkalmasak a falusi turizmus elterjedésére, és a közelmúltban több településen is tanfolyamok zárultak le, ahol nagy számban, főleg nők vettek részt, különösen a közép- és idősebb korosztályból. A projektgyűjtés során is ebből a rétegből érkezett a legtöbb fejlesztési elképzelés, ami biztosítja, hogy a turisztikai fejlesztések során megvalósul a női esélyegyenlőség (20 új női munkavállaló). A falufejlesztés eredményeként megvalósuló beruházásoknak köszönhetően csökken a falvak városhoz viszonyított lemaradása. Már kisebb településeken is elérhetők lesznek speciális szolgáltatások. A kulturális-, sport- és egyéb rendezvények elérhetővé válnak a kisebb településeken is. A tőkehiányos civil szervezetek jelentős része a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fogja össze, és nyújt számukra szolgáltatásokat(nagycsaládosok egyesülete, a nők esélyegyenlőségéért létrehozott egyesületek, fogyatékkal élők egyesületei, nyugdíjas klubok, ifjúsági szervezetek, stb..). Ezen szervezetek most forráshoz juthatnak programjaikhoz, tevékenységükhöz, hozzájárulva ezzel az esélyegyenlőség széles társadalmi rétegeket érintő megvalósulásához. A vállalkozások megerősödésével hosszabb távon biztosítottá válik fennmaradásuk, fejlődésük, ezáltal a foglalkoztatottság és a jövedelmezőség. A fejlesztések eredményeként javul a társadalmi kohézió, erősödik a civil szerveződés, fokozódik a térség népesség megtartó képessége, nő az identitástudat. Jellemzővé válik a térségben az egészségtudatos magatartás, és az esélyegyenlőség megvalósulásával befogadóvá válik a térség társadalma. Valódi értékek kerülnek előtérbe. A programok eredményeként a természeti és épített örökség megóvásra kerül, fokozódik a környezettudatosság, a természeti értékek bemutathatóvá válnak. A megvalósulás során a természeti erőforrásokra épülő fejlesztések esetén fokozott figyelmet fordítunk az ésszerű, fenntartható hasznosításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

133 között, mintegy 3,5 milliárd forint fejesztési forrás érkezett a kistérségbe, amely 6,8 milliárd forint összértékű fejlesztést generált. Ezeknek a fejlesztési forrásoknak a felhasználásását hivatott koordinálni az eddig egyetlen elkészült kistérségi szintű fejlesztési program(A Hódmezővásárhelyi kistérség agrárstuktúra és vidékfejlesztési programja, ). Ennek a programnak sajnos semmiféle koordináló hatása nem volt a kistérségben zajló fejlesztésekre, és ezért a megvalósult projektek egymástól függetlenül, nem egymásra épülve, pontszerűen valósultak meg, így nem érvényesült azok multiplikátor hatása. Sokkal hatékonyabb lett volna a rendelkezésre álló források felhasználása és hatékonysága, ha figyelmbe veszik a programot. Az ÚMVP lll-lV. tengelyén rendelkezésre álló fejlesztési forrás felhasználhatóságának jellegéből adódóan biztosított a fejlesztések egymást erősítő hatása, illetve a program végső céljának elérése között, mintegy 3,5 milliárd forint fejesztési forrás érkezett a kistérségbe, amely 6,8 milliárd forint összértékű fejlesztést generált. Ezeknek a fejlesztési forrásoknak a felhasználásását hivatott koordinálni az eddig egyetlen elkészült kistérségi szintű fejlesztési program(A Hódmezővásárhelyi kistérség agrárstuktúra és vidékfejlesztési programja, ). Ennek a programnak sajnos semmiféle koordináló hatása nem volt a kistérségben zajló fejlesztésekre, és ezért a megvalósult projektek egymástól függetlenül, nem egymásra épülve, pontszerűen valósultak meg, így nem érvényesült azok multiplikátor hatása. Sokkal hatékonyabb lett volna a rendelkezésre álló források felhasználása és hatékonysága, ha figyelmbe veszik a programot. Az ÚMVP lll-lV. tengelyén rendelkezésre álló fejlesztési forrás felhasználhatóságának jellegéből adódóan biztosított a fejlesztések egymást erősítő hatása, illetve a program végső céljának elérése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

134 133 A közösség egyesületi formában kíván tovább működni. Az egysület 28 tagú, melyben önkormányzati tag:3; civil:8; vállalkozó:17. Az egyesület választott szervei: Elnök, alelnök, elnökség (7 tagú; 2 önkormányzati tag; 1 civil; 4 vállalkozó), FEB (3 tagú), munkaszervezet vezető, munkaszervezet (3 tagú). Az előbbiek alapján a vállalkozói és civil szféra megfelelően reprezentált mind a tagságban, mind pedig az elnökségben, így biztosított a kiegyenlített érdekképviselet. Legfontosabb kérdésekben a közgyűlés dönt, amely minimum évenként egyszer ülésezik. A munkaszervezet zavartalan működése érdekében napi kérdések eldöntését a közgyűlés az elnökség hatáskörébe delegálta, amely havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A program lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását a munkaszervezet munkatársai végzik. Munkájukat a munkaszervezet vezetője irányítja, és felügyeli. A program megvalósulása során a munkaszervezet folyamatosan tájékoztatási, és tanácsadási tevékenységet folytat, tudatja a helyi szereplőkkel a felülről jövő aktualitásokat. Minden településen rendszeresen Leader fórumokat tart, amely során projekteket generál, és segíti a potenciális pályázókat ötleteik kidolgozásában. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a megvalósítás fázisában a nyertes pályázókkal, közvetítő funkciót tölt be az IH, ill. a pályázó között, pénzügyi, szakmai, stb. téren segíti a projekt megvalósítását. Népszerűsíti a programot, mozgósítja a szereplőket, helyi és országos szinten beszámol az elért eredményekről. Más LEADER-csoportokkal tart fenn kapcsolatot, ad át jó gyakorlatot, sikeres tapasztalatokat segítve ezzel a hatékony pályázást és projekt megvalósítást. Segíti a határon túli magyar lakta területeken szerveződő LEADER-csoportok munkáját. A program lebonyolításának tapasztalatait rendszeresen megosztjuk nem csak a felettes szervekkel, hanem a társszervezetekkel és a leendő pályázókkal is egyfajta programciklus részeként. A terv LEADER-szerűsége: a program indulásától fogva folyamatosan konzultáltunk a térségi szereplőkkel, projektgyűjtés során felmértük a helyi igényeket, a valós fejlesztési elképzeléseket; a helyzetelemzés eredményeit és a projektötletek tapasztalatainak összegzését követően állítottuk össze a fejlesztések prioritásait és intézkedéseit, biztosítva ezzel a helyi részvételt, teret adva az alulról jövő kezdeményezéseknek. A közösség egyesületi formában kíván tovább működni. Az egysület 28 tagú, melyben önkormányzati tag:3; civil:8; vállalkozó:17. Az egyesület választott szervei: Elnök, alelnök, elnökség (7 tagú; 2 önkormányzati tag; 1 civil; 4 vállalkozó), FEB (3 tagú), munkaszervezet vezető, munkaszervezet (3 tagú). Az előbbiek alapján a vállalkozói és civil szféra megfelelően reprezentált mind a tagságban, mind pedig az elnökségben, így biztosított a kiegyenlített érdekképviselet. Legfontosabb kérdésekben a közgyűlés dönt, amely minimum évenként egyszer ülésezik. A munkaszervezet zavartalan működése érdekében napi kérdések eldöntését a közgyűlés az elnökség hatáskörébe delegálta, amely havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A program lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását a munkaszervezet munkatársai végzik. Munkájukat a munkaszervezet vezetője irányítja, és felügyeli. A program megvalósulása során a munkaszervezet folyamatosan tájékoztatási, és tanácsadási tevékenységet folytat, tudatja a helyi szereplőkkel a felülről jövő aktualitásokat. Minden településen rendszeresen Leader fórumokat tart, amely során projekteket generál, és segíti a potenciális pályázókat ötleteik kidolgozásában. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a megvalósítás fázisában a nyertes pályázókkal, közvetítő funkciót tölt be az IH, ill. a pályázó között, pénzügyi, szakmai, stb. téren segíti a projekt megvalósítását. Népszerűsíti a programot, mozgósítja a szereplőket, helyi és országos szinten beszámol az elért eredményekről. Más LEADER-csoportokkal tart fenn kapcsolatot, ad át jó gyakorlatot, sikeres tapasztalatokat segítve ezzel a hatékony pályázást és projekt megvalósítást. Segíti a határon túli magyar lakta területeken szerveződő LEADER-csoportok munkáját. A program lebonyolításának tapasztalatait rendszeresen megosztjuk nem csak a felettes szervekkel, hanem a társszervezetekkel és a leendő pályázókkal is egyfajta programciklus részeként. A terv LEADER-szerűsége: a program indulásától fogva folyamatosan konzultáltunk a térségi szereplőkkel, projektgyűjtés során felmértük a helyi igényeket, a valós fejlesztési elképzeléseket; a helyzetelemzés eredményeit és a projektötletek tapasztalatainak összegzését követően állítottuk össze a fejlesztések prioritásait és intézkedéseit, biztosítva ezzel a helyi részvételt, teret adva az alulról jövő kezdeményezéseknek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

135 134 A Program összeállítása során törekedtünk az intézkedések összhangjának megteremtésére, így a program egyes elemei egymásra épülve egymást erősítik, maximalizálva ezzel a program összhasznát. A települési fórumokon nemcsak egyszerű ötletgyűjtést végeztünk, hanem stimuláltuk a közös munkát, az együttműködést, ennek eredményeként megindult a csoportos együttműködés és gondolkodás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések